JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 38/2008.(XII. 17.) rendelete a lakások bérletéről és elidegenítéséről Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 2005. évi CXXXII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 93. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Juta Községi Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra. A döntéshozatal fórumrendszere A rendelet vonatkozásában a bérbeadói feladatokat a képviselő-testület látja el. 2. Értelmező rendelkezés 3. A rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban és az Ltv-ben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók. A lakásbérbeadás jogcímei 4. Az önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímen lehet bérbe adni: - Részben szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén: a) költségelv alapján meghatározott bérrel (továbbiakban: költségelv) - Nem szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás esetén: b) egyes munkakörökhöz, tevékenységhez kapcsolódó lakásként.
A részben szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás 5. Szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra lakásnyilvántartásba vételi kérelmét az a nagykorú személy jogosult benyújtani, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (továbbiakban: nyugdíjminimum). a) családban élők esetében 150 %-át, b) gyermekét egyedül nevelő szülő esetében 175 %-át, c) gyermektelen fiatal házaspár, egyedül élő személy esetében a 200 %-át nem haladja meg, és vagyoni körülményei folytán lakhatását más módon nem tudja megoldani. Pályázati eljárás 6. (1) E rendelet 4. a) pontjában nevesített részben szociális jellegű önkormányzati bérlakást csak nyílt pályázat útján lehet bérbe adni. (2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: - bérlakás-hasznosítás jogcímét - a bérlakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helységeinek felsorolását, komfortfokozatát - a lakbér havi összegét - a bérleti jogviszony időtartamát - a bérbeadás egyéb feltételeit - a pályázat benyújtásának módját, pontos helyét és határidejét - a pályázat elbírálásának várható idejét. (3) A pályázatot az erre rendszeresített nyomtatványon (1. számú melléklet) lehet benyújtani, költségelvű lakások esetében zárt borítékban. (4) A lakásnyilvántartásban, pályázatban szereplő adat személyes adatnak minősül, nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárulása szükséges. Költségelvű lakások bérbeadásának feltételei 7.
(1) Költségelven megállapított bérlakásra jogosult az, aki jövedelmi helyzete alapján szociális bérlakásra nem jogosult, és akinek illetve a vele együtt költözőnek Juta községben tulajdonában, haszonélvezetébe nincs beköltözhető, lakhatásra alkalmas lakása. (2) A költségelvű lakás bérleti jogát az igénylő pályázat útján nyerheti el. Pályázat az erre rendszeresített nyomtatványon 1. számú mellékleten nyújtható be. (3) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell, hogy a lakbér megállapítása költségelven történt. (4) A lakbér mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Egyes munkakörökhöz vagy tevékenységhez kapcsolódó lakás bérbeadása (1) Egyes munkakörökhöz vagy tevékenységhez kapcsolódó bérlakásnak minősül: 8. a) a Juta, Dózsa utca 27/a. szám alatt lévő egészségügyi intézmény területén található bérlakás. (2) Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységhez kapcsolódó lakás bérlőjének az alábbiakban felsorolt feltételek fennállásáig csak az a személy jelölhető ki, aki az (1) bekezdés - a) pontjában meghatározott esetben munkaköre vagy feladatellátása révén az adott intézmény vagy ennek hiányában az ágazat tevékenységéhez kapcsolódik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bérlakás esetében a bérlőkijelölési jogot a Képviselőtestület gyakorolja. (4) Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kötődő lakás esetében a bérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető, de a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységek fennállásáig, továbbá a szerződésben meghatározott feltétel bekövetkezéséig a bérleti szerződés ismételhető, hosszabbítható. (5) A lakbér mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (6) A szolgálati lakás kijelölt bérlője munkaviszonya, tevékenysége megszűnését követő 30 napon belül köteles a munkaköréhez kapcsolódó lakást beköltözhetően, kiürített, tiszta rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani. Karbantartási, felújítási pótlási és csere kötelezettség, a felek jogai kötelezettségei (1) A bérbeadó köteles gondoskodni: a) az épület karbantartásáról, b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról. 9.
(2) A bérlő köteles gondoskodni a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, b) a lakás burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, kivéve, ha arra a falban vagy födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor, c) az elektromos vezetéknek és az érintésvédelmi rendszerének a lakásban lévő fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosító táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, kapcsolók és csatlakozó aljak cseréjéről, d) az épületben, az épület központi berendezéseiben, továbbá a lakásban a saját vagy a vele együtt lakó, illetőleg a bérlő beleegyezésével ott tartózkodó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről, e) a lakás, a lakáshoz tartozó helyiségek (tárolók) tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról, f) a lakásberendezések felújításáról és cseréjéről. (3) A bérlő lakbért a tárgyhónapban egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése 10. (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői szerződésben foglalt kötelezettségének teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkül évente legalább egyszer, munkanapokon ellenőrzi. (2) A bérlő a lakásba történő bejutatást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belül szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén is. A lakás átalakítása, korszerűsítése 11. (1) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségeit vállalja. A bérlő ezen számlákkal igazolt költségeinek bérbe számítását akkor kérheti, ha az átalakítással a lakás komfortfokozata változott, vagy az alapterülete, vagy a szobák száma növekedett. A bérbeadó írásbeli hozzájárulása esetén a bérlő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és ő felel a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért. (2) A lakás átalakítása, korszerűsítése előtt meg kell állapodni a költségek viselésében.
A lakás visszaadása 12. (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást beköltözhető állapotban, továbbá berendezéseit tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadnia. (2) A beköltözhető állapot legalább a falak az átadáskori felületképzésnek megfelelő (meszelt, festett, tapétázott), a nyílászárók folyamatosan mázolt, a padozat tiszta, a berendezések üzemképes állapotát jelenti. A gázkészülékek üzemképes állapotát a szakszerviz által kiállított, az üzemképességet igazoló jegyzőkönyv tanúsítja. (3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végzi el. A befogadás szabályai 13. (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja élettársát és testvérét, ha Magyarországon beköltözhető lakással nem rendelkezik. (2) A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt. A lakáshasználati díj 14. Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől lakáshasználati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni, melynek összege azonos a lakásra megállapított lakbér összegével. A lakásbérlet megszűnésének közös szabályai 15. (1) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő a lakást 30 napon belül kiürítve, beköltözhető állapotban köteles a bérbeadónak átadni. A lakás leadáskor leltárt kell felvenni, melyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotát, esetleges hiányokat, azok pótlási határidejét. (2) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, illetve az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül bíráságtól kérheti a bérlő kötelezettségének megállapítását.
(3) A volt bérlő mindaddig, amíg a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja a bérbeadónak, köteles a 14. -ban meghatározott lakáshasználati díjat, valamint a lakással kapcsolatos költségeket megfizetni. A lakbér mértéke 16. (1) A lakbér mértékét a lakás alapterülete, a községen belüli fekvése alapján kell megállapítani. (2) A lakbér mértékét a 2. számú melléklet tartalmazza. (3) A lakbér mértékét évente felül kell vizsgálni úgy, hogy értékállósága biztosított legyen. Az új lakbért minden év január 1. napjától kell alkalmazni. A lakások és a helyiségek elidegenítése 17. (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről a képviselőtestület dönt. (2) Az ingatlanok megterheléséhez a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. Lakbértámogatás 18. (1) Lakbértámogatás állapítható meg annak a jutai lakóhellyel rendelkező személynek, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) Juta Községi Önkormányzat tulajdonában lévő lakást bérel, és azt ténylegesen használja, b) családjában az együttlakó családtagokat számítva az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum ba) egyszemélyes háztartás esetén a 150 %-át bb) két- vagy többszemélyes háztartás esetén a 130 %-át c) vagyona az Sztv. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket nem haladja meg. (2) Nem állapítható meg lakbértámogatás annak a bérlőnek, akinek lakbér hátraléka van és jogcím nélküli lakáshasználó. (3) Meg kell szüntetni a támogatást az arra okot adó körülmény bekövetkezése időpontjától, ha a bérlő a) bérleti jogviszonya megszűnik, b) lakbér és közüzemi díjfizetési kötelezettségének 2 hónapig folyamatosan nem tesz eleget.
(4) A lakbértámogatás mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza. (5) A lakbértámogatás iránti kérelmet a polgármesteri hivatalnál kell benyújtani az arra rendszeresített nyomtatványon. (6) A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint a vele közös együttlakó személyek jövedelem igazolását. (7) A támogatott személyekről a hivatal nyilvántartást vezet. (8) A lakbértámogatás megállapításának, módosításának, megszüntetésének, valamint a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésével kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. Egyéb rendelkezések 19. A lakbér megállapításával kapcsolatos viták eldöntésére, és e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1993. évi LXXVIII. törvény, és a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. Záró rendelkezések 20. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 25/2007.(XII. 17.) képviselőtestületi rendelet. Hivatal Nándorné polgármester Vassné Enyedi Mária jegyző E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvénnyel összhangban az Európai Közösségek jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz. Kihirdetés napja: 2008. december 17. Vassné Enyedi Mária jegyző
1. számú melléklet a 38/2008.(XII. 17.) rendelethez LAKBÉR MÉRTÉKE A lakbér mértéke: összkomfortos lakás esetén 400 Ft/m 2 komfortos lakás esetén 350 Ft/m 2 félkomfortos lakás esetén 300 Ft/m 2 komfort nélküli lakás esetén 230 Ft/m 2 szükséglakás esetén 170 Ft/m 2