A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 20. évf. 2010/2 3. február március Ára: 287 Ft Magyar Agrárkamarák lapja
Tisztelt Olvasó! Eredetileg úgy volt, hogy az elmúlt esztendôvel megszûnik a földvásárlás állami támogatásának lehetôsége, ám szerencsére nem így alakult. Az uniós országok agrárminiszterei ugyanis hozzájárultak ahhoz, hogy ezt a fontos idôpontot kitoljuk még kerek négy esztendeig. Egyébiránt rajtunk kívül még Lengyelország (már korábban megkapták), Lettország és Litvánia hasonló kérését bírálták el kedvezôen. Ez magyarán a birtokfejlesztési és a birtok-összevonási hiteltámogatás intézményének fenntartását jelenti, melynek keretében akár hatezer támogatási kérelemre lehet számítani, s ennek négymilliárd forint támogatás lenne a vonzata. Mindez kizárólag nemzeti forrásból történik. A közvetlen támogatás összege az adásvételi szerzôdésben megállapított vételár maximum egyötöde, de kérelmenként legfeljebb hárommillió forint lehet. A támogatási kérelem benyújtása gazdálkodónként évente két alkalommal lehetséges, meghatározott korlátok között. A támogatás csak abban az esetben ítélhetô oda, ha a meglévô és a megvásárolt földterület teljes mérete meghaladja a 210 aranykoronát, illetve szôlôültetvényként vagy gyümölcsösként használt mezôgazdasági földterület esetében a két hektárt, s azt nem erdészeti hasznosítású területként tartják nyilván. Viszont a jelzáloghitelhez biztosítható kamattámogatásnál a termôföldvásárló maximum háromszáz hektárig egészítheti ki birtokát. Uniós elôírás példának okáért, hogy legfeljebb 75 millió forint összegû és húszéves futamidejû lehet a földvásárláshoz igénybe vett kölcsön, amelyhez két év türelmi idô kapcsolódik. Meghatározott a kölcsön kamatának mértéke is, egyéb feltételek mellett. Az agrárminiszterek fent említett tanácskozásán az Unió Közös Agrárpolitikájának jövôjével kapcsolatban az egyszerûsítésrôl és a bürokrácia csökkentésérôl is döntöttek a képviselôk. Sôt, a 2013-at követô hétéves költségvetési ciklusban a hangsúly a termelôi támogatásokról áttevôdik a vidékfejlesztésre. Megjegyezzük, hogy az uniós tagországok döntô többsége (mintegy háromnegyede) szerint az agrártámogatásokra szánt forrásokat fenn kell tartani, hiszen ebben rejlik a Közös Agrárpolitika ereje. Szalay Attila Kamara 4 Ésszerû gazdálkodásra ösztönöz 5 Sokba kerülhet a késés Agrárgazdaság 6 Itt a pénz! Hol a pénz? 7 A hazai gabona- és olajnövényágazat helyzete Agrármarketing 9 Berlin díszvendége Magyarország Növénytermesztés 12 Lemaradások a zöldségágazatban Vetômag 16 Felértékelôdik a vetômag szerepe 20 A tavaszi vetômagokról gazdálkodói szemmel 22 Eredményesebben a DEKALB-bal 28 Kukorica- és napraforgópiac Tartalom 33 Szerves anyagok, mint természetes energiaforrás 36 Vetôgumó-elôállítás és fajtapolitika Burgonyatermesztés 37 A burgonyaágazat (is) megújulásra vár Paragrafus 38 A környezetvédelmi termékdíj elôírásai gazdálkodóknak 40 Alkalmatlan alkalmi -törvény Baromfi 44 Szalmonella oktatási program 45 Konszolidáció várható? Kaleidoszkóp 50 Mangalica Fesztivál tartalom 12 20 50 3
4 Kamara Ésszerû gazdálkodásra ösztönöz Segít a kamarai tanácsadó! A gazdálkodók zöme nem vitatja, hogy jelenlegi helyzetünkben a nyereséges termelésnek szinte feltétele a területalapú támogatás. A legtöbben abban is egyetértenek, hogy a hozzá kapcsolódó elôírások levezethetôk a hagyományos okszerû, fenntartható gazdálkodásból. Betartásuk tehát nem különösebben terheli azokat, akik eddig is jó gazda módjára bántak a földdel. Hazánk EU-csatlakozása óta a Helyes Mezôgazdasági és Környezeti Állapot (HMKÁ) szabályrendszere határozza meg azokat a gazdálkodási és környezetvédelmi követelményeket, amelyeket teljesíteni kell a területalapú támogatások igényléséhez, továbbá az AKG, a KAT vagy Natura támogatásban részesülôknek. A HMKÁ hangsúlyos követelménye a talajerózió megelôzése. A 12 százaléknál meredekebb lejtésû táblákon ezért nem termeszthetô dohány, cukorrépa, takarmányrépa, burgonya, csicsóka. Emellett ezek a területek a nyáriôszi betakarítású kultúrák után nem maradhatnak üresen, a talajt fedni kell. Ez megoldható ôszi kultúra vetésével vagy a tarló megôrzésével és gyommentesen tartásával október 30-ig, de másodvetésû takarónövény termesztése is választható. Az elôírás két hektárnál kisebb táblákra akkor vonatkozik, ha több mint a felük 12 százaléknál meredekebb. Az ennél nagyobb tábláknál akkor kötelezô a betartása, ha a 12 százaléknál meredekebb rész meghaladja az egy hektárt. Az érintett területek könnyen beazonosíthatók a MePAR honlapjáról (www.mepar.hu). A teraszos szôlômûvelésnél különösen fontos a talaj védelme. A rézsûs teraszoknál összefüggô növényborítottságot ír elô a HMKÁ, a támfalas teraszoknál pedig a támfalak karbantartása kötelezô. A vízelvezetôk karbantartásával megelôzhetô, hogy árkokat vájjon a talajba a lezúduló csapadék és megrongálja a teraszokat. A talajok szervesanyag-tartalmának a megôrzése az egyik célja a vetésforgóra megfogalmazott szabályoknak. A legtöbb kultúrnövény nem vethetô önmaga után még egyszer. A rozst, búzát, tritikálét, árpát ugyanakkor lehet két évig termeszteni ugyanazon a helyen, a kukoricát és dohányt pedig akár háromig. Az évelô takarmánynövényekre, kertészeti kultúrákra, méhlegelôkre, energetikai hasznosítású fajokra és a rizsre ez a megkötés nem vonatkozik. Az elôírás betartásához a 2008. évi egységes területalapú támogatás iránti kérelemben szereplô kultúrát kell a kiindulási alapnak tekinteni. Tarlót, nádat, növényi maradványokat, gyepeket égetni pedig kizárólag akkor szabad, ha azt a növény-egészségügyi vagy természetvédelmi hatóság elrendeli. A gazdálkodók feladata, hogy a gyomborítottság ne haladja meg a tábla területének 30 százalékát, és fizikai, kémiai, biológiai módszerekkel is megakadályozzák a veszélyes gyomnövények kelését, szaporítóképleteik kialakulását, a nemkívánatos lágy és fásszárú fajok terjedését. A parlagfû mellett az arankafajok és a selyemkóró számít veszélyes gyomnak. A talajszerkezet védelmében vízzel telített területeken egyáltalán nem lehet gépekkel dolgozni, kivéve a belvíz vagy árvíz levezetését, illetve az értékmentést. A gyepek túllegeltetését ugyancsak tiltják a HMKÁ elôírásai. A kölcsönös megfeleltetés, benne a helyes mezôgazdasági és környezeti állapot (HMKÁ) elôírásai jóval túlmutatnak azon, hogy betartásuk több támogatás feltétele, közvetlenül vagy közvetve az egész társadalom érdekeit szolgálják. Ezért szigorú az esetleges szankcionálás is, noha a cél semmiképpen sem a büntetés, hanem az ésszerû gazdálkodásra ösztönzés. HMKÁ feltételrendszerét az említett támogatásokat igénybe vett földhasználóknak a gazdaságuk egészén be kell tartaniuk, tehát a támogatással nem érintett területeken is. Ha pedig több gazda egybemûveli a szomszédos táblákat, az esetleges szankciók valamennyiüket érintik, nem csak azt, akinek a táblájában a meg nem felelésre bukkantak az ellenôrök. A tavalyi ellenôrzések összesítései azt mutatják, hogy legtöbbször azért kellett a támogatást csökkenteni, mert a gazdálkodók nem tartották gyommentesen a mezôgazdasági területeket. A HMKÁ elôírások köre idén várhatóan bôvül a táj jellegzetességeinek megtartására és a víz öntözési célú felhasználására vonatkozó elôírásokkal. További hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.
Kamara 5 Sokba kerülhet a késés Segít a kamarai tanácsadó! Március 16-ig tehetnek eleget monitoring adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok a gazdálkodók, akik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és a Halászati Operatív Program bármely jogcímén támogatást vettek igénybe vagy 2009 végéig jogerôs határozattal rendelkeztek. Az adatokat kizárólag elektronikus úton lehet eljuttatni a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A tét az idén már igen nagy, aki ugyanis nem tesz idôben eleget a teljes körû adatszolgáltatási kötelezettségének, ötszázezer forint mulasztási bírságot kaphat. A z adatszolgáltatásnak az a célja, hogy a támogatást nyújtók képet kapjanak az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások felhasználásáról, arról, hogyan segítették a gazdálkodók tevékenységét. De ezek az összesítések, értékelések azért is fontosak, mert a hazánknak nyújtandó agrár- és vidékfejlesztési közösségi források nagysága alapvetôen függ a megvalósult beruházások, programok eredményességének pontos bemutatásától. Az adatszolgáltatást tavaly óta csak elektronikusan, az Ügyfélkapun keresztül teljesíthetik az érintett gazdálkodók. Figyelem! A kötelezettség nem vonatkozik a nemzeti vagy területalapú, illetve úgynevezett top up támogatásban részesültekre. Az Ügyfélkapu használatához elôször regisztrálni kell a www.magyarorszag.hu honlapon, majd onnan az MVH internetes oldalára kell átlépni, ahol online webes felület segíti a teljesítést. Ez a szolgáltatás a www.magyarorszag.hu és a www.mvh.gov.hu portálokon egyaránt elérhetô. Az e-monitoring felület kitöltéséhez a Mozzila Firefox keresôprogramot kell használni. Az adatszolgáltatási kötelezettségek beazonosítását pontos jogcímhivatkozások és határozatszámok könnyítik. Ha valaki már regisztrált az MVH-nál, de még nincs jelszava, vagy azt elfelejtette, szintén az MVH honlapjáról letölthetô formanyomtatványon kérhet újat. Az ügyfélkapus belépésre csak magánszemély jogosult, a gazdálkodó szervezetek meghatalmazott útján nyújthatják be az adatokat. De az is választhatja ezt a megoldást, aki nem mozog elég otthonosan az internet világában. A meghatalmazás szintén az Ügyfélkapun nyújtható be, de ehhez szükség van egy az MVH által kiadott jelszóra (PIN-kód). Elôtte azonban az MVH ügyfél-nyilvántartási rendszerében a meghatalmazottnak is regisztrálnia kell. A meghatalmazást három példányban kell kitölteni, az egyik a gazdálkodónál marad, a másik a meghatalmazottnál, a harmadikat pedig postán vagy személyesen kell eljuttatni a lakóhely vagy székhely szerint illetékes MVH megyei kirendeltségére. Csak a szabályszerûen kiállított, papíralapú meghatalmazás hatályos! Meghatalmazottként eljárhatnak a Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálatának a tanácsadói is. A 200 ügyfélszolgálati irodában kellô informatikai háttérrel és naprakész szakmai ismeretekkel rendelkeznek ehhez. Az elektronikus monitoring adatszolgáltatás már tavaly is kötelezô volt, de elmulasztása még nem járt szankciókkal, mivel a végrehajtó szerv nem alkalmazta a mulasztási bírságot. Az idén azonban ez az engedmény megszûnt, így a nem idôben, hibásan vagy hiányosan beérkezô jelentésekért a gazdálkodókat 500 ezer forintig terjedô bírsággal sújthatja az MVH. Aki ugyanakkor a benyújtást követôen, de még a beadási idôszakon belül, azaz március 16-ig javítja, módosítja a jelentését, annak nem kell büntetéstôl tartania. Az idei adatszolgáltatás rögzítésénél a 2008. évre vonatkozó kérdések is megjelennek az elektronikus felületen. Aki tehát már akkor is kötelezett volt az adatszolgáltatásra, de valamiért elmulasztotta, annak elôször azt kell pótolnia, hogy a 2009- es adatokat befogadja a rendszer. Az MVH nyilvántartása szerint az idén 32 728 gazdálkodót érint a kötelezô monitoring adatszolgáltatás, akik támogatást vagy támogatási határozatot kaptak 2009. december 31. elôtt az ÚMVP és HOP 32 jogcímének valamelyikén. Az adatszolgáltatás részletesebb technikai szabályait a 18/2009. (III. 6.) FVM-rendelet, illetve a módosításáról szóló 5/2010 (I. 28.) FVM-rendelet és a 26/2009. (III.17.) FVM-rendelet, valamint a 20/2010. (II.12.) MVH-közlemény tartalmazza. Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.
6 Agrárgazdaság Itt a pénz! Hol a pénz? A magyar agrárpolitika már a jóval a globális gazdasági válság kirobbanása elôtt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi elképzelésekkel és elvárásokkal szemben a mezôgazdasági termelést az Európai Unióban és azon belül Magyarországon is nem visszafogni, hanem fokozni kell. Ehhez a 2007 2013-as uniós költségvetés kialakítása során sikerült is jelentôs támogatási forrásokat szerezni fejlesztésekre. A fejlesztés ugyanakkor sikamlós valami. Egy egész nemzetgazdasági ágazat fejlesztése, fejlôdése folytán növekedés realizálása nemigen lehetséges egyik napról a másikra. Az eredmények nyilvánvalóvá válásáig pedig ott motoszkál a bizonytalanság, a kétely, vajon jó felé megyünk-e, s haladunk-e egyáltalán a megkezdett úton. 2008-ban agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra mintegy 426 milliárd forint kifizetés történt. 2009-ben ez az öszszeg 613 milliárd forintra nôtt. Ehhez képest a 2008-as 220 milliárd forint adózás elôtti ágazati eredmény Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter bejelentése szerint a 2009-es évre vonatkozóan mintegy felére csökkent. A 2009-re vonatkozó elôzetes adatok alapján az Agrárgazdasági Kutató Intézet számításai szerint a tavalyi évben a mezôgazdasági termékek teljes kibocsátásának volumene 11%-kal volt alacsonyabb a 2008. évinél. Ezen belül a növényi termékek termelése 15%-kal, az állatok és állati termékeké 3%-kal csökkent. Búzából 2009-ben az elôzô évi mennyiség 78%-át takarították be, kukoricából 85%-át, repcébôl és napraforgóból együttesen 15%-kal kevesebbet. 2009-ben a mezôgazdasági termelôi árak a mennyiségileg kisebb termés ellenére átlagosan 9,5%-kal maradtak el a 2008-as szinttôl. A növényi termékek termelôi árszintje 14%- Az agrártámogatások megoszlása 2007 2009-ben (millió Ft) Az elôirányzat neve 2007 2008 2009 Nemzeti támogatások* 151 698,0 112 777,0 118 191,0 Termôföldvédelem támogatása 726,0 371,0 191,0 Állattenyésztési feladatok 686,0 769,0 745,0 Vadgazdálkodás támogatása 412,0 80,0 148,0 Fejlesztési típusú támogatások 3 381,0 1 282,0 480,0 Folyó kiadások és jövedelemtámogatások 97 471,0 101 616,0 111 802,0 Árfolyamkockázat és egyéb kiadások 33 560,0 5 400,0 3 277,0 EU társfinanszírozással mûködô támogatások * 116 015,0 109 679,0 181 933,0 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (NVT II.) 18 704,0 84 803,0 177 822,0 EU által közvetlenül térített támogatások 167 966,0 203 797,0 313 157,0 Piaci támogatások 47 974,0 39 587,0 73 873,0 Területalapú támogatás (SAPS) 119 992,0 164 210,0 239 284,0 MINDÖSSZESEN 435 679,0 426 253,0 613 281,0 * A támogatások nem minden intézkedése került felsorolásra, így a táblázat fôösszegei nagyobbak a felsorolt jogcímek összegeinél. (Forrás: AKI) kal, míg a élô állatok és állati termékeké 4%-kal csökkent. A szolgáltatások árszínvonala viszont 5%-kal emelkedett. A bruttó hozzáadott érték 37%-kal, míg a nettó hozzáadott érték 60%-kal csökkent 2009-ben. Mindezek következtében tavaly az egy teljes munkaidôs dolgozóra számított mezôgazdasági jövedelem 35,6%-kal csökkent. A nettó vállalkozói jövedelem reálértéke pedig mindössze 43%-a az elôzô évinek. Akkor most jó felé megyünk-e, s egyáltalán haladunk-e a megkezdett úton? Mivel minden fejlôdés egy folyamat, annak lényeges meghatározója az üteme, amely gazdasági, piaci környezetben ahol mások is, sôt velünk versenyben, fejlôdnek nem más, mint a versenyképesség. A kérdés tehát úgy is feltehetô, hogy jól szolgálja-e a támogatás a versenyképességet? A fenti adatok talán azt mutatnák, hogy nem, de azért nem ilyen egyszerû a képlet. Hiszen a mezôgazdaság eredményessége szempontjából 2007 2008 2009 igen változó idôszak volt, nagyon rossz és nagyon jó évekkel, amelyek nagy termésmennyiségeket és magas felvásárlási árakat, azaz jövedelmeket eredményeztek. Utóbb mindez tetézve a gazdasági válsággal. Ebben a hektikus ármozgásokkal teli idôszakban talán még korai egy(-két) év negatív tendenciáitól megijedni. Ami azonban a magyar mezôgazdaságot illeti, az agrárszakemberek és az elemzôk kongatják a vészharangot. A Magyar Agrárkamara elnöke szerint például a földbérletek körül ma már olyan körülmények alakultak ki, amelyek talán még veszélyesebbek, mint a 2010 utáni esetleges külföldi tôke megjelenése. A bérbe adók az utóbbi években lényegében a bérleti díjon keresztül kiszippantják a mezôgazdaságból a hazai és uniós támogatások egy jelentôs részét. Ily módon mintegy 100 milliárd forint kerülhet ki a termelésbôl, ami igen jelentôs versenyhátrány. Ugyancsak az AKI végzett tesztüzemi összehasonlító elemzést a növénytermesztô gazdaságok jövedelmezôségét vizsgálva. Eszerint a legjobb hazai növénytermesztô gazdaságok csaknem négyszer annyi jövedelmet érnek el, mint a legroszszabbul gazdálkodó üzemek. Mivel az értékesítési áraikban nincs jelentôs különbség, ennek az oka elsôsorban a magasabb hozamokban rejlik. A nem vagy kevésbé versenyképeseknél tehát baj van a fajlagos vetômag-, mûtrágya- és növényvédôszer-felhasználással, a földterületek minôségével, a munkaerô képzettségével, a technikai berendezéseik, gépeik korszerûségével. (A támogatási forrásokkal és a 2009-es eredményekkel kapcsolatban bôvebb információk olvashatók a http://elemzesek.szaktudas.hu/ittapenz webcímen.) sz
Agrárgazdaság 7 A hazai gabona- és olajnövényágazat helyzete Mezôgazdaságunk két alaptevékenysége közül a növénytermesztés egyértelmûen sikeresebbnek tekinthetô, míg az állattenyésztés jelentôsége a létszám folyamatos csökkenésével tovább redukálódik. E témakörben kerestük fel Potori Norbert agrárközgazdászt, aki a közelmúltban az ország több helyszínén tartott értékes elôadást, mint az Agrárgazdasági Kutató Intézet osztályvezetôje. Vágjunk a dolgok közepébe! Ön hogy látja a két legfontosabb ágazatunk, nevezetesen a gabona- és olajnövények jelenlegi helyzetét? Az állattenyésztés visszaszorulása miatt a gabonafélék hazai takarmánykereslete is visszaesett, egyre inkább az ipari feldolgozás és az export jelent értékesítési lehetôséget. Megjegyzendô, a gabonafélék árának közelmúltban tapasztalt szélsôséges ingadozásai, illetve az európai etanolpiac telítettsége eltántorította az etanolgyártásba befektetni szándékozók többségét. A magyar búzaexport-árualapot a homogenitás hiánya (szétaprózódott birtokstruktúrára, túl széles fajtaválasztékra, inputok visszafogására, tételek keverésére visszavezethetô minôségi eltérések) jellemzi, ezért kínálati piac esetén versenytársaink elônyben vannak. Egyre inkább számolni kell a célpiacainkra nagy tételben, minimum 20 30 /t árelônnyel érkezô, standard minôségû áruval. A nagy külföldi malmok homogén árualapot követelnek. Sajnos a magyar búzaexport ma már jellemzôen takarmány célra megy, csak jobb években szállítunk javító minôséget a környezô országokba. A magas szállítási költségek miatt erôs kínálati piac esetén Európában és a mediterrán térségben a kukoricával is csak igen alacsony árral lehetünk versenyképesek. Az olajosmagvak exportvolumene a hazai feldolgozóipar alapanyagigényétôl függ, többek között a tervezett olajütô és esetleg biodízelgyártó kapacitások megvalósulásától. Miként vélekednek errôl a kereskedôk és a feldolgozók, merthogy termelni, illetve valamilyen terméket elôállítani az egy dolog a körfolyamatban. A kereskedôk és feldolgozók megítélése szerint a szántóföldi növénytermesztôk a piaci folyamatokra nem reagálnak kellô gyorsasággal, illetve észszerûséggel. A kockázatvállalási hajlandóság hiánya arra enged következtetni, hogy a termelôk nincsenek tisztában az aktuális piaci folyamatokkal, s mivel a könyvelési nyilvántartásuk felületes, gyakran nem az optimális gazdasági döntést hozzák meg az adott piaci helyzetben. A kereskedôk és a termelôk viszonya problémákkal terhelt: míg a nagykereskedôk némelyikénél már kialakult beszállítói kapcsolatokról és szerzôdéses fegyelemrôl beszélhetünk, addig a kiskereskedôk, helyi felvásárlók és termelôk kapcsolatáról nem mondható el ugyanez. E körben a szerzôdéses fegyelem kritikán aluli, nincs bizalmi kapcsolat. Sajnos hasonló problémák mutatkoznak a feldolgozóipari ágazatok szereplôi és a beszállítók között is. A magas szállítási költségek egyre inkább meghatározzák a gazdálkodás eredményességét. Mi az Ön álláspontja e kérdéskörben? A tengeri kikötôktôl való elszigeteltségbôl eredô logisztikai hátrányunkat a vasúti áruszállítás csökkenô aránya és gyenge színvonala tovább erôsíti. A kereskedelem szereplôi természetesen fontosnak tartják a pályahasználati díjak csökkentését, a vasút munkájának megfelelô színvonalú szervezését, a berakó- és szállítási kapacitások bôvítését, a szolgáltatások minôségének javítását. A vasúti szállítmányozó cégek a gabonaszállítások egyenetlen ütemezésére panaszkodnak, és a visszfuvarok hiányával magyarázzák a magas költségeket. A termények belvízi szállítása sem zökkenômentes: tekintettel a fedett rakodóhelyek és hajókapacitások hiányára, a gázlókra és szûkületekre, de legfôképp a vízszint szélsôséges ingadozására (a Duna az év kb. hat-kilenc hónapjában hajózható). A közúti terményszállítás elônye az országos úthálózat viszonylag gyors elérésében, a fuvarkapacitások túlkínálatában, a visszfuvarok lehetôségében és a költségek viszonylagos stabilitásában rejlik. Egyébiránt a határmenti gabonakereskedelemben a feketepiac jelentôsnek mondható, a termelés egy része nincs nyilvántartva, az áru számla nélkül mozog. Bizonyos idôszakokban emiatt még a legnagyobb kereskedô cégeknek is le kell mondaniuk néhány jelentôsebb piacról. Hamarosan itt a tavasz, a vetés ideje. Milyen a hazai fajtaszortiment? A szántóföldi növénytermesztésben nagyon fontos a megfelelô fajtaválaszték és agrotechnika alkalmazása. A választékkal nincsen baj, de a termelôk általában beleesnek abba a csapdába, hogy sikerfajtákat vetnek a korábbi esztendô tapasztalatai alapján, holott a fajtákkal elérhetô eredmények régiónként és évjáratonként nagy szórást mutatnak. Az alacsony felújítási arány és az utántermesztett vetômag használata
8 Agrárgazdaság jellemzô, amióta a támogatásoknak nem feltétele a fémzárolt vetômag használata. Ugyanakkor a magyar nemesítô cégek termékeinek külpiaci értékesítése felfutóban van. További probléma, hogy kevés az öntözhetô terület. A fentiekbôl következôen a szélsôséges idôjárás Magyarországon rendkívül nagy hozamingadozásokat okoz: gabona- és olajnövény-termelésünk alakulása elsôsorban az idôjárás, mindenekelôtt az éves csapadékmennyiség és -eloszlás függvénye. Hogyan állnak a feldolgozás területén mivel sokan érvelnek ennek erôsítése mellett. A gabonafeldolgozó szakágak egyike sincs kedvezô helyzetben, ami magában hordozza annak veszélyét, hogy alapanyag-termelôkké válunk. Termelôink kiszolgáltatottsága nôhet, a piac beszûkülhet, a hozzáadott érték külföldön realizálódhat (munkahelyeket exportálunk). A feldolgozóipar versenyesélyeit leginkább a kihasználatlan kapacitások, a gyenge mûszaki színvonal, a feketegazdaság és a kereskedelmi láncok részérôl jelentkezô árnyomás rontja. Mivel a nyereségtermelô képesség csekély, elsôsorban a külföldi tulajdonú cégeknél lehet beruházásokkal számolni. Végül elemezzük az ágazathoz kapcsolódó malomipar jövôjét komplexen! A malomiparban a komoly szakértelem, a hatékony technológia és a szervezett logisztika alkalmazása jelenthet kiutat. A termékpalettának a magasabb hozzáadott értéket képviselô céllisztek és készlisztek irányába kellene elmozdulnia. A lisztexport korábbi évek szintjére emelése a környezô országok malomipari fejlesztései miatt aligha lehetséges. Sôt, egyre nagyobb mennyiségben érkezik importliszt szomszédainktól. A magyar fogyasztó erôs árérzékenységét kihasználva a multik és a hipermarketek a pékárut fontos stratégiai (szociális) termékként kezelik, a saját modern pékségeikben elôállított termékeiket gyakran az elôállítási költség alatti áron értékesítik, ezáltal ellehetetlenítve más (jobbára nagyobb, legálisan mûködô) pékségeket. A sütôipar szereplôinek a beszerzésnél a több lábon állás, a vállalaton belüli integráció keretében történô alapanyag-ellátás, a folyamatos innováció teheti lehetôvé, hogy a napi friss pékáruk csatájától mentesüljenek. Források hiányában önálló kereskedelmi hálózat létrehozására csak kevesen gondolhatnak. A malom- és a sütôiparnál a tésztagyártás helyzete viszont kedvezôbbnek mondható, mivel a nagy és közepes üzemek jelentôs része európai szintû, fejlett technológiával rendelkezik. A hazai tésztapiacon túlnyomórészt a magyar gyártók termékei vannak jelen, mindössze 5 7 százalék az importtermék. Az export egyelôre nem számottevô, tehát vannak kihasználatlan lehetôségek. A hazai termékek akár hungarikumként is megjelenhetnének a külpiacokon, hiszen a tojásos tészta a német ajkú területeken, de Olaszország egyes részein is kedvelt termék, úgymond prémium kategóriát képvisel. Köszönjük az értékes piaci információkat! Szalay
Agrármarketing 9 Berlin díszvendége Magyarország Ez év januárjában hazánk partnerországként jelent meg az egyik legrangosabb nemzetközi élelmiszeripari szakkiállításon, a berlini Grüne Wochén. Az élelmiszer és gasztronómia mellett turisztikai, illetve kulturális elemekre is épült Magyarország vizuális megjelenése. A világ egyik legnagyobb mezôgazdasági, élelmiszer-ipari és kertészeti fogyasztói kiállításaként ismert berlini Grüne Woche nemzetközi vásáron hazánk ezúttal partnerországként szerepelt, a magyar megjelenést az Agrármarketing Centrum (AMC) szervezte és finanszírozta. Magyarország 1972 óta vesz részt a kiállításon, amely egyben a német és a nemzetközi agrárpolitikai vezetés egyik legfôbb találkozóhelye is. A német piac jelenleg is hazánk agrártermékeinek egyik legnagyobb felvevô piaca, s a partnerországi státusz keltette fokozott figyelemtôl a magyar versenypozíció jövôbeni jelentôs javulására számítanak a szervezôk. A német magyar agrárkapcsolatok kitûnôek, ezeket hagyományosan a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemzi hangsúlyozta Michael T. Hofer, a Messe Berlin sajtófônöke. A jó kapcsolatot szolgálják a magas szintû kétoldalú tárgyalások, mivel Ilse Aigner szövetségi élelmezési, mezôgazdasági és fogyasztóvédelmi miniszter már járt a magyar fôvárosban, ahol számos fontos kérdésben egyeztetett Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel. Az együttmûködés nem korlátozódik csupán a politika és a gazdaság területére, hanem kiterjed például a tudományos szférára az egyetemek és a kutatóintézetek közötti együttmûködésre is. A KAP 2013 utáni kialakításán már most is szorosan együtt dolgozik a két ország. A 2011-es magyar elnökség kapcsán pedig Aigner miniszterasszony már tavaly májusban hangsúlyozta, hogy Németország kész intenzíven támogatni Magyarországot az elôkészületek során. A mezôgazdaság jövôbeni kihívásai, mint például a klímaváltozás, további területe lehet a német magyar együttmûködésnek. A vásár jellegébôl adódóan mind a fogyasztói, mind a szakmai közönség elvárásainak eleget kell tenni. A tavalyi adatok szerint a tíznapos rendezvényen 403 ezer látogatót regisztráltak, akiknek közel 30 százaléka volt szakmai érdeklôdô. A nagyközönség fôként családos, kikapcsolódni és vásárolni szándékozó fogyasztókat jelent. Ezt szem elôtt tartva emelték ki a koncepcióban tájegységeinkhez kapcsolódó, jellegzetes élelmiszeripari termékeinket, innen irányítva a figyelmet egyedi élelmiszerexportkínálatunkra és gasztronómiánkra. A hangsúly továbbá az ízes, minôségi és legfôképp biztonságos élelmiszerekre, a hagyomány és a korszerûség ötvözetére került. A kiemelt szempontokat a szervezôk élvezetes és színes környezetbe ágyazva valósították meg: a bruttó 1600 m 2 -en megvalósult nemzeti stand részét képezte például Magyarország stilizált térképe, amely kijelölt útvonalakon körbejárható volt, és vizuálisan megjelent rajta a Duna, a Tisza, illetve a Balaton. A pavilonban különbözô díszítô elemek mellett földrajzi helyeiken voltak láthatóak a német közönség által ismert értékeink. Tokajnál imitált pincebejáratnál lehetett kóstolni, helyet kapott a térképen egy látvány pálinkafôzde is, nevezetesen a Zsindelyes, Szeged környékén fûszerpaprikát, szalámit és hagymát láthattunk szekéren, és nem hiányzott a németek által kedvelt puszta Hortobágy életkép sem. Az országtérképet körülölelô, hagyományos közösségi stand egységei több bontásban helyezkedtek el. A kiállító cégek csoportjai a pavilon szélein jelentek meg, közrefogva a megelevenedô térképet. A kiállítás ideje alatt, valamint a protokollesemények kísérôjeként is magyaros mûsorok, zenei, népi elôadások szórakoztatták a közönséget. Bár a rendezvény, mint fogyasztói vásár elsôsorban nem a közvetlen üzletkötések helye, a partnerországi megjelenés kiváló alkalmat adott arra, hogy egy olyan komplex képet mutassunk be a magyar élelmiszer-gazdaságról, amelyet egyre inkább erôsíteni szeretnénk a nemzetközi szakmai és fogyasztói körökben. A kiemelt részvétel célja: a magyar élelmiszer-ipari termékek népszerûsítése, piaci pozíciójuk erôsítése a német piacon elsôsorban a magyar országimázs bázisán, valamint a magyar élelmiszerek magas beltartalmi értékének, megbízható és ellenôrzött minôségének hangsúlyozása. Joggal állíthatjuk, hogy országunkra és termékeinkre vonatkozó pozitív asszociációk keletkeztek, a meglévôek erôsödtek, s reményeink szerint a hétköznapi bevásárlásoknál a fogyasztók keresni fogják a polcokon a magyar termékeket. Szalay Attila
10 Pr ATONIK Hozza ki repcéjébôl a maximumot! Az Atonik több éve bizonyítotja, hogy jól bevált technológiai eleme a repcetermesztésnek. A repcével foglakozó szakemberek a vetésterület közel 20%-án használják már sikeresen. A leggyakoribb kijuttatási mód a kora tavaszi rovarölôszeres védekezéssel egy menetben történô kijuttatás, 0,6 l/ha dózisban. Ezzel a kezeléssel a repce oldalelágazásainak száma érzékelhetôen növelhetô amellett, hogy a kora tavaszi kijuttatás elôsegíti a repce gyorsabb regenerálódását a tél okozta stresszt követôen. Sokan próbálták már ki eredményesen a közvetlenül a repce virágzása elôtt javasolt második kezelést is (a dózis szintén 0,6 l/ha). Ez a kezelés a termékenyülésre és a becôbekötôdésre van jótékony hatással. E második kezelésnek akkor van igazán értelme, ha megfelelôen csapadékos az idôjárás, jó a talaj vízellátottsága, és van esélye a növénynek a többletkötések kinevelésére. Az Atonik különbözô repcefajtákra és hibridekre gyakorolt hatásának megismerése céljából 2008-ban nagyszabású fajtaösszehasonlító vizsgálatsorozatba fogtunk. Az ország négy helyszínén 4 fajta, illetve hibrid viselkedését vizsgáltuk. Álljon itt példaként egy (eszterágpusztai) eredmény. A rendelkezésre álló eredményekbôl annyi már biztosan látszik, hogy valamilyen mértékben a vizsgált fajták és hibridek mindegyike pozitívan reagált az atonikos kezelésre. Végleges következtetéseket azonban csak a vizsgálatsorozat befejeztével, illetve nagyüzemi vizsgálatokat követôen lehet majd levonni. Az alábbi (Lengyelországból származó) grafikon az elmúlt években repcében elvégzett 48 (!) kísérlet összesített eredményét szemlélteti. Az összes kísérletben egy kezelés történt, kora tavasszal, 0,6 l/ha-os dózissal. A grafikonon nagyon jól látszik, hogy a kezelés hatására mért terméstöbblet a kísérletek többségénél 5 15% volt. Kisebb számban elôfordult olyan is, hogy nem lehetett szignifikáns különbséget kimutatni a kezeletlenhez képest, de olyan is, ahol 20 30% terméstöbbletet regisztráltak. Az elsô ajánlott kezelés ideje hamarosan elérkezik. Ajánljuk figyelmébe a készítményt azoknak is, akik még nem használták. Érdemes kipróbálni! Nagy segítséget nyújt a repce tavaszi indulásánál, a várható többlettermésrôl nem is beszélve. Herpai Sándor Arysta LifeScience Magyarország Kft.
12 Növénytermesztés Lemaradások a zöldségágazatban Itt ülünk Európa egyik legnagyobb termálvízkészletén és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ennek a kihasználása lehetôség szerint ne sikerüljön. Pedig ez a kincsünk igazi versenyelônyt jelenthetne állapította meg Dr. Bittsánszky János, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács társelnöke a zöldségtermesztés tavalyi teljesítményét értékelô konferencián. A tanácskozás gyümölcságazatról szóló elemzését lapunk januári számában ismertettük. D r. Bittsánszky János elôadása bevezetô részében arról beszélt, hogy a zöldségágazatban a termôfelületek tovább csökkentek: 2009-ben 75 ezer hektáron termeltünk zöldséget, és errôl mintegy másfél millió tonna árut takarítottak be, aminek a 30 százaléka, mintegy 400 ezer tonna a hajtatott felületekrôl került a kereskedelembe. Zöldség termésátlagaink európai viszonylatban a középmezônyben helyezkednek el, ami nem túlságosan biztató. Az ágazat versenyképessé igazán akkor válhat, ha a technológiafejlesztés révén lényegesen növelni tudja termésátlagait. Amikor 2007 ôszén meghirdették az EMVA pályázatokat, úgy gondoltuk, hogy ez lendületet fog adni fôleg a hajtatott felületek növelését illetôen. 2008-ban azonban szembesülnünk kellett azzal a körülménnyel, hogy a pályázatok iránt lényegesen kisebb érdeklôdés nyilvánult meg termelôi körben, mint amire számítani lehetett. Mindössze 12 milliárd forintnyi beruházási támogatás került kiutalásra jelezte az elôadó. Szerinte a távolmaradásnak több oka is van. Részint a pályázati rendszer bonyolultsága, bürokratikus jellege, részint az, hogy ezek a pályázatok utófinanszírozottak voltak. A tôkehiánnyal küzdô termelôk legfeljebb hitelbôl foghattak volna ezekbe a beruházásokba, de az elviselhetetlenül magas hitelkamatok mellett erre nem nyílt mód. Így szép számmal akadtak olyan nyertes pályázók, akik forrás hiányában elálltak a pályázattól. Súlyos probléma, hogy nem tudjuk megôrizni azt a vízmennyiséget, ami az ország rendelkezésére áll, nem tudjuk a zöldségtermesztés, a kertészet szolgálatába állítani. Jelenleg ott tartunk, hogy még a meglévô öntözôberendezések is kihasználatlanok, mert olyan nagy költségekkel jár ma az öntözôvízhez jutás. Mindez a fejlesztés gátjává vált. Az elkövetkezô idôszakban ezen a területen a koppenhágai klímakonferencia döntéseinek szellemében változtatnunk kell. Itt ülünk Európa egyik legnagyobb termálvízkészletén, és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ennek a kihasználása lehetôség szerint ne sikerüljön. Pedig ez a kincsünk igazi versenyelônyt jelenthetne. A környezetvédelemi-vízügyi és a mezôgazdasági tárca egymásra mutogatnak, egymással ellentétes információk és intézkedések látnak napvilágot. A piacokon egyes termékeknél mind a gyümölcs, mind a zöldség esetében folyamatosan beleütközünk a lengyel konkurenciába. Hovatovább mindenünnen kiszorítanak bennünket. Pedig klimatikus és egyéb adottságaink tekintetében is jobbak a lehetôségeink fogalmazott Bittsánszky János. Hozzátéve, hogy tudomásul kell vennünk, a hazai feldolgozóipar csak a világpiacon versenyképes alapanyagárak esetén tud megmaradni, aminek feltétele a magas termésátlag. Más kérdés, hogy a feldolgozóiparnak is technológiai fejlesztést kell végrehajtani. Ezzel szemben az történik, hogy sorra zárnak be az üzemek, legutóbb például a békéscsabai hûtôgyár. Ezzel párhuzamosan a megmaradók terméklistája folyamatosan szûkül. Zöldség vonatkozásában ma öt termék létezik, ami komolyabb mennyiségben számításba jön: a csemegekukorica, a borsó, a zöldbab, az ipari paradicsom és a konzervuborka. A Friut VeB társelnöke ezt követôen zöldségfajonként adott tájékoztatást. Paprikaféléket az elmúlt évben 5200 hektáron termeltünk, ezen belül a fûszerpaprika elôállítás némi fejlôdést mutat, amely 2000 hektár volt. Az értékesítés fôleg az év elsô felében zökkenômentesen zajlott. A TV paprika mellett a hegyes erôs paprika és a kápia paprika a kívánatosnál nagyobb területû termesztése azonban az ôsz folyamán gondokat okozott a kereskedelemben. Említésre méltó, hogy a hajtatásban az idén jelentôs problémát jelentettek a különbözô vírusfertôzések. Elsôdlegesen a dohánymozaik és TSWV vírus. A fûszerpaprika-termesztésben jelentôs technológiai fejlesztés indult el. Ennek vezércége az Univer Kft. volt. A paradicsom tavalyi össztermése mintegy 220 ezer tonnát tett ki, aminek az 50 százaléka étkezési, 50 százaléka ipari paradicsom volt. Az ipari paradicsomtermesztésben némi emelkedés mutatkozott. Meglehetôsen szûk ma az a kör, aki ipari paradicsomot termel, viszont technológiájuk egyre korszerûbb. Ebben a körben a termelô, kereskedô feldolgozó egyértelmûen egymásra találtak, és szoros együttmûködés indult el, aminek gyümölcse a magas technológiai színvonal, a kiváló minôség és a hektáronkénti 82 tonnás átlagtermés, ami világviszonylatban is figyelemre méltó. Az elmúlt évek hektikus dinnyepiaci állapotával szemben az idei év aránylag nyugodtnak bizonyult. Jó hír, hogy Békés megyében megalakult a Dinnyetermelôk Szövetsége. A szervezet most megpróbálja a kereskedôket, a termelôket és a TÉSZ-eket összefogni, és egységes fellépésre ösztönözni. Természetesen nem kizárólag ez volt az oka a nyugodtabb piaci viszonyoknak. Az idén tovább 6500 hektárra csökkent a dinnyetermelô felület, és aránylag alacsonyabb
Növénytermesztés 13 termésátlagok születtek. Ilyenformán egy rövid szezonnal és kisebb termésmennyiséggel kellett számolni, aminek a levezetése gond nélkül megtörténhetett. Szinte példa nélküli, hogy az exportpiacokon a dinnye huzamosan 40 forint körüli átlagárat ért el. A sárgadinnye szûkülô területen, mintegy 750 hektáron termett. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a következô idôszakban növeljük-e a faj termôterületét, hiszen a magyarországi sárgadinnye-fogyasztás alig éri el 2 kilogrammot. A környezô országokban ennek mértéke 5 kilogramm fölött van. A konzervipari feldolgozásra szánt zöldségfélék közül a csemegekukorica éveken keresztül sikernövény volt. A franciákkal versenyezve, hol ôk, hol mi voltunk a legnagyobb termelôk Európában. Korábban 35 ezer hektáron termeltük, 2009-re jelentôs volt a visszaesés, a vetésterület jelenleg 22 ezer hektár. A csemegekukorica iránti kereslet csökkenése miatt az árak is csökkentek, a gazdaságosság is romlott. A másik nagymagvú zöldségfélét a zöldborsót, tavaly 18 19 ezer hektáron termeltük. Néhány éve stabilizálódott a területe. A gond az, hogy hektikusak, hektáronként 4 8 tonnásak a termésátlagok. Most az a cél, hogy a borsó helyzetét fejlesztéssel stabilizáljuk, esetében kiemelt fontossággal bír az öntözés. A 3000 hektáron termelt zöldbab a feldolgozóipar egyik növényeként kiugró termésátlagot produkált, területe valamelyest növekedett 2009-ben. Fejlesztésre nem lehet számítani. A szabadföldi káposztafélék tipikusan az a zöldségfaj, ahol a lengyel behozatallal kell versenyeznünk. Konkurenseink azokon a piacokon is megjelentek, ahol egyeduralkodók voltunk. A hajtatott fóliás kínai kel például hosszú éveken keresztül Magyarország egyik vezérterméke volt. Most bizonyos tárolt termékekkel a lengyelek a hajtatott termék piacáról is kiszorítanak bennünket. Szinte nevetséges, hogy gyökérzöldségben és elsôdlegesen sárgarépában nettó importôr Magyarország, pedig minden adottságunk megvan hozzá, hogy a saját szükségleteinket megtermeljük. 2009-ben mintegy 662 tonna export mellett 12 ezer tonna volt az importunk sárgarépából. Baj van a gazdaságossággal, mert a jelenlegi termelési színvonal alacsony. Rendelkezésünkre áll minden olyan technológai elem, amelynek alkalmazásával magas termésátlagot lehetne elérni. Úgy tûnik azonban, hogy sárgarépából hosszú távon is importra kényszerülünk. Magyarország hosszú évtizedeken keresztül a legjobbak között volt a hagymafélék termelési színvonala tekintetében, jelenleg azonban mélyponton van. A tavalyi 2700 hektáros termôfelület elenyészô az egykor volt 8 10 ezer hektárhoz képest. A klasszikusan magyar dughagymás termesztés gyakorlatilag megszûnt. A lengyelek ma 60 80 tonnát termelnek egy hektáron, míg mi a dughagymás eljárással legfeljebb 20 tonnát, a helyrevetett egyévessel 40 tonnát. Amíg nem tudjuk a technológiai színvonalat emelni, addig nem számíthatunk pozitív elôrelépésre. A makói hagyma ugyan felkerült az EU földrajzi eredetvédelmi termékeinek listájára, csak az baj, hogy a makói térségben ma a dughagymás termesztés megszûnôben van. A makói hagyma várhatóan a késôbbiekben is csak egy szûk körnek fog megélhetést biztosítani. A hajtatott uborka termesztése rendkívüli módon visszaesett Magyarországon. E terméket inkább importból hozzuk be. A konzervuborka hosszú évtizedeken keresztül fôleg Gyôr- Sopron, késôbb Szabolcs-Szatmár megye vezér növénye volt. Az uniós csatlakozás óta, amikor is megszûnt a minôségi konzervuborka támogatása, folyamatos visszaesésben van. A jövôt illetôen azonban viharfelhôk gyülekeznek a konzervuborka felett, mert az indiai és vietnámi uborka harmada nyersanyagáron készül. Ha nem tudunk gátat szabni a szabad beáramlásnak, az padlóra küldheti a magyar konzervuborka-termesztést. Egyelôre 17 százalékos az EU-s vám, de ez legfeljebb minimális védelmet nyújt. Emelni kellene tehát a beléptetési vámokat az EU-nak, és minôségi elôírásokkal gátolni a behozatalt. A gombafélékkel kapcsolatban sincsenek jó hírek. A 2000-es évek elején Magyarország még közel 40 ezer tonna termesztett gombát állított elô. Tavaly ez a mennyiség a felére csökkent. Ezen a területen is Lengyelország a legnagyobb konkurensünk, amely az elmúlt 10 évben megháromszorozta termelését: 200 ezer tonna termesztett gombával jelenleg a lengyelek a legnagyobb gombatermelôk Európában. Olcsó árujukkal fokozatosan kiszorítanak bennünket német és osztrák piacainkról. A rendkívül elmaradott pincés és zsákos módszerekkel termeljük a gombát, s ez lengyelek által alkalmazott holland technológiával szemben nem versenyképes. A lényegesen kisebb volumenû laskagomba-termesztésünk stabilizálta helyzetét, s ezen az 1100 1200 tonnás termelési szinten jól megállja a helyét. Valkó Béla Elektronikus tájékoztatási szolgáltatások fejlesztése EU támogatással A Magyar Szabadalmi Hivatal az utóbbi években komoly lépéseket tett az elektronikus úton történô nyilvántartás, tájékoztatás nyújtotta lehetôségek alkalmazása terén. Ennek folytatásaként az ÚMFT EKOP 1.A.1 finanszírozásában elindult az Elektronikus tájékoztatási szolgáltatások fejlesztése projekt, aminek elsôdleges célja az ügyfél-elégedettség és a munkahatékonyság növelése. Ennek elérésére a projekt keretében megtörténik: az új elektronikus ügyfélkapcsolati szolgáltatások kialakítása, felhasználva a központi szolgáltatások által nyújtott lehetôségeket (kormányzati ügyfélkapu és hivatali kapu); a már meglévô elektronikus szolgáltatások színvonalának emelése, funkcionalitásuk bôvítése; az ügyfél kommunikáció mind magasabb fokú elektronizálásának elérése; a minôségi elektronikus szolgáltatások kiszolgálásához, a belsô, jelenlegi meglévô rendszerek, adatbázisok logikai és mûszaki színvonalának javítása. A projekt keretében, 2009 júliusában elkezdôdött a projekt elôkészítése, a hivatal mindenre kiterjedô üzleti folyamatainak feltérképezése és a megvalósításhoz szükséges alap üzletviteli követelmények meghatározása. Jelenleg a mûszaki kivitelezés elôkészítése történik, valamint a pályázat céljaival és az október 1-jétôl hatályba lépett az elektronikus ügyintézés feltételeit szabályozó jogszabályi változásokkal összhangban lévô mûszaki feltételek megvalósítása. Az elôkészítést követôen közbeszerzési eljárás keretében kiválasztott vállalkozó végzi a komplex rendszer kialakítását a Hivatal szakmai felügyelet mellett. Magyar Szabadalmi Hivatal 1054 Budapest, Garibaldi u. 2. Tel.: 312-4400 Fax: 331-2596 E-mail: mszh@hpo.hu Web: www.mszh.hu
Vetômag melléklet
16 Vetômag Felértékelôdik a vetômag szerepe S A tavasz a mezôgazdaságban mindig a megújulás idôszaka, amikor a gazdálkodók felejtve az esetleges korábbi sikertelenséget, az idôjárási vis maior helyzetet, a belvizek, árvizek, jégesôk okozta károkat, új lendületet vesznek és elindítják az új gazdasági évet. Ez persze részben már megkezdôdött az ôszi vetésekkel, de a téli tervezési idôszakhoz képest az áttelelések végsô kimenetele még sok mindent felülírhat. Bizonytalansági tényezô a növénytermesztôk számára a vetômaghasználat is, amivel lapunk vetômag mellékletében most külön is foglalkozunk. zeretnénk ráirányítani a figyelmet a helyes vetômaghasználatra, ami sok egyéb tényezô mellett a termésszintek szempontjából meghatározó lehet. Természetesen a vetésváltás szabályai keretet szabnak ehhez, azonban az egyes növényfajok fajtái között meglehetôsen nagy termésbeli különbségek adódhatnak. Tájegységenként jól nyomon követhetô, hogy bizonyos fajták/hibridek évrôl évre nagyon jól szerepelnek, termôképességük stabil, rezisztens tulajdonságokkal rendelkeznek. Azok a termelôk, akik rendszeresen járnak fajtabemutatókra, meghallgatják a nemesítôk tanácsait, ajánlásait, tájékozódnak a fajták/hibridek tulajdonságai felôl és nem csak a vetômag-forgalmazók tanácsai alapján választanak, bizonyosan jobban járnak. A minden esetben ajánlott fémzárolt, államilag ellenôrzött vetômag szerepe különösen magasabb szakmai színvonalú gazdálkodás esetén felértékelôdik, mert magasabb biológiai értéket képvisel, és a terméseredmények szempontjából meghatározó a termelési folyamatban. A vetômag ára Az államilag ellenôrzött vetômagnak természetesen ára van, hiszen egy sok költséget és szakmai tudást felemésztô nemesítési folyamat végén a nemesítô intézetek szükségszerûen beárazzák az általuk elôállított vetômagot. A vetômag ára persze nem mindig harmonizál a terményárakkal, és még kevésbé igazodik a termelôk mindenkori anyagi helyzetéhez. Mondhatnánk, hogy konstans, de mégsem igazán az. A gazdaságban és az ágazatban történô változások alakíthatják a mindenkori árakat, és ennek már minden termelô tanúja lehet. A vetômagpiacon is elôfordul a túltermelés, ilyenkor engedményekre lehet számítani, máskor valóban a terményárak mozgása alakítja az árat. A legtöbb vetômag ára évek óta emelkedô tendenciát mutat, legfeljebb a mértékében van némi különbség. Talán az idei év lesz hosszú idô után az elsô, amikor a válság okozta gazdasági zavar, a ledermedt terménypiac és hozadékaként a terményárak stagnálása miatt a vetômag-forgalmazók is igazodnak, és nem emelnek még az infláció mértékével sem. Ez alól persze kivételt képezhetnek egyes növényfajokon belül a kurrens fajták, amelyeket a tehetôsebb és egyben szakmai értelemben kíváncsibb termelôk egy magasabb termésszint reményében szívesen meg is fizetnek. A tavaszi vetésû ipari növények a kukorica és a napraforgó hibridjeinek vetômag ára a hektáronkénti átlagos 180 220 ezer forintos termelési költségnek mintegy 15%-át jelenti. A vetést illetôen az idei tavaszon is tapintható az a tanácstalanság, amit a terménypiac hallgatása okoz. Egyáltalán nem irigyelni való a gazdák helyzete, mert akik még választhatnak a két nagy ipari növény, a napraforgó és kukorica között, a magasabb felvásárlási árral kecsegtetô mellett döntenének szívesebben. Ha kivárnak a vetéssel, mert nem lesz ezzel kapcsolatos információ, akkor viszont a kiszemelt fajtát esetleg már nem találják meg a vetômag forgalmazóknál. Fajtahasználati/oltalmi díj Ahogyan a termelôk arról már sokféle fórumon tájékoztatást kaptak, a visszavetett vetômagok után bizonyos növényfajok és fajták esetében fajtahasználati díjat kell fizetniük. Visszamenôlegesen nem érvényesíthetô az utántermesztett vetômagok jogdíjainak beszedése, mivel az adatok szolgáltatása csak a rendelet hatálybalépését követôen kezdôdik meg. Azt követôen viszont nagyon oda kell figyelni a termelôknek, mert a növényfajta-oltalom bitorlását elkövetôvel szemben kártérítés követelhetô a polgári jogi felelôsség szabályai szerint! A növényfajta-tulajdonosok által alapított Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. pontosan megfogalmazza közleményében a fajtahasználati díjjal kapcsolatos ismereteket és teendôket, nevezetesen, hogy mely növényfajok után, milyen hektáronkénti vetômaghasználattal kell kiszámolni a fizetendô összeget. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. módosított törvény szabályozza a növényfajta-oltalomból eredô (Farm Saved Seed FSS), az EU rendeleteivel harmonizáló díjigényt. Továbbá, hivatott ellenôrizni azt, hogy melyik agrártermelô, milyen fajtaoltalommal rendelkezô vetômagot, illetve gumót használ termelése során, illetve azt, hogy ha kell, megfizette-e a szükséges jogdíjat a fajta használata után.
Vetômag 17 De kezdjük mindjárt a jobb hírrel (109/A (4)), hiszen a visszavetett vetômag, illetve utántermesztett vetôgumó utáni díjfizetési kötelezettség nem terheli azt a mezôgazdasági termelôt, aki szántóföldi növénytermesztéssel 20 hektárnál burgonya esetében 1 hektárnál kisebb területen foglalkozik A 109/A. (1) pontja értelmében a mezôgazdasági termelô a hibridek és szintetikus fajták kivételével a jogosult engedélye nélkül saját gazdaságában szaporítás céljából hasznosíthatja, a betakarításból származó olyan terményt, amelyhez a (2) bekezdésben meghatározott növényfajokhoz tartozó, növényfajta-oltalom alatt álló növényfajta vetômagjának vagy vetôgumójának (a továbbiakban együtt: vetômag) saját gazdaságában való elvetésével jutott hozzá. E hasznosításra tekintettel a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a jogosultat méltányos összegzô díjazás illeti meg. A gazdálkodói privilégium és a jogosultsági díjigény elôzetes magalapozására a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. közzétette (109/A (9)) a megbízási szerzôdéseibe foglalt, általa képviselt fajták 1 hektárra esô jogdíja kiszámításához szükséges ajánlott vetômagmennyiséget és a tömegegységre vetített licencdíj mértékét. A késôbbi kellemetlen incidensek elkerülése végett érdemes alaposan áttanulmányozni a fajtaoltalom szabályait annál is inkább, mert a hektáronként megfizetendô fajtaoltalmi díj mértéke a termelés költségeihez képest elenyészô A vetômagot is hamisítják! A fémzárolt vetômag megéri az árát, ezért hamisítják szól a figyelmeztetô/tájékoztató szlogen, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy a mai nyomdatechnika mellett valóban nem jelent gondot a vetômagos zsákok és tartalmuk hamisítása. Számos praktikával szolgálhatunk annak érdekében, hogy minden termelô meggyôzôdhessen még a vásárlás elôtt a fémzárolt vetômag valódiságáról. A fémzárolás során a tételt fémzár segítségével vagy azt helyettesítô módon téphetetlen függôcímke vagy öntapadós címke úgy zárják le, hogy a csomagolási egység megsértése nélkül a vetômaghoz ne lehessen hozzáférni. A címkék színei a felhasználási cél és a szaporulati fok szerint változnak. A gyakran vetett hibridnövények F1 vetômagját kék színû címke kíséri. A szabálytalan vetômag-forgalmazás forrása lehet az árutermelô területrôl betakarított kukorica F2 generáció hamisított zsákban, hamisított címkével, vagy más hibridkukorica (F1) vetômag, mely nem egyezik meg a hamis zsákon, hamis címkén feltüntetett hibriddel. A hamisított vetômagot általában mozgó jármûbôl vagy kisebb vásárokon, piacokon csomagtartóból árulják, és a vetômagpiaci árnál jóval olcsóbban kínálják. A cégjelzéssel ellátott zsákok gyakran megtévesztésig hasonlítanak az eredetihez. A belföldi EU-kék színû függôcímke kitöltése alakilag ugyan megegyezik az MgSzH által kiállított címkével, azonban a fémzárolási szám MgSzH-nál történô leellenôrzése során könnyen kiderülhet, hogy kitalált, nem létezô vagy más fajtájú tételazonosító került a címkére. A hamisított vetômagok az eredeti függôcímkéhez nagyon hasonló címkéit egyszerû tépéspróbával lehet kiszúrni, az eredeti címke ugyanis téphetetlen anyagból készül. A hamisított címkén a vízjel képe pedig csak fénymásolva van a hátoldalon vagy hiányzik. A hamis vetômag használata természetesen óriási kárt okozhat. Amennyiben az árukukoricát vetômagként alkalmazzák, az jelentôsen alulmúlja a minôsített vetômag alkalmazásával elérhetô termésszintet. Kimutatták, hogy az árukukorica F2 generáció visszavetése általában 16 30%- os terméscsökkenést eredményez, de ez a szám elérheti akár az 50%-ot is! Ennyit tehát a hamisításból eredô genetikai eredetû károkról. Abban az esetben azonban, amikor F2 azaz árukukorica kerül a hamis vetômagos zsákba, számos egyéb tényezô is csökkentheti a termésszintet. Hamis vetômag esetén a zsákban töredezett, csíraképtelen mag található. Míg a vetômag-elôállító üzemek, cégek legalább 93%-os csírázóképességû vetômagot hoznak forgalomba, az árukukorica ennél jóval gyengébb csírázóképességû. A csávázás esetleges hiánya tovább rontja annak esélyét, hogy az elvetett mag kicsírázzon. Ha mégis biztatóan csírázik, akkor a kezdeti fejlôdés idején a kukoricát számos betegség és kártevô tizedelheti, melyekkel csávázás nélkül nem lehet felvenni a versenyt. Árukukorica visszavetésével tehát a gyanútlan gazda több kárt okoz magának, mint amennyit megtakarít az olcsóbb vetômaggal! GyZ Három évtizedes tapasztalattal SZOLGÁLTATÁSOK Vetômag- és szemestermény tisztító komplett technológiák tervezése, kivitelezése Technológiai tanácsadás Mezôgazdasági ingatlanok és ingóságok értékelése KERESKEDELEM Magtisztító, feldolgozó, kezelô és anyagmozgató gépek, mérlegek Gépalkatrészek, perforált lemezek, keretezett rosták Segédanyagok, göngyölegek, mintazacskók Vetômag mintavételi, magvizsgálati laboratóriumi eszközök NEWLONG zsákszájvarrógépek, alkatrészek, cérna Cukorrépa kelést együttvetéssel segítô ionkezelt magvak Cím: 1114 Budapest, Fadrusz u. 12. Tel.: (1)209-6886, fax: (1)466-6359 E-mail: magtech.bt@chello.hu Tavaszi árpa, kukorica, napraforgó, szója, kender és ôszi kalászos fajtáinkat tartalmazó katalógusunkat kérje telefonon.
18 Vetômag Vetômagcsávázás védelem az elsô naptól kezdve A vetômag tartalmazza mindazt a genetikai információt, ami a növény fejlôdéséhez és a termés kialakulásához elengedhetetlen. Olyan az élethez szükséges alapanyagok fehérjék, zsírok, szénhidrátok és vitaminok találhatóak benne, amelyek vonzó célponttá teszik a kórokozók és a kártevôk számára. A vetômag védelme érdekében végzett csávázás és ezzel a vetômaghoz tapadó és a talajban meglévô kórokozók elleni védekezés a világ egyik legôsibb növényvédelmi eljárása. Elôdeink különbözô anyagokkal próbálkoztak megvédeni a magokat a kórokozóktól: hamu, olívabogyó-törköly, hagymalé, sós víz, glaubersó vagy trágyalé sajnos kevés sikerrel. A mai modern vetômagcsávázás talán a legcélzottabb növényvédelmi eljárás, ezért az integrált növénytermesztési és növényvédelmi technológiákba is ideálisan illeszkedik. A csávázás környezetre gyakorolt hatása minimális, ugyanis a kezelés zárt rendszerekben történik, ahol csak a célfelület (a vetômag) érintkezik a csávázószerrel nincs elsodródási veszteség és nincs feleslegesen kezelt felület. A csávázott vetômag alkalmazása rendkívül kényelmes és gazdaságos: a gazdának nem kell a talajfertôtlenítô granulátumok vagy a permetezô szerek kijuttatására szolgáló berendezések betöltésével és kalibrálásával bajlódnia, egyszerûen csak el kell vetni a csávázott vetômagot! A Bayer CropScience már több mint 90 éves tapasztalattal rendelkezik a csávázószerek fejlesztése és alkalmazása terén. Az utóbbi másfél évtizedben ezen a téren megvalósult fejlesztéseknek köszönhetôen ma már az egyes kultúrnövények kezdeti fejlôdése idején fellépô rovarkártevôk ellen is rendelkezünk csávázószeres védekezési megoldásokkal. Ezek a készítmények olyan alkalmazástechnológiai fejlesztéseket tettek szükségessé, amelyek révén ma már a magonkénti hatóanyag(ok) mennyisége is könnyen szabályozható. Ilyenek a Bayer PONCHO és GAUCHO készítményei, amelyek Magyarországon a kukorica, illetve a napraforgó kártevôi ellen alkalmazhatóak. Mind a kukorica, mind a napraforgó a ritka térállású növények közé tartozik, ezért a csírázó-kikelô félben lévô növényeket tizedelô drótférgek, pajorok vagy barkók érzékeny veszteséget tudnak okozni, nem beszélve a kukorica elsô számú ellenségérôl, az amerikai kukoricabogárról. A rovarkártétel még nagyobb mértékû is lehet, ha a viszonylag korán (április elsô felében) elvetett magok kelése a szeszélyes idôjárás hatására vontatottá válik. A maximális termô tôszám megôrzése érdekében a különbözô nemesítôházak kukorica vetômagjai megrendelhetôek a Poncho-s vagy a Poncho PRO-s; míg a napraforgó hibridek Gaucho-s csávázással is. A Gaucho megvédi a napraforgót a növény kezdeti fejlôdési szakaszában jelentkezô szívó és rágó kártevôk ellen: drótférgek, pajorok, kukoricabarkó, korai levéltetû fertôzés. A Poncho-s kezelés a kukorica korai fejlôdési szakaszában károsító rovarok (barkók, drótférgek, cserebogár pajorok, fritlégy) ellen hatékony, és ebben az esetben 0,5 mg hatóanyag van minden kukoricamag felületére tapasztva. Ha várható a kukoricabogár lárva fertôzése, akkor a Poncho PRO kezelést javasoljuk, amely képes a lárvakártételt a gazdasági kártételi küszöb alá szorítani. Ennek a terméknek a dózisa viszont magasabb, mint az elôzô esetben: 1,25 mg klotianidin hatóanyag/mag. Magyarországi gyakorlati tapasztalat, hogy ahol a korai rovarkártétel ellen módszeresen alkalmazták a kukorica inszekticides csávázását, ott a kukoricabogár-kártétel mértékét sikerült folyamatosan a gazdasági küszöbérték alatt tartani. Csorba Csaba
20 Vetômag A tavaszi vetômagokról gazdálkodói szemmel E A 2010-es gazdasági év indításánál is sok megoldandó problémával néznek szembe a gazdálkodók. Nem elég, hogy sok termény még mindig raktárban van, nehezen lehet a mûtrágyát idôben beszerezni, minden input anyagnak emelkedett az ára, de itt az ideje eldönteni, hogy milyen növény, termény lesz az, amely rentábilisan termeszthetô és eladható 2010-ben. lôször is alaposan meg kell gondolni, hogy milyen növényfajt akarnak vetni. 1. Az AKG pályázatban nyertes gazdáknak most talán az a legfontosabb, hogy a 20% pillangós területet milyen növény vetésével fedjék le. Akinek régi zöldborsó-termesztési tapasztalata és hûtôházas kapcsolatai vannak, az talán nem is látja annyira problémásnak a helyzetet, mint az, aki idáig nem foglalkozott semmiféle fehérjenövény termesztésével. Ezen gazdálkodóknál a takarmányborsó, szója, szegletes lednek, csicseriborsó, bükköny fajtái jöhetnek számításba, ahol állattenyésztéssel foglalkoznak, ott a lucerna és here fajtáinak vetése is megoldást jelent. Mielôtt azonban eldöntené, hogy melyik növényfajt veti, okosan teszi, ha megkeresi az értékesítési lehetôségét, nehogy a magtárban maradjon a megtermelt termény! 2. A növényfajok kiválasztásánál mérlegelni kell a kiválasztott terület adottságait, például milyen korán lehet talajmunkát végezni, hiszen a jó borsótermés alapja a korai vetés. Milyen a jellemzô idôjárás azon a területen, mivel a jelenlegi klimatikus viszonyok között a korai borsófajták virágzása még nem csúszik bele a hôségbe, így várható, hogy nem rúgják el a virágot. A takarmányborsó termesztést választók jól teszik, ha a sárga, sima héjú borsófajtákat vetik, mert az állattenyésztôk ezt a típust jobban szeretik, mint a zöldet. Lehet-e öntözni a területet, mivel a szója termesztése a kifejezetten szárazságtûrô fajták kivételével öntözéses körülmények között rentábilis? Érez-e magában olyan szakmai tudást, amellyel ezeknek a növényeknek a vetômagtermesztésébe is belevághat? 3. A tavaszi árpa vetését azok a gazdálkodók fontolgatják, akiknek a területe valamelyik malátagyár vonzáskörzetében található. Ha sörárpának akarja eladni, a fajtaválasztásnál semmi sincs a gazdára bízva, mert az egyetlen kritérium, hogy a felvásárló melyik fajtát hajlandó átvenni. A fémzárolt vetômag használata azonban a fajtaazonosság igazolásához nélkülözhetetlen! 4. A tavaszi árpára, zabra, tavaszi búzára, lenre, lucernára, burgonyára és borsóra is igaz, hogy a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. a sajátvetômag-visszafogásra jogosult kivetni a fajtahasználati díjat. A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. az általa képviselt fajtákat s az ezekre vonatkozó díjtételeket az FVM értesítô LX. évfolyam 11. (2009.12.28.) számának, 3355. oldalán tette közzé. 5. A napraforgó vetômagok kiválasztásánál már nem ilyen egyszerû a helyzet. A gazdálkodónak mérlegelni kell, hogy milyen célú felhasználásra választ vetômagot. A jelenleg feljövôben lévô piac a magas olajsavtartalmú napraforgó termesztését célozza meg. Ha ezt akarja termelni, akkor a gazdának vetés elôtt a ki kell választania a felvásárlóját hiszen a felvásárló határozza meg jelentôs mértékben, hogy melyik hibridet preferálja, de még fontosabb, hogy izolálja a vetendô területet, mert a kommersz olajos napraforgóval történô beporzás akár a termesztési cél meghiúsulásához is vezethet. Az étkezési napraforgó elôállítása jelenleg specifikus, a termeltetô határozza meg a fajtát és a technológiát, s általában biztosítja a vetendô magot is. Minden napraforgó esetében oda kell figyelni arra, hogy a gazdálkodó meg tudja-e oldani az érésgyorsítást, állományszárítást, mivel ez a technológiai elem alapvetôen határozza meg a vetômag kiválasztását. A fajtatulajdonosok rendelkeznek igen korai, korai és középérésû éréscsoportba sorolt vetômaggal. A középérésû csoport hibridjei normál idôjárás esetén igénylik az állományszárítást (melynek alapfeltétele a megfelelô területnagyság, légi permetezési