SOMLÓ Somlói borvidék Mondják, ismét jön a Cholera, S félnek, hogy sokakból kireppen a szusz. Bízvást jöhetnek ijesztő kínjai, Elkergeti egy jó pohár somlai." A Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából emelkedik ki a Somló páratlan szépségű, 435 m-es haranghegye. A körülötte elterülő, hullámos térszínből mint hatalmas sziget nyúlik a magasba, és már messziről magára irányítja figyelmünket. A Somló-hegy Magyarország legkisebb (550 ha), legősibb és egyik legszebb borvidéke. A csodálatos szépségű alvó vulkán borai évszázadok óta kuriózumnak számítanak, híre Tokajjal és a Badacsonnyal vetekszik. Somló neve ősi magyar név. Abból az időből származik, amikor még somfa borította a hegy tetejét, lankáit. Ekkor még som és nem szőlő termett rajta. Az egész hegy somos volt, a rajta nőtt temérdek somfától. (Az akkori szóhasználattal élve a hegy somlott, innen származtatható a ma is élő somló elnevezés.) Feltehetően már a rómaiak idején megindult a szőlőtermesztés az alvó vulkán oldalán. 1093-ból származik az első írásos emlék, amely a somlói bor meglétét igazolja. A Furmint szőlőfajta első vesszőit 1242-ben hozatta ide Moreából (Itália) IV. Béla király. A környék szőlőterületei igen értékesek voltak, így gyakran gazdát cseréltek. A somlói vár lovagtermében egymást követték ez idő tájt a vadászlakomák, amelyeken a somlói borokat fogyasztották előszeretettel a résztvevők. A török megszállás után a vár végvári funkciót töltött be. A tokaji aszúborok mellett a somlói is gyógybornak számított, egyes évjáratokban ezen a tájon is szüreteltek aszúszemeket; az ezekből készül bor penicillint tartalmazott. 1742-ig a zirci betegeket somlói borral gyógyították patika hiányában. Ketten a párommal Sárváron szállás kétágyas Érkezéskor gyümölcskosár bekészítés a szobába 1 üveg behűtött pezsgő, melyet kérésre a szobába szolgálunk fel (páronként) 2 belépő a Sárvári Wellnessfürdőbe a fürdőben fürdőköpeny használat 1 frissítő aroma masszázs 1 belépő a Nádasdy-várba és múzeumba két alkalommal elérés (WiFi) Parkoló használat
A XIX. században a vár fokozatosan elenyészett, de a szőlők területe tovább bővült. A birtokrekonstrukciókat követően az I. és II. világháború is óriási károkat okozott a szőlőskertekben, a válság megoldását az 1960-as évek nagyüzemi telepítései jelenthették. Az ekkor létesített ültetvények viszont lehúzódtak a régi szőlőhegyek alá, a hegy lábához, azaz a szoknyára". A régi paraszti művelésű szőlőhegyeket zártkertté" minősítették, 200-400 négyszögöles parcellákra osztották, hogy aztán nyaralási rendeltetésű" épületek álljanak rajta. A somlói bor avagy a Nászéjszakák bora A somlói bor egyedülálló ízharmóniáját talajának - egykor aktív vulkáni volt - is köszönheti. A szőlőt bazalton és bazalttufa alapú talajon termesztik, amely néhol lösszel keveredett, vagy rajta barna erdőtalaj alakult ki. A kedvező klíma lehetővé teszi a késői szüretet, így van idejük beérni a cukroknak és savaknak. Magas extrakt- és alkoholtartalmú, kemény karakterű, telt, testes és diszkrét illatú borokat készítenek itt, amelyek nem illeszkednek feltétlenül a mai rohanó világ gyors borfogyasztási szokásához. A somlói bort a Nászéjszakák borának nevezik, ugyanis a monda szerint Mária Terézia elrendelte, hogy az uralkodóház tagjainak az esküvőn egy pohár somlóit kell elfogyasztaniuk férfiasságuk megőrzése és fiú utód nemzése érdekében. Bár ez csak monda, a több évszázados statisztika mégis 25%-al több fiúgyermeket tart számon a Somló-hegyen az országos átlaghoz képest. Relax csomag 3 nap / 2 éjszaka Üdvözlőital 2 belépő a sárvári Wellnessfürdőbe túrázáshoz 1 alkalom útravaló batyu (WiFi) parkoló A hegyen kizárólag fehér szőlőfajtákat nevelnek: Furmint, Juhfark, Olasz rizling, Tramini, Hárslevelű, Chardonnay, Rajnai rizling, Pinot blanc adja termését. Kézzel művelik a szőlőt, csak a legszükségesebb műveleteket végzik géppel. A Somló hegy legjellegzetesebb bora a Somlói juhfark. A juhfark egy különleges fürtű szőlőfajta, ami csak néhány, erre alkalmas területen terem. Eredete vitatott, vannak akik Stájerországból valónak, míg mások magyar eredetűnek vélik. Nevét hosszú, hengeres fürtje adja. Bora
szalmasárga. Jellegzetes illata nehezen volna leírható. Ízében határozott savak és fanyarság érezhető. A hegyen számos pincében nyílik alkalom arra, hogy megízleljük a jellegzetes borokat: a juhfarkot, a traminit, a furmintot vagy az ezerjót. Bárhová is térünk be, a somlóiak vendégszeretete mindenütt maradásra bír bennünket. A Somlói vár Fontosabb látnivalók Somló másik büszkesége a hegycsúcson emelkedő középkori vár, amely feltehetőleg a tatárjárás után épült királyi rezidenciaként. 1495-ben a vár Bakócz Tamás bíboros érsek birtokába kerül, és ekkor éli fénykorát. A ma is látható várrom legszebb elemei ekkor épültek: ekkor nyerték el végleges formájukat a faragott, gótikus ajtók és ablakkeretek, a boltíves és tornyos kápolna. Ekkor emelték a hatszögletű, gúla alakú tornyot, amely Somló emblémája lett. Nemcsak embléma ez a csodálatos torony, de a legvitatottabb épületrész is egyben, sokáig úgy tartották, hogy itt állt a vár konyhája, a torony pedig nem más, mint a konyha kéménye. A somlói várat a Rákóczi szabadságharc idején használták utoljára, ezután stratégiai szerepe megszűnt, állapota azóta leromlott. Annyi mindenképpen pozitívum, hogy látogatni lehet a várat, ugyanis a közvetlen életveszélyt elhárították. A Somlói-vár a hegy északi részén, Doba település fölött található. Szent István-kilátó A Somló 432 m magas hegycsúcsán hazánk egyik legszebb kilátója. Az építmény 1938-ban, helyi vörös, likacsos szerkezetű salakos bazaltból (hopoka) emelték. A 4 szintes toronyból tiszta időben kb. 50 települést láthatunk, a távolban felcsillanhat a Balaton víztükre is kivetők az Alpokalja vonulatai is. Nyugdíjas csomag szállás a megadott bőséges büféreggeli belépő a sárvári Wellnessfürdőbe belépő a Nádasdy vár múzeumába belépő az Arborétumba elérés (WiFi), saját laptoppal 2 alkalommal zárt parkoló
Taposó-kút A XIX. századi eredetű kút egy régi présház udvarán áll, nagy 3 m-es átmérőjű dobja van. A dobban taposva (mint mókus a mókuskerékben) lehetett kiemelni a vizet 80 méter mélyről - innen a "taposó-kút" elnevezés. A kút ma már nem működik, csak megszemlélni lehet. Szt. Margit-kápolna Az eredetileg gótikus kápolnát 1727-ben barokk stílusban átépítették, mellette több mint 250 éves védett hárs áll. Fontosabb települések: Somlóvásárhely A Somló "fővárosaként" emlegetett, több mint 1150 fős község. A 8-as főút mellett fekszik, tőle északra magasodik a Somló hegy. Látnivalói: az egykori, középkori apácakolostor romjai a Szabadság téren álló, XVIII. századi, barokk római katolikus templom és a bormúzeum. Doba A Somló északkeleti lába és a Hajagos patak között elterülő, 630 fős község. Ma a Somló Környéki Faluszövetség tagja, szőlői a somlói borvidékhez tartoznak. Somlójenő A Somlótól délnyugatra, a 8-as főút mellett fekvő, 320 fős kis község. Ma somlói borvidék egyik jelentős bortermelő települése. Látnivalói: a középkori eredetű r.k. templom és a község délnyugati határában álló egykori vízimalom épülete. Sárvári Élmény Napok szállás kétágyas üvözlőital 1 belépő a Nádasdy-vár múzeumába 1 belépő a 10 hektáros, belvárosban található Arborétumba két alkalommal elérés (WiFi) Parkoló használat Somlószőlős A hegy északi lábánál északnyugati irányban elnyúló, 990-nél kevesebb lélekszámú község. Nevét a szőlőművelésről kapta.
Közlekedés A somlói borvidék Sárvártól 38 km-re található. A 84 sz. főútról kell letérni a 8. számú főútra, ahonnan már messziről feltűnik a szemünk előtt a Somló-hegy jellegzetes alakja. Ha tetszett Önnek ez az anyag, küldje tovább barátainak, ismerőseinek is!