1. Szervezetirányítási és Működtetési Igazgatóság Vizsgálat-azonosító szám: V0293 Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Csapodi Pál főtitkár Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Kékesi László főtitkárhelyettes Az ellenőrzést vezette: Horváthné Menyhárt Erika főcsoportfőnök-helyettes Az ellenőrzést végezték: Bojtos Rozália tanácsadó Dr. Somorjai Zsoltné számvevő tanácsos Göller Géza főtanácsadó Bálint Józsefné címzetes főmunkatárs Nagyné Lakhézi Éva számvevő tanácsos 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Simon Ákosné főigazgató-helyettes Az ellenőrzést vezette: Horváth Sándor főcsoportfőnök-helyettes Holé Sándorné Dr. igazgatóhelyettes Szabóné Farkas Katalin osztályvezető főtanácsos Dr. Csépán Mária Magdolna igazgatóhelyettes Norczen Győzőné osztályvezető főtanácsos Tolnai Lászlóné osztályvezető főtanácsos Hámoriné Maróti Györgyi osztályvezető főtanácsos Pongrácz Éva osztályvezető főtanácsos Az összefoglaló jelentést készítették: Balázs Melinda számvevő tanácsos Bamberger Mária tanácsadó Deli Gáborné számvevő Dormán István Zoltán számvevő Fogarasi Miklós főtanácsadó Jagicza Istvánné számvevő Kádár Kriszta számvevő Magyar Sára számvevő Niklai Heléna számvevő Dr. Pósch Gábor főtanácsadó Farkas László főtanácsadó Görgényi Gábor számvevő Jenei Zoltán Béláné számvevő Krémó Márkné számvevő tanácsos Dr. Mészáros Leila számvevő Papp Julianna számvevő tanácsos Séra Andrásné főtanácsadó Ferencz Katalin számvevő tanácsos Gyarmati István tanácsadó Karsai Lászlóné főtanácsadó Knoppné Szabó Ildikó számvevő tanácsos Morvay András tanácsadó Pető Krisztina számvevő Szabóné Simai Mária számvevő Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a www.asz.hu címen is olvashatóak.
Dr. Szima Mária tanácsadó Zaroba Szilvia számvevő Vas Lajos főtanácsadó Winter Zsuzsa számvevő tanácsos Az ellenőrzést végezték: Dr. Ackermann János külső munkatárs Dr. Baji László számvevő Balázs Melinda számvevő tanácsos Bamberger Mária tanácsadó Dr. Bartos László számvevő Bodor Alfréd külső munkatárs Csuhai Miklósné külső munkatárs Dede Katalin számvevő tanácsos Dombovári Nóra számvevő Éva Katalin főtanácsadó Farkas Sándor külső munkatárs Fekete Győr László számvevő Félegyházi-Törökné Somogyi Éva külső munkatárs Gaál Attila külső munkatárs Görgényi Gábor számvevő Győrffi György külső munkatárs Hajduné Sipos Erika számvevő tanácsos Hegedűsné Erdélyi Piroska tanácsadó Holló András számvevő Dr. Hódos Ágnes külső munkatárs Jagicza Istvánné számvevő Jenei Zoltán Béláné számvevő Ács László külső munkatárs Baki István számvevő Dr. Balázs Péter külső munkatárs Bánlaki Lívia külső munkatárs Bedécs Erzsébet számvevő Böröczné Kőszegi Zsuzsanna külső munkatárs Csutora Erzsébet külső munkatárs Deli Gáborné számvevő Dr. Domján Eszter számvevő tanácsos Ézsiás László külső munkatárs Farkas Timea külső munkatárs Fekete Tibor külső munkatárs Fogarasi Miklós főtanácsadó Galuska Józsefné külső munkatárs Gyarmati István tanácsadó Haáz Andorné külső munkatárs Haklik Józsefné külső munkatárs Hegedűsné Csongor Mária külső munkatárs Horcsin Attila számvevő Huszár József számvevő Dr. Jakab Kornél számvevő Jeszenkovits Tamás számvevő tanácsos Antal Zoltán külső munkatárs Balla Zoltán külső munkatárs Dr. Baloghné Sebestyén Éva számvevő Bartha Gyula külső munkatárs Beszeda István külső munkatárs Burenzsargal Narantuja számvevő Dancsóné Kuron Ildikó számvevő Dr. Deli Lajosné külső munkatárs Dormán István Zoltán számvevő Farkas László főtanácsadó Fehérné Jagasich Mariann számvevő tanácsos Ferencz Katalin számvevő tanácsos Franczen Lajos számvevő gyakornok Gömöri József számvevő tanácsos Győrffi Dezső külső munkatárs Hajdu Károlyné számvevő tanácsos Halcsák József külső munkatárs Hegedűs Miklós külső munkatárs Horváth József tanácsadó Huszárné Borbás Melinda számvevő Jáger Lajos számvevő Kaiser Ilona külső munkatárs
Kádár Kriszta számvevő Kincses Erzsébet Eszter számvevő Kocsis Ferencné számvevő Dr. Knapp József külső munkatárs Kőhalminé Major Judit külső munkatárs Dr. Lengyel Attila tanácsadó Major Lászlóné számvevő tanácsos Mátrai Katalin külső munkatárs Dr. Mészáros Leila számvevő Molnár Imre tanácsadó Nagy Zoltánné külső munkatárs Niklai Heléna számvevő Papp József számvevő tanácsos Pető Krisztina számvevő Dr. Pósch Gábor főtanácsadó Reszler György külső munkatárs Dr. Rónai Éva külső munkatárs Dr. Sipos Dóra számvevő tanácsos Sükösd István külső munkatárs Szakál Pálné külső munkatárs Dr. Szávai Tamás főtanácsadó Szilágyi Zsuzsanna tanácsadó Ifj. Szita László külső munkatárs Szőke Gábor külső munkatárs Tasner Mária külső munkatárs Vacsora Erika számvevő tanácsos Dr. Kálmán Zoltán külső munkatárs Kiss Istvánné főtanácsadó Konorót Zsuzsanna számvevő tanácsos Knoppné Szabó Ildikó számvevő tanácsos Krémó Márkné számvevő tanácsos Maczekó Károly külső munkatárs Marozsán Katalin külső munkatárs Mátyási József számvevő Dr. Mohácsi Istvánné tanácsadó Morvay András tanácsadó Nedeljkovic Diána külső munkatárs Nitaisz Jánosné külső munkatárs Papp Julianna számvevő tanácsos Petrovszky Pál külső munkatárs Remeczki László külső munkatárs Dr. Ritter Gábor külső munkatárs Séra Andrásné főtanácsadó Somjay István külső munkatárs Szabó Erzsébet számvevő tanácsos Szatainé Kováts Erna számvevő Szentesiné Tuka Margit külső munkatárs Dr. Szima Mária tanácsadó Szöllősiné Hrabóczki Etelka főtanácsadó Takács Andrea külső munkatárs Tolnai Józsefné külső munkatárs Varga Józsefné külső munkatárs Karsai Lászlóné főtanácsadó Kiss Józsefné külső munkatárs Koska János külső munkatárs Kovács Judit külső munkatárs Krüzselyi Attila számvevő Magyar Sára számvevő Mátrai Istvánné külső munkatárs Mesterné Berta Ildikó külső munkatárs Molnár Bálint számvevő Nagy József főtanácsadó Némethné Nagy Mária számvevő Papp Ferencné külső munkatárs Patai Tamás számvevő tanácsos Polyák Ferenc számvevő Dr. Remport Katalin tanácsadó Dr. Ritter Gáborné külső munkatárs Sidlovics Sándor külső munkatárs Stamler Jánosné külső munkatárs Szabóné Simai Mária számvevő Szatmári Andrea külső munkatárs Szilágyi Gyöngyi főtanácsadó Szita László külső munkatárs Dr. Szöllősi Zoltán külső munkatárs Takács Béla külső munkatárs Unger Ferenc külső munkatárs Váriné Kádár Margit külső munkatárs
Varsányiné Dudás Eleonóra számvevő gyakornok Dr. Vass Gábor számvevő tanácsos Vörös Lászlóné külső munkatárs Winter Zsuzsa számvevő tanácsos Zaroba Szilvia számvevő Vas Lajos főtanácsadó Verő Tünde számvevő Vida Ildikó külső munkatárs Zagyva Béla külső munkatárs Vas Istvánné külső munkatárs Vörös Katalin külső munkatárs Villányi Antal számvevő tanácsos Zakar László számvevő 3. Önkormányzati és Területi Ellenőrzési Igazgatóság Az ellenőrzést felügyelte: Dr. Lóránt Zoltán főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Dr. Sepsey Tamás főigazgató helyettes Németh Péterné főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Holman Magdolna osztályvezető Németh Gábor igazgató helyettes Turnheimné Lakos Zsuzsa főcsoportfőnök helyettes Az összefoglaló jelentést készítették: Ambrus Lajos főtanácsadó Czifra Erzsébet tanácsadó Dr. Ernst László főtanácsadó Gelencsér Zoltán számvevő Korsósné Vígh Andrea számvevő tanácsos Varga József főtanácsadó Kersmájer Ágota számvevő tanácsos Preller Zsuzsanna tanácsadó dr.vasváriné dr. Rózsa Anikó főtanácsadó Dr. Kiss Károly számvevő tanácsos Tóthné Salamon Ildikó tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Alexovics Ágota számvevő tanácsos Batkiné Vas Anna számvevő Bíró Zsolt számvevő Czifra Erzsébet tanácsadó Csuti Lajos számvevő tanácsos Dr. Ernst László főtanácsadó Gaál László számvevő György Árpád számvevő tanácsos Ambrus Lajos főtanácsadó Bencsik Árpád számvevő Dr. Boda Sándor számvevő tanácsos Csényi István számvevő Dér Lívia számvevő tanácsos Dr. Fátrainé Zsebedics Katalin tanácsadó Gelencsér Zoltán számvevő Hadházy Sándor számvevő tanácsos Baloghné Dakó Eszter számvevő tanácsos Benkéné dr. Lavner Klára számvevő tanácsos Buús Zoltánné Hütter Erzsébet számvevő Csepreginé Tancsik Erzsébet számvevő tanácsos Eigner György Zoltán számvevő Fercsik Gyula főtanácsadó Groholy Andrásné Hangyál Márta számvevő Dr. Hegedüs György főtanácsadó
Dr. Horváth Klára számvevő Iszakné Dóczé Katalin számvevő Kányáné Murva Tünde számvevő Kersmájer Ágota számvevő tanácsos Dr. Kiss Károly számvevő tanácsos Komlósiné Bogár Éva számvevő tanácsos Kozma Gábor számvevő tanácsos Maróti Sándor számvevő tanácsos Nagy Attila számvevő tanácsos Pálfiné Pusztai Magdolna számvevő Preller Zsuzsanna tanácsadó Renkó Zsuzsanna számvevő tanácsos Szabó Zoltán számvevő tanácsos Dr. Szikszai Bertalan számvevő tanácsos Tormáné Ivánfi Irén számvevő tanácsos Tóth Pál számvevő tanácsos Tóthné Salamon Ildikó tanácsadó Veres Jánosné számvevő Horváth Mária számvevő Jakubcsák Jenő számvevő tanácsos Kenéz Sándor főtanácsadó Keszthelyi Zoltán számvevő tanácsos Kiss Rita Teréz számvevő Kopaczné Horváth Zsuzsanna számvevő tanácsos Köllődné Gátai Mária számvevő Mokánszkiné Mengyi Andrea számvevő Nagy Ervin Barnabás számvevő Pappné dr. Szamosi Éva számvevő tanácsos Puskás Balázs számvevő Ritecz Tibor számvevő Szalontai Miklós számvevő tanácsos Szikszainé Király Mária tanácsadó Tótfalusi Zoltán számvevő Tóth Péter számvevő Varga József főtanácsadó Vojcsekné Szabó Ágnes számvevő tanácsos Humli Tamásné számvevő Kalmár István számvevő tanácsos Kerezsi Pál számvevő tanácsos Kispálné Wiedemann Györgyi tanácsadó Koczor László számvevő Korsósné Vígh Andrea számvevő tanácsos Lingné Rajz Borbála számvevő tanácsos Molnár Istvánné számvevő Nyikon Zsigmondné számvevő tanácsos Péntek László főtanácsadó Reichert Margit számvevő Szabó Leonóra Ildikó számvevő Szarvas Szilárd számvevő Dr. Telkes Imre számvevő tanácsos Tóth László számvevő Tóth Tamás számvevő Dr. Vasváriné dr. Rózsa Anikó főtanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: címe Jelentés a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről Jelentés a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről sorszáma 0443 0540 0628
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ 7 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 10 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 53 A) A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM TÖRVÉNYESSÉGI ÉS SZÁMSZAKI ELLENŐRZÉSE 55 1. A zárszámadási dokumentum tartalma, szerkezete 57 2. Egyes törvényi előírások és felhatalmazások teljesítése 58 2.1. A dokumentumra vonatkozó Áht.-előírások teljesítése 58 2.2. A költségvetési törvényben kapott felhatalmazások teljesítése 62 3. A zárszámadási dokumentum külső és belső egyezősége, átláthatósága 65 4. Fejezeti indokolások 67 B) HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS 69 B1. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI SZINTJE 71 B.1.1. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 71 1. A központi költségvetés 2006. évi törvényi előirányza-tainak teljesítése, a hiány alakulása 71 2. A központi költségvetés finanszírozása és a kincstári egységes számla likviditása 73 2.1. A központi költségvetés finanszírozási igénye 73 2.2. A központi költségvetés tényleges finanszírozása 77 3. A központi költségvetés közvetlen előirányzatai 82 3.1. A központi költségvetés közvetlen bevételei 82 3.1.1. Vállalkozások költségvetési befizetései 83 3.1.2. Fogyasztáshoz kapcsolt adók 87 3.1.3. A lakosság befizetései 90 3.1.4. Egyéb költségvetési bevételek 93 3.1.5. Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 93 3.1.5.1. Osztalékbevételek 93 1
3.1.5.2. Koncessziós bevételek 94 3.1.5.3. Kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatos központi költségvetést megillető bevétel 95 3.1.6. Uniós elszámolások 96 3.1.7. Vám- és egyes adónemek visszatérítése 97 3.2. A központi költségvetés közvetlen bevételei elszámolásainak megbízhatósága 98 3.2.1. A belső kontrollok működése az APEH-nél és a VP-nél 98 3.2.2. Az APEH és a VP főkönyvi és analitikus nyilvántartásának egyezősége 99 3.3. A köztartozások behajtására tett intézkedések 105 3.3.1. Az adóhátralékok behajtására tett intézkedések 105 3.3.2. Végrehajtói letéti rendszer 109 3.3.3. Fizetési könnyítés, méltányossági jogok gyakorlása az APEH-nél 110 3.3.4. A vámhatóság által kezelt vám- és adótartozások behajtására tett intézkedések 111 3.3.5. A központi költségvetési szervek tartozásállománya, köztartozásai 112 3.4. A központi költségvetés közvetlen kiadásai 114 3.4.1. Az előirányzatok felhasználása 114 3.4.2. A központi költségvetés kamatelszámolásai, tőkevisszatérülései, adósság- és követeléskezelés költségei 120 3.4.3. A központi költségvetés terhére vállalt kezesség 128 3.4.4. Általános tartalék és céltartalék 136 3.5. A központi költségvetés közvetlen kiadásai elszámolásainak megbízhatósága 143 4. A közvetlen bevételek és kiadások elszámolásában érintett szervezetek informatikai rendszereinek értékelése 152 5. A fejezetek költségvetésének végrehajtása 160 5.1. A fejezetek bevételi és kiadási előirányzatainak teljesítése, az előirányzat-maradványok alakulása, az intézmények finanszírozása 164 5.1.1. A bevételi előirányzatok teljesítése 164 5.1.2. A kiadási előirányzatok teljesítése 165 5.1.3. Az előirányzat-maradványok alakulása 165 5.1.4. A költségvetési intézmények finanszírozása 167 5.1.4.1. Az előirányzat-felhasználási keret megnyitása, felhasználása 167 5.2. A beszámolók megbízhatósága 168 5.2.1. Az ún. alkotmányos, illetve egyintézményes fejezetek, fejezeti jogosítványú költségvetési címek beszámolóinak megbízhatósága 168 5.2.2. A kijelölt fejezetek teljes intézményi körét érintő beszámoló megbízhatósága 169 2
5.2.3. Az igazgatási címek, alcímek elemi beszámoló jelentéseinek megbízhatósága 172 5.2.4. A fejezeti kezelésű előirányzatok elszámolásainak megbízhatósága 173 5.2.5. EU Integráció fejezet és a fejezeteknél megjelenített EU Integráció fejezeti kezelésű előirányzatok beszámolóinak megbízhatósága 173 5.2.6. A fejezetek által ellenőrzött elemi beszámolók megbízhatósága 175 6. Az EU-támogatások és az uniós tagsággal összefüggő hazai befizetések 176 7. Letéti számlák 186 7.1. A központi letéti számla 186 7.2. Fejezeti letéti számlák 187 8. A korábbi ÁSZ ellenőrzések megállapításaival kapcsolatban tett intézkedések 189 B.1.2. ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK 194 1. Munkaerőpiaci Alap 194 1.1. Az MPA költségvetési beszámolója 194 1.2. Az MPA pénzügyi helyzete 195 1.3. Az Alap bevételeinek teljesülése 195 1.4. Az MPA 2006. évi kiadásai 196 2. Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 198 2.1. Az Alap 2006. évi költségvetésének végrehajtása 198 2.1.1. Az Alap bevételei 198 2.1.2. Az Alap kiadásai 198 3. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap 199 4. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap 200 4.1. Az Alap 2006. évi költségvetési beszámolója 201 4.2. Az Alap 2006. évi költségvetésének teljesülése 202 4.2.1. A bevételek alakulása 202 4.2.2. A kiadások alakulása 203 4.2.3. Az Alap előirányzat maradványa 203 4.2.4. Az Alap ellenőrzési rendszere 204 4.3. Utóvizsgálat 205 5. Szülőföld Alap 205 5.1. A Szülőföld Alap létrehozása, működtetése 205 5.2. A Szülőföld Alap 2006. évi költségvetésének végrehajtása 206 5.3. A pályázatok ellenőrzésének tapasztalatai 207 3
5.4. A határon túli magyarok támogatására szolgáló előirányzatok és a Szülőföld Alap kapcsolata 208 5.5. Utóvizsgálat 208 6. Nemzeti Kulturális Alap 209 6.1. A Nemzeti Kulturális Alap létrehozása, működtetése 209 6.2. A Nemzeti Kulturális Alap 2006. évi költségvetésének végrehajtása 210 B.1.3. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAI 212 1. Nyugdíjbiztosítási Alap 212 1.1. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetési beszámolóinak minősítése 212 1.2. A költségvetési beszámoló tartalma 212 1.2.1. Az Ny. Alap pénzügyi helyzetének értékelése 212 1.2.2. Nyugdíjbiztosítási Alap pénzforgalma és likviditása 213 1.2.3. A Ny. Alap mérlegeinek értékelése 214 1.3. Az alapkezelő feladatellátása 214 1.4. Az Ny. Alap 2006. évi bevételeinek alakulása 215 1.4.1. Az Ny. Alap költségvetési bevételeinek teljesülése 215 1.4.2. Az APEH adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése, az adatok megbízhatósága 215 1.5. Az Ny. Alap kiadásainak alakulása 218 1.5.1. Az Ny. Alap ellátási kiadásai 218 1.5.2. Az Ny. Alap vagyongazdálkodási kiadásai 221 1.6. A működési kiadások alakulása 221 2. Egészségbiztosítási Alap 222 2.1. Az E. Alap költségvetési beszámolóinak minősítése 222 2.2. A költségvetési beszámoló tartalma 223 2.2.1. Az E. Alap pénzügyi helyzetének értékelése 223 2.2.2. Az E. Alap pénzforgalmának és likviditásának alakulása 224 2.2.3. Az E. Alap mérlegeinek értékelése 224 2.3. Az alapkezelő feladatainak ellátása 224 2.4. Az E. Alap 2006. évi bevételeinek alakulása 225 2.4.1. Az APEH adatszolgáltatási tevékenységének értékelése 225 2.5. Az Egészségbiztosítási Alap 2006. évi ellátási kiadásai 227 2.5.1. Rokkantsági nyugellátások kiadásai 227 2.5.2. Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira fordított kiadások alakulása 228 2.5.3. A gyógyító-megelőző egészségügyi ellátás kiadásai 229 2.5.4. Irányított Betegellátási Rendszer 232 2.5.5. A gyógyszer-támogatási kiadások alakulása 235 2.5.6. Gyógyászati segédeszközök támogatása 236 2.5.7. Természetbeni ellátások méltányossági kiadása 237 4
2.5.8. Egyéb természetbeni ellátások 237 2.6. A működési kiadások alakulása 238 2.7. Az Országos Orvosszakértői Intézet átadása 239 B.2. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS HELYI SZINTJE, A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 240 1. A Költségvetési tv. mellékleteiben meghatározott központi támogatások elszámolásának szabályszerűsége 240 1.1. Előirányzatok nyilvántartása 240 1.1.1. Az eredeti előirányzatok jogcímenkénti megfelelősége a Költségvetési tv.-ben és a PM-BM együttes rendeletben 240 1.1.2. Az előirányzat módosítások szabályszerűsége 242 1.2. A helyi önkormányzatok támogatásainak és hozzájárulásainak jogcímenkénti alakulása 244 1.2.1. A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 244 1.2.2. A helyi önkormányzatok személyi jövedelemadó részesedése 247 1.2.3. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok 249 1.2.4. A helyi önkormányzatok működőképességének megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások 259 1.2.4.1. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önkormányzatok támogatása 260 1.2.4.2. A tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok támogatása 261 1.2.4.3. A működésképtelen önkormányzatok egyéb támogatása 262 1.2.5. A helyi önkormányzatok színházi támogatása 264 1.2.5.1. A kőszínházak és a bábszínházak működtetési hozzájárulása 264 1.2.5.2. Színházak pályázati támogatása 265 1.2.6. A normatív kötött felhasználású támogatások 266 1.2.7. Felhalmozási célú támogatások 269 1.2.7.1. Címzett és céltámogatások 270 1.2.7.2. A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása 277 1.2.7.3. Vis maior tartalék 278 1.2.7.4. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása 279 1.2.8. Budapest 4-es Kelenföldi pályaudvar-bosnyák tér közötti metróvonal első szakasz építése támogatási rendszerének ellenőrzése 280 1.2.9. Szociális nyári gyermekétkeztetés 285 1.2.10. Támogatás rendkívüli időjárás miatt keletkezett lakossági károk enyhítésére 285 5
2. A helyi önkormányzatok előző évi elszámolása és ellenőrzése során megállapított eltérések rendezésének szabályszerűsége 286 3. A könyvvizsgálati kötelezettség teljesítésének országos tapasztalatai a 2007. évben 288 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 293 6
BEVEZETŐ VE-02-001/2007 BEVEZETŐ Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetését a 2005. évi CLIII. törvényben (Költségvetési tv.) hagyta jóvá, amely magában foglalta a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, az elkülönített állami pénzalapok, valamint a helyi önkormányzatokat megillető támogatások és hozzájárulások előirányzatait. A Kormány a végrehajtásról készített törvényjavaslatot és a döntéshozatalhoz szükséges információkat az éves zárszámadási dokumentumban terjeszti az Országgyűlés elé, amit az együtt tárgyal a zárszámadás ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentéssel. Az ellenőrzés lefolytatásának jogi alapját az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. tv. 1. (2), a 2. (1), valamint ezen jogszabályi előírásokra figyelemmel a 2. (3), (5)-(6) és (9) bekezdései, a 17. (1), a 18. (2) bekezdései, továbbá az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 104. (3) és a 120/A. (1) bekezdései együttesen képezik. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése teljesítését bemutató törvényjavaslat valósághűen tükrözi-e a 2006. évi pénzügyi folyamatokat és a költségvetés végrehajtásában jog-, és hatáskörrel rendelkezők a törvényekben kapott felhatalmazásuk keretei között tettek-e eleget kötelezettségeiknek; a 2006. évi költségvetés végrehajtása során érvényesültek-e az államháztartási törvény, a Költségvetési tv., illetve az egyéb vonatkozó jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei előírásai; a helyi önkormányzatokat megillető hozzájárulások, támogatások előirányzatainak módosítását szabályszerűen végezték-e, azok folyósítása a jogszabályi előírások szerint történt-e; a helyszíni vizsgálatba vont önkormányzatok a jogszabályoknak megfelelően igényelték, használták fel és számolták-e el a hozzájárulásokat és a támogatásokat; a támogatások igénylésére vonatkozó pályázati kiírások tartalma és a pályázatokról hozott döntés összhangban van-e a tárgyévre vonatkozó költségvetési törvénnyel és a kapcsolódó ágazati jogszabályokkal; a zárszámadási dokumentum előterjesztése megfelel-e a vonatkozó törvényi előírásoknak, adattartalma segíti-e a költségvetési év lezárásához szükséges döntések meghozatalát. 7
BEVEZETŐ A jelentésben az államháztartásban használatos mutatók segítségével, az államháztartás szerkezeti rendjéhez igazodva mutatjuk be a hiány tervezettel szembeni alakulását. A 2006. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése során az EU-ban széles körben alkalmazott, az ÁSZ által a hazai sajátosságok figyelembevételével kidolgozott, financial audit módszerével minősítettük a zárszámadás adatainak megbízhatóságát: az alkotmányos és az egyintézményes fejezeteknél, a PM, az ÖTM, az IRM, a KvVM, az EU integráció és a KSH fejezeteknél, a fejezeti jogosítványú költségvetési címeknél, a fennmaradó fejezetek igazgatási címeinél, illetve azok fejezeti kezelésű előirányzatainál, valamint a központi költségvetés közvetlen bevételeit és kiadásait érintően. Az adatok megbízhatóságának ellenőrzésével egyidejűleg az elszámolásokhoz kapcsolódó pénzügyi-gazdasági folyamatok szabályszerűségét is vizsgáltuk, és ezek eredményei együttesen határozták meg a beszámolók, elszámolások megbízhatóságáról alkotott véleményünket. A fejezetek felügyeletét ellátó szervek az általuk ellenőrzött intézményi körben (a kiadási főösszeg 3%-a) szintén az ÁSZ módszertana szerint minősítették a beszámoló jelentések megbízhatóságát. A feladat végrehajtása az ÁSZ és a fejezeti belső ellenőrök szoros szakmai együttműködése mellett valósult meg. Ennek eredményeként a központi költségvetés kiadási főösszege 83%-át fedték le a megbízhatósági ellenőrzések. Ezzel reálissá vált az a cél, hogy az Országgyűlés korábbi határozatainak, illetve a 193/2003. (XI. 26.) kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően 2010-re teljes körűvé váljanak a megbízhatósági ellenőrzések a központi költségvetés területén. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a fejezetek felügyeleti szervei maradéktalanul teljesítsék ellenőrzési kötelezettségüket. (Bíztató, hogy több tárca pl. GKM, OKM, SZMM, FVM jelezte ez irányú szándékát.) Az alapok zárszámadásának ellenőrzésénél az Áht. 57. és a 86/A. -ára figyelemmel egyéb szabályszerűségi ellenőrzést végeztünk, amelynek során hasznosítottuk a könyvvizsgálat értékelését. A nemzetgazdasági elszámolások esetén a jelentős nagyságrendet képviselő előirányzatoknál az érintett szervezetek (APEH, VP, ÁKK Zrt., Magyar Államkincstár) informatikai rendszereit is ellenőriztük. Az Európai Unióval kapcsolatos elszámolásokat (támogatások és befizetések) külön is értékeltük. A Költségvetési tv.-ben szereplő, a területhez tartozó előirányzatok teljesítését öszszevontan és részletesen is ellenőriztük. 8
BEVEZETŐ A helyszíni ellenőrzés során áttekintettük a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről készített számvevőszéki jelentésben (számvevői jelentésekben) rögzített hiányosságok felszámolására tett intézkedéseket is. A 2006. évi zárszámadáshoz kapcsolódóan az önkormányzati alrendszer vonatkozásában 815,6 Mrd Ft központi költségvetésből nyújtott hozzájárulás és támogatás, valamint 473,7 Mrd Ft átengedett személyi jövedelemadó igénylését, felhasználását és elszámolását ellenőriztük szabályszerűségi szempontból. A címzett és céltámogatással megvalósított befejezett, illetve üzembe helyezett beruházások esetében a teljesítmény-ellenőrzés módszerével vizsgáltuk a beruházások célszerűségét, eredményességét. A normatív hozzájárulás elszámolását 72 önkormányzatnál, a kötött felhasználású támogatásokat 44 önkormányzatnál és 4 regionális fejlesztési tanácsnál, valamint 4 minisztériumnál, továbbá a felhalmozási célú támogatásokat 33 önkormányzatnál ellenőriztük. Zárszámadási ellenőrzésünk alapján 105 javaslatot tettünk, melyekkel erősíteni kívánjuk a zárszámadás adatainak megbízhatóságát, a pénzfelhasználások átláthatóságát, illetve a feltárt hibák jövőbeni elkerülését. A legfontosabb, átfogó szemléletű, illetve minden fejezetet érintő javaslatainkat az összefoglaló megállapítások mögé szerkesztettük, míg a tárcáknak tett, szabályszerűségre vonatkozó javaslatokat a jelentés függelékében, az adott tárcánál a részletes megállapítások után szerepeltetjük. A jelentés két kötetből áll. Az első kötet az ellenőrzés legfontosabb megállapításait és javaslatait, valamint a zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzésére és az államháztartás alrendszereire vonatkozó részletes ellenőrzési megállapításokat tartalmazza. A második kötet (Függelék) a költségvetési fejezetekre, az EU-támogatásokkal és az uniós tagsággal összefüggő hazai befizetésekre, az elkülönített állami pénzalapokra, a társadalombiztosítási alapokra és a helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolataira vonatkozó részletes megállapításokat és javaslatokat foglalja magában. 9
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az államháztartás alrendszereinek 2006. évi bevételi előirányzata 12 703,2 Mrd Ft, kiadási előirányzata 14 283,8 Mrd Ft, a tervezett hiány 1580,6 Mrd Ft volt. A Költségvetési tv.-t az Országgyűlés két alkalommal módosította, amely érintette a központi költségvetés, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak főöszszegeit és hiányát, illetve az elkülönített állami pénzalapok bevételi főösszegét és egyenlegét. Az államháztartás hiánya 618,4 Mrd Ft-tal 2199,0 Mrd Ft-ra nőtt a tervezettel szemben, így a GDP-arányos 6,8%-os hiány 9,3%-ra emelkedett. A kormányzati szektor uniós statisztikai egyenlege 9,2%-ra nőtt, szemben a 2006. évre prognosztizált 6,1%-kal 1. Az államháztartás jellemző hiányai 2006. évi eredetileg c tervezett (1) 2006. évi tény (2) Mrd Ft Index% (= 2/1) Az államháztartás egésze 1580,6 2199,0 139,1 Az államháztartás központi szintje a 1545,8 2042,5 132,1 ebből a központi költségvetés 1531,0 1961,6 128,1 Az államháztartás helyi szintje b 34,8 156,5 449,7 a központi költségvetés, elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok együttesen b helyi önkormányzatok c Megjegyzés: a törvényt az Országgyűlés a 2005. december 19-i ülésnapján fogadta el. A módosított előirányzatokhoz történő viszonyításokat a jelentésünk részletesen tartalmazza. Az államháztartás eredetileg tervezett hiányához képest a hiány növekedése 39,1% volt. Ennek mintegy kétharmada a központi költségvetés nem tervezett kiadásnövekedésével volt összefüggésben (adósságszolgálat, a TB alapoknak átadott pénzeszközök, a világpiaci gázárnövekedés miatti kompenzáció, valamint az előirányzat-módosítás nélkül túlléphető kiadások). A TB alapok együttes hiánya 99 Mrd Ft-tal, a helyi önkormányzatoké 121,7 Mrd Ft-tal haladta meg az eredeti hiánycélt. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 32,9 Mrd Ft-tal javította az államháztartás pozícióját. Az államháztartás nagy ellátórendszereire fordított kiadások a 2006. évben is emelkedtek annak ellenére, hogy 2006. év második felében az államháztartás egyensúlyi helyzetét javító (bevételnövelő és kiadást mérséklő) intézkedések tör- 1 A korábbi években és a 2006. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezésénél is jeleztük, hogy az államháztartási hiány és a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya kockázatot hordoz. 10
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK téntek 2. Az Ny. Alapnál a nyugdíjkiadások tartós növekedése olyan adottság, amellyel rövid és hosszú távon egyaránt számolni kell. A központi költségvetés kiadási oldalának szerkezete és szabályozása lényegében az előző évek tendenciáját követte. Nem erősödött a közpénzek előre meghatározott célok szerinti elosztásának aránya. Nem szolgálták a közpénzek felhasználásának nyomon követhetőségét és átláthatóságát, valamint az évek közötti összehasonlíthatóságot a kétévenként ismétlődő évközi kormányzati struktúraváltásból eredő, a költségvetés szerkezetét is jelentősen érintő módosítások. A kormányzati struktúraváltás és a szervezet-átalakítások nem kidolgozott koncepció mentén valósultak meg. A fejezetek közötti feladatátrendezések jellemzően 2006. év végéig sem fejeződtek be. Ennek következtében nem minden tárcánál sikerült teljes körűen az új tárca feladatainak megfelelően összehangolni a szabályozást. Az érintett tárcák beszámolói az Áhsz. 10. -ában meghatározott határidőre nem készültek el. Nem volt megoldott a megszűnő intézmények bizonylatainak szabályszerű kezelése sem. A közpénzek felhasználásának átláthatóságát kedvezőtlenül érinti, hogy pl. a turisztikai, a sport, a határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok követhetetlen módon, többféle jogosítvánnyal, több helyen, mindig más irányítási rendben jelennek meg. A nagyságrendjüket illetően meghatározó jelentőségű EU-forrásokat és hazai társfinanszírozással megvalósuló fejezeti kezelésű előirányzatokat a fejezetektől az irányító hatósági feladatokkal együtt áthelyezték az EU Integráció fejezethez. A zárszámadási törvényjavaslatban a tárcák szintjén jelenik meg a pénzeszközök felhasználásáról készült beszámolás, annak ellenére, hogy az érintett tárcáknak a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatban a jogosítványuk megszűnt. Az elszámolások és a beszámolók megbízhatóságának kockázatát növeli, hogy a fejezeti belső kontroll rendszer oly mértékben leépült 2006-ban, hogy nincs meg a feltételrendszere a közpénzekkel való gazdálkodás törvényességi és hatékonysági kontrolljának. A költségvetési törvény és végrehajtásának jelenlegi, illetve sok éves múltra visszatekintő szabályozása nagy szabadságot biztosít a mindenkori kormányok (fejezetek, intézmények) számára az előirányzat-átcsoportosítások, illetve egyes előirányzatok előirányzat-módosítás nélküli túlteljesítése tekintetében. Ezeken túl a költségvetési törvény bevételi és kiadási főösszegének, és ezáltal a hiány összegének jelentős, a költségvetési év végéhez közeli módosítása a tervezés lényegével ellentétesen a tervet igazítja a tényleges pénzügyi folyamatokhoz. A költségvetési törvény betartásához nincsenek szankciók rendelve, az éves zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés tudomásul veszi az eltéréseket. 2 A 2006. évi költségvetési törvényjavaslat véleményezése kapcsán szintén jeleztük a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében, hogy az NY. Alap költségvetési egyensúlya nem valósítható meg, az E. Alap tervezett hiánya pedig nem tartható. 11
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A 2006. évi folyamatok minden tekintetben a korábbi gyakorlat folytatásának tekinthetők, ezért helytálló az ÁSZ által 2007 áprilisában A közpénzügyek szabályozásának tézisei c. tanulmányban megfogalmazott figyelemfelhívás arról, hogy a szabályalapú költségvetésre való áttérés tovább nem halasztható. A ZÁRSZÁMADÁSI DOKUMENTUM A költségvetési törvények normaszövege számos, a költségvetés különféle területeire vonatkozó rendelkezést, felhatalmazást tartalmaz. A zárszámadási törvényjavaslat előterjesztésére vonatkozóan teljes körű tartalmi, szerkezeti szabályozás nincs, a költségvetési törvény normaszövegében szereplő rendelkezések teljesítését a zárszámadási törvényjavaslat különféle részeiben jeleníti meg: a zárszámadási törvényjavaslat normaszövegében, törvényi mellékleteiben, általános indokolásában, illetve fejezeti köteteiben. A zárszámadási törvényjavaslat elfogadásával az Országgyűlés nem emeli törvényi szintre az általános és fejezeti indokoló részt, az ott szereplő elszámolásokat, kimutatásokat és mérlegeket. Ennek megfelelően jelen formájában a költségvetési törvény végrehajtásáról való beszámolás nem következetes. Az Áht. több paragrafusa tartalmaz nem teljes körűen előírást a zárszámadással, illetve a zárszámadási törvényjavaslat prezentációjával kapcsolatosan. A 2006. évi CXXI. tv. az Országgyűlés részére átláthatóbb, rendszerezettebb összeállítások készítésének támogatására módosította többek között az Áht. zárszámadással kapcsolatos paragrafusait. Mindezek ellenére a vonatkozó törvényi előírások továbbra sem egyértelműek és teljes körűek, jelen dokumentumon kevéssé érzékelhető a szándékolt változás. Így az ÁSZ bár a törvényjavaslat jellemzően teljesíti a törvényi előírásokat ismételten a korábbi években jelzett hiányosságokat állapítja meg (pl. hosszú távú kötelezettségvállalások állománya, közvetett támogatások bemutatása). A törvényjavaslat normaszövege, törvényi mellékletei és általános indokolásának alapvetően jellemző tartalmi összhangja mellett továbbra is a korábbi évekével egyező vagy azokhoz hasonló hiányosságok tapasztalhatók a zárszámadási dokumentum átláthatósága, döntéselőkészítést támogató jellege tekintetében. A zárszámadási dokumentumra vonatkozó megállapítások részletes kifejtése a jelentés első kötetének II. Részletes megállapítások fejezet A) A zárszámadási dokumentum törvényességi és számszaki ellenőrzése c. pontjában található meg. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS Az államháztartás központi szintjének 2006. évi tervezett bevételi főösszege 9836,7 Mrd Ft, kiadási főösszege 11 382,5 Mrd Ft, hiánya 1545,8 Mrd Ft volt. A két alkalommal történt törvényi módosítás következtében a hiány 12
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2055,5 Mrd Ft-ra nőtt. A 2006. évi tényleges hiány 2042,5 M Ft volt, amely 13,0 Mrd Ft-tal, 0,6%-kal kevesebb a törvényben rögzítettnél. A központi költségvetés hiánya (1961,6 Mrd Ft) 28,1%-kal haladta meg az eredetileg tervezettet, amely az adósságszolgálat kamatterhének növekedésével (134,3 Mrd Ft), a gázártámogatással (74 Mrd Ft), az MTV Zrt. hiteléhez vállalt állami készfizető kezesség beváltásával (4,1 Mrd Ft), valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai többletkiadásával (112,7 Mrd Ft) volt összefüggésben. A központi költségvetés 8,3%-os GDP arányos költségvetési hiánya úgy alakult ki, hogy a döntő súlyú adóbevételi (áfa, tao, szja, jövedéki adó) előirányzatok nemcsak teljesültek, de a tervezett összegeket is valamivel meghaladták. Az adóbevételi előirányzatok teljesítésében szerepet játszottak a 2006. szeptember 1-jével hatályba lépett törvényi változások, amelyek hatásaként mintegy 150 Mrd Ft bevételi többlet realizálódott. 10 A központi költségvetés hiánya (a GDP %-ában) 8 6 4 2 0-2 1,7 6,3 0,9 1,4 6,6 2,5 3,1 3 3,1-0,6 2002 2003 2004 2005 2006 a tényleges és a tervezett hiány eltérése eredeti előirányzat Forrás: költségvetési és zárszámadási törvényjavaslatok A költségvetés egyensúlya szempontjából meghatározó jelentőségű, automatikusan túlléphető kiadási előirányzatok és azok teljesítése az előző évekhez képest kisebb mértékben (adósságszolgálat, kamattérítés 13,8 Mrd Ft, egyéb kiadások 37,6 Mrd Ft, egyedi és normatív támogatások 28,8 Mrd Ft) terhelte meg a költségvetést. Egyes a nemzetgazdasági elszámolások körébe tartozó előirányzatok módosítása, illetve teljesítése azonban rámutat a tervezés megalapozottságának problémájára. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételeken belül a Kincstári vagyonkezeléssel és -hasznosítással kapcsolatos bevételek alcím előirányzata és a tényleges teljesítés között lényeges eltérés mutatkozik, amely azzal függ össze, hogy az előirányzat tervezése évek óta nem szolgál a teljesítés alapjául. A PM indokolásában az előirányzat-módosítás okaként elsősorban a Budapest Airport Zrt. vagyonkezelői joga 2005. évi eladásának a 2006. évi előirányzatra gyakorolt hatását emeli ki. Az előirányzat további, 38 836 M Ft összegű csökkentését az indokolás nem tartalmazza. Az indokolás az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek értékesítését és a bevétel mintegy felének fejezeti átcsoportosításait taglalja, azonban az értékesítés lebonyolításának módját, és az elért bevétel nagyságát a 2006. évi lehetőségekkel összehasonlítva nem értékeli. 13
I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A vasúti személyszállítások alapellátásához, valamint a kedvezményes utazások költségtérítéséhez való hozzájárulás összege 50%-kal haladta meg az előirányzatot. A garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz 777,4 Mrd Ft összegű előirányzatát további 113,2 Mrd Ft-tal módosították az évközi folyamatok következtében. A központi költségvetés céltartaléka kiadási előirányzatának (5 Mrd Ft) több mint háromszorosát meghaladó kifizetés azt jelzi, hogy a költségvetési tervezés időszakában nem került megfelelően átgondolásra a 2006-ban végrehajtott létszámcsökkentés és annak forrásigénye. A bevételi és kiadási előirányzatok többsége a módosított Költségvetési tv.-ben rögzítettekkel közel azonos összegben teljesült. Ez azonban nem a költségvetési törvényben meghatározott hiányösszeg betartását szem előtt tartó kiegyensúlyozott tervezés, fegyelmezett költségvetési gazdálkodás eredménye. A központi költségvetés hiányát 390,3 Mrd Ft-tal növelő módosítás 2006. december 22-én lépett hatályba. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési folyamatok évközi alakulásának következményeit a törvénymódosítás legalizálta. Alátámasztja ezt az is, hogy a Pénzügyminisztérium decemberi államháztartási tájékoztatója szerint a központi költségvetés első 11 hónapi hiánya elérte az 1465,8 Mrd Ft-ot, amely az eredeti előirányzattól (1531,0 Mrd Ft) alig maradt el, a várható éves hiányt pedig 1956,8 Mrd Ft összegben prognosztizálta. Az EUROSTAT jelzése alapján már 2005. évben sem lehetett költségvetésen kívül kezelni az autópálya építéssel összefüggő állami kiadásokat. A költségvetés 2005. évben 177,8 Mrd Ft NA Zrt. által felvett hitelt vállalt át és fizetett ki. A Költségvetési tv. 109. -a további 415,9 Mrd Ft összegű adósságátvállalásra adott felhatalmazást a Kormánynak az NA Zrt. autópálya építéssel összefüggő hitelfelvételével kapcsolatban, holott a jelzett kiadásokat a 2006. évi költségvetésben meg kellett volna tervezni. A 2007. évi költségvetési törvény 210 Mrd Ftot tartalmaz gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése címén. A költségvetés kézbentartásának hiányosságára utal, hogy az államháztartás fizetőképességének biztosítását szolgáló finanszírozási tervet a pénzügyminiszter öt alkalommal módosította. A módosítások szükségességét indokolta, hogy a Pénzügyminisztérium előrejelzései alapján a teljes nettó finanszírozási igény 3 és annak időbeli lefutása jelentősen eltért a finanszírozási tervtől. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt három évben nem került sor a finanszírozási terv ilyen gyakori és jelentős mértékű módosítására. Az államháztartás központi szintje hiányának időbeli lefutása változásán túl ennek az oka az, hogy a 2006. évi költségvetési törvény módosítása 25,5%-kal 4 nagyobb összegű hiányt tartalmazott az Országgyűlés által eredetileg elfogadott törvényben rögzítettől. 3 A központi költségvetés hiánya, a TB finanszírozási szükséglete, az elkülönített állami pénzalapok finanszírozási szükséglete, az MNB tartalékfeltöltésének, a privatizációs bevételek és tőkeműveletek, valamint az európai uniós mezőgazdasági támogatások előfinanszírozása és visszatérítése egyenlegének összege, amely nem tartalmazza az adósságátvállalásokat. 4 A tényleges hiány ezt 2,6%-ponttal meghaladta. 14