A AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 23. évf. 2013/2. február Ára: 499 Ft Magyar Agrárkamarák lapja
Tisztelt Olvasó! Elôttünk egy kutatói elemzés, adatai nem túl biztatóak. E szerint a hazai agrártermelés tavaly még optimista megközelítésben is erôsen vesztett jövedelmezôségébôl. Ám amikor az adatokat azok tényleges valójában boncolgatni kezdi a pénzintézetek megbízásából dolgozó elemzô, kiderül: jövedelemrôl a cégek talán harmada esetében lehet egyáltalán beszélni, 40 35 százalék stagnált csupán 2012-ben, a többi pedig egyenesen úgy lett veszteséges, hogy gazdálkodásának készpénztartaléka nemcsak kimerült, de közvetlen hitelezhetôsége is kétségessé vált. És a baj nem válogat, a megszorultak között akad az egészen kis gazdaságból is bôven, de a legnagyobbak közül is jó pár. Az okokról nem kell hosszan polemizálni, a tavalyi idôjárás nemcsak a gazdaságok, de az ország összteljesítményén is méretes lyukat ütött. 25 30 százalékos, elháríthatatlan terméskiesésre érdemben felkészülni nem lehet, elôfordul az ilyen, bár az utóbbi években mintha szaporodna az ilyen esztendôk száma. Ám azon mégis érdemes elgondolkodni, hogy a magyar gazdálkodók bô harmadának miért is nincs semmilyen tartaléka aztán egy szárazság összerombolja a megélhetést. Beszédes adat: a mezôgazdasági termelôi vagyon 45 50 százalékát rövid lejáratú hitel jelzáloga terheli, a törlesztés tényleges hátterét tavaly igazából a közvetlen európai uniós támogatás, rosszabb esetben az állatállományok közvetlen és gyorsított (kényszer)értékesítése adta. Ennyit a bajokról. Ám a jövô mégsem ennyire sötét. A kutatói elemzés ugyanis igazából annak alátámasztására készült, hogy eldönthetô legyen: érdemes-e ma hazánkban egy speciális agrárbankot létrehozni? A konklúzió egyértelmûen igen, mert szárazság, belvíz, viharok ide vagy oda, a pénzintézeti kutatók a magyar agrárgazdaságot igenis hosszú távon perspektivikus ágazatnak tartják, amely emiatt akár a mai, rövid távú finanszírozási gondok átmeneti könnyítésével is megbízhatóan hitelezhetô. Ehhez persze kellene némi költségvetési plusz is erôsen bízunk benne, hogy ezt a gazdaságpolitikai döntéshozók is meghallják. Kamara 4 Agrárkamarai választások 5 Lezajlottak a megyei küldöttválasztó közgyûlések 6 Ismét itt az adatszolgáltatás ideje! Agrárfinanszírozás 8 Nem csökkennek a támogatások Agrárstratégia 15 2013 a földbiznisz éve lehet Vetômag melléklet 19 Tavaszi vetésekrôl gazdálkodói szemmel 22 Továbbra is népszerû a napraforgó termesztése 26 A napraforgó komplex növényvédelme Tartalom 32 Lucernatermesztés alapjai, telepítésének szempontjai 34 Tavaszi munkák GPS-vezérléssel 38 A talajbiológia alapjai Élelmiszeripar 41 Érdemes figyelni a világtrendekre Interjú 44 Genezis 2.0 generációváltás a magyar mezôgazdaságban Baromfi 50 Nemzetközi hírek, elemzések a közeljövôrôl Agrárenergetika 52 A hazai biomassza-hasznosítás Kaleidoszkóp tartalom 15 22 32 50 3
4 Kamara Agrárkamarai választások E 1-jén megkezdôdtek az új köztestület, a Magyar Agár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozására irányuló választások a megyékben, ami a magyar vidék, és élelmiszer-gazdaság számára történelmi pillanat mondta Gyôrffy Balázs, a Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke Budapesten, az Agromashexpón tartott sajtótájékoztatón. mlékeztetett arra, hogy február 1. és 21. között kell megtartani a megyei küldöttválasztó közgyûléseket, ahol 5 évre választanak tisztségviselôket. Gyôrffy Balázs kiemelte: a létrejövô új köztestület szélesebb bázison mûködik majd a jelenleginél, hiszen az agrártermelôk mellett a beszállítókat, az élelmiszer-feldolgozókat, a nagykereskedelmet, a vidékfejlesztést is magában foglalja, teljes termékpályákat fog lefedni, ezért fontos, hogy széles bázison nyugvó választást tudjanak lebonyolítani. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a választási folyamat elsô lépése az agrárkamarai regisztráció volt. Az agrárkamara honlapján keresztül több mint 250 ezer kísérlet volt a regisztrációra, ebbôl 190 ezer volt sikeres. Ez utóbbiak szerepelnek a választói névjegyzéken, vagyis ôk választanak és választhatók. A megadott határidôig, január 21- éig 12 szakmai szervezet állított közösen listát, jelöltjeik megtalálhatók a megyei listákon. Azok számára, akik a regisztráción technikai okok miatt nem feleltek meg, fellebbezési jogorvoslati lehetôséget biztosítanak február 5-ig, pozitív döntés esetén számukra február 21-én pótválasztást tartanak a megyékben tájékoztatott az agrárkamara átmeneti elnöke. Gyôrffy Balázs elmondta továbbá, hogy a megyei küldöttválasztáson minden megyében több helyszínen is lehet majd szavazni. A megyei szervezetek március 9-én rendezik az alakuló ülésüket, ahol megválasztják majd a tisztségviselôket, köztük az elnököt és azt a 15 országos küldöttet, akik az országos küldöttgyûlésen képviselik az adott megyét. Az országos küldöttgyûlés március 28-án tartja majd alakuló ülését a Parlament felsôházi termében, és az alapszabály elfogadásával hivatalosan is létrejön az új Magyar Agrárkamara. Érdemi jelentôsége van annak, hogy a magyar vidék éljen a jogszabály adta lehetôséggel, és minél többen részt vegyenek az agrárkamarai választásokon. Az új köztestület létrejötte a magyar vidék számára a felemelkedés lehetôségét hordozza magában: a fejlett agrárkultúrával rendelkezô országokban jól mûködô agrárkamara segíti a gazdálkodókat, és ezen a területen a versenyhátrányt le kell dolgoznia Magyarországnak mondta Gyôrffy Balázs. Szemléletváltás: szolgáltató kamara Az agrárkamara átmeneti elnöke szerint az ban mindenképpen szemléletváltásra van szükség, a termelôknek növelniük kellene a feldolgozottsági szintet, mert ezzel saját maguk és az ország teljesítôképességét is javítanák. Az átmeneti elnök emlékeztetett, a korábbi rendszerben teljesen feleslegesen, egymással párhuzamosan három hálózat is mûködött, a falugazda hálózat, a tanácsadói hálózat és a szaktanácsadói hálózat. A párhuzamosan mûködô hálózatok helyett egyetlen jól szervezett és hatékony hálózatot kívánnak létrehozni, amely gyorsabb, pontosabb és használhatóbb információkat nyújt a gazdáknak. Az a célunk fogalmazott Gyôrffy, hogy ebben a rendszerben mindenki megtalálja a helyét, és mindenkinek azt adjuk, amire szüksége van. A kisebbeknek, ôstermelôknek nyilván szaktanácsadásra, míg a nagyobb vállalkozásoknak, gazdasági társaságoknak piaci szervezésre van igényük. A politikus szerint ebben minta lehet az osztrák agrárkamara, amely jól mutatja, hogyan lehet minden tagja számára hasznos és elérhetô egy ilyen rendszer. Az új kamara egységes szakmai irányítás alatt mûködik majd, és magasabb színvonalon, szélesebb palettán szolgáltat. A rendszer ugyanis akkor mûködik jól, ha a kamarai tagok a befizetett éves tagdíjukért cserébe annál sokkal nagyobb értékû szolgáltatást vehetnek ki a rendszerbôl vélekedett Gyôrffy Balázs. Emlékeztetett, hogy bár kötelezô a regisztráció, sokkal inkább arról van szó, hogy alanyi jogon lesz tagja mindenki, aki az mal foglalkozik. A késôbbiekben az éves tagdíjat a gazdasági teljesítôképesség szerint, sávosan határozzák meg. Ez az összeg adók módjára behajtható lesz, ami azt jelenti, hogy a kötelezettségek alól az sem mentesül, aki nem regisztrál, ugyanakkor elesik a szavazati jogától s ezáltal attól, hogy beleszólhasson az agrárkamara alakításába. Nagyon fontos ebben az új rendszerben, hogy az agrárkamarai választásokon minden szavazat egyenértékû. Ugyanúgy egy szavazata lesz egy ôstermelônek, mint mondjuk egy olyan társas vállalkozásnak, amely több ezer hektáron gazdálkodik jegyezte meg Gyôrffy Balázs. Ha valaki elmulasztja a regisztrációt, azt sem szankcionálják, ám az nem kerülhet fel a választói névjegyzékbe: nem lesz sem választó, sem választható.
Kamara 5 Az átmenti elnök számításai szerint az átalakítási folyamat 2015-ben zárulhat, közben lesz egy fontos fordulópont: 2013 végén ugyanis lejár az az uniós projekt, amelybôl jelenleg finanszírozzák a tanácsadói hálózatot. Gyôrffy Balázs szerint négyszázezer kamarai taggal számolnak, míg a korábbi kamaráknak összesen tízezer tagja volt. Egy ekkora létszámú csoportnak, ha véleményt formál, a szavait illik komolyan venni fogalmazott az elnök, aki hozzátette, hogy ez óriási lehetôség az nak, hiszen ilyen létszámú és ilyen jogosítványokkal bíró agrárszervezet még nem volt. Cáfolat a MOSZ vádjaira Arra a kérdésre, hogy mi az oka annak, hogy a MOSZ és az Agrya, a Fiatal Gazdák Szövetsége nem akar indulni ezen a választáson, bár nekik is kötelezô lesz kamarai tagnak lenni, Gyôrffy Balázs ideiglenes elnök, elmondta, hogy amióta jelenlegi posztját betölti, egyetlenegy megkeresés érkezett hozzá a MOSZ-tól: decemberben meghívták a közgyûlésükre a nézôk közé. Tehát ott sem kapott lehetôséget arra, hogy tájékoztassa a tagságot arról, mi az, ami a kamarai rendszerben változásként be fog következni. Nagyon szívesen beszéltem volna. Sajnos egy másik programra voltam hivatalos, ahol felkért elôadóként számítottak rám, így természetesen oda voltam kénytelen elmenni fûzte hozzá. A MOSZ szerint az agrárkamarai választások szabályai miatt nem tudtak jelölteket állítani. Gyôrffy viszont úgy gondolja, hogy november 30-ig kellett regisztrálni, és november 30-ig kellett az egyszeri nyilvántartásba vételi díjat megfizetni, ami 5000 Ft-ot jelent. Alapvetôen megdöbbenéssel szembesültünk a MOSZ vádjaival, hiszen január elején még ôk írtak egy levelet, amiben az egyik területi szervük megköszönte, hogy tájékoztatóra hívtuk ôket a kamarai választásokkal kapcsolatban. Sôt, a hónap közepén egy másik levélben egy egyébként a listaállításban részt vevô szervezetet megkerestek, hogy közös listában kívánnak gondolkodni velük. Ehhez képest néhány nap alatt a vezetôség teljesen revideálta az álláspontját. Megjegyezném, hogy a tagság nem. Hiszen a tagok közül nagyságrendileg 100 fô képviselteti magát a különbözô megyei listákon. Tehát ezt a fajta kommunikációt az én olvasatomban sokkal inkább a tagsággal kellene lefolytatni, hogy miért van az, hogy a tagok kénytelenek voltak más listákon indulni. Arra a felvetésre, hogy a MOSZ-nak esetleg az a problémája, hogy gyakorlatilag csak a MAGOSZ által összeállított névsorból, illetve a MAGOSZ szervezetei által vagy a MAGOSZ mellett más agrárszervezetek által is támogatott névsorból lehetett választani, az elnök úgy reagált, hogy a listaállításra egyébként a MOSZ önállón is jogosult lett volna. Az, hogy küldötteket kell állítani, tavaly augusztus óta mindenki számára nyilvánvaló, tehát lehetôségük lett volna felkészülni. Hogy miért nem tették, vagy milyen oknál fogva, milyen politikai háttéralkuk miatt nem tették ezt meg, ezt a MOSZ vezetôitôl kell megkérdezni. Gyôrffy Balázs sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy olyan jelentôs érdekképviselet, mint a MOSZ nem képviselteti magát a kamarai választásokon. Hozzátéve, hogy bármilyen formában is áll fel az új kamarai vezetés, egy olyan jelentôs érdekképviseletet, mint a MOSZ, nem lehet figyelmen kívül hagyni. Természetesen meg kell találni a közös hangot velük, hiszen a vezetôk személyes döntése miatt nem lehet a tagságot büntetni. Biztos benne, hogy a kamara késôbbi vezetése nemcsak a MOSZ-szal, hanem minden ágazati szereplôvel és érdekképviselettel konstruktív együttmûködésre fog törekedni. Végül az újságírói kérdésre, hogy Ki lesz a kamara elnöke? az elnök így válaszolt: Ezt majd a közgyûlés dönti el. Azt hiszem, hogy elkezdtünk egy munkát, amit adott esetben szívesen be is fejeznék, de nem szeretnék önjelöltként díszelegni. Amennyiben van támogatásom és van mögöttem olyan szakmai csapat, amelyre építkezve el tudom végezni azt a munkát, amit szerintem a magyar, a magyar élelmiszer-gazdaság érdekében el kell végezni, akkor érdemben érdemes gondolkodni ezen a felvetésen összegzett Gyôrffy Balázs. VB Lezajlottak a megyei küldöttválasztó közgyûlések Lezárultak az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara létrehozására irányuló megyei küldöttválasztó közgyûlések. A február 1 21. közötti voksoláson 19 megyében összesen 1230 kamarai küldöttet választottak meg. A szavazás listás rendszerben történt, azaz a megyei küldöttjelölteket tartalmazó listákra lehetett szavazni. A megadott határidôig a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége (MAGOSZ) és tizenegy a mezôgazdaság, az élelmiszeripar, az erdôgazdálkodás és a vidékfejlesztés területén meghatározó érdekképviselet és szakmai szövetség állított közös listát. A megyei küldöttválasztásokat február 1 15. között, megyénként több helyszínen és idôpontban, közjegyzô jelenlétében tartották meg. Február 21-én minden megyében pótszavazásra került sor, ezeken már csak a választási névjegyzékre pótlólag (fellebbezés után) felkerültek voksolhattak. Az agrárkamarai választói névjegyzékre 197 617-en kerültek fel, ôk voltak jogosultak szavazni a megyei küldöttválasztó közgyûléseken. Közülük összesen 14 565 leendô tag járult az urnákhoz, az érvénytelen szavazatok aránya nem érte el a 7%-ot. Az agrárkamarai választásokon tehát minden eddiginél többen vettek részt, a szavazók száma meghaladta a korábbi agrárkamara teljes taglétszámát. Az elôzô, 2008-ban lezajlott választáshoz képest több tízszeres volt a részvétel. A választási folyamat következô lépése a március 9-i megyei alakuló küldöttgyûlések, majd a március 28-i országos küldöttgyûlés megtartása lesz, az alapszabály elfogadásával hivatalosan is létrejön az új Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara.
6 Kamara Ismét itt az adatszolgáltatás ideje! Segít a kamarai tanácsadó! A támogatási határozat jogerôre emelkedését vagy a szerzôdés megkötését követô évtôl kezdôdôen a 13. és 2013. március 12. közötti idôszakban elektronikus úton adatot kell szolgáltatniuk az ügyfeleknek a rájuk irányadó üzemeltetési, fenntartási kötelezettség ideje alatt. M ár a tavalyi évben is észrevehetô volt, hogy egyszerûsödött az egyes agrártámogatást igénybe vevô, illetve elnyerô gazdákra vonatkozó monitoring-adatszolgáltatás menete. Lényege, hogy az ügyfeleknek kevesebb monitoringadatot kell rögzíteniük az elektronikus felületen, illetve az adatszolgáltatásban érintett jogcímek száma ugyan ez évben is bôvült, azonban az adatokat az MVH több esetben más adatforrásból szerzi be, így több támogatás esetében az ügyfeleknek nem kell közremûködniük az adatszolgáltatásban. Az elektronikus ûrlapon az ügyfélnek kizárólag azokat az adatokat kell megadnia, amelyek a támogatási és a kifizetési kérelmen vagy a támogatási szerzôdésben nem szerepelnek. A technikai közremûködôkön túl a kamarai tanácsadók is ebbe a körbe tartoznak, akik az adatszolgáltatást azonnal teljesíteni tudják meghatalmazott is igénybe vehetô, akiknek a meghatalmazást legalább öt nappal az adatszolgáltatás megkezdése elôtt kell az MVH felé beküldeni. Az alábbi támogatásokkal bôvült a monitoring-adatszolgáltatás: 1. Az EMVA-ból a fiatal mezôgazdasági termelôk indulásához a 2012. évben igényelhetô támogatások részletes feltételeirôl szóló 57/2012. (VI. 21.) VM rendelet. 2. Az EMVA-ból a kertészet korszerûsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl szóló 103/2011. (XI. 8.) VM rendelet. 3. Az EMVA-ból az állattartótelepek korszerûsítéséhez a 2012. évtôl nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl szóló 61/2012. (VI. 29.) VM rendelet. 4. Az EMVA-ból a mezôgazdasági termékek értéknöveléséhez 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl szóló 49/2012. (V. 22.). VM rendelet. 5. Az EMVA-ból a mezôgazdasági utak fejlesztéséhez a 2012. évtôl nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl szóló 111/2011. (XI. 24.) VM rendelet. 6. Az EMVA-ból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére 2011-tôl nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl szóló 33/2011. (VI. 28.) VM rendelet. 7. Az EMVA-ból a mikrovállalkozások létrehozására és fejlesztésére a LEADER Helyi Akciócsoportok közremûködésével 2012-ben nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl szóló 47/2012. (V. 11.) VM rendelet. 8. Az EMVA-ból a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez a LEADER Helyi Akciócsoportok közremûködésével 2012-tôl nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl szóló 52/2012. (VI. 8.) VM rendelet. 9. Az EMVA-ból a GAZDANET programhoz nyújtott támogatások igénybevételének részletes feltételeirôl szóló 60/2012. (VI. 28.) VM rendelet. 10. Az EMVA-ból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendelet. 11. Az EMVA-ból a juh- és kecskeállomány elektronikus jelölése kapcsán nyújtandó támogatás részletes feltételeirôl szóló 79/2011. (VIII. 3.) VM rendelet. 12. Az EMVA-ból a genetikai erôforrások megôrzését szolgáló intézkedés keretében, a védett ôshonos és veszélyeztetett mezôgazdasági állatfajták megôrzéséhez nyújtandó támogatások igénybevételének részletes feltételeirôl szóló 17/2012. (II. 29.) VM rendelet. A rendeletben szereplô 47 intézkedés természetesen ennél több a jogszabály, mivel egy intézkedésen belül több meghirdetésre is sor került nem mindegyike kötelezett tevôleges adatszolgáltatásra, mivel egyes esetekben az MVH a szükséges adatokat az adatbázisból is lekérdezheti. A tevôleges adatszolgáltatásra nem kötelezett intézkedések listáját az MVH Közlemény, illetve a kitöltési útmutató tartalmazza majd. Fontos továbbá, hogy ugyanezen idôpontban kell adatot szolgáltatniuk a HOP támogatásban jogerôs határozattal rendelkezô ügyfeleknek is! A tanácsadókat felkeresô azon gazdálkodók, akik ezen intézkedésben még nem mûködtek együtt a tanácsadóval, vigyék magukkal a meglévô MVH elektronikus jelszavukat is (PIN kódot) annak érdekében, hogy a gazdálkodók elektronikus felületét is használni tudják. Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. Magyar Agrárkamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.
8 Agrárfinanszírozás Nem csökkennek a támogatások Az agrárágazatnak nyújtott európai uniós és költségvetési támogatások összege mintegy 60 milliárd forinttal nô 2013-ban mondta Szentirmay Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) fôosztályvezetôje, Balatonfüreden, egy agrárvezetôknek tartott konferencián. Nemzeti agrártámogatásokra a hazai költségvetésbôl 2013-ban 61 milliárd forint jut, a nemzeti támogatások összértéke ezzel a tavalyi szinten marad. A z Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló támogatásokra 217 milliárd forint kifizetést tervez az idén a VM. Az EU közvetlen támogatásai közül az egységes területalapú támogatás (SAPS) az idén a becslések szerint összesen 400 milliárd forint lesz. Míg az ágazatnak 2012-ben 630 milliárd forint költségvetési transzfert juttattak, addig ez 2013-ban 690 milliárd forintra nô. A magyar mezôgazdaság az egyéb tételeket, köztük a Magyar Fejlesztési Bank által nyújtott kedvezményes hiteleket is beleszámítva az idén 720 730 milliárd forintot kap. Az egységes területalapú támogatás hektáronként 66 ezer forintra nô a tavalyi 59 ezer forintról, ami az uniós csatlakozás óta a legmagasabb, statisztikai csúcs. A 2013-ban megnyíló új jogcímek elsôsorban erdészeti és vidékfejlesztési területen várhatóak, és a tárca a kertészeti géptámogatás újbóli bevezetését tervezi. 2013-ban is lesz az állattenyésztô ágazatok és egyes foglalkoztatás-igényes növényi kultúrák esetében a területalapú támogatást kiegészítô nemzeti támogatás, ezt az Európai Tanács rendeletmódosítása lehetôvé teszi. Az EU Közös Agrárpolitikájának (KAP) jelenleg is zajló megújításáról szólva Szentirmay Zoltán elmondta, hogy a következô, 2014 2020 közötti uniós költségvetési ciklus elsô éve, 2014 átmeneti év lesz, melyben a közvetlen támogatások változatlanok maradnak. Az új támogatási rendszer lényegében 2015-ben kezdôdik, a részletszabályokról a tárca a soros ír elnökséggel jelenleg is tárgyal, a végleges megállapodásról pedig intenzív tárgyalások kezdôdnek Brüsszelben. A tárgyalások jelenlegi állása szerint az alaptámogatás összege hektáronként 125 euró, míg az úgynevezett zöldítés szabályainak betartásáért járó támogatás mértéke 75 euró lesz. A magyar mezôgazdaság 2012 elsô három negyedévében a GDP 3,8 százalékát adta, a kibocsátás folyó áron számolva az elôzetes adatok szerint 2229 milliárd forintra nôtt az elôzô évi 2168 milliárd forintról. A mezôgazdasági beruházások értéke a tavalyi év elsô három negyedévében 158,5 milliárd forintot tett ki. Az ágazat tavaly a teljes nemzetgazdasági export közel 10 százalékát adta, ez 2011-ben 7,4 százalék volt. Hitelprogramok kedvezôbb feltételekkel 1. MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram A Kormány állattenyésztést támogató szándékának megfelelôen a már mûködô kedvezményes kamatozású hitelprogram feltételei már tavaly júniusban módosultak is, melynek alapján: 1. A hitel a forgóeszköz finanszírozás mellett a beruházásnak minôsülô tenyészállat vásárlására is felhasználható. 2. A hitelfelvevôk köre kibôvült a KKV-nak nem minôsülô vállalkozásokkal. Továbbá a csapadékhiányos idôjárás és az ezzel összefüggô takarmánypiaci problémák kezelése érdekében 2013. február 13-tól az alábbi újabb kedvezô módosításokra került sor: A jövôben a baromfi és a sertés mellett a nyúl- és a szarvasmarhaágazatban termeltetô tevékenységet végzô vállalkozások is igényelhetnek forgóeszköz, illetve tenyészállat-vásárlási célú hitelt. 3 évrôl 6 évre módosul a hitel maximális futamideje, illetve 1 évrôl 3 évre a tôketörlesztés maximális türelmi ideje. A termeltetôk által maximálisan igényelhetô hitelösszeg 250 millió forintról 500 millió forintra emelkedik. Újdonság még, hogy a hitel a jövôben felhasználható lesz meglévô hitel kiváltására is. Jelentôs segítséget jelenthet a hiteligénylôknek, hogy a VM a hitelprogram keretében felvett hitelek kamatfizetéshez 50%-os mértékû, maximum évi 4 százalékpont kamattámogatást biztosít, így az ügyfél által fizetendô kamat mintegy 3,9%/év szinten alakul. 2. Új Magyarország Agrárfejlesztési Hitelprogram A már régebben mûködô Hitelprogram keretében a mezôgazdasági tevékenységet folytató vállalkozások, fiatal mezôgazdasági termelôk, ôstermelôk, akár 15 éves lejáratú, kedvezményes kamatozású beruházási hitelt vehetnek igénybe a mezôgazdaság versenyképességét, a piacok megôrzését, az innovációt, a jó minôségû termékek elôállítását, az energia- és költségtakarékos módszerek alkalmazását, a környezetvédelmet elôsegítô beruházásokhoz, továbbá fejlesztési és beruházási tárgyú pályázatokhoz kapcsolódóan. A 2013. január 28-án életbe lépett módosítás értelmében a Hitelprogram keretében: Az Európai Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból induló támogatásban nem részesülô induló fiatal gazdák kedvezményes hitelt igényelhetnek maximum 50 millió forint összegben, az AVHGA ke-
Agrárfinanszírozás 9 Továbbra is prioritás az finanszírozása Szabó István, az OTP Bank agrárágazati igazgatója nemrég Herceghalmon vett részt egy konferencián, amelyen a pénzintézet agrárfinanszírozási tevékenységérôl adott tájékoztatást. Mit gondol az helyzetérôl, valamint az OTP Bank ban betöltött szerepérôl? A gazdaságot továbbra is visszafogott teljesítmény jellemezte 2012 év végén, és folytatódott a GDP visszaesése is. Ezzel párhuzamosan a mezôgazdaságot is gyengébb teljesítmény jellemezte. A növénytermesztést illetôen a KSH adati szerint 2%-kal nagyobb területen 27%-kal kevesebb gabona termett. Az állattenyészés terén sem szolgálhatunk kiemelkedô adatokkal, a szarvasmarhák száma ugyan mérsékelten növekedett, a sertés, valamint a baromfiállomány azonban csökkent. További problémát jelent, hogy az élelmiszeripar kibocsátása Magyarország EU-csatlakozása óta folyamatosan csökkenô tendenciát mutat, és a magyar élelmiszer-ipari feldolgozás is nagyon leszûkült. 2012-ben az elôzetes adatok szerint a mezôgazdasági kibocsátás értéke viszont még így is kismértékben (0,7%-kal) meghaladta az elôzô évit, amit az elôzôekben említett volumen-visszaesés ellenére az árak 13%-os emelkedése tett lehetôvé. A romló gazdasági környezet, a beruházások és a fogyasztás csökkenô tendenciája Magyarország agrárszektora hitelállományának 2,3%-os csökkenéséhez vezetett az elôzô évi adatokhoz képest. A 2013. év szintén nem ígér kedvezô hitelezési kilátásokat, gondolva a kialakuló szigorodó hitelezési feltételekre, a banki különadó fenntartására, valamint a tranzakciós illeték bevezetésére. Ezzel szemben az OTP Bank 2012-ben mind a mikro- és kisvállalati hitel szektorban, mind az agrárszektorban növelni tudta hitelállományát, ami bizonyítja, hogy az OTP Bank stratégiájában prioritást élvez az finanszírozása. Célunk az idei évre vonatkozóan is az, hogy ezt az aktivitást továbbra is fenntartva azon dolgozzunk, hogy a kockázatok szem elôtt tartása mellett minél szélesebb körben lássuk el a mezôgazdasági, valamint élelmiszer-ipari vállalkozások finanszírozását, továbbá lehetôvé tegyük számukra a Közös Agrárpolitika támogatási rendszerébôl adódó források lehetô legteljesebb kihasználását. Az területén végrehajtott kormányzati intézkedések milyen hatással vannak az OTP Bank finanszírozási tevékenyégére? Tekintettel arra, hogy a 2014 2020-as idôszak új agrárpolitikája jelentôs változásokat fog hozni mind a közvetlen támogatások, mind a vidékfejlesztés terén, ezért mind a Területalapú támogatás elôfinanszírozási és az Egyéb mezôgazdasági támogatások elôfinanszírozási termékeink felülvizsgálata szükséges. A kormányzati intézkedések közül meghatározó az új földtörvény szabályozási rendszere, amely hatással lehet a földet mûvelô gazdaságok finanszírozására, továbbá a termôföld fedezeti értékének meghatározására is. Ezen túlmenôen természetesen vannak olyan likviditást segítô támogatások állattartó telepek korszerûsítése IV., állattenyésztést érintô nemzeti támogatások, élelmiszer-ipari bankgarancia program stb. amelynek igénybevételéhez igyekszünk mind az ügyfelek, mind a bank szempontjából kedvezô megoldást találni. Ehhez kapcsolódóan likviditást támogató új banki termék kerül bevezetésre az év során, a faktorálás, amely mezôgazdasági támogatások elôfinanszírozásánál, és bármilyen bank által kockázatilag vállalható vevôkövetelés esetén alkalmazható, és a támogatás vagy bruttó számla 70 100%- os elôrehozott megszerzését is lehetôvé teszi zességvállalása mellett, a mezôgazdasági csoportmentességi rendelet alapján legfeljebb 40 000 euró támogatástartalommal, amelyet termôföldvásárláshoz is felhasználhatnak. Továbbá a szabad mezôgazdasági de minimis kerettel rendelkezô mezôgazdasági termelôk is igényelhetnek kedvezményes termôföld-vásárlási hitelt, szintén AVHGA kezességvállalással, maximum 50 millió forint összegben, amely a földárak függvényében 20 50 ha termôföld megvásárlására nyújthat lehetôséget. A fenti módosításokon túlmenôen elôkészítés alatt áll az Élelmiszer-ipari Forgóeszköz Hitelprogram, amely az élelmiszer-feldolgozással foglalkozó vállalkozások számára kínál kedvezô forgóeszköz-finanszírozási lehetôséget. A hitelprogram keretében felvehetô hitelek futamidô, kamatfeltétel, kamattámogatás tekintetében megegyeznének az MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram feltételrendszerével. A mezôgazdasági termelôi szervezôdések (integráció) ösztönzése érdekében tervezzük továbbá a TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram jogosulti körének (igénybevevôi kör) kiterjesztését a zöldség-gyümölcs ágazaton kívüli, minôsített elismeréssel rendelkezô termelôi csoportokra. 3. Új Magyarország TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram Célja, hogy javítsa a termelôi értékesítô szervezetek (TÉSZ-ek) gazdasági válság következtében romló likviditási helyzetét. A termelôi csoportok legalább 50, legfeljebb 250 millió forint hitelt igényelhetnek, melyhez önerô nem szükséges. A Hitelprogram maximális futamideje 7 év, a türelmi idô 4 év. Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel továbbra is fut A kormány 2011. szeptember 1-jétôl a Széchenyi Kártya Programot kiterjesztette az ôstermelôkre, a családi gazdaságokra, az erdôgazdálkodással, vadgazdálkodással és halgazdálkodással foglalkozó kis- és középvállalkozásokra. Az Agrár Széchenyi Kártyára igényelhetô egy-, kettô- vagy hároméves lejáratú folyószámlahitel összege minimum 500 000 Ft, felsô határa 25 millió Ft. A konstrukcióhoz a magyar állam 2% kamattámogatást és kezességvállalási díjtámogatást biztosít. A hitelkérelmeket az OTP bank, a Volksbank és a Takarékszövetkezetek fiókjaiban lehet benyújtani. V.B
Agrárstratégia 15 2013 a földbiznisz éve lehet A hazai agrárgazdaság teljesítménye, illetve az azon belül mûködô mindenekelôtt a földben megjelenô vagyon az idei évben a közbeszéd egyik meghatározó témája, de ami ennél fontosabb, a befektetések egyik meghatározó célpontja lesz állítja most, 2013 elején a legtöbb szakember. Készül és várhatóan már az idén életbe lép a termôföldek forgalmazását, értékesítését, bérleti rendszerét alapvetôen meghatározó új törvény, amely alapján elsôsorban a hazai kis és közepes gazdaságok kerülnek elônybe a földpiacon. T avaly és tavalyelôtt kiderült, a magyar gazdaságban az agrárszektor igenis kulcstényezô. A 2011-es statisztikai adatok alapján a mezôgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 4,6%-os aránnyal járult hozzá, ám az idei évben, elsôsorban az aszálykárok miatt, brutális visszaesést produkált. Míg 2012 elsô negyedévében 6% körüli volt a mezôgazdasági termelés visszaesése a megelôzô év azonos idôszakához viszonyítva, addig a második negyedévben már több mint 17%, a harmadikban pedig már a 21%-ot is meghaladó volt a csökkenés, köszönhetôen a 2011-es év magas bázisának. Mindez alapvetôen befolyásolta az ország egész nemzeti termelésének viszonyait, így aligha véletlen, hogy ennek alapja, a nemzetközi összevetésben is kiemelkedô minôségû, pénzértékben gyakorlatilag kifejezhetetlen nemzeti vagyont megtestesítô termôföldünk piaci szerepe is új megvilágításba került. Fordulópont 2014. május 1-je fordulópont lesz a hazai termôfölddel kapcsolatos szabályozásban. Mivel ekkor lejár az Európai Unióval kötött egyezségünk a közösségi állampolgárok magyarországi termôföld-vásárlási korlátozásairól, új szabályozást kell életbe léptetnünk. Az errôl szóló javaslat már a parlament asztalán fekszik, döntés várhatóan tavasszal születik róla, s az elôzetes tervek szerint már az idén életbe is lép. (Lapunkban tavaly márciusban és szeptemberben beszámoltunk az erre vonatkozó kormányzati elképzelésekrôl, illetve az ügyben megindított társadalmi egyeztetésrôl a szerk.) Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter egy januári interjújában így fogalmazott a mára kialakult helyzetrôl. A termôföldrôl szóló jelenlegi törvény 1994. július 27-én lépett hatályba. Az eltelt mintegy 18 év alatt ezt a jogszabályt csaknem nyolcvan ponton módosították. A változtatások felét az élet kényszerítette ki. Be kellett zárni például azokat a kiskapukat, amelyeket kihasználva többen megpróbálták megkerülni a tulajdonszerzés tilalmait. A kiszámítható szabályozással szeretnénk elérni, hogy a birtokpolitika alapkérdéseiben különösen a földbirtokstruktúra, a földforgalom alapvetô rendelkezéseinél ne érvényesülhessenek az aktuálpolitika»szeszélyei«. Szinte mindenki egyetért abban a kérdésben, hogy a földforgalomnál szükséges az állami beavatkozás, a föld ugyanis nem korlátlan erôforrás. Azaz emberi munkával nem állítható elô, így piaci kínálata nem bôvíthetô, ennélfogva monopolizálható. Abban sincs nagy nézetkülönbség, hogy a mezôgazdasági termelés eszközeként a földmûvelôk, azok közül is a helyi gazdálkodók elônyös megkülönböztetésben részesüljenek. Hozzátette: Vita van a természetes és jogi személyekrôl, a földbirtokok nagyságáról, a befektetési szándékú földvásárlók és a nem honos földpiaci szereplôk szerepeinek megítélésérôl. Különösen érzékennyé teszi a szabályozást az a tény is, hogy ez nemcsak az agrárszféra termelését érinti, hanem a versengô földhasználati igényeket is, de nem szabad elfelejteni a természeti és környezeti szempontokat sem. Nem beszélve arról, hogy a föld az állami szuverenitás része is. Mindezek alapján indokolt a megkülönböztetett szabályozás. Kiegyensúlyozott földbirtokstruktúra kialakulását szeretnénk támogatni, és ebben történelmi távlatban a saját és családi munkaerôn alapuló kis- és középbirtokok megerôsítését kulcsfontosságúnak tartjuk. Ezt a törekvésünket nemcsak Nyugat-Európa hasonló birtokstruktúrája támasztja alá, hanem Magyarországnak a szocialista kényszerszövetkezetesítés elôtti polgárosodó paraszti világa is. Tartja az értékét Hogy az új szabályozás miként is hat majd a hazai földpiacra, arról még egyelôre kétkedô véleményeket alkot az ingatlanpiaci szakma. Akad, aki szerint a tervezett, erôteljesebb állami szerepvállalás élénkítô hatású lesz majd, mások szerint a bejelentett, továbbra is életbe lépô birtokméreti és területi alapú (állandó tartózkodási helyhez kötôdô) korlátozások inkább szûkítik majd a piacot. A legnagyobb hazai szakvállalkozások szerint mindenesetre jelenleg a perspektivikusabb beruházási területnek számít a termôföld mind vagyongyarapítás, mind folyamatos üzleti cél, bevételszerzés szempontjából. Az ellentmondásos helyzetet a következôképpen világította meg az Agráriumnak Tihanyi Zsolt ingatlanpiaci szakértô, független bírósági értékbecslô: Kétségkívül készen áll egy jelentôs befektetôi külföldi tôke arra, hogy magyarországi földterületeket szerezzen a moratórium feloldása után, de az ésszerû hazai szabályozással a belföldi kereslet is élénkíthetô lesz akár közvetlen állami befolyással, hitelekkel, kedvezményes bérletekkel is. A föld ára ugyanis, ha kisebb zökkenôkkel ugyan, de folyamatosan emelkedik.
16 Agrárstratégia A termôföld áralakulása igen stabilnak bizonyult az elmúlt években. A termôföld egyéb reáleszközökhöz és tôkejavakhoz képest is tartotta az értékét ezért továbbra is igaz az az állítás, hogy válságálló befektetés. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a termôföld tulajdonlása, mûvelése nagyobb gondosságot igényel, mint az értékpapír-befektetések. A hasznosításból és a támogatásokból pedig folyamatos a pénzáramlás, hiszen a földalapú támogatás az érték 5 10%-át adja éves viszonylatban, és a hasznosítás is tipikusan jövedelmezô. A Földhitel- és Jelzálog Bank (FHB) termôföldindexe 2012. elsô félévében az EU-csatlakozás óta eltelt idôszak reál értelemben vett legmagasabb birtokdrágulását mérte. Különösen figyelemre méltó ez a teljesítmény akkor, ha azt is beszámítjuk, hogy az elmúlt idôszak egyik legnagyobb inflációját szenvedte el eközben a hazai gazdaság. A nagymértékû áremelkedés fô oka a 2011-es jó mezôgazdasági év hatása, ugyanakkor a keresletet ösztönzi a szabályozás várható változtatása is. A földtulajdon szerkezetére, így a termôföld kereskedelmi forgalmára vonatkozó legmarkánsabb változást az új földtörvény (A mezô- és erdôgazdasági földek forgalmáról szóló törvény) végleges formájának elfogadása hozhatja, ami a decemberi sarkalatos törvénnyé minôsítése óta még nagyobb jelentôséggel bír majd. A vitára bocsátott fô vonalaiban az alábbiakban vázolt törvénytervezet korlátozó rendelkezései a banki értékelés szerint is rövid- és középtávon gyengíthetik a keresleti oldalt. Bár a külföldi vásárlókra vonatkozó moratórium 2014-ben feloldódik, várhatóan az új földtörvény a hazai és külföldi földvásárlókkal szemben is olyan elôírásokat támaszt majd, amelynek szigora megakadályozhatja a termôföld-befektetésen gondolkodók egy részének piacra lépését. Vagyis a tôkeerôs hazai vállalkozásokét is, amelyek azonban egy célszerû szerkezetátalakítás után, egyfajta integrációs rendszerben mégis a hazai földhasználat meghatározó szereplôi maradhatnak. A termôföld mint befektetés azért is lehet vonzó célpontja a befektetôi tôkének, mert áralakulása igen stabilnak bizonyult az elmúlt években. Az FHB értékelése szerint a termôföld egyéb reáleszközökhöz és tôkejavakhoz képest is tartotta az értékét, ezért továbbra is igaz az az állítás, hogy válságálló befektetés. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a termôföld tulajdonlása, mûvelése nagyobb gondosságot igényel, mint az értékpapír-befektetések. A hasznosításból és a támogatásokból pedig folyamatos a pénzáramlás, hiszen a földalapú támogatás az érték 5 10%-át adja éves viszonylatban és a hasznosítás is tipikusan jövedelmezô. Birtokmaximum Ami a forgalmazási szigorításokat illeti, a várható forgalmazási szabályok legfontosabb vonása a megszerezhetô birtokok méretkorlátozása lesz. A parlament elôtt fekvô, jelenlegi jogalkotási tervek szerint ôstermelôként legfeljebb 50 hektár, míg egyéni vállalkozóként legfeljebb 300 hektár nagyságú föld lehet majd a tulajdonunkban. Ez csak az alap, ennél azonban több kritérium is létezik azok számára, akik termôföldet kívánnak majd vásárolni. Kitétel lehet majd az is, hogy a földszerzéshez, ha 30 hektárt meghaladná a földmûves tulajdonában vagy használatában álló föld, akkor középfokú szakképzettség és legalább 5 éves, mezôgazdasági üzemben töltött gyakorlatot kell igazolnia, amennyiben pedig 100 hektárt is meghaladná, akkor mindezeken túl azt is igazolnia kéne a leendô földtulajdonosnak, hogy fôfoglalkozású földmaves. A nagygazdák és az úgynevezett oligarchák (nagy területeket szerzô, tipikusan tôkeképzô vállalkozások) ellen beépített korlátozás szerint nem szerezhetô majd meg a föld tulajdonjoga, illetve haszonélvezeti joga, ha a szerzô és a közeli hozzátartozója tulajdonában és haszonélvezetében lévô összterület meghaladja az 1200 hektárt, vagyis a törvény szerint ez lenne a közeli hozzátartozók országos birtokmaximuma. K. T.
Élelmiszeripar 41 Érdemes figyelni a világtrendekre A téli idôszakban a gazdálkodók számára mindig az az egyik legfontosabb kérdés: mire tervezhetünk az idén? Hogy a föld és az istálló úgynevezett naturáliákban, vagyis valóságosan megtermelt árukban mit is hoz, az az egyik tényezô a latolgatásban, a másik pedig az, hogy azok mennyit is érnek majd a piacon. 2012 ebbôl a szempontból rendkívül tanulságos év volt és fontos jelzéseket adott az idei évre is a szinte folyamatos alapanyagár-emelkedés az év végére lelassult ugyan, de mértéktartó szakemberek az árak hosszú távú, folyamatos emelkedésével számolnak. N ovemberben a fogyasztói árak 5,2%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve jelentette januárban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 12 hónap alatt, 2011. novemberhez viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 7,1%-kal emelkedtek. Ezen belül jelentôsen nôtt a tojás (34,0%), a sertészsiradék (16,4%), a sertéshús (13,5%), az idényáras élelmiszerek (12,9%), a liszt (12,6%), a szalámi, szárazkolbász, sonka (11,3%) és a csokoládé, kakaó (9,9%) ára. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 15,0%-kal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. Átlagon felül növekvô élelmiszerárak A vágósertés felvásárlási ára továbbra is 400 forint felett volt ebben az idôszakban kilogrammonként, ami 21,1%-kal magasabb, mint az elôzô évi, októberi árszint, és még akkor is maradt a drágulási trend, amikor egy nagyobb tételû import átmenetileg 380 390 forintra szorította az értéket a nagy tömegû felvásárlásban január elejére. A vágóbaromfi ára viszont ugyanezen idôszak alatt 9,4%-kal növekedett. A vágómarha ára a tavalyi jelentôs emelkedés után az elôzô hónaphoz viszonyítva viszont 12%-kal csökkent, és 20,3%- kal az egy évvel korábbi szintje alá esett. A január októberi idôszakban összességében a gabonafélék ára 16,1%-kal, az olajos növényeké 16,7%-kal növekedett a múlt év azonos idôszakához képest. A friss zöldségfélék és a gyümölcsök árai 22,3, illetve 10,2%-kal haladták meg az elôzô év azonos idôszakit olvasható a hivatalos tájékoztatásban. Az agrártárca szerint azonban felelôtlenek azok a híresztelések, amelyek minden eddiginél brutálisabb élelmiszerár-emelkedést jósolnak Magyarországon utal a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye több hazai lapban megjelent e tárgyú elemzésekre. Álláspontjuk abból indul ki, hogy 2012 novemberében már 6%-kal alacsonyabb volt a termelôi árak növekedése októberhez képest (vagyis egy hónapos idôszakra vetítve), mint egy évvel ezelôtt ugyanebben az idôszakban. Az élelmiszerek drágulásának mértéke pedig 2012 decemberében novemberhez viszonyítva nem, hogy nem emelkedett, hanem 0,1%-kal 7%-ra mérséklôdött, folytatva a növekedési ütem októberben kezdôdött mérséklôdését. E tendenciában nem várunk változást a következô év elsô hónapjaiban. Fontos tény, hogy az élelmiszerárak emelkedését világszerte leginkább befolyásoló gabonafélék világpiaci ára 2012 decembere óta 15%-kal csökkent, ami jó hír a hazai állattenyésztôknek és a fogyasztóknak egyaránt. A takarmányárak csökkenésével mérséklôdhetnek az állattenyésztôk költségei, ami természetesen pozitív kihatással lesz a húsáruk árának változására is, hiszen az alapanyagköltség egy-egy élelmiszer elôállítási költségének átlagosan közel 60%-át jelenti. A közlemény hozzáteszi: Magyarország kormánya folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszerárak alakulását. Ezt jelzi egy új tárcaközi együttmûködés is. A nemzetgazdasági és a vidékfejlesztési minisztériumok közös munkacsoportja ugyanis tavaly augusztus óta arra a kérdésre keresi a válaszokat, hogy milyen lépéseket tehet Magyarország a világban szinte folyamatos élelmiszerár-emelkedés hazai hatásának mérséklésére. Globális növekedés A világtrendek ugyanis szinte folyamatosan az áremelkedésrôl szólnak. Nincs olyan komoly gazdasági szervezet, kutatóintézet, amely ne az élelmiszerárak globális növekedésével számolna. A drágulás jelei itthon is mutatkoznak, mégpedig egyre kellemetlenebb mértékben és változatban: az alapélelmiszerek ára nô a leggyorsabban. A tartós kereslet valódi oka, hogy az emberiség létszáma nô, enni pedig mindenki akar. Ha a világ élelmiszerben gazdagabb része nem akarja kitenni magát egy tömeges éhség-népvándorlás összes kellemetlen hatásának, akkor áldoznia kell arra, hogy az élelem odakerüljön, ahol nincs, vagy kevés van. Ez a kényszer a gazdag térségekben is a kereslet további növekedését gerjeszti, ami viszont minden korábbinál nagyobb üzleti teret nyit a potenciális élelmiszer-termelôk számára. Sok szakértô szerint azonban ezek a viták mind itthon, mind az EU-ban legfeljebb csak addig tartanak majd, amíg az éhezés okozta társadalmi válsághelyzet markánsan ki nem fejezôdik a közösség határain belül is például a dráguló áruk miatti, kedvezôtlen belsô migráció formájában. Az EU-nak is vannak ugyanis éhezôi, még ha róluk keve-
42 Élelmiszeripar sebb szó esik is. A rászorultak élelmiszer-támogatására külön ötszázmillió eurós alapot mûködtet a közösség, amibôl fôként speciális, közvetlen ingyenes segélyezésre is alkalmas készleteket finanszíroznak. Ezek nagysága azonban az elmúlt években az élelmiszerárak növekedésével párhuzamosan csökkent, és ez a tény, valamint a világpiacon megállíthatatlan, folyamatos drágulás éppen a közösség fô versenytársának számító USA érveit erôsíti. Az EU-n belüli éhezés fékezésére mûködtetett program korábban az intervenciós, azaz garantált áron felvásárolt és raktározott készletek felhasználásával operálhatott, de amíg az elmúlt évtizedekben az ilyen beszerzésbôl jelentôs tételek voltak a raktárakban, mára ezek mennyisége is sokkal kisebb lett. A világélelmezésben az elmúlt harminc év ellentmondásos folyamatai olyan mély feszültségeket alakítottak ki, amelyre immár végképp elodázhatatlanul globális érvényû választ kell adni. Az emelkedô árak, az egyre aggasztóbb hiányjelenségek veszélyeztetik a kiszámítható gazdasági növekedést és a társadalmi stabilitást nyilatkozta tavaly decemberben Robert Zoellick, a Világbank elnöke. Pedig Henry Kissinger, az USA külügyminisztere 1974-ben, a katonai világfeszültség enyhülésének, a gazdaság érezhetô nekilódulásának optimista hangulatában még azt jelentette ki a Világ-élelmezésügyi Konferencián, hogy tíz év múlva nem lesz éhezô ember a földön. Akkor a FAO 450 millió éhezôt tartott nyilván, az idén január elején bejelentett hivatalos adat 925 milliót rögzít azzal a megjegyzéssel, hogy csak hetek-hónapok kérdése, mikor haladja meg ez a szám a lélektani határnak tartott egymilliárdot. Mára meghaladta. És az élelmiszer egyre csak drágul. Tulajdonképpen az a csoda, hogy ez a küszöbugrás már korábban be nem következett. Az emberiség lélekszáma ugyanis folyamatosan nô, amivel a hagyományos technológiájú élelmiszer-termelés nem tud lépést tartani. Ma 1,2 milliárddal élnek többen a földön, mint húsz éve, a bolygó összlakosságának létszáma 2030-ra elérheti a nyolcmilliárdot. Két évtized alatt az élelmiszer-termelés összesen 5,4 százalékkal bôvült, ami a létszámnövekedésnek csak hetede, s a kettô közötti különbség az éhezôk jelenlegi számát további félmilliárddal növelheti. Ugráló index Mindezt igazolja, hogy tavaly novemberre ismét emelkedett az ENSZ élelmezési szervezete, a FAO élelmiszerár-indexe, egyes szakértôk pedig már a 2007 2008-as élelmiszer-válsághoz hasonló helyzetet vizionálnak, írta a Financial Times. A FAO vezetôje szerint azonban aggodalomra nincs ok, mert a fejlôdô országok részérôl nincs keresleti nyomás, illetve a rizs és a búzakészletek is elég magasak. A következô évtizedbe a mezôgazdasági termékek ára azonban nagyjából az inflációval megegyezô módon fog emelkedni. A FAO élelmiszerár-indexe ugyanis mintegy 6 százalékkal emelkedett júliusban egy három hónapos csökkenô idôszak után, majd a kedvezôtlen terméseredmények hatására újabb 1,5 százalékot nôtt tette közzé december napjainkig legújabb jelentését az ENSZ élelmezésügyi szervezete. Az index, amit egy nemzetközi árakon számított fogyasztói kosár alapján számolnak ki, 213 pontot ért el, ami önmagában Baromfihúsárak 2012-ben (fotó: Kállay) is 12 pontos növekedést jelent a júniusi eredményhez képest. Ez azonban még mindig jóval alatta van a tavaly februári 238-as csúcsnak. Az index éles visszapattanása elsôsorban a gabonaárak és a cukorár hirtelen növekedésének volt köszönhetô, miközben a hús és a tejtermékek nemzetközi ára szinte alig változott júniushoz képest. A FAO gabonaárindexe viszont még csak 260 pont volt júliusban, ami 14 ponttal volt alatta a 2008. áprilisi 274 pontos csúcsnak. Ezt azonban az ôszi növények betakarítása után újabb 24 pontos emelkedés követte. Nôhet a fizetôképes kereslet Erre a világpiaci tendenciára kell felkészülnie a hazai termelôknek is, a hazai árakat ugyanis a nemzetközi folyamatok erôsen befolyásolják értékelte a helyzetet Czerván György, a vidékfejlesztési tárca agrárgazdaságért felelôs államtitkára. Ám ebbôl a szempontból inkább kedvezô a magyar gazdák helyzete, hiszen exportpiaci pozícióink emiatt úgy javulhatnak, hogy közben a saját ellátásunk sem kerül veszélybe. A hazai élelmezéshez körülbelül 1,2 millió tonna búzára van szükség, a takarmányozás 0,9 1 millió tonnát köt le, és néhány százezer tonna a vetômagszükséglet. Az államtitkár közölte, hogy még a kedvezôtlen tavalyi idôjárásban is az éves belföldi felhasználást jelentôsen meghaladó mennyiség termett, így több mint 1 millió tonna juthat exportra. Ez pedig valóban bevételnövelô tényezô lehet a magyar gazdák számára. Nagyon magas élelmiszerárakkal kell számolnunk 2013-ban is nyilatkozta a Financial Timesnak január elején Joseph Glauber, az amerikai mezôgazdasági minisztérium (USDA) vezetô közgazdásza. Nemrég pedig az olyan nagy élelmiszergyártók is, mint a Nestlé, a Kraft vagy a Tyson is jelezte, hogy a növekvô nyersanyagárakat áthárítják a fogyasztókra. Mivel azonban a világgazdaság a remények szerint az idén már megkezdi kilábalását a 2008-ban kirobbant általános válságból, a fizetôképes kereslet az agrártermékekben gazdag térségeknek kedveznek majd. F. T.
Pr 43 Huminsavas granulátum több mint mûtrágya! A GreenSoil Humin termékcsalád tagjai szerves anyaggal bôvített mûtrágyák, melyek foszfort, klórmentes káliumot, kalciumot, ként, értékes mikroelemeket és huminsavat tartalmaznak. Ezen termékek a szerves trágyák elônyös tulajdonságaival is rendelkeznek. Megoldást nyújtanak a szántóföldi növények, zöldségek és gyümölcsök eltérô tápanyagigényeire. A GreenSoil Humin termékeket általános tápanyag-utánpótlás céljából ajánljuk, még a humuszban szegény, alacsonyabb tápértékû talajokhoz is kiválóak. Kiemelendô a termék 24%-os huminsav részaránya is, ami a növények fejlôdését segíti. A Humin szó a huminsavra utal, ez a természetben elôforduló vegyület a humusz alkotórésze. A GreenSoil Humin termékben található huminsav hatékonyan feltárja a talajban meglévô, de a növény számára felvehetetlen foszfort és káliumot, így a kultúrnövény nemcsak a granulátumban megtalálható mikro- és makroelemeket hasznosítja, hanem a huminsav által feltárt PK-t is. A GreenSoil Humin termékek foszfor- és káliumképessége kiemelkedôen magas. A huminsav a hatóanyag-számításban is fontos szerepet kap, ugyanis a foszfor és kálium feltárása révén további 10% foszforral és 14% káliummal növeli a granulátumban található foszfor és kálium százalékos arányát. A GreenSoil Humin K + Cu terméket nézve, a hatásmechanizmus alapján, így 17% foszfor- és 34% káliummennyiség jut a növénynek. A GreenSoil Humin termékek 8 mm-es méretben, big-bag és zsákos kiszerelésben kaphatók. Hagyományos mûtrágya-szórógéppel és vetôgéppel könnyedén ki lehet juttatni, majd a talajba bedolgozni 300 kg/ha mennyiségben. GreenSoil mûtrágya A természetes komplex granulátumok összetevôinek százalékos aránya: Elônyei a GreenSoil mûtrágyával: gazdaságos, magasabb hozam érhetô el; gyökérzónából a hatóanyag nem mosódik ki, hosszantartó hatás; nem felvehetô P, K, Ca, Mg és mikroelemek is felvehetôk lesznek a huminsav révén; serkenti a magok csírázását, elôsegíti a gyökérképzôdést; a növény szárazságtûrô és ellenálló képességét fokozza; a magas kéntartalom a termés olajmennyiségét növeli; a talaj ph-értékét a semleges érték felé javítja, gátolja a savasodást; porhanyós talajszerkezet, humusztartalom növekedése. kén termék foszfor kálium kalcium huminsav nyomelemek ár (Ft/t) GreenSoil Humin K+Cu 7 20 8 24 5 98 000 GreenSoil Humin PK+Cu 8 14 8 4 24 5 139 000 GreenSoil Humin P+Ca 18 24 2 24 5 159 000 Az ár áfa nélkül big-bagben értendô. AZOTER baktériumtrágya A gazdaságos NPK körforgás! Az AZOTER talaj-baktériumtrágya tavaszi kijuttatásával új erôre kap a talajélet. A kultúrnövény növekedésével azonos ütemben, folyamatosan biztosítja a növény számára a szükséges mennyiségû tápanyagot, mivel az AZOTER -ben lévô baktériumok megkötik és felvehetô állapotba hozzák a levegô nitrogénjét, elôsegítik a talajban lévô foszfor és kálium felvételét. Gondoskodnak a talajba került elhalt szerves anyagok lebontásáról, amelybôl a növény számára további értékes nitrogént, foszfort és káliumot tesznek elérhetôvé. Ez a mikrobiológiai körforgás biztosítja az optimális tarlókezelést és a növények számára szükséges NPK arányt. E hatékony körforgás eredményeként javul a talaj biológiai, kémiai és fizikai állapota, ezáltal a talaj lazábbá, szellôsebbé válik, ami megkönnyíti a talajmûveleteket, és jelentôs üzemanyag megtakarítást eredményez. A növény gyökérzete 25%-kal növekszik, ezáltal jobban bírja a szélsôségesebb, csapadékos és aszályos idôszakokat. A kultúrnövény ellenállóbb, többek között a Fusarium és a Sclerotinia betegségekkel szemben, a környezetbarát technológia révén nincs nitrogénterhelés. Az AZOTER talaj-baktériumtrágyát a tavaszi vetésû növényeknél mint például a kukorica, cukorrépa, napraforgó, tavaszi gabonák, pillangósok, burgonya, zöldségek, szôlô és virágok vetés, ültetés elôtt alkalmazzuk 10 liter/hektár dózisban, ha a talaj hômérséklete eléri az 5 C-ot. Vetés elôtt vagy a vetéssel egy menetben a talajra kell permetezni, és egyszerre a vetés mélységébe kell beforgatni. Az AZOTER baktériumtrágya a körforgás alapján hektáronként 180 kg nitrogént, 80 kg foszfort és 30 kg káliumot juttat a növény gyökérzetéhez. Az AZOTER talaj-baktériumtrágya annyi nitrogént biztosít a tavaszi vetésû növényeknek, hogy további nitrogénpótlás nem szükséges. Ára 1080 Ft/liter + áfa. Elônyei AZOTER baktériumtrágyával: mobilizálja a mikro- és makroelemeket; a baktériumok által termelt auxinok és gibberellin serkentik a növény növekedését és fejlôdését; termelt vitaminok a betegségekkel szemben ellenállóvá teszik a növényt; gyorsítja a tarló és a növényi maradványok lebomlását; segíti a természetes humuszképzôdést; ellenállóvá teszi a növényt a Fusarium és a Sclerotinia betegség ellen; pillangós növényeknél plusz nitrogént juttat a növények gümôihez; gazdaságos, költséghatékony, magasabb hozamot eredményez. További hasznos információért tekintse meg a www.pannon-trade.com honlapunkat, illetve munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére. PANNON-TRADE Kft. www.pannon-trade.com Dunántúl és Pest megye: +36-70-620-4301 Duna-Tisza köze és Tiszántúl: +36-70-620-4286
44 Interjú Genezis 2.0 generációváltás a magyar mezôgazdaságban (A Bige Holding Csoport szervezésében) A közmondást miszerint kétszer ad, aki gyorsan ad napjainkban érdemes egy kicsit áthangolni, például a Bige Holding Csoport törekvése kapcsán. A cég ugyanis az utóbbi idôben több lépésben is sokat tesz és áldoz arra, hogy szorosabbra fûzze szakmai kapcsolatait az agrárvállalkozókkal, ezen belül elsôsorban a jövô nemzedékével. Mindezzel egyezôen a kormányzati törekvésekkel is továbbra is nagy figyelmet összpontosít a családi birtokokat fokozatosan átvevô fiatal gazdákra. A holding, mint hazánk legnagyobb mûtrágyaipari vállalatának, a Genezis mûtrágyákat gyártó cégeknek a tulajdonosa, nem fukarkodik a gyümölcsözô kapcsolatok megteremtésével. Az elmúlt hónapok visszajelzései azt bizonyítják, hogy jelentôs érdeklôdés nyilvánult meg a cégcsoportunk által Genezis 2.0 generációváltás a magyar mezôgazdaságban címmel 2012-ben hagyományteremtô szándékkal elindított rendezvénysorozat iránt. Az elsô, Budapesten megtartott konferencia legfôbb célja az volt, hogy egy elôadássorozat keretében lehetôséget biztosítsunk a családi gazdaságukat képviselô fiatalok számára az ôket érintô közgazdasági témájú új ismeretek szerzésére, kapcsolatok kialakítására mondta Bige Zoltán, a Bige Holding Csoport fiatal résztulajdonosa. Esetében azért is érdemes ezt kiemelni, hiszen Ô lényegében ugyanazt a korosztályt képviseli a mûtrágya gyártásáról is ismert hazai vegyipari cégnél, mint számtalan fiatal kortársa egy-egy családi agrárgazdasági vállalkozásnál. Azokat segíti, szolgálja, akikkel együtt gondolkodhat a saját vállalkozásuk fejlesztésén, az megújításáért. Céljuk az agrár-közgazdasági szemlélet élesztése? Valóban. Elsôsorban az ot érintô közgazdasági témájú konferenciát szerveztünk. A programot igyekeztünk olyan tematika szerint összeállítani, hogy az döntô részben a közelmúltban felsôfokú agrárképzésben részesült fiatalok igényét elégítse ki. Úgy, hogy egyetemi ismereteiken túl új és újszerû, az elméleti tudnivalók mellett gyakorlati vállalatirányítási és gazdasági ismereteket szerezzenek. Azt gondoljuk, hogy az ifjú mezôgazdasági szakembereknek versenyképességük Bige Zoltán megôrzése és fejlesztése érdekében a saját szakmájukon felül az agrárközgazdaság területén másfajta szemlélettel, új ismeretekkel is rendelkezniük kell. Így céloztuk meg számukra a vezetés, a menedzsment, a stratégiaalkotás, a kockázatkezelés, a piaci lehetôségek és az innovációs témaköröket. Folytatódik a fiataloknak szánt sorozat? A Genezis 2.0 generációváltás a magyar mezôgazdaságban sorozatot 2013 novemberében folytatjuk a fiatalok számára, és szó lesz a gazdálkodás kockázatairól és a banki kapcsolatokról. Azért, hogy jelezzük, hozzávetôleg mirôl lesz szó, megemlítem, hogy eddig sláger témákat érintettek neves elôadók. Dr. Weisz Miklós, az Agrya társelnöke arról szólt: a gazdák körében miként zajlik a generációváltás itthon és külföldön. Dr. Mika János, az Eszterházy Károly Fôiskola egyetemi tanára, éghajlatkutatója Mire készüljünk: a klímaváltozás? címmel tartott elôadást. Szántó András, a BÉT-alapító Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágvezetôje a kockázatfedezeti ügyletekrôl beszélt. Dr. Gyôrffy Balázs, Magyar Agrárkamara átmeneti elnöke a megújulás idôszerû kérdéseit taglalta. Sorolhatjuk tovább a tartalmas elôadásokat, mint például Vadász Iván ismert adószakértôét az adózás optimalizálásáról, Varga Szabolcsét, a Gutmann International Private Banking titkáráét a családi vállalkozások vagyontervezésérôl, míg Dr. Jelen Tiborét, a Corvinus Egyetem docenséét, aki a vállalati életciklus-modellrôl szólt. Milyen programmal segítik még a termelôket? A bevezetôben említett kétszer ad, aki gyorsan ad úgy is értelmezhetô a Bige Holding Csoportra, hogy az utóbbi idôben a gazdálkodók nagyobb csoportja számára elindítottunk egy másik termelôbarát akciót. Ez a cégvezetés által 2011 novemberében útjára indított 500-ak Klubja elnevezésû, speciális szaktanácsadáson alapuló, modern mûtrágyázási demonstrációs kísérletsorozatot jelent emlékeztetett az igazgató. Az akciót a Bige Holding Csoport zászlóshajójaként is ismert, 80 éve folyamatos termelôi múltra visszatekintô pétfürdôi Nitrogénmûvek Zrt. kezdeményezte. A 3 gazdasági évre tervezett, a szántóföldi növénytermesztést hatékonyabbá és ezáltal gazdaságosabbá tevô programban 500 gazdálkodó partnerünk