LIGA HÍRLEVÉL Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 2013. szeptember A Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság nemzetközi tanulmányúton Budapest, 2013. szeptember 4-6. Kedves kollégák! A tanulmányút keretében az érdekegyeztetésben, szociális párbeszédben eredményes múlttal rendelkező Ausztria munkaügyi kapcsolatainak, az ágazati kollektív szerződések, foglalkoztatási helyzet feltérképezése a gépiparban. Tájékoztatás az osztrák bér politikáról, munkaerő-piaci helyzetről, a munkáltatói, szakszervezeti érdekképviseletről a munkaerő-piaci szolgáltatóknál, a gépipari ágazat gazdasági helyzete, szakképzés, foglalkoztatás, szociális partnerség helyzetéről. A PRO-GE, az osztrák Munkaerő-piaci szervezet (AMS), Fém és Gépipari Szövetségnél - Szövetségi Gazdasági Kamara, a Hörbiger Ventilwerke GmbH & Co KG cég közreműködésével szervezett munkatalálkozók, eszmecserék, üzemlátogatás során a Gépipari ÁPB küldöttsége megismerkedett az osztrák szociális partnerek tevékenységének, együttműködésének formáival és gyakorlati módszereivel, valamint a szak-, és felnőttképzés alkalmazott formáival. Látogatás a PRO-GE központjában Peter Schleinbach Főtitkár, a kollektív egyeztetésekkel foglalkozó osztály vezetője előadásában először az osztrák kollektív szerződés formai ismérveit ismertette, 2013. szeptember 4-6. között a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság 15 fős delegációja a VASAS Szakszervezeti Szövetség kezdeményezésére és az osztrák PRO-GE meghívására nemzetközi tanulmányúton vett részt Bécsben. A tanulmányút célja kapcsolatépítés, szakmai tapasztalatcsere volt az osztrák szociális partnerszervezet(ek) képviselőivel, szakértőivel, és/vagy egyéb, a munka világában működő intézmények képviselőivel. 1
majd az életből vett példákon keresztül mutatta be, hogy a szabályok hogy érvényesülnek a gyakorlatban. Ausztriában saját törvény szabályozza ezt a területet. A kollektív szerződés írásos megegyezés kollektív szerződés kötésére képes szervezet között a munkáltatói és munkavállalói oldalról. A törvény a szabályozásban a partnereket a tekintetben feljogosítja, hogy megállapodjanak bizonyos kérdésekben, de csak olyanban, amelyet a törvény alkotó megengedett. A kollektív szerződés felei közötti jogokat, kötelezettségeket szabályozza, melyek a munkaviszonyból fakadnak. Célja az üzemi körülmények megváltozásának hátrányait kiküszöbölni, a közös intézmények szabályozása, és még más törvényben meghatározott elemek. Ahhoz, hogy valaki kollektív szerződést tudjon kötni, szerződéskötési képességgel kell rendelkeznie jogi értelemben, a szerződéskötési alkalmasságot törvény vagy tanács mondhatja ki. Ausztriában két formája van az érdek képviseletnek a munkáltatói és munkavállalói oldalon, kamara - amely kötelező és az önkéntes szerveződések. Önkéntes szerveződések kritériumai, hogy kollektív szerződő partner lehessen: ehhez szükséges szerveződési cél, hogy megfelelő mértékben legyen képviselve az adott szakmában, gazdasági jelentőséggel kell rendelkeznie, és csak munkáltatói vagy munkavállalói oldalon vehet részt, mind a kettőn nem. A státusz elismeréséhez beadványt kell benyújtani az illetékes szövetségi hivatalba. A munkajogi törvény szabályozza, hogy kire vonatkozik a kollektív szerződés, melynek fontos eleme, hogy minden tagja szerződő fél. A másik oldalon a munkavállalói oldalon első lépésben a tagokra vonatkozik, második lépésben kiterjed a nem tagokra is, ha a munkáltató tagja egy szerződéskötő csoportosulásnak. Ausztriában a kollektív szerződés mindenkire vonatkozik, kivéve olyan szakmákra, melyek kifele mutató érdekképviseleti funkciót látnak el és nagy gazdasági jelentőséggel bírnak. pl egy részvénytársaság igazgató tanácsa. A kollektív szerződések időbeli hatálya általánosságban a szerződéses időtartamra terjed ki, a szerződést fel is lehet mondani. Ausztriában az esetek 95%-ban a magánszférában érintettek a kollektív szerződésben részt vevők. Ausztriában a szakmák gyakorlásához engedély kell, aki ezt megkapja, az automatikusan tagja lesz a kamarának, ahol a szervezetének megfelelő csoporthoz hozzárendelik. Ausztriában évente kötnek kollektív szerződést. A kollektív szerződések rendszere mögött az a gondolat húzódik, hogy megtartsák a szociális partnerek együttes intézményét. Célja mindkét oldal megfelelő együttműködése, ami stabilitást, szociális 2
biztonságot ad, nemzetgazdaságilag is fontos. Egy fontos irányelve van a szociális partnerségnek: konszenzusos megoldást találni, ami valamelyik félnek mindig kevésbé előnyös, de fokmérője is annak, hogy sikerült olyan szabályozást találni, ami mindkét fél érdekeit szolgálja. A kollektív szerződéseket illetően 3 szempontot kell figyelembe venni az osztrák rendszert illetően: 1. a bérek alakulásában nagy szerepe van a kollektív szerződéseknek. 3 szinten szabályozott a rendszer. Első szinten a minimumokat szabályozza a kollektív szerződés 2. szint az üzemi szint, ami többlet az első szinthez képest 3. szintet képviselik az egyedi megállapodások, ez az, amit a cég az alkalmazottaival köt. Ez adja az osztrák rendszer stabilitását. 2. szempont: a szabályok mennyisége: sok-e vagy kevés? Nehéz megállapítani, függ az adott helyzettől. Több, mint 100.000 embert foglakoztat 1200 üzemben a gépipar, több, mint 100 kollektív szerződés van, máshol viszont nem ismerik ezt a részletes formát. 3. szempont: a szakszervezetek szempontjából sokan mondják, hogy bonyolultak és vaskosak a kollektív szerződések, de minden eset fontos. Alapesetben azt szeretnék elérni, hogy a tipikusan a munka világába előforduló esetekre legyen szabályozás, ami a másik oldalról túlszabályozottságot eredményez. A gazdasági kamara statisztikái alapján 1200 üzem tartozik a gépiparhoz, és a fémmel dolgozó üzemek is ide tartoznak, amelyek gépeket nem állítanak elő. Minden üzemre vonatkozik a kollektív szerződés. A tagszervezeteket illetően a létszámot nem hozzák nyilvánosságra, de magában a termelésben dolgozók, munkások szervezettsége jóval erősebb, mint az egyéb alkalmazottaké, a lefedettség több mint 50%, amivel alapvetően elégedettek. A kollektív szerződésben foglaltaktól való eltérés az alábbiak szerint szabályozott: 1. nem lehet eltérés 2. el lehet térni, de a munkavállaló javára csak 3. ritkán a munkavállaló kárára Látogatás a Szövetségi Gazdasági Kamaránál A Szövetségi Gazdasági Kamaránál a gép és fémipar szövetség vezetője köszöntötte a delegáció tagjait. Az osztrák szervezeti struktúra a 2. világháború óta nagyon jól működik, jók a tapasztalatok, ragaszkodnak ehhez a struktúrához. 1885- ben alapították az elődszervezetet és a mostani szervezet 1985 óta része a kamarának. Az elnökségben szerepe van az elnöknek és 3 tisztviselőnek, része egy végrehajtó szervezet 10 taggal és egy bizottság 36 taggal. 1200 üzemről beszélünk és itt a fémipar egy picivel többet tesz ki a két iparág arányát tekintve. A megtermelt értékben ők vannak többen, 22,9 %-át teszi ki az iparnak. Összességében 24,7 %-t teszik 3
ki az összipari termelésnek, kisszériákra koncentrálnak. A struktúrában szereplők kis és közepes vállalkozások, 85 %- uk van családi tulajdonban és még kevesebben vannak kint a tőzsdén. Vállalkozás áll a háttérben az esetek döntő többségében, aki kötődik a termelési helyszínhez. 250 foglalkoztatottnál kezdődik a nagy vállalkozás, és 60%-os foglalkoztatottsági arányt figyelhetünk meg, 249 fő alattinál a termelés 1/3-a koncentrálódik és a foglalkoztatás is. Más iparágakkal összevetve a 250 fő feletti kategóriában többen vannak és az 50-249 közötti kategóriában kevesebben. A vállalatméreteknél az üzemek 2/3- a10-250 fő közötti alkalmazottal rendelkezik. A top 10 foglalkoztató listájában 1. helyen emelőszerkezetek, szalagok, kötélpályák, liftek, fémszerkezetek építésével foglalkozó cég áll, Ausztria nagyon erős ezen a területen. Miért ilyen jelentős ez a terület? Termékeket gyártanak és minden itt dolgozó egy másik szektorban plusz egy munkahelyet generál. Milyen szerepet játszik ez az ágazat a GDP alakulásában? Az EU 2020 stratégia alapján a 20%-át kellene kitennie a DGP-nek, most 30%-on álnak és ez a terület 6%-os részesedést mutat. Hogyan alakul az iparág a GDP tükrében? Mindig felette van a GDP vonalnak. A foglalkoztatottságot illetően ezen a területen konstans a növekedés. A hagyományos áru előállításban lefelé mutató a tendencia, a szolgáltató ágazatban viszont felfelé mutató. Az exportszolgáltatásokban elért eredmény 2006-ban 13,5 %, 2012-re 21,3 %-ra nőtt. Az első negyedév adatai: a termelésben 3,6 %-os csökkenés volt érzékelhető, ha a tiszta jövedelmet nézzük, akkor 4,6 %, viszont a foglalkoztatottságban 1,6 %-os növekedés látható. Hogy lehet ez? Ausztria nagyon erős az exportban és a nemzetközi piac megtartásához több emberre van szükség. Minden évben készítenek egy gazdasági elemzés melyet minden évben elvégeznek: fémipar és gépipari adatok, a gépiparnál a végén egy picit emelkedik a grafikon, de mindkettőnél visszaesés volt tapasztalható. A rendelési állományt illetően 2012 januárjában volt a legnagyobb eredmény az elmúlt időszakban, a júliustól várunk stabilizálódást. A jelenlegi termelés adatai: váltakozó a grafikon a gépiparnál, de az iránytendencia sajnos itt sem pozitív. A fémiparnál reménykedünk egy kis erősödésben. A fémipar adatai, a súlyos mínuszok után pici emelkedés látható és reménykedünk, hogy ez így is marad. Ausztria nagyon export orientált függ a partnerországoktól. Miért van nagy szerepe a német megrendeléseknek? Németországba nagyarányban szállítanak, ha ez rosszul alakul, akkor ők is bajban vagyunk. Mit várhatunk ettől az évtől? Az 1. negyedév nagyon rossz volt, a 1.től az első veszteségeik feldolgozását várják, ha nem is pozitív, de legalább egy nullás eredményt szeretnének elérni. A szakképzésben együttműködnek a szakszervezetekkel. Az osztrák oktatási intézményi rendszer: 6-10 évig közös általános iskola, 10-14 között 3 lehetőség van: 1. gimnáziumi 4
alsó tagozat, 2. újfajta középiskola 3. felsőtagozat (hauptschule). 14-18 év között gimnázium, szakközépiskola, amely a gimnáziumtól 1 évvel több. Van egy olyan, ahol elméleti és gyakorlati oktatás is folyik, de egyetemre nem lehet menni innen. Az itt végzetteket szakmunkásoknak tekintik. Az ipari tanuló munkaviszonyt hoz létre az üzemnél és mindemellett az illetékes szakiskolában megkapja a szüksége szakképzést is. Ez egy duális rendszer, az üzemben van, munkaviszonnyal, kap fizetést. Korábban úgy volt, hogy a tanulók hetente 1-2 alkalommal mentek be az üzembe, de most már heteket töltenek az üzemben és heteket az iskolában. ILO-val vállalt egyezmény szerint csak 15 éves kor felett így alkalmazni tanulót, ezért a 14-15 év közötti korban egy tetszőleges iskolában kell eltöltenie a tanulónak az időt. Az ipari tanulók 40%át foglalkoztatja ez az iparág. A szakszervezettel közösen kidolgozott tanulmány, hogyan kell készülni egy felvételi elbeszélgetésre, mi várható ott, hogyan érdemes viselkedni? Bizonyos szakmákra nagyon kevés a jelentkező, de 1%-os eredményt értek el a nők megszólításában. Készítettek egy szakmai tesztet is, melyik szakmára lenne alkalmas? A szakszervezettel a szakmai alkalmasság kritériumait és a jogszabályi hátteret egyeztetjük. Szociális partnerség: évente tárgyalnak a szakszervezetekkel, más országokban ez hosszabb terminusokban történik. Mindig az adott területre vonatkoznak a tárgyalások. Egyrészt a valós bérekről tárgyalnak és egy külön egyeztetés van a minimálbérekről. Ezen a területen általános, hogy nem minimálbérezés van. Mivel a munkáltatóra érvényes a kollektív szerződés ezért a munkavállalóira is érvényes lesz. A munkavállalói részről mindegy, hogy valaki tag-e vagy sem, mert a szakszervezet mindenkire vonatkozóan tárgyalja meg a kollektív szerződést. Munkásoknak a munkavállalók 60%-a itt munkás. 40%-uk alkalmazott. Üzemi kollektív szerződés és még egy terület van, ez a kp-i fűtés és szellőzés területe. A szakmunkásokat nem szeretik a cégek, viszont a plusz egy év valahol és majd 4 év szakképzés az jól működik. Ők hamar betanulnak, beilleszkednek. A tanterv alapján mindegy hogy milyen szakmát választanak, az alapok ugyanazok. Van egy átjárhatóság a közös alap miatt. A kamarában 5 évente vannak választások, a bizottság 36 tagját választják meg és maga a bizottság választja az elnököt, elnökséget és a végrehajtó bizottságot a saját soraiból. A bizottság informálja a cégeket és felhatalmazzák, hogy tárgyaljon a feltételekről tárgyalóbiztosokon keresztül. Vita, hogy hol van a határ a felhatalmazás terjedelme szempontjából. A 3 vezetőhelyettes közül az, akinek a legnagyobb múltja van és a végrehajtó bizottságból még ketten. A bizottság a tárgyalások előkészítéséről és utána is küld információt az 1200 tagnak. 5
Üzemlátogatás a Hörbiger- Ventilwerke GmbH& Co KG szelepeket gyártó cégnél A delegáció tagjainak köszöntését követően a vendéglátók körbevezették a delegáció tagjait az üzem 3 blokkján. Elhangzott tájékoztatásként, hogy a cégnél 400 ember dolgozik, 128 munkás 180 irodai alkalmazott gyakornokok is vannak, de hosszabb ideje nem volt egy sem, múlt évben még 3 volt. 1890-es évek óta vannak szakszervezetek, eleinte küzdelmes volt, majd jött a szociális partnerség, évente egyszer van bértárgyalás, ami az inflációt is figyelembe veszi. Munkaidőről, műszakokról is egyeztetni kell, 2-3 műszakos dolgozók is vannak. 6
A GÉPIPARI ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁGRÓL A Gépipar ágazataiban működő munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, az ágazati szociális párbeszéd fejlesztése, ágazati érdekeik egyeztetése, közös képviselete és érvényesítése végett 2004. március 3.-án megállapodást kötöttek, és létrehozták a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottságot. Az ágazati párbeszéd bizottságokról, valamint a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény értelmében az Ágazati Részvételt Megállapító Bizottság 2010. március 23-án kelt 92-3/6-9/2010-ÁRMB számú határozatával a Gépipari ÁPB újjáalakult. A Bizottság jogállása: A gépipari ágazati érdekegyeztetés rendeltetésszerű működése által meghatározott körében tevékenykedő, önálló jogi személyiségű munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek együttműködési és érdekegyeztetési fóruma. A Bizottság tagszervezetei: Munkáltatói érdekképviseletek: Magyar Járműalkatrészgyártók Országos Szövetsége, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Állandó meghívottként a Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség is részt vesz a bizottság munkájában. Szakszervezetek: Vasas Szakszervezeti Szövetség, Fém- és Gépipari Munkástanácsok Országos Szövetsége, Liga Vas- és Fémipari Szövetség. A megállapodó szervezetek megvalósítandó célként fogalmazták meg, hogy a Bizottság: Ágazati, ágazatközi konzultációs fórumként járuljon hozzá a felek között jelenleg is meglevő kétoldalú partner kapcsolatok folyamatosságához, és a szociális párbeszéd intézményes formájának létrehozásához, működtetéséhez a gépiparban, A szakmai összetartozás alapján biztosítsa az ágazati, illetve ágazatközi együttműködés és érdekképviselet intézményes megjelenítését, működtetését, valamint azt, hogy ennek keretében alágazati és/vagy szakágazati fórumok is működhessenek, Segítse elő az ágazati és munkahelyi szintű kollektív szerződések,- megállapodások létrehozását. 7