Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 59289/2009. CÍM: TÁJÉKOZTATÓ A MAGASABB VEZETŐKJOGÁLLÁSÁVAL ÉS BÉREZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖZALKALMAZOTTI TÖRVÉNYBELI MÓDOSÍTÁSOKRÓL Előterjesztő: Abdai Géza alpolgármester Az előterjesztést megkapta: Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság Szociális és Egészségügyi Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: 2009. febr. Meghívottak: Előadó: Palotai György 1
Tisztelt Közgyűlés! A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt 2008-ban több törvény is módosította, legnagyobb terjedelemben a 2008. évi LXI. törvény. A törvénymódosítás - ez év január 1. napjával, egyebek mellett - a közalkalmazotti vezetőkkel kapcsolatos szabályokat lényegesen megváltoztatta. A változás érintette a vezetők jogállását, az intézményvezetők javadalmazását. A törvénymódosítást az ágazati végrehajtási rendeletek egészítik ki, amelyek a törvényi felhatalmazás alapján további részletszabályokat állapítanak meg. Alapvető változás, hogy az eddigi gyakorlattal szemben a törvény lehetővé teszi, hogy közalkalmazott kinevezéssel, önálló munkakör keretében legyen vezető (kinevezett vezető). Eddig saját közalkalmazotti munkaköre mellett megbízással volt ellátható a vezetés (megbízott vezető). A kinevezett és a megbízott vezetőre a törvény és annak végrehajtási rendeletei eltérő szabályokat állapítottak meg [Kjt. 23. (1) bek.]. A végrehajtási rendeletek pontosítják, hogy milyen intézmények esetén és milyen feltételek mellett kell kinevezett vezetőt vagy megbízott vezetőt alkalmazni. Az önkormányzat intézményei közül a szociális intézmények mindegyikében kinevezett vezető alkalmazandó (már 2009. január 1. napjától), a többiben megbízott vezető továbbra is megbízott vezető. A törvény meghatározza az eljárást, amellyel a jelenlegi megbízott vezető kinevezett vezető lesz. Ennek lényege, hogy a vezető jogállása a törvény erejénél fogva változik meg, a kinevezés a megbízási időből hátra lévő időtartamra szól, amelynek lejártával megszűnik a kinevezett vezető közalkalmazotti jogviszonya is. Részére az ilyen esetekben szokásos eljárással más munkakört kell felajánlani, a vezetésre pedig pályázatot kell kiírni. Megváltozott a vezetők illetményrendszere is. A kinevezett vezetővel kapcsolatos, az eddigiektől eltérő szabályok: csak felsőfokú végzettségű közalkalmazott lehet kinevezett vezető, kinevezése általában határozatlan időtartamra szól, külön illetményrendszer vonatkozik rájuk: vezetői illetményalap (idén 120 000 Ft) és a vezetői képzettségi osztálya határozza meg [Kjt. 66/A ] a kinevezett vezető garantált illetményét (legalább 240 000 Ft), 2009-ben ennek 90 %-a állapítható meg (legalább 216 000 Ft), a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg részére, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott [Kjt. 66. (7)-(8) bek.] nem állapítható meg részére vezetői pótlék [Kjt 77/C ], nem jár rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás, részére a vezetéssel összefüggő tevékenységéért prémium állapítható meg legfeljebb éves jövedelmének 40 %-a mértékéig [Kjt. 77/B ], kereset-kiegészítésben és jutalomban nem részesíthető, évi szabadsága 35 nap, pótszabadság nem jár részére, 2
kinevezése megszűnésekor közalkalmazotti jogviszonya is megszűnik. A megbízott vezetővel kapcsolatos főbb szabályok is változtak, amelyek az eddigi gyakorlat átalakítására késztetik a munkáltatót: megbízása általában határozatlan időtartamra szól, végrehajtási rendelet határozott időt előírhat (mint eddig), illetményrendszere az eddigivel azonos, a Kjt szerinti fizetési osztályok és fokozatok alapján állapítódik meg a garantált illetménye, amelyeket különféle pótlékok egészítenek ki [Kjt. 66. ], a pótlékalap (változatlanul 20 000 Ft) 100-500 %-a között megállapított mértékű vezetői pótlék illeti meg (végrehajtási szabály a legkisebb értéket meghatározza), a garantált illetménynél magasabb összegű illetmény akkor állapítható meg részére, ha a közalkalmazott kiválóan alkalmas vagy alkalmas minősítést kapott [Kjt. 66. (7)-(8) bek.], a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért díjazás jár, részére a vezetéssel összefüggő tevékenységéért prémiumfeladat tűzhető ki (legfeljebb éves jövedelmének 10 %-a mértékéig), a vezetői tevékenységgel összefüggésben kereset-kiegészítésben és jutalomban nem részesíthető, jutalomban - nem a vezetői tevékenysége körébe tartozó feladatok ellátásáért - részesülhet (jutalma és prémiuma együttes összege éves jövedelmének legfeljebb 30 %-a lehet), évi szabadsága a közalkalmazotti szabadság szabályozása szerint alakul [Kjt. 57., 57/A ], amelyet szakmai és vezetői pótszabadságok egészítenek ki (pl. közoktatásban: 21 munkanap alapszabadság, 25 munkanap munkaköri pótszabadság = 46 munkanap/év; pl. könyvtár, IGSZ, Gyermekkonyha: 21 munkanap alapszabadság, fizetési fokozatnak megfelelő pótszabadság, 10 nap vezetői pótszabadság) megbízása megszűnésekor eredeti munkakörébe kell visszahelyezni (csak a megbízatás szűnik meg - mint eddig). A Kjt módosítása ezeket a változtatásokat 2009. január 1. napjával lépteti hatályba. A változások jelentősen érintik a magasabb vezetők eddig alkalmazott bérezési rendszerét, aminek alapvető jellemzője volt, hogy az illetmény megállapításakor a törvény szerinti garantált illetmény volt a meghatározó (fizetési fokozat és osztály alapján, az adható pótlékok legkisebb összegben kerültek megállapításra). A vezetői munka összetettségét, az irányított intézmény, szervezet nagyságát, az intézményi gazdálkodás volumenét a kereset-kiegészítésnek a felsorolt szempontok szerinti megállapításával ismertük el (40 000 Ft/hó és 150 000 Ft/hó összeg között). A kereset-kiegészítés mértéke a munkavégzés mutatóihoz tapadó eleme a jövedelemnek. 3
A vezetői teljesítményt a jutalmazással, és más, rendelkezésre álló eszközzel minősítettük, ennek érdekében került sor a magasabb vezetők jutalmazásának az intézményi költségvetésektől való függetlenítésére. A vezetők új illetményrendszerére való áttérés nem eredményezheti a jövedelem csökkenését, ennek figyelembe vételével kell a rendelkezésünkre álló eszközökkel az új illetményrendszert kialakítani. Ennek érdekében a jövedelmet befolyásoló egyes elemek értékét növelni kell, aminek hosszabb távú hatása különböző. A régi illetményrendszerről az új rendszerre történő áttérés során a jövedelmek megőrzésének megtartásával a következő lehetőségek állnak rendelkezésre megítélésünk szerint (megbízott vezető esetén). az alapilletmények összegének emelése - ez minősítéssel jár, a vezetői megbízás megszűntekor nem változtatható meg, az egyénhez és nem a feladathoz tapad, a vezetői pótlék emelése az adható legmagasabb (100 000 Ft/hó) értéken belül (lényegében az 500 %-os mértékre), prémiumfeltételek alkalmazásával és a prémium összegének megállapításával (lényegében a megállapítható legnagyobb értékben). olyan kereset-kiegészítés megállapításával, amely nem a vezetői tevékenységhez kötődik. A kinevezett vezető illetményrendszerében szűkösebbek a lehetőségek, esetükben az illetménykiegészítés alkalmazása látszik lehetségesnek ahhoz, hogy illetményüket megtarthassák (ha a sajátos illetményrendszer ezt megköveteli). A Kjt. eddig csak az intézmény első számú vezetőjét, aki megbízását a közgyűléstől kapta, tekintette magasabb vezetőnek. Az új szabályozás szerint a kinevezett vagy megbízott vezető helyettesét is magasabb vezetőnek minősíti a törvény. Ebből következően rájuk nézve a törvényi rendelkezések éppúgy vonatkoznak, mint a munkáltató vezetőjére. A törvény és a végrehajtási rendeletek kevés eltérő szabályt állapítanak meg (vezetői pótlékok, pályáztatás, kinevezett vagy megbízott vezető lehet). A Kjt minősítési rendszert vezet be valamennyi közalkalmazottra vonatkozóan. A magasabb vezető közalkalmazottra szigorúbb feltételeket állapít meg, miszerint a minősítés nem megfelelő eredménye kihat a vezetői kinevezésére vagy megbízására. A magasabb vezetőt megbízása (kinevezése) után két évvel minősíteni kell, valamint a megbízásának lejárta előtt három hónappal szintén. A minősítésre más esetekben is sor kerülhet, és természetesen az illető kérésére is megtörténhet. A magasabb vezetői megbízásra vagy kinevezésre pályázatot kell kiírni. A pályáztatási eljárás első szakaszában ( a pályázati felhívás megjelentetése, a pályázat beadása) a korábbi gyakorlattól kevés, technikai jellegű eltérés van. A beérkezett pályázatok és pályázók elbírálásában viszont új elem, hogy a pályázatokat független bizottságnak kell minősítenie (ami nem volt korábban általános) 4
Kérem a tájékoztatómat tudomásul venni szíveskedjenek. A tájékoztatóról határozatot hozni nem kell. Sopron, 2009. február 12. Abdai Géza alpolgármester 5