HITA Regionális roadshow Szerbia makrogazdasági jellemzői, üzleti, tőkekihelyezési és befektetési lehetőségek Szerbiában Karagics Dusko Külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Belgrád Branicevska 13/3. Telefon: +381 11 344 7046 Fax: +381 11 344 7169 E-mail: ecohunoffice@beocity.net
Általános adatok Szerbiáról Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Terület Népesség Nemzetiségi megoszlás Vallási megoszlás Hivatalos nyelv Klíma Államfő Miniszterelnök Hivatalos pénznem Jelentősebb városok Szerb Köztársaság Köztársaság Belgrád (Beograd) 77 474 km² 7 306 677 fő szerb 82,9%, magyar 3,9%, roma 1,4%, horvát 0,9%, szlovák 0,8%, bolgár 0,56%, román 0,54%, egyéb 9,0% ortodox 85%, római katolikus 5,5%, muzulmán 3,2%, protestáns 1,1%, egyéb 5,2% szerb kontinentális Boris Tadic Mirko Cvetkovic szerb dinár (RSD) Belgrád (főváros) (Beograd), Újvidék (Novi Sad), Niš, Kragujevac, Szabadka (Subotica)
Szerbia makrogazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011 GDP értéke folyóáron (M EUR) 32.668,2 28.883,4 28.984,9 32.813 GDP növekedése változatlan áron (%) 3,8-3,5 1,0 2,4 Egy főre jutó GDP folyó áron (EUR/fő) 4.444,5 3.945,4 3.966,9 4.518 Infláció (%) 8,6 6,6 10,3 9,3 Munkanélküliség (%) 14,4 16,9 20,0 22,9 Nettó átlagkereset (EUR) 347 402 381 384 Export (M EUR) 7.428,9 5.961,4 7.393,4 6 277,5 Import (M EUR) 16.478,1 11.504,6 12.621,9 10.451,6 Működő tőke import (M EUR) 1.824 1.373 860 985,7 Költségvetési hiány (GDP %-a) -1,8-3,2-4,8-4,5 Államadósság (GDP %-a) 29,2 34,8 42,9 44,4 Forrás: Szerb Pénzügyminisztérium, Szerb Nemzeti Bank, Szerb Statisztikai Hivatal;
A kétoldalú kereskedelmi forgalom alakulása A Szerbiába irányuló magyar kivitel 2010-ben 31,3%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest; Magyarország az idei év első kilenc hónapjára vonatkozó adatok alapján az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában (Oroszország, Németország, Olaszország és Kína után); Magyarország exportja Szerbiába a következő árucsoportokban volt a legjelentősebb: természetes és mesterséges gáz; kőolaj, kőolajtermék és hasonló anyag; híradás-technikai, hangrögzítő és lejátszó készülék és berendezés; műanyag alapanyag; szén, koksz és brikett. Magyarország importja Szerbiából a következő árucsoportokban volt a legjelentősebb: villamos energia; cukor, cukorkészítmény és méz; fémtermék; közúti jármű; növényi zsír és olaj. 2008 2009 2010 2011 IX. Magyarország exportja (M USD) 1050,6 640,2 807,9 689,1 Magyarország importja (M USD) 324,7 255,3 303,3 238,4
Működőtőke beruházások A 2000-2010. közötti időszakra vonatkozó adatok alapján Magyarország a befektetési rangsor 13. helyén áll; A közvetlen működőtőke export legnagyobb része Szerbia irányába 2006-ig realizálódott (2006-ban 244 M USD FDI érkezett Magyarországról Szerbiába); Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában: OTP három szerb bank felvásárlása (Niska banka, Zepter banka, Kulska banka); Mol jelenleg 33 benzinkúttal rendelkezik; Conti Tech Rubber Industrial Kft. a Kolubara Univerzal gumi szállítószalag gyártó vállalat megvásárlása; Betonút Zrt. a Valjevoput útépítő vállalat megvásárlása; Masterplast a régió legnagyobb polisztirol gyárának megnyitása; Fornetti Szabadkán építette fel a legnagyobb üzemét a régióban; Magyarországról Szerbiába érkező közvetlen beruházások értéke (M USD) 2000-2008 2009 2010 2011 VIII. 353 23 22 23
Miért érdemes Szerbiában vállalkozni? Stabil politikai környezet; Kitűnő földrajzi elhelyezkedés; Kiterjedt befektetés-ösztönző támogatások; Kedvező adórendszer; Jól képzett munkaerő, alacsony bérköltségek; Olcsó és gyors cégalapítás; Kiterjedt szabadkereskedelmi megállapodások; Fejlett oktatási rendszer; Infrastrukturális beruházások; Stabil bankrendszer;
Befektetés-ösztönzés I. Pénzügyi támogatások Nagyszabású projektek Standard projektek Gyártás és exportfejlesztő szolgáltatások Gyártás Exportfejlesztő szolgáltatások Támogatható projektek Tőke- és munkaintenzív beruházások Tőkeintenzív beruházások Elmaradott, vagy államilag támogatott térségekbe végrehajtott beruházások Autóipari, elektronikai és IT befektetések az államilag támogatott térségekben Egyéb térségekben végrehajtott beruházások Bármely térségben végrehajtott beruházások Támogatási összeg Teljes beruházás max. 25%-a Teljes beruházás max. 20%-a 4.000-10.000 EUR/új munkahely 5.000-10.000 EUR/új munkahely 2.000-5.000 EUR/új munkahely 2.000-10.000 EUR/új munkahely Beruházás min. összege Létrejövő munkahelyek min. száma 200 M EUR 50 M EUR 0,5 M EUR 0,5 M EUR 1 M EUR 0,5 M EUR 1.000 300 50 50 50 10
Rendelkezésre álló adókedvezmények: Befektetés-ösztönzés II. A vállalati nyereségadóra vonatkozó 10 éves adómentesség; Vállalati nyereségadó jóváírás maximum a befektetett tőke 80%-ig; Átvihető veszteség maximum 10 éven keresztül; Az állóeszközök gyorsított amortizációja; 5 éves vállalati nyereségadó kedvezmény koncessziók esetén; 30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak jövedelemadó kedvezménye; 30 év életkor alatti és 45 év életkor feletti alkalmazottak társadalombiztosítási járulékának mentesítése; Éves jövedelemadó csökkentése maximum az adóköteles jövedelem 50 %- ig; A külföldi beruházáshoz szükséges termelési eszközök vámmentes importja;
Kedvező adórendszer Adótípus ÁFA Adó mértéke 18% (a termékek és szolgáltatások többsége) 8% (napilapok, alapvető élelmiszerek) Kamat- és osztalékadó 20% Személyi jövedelemadó 10% az éves nettó jövedelem 3.416.400 RSD alatti részére 15% az éves nettó jövedelem 3.416.400 RSD feletti részére Vállalati nyereségadó 10% Ingatlanadó Járulékok 0,4 3% között (progresszív) Nyugdíjbiztosítási járulék: 11% Egészségbiztosítási járulék: 6,15% Munkanélküliségi járulék: 0,75% (A munkavállaló és a munkáltató egyaránt fizetik, így összesen 35,8%-ot tesz ki)
Cégalapítás I. Leggyakoribb cégformák: Társasági forma Alapító tagok száma Alaptőke Kkt. (o.d.) Két vagy több magánszemély Nincs alsó limit Bt. (k.d.) Két vagy több magánszemély Nincs alsó limit Kft. (d.o.o.) Max. 50 egyéni vagy jogi személy Min. 500 EUR Zrt. (a.d.) Max. 100 részvényes Min. 10.000 EUR Nyrt. (a.d.) Nincs maximálva Min. 25.000 EUR
Cégalapítás II. A cégalapítási procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent; Szerbiában a Kft. (d.o.o.) a leggyakrabban alkalmazott vállalkozási forma; Alapítója lehet magán- vagy jogi személy, belföldi vagy külföldi állampolgár egyaránt; Az alaptőke minimális összege 500 EUR, melynek felét (250 EUR) alapításkor kell befizetni a cég ideiglenes számlájára, a fennmaradó 250 EUR-t pedig az elkövetkező két évben, bármikor; Az alaptőkével a tulajdonosok a cég megalapítását követő napon már szabadon rendelkezhetnek; Cégalapítás esetén legcélszerűbb helyi ügyvédi irodához fordulni; A cégbejegyzéseket felügyelő szervezet a Szerb Cégbejegyzési Ügynökség (www.apr.gov.rs);
Szabadkereskedelmi megállapodások Oroszország; Kazahsztán; Belarusz; Törökország; CEFTA (Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Macedónia, Moldova és Koszovó); EFTA (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc); Európai Unió Átmeneti Kereskedelmi Megállapodás; Egyesült Államok Általános Preferencia Rendszer;
Kereskedelmi és befektetési lehetőségek Mezőgazdaság növénytermesztés, állattenyésztés, korszerű technológiák; Környezetvédelem szennyvíztisztítás, csatornázás, hulladéklerakók; Megújuló energiaforrások elsősorban biomassza és geotermikus energia; Autóipar járműalkatrészek, színesfémek és gumigyártmányok; Gyógyszeripar gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek; Turizmus elsősorban a fürdőturizmus területén;
Kereskedelmi és befektetési akadályok Körbetartozás (likviditáshiány), melyet elsősorban az állam generál; Korrupció; Bürokratikus akadályok; Építési engedélyek kiadása, melyhez 279 napra és 19 procedurális lépésre van szükség; Adófizetés évente 66-szor kell különböző adóterheket fizetni; Hosszadalmas bírósági eljárások;
Piaci megjelenés lehetséges formái A kereskedelem- és exportfejlesztés érdekében a HITA támogatja a magyar cégek megjelenését a legjelentősebb szerbiai vásárokon (pl. Újvidéki Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár, Szabadkai Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár); Szerbia két legjelentősebb vásárközpontja Belgrádban és Újvidéken található, ezek hivatalos magyarországi képviselője a Mac-Line Kft., amelynek honlapján megtalálható a kiállítások éves programja (www.macline.hu); A szerb piacra lépő magyar vállalkozások tevékenységi körüknek és igényeiknek megfelelő partnerlistát kérhetnek a Belgrádban működő Külgazdasági Irodától, de fordulhatnak a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamarához is (www.mszkik.hu);
Hasznos információforrások SIEPA (Szerb Befektetés-ösztönzési és Exportfejlesztési Ügynökség): naprakész információk a befektetés-ösztönzési támogatásokról és az egyes iparágakról (www.siepa.gov.rs); VIP Fond (Vajdasági Befektetés-ösztönzési Alap): hasznos információk a vajdasági beruházási lehetőségekről (www.vip.org.rs); Szerb Kereskedelmi és Iparkamara (www.pks.rs); Szerb Cégbejegyzési Ügynökség: cégalapítás (www.apr.gov.rs); Szerb Vámügynökség: vámszabályok és vámtarifa, illetve nemzetközi kereskedelmi szerződések (www.carina.rs); Szerb Statisztikai Hivatal: kereskedelmi és gazdasági adatok (www.stat.gov.rs); Szerb Nemzeti Bank: hivatalos árfolyam és egyéb hasznos információk (www.nbs.rs);
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Karagics Dusko Külgazdasági szakdiplomata Külgazdasági Iroda Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Belgrád Branicevska 13/3. Telefon: +381 11 344 7046 Fax: +381 11 344 7169 E-mail: ecohunoffice@beocity.net