Alapismeretek az Európai Unióról

Alapismeretek az Európai Unióról 1

Az Európai Unió vagy EU részben r kormányk nyközi és s nemzetek fölötti f integráci ció,, amely jelenleg 27 európai országb gból áll. Az Európai Unió ezen a néven n 1992-ben jött létre l az Európai Uniós s Szerződéssel (ismertebb nevén n a maastrichti szerződéssel); ssel); ez a szerződés s 1993. november 1-jén 1 n lépett l hatályba. Az EU számos jellegzetessége ge létezett l azonban már m r 1992 előtt is; elődjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza. 2

Az Európai Unió jogi alapja tagállamainak számos egymást követk vető szerződéséből l jött j létre. l Az évek során n ezeket jelentősen bővítettb tették: minden újabb szerződés s kiegész szítette a megelőzőket. Az első ilyen szerződés s az 1951-es (1952-ben hatályba lépett) l párizsi p szerződés s volt, ami létrehozta az Európai Szén- és s Acélk lközösséget eredetileg hat európai ország g között. k Ez a szerződés s azóta hatály lyát t vesztette, funkcióit it a rár következő szerződések sek vették át. Az 1957-es római r szerződés s azonban jelenleg is hatályos, bár b r számos bővítésen b ment keresztül, melyek közül k l legjelentősebb az 1992-es maastrichti szerződés, s, amely elsőként alkotta meg ezen a néven n az Európai Uniót. 3

A római r szerződés s következk vetkező kiegész szítéséről l a tíz t új j tagállam csatlakozási si szerződése se részekr szeként egyeztek meg, amely 2004. május m 1-1 jén n lépett l hatályba. Négy főf intézm zménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság B és s az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön k elnöke, külön k n szerepe és s külön k felelőss ssége van. 4

Az EU tevékenys kenysége a politika minden területet felöleli, leli, az egészs szségügytől l a gazdaságpolitik gpolitikán át a külügyekig k és s a védelmi v kérdk rdésekig; hatalmának jellege azonban a különbk nböző területeken más m és s más. m Attól l függf ggően, hogy a tagállamai mennyi hatalmat ruháztak rá, r, hasonlít t az EU egyfajta föderációra (péld ldául a pénzp nzügyek, az agrárpolitika, rpolitika, a kereskedelem és s a környezetvédelem terén), konföder derációra (péld ldául a szociál- és s gazdaságpolitika, gpolitika, a fogyasztóvédelem és s a belügyek terén), vagy éppen nemzetközi zi szervezetre (péld ldául a külügyek terén). 5

6

Az Európai Unió túlnyomó része Európa nyugati és s középsk pső részén n terül l el, az Unió azonban magába foglal számos Európán n kívüli k területet is (ezek neve legküls lső régiók), több t tagállam llamának egykori gyarmatosításai sai folytán. Az Európai Uniónak nak jelenleg 20 országgal van közös s szárazf razföldi határa: (nyugatról l keletre) Suriname, Brazília, Holland Antillák, Marokkó, Andorra, Norvégia, Monaco, Svájc, Liechtenstein, Vatikán, San Marino, Horvátorsz tország, Oroszország (a Kalinyingrádi területen is), Szerbia, Albánia, Macedónia, Ukrajna, Moldova, Fehéroroszorsz roroszország, Törökország. Határosnak tekinthető még Észak- Ciprus, amely csak de jure része az EU-nak (az újraegyesítési si tárgyalt rgyalások folyamatban vannak). 7

Mindezen felül l az EU-nak további 5 állammal van közös k s tengeri határa: Saint Lucia Antigua és Barbuda Dominika Mauritius Marokkó. 8

Némiképp bonyolítja az Európai Unió jellegét, hogy tagállamainak legtöbb polgára automatikusan európai állampolgár r is. Ezt azt jelenti, hogy a brit (a Man- szigetek, Guernsey és s Jersey lakosaitól eltekintve), francia, holland és s dán d n (a Feröer szigetiek kivétel telével) állampolgárok egyaránt európai polgárok, még m g ha olyan államok területein is születtek, amelyek kívül l esnek az Európai Unió különféle szerződésekben sekben megállap llapított határain. 9

Az Európai Unió legtávolibb pontjai: Az egész EU-ter területet figyelembe véve: v ve: o legészakibb pont Nuorgam,, Finnország o legdélibb libb pont Saint-Joseph Joseph, Réunion, Franciaország o legnyugatibb pont La Pointe-Noire Noire, Guadeloupe, Franciaország o legkeletibb pont Sainte-Rose Rose, Réunion, Franciaország Csak az európai kontinentális területet figyelembe véve: v ve: o legészakibb pont Nuorgam,, Finnország o legdélibb libb pont Punta de Tarifa, Spanyolország o legnyugatibb pont Cabo da Roca,, Portugália o legkeletibb pont Tulcea,, Románia. 10

Az EU-int intézmények elhelyezkedése Az EU-nak nincs hivatalos fővárosa, f intézm zményei több t város v között k vannak elosztva: * Brüsszel az Európai Bizottság és s a Európai Unió Tanácsa (más s néven n Miniszterek Tanácsa) székhelye, és s itt kerül l sor az Európai Parlament bizottsági ülésére és s kisebb üléseire (mini sessions). Az EU legfrissebb bővítése b óta Brüsszelben tartották k az Európai Tanács összes csúcs csértekezletét. t. A fentiek alapján n ezt a várost tekintik az EU de facto központjának. nak. * Strasbourg az Európai Parlament székhelye, és s itt kerül l sor az évi 12, egy hetes plenáris ülésekre (plenary( sessions). Ez a bölcsője a kibővült Európa pa történelmi intézm zményeinek is (Európa Tanács, Emberi Jogok Európai Bírósága), B melyekkel az EU együttm ttműködik. * Az Európai Bíróság B és s az Európai Parlament titkárs rsága, valamint az Európai Befektetési Bank Luxembourg városv rosában találhat lható. * Az Európai Központi K Bank Frankfurtban helyezkedik el. 11

Az Európai Unió hatása jóval meghaladja a határait, mivel ahhoz, hogy a területén eladjanak valamit, érdemes megfelelni a szabványainak. Mihelyt egy nem-tagállam ország gyárai, termelői és kereskedői megfelelnek az EU-szabványoknak, az uniós csatlakozás költségeinek legnagyobb része semmivé foszlik. A teljes taggá váláshoz szükséges jogharmonizáció pedig növeli a jólétet (a vám költségeinek kiküszöbölésével), és mindössze a törvények tényleges megváltoztatásához szükséges apró beruházás van hátra. 12

Ami a gazdaságon gon túli t kérdk rdéseket illeti, az Európai Unió támogatói i arra hivatkoznak, hogy az EU kihatással lehet a békére b és s a demokráci ciára. A Nyugat-Eur Európa törtt rténetére jellemző visszatérő háborúknak vége v szakadt az EGK (ahogy akkoriban nevezték) megalakulásakor. Az 1970-es évek elején n GörögorszG gország, g, Portugália és s Spanyolország g egyaránt diktatúrák k voltak, de e három h ország üzleti vezetői i be akartak kerülni az EU-ba ba,, s ez erős s lökést l adott a demokráci ciák létrejöttéhez. Mások úgy vélekednek, v hogy a második m világh gháború óta létezl tező európai béke b nagyobb részben a Szovjetunió fenyegetésének nek köszönhető, és s a diktatúrák k amúgy is véget v értek volna. 13

Az EU jelenleg a Balkán és Dél-Kelet felé terjeszti befolyását. Számos olyan ország lett tagja (közt ztük k Magyarország), g), amelyek korábban a vasfügg ggöny mögött m voltak, és középtávon számos további országot tervez felvenni soraiba. Azt remélik, hogy Spanyolország, Portugália és s GörögorszG gország g belépéséhez hasonlóan an ezeknek az államoknak a felvétele is segíteni fog megszilárd rdítani a gazdasági gi és s politikai stabilitást. st. 14

A további keleti bővítésnek b is lennének nek hosszú távú gazdasági gi előnyei, de a többi t európai országokat jelenlegi állapotukban nem tekintik alkalmasnak a belépésre, különösen k a keletebbre eső országok gazdasági gi problémái i miatt. Ha végül v l felvesznek olyan országokat, amelyek politikailag jelenleg instabilak, az remélhet lhetőleg leg segít t majd megbirkózni a jugoszláv v háborh borúk és más s problémák k megmaradt következmk vetkezményeivel, és s a jövőben j elkerülhetik lhetik a ciprusi konfliktushoz hasonló helyzeteket. 15

A tagjelöltek ltek körül k újabb vitákat kavart Törökország g kérdk rdése. Az ország g csatlakozási si tárgyalt rgyalások az EU- val előrel reláthatólag október elején kezdődnek. dnek. Franciaország, NémetorszN metország, Hollandia és s az EU más m s régi r tagjai aggodalommal tekintenek TörökorszT kország belépésére. Törökország g számos törvt rvénymódosítást st léptetett életbe, hogy megfeleljenek az EU belépési követelmk vetelményeinek. TörökorszT kország csatlakozása de facto megoldást adna a ciprusi területi konfliktusra. 16

Tagállamok és s bővítésb Az Európai Uniónak nak 27 tagállama van, melyek összterülete 4 325 675 km², összlakossága pedig 496 millió. Ha ország g lenne, terület szerint a hetedik legnagyobb, népessn pesség szerint pedig Kína K és s India után n a harmadik legnagyobb lenne a FöldF ldön. 17

1957 Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Franciaország, Olaszország g (alapító tagok) 1973 Dánia, Egyesült Királys lyság, Írország 1981 Görögország 1985 Grönland, mely 1979-ben önrendelkezést kapott DániD niától, egy népszavazn pszavazást st követk vetően en kilép 1986 Portugália, Spanyolország 1990 Kelet-Németorsz metország g (NDK) csatlakozik az NSZK-hoz, így az EU részr szévé válik 1995 Ausztria, Finnország, Svédorsz dország 2004 Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, g, Lettország, Litvánia, Magyarország, g, Málta, M Szlovákia, Szlovénia 2007 Bulgária, Románia Tagállamok és s bővítésb 2007 Hollandiához csatlakozott 3 kis karibi sziget, így bővül b l az EU területe 18

Leendő tagok és s további országok Horvátorsz tország g az Európai Unió hivatalos tagjelöltje. ltje. Törökország g az Európai Unió hivatalos tagjelöltje, ltje, bár b r csatlakozásának időpontj pontjára nincs konkrét t becslés. s. Számos jelenlegi tagországban gban azonban jelentős s ellenáll llás s van TörökorszT kország g tagságával szemben. A további bővítésekről l informáci ció Az Európai Unió bővítése szócikkben találhat lható. Macedónia az Európai Unió hivatalos tagjelöltje ltje 2005. december 16. óta, azonban a csatlakozási si tárgyalt rgyalásokat nem indított tották k meg, mivel az ország még g nem tudta teljesíteni teni a koppenhágai kritériumokat. riumokat. A Balkán-félsziget lsziget nyugati részr szének integráci ciójára jelenleg kiemelt figyelmet fordít t az Európai Unió,, ezért társult rsulási si tárgyalt rgyalásokat kezdtek Szerbiával, Bosznia-Hercegovin Hercegovinával val és s Albáni niával. Andorra, Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia, San Marino, Svalbard, Svájc és s a Vatikán n nem tagállamok, de külön k n megállapod llapodásokat kötöttek k ttek az Unióval. Az Európai Szabadkereskedelmi TársulT rsulás s (EFTA) tagjai Svájc kivétel telével az Európai Gazdasági TérsT rséget létrehozl trehozó egyezmény részesei, r ezek az országok részesei r a közös k s piacnak. 19

Gazdasági adatok 2006-ban az EU rendelkezett a Föld F legnagyobb gazdaságával: GDP-je 13,4 trillió USA-doll dollár r volt az Amerikai Egyesült Államoké 13. Az Európai Unió továbbra is jelentős s kereskedelmi többlettel t rendelkezik. Az Európai Unióra azonban 2004 folyamán n többnyire t stagnáló gazdasági gi növekedn vekedés és s alacsony foglalkoztatottság nyomta rár a bélyegb lyegét t (az Unió átlagát t tekintve). Az EU gazdasága előrel reláthatólag tovább fog növekedni n a következő évtizedben, amint több t ország g csatlakozik az Unióhoz különösen, mivel az új j tagállamok rendszerint szegényebbek az EU-átlagn tlagnál,, s így a várt v gyors GDPnövekedés s segíthet elérni az egyesült Európa dinamikáját. A teljes Unió egy főre f eső GDP-je azonban rövid r távon t esni fog. Hosszú távon az EU gazdaságát t jelentős s demográfiai problémák k fenyegetik, mivel a szület letési ráta r alacsonyabb, mint ami a lélekszl lekszám m fenntartásához szüks kséges. 20

Intézm zményes keretek Az Európai Unió több intézm zményt foglal magába: Európai Parlament (732 tag, max.. 750) Az Európai Unió Tanácsa (vagy Miniszterek Tanácsa csa ) ) (25 tag) Európai Bizottság g (25 tag) Európai Bíróság B g (25 bíró b (valamint az elsőfok fokú bíróság g 25 bírája)) b Európai Számvev mvevőszék k (25 tag) Az Európai Tanács (25 tag) nem intézm zmény, csak kvázi-intézmény ny. Több pénzp nzügyi szervezet is létezik l az EU-n belül: l: Európai Központi K Bank (ami a nemzeti központi k bankokkal együtt alkotja a Központi Bankok Európai Rendszerét) Európai Befektetési Bank (beleértve az Európai Befektetési Alapot) A szerződések sek számos tanácsad csadó bizottságot is létrehoztak l az intézm zményekhez: Régiók k Bizottsága, ami a regionális kérdk rdésekben ad tanácsot Gazdasági és s Szociális Bizottság, ami gazdasági gi és s szociális kérdk rdésekben ad tanácsot (elsősorban sorban munkaadók és s alkalmazottak viszonyaiban) Politikai és s Biztonsági Bizottság, amit a közös k kül- és s biztonságpolitika kontextusában hoztak létre, l s amely a globális lis biztonság g nemzetközi zi kérdéseit felügyeli és s ezekben ad tanácsot. 21

Létezik egyfajta alapvető feszülts ltség g az Európai Unióban a kormányk nyköziség és s a nemzetekfölöttis ttiség kérdése között. k A kormányk nyköziség a nemzetközi zi szervezetek olyan döntd ntéshozási si módszere, m ahol a hatalmat a tagállamok birtokolják és s a döntd ntéseket egyhangúlag hozzák. A kormányok által kijelölt lt független f személyeknek, ill. a választott v képviselk pviselőknek pusztán n tanácsad csadó vagy végrehajtv grehajtó szerepe van. Jelenleg a legtöbb nemzetközi zi szervezet a kormányk nyköziség alapján n működik. m 22

Az Európai Unió egyes politikai erői i a kormányk nyköziséget preferálj lják, míg m g mások m a nemzetekfölöttis ttiséget részesítik előnyben. A nemzetekfölöttis ttiség támogatói i arra hivatkoznak, hogy ez gyorsabb ütemű integráci ciót t tesz lehetővé,, mint máskülönben lehetséges volna. Ahol a döntd ntéseket egyhangúságra gra törekvt rekvő kormányok hozzák, évekbe telhet, míg g megszületik egy döntd ntés, ha egyáltal ltalán n megszületik. A A kormányk nyköziség szósz szólói i másfelm sfelől l azzal érvelnek, hogy a nemzetekfölöttis ttiség fenyegetést jelent a nemzeti szuverenitásra sra és s a demokráci ciára, arra hivatkozva, hogy csak a nemzeti kormányoknak lehet meg a szüks kséges demokratikus legitimitásuk. A kormányk nyköziséget az euroszkeptikusabb államok kedvelik, mint példp ldául az Egyesült Királys lyság, Dánia D és Svédorsz dország; míg m g az integráci ció hívei, példp ldául a Benelux országok, Franciaország, NémetorszN metország és s Olaszország többnyire a nemzetekfölöttis ttiség felé hajlik. 23

Az EU legfontosabb elvei Áruk és s szolgáltat ltatások szabad kereskedelme a tagállamok között k (ezt a célt c az Európai Gazdasági TérsT rség g kiterjesztette a négy n EFTA-állam közül l háromra h is) Közös EU-versenyt versenytörvény,, amely a cégek c és s a tagállamok versenyellenes tevékenys kenységét t szabályozza (előbbit a trösztellenes törvt rvény és s a vállalkozv llalkozások összeolvadását t szabályoz lyozó törvény révén, r utóbbit az államoknak nyújtott segélyek rendszere révén) r A schengeni egyezmény lehetővé tette a tagállamai közötti k belső határellen rellenőrzések eltörl rlését és s a külsk lső határok ellenőrz rzésének összehangolását. Ez nem vonatkozik az Egyesült Királys lyságra és Írországra, viszont a nem EU-tag tagállam Izland és s Norvégia szintén n részt r vesz az együttm ttműködésben. A tagállamok polgárai szabadon megválaszthatj laszthatják, hol éljenek és s dolgozzanak az Európai Unión n belül, l, feltéve, hogy gondoskodni tudnak magukról l (ezt szintén kiterjesztették k a többi t EEA-tag tagállamra). A tőke t szabad áramlása a tagállamok (és( s a többi t EEA-tag tagállam) ) között. k A kormányzati rendeletek, a vállalati v jog és s a védjegyek v szabályoz lyozásának összehangolása. sa. Egységes ges pénznem, p az euró (az Egyesült Királys lyságot és s DániD niát t kivéve). ve). Svédorsz dország, bár r nincs saját t kimaradási klauzulája, nem csatlakozott a II-es árfolyamrendszerhez (ERM II), s ezzel önként nt kizárta magát t a monetáris unióból. A környezetvk rnyezetvédelmi irányelvek nagyarány nyú egyeztetése az Unió országaiban. 24

Közös s agrár- és s halászati politika. A közvetett k adózás, az áfa (hozzáadott adottérték-adó) ) egységes ges rendszere, valamint egységes ges vám v m különfk nféle termékeken. Elmaradott területek fejlesztésének támogatt mogatása (szervezeti és s kohézi ziós s alap). Kutatások támogatt mogatása. Az EU legfontosabb elvei Egységes ges külsk lső vámtarifa, egységes ges álláspont a nemzetközi zi kereskedelmi tárgyalt rgyalásokon. A tagjelölt lt országok és s más m s kelet-eur európai országok programjainak támogatt mogatása, segély számos fejlődő országnak. 25

Az EU legfontosabb elvei Együttm ttműködés s bűnügyi b téren, t ideértve a hírszerzh rszerzésben sben való együttm ttműködést (az EUROPOL és s a Schengeni Informáci ciós s Rendszer révén), r megegyezés s a bűncselekmények nyek és s a gyorsított kiadatási eljárások egységes ges megállap llapításáról. l. Az egységes ges kül- és s biztonságpolitika mint távlati t cél, c bár b ez még m g messze van a tényleges t megvalósítást stól. A 2003-as iraki invázi ziót t illető ellentétek tek a tagállamok között k (a nyolcak levele szerint) és s az akkor még m g tagjelölt lt államok között (a vilniusi levél l szerint) mutatják, milyen messze van még m g az EU attól, hogy ez a cél c l valóra válhasson. v Az egységes ges biztonságpolitika mint cél, c ideértve a 60 000 tagból álló,, békefenntartb kefenntartó célú Gyorsreagálású Hadtestet, az EU-katonas katonaságot és s az EU-műholdk holdközpontot (hírszerz rszerzési si célból). l). Egységes ges menekült ltügyi és s bevándorl ndorlási politika. 26

Európai Parlament Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentális lis testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenk zvetlenül l választanak v öt éves időtartamra. A Miniszterek Tanács csával együtt alkotja az EU törvényhozói i hatalmi ágát. Két K t helyen ülésezik, Brüsszelben és Strasbourgban. Az Európai Parlament nem alkothat önállóan törvt rvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskoz cskozási si joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottság g munkáját, jóváhagyja j a testület kinevezését és s bizalmatlansági szavazással ssal visszahívhatja. vhatja. Ellenőrzi az EU költsk ltségvetését t is. Az EP képviselk pviselői helyeinek felosztása sa nem csupán n a tagállamok népessn pessége alapján történik, a kisebb államok ennél l több t képviselk pviselőt t küldhetnek, k hogy megfelelően en legyenek képviselve. k Más s európai szervezetektől l eltérően en az Európai Parlament az egyetlen, amelyet közvetlenk zvetlenül l választanak v és s törvt rvényhozói i joga van. 27

Az Európai Szén- és s Acélk lközösség g (ESZAK) feláll llította a 'Közgy zgyűlést' 1952 szeptemberében, ben, amelynek 78 tagját t a hat ESZAK tagállam nemzeti parlamentje választotta. v Ezt terjesztették k ki 1958 márciusm rciusában, hogy az Európai Gazdasági KözössK sség és s az Euratom is képviselve k legyen. Ekkor kapta az Európai Parlamentáris ris Gyűlés s nevet. 1962-től l lett Európai Parlament a testület neve. 1979-ben újra növeltn velték k a képviselk pviselők k számát és s ekkortól l választjv lasztják őket közvetlenk zvetlenül. l. Ezután n a képviselk pviselők k létszl tszámát t minden alkalommal megnövelt velték, amikor új államok csatlakoztak. A Parlament létszl tszámát t 750 főben f maximalizált lták, viszont a bővítések következtk vetkeztében jelenleg ennél l több, t 785 tagja van. 28

Az Európai Parlament körülbelk lbelül l 496 millió EUállampolgárt képvisel. A tagjait európai parlamenti képviselk pviselőnek hívjh vják, és s 2007. január 1-je óta 785-en vannak. Ötévente egyszer tartanak választv lasztásokat sokat az általános választv lasztójog alapján. Nincs egységes ges választv lasztási si rendszer, minden tagállam szabadon dönt d választv lasztási si rendszeréről l az alábbi három h megkötéssel: Arányos képviseleti k rendszernek kell lennie, akár pártlistás, s, akár r egyéni jelöltes ltes rendszert alkalmaznak. A választv lasztási si területet körzetekre k kell osztani, ha ez nem változtatja v meg a rendszer arányos természet szetét. t. A bekerülési küszk szöb b nem haladhatja meg a szavazatok öt t százal zalékát. 29

A legutóbbi választv lasztásokat sokat 2004 júniusj niusában tartották. Ez volt a világt gtörténelem legnagyobb nemzetközi zi szavazása, sa, közel k 400 millió részvételre jogosult állampolgárral. Következő most vasárnap!!! 30

EP oszágonk gonkéntinti összetételetele Németország g 99 Franciaország g 78 Egyesült Királys lyság g 78 Olaszország g 78 Spanyolország g 54 Lengyelország g 54 Románia 35 Hollandia 27 Görögország g 24 Belgium 24 Portugália 24 Csehország g 24 Magyarország g 24 (22) Svédorsz dország g 19 Ausztria 18 Bulgária 18 Szlovákia 14 Dánia 14 Finnország g 14 Írország g 13 Litvánia 13 Lettország g 9 Szlovénia 7 Észtország g 6 Ciprus 6 Luxemburg 6 Málta 5 31

Az EP módosm dosíthatja vagy elutasíthatja thatja a jogszabályokat a kodifkáci ciós eljárás s alá tartozó területeken, amelyek az uniós s törvt rvényhozás háromnegyedére re terjednek ki. A fennmaradó területeken egyetért rtési vagy tanácskoz cskozási si joga van. Az előbbi azt jelenti, hogy megvétózhatja az előterjeszt terjesztést, st, de nem módosíthatja, az utóbbi pedig azt, hogy véleményt nyilváníthat. Az EP felügyeli az EU költsk ltségvetését, t, amit mindig el kell fogadnia. 32

Annak ellenére, hogy Brüsszelt emlegetik az Európai Unió fővárosaként, és s az EU két k t végrehajtv grehajtói i intézm zményének, nek, a Miniszterek Tanács csának és s az Európai Bizottságnak itt van a székhelye, a Parlamentnek amszterdami szerződés alapján n havonta Strasbourgban kell üléseznie. Ezért emlegetik néha n 'Strasbourgi' Parlament'-ként nt.. A döntéselőkészítői és s a bizottsági munkák k Brüsszelben folynak, itt tartják k a politikai csoportok is üléseiket. A Titkárs rság g központja k Luxembourg városv rosában van. Az EP havonta csak 4 napot tölt t Strasbourgban,, ekkor vannak a végsv gső plenáris szavazások. sok. A többi t plenáris ülést Brüsszelben tartják. Több alkalommal is kifejezte az EP azt a kívánsk nságát, hogy maga szeretné az ülései helyét t megválasztani és s felhagyni ezzel a két k t székhely khelyű rendszerrel, de az európai kormányok ezt a jogot meghagyták k maguknak. 33

Bizottságok Belügy BUDG - Költségvetési bizottság CONT - Költségvetési felügyelet bizottsága ECON - Gazdasági és s monetáris ügyek bizottsága EMPL - Foglalkoztatás és s szociális ügyek bizottsága ENVI - Környezeti, közegészségügyi gyi és élelmiszerbiztonsági bizottság ITRE - Ipari, fejlesztési si és energiaügyi gyi bizottság IMCO - Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottság TRAN - Közlekedési és s turisztikai bizottság REGI - Regionális fejlesztési si bizottság AGRI - Mezőgazdas gazdasági gi és vidékfejleszt kfejlesztési si bizottság PECH - Halászati bizottság CULT - Kulturális lis és s oktatási bizottság JURI - Jogi ügyek bizottsága LIBE - Polgárjogi, igazságügyi gyi és s belügyi bizottság AFCO - Alkotmányos ügyek bizottsága FEMM - Nők k jogai és s nemi egyenlőség g bizottsága PETI - Petíci ciós s bizottság Külügy AFET - Külügyi bizottság DROI - Emberjogi albizottság SEDE - Biztonsági és s védelmi v albizottság DEVE - Fejlesztési si bizottság INTA - Nemzetközi zi kereskedelmi bizottság 34

Európai NéppN ppárt - Európai Demokraták k (EPP-ED) ED) Európai NéppN ppárt (EPP) Európai Demokraták k (ED) 277 Európai Szocialisták k PártjP rtjának (PES) 218 Liberálisok és s Demokraták k Szövets vetsége Európáé áért (ALDE) Európai Liberáldemokrata és Reform Párt P (ELDR) Európai Demokrata Párt P (EDP) +2 nemzeti párt p 106 Unió a Nemzetek Európájáé áért (UEN) Szövets vetség g a Nemzetek Európájáé áért (AEN) EU Demokraták k (EUD) +3 nemzeti párt p 44 Európai Zöldek Z - Európai Szabad Szövets vetség g (Greens( Greens-EFA) ) Európai Zöldek Z (EGP) Európai Szabad Szövets vetség g (EFA) +1 nemzeti párt p 42 Európai Egyesült Baloldal Északi Zöld Z Baloldal (GUE-NGL) Európai Baloldal Északi Zöld Z Baloldali Szövets vetség g (NGLA) +5 nemzeti párt p 41 Függetlenség és s Demokrácia (IND/DEM) Európai Független F Demokraták k Szövets vetsége (AIDE) EU Demokraták k (EUD) +3 nemzeti párt p 23 Identitás, Hagyomány, Szuverenitás s (ITS) Euronat + 5 független f nemzeti párt p 20 függetlenek 14 35

Weboldalak http://europa.eu/index_hu.htm http:// ://www.euvonal.hu/ 36