PUSZTADOKTOR MAGAZIN IV. évfolyam 2. szám a Madárkórház Alapítvány havilapja 2009. február Leáll a sasmérgezés? Amikor a Madárpark kap szárnyakat A madarak hasznáról Keresztcsőrűek a kertben
Leáll a sasmérgezés? Az utóbbi 3 évben ijesztő emelkedésnek indult a szándékos sasmérgezések száma. 2007-ben több volt, mint a megelőző tíz évben összesen, 2008 első negyedévében pedig több volt, mint 2007-ben. Összesen 65 sas pusztult el három év alatt, ez megmutatkozott a téli sasszinkron alkalmával a nálunk telelő sasok számbavételénél: a tavalyi 600 fölötti saslétszám jócskán megcsappant (réti sasból 335, parlagiból 94 példány mellett 3 szirti és 1 fekete sas). Ez nem csak a mérgezések eredménye, az időjárás is nagymértékben befolyásolja. De 2008 második felétől egészen a mai lapzártáig úgy tűnik, hogy mindössze egy rétisas, és néhány egerészölyv vált mérgezés ádozatává! Leálltak a sasmérgezők? Szeretném elhinni. A mérgezés gyanús elhullott ragadozómadarakban egy esetben az eddig alkalmazott szerektől eltérő mérget talált a labor, öt esetben nem találtak mérget, vagy azokat nem találták, melyekre rutin szerűen vizsgálnak. A karbofurán betiltásával más hatóanyagok kerülhetnek előtérbe, melyek kimutatására, ellenszerek alkalmazására megkezdtük a felkészülést. Tavaly februárban, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a nemzeti parkok évadnyitó ragadozómadár tanácskozásán, a Sólyomcsalogatón, az akkor aggasztó méreteket öltött sasmérgezések megelőzése céljából, kuratóriumi tagunk és a Pusztadoktor magazin szerkesztője, Konyhás István ötletét tolmácsoltam az MME tagoknak: az összes érintett gazdálkodót, hatóságot és szervezetet össze kell hívni, és megállapodásra kell jutni a további mérgezések elkerülése érdekében. Akkor született döntés a sasmérgezéses kerekasztal összehívásáról, melyet minisztériumi szintű intézkedések követtek. Egész évben folyt a médiakampány, magazinunkban is havonta visszatértünk a témára. Elkészült egy tudományos dolgozat a mérgezések ökotoxikológiai és közegészségüggyi vonatkozásairól, melyet több helyen közzétettünk, előadásokat tartottunk, országszerte felhívva a figyelmet arra, hogy a méreg nem válogat: emberi halálesetek is voltak. Az Országos Toxikológiai Intézet adatai szerint több tisztázatlan eredetű karbofurán mégezés következtében haltak meg emberek közvetlenül a méreg felvételétől. De a méreg a táplélékláncon át bekerülhet az élelmiszerláncba is, és ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Talán ennek van visszatartó ereje, különösen, ha a hatóság jelenlegi álláspontja szerint várható jogszabálymódosítás után a jogalkalmazók megteszik a szükséges megelőző intézkedéseket. (A témával kapcsolatos írások letölthetők honlapunkról.) Dr. Déri János Méreg helyett lövik a sasokat Heves megyében? Szinte minden évben előkerül sörétes fegyverrel meglőtt sas vagy szétlőtt sasfészek. Most először végzett légpuska a madarak királyával, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai találtak egy parlagi sas tetemet a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben a múlt hét végén. A madarat a Fővárosi Állat- és Növénykert állatorvosai vizsgálták meg, és a röntgen során két légpuskalövedéket találtak a fejében! A tetem további vizsgálata folyik, hiszen nem egyértelmű, hogy a rendszerint óvatos madár hogy engedhette az elkövetőket olyan közel, hogy azok légpuskával meglőhessék. A feltételezett körülmények miatt egyelőre nem zárható ki, hogy a parlagi sas esetleg mérgezés, vagy egyéb ok miatt már legyengült állapotban volt e, amikor meglőtték. Az immár tömegessé vált mérgezéses esetek mellett aggasztó tény, hogy szinte minden évben találunk meglőtt sast és szétlőtt sasfészket is! A mérgezéssel ellentétben a lövéses eseteknél biztosan kijelenthető, hogy a szándékos pusztítás célpontjai maguk a fokozottan védett ragadozómadarak, hiszen hazánkban minden ragadozómadár védett, így nem merülhet fel a vadászható fajjal történő összetévesztés lehetősége. forrás:mme Örömünkre szolgált, hogy olvasóink közül többen is jelezték: az utóbbi időben hiányolták a csekket lapunkból. A Pusztadoktor Magazin költségeihez most Ön is hozzájárulhat adományával a mellékelt csekken, vagy az 59900029-10001868 számlaszámon. Ezzel nem csak a lapot, hanem a hazai madármentést is támogatja. Köszönjük! 2 2009. február
Puskával is pusztítják ragadozóinkat Lassan, de azért még óvatosan kijelenthetjük, ez a tél talán elmúlhat sasmérgezés nélkül, sajnos más módját azonban megtalálták ragadozó madaraink elpusztításának, Heves megyében fejbe lőttek egy rétisast. A galambászok egy csoportja eközben kérvényekkel bombázza a hatóságokat, hogy a védett és ritka sólymok fészkét zavarhassák, költési időben. Bízom benne, hogy nincs olyan hatóság, mely ezt engedélyezné, ráadásul teljesen indokolatlan, hiszen a téli hónapokban főleg az északabbról hozzánk érkező sólymok tanyáznak nálunk, nyár folyamán pedig a még ivaréretlen egyedek kóborolnak, így jelenlétükre a fészkelő párok zavarása során is lehetne számítani. Mindesetre egy haszna lehet a kérvényáradatnak, mégpedig az, hogy hivatalos állásfoglalást is kaphatnak a kérvényezők, hogy ezek a madarak védettek, fészkelő helyük, élettevékenységük zavarása is tilos. Így az esetleges természetkárosítás esetén bizonyítható lesz egyrészt a szándékosság, másrészt nem hivatkozhatnak arra, hogy nem kaptak kellő tájékoztatást. Továbbra hasznosnak látnám, ha egy közös beszélgetésen, konferencián lehetőség nyílna a két fél állásfoglalását meghallgatni, majd közös megoldást találni a ragadozók és a galambok védelmére egyaránt. A Magyar Madártani és Természetvédelmi (MME) Egyesület nyilvántartása szerint a következő parlagi sas lövéses esetek váltak ismertté a közelmúltban: 2002-ben Békésben lőttek bele egy parlagisas-fészekbe, ami később leszakadt, és az egyik fióka el is pusztult (két fióka sikeresen kirepült a fészek helyére rakott műfészekből). 2003-ban Nagykunságból került elő egy meglőtt 11 éves szlovák gyűrűs parlagi sas teteme. 2005-ben Hevesben akadtak egy megsörétezett fiatal parlagi sas tetemére. 2006 decemberében a Mezőségben találtak egy öreg parlagi sast, aminek a fejében és a testében számos sörétszem volt (a madár röpképtelen és az egyik szemére vak lett, a Hortobágyi Nemzeti Park Górési ragadozómadár-telepére került). 2007-ben a Hernád-völgyben lőttek szét egy parlagisas-fészket kis fiókás korban (az évek óta ott költő pár azóta eltűnt a territóriumból). A lelövések más ragadozó madár fajokat is érintenek.. 2008 februárjában egy a kerecsensólyom-védelmi LIFE program keretében műholdas jeladóval felszerelt öreg hím kerecsensólymot lőttek le Heves megyében. A fokozottan védett sólymot lelövő puskást azóta sem találta meg a rendőrség. A jelenség sajnos nem egyedülálló, Skócia madárvédői is küzdenek mind a mérgezés, mind a lövéses esetek problémájával. 1998 és 2007 között összesen 271 ragadozó madár esetében a tetemek vizsgálata megerősítette a szándékos mérgezés gyanúját. További 151 madár, emlős (beleértve háziállatokat is) szintén szándékos mérgezés áldozata lett. Emellett 25 esetben a rendőrség vagy a skót kormány tisztviselői találtak ragadozó madarak elpusztítására használt mérgeket, a felderítés helyszínén található épületekben és más területeken is. Ugyanebben az időszakban 157 esetre derült fény, amikor más eszközökkel vették célba a ragadozó madarakat. A fészkek/fészekaljak elpusztítása (a tojások, illetve a fiatal madarak kiszedését, elpusztítását, a fészek eltávolítását is beleértve), lelövés, csapóvasak, élő-, illetve döglött csalis ketreccsapda használata szerepel a módszerek között. A mérgezéseket is beleszámolva összesen 298 esetben pusztítottak el ragadozó madarakat ebben az időszakban. Skóciában mindössze 28 eset (9%) került bíróság elé: 26 esetben találták a gyanúsítottat bűnösnek legalább egy vádpontban. A fennmaradó két esetben nem volt bizonyítható a gyanú. A 157 nem-mérgezéses eset során 30 vándorsólyom és 57 egerészölyv pusztult el. Ha hazánkban találkoznak ilyen esettel, segítséget kérhetnek a Madárkórház Alapítványtól a (30) 943-5494 számon, vagy e-mailben jelezhetik a pusztadoktor@t-online.hu címen, illetve a Madártani Egyesületnél a mergezes@mme.hu címen is. forrás: MME Konyhás István Erre jártunk Január elején Debrecenben, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársait képeztük ki sasmérgezés esetén a terepi elsősegélynyújtásra. Január 29-én akadémiai beszámolón mutattuk be az utóbbi években hozzánk került mérgezett parlagi és rétisas esetleírását, és a karbofurán mérgezés ökotoxikológiai és közegészségügyi vonatkozásait. Február 2-án a Tiszavirág Környezet- és Természetvédelmi Egyesület meghívására előadást tartottunk a Tisza Élővilágának Emléknapja alkalmából a Tiszafüredi Kovács Pál Művelődési Otthonban a madármentésről, a Madárkórház munkájáról, megemlékezve Tiszát ért ciánszennyezés hatásáról. Az érdeklődők közelebbről is megismerkedhettek egy mentett szelíd egerészölyvvel, melyet a bátrabbak bőrkesztyűvel kézre is vehettek. Február 3-án Pécsett, a Magyar Állatorvosi Kamara helyi szervezete és a Misina Természet- és Állatvédő Egyesület szervezésében mintegy száz állatorvos, nemzeti parki munkatárs és Madártani Egyesületi tag részére kétszer 45 perces szakmai előadást tartottunk a vadmadarak állatorvosi ellátásnak alapjairól és a ragadozómadarak aktuális szándékos mérgezéséről. 2009. február 3
A Madárkórház téli betegei Tél vége van, de még a téli vendégek bent vannak a házak között. A madáretetőre járó énekesek, zöldikék, meggyvágók, fenyőpintyek, el-elmaradoznak, a cinegék már nyinti kék-et énekelnek. A verebek gyakran csapatostul robbannak be a védelmet jelentő bokrok közé, a rájuk vadászó karvalyok lopakodó, minden takarást kihasználó, meglepetésszerű feltűnésekor. Néha a kis sólyom villan meg a kertek alatt. A kiszemelt áldozat mindenhova menekül: be a házba, garázsba, kocsiba, a karvaly utána! Ha falnak, ablaküvegnek ütköznek, leggyakrabban agyrázkódást kapnak, és mozdulatlanul, vagy magatehetetlenül vergődve találhatók a fal mellett. Máskor a karvaly kerítésnek, bokrok ágainak ütközve szárnyát töri. Sokszor kutyák-macskák hívják fel rá a figyelmet. Általában megfogáskor nem védekezik, de jó, ha kesztyűt húzunk. A gerle-galamb nagyságú, barnásszürke, mellén sűrű keresztsávos, sárga szemű ragadozó nagyon stresszérzékeny, és órák alatt elpusztulhat, ha kalitkában, ketrecben tartják és gyakran nézegetik, vizsgálgatják. Látszólag nyugodtan viselkedik, mert nagyon meg van ijedve. Ezért egy lezárt cipősdobozban, sötét, csendes helyen pihentessük, és sürgősen (még aznap!) juttassuk madármentő helyre. Magától nem fog enni, legalább itatni kellene, de laikusnak ez nehéz. Kórházi ellátás nélkül maximum két-három napig él. Ha állatorvoshoz kerül, 2-5 ml 5%- os szőlőcukrot tartalmazó infúzió a két comb bőre alá elosztva akkor is szükséges, ha látszólag semmi nem indokolja. Borsónyi Kalopet paszta szondán át a begyébe egynapi túlélést biztosíthat. A karvalyok által megfogott madarat általában nem tudjuk megmenteni, ne is akarjuk, ez a természet rendje. Ha már megfogta, egye is meg, mert ha elvesszük tőle, úgyis fog másikat. Védett madár, bántani nem szabad, távol tartani nem lehet. Madáretetők mellett sűrű bokrok, fenyők jelentenek búvóhelyet előle. A tujákon, fenyőkön tizesével-huszasával nappalozó erdei fülesbaglyokról előző számunkban már írtunk. Éjjel vadásznak egerekre, így mezőgazdasági területek közelében az utak mentén gyakran elütik őket. A szárny-lábtörött bagoly tollait felborzolva, magát labdává felfújva csőrével kattogva igyekszik elriasztani a hozzá közeledőt, de első megfogáskor általában az egyébként villámgyors karmával nem védekezik, a csőre nem veszélyes. A dús, puha pehelytollak között sokszor nem látszik a véres, törött csontvég. Azonnali műtéttel jó eséllyel segíthetünk rajta. Szintén intenzív kórházi ellátást igényel, magától soha nem fog enni, etetni, itatni kell, ezt tűri is, nem stresszérzékeny. Ilyen esetben 4-5 ml infúzió beadása a bőr alá mindig szükséges. Túlélése kórházon kívül 3 nap. Dr. Déri János 4 2009. február
Amikor a Madárpark kap szárnyakat Valódi örömhírt szeretnénk megosztani a Pusztadoktor magazin tisztelt olvasóival, a széles nyilvánossággal, a madárbarátokkal, mindazokkal, akik szívükön viselik az alapítvány munkáját, madármentő tevékenységét. Létesítményünk, a Madárkórház ismét Uniós pályázati segítséggel bővülhet, fejlődhet tovább. A Madárkórház Alapítvány 2008-ban pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-Alföldi Operatív Program támogatási rendszeréhez, A Hortobágyi Madárpark turisztikai kínálatának és rekreációs szolgáltatásainak bővítése címmel. Az 1. fordulóban a Tisztelt Bíráló Bizottság a pályázatot sikeresnek ítélte, és 59.579.356 Ft feltételes támogatást irányzott elő. Jelenleg zajlik a 2. pályázati fordulóra való felkészülés, és a dokumentációk összeállítása. A pályázat segítségével a Madárpark lehetőségei, szolgáltatásinak színvonala tovább bővül. A projekt célja kettős. A jelenlegi turisztikai attrakciók köre kibővülhetne, és mivel a Madárpark állatkert minősítést kíván elérni, ennek megfelelően szükségessé válnak bizonyos építészeti átalakítások. Kisebb, a fajonkénti bemutatást lehetővé tévő madárröpdék, madárodúk, fészkek és madáretetők, madáritatók épülnek meg. A további fejlesztés része pallóutak, táblák, madármegfigyelő állások, magaslesek, fotóbunker, kapu, pénztár fülke, wc blokk kialakítása is. A madarak szaporodása, a fiókák nevelése a látogatók számára új és érdekes látványosság, melyet a Madárkertben kialakítandó Gólyafaluban, Bagolyvárban, és kisebb madárröpdékben teszünk láthatóvá. A pályázati lehetőségekhez csatlakozva, de önerőből készül el az ide kerülő sérült pusztai vadállatok számára az emlős karám, és a gyermekek új kedvence az őzike simogató. A látogatók kényelmét, higiéniai szükségleteit szolgáló beruházások épülnének ki, különös figyelemmel a kerékpáros turistákra, a családdal, kis gyermekkel érkező vendégekre, illetve a fogyatékkal élőkre. A kerékpáros túrázók biztonságosan elhelyezhetik csomagjaikat, kerékpárjukat a kiállítás látogatásának idejére. Számukra a kulturált étkezéshez, felfrissüléshez filagóriák épülnek. Vízvételi lehetőség, illetve a vásártér látogatói számára is nyitott mosdóillemhely épül, mely nem nélkülözi a mozgássérült illemhelyet, illetve a pelenkázó helyiséget sem. Ezúton is megköszönjük a NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGY- NÖKSÉGNEK az újabb megtisztelő, a fejlődést lehetővé tévő feltételes pályázati támogatást! Meglőtt gólyák, táplálékkal ólmot fogyasztó sólyom A Madárkórház betegei között egyre ritkábban fordul elő sörétezett védett madár, de sajnos minden évben kerül be hozzánk. Magyar vadászok nemigen tesznek ilyet. Ezen a gólya röntgenképen két sörétszem látható a törött és velőűrszegzéssel rögzített kéztőcsont mellett. Felmerül a kérdés: ki az, aki gólyát sörétez? Gyakoribb, hogy a ragadozók által a táplálékkal lenyelt sörétszem okoz gondot. A gyomornedvek hatására kioldódik az ólom és egyensúlyozási problémát, látászavarokat, bénulást, később halált okoz. A fenti röntgenképen egy vándorsólyom zúzógyomrában látható apró sörétszem okozott ólommérgezést, melyet a sörét kiköpeteltetésével és a megfelelő ellenszer (Chelintox injekció) alkalmazásával sikerült meggyógyítani. Az utolsó röntgenképen látható gólyának már nem volt szerencséje, bár a felkartörés velőűrszegzése sikerült, a két szoknyás légpuskalövedéket és egy harmadik apró sörétszemet nem lehetett eltávolítani a testéből. Pár nap után elpusztult... Tudjuk, hogy ki tehette, hiszen ezzel a sérüléssel nem tudott elrepülni, leesett a kéményről a szomszéd kertjébe, és akkor tört el a szárnya. De tanú nincs rá, a lövedék pedig nem elég bizonyíték. A jelenlegi magyar jogszabályok szerint pedig a rendőrség ez alapján nem végez házkutatást az esetleges légpuska azonosítására. Dr. Déri János 2009. február 5
A madarak hasznáról Fotók: Kiss Balázs Hasznos vagy káros nincs a természetben, csak szükséges, tartja a mondás, mégis, elég gyakran hajlamosak vagyunk ezt elfeledni. Egyre nagyobb területet hódítunk el a természettől és közben folyamatosan konfliktusba kerülünk a vadon élő állatokkal. Ha a városban megjelenik egy róka, szinte mindenki azonnal veszetté nyilvánítja, és ott helyben agyonlövetnék. Arról csak kevesen tudunk, hogy a róka túlszaporodását éppen ez a betegség gátolta, mindaddig, míg az ember félelmében agyonvakcinázta a rókákat. Ennek köszönhetően teljesen eltűnt a veszettség, aminek természetes következménye az lett, hogy egyre gyakrabban jelenik meg a lakott területek környékén ez szép kis bundás jószág. Majd jön az ember és a saját maga által okozott túlszaporodás miatt a rókát hibáztatja. Nem túl logikus érvelés. Ehhez hasonlót olvashattunk nemrégiben a Méhészet 2008 decemberében megjelent egyik cikkében is. Gyakorlatilag a gyurgyalagok azonnali kiirtását követeli a szerző azokon a helyeken, ahová a méheiket telepítik a méhészek. Túlzásnak tűnhet és valljuk be, azokba igen könnyen esünk innen már csak egy lépés lenne, ha tegyük fel, új helyre költözünk, és nem tetszik a szomszéd, felszólítjuk, azonnal költözzön el, mert zavar. Szerencsére azért itt még nem tartunk, de remélem, előbb-utóbb a természetet is elfogadjuk szomszédnak, már csak azért is, mert sok helyen éppen mi vagyunk az új lakók. Az, hogy a cikk szerzője egyből a döntéshozók felelősségét firtatja a gyurgyalag elszaporodása miatt, jelzi a cikk komolyságát, mégis úgy gondolom, jó apropó ez, hogy egy kicsit nézzük meg az első látszatra káros és haszontalan madarak valós gazdasági hasznát is. Természetesen nem a sokak által elfogadott tényt akarom hangsúlyozni, mely szerint ritkasága, egyedisége, szépsége miatt is lehet védett egy-egy növényt vagy állat. Inkább bemutatok egy példát, ami talán érthetőbbé teszi természeti értékeink és a közvetve vagy közvetlenül szerzett haszon közötti összefüggést. Ez legyen maga a gyurgyalag, ha már megszólították. E madár elterjedésének északi határa nagyjából hazánk területén húzódik, vagyis tőlünk északabbra már nem költ, ezért nem is fordul elő. Németország már szinte teljesen tönkretette természetes élőhelyeit, rengeteg gyár és a jól (vagy talán már túlságosan) kiépített úthálózata teljesen elpusztítja az egybefüggő természetes élőhelyeket. Az egész évben ebben a környezetben dolgozó, túlfeszített idegű emberek vágynak egy kis nyugalomra, szépségre, háborítatlan vidékre. Sokan ott sem tehetik meg, hogy egzotikus vidékre, vagy Afrikába utazzanak. Így maradnak Európa még érintetlen vidékei. Ezért egyre gyakrabban látogatják hazánk természeti értékeit, jönnek gyönyörködni, fotózni vagy madarakat megfigyelni. Az egyik ilyen vonzó madár a gyurgyalag, hiszen telepesen fészkelő állománya, és jó tűrőképessége miatt különösebb eszközök nélkül, akár egy kézi távcsővel is megfigyelhető. Természetesen nem csak a gyurgyóka miatt jönnek hozzánk az ilyen turisták, hiszen ha már itt vannak, akkor minél több ehhez hasonló madarat, természeti csodát akarnak látni. Általában legalább egy hétre szoktunk, szoktak menni nyaralni, pihenni az emberek. Ebből következik, hogy eddig igénybe veszik hazánk szolgáltatásait is. Szállás, étkezés, utazás, tankolás, esetleg szakvezetés és még lehetne sorolni. Csak a felsorolt szolgáltatásból elég sok család tartja el magát, úgy, hogy esetleg nem is tudja mi az a gyurgyalag, túzok, kékvércse, egyhajúvirág és így tovább. Persze ezzel nincsen baj, hiszen az a lényeg, hogy a saját területén legyen korrekt és megbízható szolgáltató. Egyre jobban fejlődik a falusi turizmus hazánkban, évről évre többen választják a családi szállásokat, és egyre jobban érdeklődnek a hazai, még természet közeli területek és termékek iránt. Ebben vitathatatlan szerepe van a magyar méznek is, ezért ezek a turisták is egyre több ilyen terméket vásárolnak, amennyit tudnak, vesznek belőle, így hazavihetnek egy csöppnyi természetet is. Később otthon a teájukat a magyar mézzel megízesítve mesélik ismerőseiknek, milyen szép vidéken jártak, majd megkóstolják a magyar mézet, teában, vajas kenyéren, süteményben és közben megkérdezik ismerősüket, miért is mentetek Magyarországra? Gyurgyalagot nézni, jön a válasz. Ha ezt az összefüggést megértjük, akkor van esély arra, hogy azt is megértsük, legnagyobb kincsünket természeti értékeink jelentik és ebbe beletartozik a méz is, meg a gyurgyalag is. Hadd jöjjenek mind a kettőért minél többen hozzánk! Konyhás István 6 2009. február
Keresztcsőrűek a kertben Egy hűvös vasárnapi délután arra lettem figyelmes, hogy tobozok hullnak a fenyőfáról. Semmi kétségem nem volt, ezek csak keresztcsőrűek lehetnek. Mikor a fa alá álltam, csivitelő hangra lettem figyelmes. Fent a fenyő tetején keresztcsőrűek egy csoportja szorgosan tobozokat bontogatott. Ez a madár nevét speciális csőréről kapta, csőrkávái keresztezik egymást, ami a toboz felbontásához szükséges. Általában a tobozon csüngve sorra szedi ki a magvakat. Társas madár, Magyarországon rendszertelenül vonul át, esetleg költhet is. A tojó szárnyai kivételével elmosódott sárgászöld színű, a hím piros színű. A fiatalok tollazata barnás színű, erősen csíkozott. Számos faja létezik, mint például a nagy, a szalagos, és a skót keresztcsőrű. Ezek az erőteljesebb csőrű pintyek főként a fenyveseket kedvelik, elsősorban a lucfenyőt, de alkalmanként a kert gyümölcsfáin, vagy nyárfákon is előfordulhatnak. A betelepített fenyőfajok parkolókban, kertekben jól mutatnak, és táplálékul is szolgálnak az idelátogató madaraknak. Ezeken a helyeken könynyen meg lehet őket figyelni, ahogy szorgosan keresik a tobozokat. Legfőbb ellenségük az énekesmadarakat rémületben tartó karvaly. A szomszédunkban van öt ezüstfenyő, ahol szokott várakozni egy karvalypár. A tojó és a hím itt vadászik a madáretetőim körül, de a keresztcsőrűek között mindig van két madár, amelyik a fa tetején őrködik és figyel. S ha ők felröppennek, elindul a csapat is új fenyőfák után kutatni. Cseszlai Zsombor MADARÁSZ SULI Idén is támogatottjai voltunk a HungaroControl Zrt.-nek Előző lapszámainkban felsoroltuk és megköszöntük mindazoknak az önzetlen támogatóknak a segítségét, akik anyagilag, vagy kétkezi munkájukkal hozzájárultak hazánk természeti értékeinek a megóvásához. Egyik fő támogatónktól a HungaroControl Zrt.-től idén is átvehettünk egy elismerést és a vele járó 700.000 Ft anyagi támogatást is. Itt külön szeretnénk megköszönni a társaságnak és parntnerszervezeteinek a már rendszeresnek mondható támogatást, és hogy elkötelezett pártfogói a magyar természetvédelemnek és madármentésnek. A HugaroControl Zrt. a a hazai repülésben tevékenykedő vállalatok közül elsőként kötelezte el magát a társaság egészére kiterjedő Társadalmi Felelősségvállalás Program mellett, melynek elindítása 2007 során történt meg. A cég a támogatások odaitélésénél mindig figyelembe veszi a pernerei által adott szavazatokat. 2009. február 7
Madarakat gyógyítunk! 1 % Szárnyakat ad a madaraknak! Madárkórház Alapítvány Adószám: 18557899-1-09 www.madarkorhaz.hu itt kell levágni RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett adószáma: 1 8 5 5 7 8 9 9-1 - 0 9 A kedvezményezett neve: Madárkórház Alapítvány TUDNIVALÓK A nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba, amely e lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abba a nyilatkozat elhelyezhető legyen. FONTOS! A rendelkezése csak akkor érvényes és teljesíthető, ha a borítékon az ön nevét és az adóazonosító jelét pontosan feltünteti. Zárja le és írja alá a kis borítékot a hátoldalán úgy, hogy aláírása átnyúljon a ragasztáson! A kis borítékot adja le annak, aki adóbevallását elkészíti, vagy bevallásával együtt küldje el az APEH-nek! Olvasói leveleket, érdekességeket a következő címekre várunk: pusztadoktor@t-online.hu 4071 Hortobágy, Petőfi tér 6. Állatorvosi, állatgyógyászati területen felmerülő kérdéseiket a fenti címekre várjuk! Hirdetésfeladás, sérült madár bejelentése: pusztadoktor@t-online.hu Tel: (30) 9435-494; (52) 369-181. Az újságot szerkeszti: Dr. Déri János, Veres Hajnalka, Konyhás István. Tördelés: TerepSzemle Stúdió ISSN 1788 456X