TARTALOM Aktuális 1. Fókusz 2. Nemzetközi kapcsolatok 3. Hírek 4. AKTUÁLIS TANULÓSZERZİDÉSSEL A MUNKA VILÁGÁBAN ORSZÁGOS KONFERENCIA A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2009. június 23-án az MKIK székházában rendezte meg országos konferenciáját Tanulószerzıdéssel a munka világában címmel. A rendezvényen elıadást tartott a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára, dr. Székely Judit. Az államtitkár tájékoztatta a jelenlévı gazdálkodó szervezeteket a közelmúltban lezajlott szakképzést érintı törvényi módosításokról, illetve a várható változásokról. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elıadásában elemezte a magyar szakképzés jelenlegi helyzetét. Általánosságban elmondható, hogy a szakképzés országos irányítása széttagolt (2 irányító és 11 szakképesítést felügyelı minisztérium), a szakiskolai tanulók száma és aránya drasztikusan lecsökkent, a szakmunkássá válás társadalmi presztízse leértékelıdött. A kilencvenes évek végén a Nemzeti Alaptanterv (NAT) bevezetésével együtt járó változások nem hozták meg a szakképzés számára a kívánt eredményeket. - 1 - A szakképzés egyik leggyengébb láncszemének számít a gyakorlati képzés súlyának térvesztése, az új OKJ és annak vizsgáztatási gyakorlata, amely bürokratikus, bonyolult és hosszú.. A németországi gyakorlati képzés óraszáma például háromszor nagyobb, mint a magyarországi képzési szerkezeté. A szakképzés vonzereje és a munka világába történı átmenet fejlesztése érdekében már a 9. osztályban el kell kezdeni a szakképzést. Erre megoldást kínál az elırehozott, vagy alternatív szakképzés bevezetése 2010 szeptemberétıl. Az elmúlt hetekben folyó szakmai munka a szakképzést érintı törvénymódosításokkal kapcsolatban lezárult. Ennek eredményeképpen az eredeti szabályozás felpuhított változata lép hatályba július 1-tıl. A konferencián több javaslatot is megfogalmaztak. A szakképzésben résztvevı tanulónak, illetve hallgatónak jogszabály alapján kötelezıen járó juttatások teljes köre az eddigiek során adóterhet nem viselı juttatásoknak minısültek. A módosítani kívánt javaslat szerint a kedvezményes étkeztetés viszont kikerülne ebbıl a körbıl. Mivel ezen
étkeztetés biztosítása továbbra is kötelezı, a kamara indokolatlannak tartja a többi, ugyancsak kötelezı juttatástól adózási szempontból eltérı kezelést. Ha mégis marad az adóteher, akkor annak elszámolhatósága biztosítaná azt, hogy a többi kötelezı juttatással azonos módon az étkeztetés és az ahhoz kapcsolódó adó ne jelentsen többlet-költséget a gazdálkodó szervezeteknek. gazdálkodók inkább a bonyolultabb, de lényegesen nagyobb megtérüléssel járó tételes elszámolást választják. A 300%-ra történı emelés után sem térülne meg minden költségük az átalány esetén, mivel az oktatók bére is ebbe a körbe került vissza, viszont az elszámolás adminisztratív könnyebbsége miatt feltételezhetıen sokkal többen választanák ezt a formát. Mivel az átalány kisebb kiadással jár a költségvetés számára, mint a tételes elszámolás, a módosítási javaslat költségmegtakarítást jelentene. A kamara mind a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, mind a parlamenti bizottságok részérıl ígéretet kapott arra, hogy alapos szakmai vizsgálatot kezdeményeznek a felmerült vitás kérdésekben. FÓKUSZ Jogilag és szakmailag nem elfogadható a jogszabályok visszamenıleges hatályú alkalmazása már megkötött szerzıdésekre vonatkozóan. Ha mégis bekövetkezne, akkor ez tömeges mérető szerzıdés-felmondással és jogi konfliktussal járna. Ezért az új jogszabályok alkalmazása legyen kifutó rendszerő, azaz a hatályba lépésük elıtt kötött tanulószerzıdésekre még a korábbi jogszabályok legyenek a mérvadók. Ismételten javasolta a kamara, hogy a tanulónak, illetve felsıfokú szakképzésben részt vevı hallgatónak járó pénzbeli juttatás a minimálbér 50%-ig legyen elszámolható a Javaslatban szereplı 30% helyett. Jelenleg az átlagos elszámolási szint 23%. Így a változtatás költségvetési kihatása elhanyagolható, viszont a korábbi szint visszaállítása továbbra is biztosítaná az átlagosnál jobban teljesítı tanulók, hallgatók ösztönzıen megkülönböztetı díjazását, illetve ezzel okafogyottá válna a visszamenılegesség kérdése. Az átalány elszámolásának mértékét a minimálbér 200%-ig terjedı elszámolhatóságát fel kellene emelni a minimálbér 300%-ra. A 200%-os elszámolhatóság mellett a - 2 - PARLAMENTI DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG A Szakma Kiváló Tanulója Verseny legsikeresebben szereplı versenyzıinek és felkészítıiknek Kiss Péter miniszter és Parragh László MKIK elnök elismerı oklevelet adományozott. A díjátadó ünnepségre a parlament felsıházi termében 2009. június 18-án került sor.. A meghívottak között szerepeltek támogató szervezetek, cégek, a sikeresen szereplı tanulók iskola igazgatói és a verseny lebonyolítását segítı versenyfelelısök is. A díjátadó ünnepséget Parragh László nyitotta meg, majd Kiss Péter miniszter köszöntötte a vendégeket. A kamara elnöke elismeréssel illette a szakmájuk sztárjává vált tanulókat, kiemelte a gyakorlatorientált szakképzés semmi mással nem pótolható szerepét. A válságos idıszakra utalva hangsúlyozta, hogy sokkal jobban el kell ismernünk a kétkezi, új értéket elıállító munka becsületét. A diákoknak szóló elismerı szavak mellett méltatta a sikerek kovácsait, a tanulókat felkészítı oktatókat. Mint elmondta: a siker receptje a jó tanár és a jó gyakorlati oktató. Végül említést tett a verseny látogatóiról, akik számára nagyon fontos volt, hogy saját
szemükkel tapasztalják és ismerjék meg az értékteremtı szakmunka új kihívásait. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK A SPANYOL KAMARAI RENDSZER TANULMÁNYOZÁSA Az MKIK küldöttsége a Spanyol Kereskedelmi, Ipari és Hajózási Kamarák Legfelsıbb Tanácsánál tett látogatása során megismerkedhetett a spanyol kamarai rendszerrel és azon belül is kiemelten a szakképzési tevékenység szervezésével. A kamara mőködését a 3/1993.(március 22.) törvény szabályozza, mely foglalkozik a kamara történetével, szervezeti felépítésével és a finanszírozás szabályozásával. Jelenleg Spanyolországban 88 regionális kamara mőködik 400 irodával és 3.000.000 kamarai taggal, közel 120 éves tapasztalattal. A spanyol kamarák 1886-ban jöttek létre és 1911 óta mőködnek köztestületként. Legfontosabb feladatuk a vállalatok érdekképviseletén keresztül a gazdaság egységes fejlıdésének elısegítése, ezen belül is speciális programokat dolgoznak ki a KKV-k megsegítésére és támogatására. Három alapvetı bevételi forrással rendelkeznek: - törvény által meghatározott társasági adó és jövedelemadó rögzített százaléka, - szolgáltatási díjbevételek, - központilag támogatott project bevételek. Törvényileg szabályozott, hogy az adók módjára beszedett tagdíj egyharmadát a szakképzési tevékenységre, kétharmadát pedig a vállalkozások nemzetközi kapcsolatainak építésére kell fordítani. A szakképzésre fordított összeg felhasználásáról szintén a kamarai törvény rendelkezik, melynek I/2/1/f pontja kimondja, hogy a kamarának együtt kell mőködnie az oktatási intézmények gyakorlati képzést végzı szervezeteivel, különös tekintettel a gyakorlati oktatók kiválasztásában és jóváhagyásában, valamint a képzések lefolytatásának ellenırzésében. Az I/2/2/d pontja szerint pedig közre kell mőködnie a helyi, a magán, a vállalati szervezetek és a helyi hatóságok által szervezett folyamatos képzésekben. A közforrásokból származó összegek kezelését egy felügyeleti szerv ellenırzi, mely nem sérti a kamarák autonómiáját. A legfontosabb területek a tagság nemzetközi tevékenységének elısegítése, képzések szervezése, új üzleti kapcsolatok kialakítása és fejlesztése, valamint az innovációs tevékenység, az információ áramlás új technikáinak népszerősítése. A munka a kamarai hálózaton keresztül történik. Általános gyakorlat, hogy a Legfelsıbb Kamarai Tanács folytatja le a tárgyalásokat a nemzeti és regionális programok esetében és elvégzi a tevékenységek koordinálását, de a programok kivitelezése a régiós kamarák feladata. Számos hálózati programot mőködtetnek, mint például a PIPE, az Antenna, az INCYDE, a PAEM és a On-stop-shop. A PIPE program a KKV-k nemzetközi kapcsolatainak támogatását szolgálja, míg az Antenna programban a helyi önkormányzat és a kamara egy alkalmazottja közös irodában dolgozik és közösen segítik a vállalkozók hivatalos ügyeinek intézését, ezáltal a kistelepüléseken is biztosított a kamarai jelenlét. Az on-stop-shop rendszer a mi egyablakos rendszerünkkel azonos, mely a vállalkozás egy helyen történı indítását teszi lehetıvé. Spanyolországban a szakképzésnek 3 fıpillére van: - a független oktatási intézmények által nyújtott állami szakképzés, - a munkaadók és a munkáltatók által kínált felnıttképzés, továbbképzés, - a munkaerıpiaci integrációt elısegítı képzések, melyeket a régiók támogatnak A szakképzési tevékenység szabályozása céljából felmérik a vállalati igényeket, melyeket egy országos katalógusban jelentetnek meg. A felmérést munkacsoportok - 3 -
végzik, melyeknek tagjai a kamara, az érdekképviseletek és a munkaadók szövetségeinek képviselıi. A kiadvány három fı fejezetbıl áll, melyek az iskolarendszerő képzés, a szakmai tudás igazolása (munkanélküliekre vonatkozik) és a folyamatos képzés. A szakképzés jelentıs egységei a SIPES-ek ( Servicios integrados del Empleo- a munkaügyi központhoz hasonló egységek), melyek segítik egy adott terület vagy célcsoport helyi összehangolását a nemzetközi foglalkoztatás politikával a következı szolgáltatásokat nyújtva: egyéni foglalkoztatási és képzési terv készítése, információnyújtás a munkaerıpiaci trendekrıl, személyes képességek fejlesztése, aktív munkakeresés támogatása, önfoglalkoztatáshoz tanácsadás. A Nemzeti Szakképzési Program egyik legfontosabb eleme a szakképzés és a munka világa közötti kapcsolat szorosabbá tétele munkatapasztalat szerzésével, tanulmányi szerzıdések kötésével valamint a szakképzési programok hatékonyságának növelésével. Az oktatási rendszerben az oktatással foglalkozó minden réteg együttmőködve dolgozik, így érik el a megfelelı minıséget, melynek gyümölcse az egész életen át tartó oktatás, tanulás. KAMARAI TANULMÁNYÚT BRÜSSZELBEN A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara együttmőködésben brüsszeli képviseletével, az Európai Bizottság támogatásával 2009. június 8. és 10. között tanulmányutat szervezett kamarai tisztségviselık és munkatársak, valamint a témában érdekelt cégképviselık részvételével az Európai Unió nemzetközi fejlesztési együttmőködési politikájának feltérképezésére. A 18 tagból álló delegáció az Európai Bizottság magas rangú szakértıitıl kapott tájékoztatást különbözı európai uniós témakörökben. A delegáció tagjai részletes elıadásokat hallhattak az Európai Unió intézményrendszerérıl, kereskedelem valamint regionális politikájáról, illetve a gazdasági világválság Európai Unióra gyakorolt hatásáról. A résztvevık betekintést kaptak a - 4 - vállalkozásfejlesztési politika különbözı eszközeibe is, megismerhették az Enterprise Europe Network hálózatának mőködését, a 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogram nyújtotta pályázati lehetıségeket is. A tanulmányút alapvetı küldetése volt a magyar vállalkozói szféra részvételének ösztönzése az Europaid tendereken és egyéb európai uniós közbeszerzési eljárásokon. Ennek érdekében a szakmai tanulmányút utolsó állomásaként a kamarai delegáció ellátogatott Magyarország állandók-képviseletére, ahol részletes tájékoztatást kaptak Magyarország nemzetközi fejlesztési együttmőködési politikájáról, ennek tapasztalatairól, valamint a bilaterális és multilaterális fejlesztési együttmőködési politikáról. HÍREK 2009. június 3-án Nyíregyházán az MKIK és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei KIK közös szervezésében a megyei önkormányzat székházában került sor a Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara alakuló közgyőlésére és az ezt követı Magyar-Ukrán Gazdasági Fórumra. Az alakuló közgyőlésen Radetzky Jenı az MKIK alelnöke terjesztette be az új szervezet alapszabályát, valamint elnökségére és tisztségviselıire vonatkozó javaslatokat, amelyeket a közgyőlés elfogadott. Az új szervezet elnöke Dr. Szentpéteri Bertalan, alelnökei Bihall Tamás és Gelb Sándor, ügyvezetı igazgatója Kota György, kincstárnoka pedig Dunai Péter. A Gazdasági Fórumon Pekó László a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei KIK elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd Seszták Oszkár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Közgyőlés elnöke, Csabai Lászlóné Nyíregyháza polgármestere, Viktor Janovszki az Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és Dr. Hámory Jenı a Külügyminisztérium fıosztályvezetı-helyettese mondtak köszöntıt. Ezt követıen Bársony András kijevi magyar nagykövet, Ivan Ivancho ukrán fıkonzul, Radetzky Jenı MKIK alelnök és Dr. Szentpéteri Bertalan a MUKIK újonnan megválasztott elnöke tartottak elıadásokat az ukrán-magyar gazdasági kapcsolatokról,
kereskedelmi forgalomról, valamint a kamarák ezzel kapcsolatos feladatairól. 2009. június 3-án Nyíregyházán Radetzky Jenı elnök vezetésével az MKIK Külgazdasági Kollégiuma tartott ülést, amelyen megvitatták az MKIK és a területi kamarák közös külgazdasági eseménynaptárának létrehozására vonatkozó javaslatot, majd a BKIK képviselıi adtak tájékoztatást a Brüsszelben megvalósítandó lobbitevékenységre vonatkozó javaslatukról. 2009. június 3-5. között Dr. Parragh László elnök részt vett a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) és a Kamarai Világszövetség (WCF ) által Kuala Lumpurban megrendezett 6. kamarai Világkongresszuson. 2009. június 12-én megtartotta alakuló ülését az MKIK Energiaügyi Kollégiuma Mosonyi György elnök vezetésével. Az ülésen a meghívott elıadók, Fleischmann Balázs volt GKM szakállamtitkár és Kaderják Péter az Energiaügyi Hivatal volt vezetıje vázolták az energia piac jelenlegi magyarországi helyzetét, különös tekintettel a villamos áram és a gáz felhasználásra. Mint az elhangzott elıadásokból és hozzászólásokból kitőnt és amint azt Mosonyi György az összefoglalójában kiemelte-, a kamarának olyan anyagot kell a kormányzat részére összeállítani, amelyben tényekkel, adatokkal alátámasztva be tudja bizonyítani: nem az a megoldás, hogy a kormány az energia árán keresztül avatkozzon be a piac mőködésébe, hanem a megfelelı szabályozási környezetet kell megteremteni. 2009. június 15-én az MKIK Ipari Kollégiuma és az MKIK Kereskedelmi Kollégiuma összevont ülés keretében tárgyalta meg a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium termékdíj koncepcióját az MKIK székházában. Farkas Hilda, a minisztérium fıosztályvezetıje elıadásában összefoglalta, hogy milyen okok miatt került sor a termékdíj felülvizsgálatára, és miért volt szükség új koncepció megalkotására, illetve miért kell új törvény. A hozzászólók véleménye egyértelmően azt tükrözte - mind a kereskedelemben, mind a gyártásban mőködı vállalkozások részérıl -, hogy a gyártó fizet elvet kell a termékdíj fizetési kötelezettség megállapításánál figyelembe venni. A fıosztályvezetı ígéretet tett arra, hogy a törvény normaszövegének megalkotásánál figyelembe veszik az elhangzott javaslatokat, illetve a végleges törvényi szöveg elfogadása elıtt ismét lehetısége lesz a két kollégiumnak azt megtárgyalni. 2009. június 16-án Dr. Parragh László elnök a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés taggyőlésén tartott elıadást a válságkezelı kormányprogramról, valamint a vállalkozások talpon maradása, fejlıdése érdekében teendı intézkedésekrıl. 2009. június 25-én Salgótarjánban Dr. Parragh László elnök Válság, valóság, a magyar gazdaság helyzete és kilátásai címmel tartott elıadást a Nógrád megyei Kereskedelmi és Iparkamara által a Palócföldön 2009. Nemzetközi Kiállítás és Vásár megnyitása alkalmából szervezett gazdaságpolitikai fórumon. A fórumot követıen kamarai kitüntetések átadására került sor. 2009. június 26-án az MKIK Magyar-Szlovák Tagozata magyar-szlovák gazdasági fórumot tartott, amelyen Dombi András tagozati elnök köszöntıjét követıen a kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról, valamint a határon átnyúló együttmőködés pályázati lehetıségeirıl hangzottak el elıadások. - 5 -