É v e S. jelentés ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK

o T K A É v e S jelentés 2 O 1 3 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 3 2014.09.03. 11:54

TARTALOMJEGYZÉK ELÔSZÓ 6 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 8 1.1. A beszámoló célja............................................ 8 1.2. Az OTKA jogállása, mûködési feltételei.......................... 8 1.3. Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, jelentôsége................................... 8 1.4. Tartalmi elszámolás.......................................... 10 1.5. Tudományos eredményesség................................... 15 1.6. Az OTKA nemzetközi szerepe.................................. 16 1.7. Jogszabályi környezet......................................... 17 1.8. A 2013-as év legfontosabb OTKA-eseményei...................... 18 2. AZ OTKA CÉLKITÛZÉSEI 21 2.1. Alapkutatások támogatása a tudomány minden területén.............. 21 2.2. Kiváló, nemzetközi szintû kutatások támogatása.................... 22 2.3. Tudományos eredmények, gazdasági és társadalmi haszon............ 22 2.4. Kutatók hazai intézményekben való kutatásának támogatása.......... 22 2.5. Kutatók által kezdeményezett témák............................. 23 2.6. Teljes kutatói életpálya támogatása.............................. 23 2.7. Nemzetközi együttmûködések.................................. 23 2.8. Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer................. 24 2.9. Átlátható, korszerû, hatékony mûködés........................... 24 2.10. A közpénzekkel való felelôs gazdálkodás.......................... 25 3. AZ OTKA MÛKÖDÉSE 26 3.1. Az OTKA küldetése.......................................... 26 3.2. Az OTKA szervezeti felépítése................................. 26 3.2.1. Szakmai zsûrik......................................... 27 3.2.2. Tudományterületi kollégiumok............................ 27 3.2.3. OTKA Bizottság........................................ 28 3.2.4. OTKA Iroda........................................... 28 3.3. A pályázástól a döntésig....................................... 29 3.3.1. Pályázattípusok......................................... 29 3.3.2. Döntési folyamatok 2013-ban............................. 31 3.3.3. Értékelési szempontok................................... 32 3.3.4. Átláthatóság........................................... 33 4 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 4 2014.09.03. 11:54

TARTALOMJEGYZÉK 3.3.5. Projektkövetés......................................... 34 3.3.6. Hatékony, gyors ügyintézés............................... 35 3.4. OTKA-kutatások hatása....................................... 36 4. A TUDOMÁNYTERÜLETI KOLLÉGIUMOK BEMUTATÁSA 38 4.1. Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium.................... 38 4.2. Mûszaki és Természettudományi Kollégium....................... 40 4.3. Élettudományi Kollégium...................................... 42 5. PÁLYÁZATTÍPUSOK: TÉNYEK ÉS ADATOK 44 5.1. Nem nagy költségû kutatási pályázat (K).......................... 44 5.2. Nagy költségû kutatási pályázat (K, korábbi NK)................... 47 5.3. Fiatal kutatói pályázat (PD).................................... 50 5.4. Nagy költségû fi atal kutatói pályázat (NF)......................... 53 5.5. Publikációs pályázat (PUB).................................... 54 5.6. Nemzetközi együttmûködésben végzett kutatási pályázat (NN)........ 56 6. AZ OTKA ÁLTAL ADOMÁNYOZOTT DÍJAK 58 6.1. Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj nyertesei.................... 58 6.2. OTKA Élet és Tudomány közös tudománynépszerûsítô cikkpályázat nyertesei........................................ 66 7. NÉHÁNY KIMELKEDÔ KUTATÁS BEMUTATÁSA 74 7.1. Társadalom- és Bölcsészettudományok........................... 74 7.2. Mûszaki és Természettudományok.............................. 84 7.3. Élettudományok............................................. 90 8. VÁLTOZÁSOK ÉS FELADATOK 2013-BAN 98 9. A JÖVÔ KIHÍVÁSAI 100 9.1. Fenntartható szakmai kiválóság biztosítása........................ 100 9.2. Az OTKA bírálati rendszerének áttekintése........................ 101 9.3. A magyar tudomány nemzetközi helyzetének erôsítése............... 102 9.4. Open Access-politika biztosítása................................ 103 9.5. Az OTKA Programok és az OTKA Iroda teljesítményének értékelése... 103 9.6. Az OTKA Programok fi nanszírozásának fenntartása................. 104 9.7. Az OTKA Iroda infrastrukturális és személyi állományának fejlesztése... 106 2013. ÉV SZÁMOKBAN 107 FÜGGELÉK 108 ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 5 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 5 2014.09.03. 11:54

ELÔSZÓ Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke Építômérnök, mérnöki matematikai szakmérnök. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építômérnöki Kar Hidak és Szerkezetek Tanszékén egyetemi tanár. Szakterülete a tartószerkezetek, kompozitok, héjak és ezek földrengésállósága. Ösztöndíjasként kutatott a Leuveni Katolikus Egyetemen és a Stanford Egyetemen, utóbbi helyen több alkalommal vendégtanárként is elôadott. Számos nemzetközi és magyar tudományos egyesület, szervezet tagja, illetve nemzetközi szakfolyóiratok szerkesztôbizottsági tagja. 2003 és 2008 között az OTKA Mûszaki és Természettudományi Kollégiumának elnöke. Az OTKA Bizottság elnöki tisztét 2009 decembere óta tölti be, 2012 decemberétôl második ciklusban. Egy ország gazdasági sikeressége közép- és hosszútávon is összefügg az oktatásra és a kutatás-fejlesztésre fordított támogatással. Az OTKA nyílt pályázati rendszerrel támogatja azokat az alapkutatásokat, amelyek egyrészt a kutatás-fejlesztés elsô, megkerülhetetlen elemeit, másrészt a versenyképes felsôoktatás alapját képezik. Az OTKA több mint negyedszázada próbál az anyagi lehetôségének határain belül ennek a szerepnek megfelelni. Költségvetése 2012-ben jelentôsen (41%-kal) megnôtt, és bár ezt nem követte további emelés, a 2012-es megemelt költségvetési támogatás megmaradt. Bár az OTKA 6 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 6 2014.09.03. 11:54

ELÔSZÓ támogatása valós értéken csak a 10 évvel ezelôttinek mintegy 70%-a, a megemelt támogatás lehetôvé tette, hogy az elmúlt éveknél lényegesen nagyobb mértékben támogassunk kutatókat, kutatási projekteket. A megemelt támogatási összeg ellenére azonban a beérkezett pályázatok közül a támogatásra javasolt kiváló pályázatok mintegy fele nem részesülhet évek óta támogatásban. Az OTKA által támogatott pályázatok általában négyévesek. A felfedezô kutatásokban fontos, hogy a témák alapvetôen a kutatók kezdeményezésére jöjjenek létre (ún. blue sky research ), lehetôséget adva nekik ezzel, hogy új területeket vonjanak be a kutatásokba. A téma szabadsága nem jelenti azt, hogy a pályázati döntés meghozatalánál nem vizsgáljuk a kutatás lehetséges impaktját: a pályázat és a pályázó szakmai kiválósága mellett fontos szempont a kutatás várható hatása is. Az OTKA döntéshozatala több mint két és fél évtizede nyilvános; átlátható módon, szigorú összeférhetetlenségi szabályokat és a bírálók anonimitását fi gyelembe véve történik. A pályázat és a bírálat nyelve (néhány kivételtôl eltekintve) ma már az angol. Az OTKA, bár alapvetô célkitûzése nem változott, számos területen folyamatosan megújul. Ezek közül kiemeljük, hogy a pályázati kiírásunkat összehangoltuk a többi magyarországi pályázati rendszerrel, elindítottuk külföldiek bevonásával az angol nyelvû zsûrizést és az OTKA nemzetközi átvilágítását is. A felfedezô kutatások támogatásának jelentôs társadalmi hatása is van, amelynek következményei csak hoszszabb távon érzékelhetôk: formálják a kutatói életpályát és ezen keresztül a felsôoktatást is. Alapkutatási támogatás nélkül nincs versenyképes, korszerû oktatás. Az OTKA szerepe meghatározó a kulturális örökség megôrzésében, közgyûjtemények támogatásában, a nemzeti tudat alakításában. Az OTKA a felfedezô kutatások támogatása révén törekszik itthon tartani legkiválóbb elméinket, akik tudásuk, képességeik és kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerük miatt társadalmunk legmobilabb rétegét képezik. Kollár László Péter az OTKA Bizottság elnöke ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 7 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 7 2014.09.03. 11:54

V1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 1.1. A beszámoló célja Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (OTKA) szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 2. -a (6) bekezdésének b) pontja értelmében az OTKA Bizottság elnöke elkészítette jelen beszámolóját a Kormány részére az OTKA 2013. évi mûködésérôl. 1.2. Az OTKA jogállása, mûködési feltételei Hungarian Scientific Research Fund Az OTKA logója Az OTKA mûködését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény, valamint a Kormány egyetértésével hatályba lépett Szervezeti és Mûködési Szabályzat biztosítja. Az OTKA körébe tartozó feladatok megvalósítását döntô részben a központi költségvetés elkülönített elôirányzata biztosítja, valamint bel- és külföldi jogi és természetes személyek befi zetései, hozzájárulásai és a belföldiek visszafi zetései fedezik. Az OTKA feladata, hogy elôirányzatából olyan tudományos kutatások, illetôleg azok végzéséhez és az eredmények nyilvánosságra hozatalához szükséges feltételeket biztosítsa nyilvános pályázati rendszeren keresztül, amelyektôl új tudományos törvényszerûségek felismerése, új ismeretek, módszerek, eljárások kidolgozása várható. Elôirányzata felhasználható az ilyen tudományos eredmények létrejöttét elôsegítô infrastruktúra-fejlesztésre is. 1.3. Az OTKA által támogatott kutatások értékelése, társadalmi hatása, jelentôsége Az 1986-ban létrehozott, 1991 óta független alapként, 1993 óta törvény alapján mûködô OTKA az egyetlen, kifejezetten alapkutatási forrás Magyarországon. A European Research Council-hoz (ERC) hasonlóan a színvonalas alapkutatást támogatja, az azonnali hasznosíthatóság elvárása nélkül. Hatása alapvetô fontosságú, 8 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 8 2014.09.03. 11:54

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ mivel alapkutatás nélkül nincsen alkalmazott kutatás, fejlesztés és innováció sem. 2012-ben az OTKA Programok költségvetési támogatása a korábbi évekhez képest jelentôsen, mintegy 41%-kal emelkedett, így az ország GDP-jébôl való részesedése is nôtt. 2013-ban az OTKA Programok költségvetési támogatása azonos volt a 2012. évivel. 0.8000 0.7000 Az OTKA Programok részesedése az ország GDP-jébôl (ezrelék) 0.6000 0.5000 0.4000 0.3000 0.2000 0.1000 0.0000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Az OTKA Programok költségvetési támogatása (M HUF) www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpt015.html www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qpt002j.html Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idô alatt hasznosítható a fejlesztésekben, többsége azonban csak több év múlva épül be az innováció folyamatába, ezért ezek hasznosulása közvetlenül nem ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 9 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 9 2014.09.03. 11:54

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ mérhetô. A közvetett vagy közvetlen innovációba való beépülésen túlmenôen, az alapkutatásnak jelentôs társadalmi hatása is van: hozzájárul a nemzeti tudásbázis bôvítéséhez, elôsegíti a nemzetközi alapkutatási programokban való részvételt (ahol a részvétel elôfeltétele a kutatási téma hazai fi nanszírozottsága), megalapozza a színvonalas felsôoktatást, erôsíti a kutatóegyetemeket és nem utolsósorban fékezi az agyelszívást. Az OTKA jelentôs számban támogat pályakezdô kutatókat. Támogatási stratégiája a kutatói életpálya minden szakaszában lehetôséget kíván biztosítani az arra érdemes kutatások megvalósítására. Az OTKA nemzetközi elismertségét bizonyítja az a tény, hogy 1996-tól teljes jogú tagja a European Science Foundation-nek (ESF), 2011 szeptemberétôl a korábbi szervezetekbôl alakult Science Europe-nak (SE), és tevékenyen vesz részt a szervezetek különbözô munkacsoportjaiban. Az OTKA fokozatosan építi nemzetközi kapcsolatait, melynek eredményeként egyre szélesebb körben vesz részt nemzetközileg támogatott pályázatok kiírásában és azok értékelésében, illetve teremt új együttmûködési lehetôségeket más európai kutatásfi nanszírozási alapokkal. 1.4. Tartalmi elszámolás Az OTKA Programok költségvetési törvényben meghatározott 2013. évi eredeti elôirányzati fôösszege az OTKA Kutatási témapályázatokra 7.686 MFt volt, amely azonos a 2012. évi elôirányzattal. A 2012-ben jelentôsen megemelkedett költségvetési támogatás 2013-ban is rendelkezésre állt, ezáltal lehetôség nyílt a kiváló pályázatok szélesebb körben való támogatására. Az OTKA Bizottság, az OTKA Programok kerete terhére, az elôzô évekrôl áthúzódó és az adott évben induló többéves kutatási szerzôdések alapján 1499 db kutatási (K), posztdoktori (PD), valamint nagy összegû kutatási (NK) és fi atal pályakezdô (NF) pályázat kutatási programját támogatta 2013-ban, melyek közül 2013-ban 337 db új kutatási program indult (a 2012/1-es és 2013/1-es pályázati fordulóban). A 2013. februári határidôvel a 2013-2017. idôszakra meghirdetett kutatási és posztdoktori pályázatok (2013/1 forduló) felhívására 1178 db pályázat érkezett be, melyek értékelése 2013 júliusáig megtörtént. Az OTKA Bizottság a beérkezett 294 db posztdoktori pályázat közül 78 db támo- 10 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 10 2014.09.03. 11:55

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ gatásáról döntött, amelyek többsége 2013 szeptemberétôl kezdhette meg kutatását. A beérkezett kutatási pályázatok száma 884 db volt, ebbôl 52 db nagy költségigényû. Az OTKA Bizottság 237 db pályázat támogatásáról döntött, melybôl 16 db nagy költségû. Az OTKA Bizottság által két pályázati fordulóban meghirdetett, nemzetközi együttmûködésben végzett kutatások támogatására folyamatosan benyújtható pályázatra (NN) 2013-ban összesen 65 db: a 2013/1-es fordulóban 21 db, a 2013/2-es fordulóban 44 db pályázat érkezett be, melyek közül összesen 28 db pályázat támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. Az FWF-OTKA Lead Agency megállapodás keretében meghirdetett pályázati felhívásra az OTKA-hoz 13 pályázatot (ANN) nyújtottak be, melyek közül 5 db pályázat támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. Az osztrák FWF 2014 tavaszán hozza meg az OTKA támogatási javaslatának jóváhagyásáról szóló döntését. Az OTKA évek óta részt vesz az ERA- Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázatának értékelésében. 2013-ban a beérkezett 9 db hazai részvételû pályázat közül 2 db új kutatási projekt kapott OTKA támogatást a 2014-2016 idôszakra vonatkozóan. Az ERA-NET PathoGenoMics pályázat folytatására létrejött Infect-ERA konzorciumban az MTA-val közösen vett részt az OTKA. A pályázat keretében 2013-ban nem volt nyertes hazai alapkutatási pályázat. Az anyagtudományi M-ERA.NET pályázat keretében 2013-ban 2 db magyar pályázat részesült támogatásban. A Photonic Manufacturing témájú Concert-Japan ERA-NET pályázat keretében 1 db magyar pályázat került támogatásra. Az OTKA által támogatott kutatások eredményeinek közlésére, valamint azok tudományos ismeretterjesztésére 2013-ban márciusi és szeptemberi határidôvel meghirdetett pályázatra (PUB) beérkezett 37 db pályázat közül, az OTKA Publikációs Bizottságának javaslata alapján, az OTKA Bizottság 30 db támogatásáról döntött. ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 11 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 11 2014.09.03. 11:55

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ Az egyes pályázattípusokra 2013-ban a következô arányban történtek a kifi zetések: kutatási projektekre (K) az összkiadás 58,3%-a (4.643.497 EFt), a nagy költségû kutatási projektekre (NK) 14,6%-a (1.164.557 EFt), az ifjúsági és a posztdoktori (PD) kutatási projektekre 15,1%-a (1.202.235 EFt), a nagy költségû fi atal kutatási projektekre (NF) 3,1%-a (243.778 EFt), a nemzetközi együttmûködésben végzett kutatásokra (NN, ANN) és a nemzetközi együttmûködéssel kapcsolatos költségekre (pl. tagdíjakra) 6,9%-a (552.149 EFt), az OTKA által támogatott kutatások eredményeinek publikálására (PUB) 0,6%-a (48.745 EFt). Az OTKA-forrás 1,4%-át (111.978 EFt-ot) az OTKA Iroda többletköltségeire, a Magyar Államkincstárnál vezetett számlával kapcsolatos kiadásaira fordították. OTKA Programokból történt 2013. évi kifi zetések megoszlása 0.6% 3.1% 1.4% 6.9% K NK PD NF NN PUB Egyéb 15.1% 14.6% 58.3% 2013-ban az OTKA tudományterületi besorolása szerint a kutatóhelyekre átadott támogatás 23,1%-a (1.815.009 EFt) a társadalom- és bölcsészettudományok (TBTK) területén, 32,0%-a (2.513.973 EFt) a mûszaki és természettudományok (MTTK) területén és 44,9%-a (3.525.979 EFt) az élettudományok (ÉTK) területén segítette az alapkutatásokat. 12 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 12 2014.09.03. 11:55

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 2013-ban kifi zetett összegek tudományterület szerinti megoszlása 23.1% 44.9% 32.0% TBTK MTTK ÉTK A kutatóhelyek típusait tekintve a 2013-ban kifi zetett összegek 54,4%-a (4.276.757 EFt) egyetemeknek, fôiskoláknak, 39,0%-a (3.061.838 EFt) az MTA kutatóintézeteinek, 1,2%-a (92.199 EFt) közgyûjteményeknek, 5,4%-a (424.168 EFt) egyéb kutatóhelyeknek került átadásra. A kutatók 2013-ban benyújtott elszámolásai alapján az OTKA által biztosított kutatási támogatás a következô költségeket fedezte: személyi költségek és járulékaik (31%), konferencián való részvétel, készletbeszerzés és a kutatásokkal kapcsolatos szolgáltatások költsége (41%), a kutatóhely általános (rezsi) költsége (17%), valamint beszerzett tudományos mûszerek és segédeszközök költsége (11%). 2013-ban kifi zetett összegek intézménytípus szerinti megoszlása 5.4% 1.2% Egyetem, fôiskola 39.0% 54.4% MTA Közgyûjtemények Egyéb ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 13 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 13 2014.09.03. 11:55

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ A 2013-ban benyújtott pénzügyi elszámolások alapján az OTKA a személyi költségekbôl a fi atal kutatói és posztdoktori kutatási szerzôdések keretében 103 fi atal vezetô kutatónak, valamint további 42 fi atalnak biztosította kutatói bérét, míg a kutatási és nagy összegû projektek esetében további 762 fônek (doktorandusz, posztdoktor, asszisztens) biztosította idôszakos illetményét vagy ideiglenes alkalmazotti bérét, esetenként többszöri, illetve több projektben történt alkalmazás keretében. Az OTKA Bizottság az utóbbi években a pályázatok támogatási összegét fokozatosan emelte. A pályázatok keretében többletforrás igényelhetô kutatói állások (fi atal kutatók, posztdoktorok, doktoranduszok) személyi költségeire és tudományos mûszerek beszerzésére. Az OTKA Bizottság a támogatásoknál általában elônyben részesíti a fi atal kutatókat. 2013-ban a vezetô kutatók átlagéletkora 55,8 (ebbôl a fi atal kutatóké 38,4) év, a kutatásban részt vevô kutatók átlagéletkora pedig 42,2 év volt. A nôk részvételi aránya a 2013/1 fordulóban, a benyújtott és a nyertes pályázatok esetében közel azonos volt. A fi atal kutatói kategóriában: a benyújtott pályázatok esetében a vezetô kutatók 46,3%-a volt nô, a nyertes pályázatok esetében ez az arány 38,5% volt. A szenior kutatói kategóriában: a benyújtott pályázatok esetében a vezetô kutatók 23,5%-a volt nô, a nyertes pályázatok esetében 24,5%. 2013/1 fordulóban a nôk részvételi aránya 50% 40% 30% 46.3% 38.5% Benyújtott pályázatok 20% 10% 23.5% 24.5% Támogatott pályázatok 0% K PD 14 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 14 2014.09.03. 11:55

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 1.5. Tudományos eredményesség Az OTKA által támogatott kutatások eredményessége a megjelent publikációk, a publikációk minôségére utaló mérôszámok és a szabadalmak száma alapján mérhetô. A 2012-ben lezárult projektek beküldött 376 zárójelentései közül a 2013-ban értékelt 358 zárójelentésbôl a szakmai zsûrik 68,1%-ot kiválóan megfeleltnek, 24,9%-ot jól megfeleltnek, 6,2%-ot megfeleltnek minôsítettek. Az értékeltek 0,8 %-a nem a vállalt eredményeket hozták kutatásaik során, ezek ismételt zárójelentés benyújtására kaptak felszólítást, amelyek értékelése jelenleg van folyamatban. A zárójelentések 79,3%-át tudományos ismeretterjesztésre alkalmasnak, 47,2%-át pedig gazdaságban hasznosíthatónak minôsítette az illetékes szakmai zsûri. A 2013-ban benyújtott 318 zárójelentés értékelése 2014-ben folytatódik. 2013-ban 950 részjelentést nyújtottak be, amelyeknek szakmai és pénzügyi ellenôrzése szintén folyamatos. A 2012-ben és 2013-ban lezárult és beküldött, 694 db projekt zárójelentése alapján, az OTKA kutatások eredményeképpen 8167 folyóiratcikk, 395 db könyv, 1422 db könyvfejezet, 1621 db konferenciakiadvány, 2103 db absztrakt, valamint 2354 egyéb publikáció jelent meg. Összesen 27 db szabadalmat jelentettek be. A publikációk között, az OTKA kutatási támogatásából 2012-ben 104 db (TBTK: 20 db, MTTK: 66 db, ÉTK: 18 db), míg 2013-ban 122 db (TBTK: 28 db, MTTK: 75 db, ÉTK: 19 db) doktori disszertáció született. Mérôszámokkal nem alátámasztható produktumok is születtek az OTKA támogatásoknak köszönhetôen. Új tudományos, nemzetközi mércével is kiemelkedô eredmények létrejöttéhez, új módszerek, eljárások felfedezéséhez, új kutatócsoportok, tudományos mûhelyek megalakulásához, és számos fi atal kutató kutatásba történô bevonásához járult hozzá közvetetten az OTKA. A nemzetközi pályázatokban, együttmûködésekben való sikeres részvétel a nemzetközi kapcsolatok elmélyülését, az érintett kutatók szakmai beágyazottságát teremtette meg. A tudományos eredmények oktatási folyamatban való kamatoztatása; a doktori (PhD) képzés, valamint a disszertációk feltételeinek támogatása pedig a kutatói utánpótlás, a kutatók kutatói pályán, valamint hazai kutatóhelyen való maradását, tulajdonképpen a kutatói karrier stabilitását biztosította. ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 15 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 15 2014.09.03. 11:55

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ Az OTKA támogatások elôsegítik az intézmények eszközparkjának fejlesztését, a kutatók konferenciákon való részvételét, mely felbecsülhetetlen értékkel bír a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak építésében, a tudományos eredmények bemutatásában, valamint a nemzetközi együttmûködésben végzett kutatások megvalósulásában. 1.6. Az OTKA nemzetközi szerepe Az OTKA a nemzetközi szervezetekben aktív szerepvállalással képviseli, jeleníti meg a magyar tudományt. Az OTKA pályázati rendszere szellemiségében jól illeszkedik az EU tagországai és az észak-amerikai nagy pályázati rendszerek elveihez. Az OTKA 1996 óta tagja a European Science Foundation-nek (ESF), melynek tagdíját a két magyar tagszervezet az MTA és az OTKA közösen, 50-50%-ban vállalta. A tagszervezetek többsége úgy döntött, hogy 2011 szeptemberében létrehozza a Science Europe (SE) nevû szervezetet, melyhez az OTKA és az MTA is csatlakozott. Az ESF várható megszûnése, az általa koordinált Research Networking (RNP) és EUROCORES programok megszûnését is maga után vonja. Az OTKA az MTA-val szintén közösen vett részt az ERA-NET PathoGenoMics folytatásaként létrejött Infect-ERA konzorciumban. Az OTKA munkatársai aktívan részt vesznek a Science Europe Open Access to Scientifi c Publications, Open Access to Data, a European Grant Union, Research Integrity és a Cross-border Collaboration munkacsoportjaiban. Az OTKA pályázati és testületi rendszerével felkészíti a hazai kutatókat a nemzetközi pályázásra, mert a nemzetközi szokásoknak megfelelô technikájú és szellemiségû rendszert üzemeltet. Nemzetközi pályázati rendszerekhez társul saját forrásaival, valamint részt vesz európai kutatási alapok együttmûködésében indított kooperációs kutatás-fi nanszírozási programokban. 2013-ban az OTKA további ERA-NET programok elôkészítésében is részt vett, úgy mint a Photonic Manufacturing témájú CONCERT-Japan, az anyagtudományi M-ERA.NET, a ritka betegségek kutatására kiírt ERA-NET E-Rare, valamint az ERA-Chemistry programokban. Az OTKA Bizottság az osztrák FWFfel Lead Agency-megállapodást kötött, amelynek keretében közös kutatási pályázatok támogatására volt lehetôség. A Lead Agency értékelési 16 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 16 2014.09.03. 11:55

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ forma keretében a felek elfogadják annak a félnek a támogatási rangsorát, ahová a kutatók nagyobb összeggel pályáznak. A pályázatok értékelését nemzetközi szinten valósították meg. Az OTKA 2013-2015 Stratégiájának szellemében 2013 novemberében az OTKA megállapodást kötött az European Science Foundation (ESF) képviselôivel: az ESF azt a megbízást kapta, hogy tervezze meg és végezze el az OTKA, mint nemzeti alapkutatásokat támogató szervezet független értékelését a magyar és az európai kutatástámogatás összefüggésében. Az értékelés a következô szempontokra terjed ki: az OTKA irányítási, ügyintézési és pályázati szerkezete (illetve ezek összhangja az OTKA stratégiai céljaival), támogatási rendszerének hatékonysága, ügyvitelének átláthatósága és nemzetközi kapcsolatai. Az ESF munkatársai létrehoztak egy a kutatásfi nanszírozásban jártas, nemzetközi szaktekintéllyel rendelkezô tudósokból álló értékelô bizottságot, amelynek közremûködésével 2014. második felére elkészítenek egy független értékelô tanulmányt. 1.7. Jogszabályi környezet A tudományos kutatások és a kutatási infrastruktúra független, széleskörû támogatása, a fi atal kutatók segítése, nemzetközi színvonalú tudományos eredmények létrehozása érdekében az Országgyûlés, a 99/1990. (XII.3.) Kormányrendelet jogutódjaként, az Országos Tudományos Kutatási Alapról 1993. március 16-án az 1993. évi XXII. sz. törvényt fogadta el, amelyet az 1995. évi CXXI. törvény egyes pontjaiban módosított, majd ennek jogutódjaként az Országgyûlés 1997. december 9-én az 1997. évi CXXXI. törvényt alkotta meg az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról (OTKA). Az 1997. évi CXXXI. törvényt a 2012. június 6-tól hatályos 2012. évi L. törvény révén módosította az Országgyûlés. Az OTKA szerzôdések alapján az OTKA Iroda az adott kutatási szakasz támogatási összegét a kutatóhelyre megnyitja: központi költségvetési szervekhez (intézmények 95,0%-a) elôirányzat-átadással, egyéb intézményekhez átutalással teljesíti. Az OTKA kutatások számára megítélt támogatások elôirányzat-átadással havonta egyenlô részletekben történô fi nanszírozása a kutatás lehetôségeit nehezítô adminisztratív korlát, mivel egy alapkutatási témánál a tényleges kiadások általában nem egyenletesen jelentkeznek. Az elôirányzat-átadással történô fi nanszírozás másik hátránya, hogy a ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 17 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 17 2014.09.03. 11:55

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ fejezetek közötti elôirányzat-átadások miatt a keretnyitások akár kéthárom hónapot is igénybe vehetnek. A 2012. június 6-tól hatályos módosított OTKA törvény 5. (1) értelmében módosult a korábbi éven túli kötelezettségvállalási korlát: az OTKA Bizottság a tárgyévet követô elsô évre a tárgyévben rendelkezésre álló költségvetési elôirányzat 90%-áig, a második évre 70%-áig, a harmadik évre 40%-áig, azon túl legfeljebb 20%-áig vállalhat kötelezettséget, beleszámítva az elôzô években vállaltakat. A Kormány 1036/2012. (II. 21.) Korm. határozata 6. pontja értelmében a Kormány az irányítása alá tartozó fejezeteknél beszerzési tilalmat rendelt el az intézményi beruházás keretében történô bútor, személygépjármû, informatikai eszköz és telefon beszerzések tekintetében. A fenti rendelkezést a Kormány irányítása alá tartozó intézményeknek 2013-ban is érvényesíteniük kellett az OTKA Programok fejezeti kezelésû elôirányzatból támogatott OTKA kutatások keretében beszerzendô eszközöknél. Ez a korlátozás akadályozta a kutatókat abban, hogy a kutatási tervükben vállaltakat határidôre teljesíteni tudják. 2014. január 1-tôl ez a korlátozás az OTKA kutatásokra vonatkozóan megszûnt. Az OTKA Programok 2013-ban az MTA fejezetében, a központi költségvetés fejezeti kezelésû elôirányzataként szerepelt. Az OTKA Programok elôirányzatával kapcsolatban a fejezetet irányító szerv jogait az MTA elnöke gyakorolta. Az OTKA Programok részére a támogatás rendelkezésre bocsátása az MTA fejezetén, illetve a Magyar Államkincstáron keresztül történik. 1.8. A 2013-as év legfontosabb OTKA-eseményei OTKA Bizottság, testületek OTKA Bizottsági ülések (április, július, október, december); Tudományterületi kollégiumok ülései (június, november); Az OTKA Bizottság döntése a 2013-ban benyújtott K, nagy költségû K és PD pályázatokról (július); Az OTKA Bizottság döntése a nemzetközi együttmûködésben (NN, ANN, ERA-Chemistry, Concert-Japan) végzett kutatási és a publikációs pályázatokról (július, december); OTKA MTA-val közös Open Access stratégiája (október); OTKA Bizottság döntése a 2014/1 pályázati forduló új elemeirôl: a 18 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 18 2014.09.03. 11:55

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ vezetô kutató elôzetesen megállapított kategóriák szerinti bérkiegészítésben részesülhet; új bírálati rendszer bevezetése egyes zsûrikben; Az OTKA-zsûrik, kollégiumok elnökeinek és tagjainak rotációja (december); Új kollégiumi elnökök: Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium: Prószéky Gábor profeszszor, Élettudományi Kollégium: Acsády László professzor (2014. január közepétôl). Pályázatok A 2013/1. évi OTKA-pályázatok benyújtása (február); A beérkezett pályázatok bíráltatása (március-június), Zsûrik, kollégiumok és ad hoc bizottságok üléseinek lebonyolítása (április, május); Támogatási szerzôdések megkötése (augusztus, szeptember); Az OTKA Bizottság 2014/1 OTKA-pályázati felhívása (október). Nemzetközi együttmûködések High-Level Workshop az OTKA Bizottság elnökének részvételével (február); Global Research Council konferencia az OTKA részvételével (május); Science Europe Open Access Working Group és Offi cials Coordination Group megbeszélései az OTKA részvételével (május, június); Science Europe Cross-border Collaboration Working Group munkacsoport megbeszélés az OTKA részvételével (július, szeptember); Global Research Council European regional meeting az OTKA részvételével (október); World Science Forum ülése az OTKA Bizottság elnöke részvételével (november); Az OTKA Lead Agency együttmûködési megállapodás a Szlovén Alappal (december); A Humboldt Kolleg konferenciája az OTKA Bizottság elnökének részvételével (december); Az ERA-Chemistry együttmûködés aláírása további egy évre (december); Az ESF és Science Europe General Assembly az OTKA Bizottság elnökének részvételével (május, november). ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 19 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 19 2014.09.03. 11:55

1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ Beszámolók, értékelések Az OTKA Iroda és az OTKA Programok költségvetési beszámolója (február); Az OTKA 2012. évi mûködésérôl készített beszámoló megküldése a Kormánynak (április), Kormány általi elfogadása (július); 2012 Éves jelentés megjelentetése magyar és angol nyelven (június); Az OTKA és a European Science Foundation (ESF) közötti megállapodás az OTKA nemzetközi átvilágításáról (november); Az ESF munkatársainak tájékozódó látogatása (december). Tájékoztatók, díjátadások Tájékoztató a 2013-ban belépô új zsûritagok és zsûrielnökök részére (január); Tájékoztató az OTKA-val kapcsolatban álló intézmények pénzügyi szakemberei részére (január); Az OTKA Ipolyi Arnold Tudományfejlesztési Díj kiosztása (november); Az Élet és Tudomány OTKA közös cikkpályázatának díjkiosztása (november). OTKA szabályzatok, OTKA honlap Az OTKA Iroda Alapító Okiratának hatályba lépése (január); Az MTA elnökének egyetértése és az OTKA Bizottság elnökének jóváhagyása alapján, az OTKA Iroda Szervezeti és Mûködési Szabályzatának hatályba lépése (május); OTKA honlap megújulása (január); OTKA-blog elindulása (november). 20 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 20 2014.09.03. 11:55

C2. AZ OTKA CÉLKITÛZÉSEI Az OTKA létrehozása óta, az alábbi célok megvalósítását tartja kiemelten fontosnak: Felfedezô jellegû tudományos kutatások támogatása a tudomány minden területén; a legkiválóbb, nemzetközi mércével is kiemelkedô jelentôségû kuta- tások támogatása; a kutatások eredményeinek, gazdasági és társadalmi hasznosságának kiemelt kezelése; hazai intézményben megvalósuló, hazai kutatók által végzett kutatások támogatása; a kutatók által kezdeményezett témájú ( blue sky research h ) kutatások támogatása; a teljes kutatói életpályára kiterjedô pályázati rendszer mûködtetése; nemzetközi szervezetekkel való együttmûködés; nemzetközi színvonalú, a tudományos közösség közremûködésével mûködô pályázat-értékelési rendszer fenntartása ( peerer rev ie w system ); átlátható, hatékony, de nem túlszabályozott mûködés; közpénzekkel való felelôs gazdálkodás. 2.1. Alapkutatások támogatása a tudomány minden területén Az OTKA, a vezetô európai kutatási alaphoz, a European Research Councilhoz (ERC) hasonlóan a kutatásfejlesztés-innováció (K+F+I) láncolat elsô és megkerülhetetlen elemét, a színvonalas alapkutatásokat támogatja. Olyan kísérleti és elméleti munkákat, melyek elsôdleges célja új ismeretek megszerzése a jelenségek alapvetô lényegérôl és a megfi gyelhetô tényekrôl. Az alapkutatások hatást gyakorolnak a fejlesztésre, mely a versenyképesség feltétele, illetve az innovációra, mely a tudásalkalmazás folyamatának elengedhetetlen eleme. E bázison valósulhat meg a gazdasági növekedés, melyre az egészséges nemzeti létezés épül. ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 21 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 21 2014.09.03. 11:55

2. AZ OTKA CÉLKITÛZÉSEI Az OTKA minden tudományágban támogat alapkutatást: az irodalomtól, a fi zikán és a közgazdaságtudományon át az orvostudományig. A három nagy tudományterületen belül (társadalom- és bölcsészettudomány; mûszaki és természettudomány; élettudomány) minden részterületrôl fogad pályázatokat, és biztosítja azok szakszerû elbírálását, valamint kiemelt fi gyelmet fordít a több tudományágat átfogó interdiszciplináris kutatásokra is. 2.2. Kiváló, nemzetközi szintû kutatások támogatása Versenypályázati rendszerben a legjobb, tudományos ötletet tekintve a leginkább kreatív, várhatóan a legjelentôsebb eredményt hozó pályázatok nyerhetnek támogatást. A pályázat kutatási terve és a projektet megvalósító kutatók alkalmassága és addigi teljesítménye egyaránt fontos szempont a támogatási döntésben. Olyan pályázatok támogatása a fô cél, melyek az átlaghoz viszonyítva a hazai tudományban kiemelkedôek, és nemzetközi érdeklôdésre is számot tartanak. 2.3. Tudományos eredmények, gazdasági és társadalmi haszon Az OTKA fokozott fi gyelemmel kíséri a támogatott kutatások eredményességét. A projektek értékelése során döntô szempont a tudományos tervben megfogalmazott várható eredmények teljesülése, a minôsítés pedig kihat a kutató jövôbeni esetleges pályázatainak értékelésére is. A kutatások során megvalósult konkrét eredmények (pl.: szabadalmak, publikációk) gazdasági és/vagy társadalmi hasznosíthatósága alapvetô fontosságú. Az alapkutatások által elért eredmények egy része rövid idôn belül alkalmazható a fejlesztésekben, többségük azonban csak évek múltán épül be közvetetten/közvetlenül az innováció folyamatába. 2.4. Kutatók hazai intézményekben való kutatásának támogatása Csak magyarországi kutatóhelyre befogadott kutató pályázhat kutatási témájával támogatásra. Az intézmények 2012-tôl kezdôdôen a támogatási összeg közvetlen költségekre esô összegének 20%-át rezsiköltségekre 22 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 22 2014.09.03. 11:55

2. AZ OTKA CÉLKITÛZÉSEI 2.6. Teljes kutatói életpálya támogatása Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára és a tudományos információhoz való hozzájutás elôsegítésére használhatták fel, amivel az OTKA a kutatást befogadó intézmények közvetett fejlesztéséhez is hozzájárult. Az OTKA által támogatott kutatások keretében beszerzett tudományos mûszerek az intézmények eszközparkját gazdagították. 2.5. Kutatók által kezdeményezett témák A felfedezô kutatások jellege és a tudományos kutatás szabadsága érdekében az OTKA Bizottság 2013-ban sem tett tudományterületi megkötéseket. Ugyanakkor az OTKA törvény lehetôvé teszi az OTKA Bizottság számára, hogy kiemelt tudományágak, kutatási irányok fi gyelembevételével célzottan hirdessen meg pályázatokat annak érdekében, hogy Magyarország ezeken a területeken különösen nagy elôrehaladást érjen el. Az OTKA céljának tekinti a kutatók minden korosztályának támogatását. Ennek érdekében pályázati portfólióját úgy alakította ki, hogy a pályakezdô posztdoktorok, a saját kutatócsoportjukat létrehozni szándékozó ígéretes fi atal kutatók, a már jelentôsebb kutatói háttérrel rendelkezô kutatók, valamint a már tekintélyes eredményeket felmutató szenior kutatók külön kategóriában pályázhassanak. A tudományos kutatói utánpótlás elôsegítése érdekében az OTKA támogatja a tehetséges fi a- talok kutatásait, a kutatók külföldrôl való hazatérését, a szenior kutatók pályázatain keresztül pedig a PhD hallgatók bevonását a kutatásokba. Az OTKA támogatási stratégiája tulajdonképpen a kutatói életpálya minden szakaszában lehetôséget biztosít az arra érdemes kutatások megvalósítására. 2.7. Nemzetközi együttmûködések Az OTKA számos nemzetközi szervezet (European Science Foundation, Science Europe) tagja, aktív szerepvállalásával képviseli a magyar tudományt. ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 23 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 23 2014.09.03. 11:55

2. AZ OTKA CÉLKITÛZÉSEI 2.8. Nemzetközi színvonalú pályázatértékelési rendszer Az OTKA Elektronikus Pályázati Rendszerének logója Az OTKA nemzetközi színvonalú elektronikus pályázati rendszere (EPR) három egymást ellenôrzô értékelési szintet (szakmai zsûrik, tudományterületi kollégiumok, OTKA Bizottság) foglal magában. A pályázatok értékelése külsô, független, és jelentôs számú külföldi szakértôk bevonásán alapul, ezért magas tudományos színvonalon valósul meg. Az európai és USA-beli társintézményekkel tartott kapcsolatok révén átveszi a legkorszerûbb tudományos pályázati gyakorlatot. Pályázati és testületi rendszerével felkészíti a hazai kutatókat a nemzetközi pályázásra, és biztosítja a nemzetközi szokásoknak megfelelô technikájú és szellemiségû rendszer üzemeltetését. Saját forrásaival kapcsolódik a nemzetközi pályázati rendszerekhez, és részt vesz az európai kutatási alapok együttmûködésében indított kutatásfi nanszírozási programokban. 2.9. Átlátható, korszerû, hatékony mûködés Az OTKA mûködését szigorú öszszeférhetetlenségi szabályok, minden tudományos testületére kötelezô ügyrendek és mindenki számára nyilvános pályázatértékelési kritériumok alapozzák meg. A pályázati kiírásokat és útmutatókat az OTKA úgy alakítja ki, hogy a pályázókat megkímélje a felesleges adminisztrációs terhektôl. Az OTKA fontosnak tartja, hogy a kutatókat gyorsan kiszolgáló, a kutatók érdekeit szem elôtt tartó ügyintézést va- 24 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 24 2014.09.03. 11:55

2. AZ OTKA CÉLKITÛZÉSEI lósítson meg. Az OTKA mûködésével kapcsolatos információk (pl. ügyrendek, szabályzatok) az OTKA honlapján (www.otka.hu) mindenki számára hozzáférhetôk. 2.10. A közpénzekkel való felelôs gazdálkodás Az OTKA a pályázati rendszernek mind a bemeneti (személyi, intézményi összeférhetetlenségi, OTKA pályázati és egyéb általános pénzügyi szabályok betartatása), mind a kimeneti részén (támogatott projektek éves pénzügyi beszámolója, a pénzfelhasználás helyszíni ellenôrzése) fokozottan ügyel arra, hogy a pályázati pénzeket a támogatott kutatók szabályosan használják fel. Az OTKA a Kormány részére évente beszámolót készít az OTKA Programok fejezeti kezelésû elôirányzatának és az OTKA Iroda pénzügyi tervének megvalósulásáról. Az OTKA 2012-es éves jelentése ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 25 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 25 2014.09.03. 11:55

O3. AZ OTKA MÛKÖDÉSE 3.1. Az OTKA küldetése Az OTKA független nemzeti intézményként, a magyarországi munkahelyeken végzett, nemzetközileg is kiemelkedô felfedezô kutatásokat (más szóval: alapkutatásokat) támogatja a tudomány minden területén. Hazai és külföldi szakértôk bevonásával, nemzetközileg elismert pályázati rendszeren keresztül bíráltatja el a pályázatokat. Tekintettel a folyamatosan változó hazai és nemzetközi igényekre, az OTKA folyamatosan újítja pályázati rendszerét, beépíti mûködésébe a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott hatékony technikákat, valamint tudományfi nanszírozási és tudománypolitikai javaslatokat tesz. Az OTKA által fi nanszírozott projekteken keresztül a legkiválóbb kutatókhoz és magyarországi kutatási intézményekhez juttat többletforrást. A nemzetközi szervezetekkel való együttmûködésekben pedig a magyar tudományt képviseli. Saját forrásaival, nemzetközi pályázati rendszerekhez társulva, részt vesz európai kutatási alapok együttmûködésében indított kooperációs kutatás-fi nanszírozási programokban. 3.2. Az OTKA szervezeti felépítése Az OTKA mûködése hasonlóan a legtöbb nemzetközi kutatást támogató szervezet gyakorlatához a tudományos kutatást végzô széles kutatói közösség együttmûködésén alapul (peer Az OTKA felépítése számokban (2013): 3 tudományterületi kollégium 29 szakmai zsûri 450 testületi tag 8 000-10 000 pályázati résztvevô 5 000 fô kerül kapcsolatba évente a pályázati rendszerrel (pályázó, bíráló, testületi tag) review system). Ezért az OTKA a külsô szakértôk széles körét vonja be a pályázatértékelési folyamatába, mind a döntés-elôkészítési, mind pedig a döntési szinten. Az OTKA szervezete három értékelési szintet foglal magába: a tudományági szakmai zsûrik, a tudományterületi kollégiumok és az OTKA Bizottság szintjét. 26 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 26 2014.09.03. 11:55

3. AZ OTKA MÛKÖDÉSE 3.2.1. Szakmai zsûrik A széles kutatói bázis munkáján alapul az OTKA szervezetének elsô értékelési szintje: a szakmai zsûrik rendszere. Ezekben a testületekben összpontosul az adott szaktudomány, tudománycsoport szaktudása. A szakmai zsûrik végzik a benyújtott pályázatok külsô, független szakvéleményeken alapuló elsôdleges minôsítését, és elkészítik azok szakmai rangsorjavaslatát. A zsûrik munkájában részt vevô szakértôk megfelelô arányban képviselik az egyes tudományterületeket, az egyes intézménytípusokat, valamint a fôváros és a vidék kutatóintézeteit. A zsûrik fôbb feladatai: pályázatok véleméné yeztetés e külsô szakértôkkel pályázatok szakmai minôsítése, rangsorolása projektek szakmai jele ntés ésének értékelése javaslat zsû ritago gok rotációjára tapasztalatok továbbítása az illetékes kollégiumnak 3.2.2. Tudományterületi kollégiumok A zsûrik javaslatai az OTKA második értékelési szintjére, a tudományterületi kollégiumok elé kerülnek megvitatásra és ellenôrzésre. Három kollégium mûködik: Társadalom- és Bölcsészettudományi Kollégium Mûszaki és Természettudományi Kollégium Élettudományi Kollégium A kollégiumok fôbb feladataia : rangsorok megvitatása és véglegesítése zárójelentések minôsítésének jóváhagyása problémás szakmai jelentések megtár gyalása a zsûrielnökök és zsûritagok megválasztása a zsûri munkájának irányítása és ellenôrzése tapasztalatok, javaslatok továb- bítása az OTKA Bizottságnak A kollégium irányítja, felügyeli és ellenôrzi a szakmai zsûrik munkáját. Megvitatja, jóváhagyja a zsûrik által elkészített rangsorjavaslatot, egyben átfogóbb, össztudomány-területi, tudománypolitikai szempontokat is érvényesíthet. A kollégium fontos feladata továbbá, hogy a pályázatok támogatási rangsorjavaslata mellett javaslatot tegyen az OTKA Bizottság ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 27 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 27 2014.09.03. 11:55

3. AZ OTKA MÛKÖDÉSE Az OTKA Bizottság tagjai 2013-ban: Kollár László Péter (elnök), Németh Tamás (alelnök), Szolcsányi János (alelnök), Bálint Csanád, Beke Dezsô, Blaskó Gábor, Cseri Miklós, Darvas Béla, Erdei Anna, Falus András, Farkas István, Jakab Éva, Kardon Béla, Kissné Marjay Márta, Kolossváryné Juhász Györgyi**, Kovács Péter*, Mészáros Ádám*, Rechnitzer János, Szalay Péter * év közben kapott felkérést ** mandátuma év közben megszûnt számára a pályázati rendszer, a zsûri struktúra, az értékelési szempontok és a pályázati ügyrend módosítására. 3.2.3. OTKA Bizottság Az értékelés harmadik, egyben legfelsôbb szintje az OTKA Bizottság, amely elnökbôl, két alelnökbôl és 15 tagból áll. Az OTKA Bizottság vezetôit és tagjait a tudományterületi kollégiumok elnökeinek kivételével hároméves idôtartamra a miniszterelnök bízza meg. Az OTKA törvény adta felhatalmazás alapján az OTKA Bizottság hozza meg a végsô támogatási döntést a benyújtott pályázatokról. Meghatározza az OTKA stratégiáját, pályázati struktúráját, támogatási politikáját és adminisztratív szabályait. 3.2.4. OTKA Iroda Az OTKA Iroda az OTKA mûködésével kapcsolatos technikai, pénzügyi, szervezési és adminisztratív feladatokat végzi. Segíti a szakértôk és a testületek munkáját, kapcsolatot tart a pályázókkal, a támogatást nyert kutatókkal és intézményekkel. Közremûködik a pályázatok véleményeztetésének ügyintézésében és megszervezi a különbözô szintû testületek ülését. Intézi a projektek szerzôdéskötését, gondoskodik a fi nanszírozásukról, a szakmai és pénzügyi jelentések ellenôrzésének lebonyolításáról. Fontos feladatai közé tartozik továbbá a nemzetközi kutatástámogató szervezetekkel való kapcsolattartás, más országok kutatási alapjaival való együttmûködés. Legfôbb feladatai közé tartozik: A pályázatok meghirdetése, nyilvántartásba vétele, formai ellenôrzése, tanácsadás. A pályázatok értékelésével kapcsolatos adminisztratív feladatok, pályázatok értékelésének ügyintézé- 28 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 28 2014.09.03. 11:55

3. AZ OTKA MÛKÖDÉSE se, kijelölése zsûriknek, továbbítása szakértôknek, döntés-elôkészítési feladatok zsûri-, kollégiumi- illetve bizottsági ülésekre. A vezetô kutatókkal és a fogadó intézményekkel történô szerzôdéskötés, levelezés, kapcsolattartás. A kutatási szerzôdések szerinti támogatási elôlegek fi nanszírozása. A projektek szakmai és pénzügyi beszámoltatása rész- és zárójelentések formájában, a jelentések ellenôrzése az Irodában illetve a projektkezelô szervezet telephelyén. Az ellenôrzéshez szükséges iratok és információk zsûriknek, szakértôknek szakmai véleményezésre történô továbbítása. Szervezési és lebonyolítási szolgáltatások biztosítása az OTKA szakértôi bizottságok üléseire. Különféle pályázati anyagok elôkészítése, véleményezése, aktualizálása, kiadványok tervezése és készíttetése. Általános és teljes körû intézménygazdálkodási feladatok ellátása. Az OTKA Programok pénzügyi és számviteli feladatainak ellátása. Információszolgáltatás, adatszolgáltatás az OTKA testületei, minisztériumok, intézmények vezetôi és a nyilvánosság részére. Nemzetközi együttmûködések, kapcsolattartás a hazai és külföldi kutatást támogató alapokkal. Az OTKA elektronikus pályázati rendszerének (EPR) folyamatos karbantartása, mûködtetése, fejlesztése. Az OTKA honlapjának folyamatos adatfeltöltése, mûködtetése. Kapcsolattartás az intézmények vezetôivel, referenseivel. Az OTKA Iroda integrált informatikai rendszerének mûködtetése az Iroda és az OTKA Programok gazdasági, pénzügyi mûveleteinek lebonyolítása érdekében. 3.3. A pályázástól a döntésig 3.3.1. Pályázattípusok Az OTKA pályázati rendszere az évek során rugalmasan alakult a tudománypolitikai célok, a pályázói igények, és a rendelkezésre álló források alapján. A pályázati portfólió 2013-ban is a korábbi évekhez hasonlóan alapvetôen két nagy pályázati típust és egy, ezeket kiegészítô típust tartalmazott. A pályázás nyelve néhány kivételtôl eltekintve egységesen az angol. Az OTKA Bizottság évente dönt az adott évi költségvetésbôl az egyes pályázattípusokra elkülöníthetô összegekrôl, és a beérkezett pályázatok igénye alapján meghatározza az ÉVES JELENTÉS 2013 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK 29 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 29 2014.09.03. 11:55

3. AZ OTKA MÛKÖDÉSE egyes tudományterületekre jutó támogatási arányokat. A támogatott kutatások jelentôs részét az ún. kutatási pályázatok teszik ki. A kutatási pályázatok futamideje legfeljebb 4 év. A kutatási pályázatok vezetô kutatóinak tudományos fokozattal kell rendelkezniük és magyarországi kutatóhelyhez kell kötôdniük. A pályázható összeg nagysága szerint megkülönböztetünk: K jelû kutatási pályázatot, a K jelû pályázatok között egy adott összeghatárt meghaladó nagy költségigényû kutatási pályázatot, illetve NN és ANN jelû, külföldi partner társpályázatához kapcsolódó kifejezetten nemzetközi együttmûködésen alapuló kutatási pályázatot. A kutatási pályázatok közül külön bizottságban kerülnek értékelésre a több tudományterületen eredményt ígérô, interdiszciplinárisnak jelölt (ID) pályázatok. életkor Fiatal Szenior nemzetközi OTKA pályázattípusok Ft PD Posztdoktori K ~ 10-44 M Ft Kutatási ~ 30-120 M Ft NF Önálló kutató csoport NK Nagy költségû publikáció A másik pályázattípus a fi atal kutatóknak szóló pályázatok csoportja. Ide két altípus: a posztdoktorok számára önálló tudományos programjuk elindítására, külföldrôl hazatérôk segítésére és már támogatott, sikeres OTKA projektekhez való csatlakozás lehetôvé tételére kiírt, PD jelû (három kategóriával); és a már nemzetközi elismertséget szerzett, önálló kutatócsoportot létrehozni kívánó, tapasztaltabb fi atal kutatók részére meghirdetett pályázat (NF jelû) tartozik. Az OTKA az NF jelû pályázati formát jelenleg szünetelteti. Fiatal kutatói pályázatot 40 évnél nem idôsebb, PhD fokozattal rendelkezô kutató adhat be. Posztdoktori pályázat a PhD fokozat megszerzését követô 8 éven belül nyújtható be és a pályázónak vállalnia kell, hogy munkaideje 80 %-ában (egyetemi oktató esetén 70 %-ában) a pályázatban meghatározott feladatok teljesítésén dolgozik. A PD pályázatok futamideje maximum 3 év. A kutatási pályázatokat kiegészítô pályázati típus a publikációs pályázat (PUB). A már támogatott OTKA kutatások eredményeinek megjelentetésére, tudományos népszerûsítésére, valamint forráskiadásra lehet ebben a típusban pályázni három kategóriában. A publikációnak egy éven belül meg kell jelennie. 30 ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI ALAPPROGRAMOK ÉVES JELENTÉS 2013 OTKA_ANNUAL_REPORT_2013_HUN_Beliv_jav.indd 30 2014.09.03. 11:55