TÁPIÓSZECSŐ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA 2012. egyeztetési dokumentáció az állami főépítész záróvéleményéhez és a lakossági tájékoztatáshoz VÁTERV95 2012. 11.
KÓKA, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 2011. ÉVI MÓDOSÍTÁSA Törzsszám: 95/2011-3.2.2 TÁPIÓSZECSŐ helyi építési szabályzatának módosítása 2012 egyeztetési dokumentáció az állami főépítész záróvéleményéhez és a lakossági tájékoztatáshoz Készült Tápiószecső Önkormányzatának megbízásából 2012. november hó EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 1
Ez a dokumentáció a VÁTERV95 Kft szellemi terméke. A hozzá kötődő a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI törvényben meghatározott vagyoni jogok a szerzőket illetik. A dokumentációt készítették a VÁTER95 Kft munkatársai Témafelelős településtervező Molnár Attila (TT/1É 01-0140) Minőségügyi vezető Mokry Ferenc Ügyvezető igazgató Molnár Attila TARTALOM: 1 Bevezetés... 3 2.A módosítás bemutatása, indoklása...6 3 Tápiószecső Építési Szabályzatának módosítása (a módosítás rendelettervezete)...9 4. Tervezői nyilatkozat...11 Mellékletek:...12 1. számú melléklet: A joghatályos Helyi Építési Szabályzat módosításának bemutatása, a módosítási helyek jelölésével...12 2. számú melléklet: Az egyeztetési dokumentációra érkezet államigazgatási vélemények táblázatos összefoglalása...43 3. számú melléklet: Az egyeztetési dokumentációra érkezet államigazgatási vélemények részletezése...46 4. számú melléklet: A hatósági egyeztetés jegyzőkönyve...69 EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 2
1. BEVEZETÉS A joghatályos településrendezési tervek az alábbiak: -- településfejlesztési koncepció, jóváhagyva 197/2007.(09.19.) Kt. határozattal, -- a településszerkezeti terv, jóváhagyva 148/2010.(IX.29.) Kt. határozattal, -- a szabályozási terv és helyi építési szabályzat, jóváhagyva 13/2010.(09.29.) önkormányzati rendelettel. A tervezési feladat Tápiószecső Önkormányzata által jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat módosítása annak érdekében, hogy a falusias lakóterületen is elhelyezhető legyen az üzemanyagtöltő állomás. A konkrét módosítási igény a 1801/2 hrsz telken jelentkezik, ahol a jelenlegi autómosó mellett kívánnak konténer-kutat létesíteni. Vizsgálni kell, hogy más falusias lakóterületen nem okoz-e problémát az általános szabályozás. A módosítás intenzitás (beépítési %) növekedéssel nem jár, így az Építési Törvény szerint egyszerűsített egyeztetési eljárás alkalmazható. Annak érdekében, hogy a joghatályos HÉSZ-re való hivatkozás követhető legyen a mellékletben szerepeltettük annak módosítással átvezetett szövegét is. A módosítás a településszerkezeti terv, valamint a szabályozási terv jóváhagyott és alátámasztó munkarészeit nem érintik. Az alábbiakban a teljesség kedvéért és a tájékozódás elősegítésére bemutatjuk a joghatályos településrendezési tervlapok szkennert, kicsinyített lapjait is. Légifelvétel Tápiószecsőről, a konkrét módosítási helyszín jelölésével EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 3
A joghatályos szabályozási terv a közigazgatási területen, a konkrét módosítási helyszín jelölésével EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 4
A joghatályos szabályozási terv a belterületen, a konkrét módosítási helyszín jelölésével EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 5
2. A MÓDOSÍTÁS BEMUTATÁSA, INDOKLÁSA -- Módosítás tárgya: HÉSZ módosítása -- Módosítás helyszíne: Selye út.16. 1801/2 hrsz -- A módosítás kezdeményezője: Berényi autó Kft -- Módosítási igény: A konkrét módosítási igény a 1801/2 hrsz telken jelentkezik, ahol a Berényi autó Kft tulajdonában működtetett jelenlegi autómosó mellett a Kft konténer-kutat szeretne létesíteni. A joghatályos helyi építési előírások falusias lakó építési övezetben nem engedik üzemanyag-töltő állomás elhelyezését. Kéri ennek felülvizsgálatát. A konkrét módosítási helyszín és környezete A fejlesztési elképzelés az 181/2 hrsz telken (vállalkozói javaslat) EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 6
TÁPIÓSZECSŐ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 2012. ÉVI MÓDOSÍTÁSA -- Tervezői vélemény: A jelenlegi joghatályos előírások lakóterületen nem engedik üzemanyagtöltő állomás elhelyezését. Ennek oka, hogy a nagyméretű üzemanyagtöltő állomások a lakókörnyezetben idegen elemként nem tudnak illeszkedni a környezetükhöz, valamint a lakóterületi használatot zavarnák. Az OTÉK elvileg megengedi telepítésüket. A 31. számú országos főút mentén elhelyezkedő építési övezetek EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 7 2012. VÁTERV95 KFT
Az üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének igénye üzleti szempontból az országos főutak mentén jelentkezhet. Ezért a töltőállomások elhelyezhetőségének felülvizsgálata során elsősorban a 31. számú országos főúttal határos teleksoroknál vizsgáltuk a módosítás lehetőségét. A 31. számú főút menti építési övezeteket sémán mutatjuk be. Ebből kitűnik, hogy a 31. számú főút mentén Lke-2, Lke-4, Lf-2, Lf-3, Vt-1, Vt-2, Vt-3, Gksz-1, Gip-1 építési övezetek helyezkednek el. - Az Lke építési övezetek megengedett telekterülete túl kicsi (550 és 630 m²) ezért nem javasoljuk a töltőállomás elhelyezését megengedni. - Az Lf-2 és az Lf-3, valamint a Vt-1, Vt-2, Vt-3 építési övezetek esetében feltételekkel megengedhető lehetne a konténeres, épület nélküli üzemanyagtöltő állomás elhelyezése abban az esetben, ha a telek a 31. számú főút mentén helyezkedik el, a teleknagyság eléri az 1500 m²-t, a telek települési értékvédelemmel nem érintett, a szomszédos telekhatárok mentén látványt záró növényzet telepíthető. - A Gksz és a Gip építési övezetekben a kikötések között nem kellene megemlíteni a 31. számú főutat, valamint 3000 m² telekterület felett javasoljuk épület elhelyezést igénylő üzemanyagtöltő állomás telepítésének megengedését is. A felsorolt feltételek biztosítani képesek a környezetbe illeszkedést és a környezet zavarmentességét. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 8
3. TÁPIÓSZECSŐ ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA (a módosítás rendelettervezete) Tápiószecső Község Önkormányzata Képviselő Testületének..rendelete a Község 13/2010. (09.29.) KT. rendelettel elfogadott Helyi Építési Szabályzatának módosításáról. A Képviselő Testület az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, közigazgatási, érintett önkormányzati és az érdekképviseleti szervek, társadalmi szervezetek, a 10. (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró önkormányzatok, az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott, a környezet védelméért felelős szervek, az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró elsőfokú építésügyi hatóság, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében meghatározott államigazgatási szervek véleményének kikérésével - a következőket rendeli el: A rendelet I. fejezetének módosítása 1. (1) A rendelet 2. alatti fogalommeghatározások kiegészülnek az alábbiak szerint: a) 5. Konténeres üzemanyagtöltő állomás: épület felépítményt nem igénylő töltőállomás, mely legfeljebb két kútállásból és azt kiszolgáló föld alá süllyesztett berendezésből és úthálózatból áll. b) A melléképület fogalmától a sorszámozás megváltozóik 6-tól kezdődően a 11. pontra. A rendelet III. fejezetének módosítása 2. (1) A rendelet 20. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; szálláshely szolgáltató épület; kézműipari építmény; helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett, cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (2) A rendelet 21. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; szálláshely szolgáltató épület; kézműipari építmény; helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett, cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (3) A rendelet 23. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben lakóépület; igazgatási épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Lakások legfeljebb a beépíthető szintterület 40%-áig építhetők. c) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett, cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 9
cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (4) A rendelet 24. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben lakóépület; igazgatási épület; kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; sportépítmény, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhetők el. b) Lakások legfeljebb a beépíthető szintterület 40%-áig építhetők. c) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett; cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. (5) A rendelet 25. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben lakások, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint kivételesen konténeres üzemanyagtöltő állomás helyezhető el. b) Lakások legfeljebb a beépíthető szintterület 40%-áig építhetők. c) Konténeres üzemanyagtöltő állomás csak akkor telepíthető, ha ca) a telek települési értékvédelemmel nem érintett; cb) a telek a 31 számú főút mentén helyezkedik el; cc) a telekterület legalább 1500 m², cd) az oldal és hátsó telekhatárok mentén látványt záró (fasorból és cserjesorból álló) őshonos, termőhelyi és táji adottságoknak megfelelő növényállomány telepíthető. 3. (1) A rendelet 28. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület; a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; igazgatási, egyéb irodaépület, valamint üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény helyezhető el. b) Üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény legalább 3000 m² területű telken, konténeres üzemanyagtöltő állomás legalább 1500 m² területű telken telepíthető. (2) A rendelet 29. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul: a) Az építési övezetben elsősorban az ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási építmények, továbbá a jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület kivételével a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény helyezhetők el. b) Üzemanyagtöltő állomás és azt kiszolgáló építmény legalább 3000 m² területű telken, konténeres üzemanyagtöltő állomás legalább 1500 m² területű telken telepíthető. Záró rendelkezések 4. Ez a rendelet a megállapításától számított 30. napon lép hatályba. Kelt: Tápiószecső Község Képviselő Testülete. ülésén... polgármester jegyző EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 10
4. TERVEZŐI NYILATKOZAT Mint a Tápiószecső, Helyi Építési Szabályzat 2012 évi módosítása című dokumentáció tervezője nyilatkozom, hogy a módosítás nem érint -- a joghatályos településfejlesztési koncepciót, -- a településrendezési tervlapokat és -- a településrendezési tervek alátámasztó munkarészeit. 2012. június. Molnár Attila Témafelelős településtervező EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 11
MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: A joghatályos Helyi Építési Szabályzat módosításának bemutatása (a módosítási helyek jelölésével) Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 13/2010.(09.29.) önkormányzati rendelete Tápiószecső Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LVX. törvény 16. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. -ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek és egyéb érdekeltek véleményének kikérésével Tápiószecső Nagyközség helyi építési szabályzatáról (a továbbiakban HÉSZ) a következőket rendeli el: I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A rendelet hatálya és mellékletei, függelékei 1. (1) A rendelet hatálya Tápiószecső Nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed. Minden természetes és jogi személyre továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kötelező előírásokat tartalmaz. (2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait, a jelen rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (3) A HESZ mellékletét képezi: a) 1. számú rajzi melléklet: Szabályozási terv b) 2. számú szöveges melléklet: A növénytelepítési távolságokra vonatkozó előírások. c) 3. számú rajzi és szöveges melléklet: Településfejlesztési cél megvalósítására vonatkozó településrendezési szerződéssel érintett területek lehatárolása (4) A HÉSZ függelékei: a) 1. számú rajzi függelék: Belterületre kiterjedő szabályozási terv m 1:2000 b) 2. számú szöveges függelék: A régészeti lelőhelyek listája 2. Fogalom-meghatározások 2. A rendelet alkalmazásában: 1. Bruttó szintterületi mutató: Az adott telken, építési telken meglévő és tervezett összes építmény összes bruttó szintterületének és a tárgyi telek, építési telek területének a hányadosa. 2. Egyéb zöldfelület: A szabályozási terven jelölt, zöldterületen kívüli, más területfelhasználási egységen belül elkülönített, 2500 m²- nél kisebb közterület. 3. Haszonállat tartására szolgáló építmény: Mindazon építmények (melléképítmények és melléképületek) összessége, melyek gazdasági célú állattartáshoz szükségesek. 4. Hobbiállat tartására szolgáló építmény: Azon építmények (melléképítmények és melléképületek) összessége, melyek nem gazdasági célú, hobbiállatok tartásához szükségesek. 5. Konténeres üzemanyagtöltő állomás: épület felépítményt nem igénylő töltőállomás, mely legfeljebb két kútállásból és azt kiszolgáló föld alá süllyesztett berendezésből és úthálózatból áll. 6. Melléképület: Az építési övezetekben az elhelyezhető épületfunkciókhoz kapcsolódó kiegészítő funkciókat befogadó épületek. Melléképületnek minősül: a járműtároló, a háztartással kapcsolatos nyárikonyha, szárító, egyéb tároló építmény (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 12
fészer, magtár, góré, csűr, pajta és más tároló), állattartás céljára szolgáló építmény, kisipari vagy barkácsműhely, műterem, árusítópavilon, kazánház. 7. Mély fekvésű területek: Azok a lefolyás nélküli területek, amelyekről a felszíni víz természetes módon vagy ember által átalakított terepviszonyok következtében nem juthat el a befogadóba. 8. Települési zöldfelületi rendszer: A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen a település zöldfelületi hálózatát alkotják. 9 Terepszint alatti mértéke: A alatti építmény(ek) által műszakilag igénybevett terület bruttó nagyságának és a telek sík vetületi területének %-ban kifejezett aránya. 10. Több szintű növényállomány: Fa, cserje és gyepszint együttes alkalmazásával kialakított olyan zöldfelület, amely területlehatárolási vagy környezetvédelmi céllal kerül létesítésre. 11. Védőzöld: A káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület. 12. Vadföld: Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló, az erdőterületen belül található olyan mezőgazdasági, elsősorban szántó művelésű földterület, melynek célja a vad takarmányozása, a vadtakarmány biztosítása. ll. FEJEZET: MINDEN ÉPÍTÉSI ÖVEZETRE ÉS ÖVEZETRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁS 1. Az építmények elhelyezésével kapcsolatos általános előírások 3. (1) Építési munka végzése előtt talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, ha: a) vízfelületek vagy mélyfekvésű, vizenyős területek közelében tervezett beruházásról van szó és az a vízügyi hatóság nyilvántartása szerint indokolt; b) a terület építésföldtani adottságai alapján valószínűsíthető talajmechanikai probléma megjelenése. (2) A szabályozási terven jelölt mélyfekvésű, vizenyős területeken vízrendezési (felszíni-, réteg- és talajvíz) vizsgálatokkal is igazolni kell az adott telek beépíthetőségét, különös tekintettel a belvíz megelőzésére, a vízelvezetés megoldására, a szomszédos ingatlanokra történő vízátvezetés megelőzésére. Biztosítani kell továbbá azt is, hogy a szabad vízfelültek mentén (Alsó-és Felső Tápió, illetve tavak) megvalósítandó épületek legalsó padlószintjének magassága a legmagasabb mértékadó vízszint fölött legyen. (3) A felszíni és a talajvizek áramlását és/vagy minőségét veszélyeztető építés esetén építési munka csak talajmechanikai vizsgálatot kell készíteni. (4) A telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,00 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz. (5) Az építési övezetekben a) a hátsókert mérete, ha a szabályozási terv másként nem jelöli, nem lehet kisebb -- sem 6,0 m-nél, -- sem az építési övezetben megengedett mértékénél. b) az oldalkert szabadonálló beépítési mód esetén -- sem 3,0 m-nél, -- sem az építési övezetben előírt felének mértékénél. c) az oldalhatáros és ikres beépítési mód esetén -- az építési övezetben megengedett mértékénél. (6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, az építési helyen belül az épületet úgy kell elhelyezni, hogy annak egyik oldalsó homlokzata legalább 1,0 m-re közelítse meg az építési hely határára eső telekhatárt. 2. Az építmények kialakításával kapcsolatos általános előírások 4. (1) Új kialakítású magastetőkön szürke betoncserép, szürke pala (hullámpala) nem alkalmazható. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 13
(2) Antenna oszlopok önállóan nem telepíthetők. Az antennaoszlopokat az egyéb szabályok betartása mellett is csak valamely más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó módon lehet elhelyezni. (3) Kerítést létesíteni a környezetbe való illeszkedés általános szabályának megtartásával és az OTEK vonatkozó előírásait is betartva szabad. A kerítés legfeljebb 1,8 m magas lehet,és legfeljebb 50 cm magas lábazattal, és áttörten létesíthető. (4) Állattartás céljára szolgáló építmény csak a külön önkormányzati állattartási rendelettel összhangban helyezhető el. (5) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 2,0 m lehet. 3. Általános közlekedési előírások 5. (1) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) A Tápiómenti főút (31. sz. főút új nyomvonala) K. lll. b) A 31. sz. főút jelenlegi nyomvonala az új nyomvonal megépülése előtt K.IV., illetve belterületen B.lV.b., az új nyomvonal megépülése után K.V., illetve B.IV.c. c) A közigazgatási területen áthaladó összekötőutak: külterületen K.V., belterületen B.lV.b. d) a 31. sz. főút és a 3114. jelű ök. út közötti szakasz K.V e) 31315. j. bekötőút K.Vl. f) Gyűjtőutak B.V.c. g) Kiszolgáló (lakó) utak: B.Vl.d. (2) A külterületi közutak szabályozási szélessége min. 12 m A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az utak mentén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el. (3) Az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. A meglevő közintézmények parkolása csak addig oldható meg a jelenleg is működő közterületi parkolóval, amíg átépítéssel a telek alkalmassá nem válik a telken belüli parkolásra. (4) Az építési övezetekben teljes körűen ki kell elégíteni a parkolási normákat, a telken belül. (5) A közterületi parkolóknál az építéssel egyidőben kell az előírt parkoló-fásítást végrehajtani. (5) Tehergépjármű- és autóbusz-tároló telephely lakott területtől mért 100 m távolságon belül nem létesíthető. 4. Szennyvizek elvezetésére vonatkozó előírások 6. (1) A szennyvízcsatorna hálózat megépítése előtt a településen építés vagy használati mód megváltoztatása, -- a lakó építési övezetben legfeljebb 2 lakás/telek, egyéb építési övezetben legfeljebb 500 m² épület bruttó színterület esetét -- akkor megengedett, ha szennyvízcsatorna hálózaton kívül a teljes közműellátás rendelkezésre áll. Ekkor a szennyvizeket szigorúan ellenőrzötten zárt szennyvíztározó medencékben kell tározni, és azokból az illetékes hatóságok által kijelölt szennyvízleürítő helyekre kell szállítani. (2) A szennyvízcsatorna hálózat megépítése után újonnan építményt elhelyezni, vagy használati módot megváltoztatni csak akkor lehet, ha: a) a beépített, illetve beépítésre szánt területeken, valamint a belterület beépítésre nem szánt részein is a teljes körű közműellátás rendelkezésre áll; b) a külterület beépítésre nem szánt részein az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia ellátás biztosított, valamint a keletkező szennyvizek összegyűjtésére zárt és ellenőrzötten üzemeltetett szennyvízgyűjtő medence épül, illetve a (7)-es bekezdésében leírtak teljesülnek. (3) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért: a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos. b) Nyílt árokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz-bevezetés tilos. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 14
c) A csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban. a csatorna kiépítését követő egy éven belül kötelezni kell az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre. d) Új építés csak akkor történhet, ha a telkeken létesítendő építmények a közcsatorna hálózatra közvetlenül, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztathatóak. e) A beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha: ea) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 5 m3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m távolságon belül nem lehet, akkor a közcsatorna hálózat kiépítéséig, a szennyvizeket ellenőrzötten, zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatorna hálózat a területet 100 m távolságon belül megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat egy éven belül kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. eb) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m távolságon belül nem lehet, megfelelő befogadó rendelkezésre áll továbbá egyéb előírások nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok (ANTSZ és a VIZIG) hozzájárulnak, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására megengedett helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság VlZlG) meghatároz. Amennyiben a keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 5 m3 -t, de bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés nem létesíthető és ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési munka nem végezhető. 5. Csapadékvíz elvezetésére vonatkozó előírások 7. (1) A csapadékvíz elvezetése: a) településkép-védelmi területen a szilárd burkolat kiépítésével, vagy rekonstrukciójával egyidejűleg zárt csapadékvíz csatornát kell kiépíteni. A már beépített területeken a meglevő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fenntartható. b) beépítésre nem szánt területeken legalább a nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszert kell kiépíteni és azt folyamatosan fenn kell tartani. (2) Azokon a helyeken, ahol a csapadékvíz nagy mennyiségű hordalékot szállíthat a befogadó vízfolyásokba, ott a befogadási hely előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (3) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás, telekosztás esetén. A beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig. (4) A csapadékvizek hasznosítása érdekében lakóterületeken, minden újonnan beépített 20,0 m² szintterület után legalább 0,5 m³ csapadékvíz tároló kapacitás kiépítéséről gondoskodni kell. (5) Azokról a parkoló felületekről és a gazdasági területek belső útjairól, ahol a csapadékvíz szénhidrogén származékkal való szennyeződésének a veszélye fennáll, ott a csapadékvizet csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül szabad a csatornahálózatba vezetni. Szilárd burkolat nélkül, vagy gyephézagos burkolattal parkoló létesítése tilos. (6) A jellemző magas talajvízállásra tekintettel, a alatti építkezésnél a talaj és rétegvizek továbbvezetését meg kell oldani, a víz áramlási útját elzárni tilos. 6. Energiaközművekre vonatkozó előírások 8. (1) A településkép védelmi területen új közművezetéket létesíteni vagy közmű rekonstrukció során közművezetéket építeni (120 kv-ig a nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási és vezetékes hírközlési hálózatokat) csak földalatti elhelyezéssel szabad. a belterületen és a beépítésre szánt területen. (2) Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozás lehetőségének biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 15
(3) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. 7. A zöldfelületekre vonatkozó előírások 9. (1) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. a) A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- ős cserjefajok használhatók. b) A fásításokat erdősáv jelleggel, kell megvalósítani. E zöldsávokba telepített fák tőtávolsága max. 5 m lehet. Területükre épület, vagy olyan építmény, amely a zöldsáv funkcióját ellehetetleníti, nem helyezhető el. c) A zöldsávok területe a telek zöldfelületi részének (kertfelületnek) számít. (2) Beépítésre nem szánt területen, kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, az új zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. 3) A zöldfelületek kialakításakor a fajok megválasztásánál kerülni kell az erősen allergizáló fajták alkalmazását. Gyermekintézmények kertjeiben a fentieken túl kerülni kell a szúrós, balesetveszélyes, mérgező fajok alkalmazását. (4) Újonnan nyitott utcákban 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélesség esetén kétoldali, 12 m szabályozási szélesség esetén egyoldali utcafásítást kell telepíteni. 8. Közterületek 10. (1) A közterületek alatti és feletti építmények elhelyezéséről, kialakításáról és a kialakítás feltételeiről a közterületekre vonatkozó övezeti előírások rendelkeznek. (2) A szabályozási terven jelölt egyéb zöldfelület, zöldterületen kívüli, más területfelhasználási egységen belül elkülönített, 2500 m²- nél kisebb közterület, ahol a) a zöldfelületi fedettség legalább 75%, b) csak pihenést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, játszótér stb.) helyezhető el. c) épület nem telepíthető. (3) A hirdető berendezések nem zavarhatják a köz- és közlekedésbiztonságot. (4) A nagyközség területén legfeljebb 1 m2 összfelületű hirdetések, reklámhordozó felületek kialakítása megengedett, kivéve a) az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítésen; b) új épületen, valamint meglévő épületen a rendeltetés részleges vagy teljes megváltoztatása esetén, csak olyan homlokzati cégér vagy egyéb hirdetőtábla helyezhető el, amely az épület architektúrájához igazodik és az épületben lévő rendeltetési egységre, illetőleg annak tevékenységére vonatkozik. (5) Művi védelem alatt álló területen, telken a) országos művi értékvédelem esetén 0,5 m²-t meghaladó méretű hirdetés, reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatain vagy kerítésein, az előkertben, valamint közparkban nem helyezhetők el. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezésen (mozi, színház, múzeum, galéria stb.), valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezés szerint. b) helyi művi értékvédelem esetén a közterületi homlokzatok falfelületein, az előkertek kerítésein, a külön önkormányzati rendeletben meghatározott módon helyezhető el. (6) Plakát, falragasz csak az e célból rendszeresített hirdetőoszlopokon és az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken helyezhető el, III. FEJEZET: BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI 1. A lakó építési övezetek általános előírásai EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 16
11. (1) Ha bármely lakóövezetbe sorolt építési telken a vonatkozó egyéb szabályok szerint az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb eső telekrészen is építési hely alakulna ki, akkor az utcai telekhatártól mért 40 m-en túli telekrészre nem építhető épület. Meglévő nyeles telek esetén ez a 40 m-es távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó. (2) A lakó építési övezetekben létesített lakóépületeken kizárólag magastető alkalmazható. A lakóépületek tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez. A környezetben kialakult állapot, és/vagy az építési övezetre vonatkozó eltérő szabályok hiányában a tető hajlásszöge 35-45 fok között választható meg úgy, hogy a tető maximális gerincmagassága nem lehet nagyobb, mint: a) 6 m-nél kisebb tényleges érték esetén a tényleges értéke + 5m; b) 6 m vagy ennél nagyobb tényleges érték esetén a tényleges értéke + 6 m. (3) A melléképület a legfeljebb 3,0 m lehet (4) A melléképületek beépített területét a nél számításba kell venni. (5) A lakóövezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem létesíthetők. 2. Az Lk-1 jelű lakóövezet (kialakult, soklakásos telepszerű kisvárosias) 12. (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési az építési telek a beépítésnél alkalmazható mód legkisebb legnagyobb legkisebb területe (m²) szélessége mélysége szabadonálló K (kialakult) felett -- -- K (kialakult) alatt bruttó szintterületi mutató (épület m²/telek m²) -- K (kialakult) K (kialakult) zöldfelületi arány -- 40 (2) Az építési övezetben lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. Az övezetben csak a már kialakult számú lakóépület létesíthető. (3) Az építési telkeken a telekméretek függvényében és, ha az OTÉK előírások lehetővé teszik, több épület is elhelyezhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége nem haladhatja meg az építési övezetben kialakult legnagyobb kétszeresét. (4) Az előkertet a telek környezetében kialakult beépítési módok figyelembe vételével kell meghatározni. Azon az építési telken, ahol a telek közvetlen környezetében nem alakult még ki beépítés, az előkert mélysége minimum 5 m. Épület az építési helyen belül, a 12. (1) bekezdésének figyelembevételével, és amennyiben a szabályozási terv beépítési vonalat nem jelöl, egyéb megkötés nélkül helyezhető el. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence, g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas, j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; l) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, m) antenna oszlop, n) zászlótartó oszlop EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 17
helyezhetők el. (6) Az építési övezetben melléképület nem építhető. 3. Az Lk-2 jelű lakóövezet (kialakult, többlakásos társasházas beépítésű kisvárosias) 13. (1) Az építési övezetfő paramétere beépítési az építési telek a beépítésnél alkalmazható mód legkisebb legnagyobb legkisebb területe (m²) szélessége mélysége szabadonálló K (kialakult) felett alatt bruttó szintterületi mutató (épület m²/telek m²) zöldfelületi arány -- -- 30 30 1,2 8,0 -- 50 (2) Az építési övezetben a csak legfeljebb hatlakásos lakóépületen kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. Az övezetben csak a már kialakult számú lakóépület létesíthető. (3) Az építési telkeken a telekméretek függvényében és, ha az OTÉK előírások lehetővé teszik, több épület is elhelyezhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb kétszeresét. (4) Az előkertet a telek környezetében kialakult beépítési módok figyelembe vételével kell meghatározni. Azon az építési telken, ahol a telek közvetlen környezetében nem alakult még ki beépítés, az előkert mélysége minimum 5 m. Épület az építési helyen belül, a 12. (1) bekezdésének figyelembevételével, és amennyiben a szabályozási terv beépítési vonalat nem jelöl, egyéb megkötés nélkül helyezhető el. (5) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence, g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas, j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő helyezhetők el. (6) Az építési övezetben önállóan melléképületként csak gépjármű- és kertiszerszám-tároló építhető. 14. (1) Az építési övezet fő paraméterei: beépítési mód szabadonálló területe (m²) 4. Az Lk-3 jelű lakóövezet (nem kialakult, többlakásos telepszerű kisvárosias) az építési telek a beépítésnél alkalmazható legkisebb legnagyobb legkisebb szélessége mélysége felett alatt bruttó szintterületi mutató (épület m²/telek m²) 700 20 35 30 30 1,5 8,5 6,5 50 zöldfelületi arány (2) Az adottságok függvényében a telekszélességi és mélységi előírásoktól el lehet térni, ha az előírt telekterület tartható és a telken az országos előírások megtartása mellett legalább 10 m-es szélességű épület elhelyezhető. EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 18
(3) Az építési övezetben legfeljebb 9 lakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. (4) Az építési telkeken a telekméretek függvényében és, ha az OTÉK előírások lehetővé teszik, több épület is elhelyezhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legkisebb telekszélesség 70 %-át. (5) Az előkert legkisebb méretét a szabályozási terv jelöli. Az épület az építési helyen belül, amennyiben a szabályozási terv beépítési vonalat nem jelöl, egyéb megkötés nélkül helyezhető el. (6) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence, g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas, j) lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; k) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő; l) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, m) antenna oszlop, n) zászlótartó oszlop helyezhetők el. (7) Az építési övezetben melléképület nem építhető. 5. Az Lke-1 jelű lakóövezet (kistelkes ikresedő beépítésű kertvárosias) 15. (1) Az építési övezet fő paraméterei beépítési az építési telek a beépítésnél alkalmazható mód legkisebb legnagyobb legkisebb területe (m²) szélessége mélysége felett alatt bruttó szintterületi mutató (épület m²/telek m²) zöldfelületi arány ikres 350 14 -- 30 -- 0,6 5,0 -- 50 (2) Az építési övezetben legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület helyezhető el. Legalább 700 m²-es teleknagyság esetén legfeljebb két lakóépület is építhető, de az egységes utcakép megtartása, illetve kialakítása érdekében, egy épület utcavonallal párhuzamosan mért szélessége, nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legkisebb telekszélességet. (3) Az előkert mérete 5,0 m, mely egyben beépítési vonalnak is tekintendő, kivéve, ha a beépítés meglévő utcavonalon álló épülethez csatlakozik. Az épület utca felöli homlokzati hosszának legalább 50 %-a a beépítési vonalra kell, hogy kerüljön. (4) Az építési övezetben a melléképítmények közül a) közmű-becsatlakozási műtárgy; b) közműpótló műtárgy; c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal); d) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel); e) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a nél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); f) kerti víz- és fürdőmedence, g) napkollektor; h) kerti épített tűzrakóhely; i) kerti lugas, EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ AZ ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ ZÁRÓVÉLEMÉNYÉHEZ 19