Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Nemzeti- és Etnikai Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának Elnöke Szám: 1601/2009. Melléklet: 2 db E l ő t e r j e s z t é s a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Nemzeti- és Etnikai Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottságának 2009. november 25-ei ülésére Tárgy: Tájékoztató a Sport három dimenzióban elnevezésű nemzetközi projektben való megyei részvételről, a helyi és projektcsoportos sportszakmai tapasztalatokról (taj_sport3d*) Az előterjesztést készítette: Kaufmann Eszter ifjúsági és sport referens, Humánszolgáltatási Főosztály A sportról szóló 2004. évi I. törvény a megyei önkormányzat sportszervezési feladatkörében állapítja meg az adottságainak megfelelő részvételt a nemzetközi sportkapcsolatokban. A Baranya Megyei Önkormányzat a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételt elsősorban a különböző interregionális alapon működő nemzetközi szervezetekben, azok sporttal foglalkozó szakmai csoportjában, bizottságában való megjelenésével, tevékenységével teljesíti. Ennek egyik meghatározó formája az Alpok-Adria Munkaközösségben való részvétele, a nemzetközi szervezet Sport Munkacsoportjában, valamint Iskola- és Iskolai Sport Munkacsoportjában történő tevékenysége. A Baranya Megyei Önkormányzat a Sport Munkacsoport közvetítésével csatlakozott a Sport in 3D, vagyis a Sport három dimenzióban elnevezésű (2009. évi) nemzetközi projekthez. A csatlakozásról a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 8/2009. (II.26.) Kgy. határozatában döntött. A Sport három dimenzióban projektet a Steiermarki Tartományi Hivatal kezdeményezte azzal a céllal, hogy a program keretében összegyűjtött sportszakmai tapasztalatok, és ez által a megfogalmazott javaslatok az európai sportpolitikai kérdésekben szerepelhessenek, illetve lehetőség szerint érvényre jussanak. A projekthez partnerként csatlakozott továbbá az Oktatási és Sport Minisztérium (Szlovéniából), a Zágrábi Egyetem Kineziológia Kara (Horvátországból), valamint a Nemzeti Olimpiai Bizottság (Olaszországból). A projekt megvalósítását az európai uniós forrásokat kezelő Oktatási, Audiovizuális és Kultúra Végrehajtó Ügynökség Európa a polgárokért program A cselekvő (tevékeny) polgárok Európáért alprogram pályázata keretében támogatta. A Sport három dimenzióban projektet a CP-2008-001 számon nyilvántartásba vette, a 2008-3931/001-001 határozattal elfogadta, és a projekt 147.995 euró összegű teljes költségvetését jóváhagyta. A projekt megvalósításához 88.797 euró összegű pályázati támogatást nyújtott, amihez a résztvevőknek összességében 59.198 euró összegű pályázati önerőt kellett biztosítaniuk. Ezekből a Baranya Megyei Önkormányzat számára nyújtott támogatás mértékét 9.957 euróban, az általa biztosítandó önrész nagyságát 6.638 euróban állapította meg, amit a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a fenti határozat szerint a 2009. évi költségvetésében biztosított. A Sport három dimenzióban projekt szakmai alapja az Európai Bizottság által (2007. évben) kiadott ún. Fehér könyv a sportról. Ebben a stratégiai dokumentumban az Európai Unió felelősséget vállal a tagországok sportfejlesztéséért, és legfőképp azt kívánja elérni, hogy az egyéb uniós politikák vegyék figyelembe és támogassák a sportot. Ugyanakkor a sport társadalmi szerepére, a gazdasági vonatkozásaira és európai szervezésére, illetve e kezdeményezés későbbi nyomon követésére is fókuszál. Kiemelten kezeli a sport különböző hatásait: például a társadalmi szerepen belül megjelenő közösségfejlesztő erejét, valamint a sportban végzett önkéntes munka által az aktív polgárság ösztönzését.
2 Ez alapján a Sport három dimenzióban projekt a hatások ún. dimenziókban történő rendszerezését és a tapasztalatokból kiinduló, építő, fejlesztő javaslatok összegzését kívánta elérni. A hatásdimenziók közül a sport és a közegészségügy kapcsolatát, és a sport egészséges életmódban betöltött szerepét (1. dimenzió); a sport és a társadalmi beilleszkedés kapcsolatát, és a sport szociális vetületét (2. dimenzió); a sport és az önkéntes munka kapcsolatát, az aktív állampolgárságban betöltött szerepét (3. dimenzió) emelte ki, és vizsgálta. Így a projektben résztvevő partnerek - többek között arra keresték a választ, hogy az adott tagállamban a sport, a sportolás: segíti-e a társadalmi beilleszkedést, befogadást, az esélyegyenlőség megteremtését; milyen szerepet foglal el a társadalom különféle rétegeiben; milyen eszközökkel lehet elősegíteni az egészségesebb életmódra nevelést, a rendszeresebb sportolást; mely társadalmi rétegeknek, és milyen formában ad lehetőséget az önkéntes munkára; a sportnak szüksége van-e önkéntesekre; a sportban mivel lehet mozgósítani a társadalmat, hogy minél nagyobb létszámban vállaljon önkéntes munkát. A válaszok összegyűjtésére, a helyi (tagállami) tapasztalatszerzésre ún. fókuszcsoportos vizsgálatok, illetve személyes interjúk keretében került sor. A baranyai Sport három dimenzióban véleménykutatás vezetője a Baranya Megyei Önkormányzat megbízásából Gerber Géza, a Szocio-Gráf Piac- és Közvéleménykutató Intézet ügyvezetője és Sztojkovics Éva, Pécs városának elismert sportolója, kosárlabdázója volt. A 8-10 fős fókuszcsoportos beszélgetések 2009. június 29-én és 2009. július 1-én zajlottak a Megyeházán, a 16-18 főt érintő személyes interjúkra 2009. július 6-20. között került sor. A fókuszcsoportok és a személyes interjúk résztvevői elsősorban a megye versenysportolóiból, a tömeg- és szabadidősport területén aktívan közreműködőkből, valamint a szakterület döntéshozóiból kerültek ki. A fókuszcsoportos vizsgálatok és a személyes interjúk (külön-külön) írásos összefoglalóval zárultak, melyből augusztusban elkészült a Sport három dimenzióban projekt Baranya megyére vonatkozó kutatási zárótanulmánya. Ennek összegzése az előterjesztés 1. számú melléklete, ami - a sport helyi fejlődésének irányai mellett dimenziók szerint tartalmazza a hatások baranyai (magyar) jellemzőit, vélhető okait és a főbb javaslatokat, amelyek a kialakult állapotot pozitív irányban elmozdíthatnák. A Baranya Megyei Önkormányzat a kutatási zárótanulmányát szeptemberben továbbította a projekt gesztor szervezetének, a Steiermarki Tartományi Hivatalnak. A projekt partnerektől beérkezett kutatási tapasztalatok ún. projektcsoportos összegzésére 2009. október 6-án Grazban került sor. Itt a résztvevők képviselői a sport fenti három dimenziójával kapcsolatban elsősorban a közös jellemzőket, azonos problémákat, a lehetséges okokat és megoldási javaslatokat keresték, de nem kerülte el figyelmüket a nemzetek különbözőségeiből adódó, a dimenziókon keresztül csak helyben érzékelhető nehézségek sem. Ennek a projektcsoportos zárásnak az eredményeként született meg az előterjesztés 2. számú melléklete, az ún. Projektcsoportos vélemények a sportról prezentációs dokumentum, amit a projekt partnerek 2009. október 13-án Brüsszelben az Európai Unió tagállamainak sportfelelőseinek, sporttal foglalkozó politikusainak mutattak be. A projektcsoportos összegzés mindenekelőtt a sportban, annak különböző területein tapasztalható jellemzőkre koncentrál, és egy helyzetelemzés mellett a Mit tehetünk? kérdésre keresi a választ. Ezt követően a vizsgált hatásdimenziók fogalmait értelmezve, problémáit megmutatva megoldásokat fogalmaz meg. Így kívánja erősíteni a sport szerepét, felhívni a figyelmet a sport, a sportolás fontosságára.
3 A Sport három dimenzióban projektről szóló, az előterjesztés 1. és 2. számú mellékletei csupán összegzések. A teljes terjedelmű, eredeti anyagok (mint pályázati dokumentációk) a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalában megtekinthetők. A projekt baranyai részről jelenleg a pályázati beszámolás és elszámolás időszakában van. Ennek elemei a fenti és mellékelt tájékoztatók, mint helyi sportszakmai dokumentumok. Tisztelt Bizottság! Mindezek alapján kérem, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat Sport három dimenzióban elnevezésű nemzetközi projektben való részvételéről, a helyi és projektcsoportos sportszakmai tapasztalatokról szóló tájékoztatót, a mellékletekkel együtt fogadja el. Határozati javaslat: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Nemzeti- és Etnikai Kisebbségi, Ifjúsági és Sport Bizottsága a Baranya Megyei Önkormányzat Sport három dimenzióban elnevezésű nemzetközi projektben való részvételéről, a helyi és projektcsoportos sportszakmai tapasztalatokról szóló tájékoztatót - a mellékletekkel együtt tudomásul veszi. Pécs, 2009. november 23. Weisz Péter sk.
A SPORT 3 DIMENZIÓBAN PROJEKT SPORTSZAKMAI TAPASZTALATAI, BARANYAI VÉLEMÉNYEK A SPORTRÓL Ö S S Z E G Z É S 1. számú melléklet A legfontosabb észrevétel(ek) a sport helyi fejlődési irányairól Az utóbbi két évtizedben visszaesés tapasztalható a sportban résztvevők arányában, ami elsősorban a feltételek hiányára vezethető vissza: az infrastrukturális-, a személyi- és anyagi feltételek hiánya akadályozza a sport szélesebb körű társadalmi elterjedését. Az állam sportra fordított költségvetése is folyamatosan csökkent (2002-ben 30 milliárd forint volt, addig mostanra ez kevesebb, mint a felére, 14 milliárd forintra csökkent). Az országban minisztériuma sincs a sportnak (a sportélet csak államtitkársági szinten működik), amivel a politika negatív üzenetet közvetít a sportról. A sport szerepe egyre inkább háttérbe szorult: vannak olyan rétegek, akik gyermekeinek életében a kötelező testnevelés órákon kívül egyáltalán nincs jelen a sport; ugyanakkor a sportolás egyre inkább anyagi helyzethez is kötődik: nem mindenki tudja megfizetni (például a sportegyesületi tagdíjakat). Az utóbbi két évtizedben gyengült a középiskolai sportélet, és lassan az egyetemi sport is gyakorlatilag megszűnt; a sportnak egyre kevésbé van helye a mai magyar társadalomban: a megítélése, működtetése, finanszírozása nem megfelelő. A sport szélesebb körű társadalmi elterjedésében a feltételek megteremtése és fenntartása mellett nagyobb hangsúlyt kellene kapni az alapoknak: a sportot minél előbb meg kell ismertetni és szeretetni a gyerekekkel ahhoz, hogy később építeni lehessen erre, akár az élsportban, akár a tömegsportban. A sportolás biztosítása a gyerek ifjúsági koráig olyan eszköz minden ember fejlődésében, ami élményhez juttatja, és ennél olcsóbban örömet, élményt szerezni az egyénnek, a csoportoknak nem lehet! (de ehhez feltételek kellenek). 1. dimenzió: A sport és a közegészségügy kapcsolata, valamint az egészséges életmódban betöltött szerepe 1.1. Jellemzők: A sport társadalomban betöltött szerepe, presztízse csökkent az elmúlt egy-két évtizedben, kevesebben vesznek részt az élsportban, a tömegsportban, kevesebb élményt nyújt elsősorban a fiatalabb korcsoport számára a sport, mint régebben. Romlottak a sportolási lehetőségek, rosszabb a létesítményhelyzet, mint volt 10-20 évvel ezelőtt. A sport szerepének jelentősége az oktatásban gyengült. E tény magával hozta, hogy a gyerekek nem tanulják meg a sport szeretetét, alapvető hiányosságokkal rendelkeznek a mozgáskultúra szintjén is. A motiváció elveszett, mind a gyerek, mind a szülő részéről: a gyorsan változó világban egyéb tevékenységek kerülnek előtérbe, a sport érdektelenebbé válik, háttérbe szorul. Ez a folyamat továbbgyűrűzik a következő generáción is. A legutóbbi években rengeteg létesítményt számoltak fel, bontottak le az országban. A sportegyesületek száma is drasztikusan csökkent, szinte csak az élsportra termelő egyesületek maradtak meg. A populáris sportágakban eltűntek a kisebb egyesületek, amelyek felszívták az elit egyesületből kieső gyerekeket, felnőtteket. A politika hozzáállása negatív. A sportra és az egészséges életmódra való nevelés állami szinten is háttérbe szorult: a sport sokadik probléma a politika világában. A politikát csak a jéghegy csúcsa érdekli: egy-két eredmény a világversenyekről, de az alapot nem erősítik.
2 1.2. Okok: A sport társadalmi szerepének gyengülése leginkább az iskolákban kialakult helyzetre, a testnevelés presztízsének, jentőségének a visszaszorulására vezethető vissza. A testnevelő tanárok oktatásban sem mentek végbe teljesen pozitív folyamatok. Továbbá a testnevelők alulmotiváltsága is hozzájárul a negatív tendencia kialakulásához. A versenysport egyre kisebb számú utánpótlás anyagból tud táplálkozni. Ennek oka az iskolai testnevelés visszaszorulásában, a szülők hozzáállásában, a családok anyagi helyzetében és a versenysport kisebb megbecsülésében (más tevékenységekkel szemben) keresendők. A sport társadalmi szerepének változásában az anyagi források hiánya, valamint a politika szerepvállalásában bekövetkezett negatív irányú szemléletváltása is hangsúlyos, amely az országos és helyi szintű hibás döntések sorozatában is megmutatkozik. 1.3. Főbb javaslatok, amelyek a kialakult állapotot pozitív irányban elmozdíthatnák: A testnevelés megreformálása van szükség: a mozgást a mindennapi élet természetes részévé kell tenni. Sokkal inkább az örömszerzésre és nem az osztályzásra kell fektetni a hangsúlyt az általános iskolában. A középiskolásoknak olyan mozgáslehetőséget kell biztosítani, ami felkelti érdeklődésüket. Az egyes tantárgyak hierarchiájában helyére kell tenni a testnevelést, amihez szükséges a társadalom gondolkodásmódjának megváltoztatása is. A testnevelésnek fontosabb szerephez kell jutnia az oktatásban. Egy jó testnevelő-tanár, edző, aki példát tud mutatni, aki megszeretteti a sportot nélkülözhetetlen. Amennyiben nem hozzák olyan helyzetbe e réteget anyagi és társadalmi elismertség szintjén, hogy teljesítse e küldetést, akkor a kulcsszereplő esik ki a rendszerből. A szülők szerepe és felelőssége is nagyon fontos tényező: tudatosítani kell mindegyikükben, hogy a sportnak milyen élettani szerepe van, illetve a sport elmaradása kihat a gyerekek felnőttkori életére. A sportpolitikának meg kell teremteni a tömegsport, szabadidősport lehetőségeit egyesületi szinten is és a létesítmények szintjén is. Állami szerepvállalás nélkül nem aktivizálható a társadalom. Olyan ösztönző rendszerre lenne szükség, ami törvényileg szabályozott adókedvezmények bevonásával motiválja a munkaadókat, továbbá olyan oktatási törvényre, ami magába foglalja a kötelező mindennapi testnevelésórát. 2. dimenzió: A sport és a társadalmi beilleszkedés, a sport szociális vetülete A sport társadalmi beilleszkedést elősegítő szerepét vizsgálva -mondhatjuk magyar specifikumként-, külön kell kezelni a roma lakosság speciális helyzetét, megítélését. A téma felvetése kapcsán, a nemzetiség esetében automatikusan erre a csoportra asszociáltak a kutatásban résztvevők, aminek természetesen kézenfekvő társadalmi összefüggései vannak. A fogyatékkal élőket kivéve a többi Magyarországon élő nemzetiség, egyéb társadalmi réteg estében úgy gondolták, hogy esetükben a sportnak nem kell betölteni integráló szerepet, mert alapvetően a társadalomba integrálódott csoportokról van szó, akiknek nincs szükségük a sporthoz ennek elérése érdekében. 2.1. Jellemzők: Régebben nagyobb szerepe volt a sportnak ebben a kérdésben, hiszen a rosszabb anyagi helyzetben élők gyerekei számára kiugrási lehetőséget jelentett a sport. Ha valaki tehetséges és szorgalmas volt a sport valamely területén, akkor arra felfigyeltek, kitűnt a társai közül. 1989 előtt a sport volt az egyik lehetőség, hogy úszni lehessen, vagy karriert lehessen befutni. 1989 óta a lehetőségek változtak: utazni lehet, karriert más módon is kovácsolhat valaki magának. Ebből adódóan a sportnak ez a szerepe valamelyest visszaszorult. Nagyobb lehetőség rejlik a sportban, e tekintetben, mint amennyit elértünk, igaz ez egy összetett probléma: integráció csak sporttal nem érhető el. A nagyobb lehetőség az iskolázatlan, rászoruló szegény réteg körében lehetséges.
3 Roma lakosság esetében: Van a sportnak kiemelő szerepe, de nem tömegesen, hanem egyedi esetekben. Azon a problémán, hogy roma vagy hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű a gyerek önmagában a sport nem fog segíteni. Az élsportban nagyon kevés roma szereplővel lehet találkozni. Az utánpótlás nevelés során 14 éves korig a legtöbb sportágban jelen vannak, de menet közben nagyobb a lemorzsolódási arányuk és a középiskolás korra szinte eltűnnek. Egyéb társadalmi réteg sportja: Több mint 500.000 fogyatékkal élő van ma Magyarországon. A sporttal kapcsolatos általános problémák a fogyatékkal élőknél is jelen vannak: az infrastrukturális-, a személyi- és anyagi feltételek teljes vagy részbeni hiánya nehezíti sportolásukat. Még mindig kevés az olyan tömegintézmény (bár az elmúlt években egy javuló tendencia érezhető), ahova a fogyatékkal élők el tudnak menni, és azt használni tudják. Nagy a lemaradásuk eszköz oldalon is. A fogyatékkal élők érdekvédelmi, -érvényesítési szerepüket az elmúlt években ugyan erősíteni tudták, de a fogyatékossági ágazatok közötti különbségek és a nemzetközi, nemzeti sportszervezeteik közötti ellentétek miatt fellépésük még mindig nem egységes, ami rontja esélyeiket, nehezíti integrálódásukat. A fogyatékkal élőknek nagyobb igényük van a sportra és arányaiban is többen sportolnak, mint ép társaik. A sportrendezvényeik azonban csak saját maguknak szólnak, ami szintén akadályozza az integrációt. A nők sportolási igényeit az elmúlt évtizedben jobban elfogadják, mint régen. A nők a rekreációs sportolás lehetősége kiszélesedett. 2.2. Okok: Roma lakosság esetében: A legnagyobb akadálya a roma gyerekek sport segítségével történő beintegrálásába a kulturális különbségek, az anyagi kiszolgáltatottság, a lemaradás. Az élsportból történő korai lemorzsolódásuk okai is az e területen elszenvedett hátrányokban keresendők. Ezen túlmenően a legnagyobb gátat számukra a családi háttér jelenti: akik tízen vannak egy szobában, akár két generáció is, ott reménytelennek tűnik a kísérlet, a sport általi beintegrálódás, hacsak onnan nem emelik ki és viszik például egy kollégiumi rendszerbe. Egyéb társadalmi réteg sportja: A fogyatékkal élőknél arányaiban sokkal nagyobb szerepe van a sportnak. Jobban tudják, hogy mit jelent az egészség, mint az ép társaik. A fogyatékkal élőknek a sport sikerélmény, öröm a mindennapi életükben. Ezáltal talán érzékenyebbek is. Nehéz együtt focizni, sportolni a sérült emberekkel. Éppen ezért az egészséges embereknek kellene jobban elfogadni, befogadni e szempontból is a fogyatékkal élőket. Ez egy össztársadalmi kérdés. Magyarországon, ha a nem fogyatékosok lehetőségei, létesítményekben, eszközökben fejlődnek akkor ez magával fogja hozni a fogyatékosok lehetőségének fejlődését is. Ha nem tud sportolni a nem fogyatékos, akkor nem tud sportolni a fogyatékos sem. 2.3. Főbb javaslatok, amelyek a kialakult állapotot pozitív irányban elmozdíthatnák: Roma lakosság esetében: Összességében akkor lehetne mozgósítani nagyobb arányban e népességet a sport számára, ha kiemelten kezelnék e lakosságot, nagyobb erőforrásokat csoportosítanának e területre. Emellett vannak olyan példák is, amelyek egy odafigyelő testnevelő tanár is sokat segíthet a beilleszkedésben. Fontos lenne, ha megpróbálnák a megfelelő feltételeket teremteni számukra, akkor a sport lehetne a legnagyobb kitörési lehetőségük. Egyéb társadalmi réteg sportja: A fogyatékkal élők számára is meg kell teremteni (majd fenntartani és fejleszteni) a versenysport és a szabadidősport elsősorban infrastrukturális- és anyagi feltételeit.
4 A fogyatékkal élők esetében jobban elősegíthetné a sport a beilleszkedést abban az esetben, ha olyan versenyeket is szerveznének, ahol fogyatékosok és nem fogyatékosok együtt szerepelhetnének. Az iskolákban sincs olyan versenyrendszer, ami felkarolná a fogyatékkal élőket, és országos szinten sincs olyan megmérettetési rendszer, ami az ő szintjükön űzhető élsport számára működtethető lenne. Példákat kell állítani számukra: ismert parasportolókat, például a Pásztori Dórit, Sors Tamást, stb. 3. dimenzió: A sport és az önkéntes munka, az aktív állampolgárságban betöltött szerepe 3.1. Jellemzők: A sportban megfelelően működik az önkéntesség, mivel másként nem is működhetne sem a tömegsport, sem a versenysport. A visszavonult sportolók, szülők, testnevelő tanárok, sportszerető civilek önkéntes vagy jelképes összegekért vállalt munkáikkal önzetlenül segítik a tömegsportot, a versenysportban érdekelt egyesületek munkáját. A magyar lakosság körében azt mondhatjuk, hogy egyre inkább terjed az önkéntes segítségnyújtás. Szívesen támogatnak az emberek egy jó kezdeményezést. Ha más aspektusból nézzük a problémát, azonban elég gyengén állunk Európához képest, pedig Pécsett az országos átlagnál is több hatékonyan működő civil szervezet van. 3.2. Okok: A sportban kevesen vállalnak önként szerepet, mivel az egész heti munkájuk után erre sem idejük, sem energiájuk nincs. Kiemelten igaz ez a leszakadóban lévő pedagógusokra, testnevelő tanárokra. A fiatalabb rétegeire sem igazán jellemző, hogy önzetlenül, érdek nélkül eljön valamit önkéntesen tevékenykedni, már ezt a mentalitást hozta az óvodából, iskolából, otthonról. Nálunk nincsenek olyan hagyományai az önkéntes munkának, mint külföldön, Nyugat-Európában. Voltak kötelező társadalmi munkák, de ezekről részben rossz élménye maradt azoknak a generációknak, akik még emlékeznek rá, akik meg nem, már egy más felfogásba csöppentek bele. Az emberek gondolkodásmódjában még nincs annyira benne, hogy önként segítsenek, álljanak bármilyen polgári kezdeményezés mögé. Nincs hagyománya, kultúrája az önkéntességnek, vannak jó kezdeményezések, de nem tudtak társadalmiasulni, néha észre sem vesszük őket. A válság miatt a helyzet még rosszabb lett, az emberek még zárkózottabbak lettek, mindenki a saját problémájával van elfoglalva. 3.3. Főbb javaslatok, amelyek a kialakult állapotot pozitív irányban elmozdíthatnák: Ahhoz, hogy a nyugat-európaihoz hasonló önkéntességen alapuló aktív polgár szerep alakuljon ki az országban jobb életkörülményekre, és a felfogásbeli változásra is egyaránt szükség van. Szervezői összegzés A sporthoz különböző szinten kötődő emberek véleménye hasonlított egymáséra, ha többször kicsit speciálisan is a saját szakterületük szemüvegén keresztül próbálták megközelíteni a problémákat. Nagyon markáns véleménykülönbségek az alapvető kérdésekben nem volt tapasztalható. A csoportos és egyéni interjúalanyok elsősorban a magyar viszonyokkal összefüggésben próbálták elemezni a sportról szóló ún. Fehérkönyvet, és az interjúk során a helyi viszonyok történelmi kialakulásával, illetve az elmúlt évtizedekben végbement változásokkal összefüggésben vezették le a tömegsport és a versenysport jelenlegi helyzetét. Emellett elmondták véleményüket az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a jövőbeli kilátásokról, illetve javaslatokat is megfogalmaztak a jövőre nézve annak érdekében, hogy a sport társadalmi megítélése, elismertsége mitől lehetne jobb a jövőben.
A SPORT 3 DIMENZIÓBAN PROJEKT SPORTSZAKMAI TAPASZTALATAI, PROJEKTCSOPORTOS VÉLEMÉNYEK A SPORTRÓL RÉSZTVEVŐI ÖSSZEGZÉS (kivonat) A legfontosabb észrevétel(ek) a sport fejlődési irányairól 2. számú melléklet 1. Az élsport és a passzív sportolás A sport kommercializálódása egyre jelentősebb; A sporteseményekhez kapcsolódóan nagy rendezvények jellemzőek: sok a lelkes ember, de az emberek között megfigyelhető a fanatizmus és az erőszakosság (pl. huligánok) is; A nagy események az egész országot népszerűsítik; Az élsport hatásai változatosak: Az élsportolókkal lehet azonosulni: vamailyen célért lelkesedni és sportolást népszerűsíteni; Sokan csak nézik a sportot anélkül, hogy sportolnának (passzív sportolás). A teljesítmény iránti elkötelezettség az amatőr sportolók versenyeire is egyre jellemzőbb. 2. Az amatőr sportolók versenyei A versenysport egyre inkább hivatásossá vált. Az edzők és menedzserek általában képzettek és alkalmazottként látják el feladatukat; A versenysport az élsport irányába tolódik el; A doppinghasználat időnként normálisnak tűnik, ugyanakkor a tiszta sport iránti elkötelezettség is jellemző; Kevesebb fiatal vesz részt a versenysportban; kevesebb a tehetség a felfedezés nehezebb; kevesebb tag idősebb tagok jellemzőek. Mit tehetünk a versenysport helyzetének fejlesztése érdekében? A struktúrák, folyamatok, edzőképzés fejlesztése szükséges; Az egyesületek támogatásának kritériuma kellene, hogy legyen a fiatal tehetségek gondozása; Nemzetközi együttműködéseket is támogatni kell; Szükséges folytatni a piramis elvet? A jövőben talán nem csak azon fog múlni, hogy egy klub jó-e, hogy eredményes sportolói vannak, hanem azon is, hogy az orvosi ellenőrzéseken jól szerepelnek a klub tagjai. A támogatás kritériumait ehhez kellene igazítani. 3. Tömegsport/Szabadidősport Több a tömegsport és egészségmegőrzés céljából űzött sport; több olyan sportolási mód, amely nem szervezett keretek között folyik; Egész iparág fejlődött ki a szabadidősportra; Társadalmi (pénzügyi) korlátok jellemzik az egyes szabadidős sportágakat, pl. golfot. Mit tehetünk a tömegsport/szabadidősport fejlesztése érdekében? Az egyesületek kínáljanak tömegsportolási lehetőségeket és alapvető mozgásformákat is; Megoldást kell találni azok számára, akik nem tudják kifizetni a szükséges díjakat; Olyan képzett edzőket kell biztosítani, akik értenek a szabadidős mozgásformákhoz és segítenek az egészségmegőrzésben. 4. A sport differenciálódása Több az élménysport, az extrém sportok, amelyek kalandot és új tapasztalatokat közvetítenek az embereknek, azonban több kockázattal is járnak; Az életmód és testmozgás közötti kapcsolatot jelenítik meg: például hip-hop, hegymászás, stb. Divat és felszerelés Divat iparág: sportáganként speciális ruha jellemző; Professzionális felszerelés szükségessége; A pénzügyi nyomás sokakat visszatart a mozgástól. 5. Sporttudomány, sport tanulmányok A sport tanulmányok megalapozottnak tűnnek; Ugyanakkor az orvostudomány elhanyagolja a megelőzés jelentőségét; Az orvosok a sportot gyógyszerként is felírják!
2 Hogyan tudjuk támogatni a sporttudományt és a sport tanulmányokat? Több tapasztalatcserére épülő program szükséges az egyesületekben, a sport tanulmányok és sportorvoslás területén; Indokolt a sport potenciális kockázatairól adatbázis létrehozása; Hatékony diagnosztikai rendszer szükséges a vérkeringés tesztelésére, a test fejlesztése, formálása érdekében. 6. Gyerekek és fiatalok sportolása Minden országban a gyerekek és fiatalok koordinációs nehézségeiről számoltak be: rossz koncentráció, túlsúly, stb. A gyerekek és a fiatalok vagy nagyon sportosak vagy egyáltalán nem: kevesen találhatóak a kettő között. 7. A szülők szerepe a sportolásban A szülők példát mutatnak, ők jelentik az alapot a mozgás, a táplálkozás és az egészséges életmód területén; Sokan nem foglalkoznak ezzel; Néhányan presszionálják a gyerekeik fejlődését, pedig a gyerekek inkább csak élvezni szeretnék az életet ; Az óvatosság és szabályozás irányába halad a trend? Több szabadságra van szükség a tapasztalatszerzéshez. Hogy tudjuk támogatni a szülőket a sport kapcsán? Fel kell ébreszteni a szülőket! hogyan csináljuk? Meg kell hívni a szülőket, hogy sportoljanak együtt a gyerekeikkel. Több információt kell adni a sport egészségre gyakorolt pozitív hatásairól és arról, hogy miként segíthetik a gyerekeiket. 8. Az óvodák és iskolák szerepe a sportolásban Hová tűnt a napi tornaóra? Egész napos iskola : a sport klubokkal való kooperáció újabb lehetőségei; Az elméleti alaptudást is át kell adni; Más szakmákkal való jobb együttműködés szükséges. Mit tudunk csinálni az óvodákban és iskolákban? Több fizikai (pl. torna) órára van szükség; Az általános iskolai tanároknak továbbképzést kellene tartani az egészséges sportolásról; A napi mozgásra, nem csak a tornaórán, hanem más formákban is szükség van; Az iskolai büfék változtatása elengedhetetlen; A szülők részére szükség lenne tanácsadásra. 9. A mozgás szerepe a napi rutinban A mindennapi rutinban is mozogni kell: lépcső lift helyett, bicikli autó helyett, egy megállóval hamarabb kiszállni és sétálni, stb. Nyugdíjasok Manapság többet sportolnak a nyugdíjasok; Öregebbek leszünk a testünknek szüksége van a szinten tartásra. vélemény egyre inkább jellemző. A közös cél Mindenkinek lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy olyan mozgást végezzen, amilyet szeretne; Hetente legalább 1-3 órát kell mindenkinek mozognia; A jó szokások kialakítására nem szabad sokat várni: Ha gyerekként nem szerettél sportolni, ez valószínűleg később sem fog változni. 10. Sportlétesítmények Az ingyenes és nyitott sportlétesítmények a legfontosabbak; Az iskolák és egyesületek létesítményeit a normális órákon és edzéseken kívül is nyitottá kell tenni; A felelősség és biztonság (őrzés) kérdését megoldottá kell tenni; Biztonsági őrök, sportkoordinátorok-sportszervezők, kvalifikált fiatal munkások, szociális munkások, kvalifikált hivatásos munkaerő szükséges; Sportlétesítmények létesítésével a kórházakra jutó kiadások csökkenthetők! vélemény egyre inkább jellemző.
3 11. A jólét kérdése a sport társadalmi (anyagi) korlátai A sportolás manapság már egyre inkább privilégium? általános kérdés; A sportolás nem függhet az anyagiaktól! Az állam kötelezettséget vállalhatna a szociálisan hátrányos helyzetű emberekért, és fizethetné a klub tagdíját. 12. A sport szerepe a társadalomban A sport csak akkor érheti el a teljes potenciálját, ha a sport többet jelent mindenki számára, mint jelenleg; Az Európai Unióval való azonosulás elősegítése érdekében célszerű lenne EU-ligát létrehozni. 13. A politika szerepe Az Európai Unió sport iránti érdeklődése manapság egyre inkább növekszik; Az Európai Uniónak az állampolgárok életminősége iránt komolyabb felelősséget kellene vállalnia (élettér, munkaidő, stb.); Az Európai Unión belül a tagállamok alapvető felelőssége, hogy sportlétesítményeket kínáljon, és finanszírozza a működtetéshez szükséges humánerőforrást; A verseny- és élsport sikereire való fókuszálás helyett, hangsúlyosabb helyet kell kapnia a tömegsportnak, szabadidősportnak. 14. Mi a jobb a múltban? Eltérő nézetek, vélemények a szakértők és az átlagemberek részéről A szakértők részéről eléggé negatív hangulat jellemző. Véleményük szerint manapság a sport helyzete rosszabb, mint korábban- Az átlagembereket inkább pozitív attitűd jellemzi: Ma az emberek egészségesebbek, Mindenki számára van lehetőség, Sokkal több lehetőség van. 1. dimenzió: A sport és a közegészségügy kapcsolata, valamint az egészséges életmódban betöltött szerepe Mit gondolunk az egészség szó hallatán? Az egészség integrált szemlélete; A sport spektrumának széles a variációja: prevenció, struktúrák, családok, információk; Egészséges test: rendben kell lennie a paramétereknek a vizsgálatoknál kevesebb betegség; Józanság: jó közérzet, koncentráció, mentális erősség és frisseség, egyensúly, az élet élvezete, vidámság, vitalitás, teljesnek lenni, élni szeretés, bio-pszichológiai jólét.; Egészségesnek lenni presszúra manapság? Érdekkonfliktus az iparral? (gyógyszer, biztosítás, ingatlan) Egészségtudatosság Növekedett az egészségtudatosság ezt tükrözi a média és a lakosság; Csak képzés kérdése. Hogyan tudja a sport az egészségmegőrzést biztosítani? A túlzásba vitt sportolásnak lehetnek egészségre káros hatásai; A sport természetesen nagyon fontos az egészség szempontjából, amennyiben valaki rendszeresen, mértékletesen, megfelelő tudással, az egyes sportágak közötti egyensúly megtartásával sportol; Ha valaki valamiben jó, akkor azt élvezi és nincs szükség külső hatásra; A szellemi fittségre, egészségre nagyon jó hatással van a sport; Jó a feszültség és relaxáció közötti egyensúly megtalálására a hétköznapokban; A társadalmi életben és a személyes fejlődésben pozitív hatásai vannak. 2. dimenzió: A sport és a társadalmi beilleszkedés, a sport szociális vetülete Mit értünk társadalmi beilleszkedés alatt? Participáció, elismerés, antidiszkrimináció, antirasszizmus, különbségek elfogadása, szolidaritás, elismerés, azonos esélyek, azonos jogok mindenki számára, határok nélküli társadalom; Paradigmaváltás az integrációtól a társadalmi beilleszkedésig ; Minden kisebbség számára jog a döntések részvételében minden területen. Fogyatékkal élők A fogyatékkal élő személyek a sportolásához nehezebb megteremteni a feltételeket; de az elmúlt években ugyanakkor javultak lehetőségeik; A sportegyesületek egyre inkább elkezdtek nyitni a fogyatékkal élők irányába; Speciális vagy nyitott versenyekre van szükség? a kérdés nem eldöntött, még az érintettek számára sem; A fogyatékkal élő személyeknek több segítségre van szükségük, mint ép társaiknak.
4 Nők Az utóbbi években a nők helyzete a sportolás tekintetében egyértelműen javult; A szakemberek esetében pénzügyi elismerésük, az egyenjogúságuk ezen a területen is messze van egymástól; Ha egy nő focizik, normálisnak kell tűnnie, az élet más területére is példaként szolgálhat. Beilleszkedési problémák néhány tagállamban Dél-Tirolban két nyelv A sport hozzájárulhat, hogy a fiatalok körében mindkét hivatalos nyelv (német, olasz) elfogadottsága nőjön; Probléma: Mit tehet egy klub, ha főként olaszul beszélő gyerekek jönnek egy németes edzésre? Romák Magyarországon Magyarországon a lakosság kb. 4-5% -a roma, különböző háttérrel; Kulturális különbségek jellemzik őket, és pénzügyi nehézségek; A sport kiemelkedési lehetőséget jelenthet számukra, de csak egyes esetekben; A sport önmagában nem tudja megváltoztatni ezen gyerekek kedvezőtlen helyzetét. Bevándorlók (Ausztriában jellemző) A sport a bevándorlók társadalmi beilleszkedésénél segíthet; Ugyanakkor nagyon heterogén csoport ; Jellemzők a városokban könnyebb a feltételek megteremtése: a sportlétesítmények megnyitása számukra; Amennyiben a bevándorló sikeres sportoló válik, akkor a társadalmi elfogadottsága növekszik; Hiányzik a migráns szervezetek partnerként történő bevonása. Mit tehet a sport a beilleszkedés érdekében? A sportrendezvényeken kifejezhetik az emberek az elégedetlenségüket; Mások különbözőségét meg lehet tapasztalni a sport által, ugyanakkor ezen a módon csökkenthető a diszkrimináció; Kulcsszereplő az edző, de szükséges köztük az aktív idők közötti kommunikáció is, illetve elengedhetetlen speciális képzésük; A polaritás elkerülése érdekében versenysorozatok, cserekapcsolatok, vegyes csapatok szükségesek. Mit kell tenni a sport általi integráció területén? Akadálymentes sportlétesítmények szükségesek; Az edzőknek speciális képzést kell tartani a társadalmi beilleszkedésről, az antidiszkriminációról, stb. A sportklubokat informálni kell: hogyan tudják lehetőségeiket feltárni a fogyatékkal élők, a bevándorlók számára? A rajongóklubokkal aktív kapcsolattartásban szükséges a diszkriminációról tréningeket szervezni, és megfelelően, teljes körűen informálni a klubtagokat. 3. dimenzió: A sport és az önkéntes munka, az aktív állampolgárságban betöltött szerepe A sport önkéntesek nélkül nem létezhet. A participáció és a kommunikáció kooperatív kultúrájának tere; Sok munka fizetség nélkül vagy jelképes juttatásért jellemzi; Az önkéntesség kultúrája manapság megváltozott: elsősorban időszakos projektekhez kapcsolódnak; Nagyon heterogén motívumok jellemzik; Azok, akik korábban sportegyesületekben dolgoztak, azok közül sokan kerülnek önkéntesként egyesületekbe; Folyamatos képzésekkel és tréningekkel munkájuk hatékonysága növelhető; A hivatalnokok és önkéntesek hihetetlen kockázatokat vállalnak: több információ kell köztük, és a strukturális megoldások indokoltak; Társadalmi elismerésük elengedhetetlen! Megjegyzés A jelentés a projekt fókuszcsoportos vizsgálataiban és interjúin résztvevők véleményét összegzi. Nem szociológiai kutatás vagy reprezentatív vélemény. Meglehetősen szubjektív, de sok tapasztalatot tartalmaz.