PROGNOZIS_2009: Észak-Alföld

PROGNOZIS_2009: Észak-Alföld Készült a PROGNOZIS_2009 kutatási program keretében Budapest, 2009. december 1.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatómőhely, amely elsısorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Research Institute of Economics and Enterprises Hungarian Chamber of Commerce and Industry Az elemzést készítette: Németh Nándor, Ph.D. (Pannon.Elemzı Iroda, területi elemzı) Kutatásvezetı: Tóth István János, Ph.D. (tudományos fımunkatárs, MTA KTI, ügyvezetı igazgató, MKIK GVI) e-mail: tothij@econ.core.hu Internet: http://econ.core.hu/~tothij MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Cím: 1034 Budapest, Bécsi út 120. Tel: 235-0584 Fax: 235-0713 e-mail: gvi@gvi.hu internet: http://www.gvi.hu 2/23

Tartalom Összefoglalás... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 1. Településszerkezet, elérhetıség... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 2. Demográfiai folyamatok... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 4. Munkanélküliség, keresetek... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Táblázatok... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. Ábrák... Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 3/23

Összefoglalás Az Észak-Alföld az ország legkevésbé fejlett, a mai gazdasági felfogás szerint tradicionálisan elmaradott régiója. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Nógráddal vetekedik a megyei fejlettségi rangsor utolsó helyének elkerüléséért, mely versenyben most épp Nógrád áll vesztésre. A régió mindhárom megyéje a relatív fejlettségi pozíciókat tekintve stagnál, vagyis gazdasági növekedésük néhány százalékpontos ingadozással nagyjából az országos átlagnak felel meg. A munkanélküliség szintje nagyon magas, a foglalkoztatottság alacsony. Azon ábrák és táblázatok jegyzéke, ahol meg tudtuk hosszabbítani az idısort a Prognózis_2008 kutatási program eredményeihez képest: 3.1. táblázat 3.2. táblázat 4.1. táblázat 4.2. táblázat 4.3. táblázat 1.1. ábra 3.1. ábra 4.1. ábra 4.2. ábra 4.3. ábra 4/23

1. Településszerkezet, elérhetıség Az Észak-Alföldi régió a Nagyalföld északi, északkeleti részét foglalja magába. Történelmi és természetföldrajzi okokból a régió településszerkezetét a nagyobb, legtöbb esetben mezıvárosi hagyományokkal rendelkezı nagyközségek, illetve kisebb és nagyobb városok hálózata határozza meg. A régió településállományának közel 90 százalékát az 500 lakosnál nagyobb települések teszik ki, s kiemelkedıen magas a 2-20 ezer lakosú települések aránya. A régió három megyéjében szinte számra megegyezı az 5 ezer lakosnál népesebb települések száma. Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek száma is hasonló (82 illetve 78), míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentıs számban találhatók kisebb, kétezer lakosnál is alacsonyabb népességő községek. Különösen a szatmári és beregi térségben fordulnak elı ezer léleknél kisebb népességő falvak. Hajdú-Bihar népességének csupán ötöde él falvakban, ami az ország megyéi közül a legalacsonyabb arányszám. Hajdú-Biharhoz csak a nagyalföldi megyék (Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok) városiasodottsága hasonlítható. 1.1. táblázat: Az Észak-Alföld településszerkezete Észak- Alföld Hajdú- Bihar Szabolcs- Szatmár- Bereg Jász- Nagykun- Szolnok Településnagyság-kategóriák <200 200-500 500-1e 1e-2e 2e-5e 5e-10e 10e-20e 20e-50e 50< Összesen településszám (db) 8 36 82 100 100 39 16 5 3 389 régión belüli eloszlás (%) 2,1 9,3 21,1 25,7 25,7 10,0 4,1 1,3 0,8 100 országos részesedés (%) 2,4 5,2 12,2 15,4 19,8 26,7 19,5 12,2 15,0 12,4 településszám (db) 1 4 11 22 22 13 6 2 1 82 régión belüli eloszlás (%) 1,2 4,9 13,4 26,8 26,8 15,9 7,3 2,4 1,2 100 országos részesedés (%) 0,3 0,6 1,6 3,4 4,3 8,9 7,3 4,9 5,0 2,6 településszám (db) 7 27 63 55 58 12 6 0 1 229 régión belüli eloszlás (%) 3,1 11,8 27,5 24,0 25,3 5,2 2,6 0,0 0,4 100 országos részesedés (%) 2,1 3,9 9,3 8,4 11,5 8,2 7,3 0,0 5,0 7,3 településszám (db) 0 5 8 23 20 14 4 3 1 78 régión belüli eloszlás (%) 0,0 6,4 10,3 29,5 25,6 17,9 5,1 3,8 1,3 100 országos részesedés (%) 0,0 0,7 1,2 3,5 4,0 9,6 4,9 7,3 5,0 2,5 A régió népességének 13,2 százaléka, 206 ezer fı él Debrecenben. A régióközpont Magyarország második legnépesebb városa. A régióban még két megyei jogállású település, Nyíregyháza (118 ezer lakos) és Szolnok (75 ezer lakos) található, a régió középvárosainak száma öt (Hajdúböszörmény, Jászberény, Hajdúszoboszló, Törökszentmiklós és Karcag) és csökkenı népességő. A régió városainak száma egyedülállóan magas, 68 kisebb-nagyobb városi jogállású település található itt. A régió legkisebb városa a 2234 lelkes Máriapócs (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). 2009-ben négy település kapott itt városi rangot: Nyírmada és Vaja Szabolcs- 5/23

Szatmár-Bereg megyében, míg Jászkisér és Rákóczifalva Jász-Nagykun-Szolnok megyében. A régió legkisebb településén, a Fehérgyarmati kistérségben található Nemesborzován 92 lakos él. 1.1. ábra: Városok az Észak-Alföldön, 2009. S z e r k e s z t e t t e : P a n n o n. E l e m z ı I r o d a megyeszékhely (3) kistérségközpont (25) egyéb város (40) 6/23

1.2. ábra: A legközelebbi kistérség-központ közúti elérhetısége, 2007. április 1. perc 30 felett (6) 20-30 (64) 10-20 (197) 10 alatt (95) kistérség-központ (27) 1.3. ábra: A legközelebbi megyeszékhely közúti elérhetısége, 2007. április 1. perc 60 felett (89) 30-60 (199) 15-30 (88) 15 alatt (10) megyeszékhely (3) Az Észak-Alföld településszerkezete és elérhetıségi viszonyai szoros kapcsolatban vannak. Mint a fenti két térkép is mutatja, jelentıs különbség van a régió középsı és 7/23

nyugati, illetve északkeleti részei között. Az Észak-Alföldön a legmagasabb azoknak a lakosoknak az aránya, akik olyan településen élnek, ahonnét 30 percnél többet kell a legközelebbi kistérségi központba való eljutáshoz utazni. Hat ilyen településen több mint 12 ezer lakos él, s további közel 120 ezer fınek 20-30 percet kell a kistérségi központba való eljutáshoz utaznia (a régió lakosságának 7,5 százaléka). A megyeszékhelyek elérhetısége is meglehetısen rossz, 89 településrıl 88 ezer embernek 60 percnél többet kell utaznia az eljutáshoz. Különösen a szatmári és beregi részek elérhetıségi viszonyai maradnak el a régiós átlagtól. Összesen 13 olyan település van, ahonnét 15 percen belül megközelíthetık a megyeszékhelyek, itt a régió népességének 27,9 százaléka él. Minıségükkel különösen a Debrecen- Nyíregyháza közt elhelyezkedı települések elérhetıségi viszonyai emelkednek ki a régióban, amit az M3-as autópálya új szakaszainak befejezése tovább javított. 2007 áprilisában a régió népességének több mint ötöde élt olyan településen, ahonnét 15 percen belül fel lehetett hajtani az autópályára. Ugyanakkor több mint 600 ezer embernek (39,4%) 30-60 percet, további 400 ezernek (26,1%) pedig egy óránál is többet kell utaznia ahhoz, hogy gépjármővel eljusson a legközelebbi autópályalehajtóhoz. Néhány kistelepülés kivételével Budapest a régióból csak egy óránál hosszabb utazást követıen érhetı el. 2. Demográfiai folyamatok Az Észak-Alföld a jelentısebb népességcsökkentést elszenvedett régióink egyike. 1990 óta ötvenezer fıvel csökkent az állandó lakosság száma, így 2006-ban már csak 1 millió 553 ezer fı élt a régióban. A népességszám csökkenése Jász-Nagykun- Szolnok megyében volt a legjelentısebb, de a régió másik két megyéjében is visszaesett az ott élık száma. Az Észak-Alföld településeinek nagyobbik részében mind a természetes szaporodás, mind a vándorlás egyenlege kedvezıtlenül alakult. A nagyvárosok agglomerációs övezetében e régióban is szuburbanizációs folyamatok jelentkeztek, s a Debrecen, Nyíregyháza és Szolnok körüli települések jelentıs vándorlási nyereséget mutattak az elmúlt években. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számos kisebb településén a természetes szaporodás egyenlege ugyan pozitív volt, a települések többségében azonban különösen a Nagykunságban és a Hajdúságban a halálozások száma meghaladta a születésekét. A legkedvezıtlenebb demográfiai folyamatok Jász-Nagykun-Szolnok megyét jellemzik. A lakosság természetes fogyása is jelentısen az országos átlag felett van, de jelentıs a megye vándorlási vesztesége is. Ez utóbbi különösen az elmúlt néhány évben és az 1990 körüli idıszakban volt jelentıs. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sokáig a legjelentısebb természetes szaporodási pozitívumot mutató megyénk volt, 1998 óta azonban már e megyében a népesség természetes fogyása figyelhetı meg. A régióban viszonylag jó demográfiai helyzetben levı Hajdú-Bihar megye népességét mind a szerényebb vándorlási veszteség, mind a természetes fogyás csökkenti. 8/23

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg teljes demográfiai függıségi rátája megegyezik: minden 100 aktív korú lakosra 55-56 fiatal és idıs jut, míg Jász- Nagykun-Szolnok lényegesen rosszabb helyzetben van, itt ez az érték 59. 2.1. ábra: A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg által kirajzolt demográfiai településtípusok az Észak-Alföldön (2003-2007 átlaga) mindkettı + (15) -tsz és +ve (111) +tsz és -ve (64) mindkettı - (199) 9/23

2.1. táblázat: Demográfiai folyamatok az Észak-Alföldön 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Függıségi ráta Észak-Alföld 0,64 0,63 0,62 0,62 0,61 0,60 0,60 0,60 0,60 0,59 0,59 0,59 0,58 0,58 0,58 0,57 0,56 0,56 Hajdú-Bihar 0,63 0,62 0,61 0,60 0,60 0,59 0,59 0,59 0,59 0,58 0,58 0,58 0,58 0,57 0,57 0,56 0,56 0,56 Szabolcs-Szatmár-Bereg 0,64 0,63 0,63 0,62 0,61 0,61 0,60 0,60 0,60 0,59 0,59 0,58 0,57 0,57 0,56 0,55 0,55 0,55 Jász-Nagykun-Szolnok 0,65 0,64 0,63 0,62 0,62 0,61 0,61 0,61 0,61 0,61 0,61 0,60 0,60 0,60 0,60 0,59 0,59 0,59 Természetes szaporodás Észak-Alföld 1,0 0,8-0,1-0,8-0,6-0,5-1,0-1,1-1,8-2,4-1,7-1,7-2,0-2,6-2,2-2,7-2,1-2,5 Hajdú-Bihar 1,8 1,5 0,8-0,2 0,0 0,5-0,9-1,1-1,6-2,1-1,3-1,3-1,6-1,9-1,8-2,1-1,9-2,1 Szabolcs-Szatmár-Bereg 2,0 1,3 0,6-0,2 0,1 0,5 0,9 1,0 0,1-0,9-0,5-0,5-0,7-1,7-1,2-1,7-0,9-1,3 Jász-Nagykun-Szolnok -1,2-0,8-2,3-2,5-2,5-2,9-3,5-4,0-4,7-4,9-3,9-3,7-4,2-5,0-4,1-5,0-4,1-4,7 Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg Észak-Alföld -4,2-3,1-2,7-2,6-2,4-1,2-1,3-1,5-1,4-2,0-1,4-1,4-2,0-2,8-2,3-2,9-4,1-5,1 Hajdú-Bihar -0,9-0,5-0,6-1,2 0,5-0,7-2,7-2,5-1,8-1,7-1,0-0,6-0,4-1,8-0,9-1,9-2,4-1,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg -7,8-5,8-5,0-4,1-5,2-1,1-0,8-0,9-1,2-2,7-2,3-2,4-3,7-4,0-3,7-3,6-4,7-7,3 Jász-Nagykun-Szolnok -3,5-2,7-2,1-2,2-2,4-1,9-0,3-1,0-1,2-1,4-0,8-1,0-1,7-2,5-2,2-3,4-5,5-6,5 Állandó vándorlási egyenleg Észak-Alföld -1,8-2,3-1,7-2,0-3,2-3,6 Hajdú-Bihar -0,7-1,4-0,9-1,5-2,1-1,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg -3,0-3,4-2,4-2,3-3,6-4,7 Jász-Nagykun-Szolnok -1,5-1,8-1,7-2,3-3,9-4,2

3. Gazdasági fejlettség, gazdaságszerkezet 3.1. táblázat: A relatív gazdasági fejlettségi pozíciók változása az Észak-Alföldön, 1975-2007.* Egy lakosra jutó GDP az országos átlag %-ában 197519941995199619971998199920002001200220032004 200520062007 Észak Alföld 77 74 71 70 69 68 64 64 66 65 66 65 64 63 63 Hajdú-Bihar 83 83 78 78 76 76 72 72 74 73 76 76 74 72 72 Jász-Nagykun-Szolnok 93 79 77 76 75 72 67 67 70 68 66 65 62 65 65 Szabolcs-Szatmár-Bereg 59 62 61 59 58 57 55 54 57 54 56 56 55 53 54 *Aláhúzva az adott terület legmagasabb értéke. 3.2. táblázat: A bruttó hozzáadott érték (GVA) ágazati megoszlása, 2007. A, B C, D E F G H I J K L M N O Összesen Az adott területek részesedése az egyes ágazatok országos össztermelésébıl (%) Észak-Alföld 20,1 9,4 7,3 11,4 8,2 10,4 8,1 5,4 7,1 9,5 14,2 14,0 9,9 9,5 Hajdú-Bihar 8,4 3,2 3,9 4,8 3,6 5,0 3,6 2,4 3,2 3,4 5,5 6,0 4,4 3,9 Jász-N.-Sz. 5,4 3,5 1,4 2,4 2,0 2,2 1,7 1,3 1,9 2,7 3,2 3,5 2,2 2,6 Szabolcs-Sz.-B. 6,3 2,8 2,0 4,3 2,7 3,2 2,8 1,6 2,0 3,5 5,4 4,5 3,3 3,1 Az egyes gazdasági ágak részesedése az adott terület bruttó hozzáadott értékébıl (%) Észak-Alföld 8,4 22,0 2,1 5,6 10,4 1,8 7,0 2,4 13,5 8,4 7,5 6,2 4,7 100 Hajdú-Bihar 8,6 18,2 2,8 5,8 11,1 2,1 7,5 2,7 15,1 7,3 7,1 6,5 5,2 100 Jász-N.-Sz. 8,2 29,9 1,5 4,3 9,3 1,4 5,5 2,2 13,2 8,6 6,3 5,8 3,8 100 Szabolcs-Sz.-B. 8,2 20,0 1,9 6,5 10,5 1,7 7,6 2,2 11,7 9,6 9,0 6,3 4,8 100 Magyarország 4,0 22,3 2,8 4,7 12,0 1,6 8,2 4,2 18,1 8,4 5,1 4,2 4,5 100 Az egyes gazdasági ágak relatív súlya az országos átlag arányában (%) Észak-Alföld 211 99 77 120 86 109 85 57 75 100 149 148 104 Hajdú-Bihar 217 82 100 124 92 129 92 63 84 87 141 154 115 Jász-N.-Sz. 207 134 53 92 77 83 67 52 73 102 125 136 85 Szabolcs-Sz.-B. 208 90 67 139 87 104 93 53 65 115 178 148 107 Magyarország 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 Megjegyzés: A= mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B= halászat; C= bányászat; D= feldolgozóipar; E= villamosipar, gáz-, gız- és vízellátás; F= építıipar; G= kereskedelem, javítás; H= szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I= szállítás, raktározás, posta és távközlés; J= pénzügyi tevékenység; K= ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L= közigazgatás, védelem, kötelezı társadalombiztosítás; M= oktatás; N= egészségügyi, szociális ellátás; O= egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Az Észak-Alföld az ország legkevésbé fejlett régiója, bár fajlagos GDP-értéke nem sokban marad el Észak-Magyarországétól, a Dél-Alföldétıl és a Dél-Dunántúlétól. A

régió megyéi közül Szabolcs-Szatmár-Bereg tradicionálisan elmaradott területnek számít, relatív fejlettségi pozíciója 1975-ben is lényegében ugyanolyan volt, mint ma. Hajdú-Biharral együtt ez az ország egyik olyan megyéje, ahol a relatív fejlettségi értékek igen szők sávban mozogtak a vizsgált idıszakban, sem látványos kiugrások, sem érzékelhetı visszaesések nem következtek be. A két megye között e tekintetben a lényegi különbség az, hogy Hajdú-Bihar fejlettségi szintje folyamatosan mintegy 20%-ponttal magasabban volt, mint Szabolcs-Szatmár-Beregé. Jász-Nagykun- Szolnok némiképp más pályán mozgott. Az iparosításnak köszönhetıen 1975-ben megközelítette az országos fejlettségi szintet, ám a rendszerváltozás itt is visszaesést és azóta is tartó folyamatos pozícióvesztést okozott, mely trend az utóbbi években stagnálásba látszik átfordulni. Az Észak-Alföld alapvetıen mezıgazdasági karakterő régió, bár értéktermelésének 22%-a a feldolgozóiparból származik. Az agrárium súlya bı kétszeresen nagyobb a helyi gazdaságszerkezetben az országos átlaghoz képest; e tekintetben a három megye között lényegében nincs különbség. Ugyanakkor a feldolgozóipar esetén már jelentısek a belsı egyenlıtlenségek: ez az ágazat Jász-Nagykun-Szolnok megyében az értéktermelés 30%-át adja, miközben az országos átlag mindössze 22%. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ez az ágazat viszont ennél alacsonyabb, 20%- os, Hajdú-Biharban pedig 18%-os súlyt képvisel. Viszonylag jelentıs többletsúlya van az országos átlaghoz képest az építıiparnak, az oktatásnak és az egészségügynek. A régió top500-as cégeinek ágazati megoszlása is ezt a képet erısíti meg. 3.3. táblázat: Az Észak-Alföld top500-as cégei, 2006. A cég helyezése az 500-as listán Cég Ágazat Megye 22 Tigáz Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. energiaszolgáltatás Hajdú-Bihar 35 Electrolux Lehel Hőtıgépgyár Kft. gépgyártás Jász-Nagykun-Szolnok 68 Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft. gumi- és mőanyagipar KITE Mezıgazdasági Szolgáltató 69 Zrt. nagykereskedelem (gép) Hajdú-Bihar 75 E.On Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. energiaszolgáltatás Hajdú-Bihar 12/23 Szabolcs-Szatmár- Bereg 137 Debreceni Magas-, Mély és Útépítı Zrt. építıipar Hajdú-Bihar 140 Friesland Hungária Zrt. élelmiszeripar Hajdú-Bihar 148 National Instruments Europe Kft. elektronikai ipar Hajdú-Bihar 159 Alföldi Tej Kft. nagykereskedelem (élelmiszer) Hajdú-Bihar 168 Jász-Plasztik Kft. gépgyártás Jász-Nagykun-Szolnok 170 Mondi Business Paper Hungary Zrt. papíripar Jász-Nagykun-Szolnok Kerekes Szállítási és Kereskedelmi nagykereskedelem 240 Kft. (élelmiszer) Hajdú-Bihar 241 Tisza-Coop Zrt. nagykereskedelem (élelmiszer) Jász-Nagykun-Szolnok 248 Szatmári Kft. (Jászberény) nagykereskedelem (vasáru) Jász-Nagykun-Szolnok nagykereskedelem (vegyi Szabolcs-Szatmár- 261 Taurus Carbonpack Kft. áru) Bereg 285 Debreceni Hús Zrt.* élelmiszeripar Hajdú-Bihar 294 EMCON Technologies Kft. autóalkatrész-gyártás Jász-Nagykun-Szolnok 297 Eastern Sugar Cukoripari Zrt. élelmiszeripar Hajdú-Bihar 334 MÁV Szolnoki Jármőjavító Kft. jármőgyártás, -javítás Jász-Nagykun-Szolnok 345 Debreceni Vagyonkezelı Zrt.* vagyonkezelés Hajdú-Bihar

369 Interspan Kft. fafeldolgozás Szabolcs-Szatmár- Bereg 379 Claas Hungária Kft. gépgyártás Jász-Nagykun-Szolnok 382 Co-o Star Zrt. kiskereskedelem Jász-Nagykun-Szolnok 388 Coop Szolnok Zrt. kiskereskedelem Jász-Nagykun-Szolnok 389 Carrier CR Magyarország Kft. gépgyártás Jász-Nagykun-Szolnok nagykereskedelem (vegyi 395 Bige Holding Kft. áru) Jász-Nagykun-Szolnok 403 Baromfi-Coop Kft.* mezıgazdaság Hajdú-Bihar 431 Marso Kft. kiskereskedelem Szabolcs-Szatmár- Bereg 438 Révész Eurotrans Kft. fuvarozás Szabolcs-Szatmár- Bereg 461 Kelet-Alfi-Ker Kft. nagykereskedelem (élelmiszer) Szabolcs-Szatmár- Bereg 476 E.On Energiatermelı Kft. energiaszolgáltatás Hajdú-Bihar 482 Jászberényi Aprítógépgyár Zrt. gépgyártás Jász-Nagykun-Szolnok 498 Hunép Universal Zrt. építıipar Hajdú-Bihar Forrás: CREDITREFORM-INTERINFO KFT és HVG 2008. január 5. pp. 52-61. 3.4. táblázat: Az ipari termelés fajlagos értéke, valamint annak bázis- és láncindex idısorai, 1964-2003. Egy fıre jutó ipari termelési érték (Bp=100) Az ipari termelés bázis-index idısorai a megyékben (1964=100) Az ipari termelés lánc-index idısorai a megyékben (1965-2003) 1965 2003 max. mértéke max. ideje min. értéke min. ideje max. mértéke max. ideje min. értéke min. ideje Jász- N.-Sz. 28,4 96,6 361,5 1988 108,8 1965 115,9 2000 81,7 1991 Hajdú- Bihar 21,2 62,5 663,9 2003 111,6 1965 117,0 1998 80,8 1991 Sz.- Sz.-B. 11,1 53,9 719,7 1987 110,0 1965 127,2 1967 77,8 1992 Forrás: Nemes Nagy 2004: 60, 70-73 alapján saját szerkesztés. A táblázat adatait a 2003. évi egy fıre jutó ipari termelési érték sorrendjében rendeztük el. Az ipari növekedés a régióban nem mutatott jelentıs eltéréseket az országos trendtıl egészen az utóbbi néhány évig, amikor is Jász-Nagykun-Szolnok megyében az országosnál gyorsabb fejlıdés indult meg. 2006-ról 2007-re követve az országos folyamatokat mindhárom megyében visszaesés következett be, ez Hajdú-Bihar kivételével igaz 2007-2008-ra is. Mivel a hatvanas években mindhárom megye erısen aluliparosodott volt, vagyis igen alacsony értéket mutat a bázisév, ipari termelésük erre a szintre már nem esett vissza. Jász-Nagykun-Szolnokban és Szabolcs-Szatmár-Beregben viszont a maximális termelési érték még a nyolcvanas évekre esik. A Dél-Alföld három megyéje mellett viszont épp Szabolcs-Szatmár- Bereg az egyetlen olyan megye, ahol az ipari növekedés láncindexének maximuma 1967-re esik; az akkori 27,2%-os növekedést azóta sem tudta felülmúlni. 13/23

3.1. ábra: Az ipari növekedés láncindex-idısora, 1998-2008. (az elızı év = 100) 1 170 % 160 150 140 130 120 110 100 90 80 70 60 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (IX. 17.) Kormányrendelet nyolc észak-alföldi, köztük hat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistérséget sorolt az ország leghátrányosabb helyzető (33 db) kistérségei közé, így ezek a kistérségek egy komplex programcsomag alapján a következı években garantált gazdaságfejlesztési és a társadalmi problémákat enyhíteni hivatott támogatásban részesülnek. A nyolc kistérség közül a Csengeri érte el az országos fejlettségi listán a legrosszabb helyezést; ha a legelmaradottabbat tekintjük elsınek, úgy a Csengeri az ötödik a rangsorban. Nem sokban marad el tıle a Fehérgyarmati (9.) kistérség sem; ıket követi a Berettyóújfalui (17.), a Nyírbátori (18.), a Vásárosnaményi (21.), a Baktalórántházai (25.) és a Mátészalkai (26.) kistérség, míg a Tiszafüredi kistérség (31.) épphogy rákerült az LHH-listára. 1 Az ábra Y-tengelyének skála-beosztása nem véletlen: a 60%-os minimum és 170%-os maximumérték az az intervallum, amelyen belül mind a hét régió ipari növekedését ábrázolni lehet az adott idıszakban. A maximum-érték közelében Gyır-Moson-Sopron, a minimum közelében pedig Somogy megye járt egy-egy évben. 14/23

3.2. ábra: A leghátrányosabb helyzető kistérségek települései az Észak-Alföldön LHH-kistérség települése (194) 4. Munkanélküliség, keresetek A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása országosan az észak-alföldi régióban a legalacsonyabbak közé tartozik, 2008-ban néhány tized százalékponttal magasabb, mint Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon. A három észak-alföldi megye között határozott differencia fedezhetı fel: Jász-Nagykun-Szolnok értéke a regionális átlag körül, az országos átlagtól néhány százalékponttal elmaradva alakul, míg Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg messze elmarad ettıl a szinttıl. Csakúgy, mint a Dél-Alföld esetében, ezek az egyenlıtlenségek itt is alapvetıen a foglalkoztatottságra vezethetık vissza, a munkanélküliek gazdaságilag aktívakon belüli aránya lényegében hasonlóan alakul mindhárom megyében. A foglalkoztatási arány azonban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében igen alacsony, a legalacsonyabb az országban; értéke 8%-ponttal marad el az országos átlagtól, és még csak meg sem közelíti az 50%-ot. Hasonlóan alacsony foglalkoztatottság hosszú távon már csak Borsod-Abaúj-Zemplénben fordul elı, de ott is néhány százalékponttal magasabbak az értékek. Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok értéke meghaladja a regionális átlagot, foglalkoztatottságuk mintegy 2-5%-ponttal múlja alul az országos átlagot. A régió általánosan kedvezıtlen munkaerıpiaci helyzetén belül Szabolcs- Szatmár-Beregben egyértelmő a foglalkoztatottsági válság. 15/23

A régió, s benne mindhárom megye munkanélküliségi rátája a rendszerváltozás óta folyamatosan meghaladja helyenként jelentıs mértékben az országos átlagot, bár Hajdú-Bihar 2007. évi értéke mindössze 0,5%-ponttal magasabb annál. A ráták hosszú távú lefutása és szezonális ingadozása nagyon szépen követi az országos átlagot (4.1. ábra), ennek eredményeként sem közeledı, sem távolodó tendencia nem fedezhetı fel, a régió és annak mindhárom megyéje hosszú távon ugyanabban a relatív munkaerıpiaci pozícióban mozog (4.2. ábra). 4.1. táblázat: Az aktív korú (15-74 éves) népesség gazdasági aktivitása, 2000-2008. 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Foglalkoztatottak száma (ezer fı) Észak-Alföld 508,9 516,1 512,2 534,0 523,5 517,4 529,5 521,7 513,1 Hajdú-Bihar 188,7 192,3 191,1 196,4 196,7 190,7 196,4 190,4 187,9 Jász-Nagykun-Szolnok 147,3 145,4 143,3 152,1 144,6 142,3 147,0 148,6 149,3 Szabolcs-Szatmár-Bereg 172,9 178,4 177,8 185,5 182,2 184,4 186,1 182,7 175,9 Magyarország 3856,2 3868,3 3870,6 3921,9 3900,4 3901,5 3930,1 3926,2 3879,4 Munkanélküliek száma (ezer fı) Észak-Alföld 51,5 43,5 43,3 38,7 40,6 51,6 65,1 63,2 69,7 Hajdú-Bihar 14,5 13,1 13,4 12,5 11,9 17,6 20,0 16,3 18,4 Jász-Nagykun-Szolnok 15,3 11,5 12,2 9,1 9,5 12,8 15,7 15,4 13,9 Szabolcs-Szatmár-Bereg 21,7 18,9 17,7 17,1 19,2 21,2 29,4 31,5 37,4 Magyarország 263,7 234,1 238,8 244,5 252,9 303,9 316,8 311,9 329,2 Gazdaságilag aktívak száma (ezer fı) Észak-Alföld 560,4 559,6 555,5 572,7 564,1 569,0 594,6 584,9 582,8 Hajdú-Bihar 203,2 205,4 204,5 208,9 208,6 208,3 216,4 206,7 206,3 Jász-Nagykun-Szolnok 162,6 156,9 155,5 161,2 154,1 155,1 162,7 164,0 163,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 194,6 197,3 195,5 202,6 201,4 205,6 215,5 214,2 213,3 Magyarország 4119,9 4102,4 4109,4 4166,4 4153,3 4205,4 4246,9 4238,1 4208,6 A gazdaságilag inaktív népesség száma (ezer fı) Észak-Alföld 606,0 607,3 610,0 590,0 598,6 589,5 562,7 566,3 563,4 Hajdú-Bihar 209,8 208,2 209,3 204,8 206,1 205,3 197,8 206,1 206,0 Jász-Nagykun-Szolnok 155,1 160,2 160,6 153,5 159,0 155,9 147,1 143,0 140,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 241,1 238,9 240,1 231,7 233,5 228,3 217,8 217,2 216,9 Magyarország 3659,6 3670,0 3652,8 3578,5 3567,9 3517,1 3474,9 3481,3 3501,6 Aktivitási arány (%) Észak-Alföld 48,0 48,0 47,7 49,3 48,5 49,1 51,4 50,8 50,8 Hajdú-Bihar 49,2 49,7 49,4 50,5 50,3 50,4 52,2 50,1 50,0 Jász-Nagykun-Szolnok 51,2 49,5 49,2 51,2 49,2 49,9 52,5 53,4 53,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 44,7 45,2 44,9 46,6 46,3 47,4 49,7 49,7 49,6 Magyarország 53,0 52,8 52,9 53,8 53,8 54,5 55,0 54,9 54,6 Foglalkoztatási arány (%) Észak-Alföld 43,6 44,2 43,9 45,9 45,0 44,7 45,8 45,3 44,8 Hajdú-Bihar 45,7 46,5 46,2 47,5 47,4 46,1 47,4 46,1 45,6 Jász-Nagykun-Szolnok 46,4 45,9 45,3 48,3 46,2 45,8 47,4 48,4 49,2 Szabolcs-Szatmár-Bereg 39,7 40,9 40,8 42,7 41,9 42,5 42,9 42,4 40,9 Magyarország 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3 16/23

4.2. táblázat: A munkanélküliségi ráta alakulása, 1990-2009. 1990 1993 1996 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 A regisztrált munkanélküliek alapján becsült ráta Észak-Alföld 2,1 14,7 11,5 10,1 9,9 9,3 8,5 8,8 9,3 10,1 9,9 11,4 12,0 13,7 Hajdú-Bihar 1,2 12,9 10,7 9,8 9,6 9 8,4 8,4 8,7 9,6 9,4 10,9 11,3 13,0 Szabolcs-Sz.-B. 3,1 16,6 12,6 11,2 11,2 10,7 9,7 10,3 11 11,8 11,9 13,9 14,7 16,2 Jász-N.-Sz. 1,8 14,5 10,9 8,9 8,6 7,6 6,8 7 7,7 8,2 7,6 8,4 8,8 10,9 Magyaro. 1,3 11 8,1 6,6 6,3 5,9 5,6 5,9 6,1 6,7 6,4 7,0 7,3 9,1 A KSH hivatalos munkanélküliségi rátája Észak-Alföld 9,2 7,8 7,8 6,8 7,2 9,1 10,9 10,8 12,0 Hajdú-Bihar 7,1 6,4 6,6 6 5,7 8,4 9,2 7,9 8,9 Szabolcs-Sz.-B. 11,2 9,6 9,1 8,4 9,5 10,3 13,6 14,7 17,5 Jász-N.-Sz. 9,4 7,3 7,8 5,6 6,2 8,3 9,6 9,4 8,5 Magyaro. 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8 4.1. ábra: A becsült munkanélküliségi ráta negyedévi ingadozása, 1990. december 2009. szeptember 20,0 % 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 1990. dec. 1991. jún. 1991. dec. 1992. jún. 1992. dec. 1993. jún. 1993. dec. 17/23 1994. jún. 1994. dec. 1995. jún. 1995. dec. 1996. jún. 1996. dec. 1997. jún. 1997. dec. 1998. jún. 1998. dec. 1999. jún. 1999. dec. 2000. jún. 2000. dec. 2001. jún. 2001. dec. 2002. jún. 2002. dec. 2003. jún. 2003. dec. 2004. jún. 2004. dec. 2005. jún. 2005. dec. 2006. jún. 2006. dec. 2007. jún. 2007. dec. 2008. jún. 2008. dec. 2009. jún. Észak-Alföld Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Magyarország

4.2. ábra: A munkanélküliségi ráta az országos átlag arányában, 1990. december 2009. szeptember 300 % 250 200 150 100 50 1990. dec. 1991. jún. 1991. dec. 1992. jún. 1992. dec. 1993. jún. 1993. dec. 1994. jún. 1994. dec. 1995. jún. 1995. dec. 1996. jún. 1996. dec. 1997. jún. 1997. dec. 1998. jún. 1998. dec. 1999. jún. 1999. dec. 2000. jún. 2000. dec. 2001. jún. 2001. dec. 2002. jún. 2002. dec. 2003. jún. 2003. dec. 2004. jún. 2004. dec. 2005. jún. 2005. dec. 2006. jún. 2006. dec. 2007. jún. 2007. dec. 2008. jún. 2008. dec. 2009. jún. Észak-A. Hajdú-Bihar Szabolcs-Sz.-B. Jász-N.-Sz. Polinom. (Észak-A.) Polinom. (Hajdú-Bihar) Polinom. (Szabolcs-Sz.-B.) Polinom. (Jász-N.-Sz.) országos átlag A régió kistérségei között igen jelentıs differenciák fedezhetık fel (4.3. ábra). Jászberény, Szolnok, Nyíregyháza stb. munkanélküliségi rátája az utóbbi években már nem éri el az országos átlagot. Ugyanakkor a másik végletet Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei kistérségek sora (Csenger, Vásárosnamény, Fehérgyarmat, Mátészalka) képviseli, amelyekben a ráta még ma is 2,5-3-szor nagyobb, mint az országos átlag. A kistérség közötti egyenlıtlenségek a gazdasági válság kitörése óta határozottan csökkennek, mivel országosan emelkedik a munkanélküliség, így az országos átlag egyre magasabb, sıt a relatíve jobb helyzető kistérségek munkanélküliségi rátája is egyre nagyobb. Az egyébként is, hosszú távon is jelentıs munkaerıpiaci gondokkal küszködı kistérségek eleve nagyon magas rátája viszont nem emelkedik tovább, így egyfajta lefelé nivellálódás zajlik a térszerkezetben: az egyenlıtlenségek csökkenése nem annak köszönhetı, hogy a rossz helyzetben lévık munkaerıpiaci helyzete javul, hanem a jobb helyzetben lévıké romlik. 18/23

4.3. ábra: Az Észak-Alföld kistérségeinek becsült munkanélküliségi rátája az országos átlag arányában, 1990-2009. (éves átlagok 2, Magyarország = 1, a jelmagyarázat az utolsó idıpont sorrendjében mutatja a kistérségeket) 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 CSENGER VÁSÁROSNAMÉNY FEHÉRGYARMAT BAKTALÓRÁNTHÁZA MÁTÉSZALKA NAGYKÁLLÓ NYÍRBÁTOR BERETTYÓÚJFALU KISVÁRDA POLGÁR BALMAZÚJVÁROS PÜSPÖKLADÁNY KUNSZENTMÁRTON TISZAVASVÁRI TISZAFÜRED KARCAG TÖRÖKSZENTMIKLÓS HAJDÚBÖSZÖRMÉNY DEBRECEN NYíREGYHÁZA HAJDÚSZOBOSZLÓ JÁSZBERÉNY SZOLNOK Észak-Alföld A bruttó és nettó keresetek az egész országban a Dél-Alfölddel együtt itt a legalacsonyabbak, helyenként alig érik el az országos átlag 80%-át. Belsı egyenlıtlenségek e tekintetben is felfedezhetık: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hátránya itt is egyértelmően érzékelhetı, míg Hajdú-Bihar munkavállalói kissé jobb helyzetben vannak, mint a másik két megyében élık. A regisztrált munkanélküliek belsı megoszlása egészen sajátos jellegzetességet mutat, gyakorlatilag mindegyik vizsgált csoport számaránya eltér az országosan jellemzı képtıl. A régió egészében, de különösen Szabolcs-Szatmár-Beregben lényegesen alacsonyabb az idısebb korú munkanélküliek aránya, viszont éppen itt lényegesen magasabb az iskolázatlanoké. Ez minden bizonnyal a roma népesség megyén belüli magasabb számarányával függ össze: ık egyrészt fiatalabb korszerkezető, másrészt iskolázatlanabb populációt alkotnak, mint az átlag, másrészt munkaerıpiaci helyzetük is részben épp az alacsonyabb iskolázottság okán szignifikánsan rosszabb, mint a nem roma munkavállalóké. A helyi munkaerıpiac strukturális problémáit jelzi, hogy nemcsak Szabolcs-Szatmár-Beregben, hanem Hajdú-Biharban is magasabb a tartósan munkanélküliek aránya, mint az országos átlag. Az egész országban messze Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb a pályakezdık aránya a regisztrált munkanélküliek között. 2 2009. esetében az elsı három negyedév átlaga. 19/23

4.3. táblázat: A keresetek szintje az Észak-Alföldön, 2000-2007. Az alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Észak-Alföld 80,0 80,3 80,6 82,2 81,1 82,3 82,6 81,3 Hajdú-Bihar 83,5 82,7 83,3 84,1 83,8 84,5 84,8 84,3 Jász-Nagykun-Szolnok 79,9 81,3 80,0 82,1 80,2 82,2 83,3 80,6 Szabolcs-Szatmár-Bereg 76,1 76,8 77,9 80,1 78,9 79,9 79,7 78,4 Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete az országos átlag %-ában 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Észak-Alföld 83,3 83,6 84,1 85,7 85,9 86,8 86,9 85,9 Hajdú-Bihar 86,1 85,6 86,4 87,3 87,8 88,4 88,3 88,1 Jász-Nagykun-Szolnok 83,5 84,7 83,5 85,8 85,4 87,0 87,9 86,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 80,1 80,7 81,9 84,0 84,2 84,9 84,5 83,5 4.4. táblázat: A regisztrált munkanélküliek összetétele, 2004-2007. 2004 2005 2006 2007 2004 2005 2006 2007 A nık aránya 180 napon túl munkanélküliek aránya Észak-Alföld 44,8 45,8 46,0 46,0 48,9 51,3 53,4 57,2 Hajdú-Bihar 47,9 47,6 48,7 48,1 49,6 52,8 53,5 57,7 Szabolcs-Szatmár-Bereg 42,3 43,9 43,7 44,1 49,6 52,6 55,5 59,3 Jász-Nagykun-Szolnok 45,3 47,1 46,7 46,9 46,2 45,9 48,4 51,3 Magyarország 47,7 48,0 47,9 47,7 47,0 48,4 50,0 53,5 8 osztálynál kevesebbet végzettek aránya Általános iskolai végzettségőek aránya Észak-Alföld 8,4 8,2 8,3 7,9 39,5 39,9 40,1 40,5 Hajdú-Bihar 7,5 7,2 7,0 6,6 39,9 39,8 39,6 39,4 Szabolcs-Szatmár-Bereg 9,5 9,3 9,6 9,0 40,5 41,1 41,5 42,1 Jász-Nagykun-Szolnok 7,3 7,6 7,6 7,7 37,0 37,6 37,8 38,8 Magyarország 7,2 7,1 7,0 6,9 35,5 35,7 35,8 36,1 Szakmunkás és szakiskolai végzettségőek aránya Középiskolai végzettségőek aránya Észak-Alföld 31,8 31,4 30,7 30,2 17,2 17,3 17,4 18,1 Hajdú-Bihar 31,8 31,7 31,3 31,1 17,1 17,5 18,0 19,0 Szabolcs-Szatmár-Bereg 31,0 30,3 29,4 29,1 16,4 16,5 16,6 17,0 Jász-Nagykun-Szolnok 33,5 33,0 32,6 31,1 19,0 18,4 18,6 19,1 Magyarország 32,4 32,4 31,9 31,4 20,7 20,6 20,7 21,0 Fizikai foglalkozásúak aránya Pályakezdık aránya Észak-Alföld 86,1 86,0 85,6 86,1 10,7 11,3 10,9 11,2 Hajdú-Bihar 85,7 85,3 84,5 84,9 8,8 9,8 9,9 10,8 Szabolcs-Szatmár-Bereg 86,7 86,6 86,4 86,9 12,7 13,4 13,0 13,0 Jász-Nagykun-Szolnok 85,6 85,7 85,7 86,2 9,3 9,1 7,9 7,6 Magyarország 82,6 82,8 82,4 83,0 8,8 9,4 9,1 9,0 25 év alattiak aránya 46 év felettiek aránya Észak-Alföld 21,4 21,8 21,0 21,2 23,4 23,5 24,6 25,0 Hajdú-Bihar 18,4 19,0 18,9 19,7 27,9 28,1 28,7 28,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 23,7 24,5 23,3 23,2 18,1 18,3 19,8 21,1 Jász-Nagykun-Szolnok 21,0 20,5 19,2 19,0 27,3 27,3 28,5 28,4 Magyarország 18,5 19,2 18,4 18,3 29,1 28,8 29,7 29,7 20/23

Függelék: Adatok forrásai és magyarázatok Táblázatok 1.1. A 2006. január 1-jén közigazgatásilag önálló településállomány állandó népesség-adatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR 2006 adatbázis alapján saját számítás. 2.1. Az adott évben közigazgatásilag önálló településállomány állandó népességre vonatkozó adatait tartalmazza. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma alapján saját számítás. Függıségi ráta: a 15-59 éves korosztályra jutó 0-14+60-x éves lakosok aránya. Természetes szaporodás: a születések és halálozások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. Állandó és ideiglenes vándorlási egyenleg: az állandó és ideiglenes jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. Állandó vándorlási egyenleg: az állandó jellegő oda- és elvándorlások különbségének teljes lakosságra vetített aránya ezrelékben. 3.1. Forrás 1975-re vonatkozóan: Nemes Nagy J. (1998): Az ország térszerkezete, területi folyamatok. In: Területfejlesztés Magyarországon. Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, Budapest, 1998. 15-26. o. Forrás: 1994-1999-re vonatkozóan: Magyarország Nemzeti Számlái 2004-2005. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 174-175. Forrás: 2000-2007-re vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 3.2. Forrás: Magyarország Nemzeti Számlái 2006-2007. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 2007. pp. 198-199. Az ágazatok kódjai: A Mezıgazdaság, vadgazdálkodás, erdıgazdálkodás; B Halászat; C Bányászat; D Feldolgozóipar; E Villamosenergia-, gáz-, gız-, és vízellátás; 21/23

F Építıipar; G Kereskedelem, javítás; H Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás; I Szállítás, raktározás, posta és távközlés; J Pénzügyi tevékenység; K Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás; L Közigazgatás, védelem; kötelezı társadalombiztosítás; M Oktatás; N Egészségügyi, szociális ellátás; O Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 3.3. Forrás: CREDITREFORM-INTERINFO KFT és HVG 2008. január 5. pp. 52-61. 3.4. Forrás: Nemes Nagy J. (2004): Újra Komárom az élen megyei ipari növekedési pályák, 1965-2003. In.: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. Regionális Tudományi Tanulmányok. 9. pp. 59-73. 4.1. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH T- STAR adatbázis adott évi hulláma. A KSH hivatalos munkanélküliségi rátájának forrása: KSH STADAT adatbázis. 4.3. Forrás: KSH STADAT adatbázis alapján saját számítás. 4.4. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai alapján saját számítás. Ábrák 1.1. Forrás: A Magyar Köztársaság helységnévkönyve 2009. január 1., illetve a 2009. évi várossá nyilvánításokra vonatkozóan: http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir- 288868 22/23

A térkép saját szerkesztés. A KSH-forrás elérhetısége: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/hnk/hnk2009.pdf 1.2. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 1.3. Forrás: GEONARDO Kft.: Magyarország települési szintő közúti elérhetıségi adatbázisa, 2007. április 1. alapján saját szerkesztés. Az adatbázist létrehozta: Dr. Kiss János Péter egyetemi adjunktus, ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék. 2.1. Forrás: KSH T-STAR adatbázis adott évi hullámai alapján saját szerksztés. 3.1. Forrás 1998-1999-re vonatkozóan: KSH Területi Statisztikai Évkönyv adott évi számai. Forrás 2000-2008-ra vonatkozóan: KSH STADAT adatbázis. 4.1. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. 4.2. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozóan; KSH T-STAR adatbázis adott évi hulláma. A trendvonalak harmadfokú polinomiális egyenletek. 4.3. A regisztrált munkanélküliek alapján a Pannon.Elemzı Iroda (Németh Nándor) által becsült ráta: a regisztrált munkanélküliek 18-59 éves állandó lakosságra jutó aránya, százalék. A regisztrált munkanélküliek számának éves átlagát az adott év márciusára, júniusára, szeptemberére, decemberére vonatkozó adatokból állítottuk elı. Forrás: OMMK-ÁFSZ települési szintő regisztrált munkanélküli adatsorai; KSH T- STAR adatbázis adott évi hulláma. A települések csoportosításakor a KSH 150 elemő kistérségi beosztását használtuk. 23/23