1. SZAKPOLITIKAI HÁTTÉR 1.1 Jobb szabályozás az adminisztratív terhek csökkentése A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011 tavaszán benyújtott kormányjavaslata komoly változásokat hoz a vállalkozások életébe. Az adminisztrációs terhek drasztikus csökkentésével, az eddigi összesen 34 alkalom helyett évente egyszer kell fizetni a vállalkozásokat terhelő 6 adónemet, több mint 17 000 kis- és középvállalkozás mentesülne a könyvvizsgáló alkalmazásának kötelezettsége alól, a munkavállaló bejelentéséhez csupán egyetlen adatot kell megadni a jelenlegi 23 helyett, megkönnyítve ezzel a hivatali adminisztrációt is. Egyszerűsödik a foglalkoztatás, átláthatóbb lesz a hatósági ellenőrzés és bírságolás is. Ezek a rövidtávú, azonnali intézkedések 105,2 milliárd forintot hagynak a vállalkozásoknál, azonban a környező országokhoz mérve a kormányjavaslatban foglalt összeg közel négyszerese továbbra is felesleges, a kormány a vállalkozók segítségével ezeket a felesleges terheket kívánja eltörölni. Az európai uniós szabályok alapvetően két típusú költséggel terhelik meg a vállalkozásokat: alapvető megfelelési költségekkel és adminisztratív költségekkel. Alapvető megfelelési költségek akkor jelentkeznek, amikor az előírások miatt a vállalkozásoknak módosítaniuk kell termékeiket és/vagy termelési technológiáikat. Adminisztratív költségek akkor merülnek fel a vállalkozások számára, amikor azok tevékenységükkel vagy termelésükkel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségüknek tesznek eleget. Az adminisztratív költség fogalmát átfogóan kell értelmezni - az összeg magában foglalja például az adatszolgáltatáshoz vagy a nyilvántartáshoz szükséges címkézés, beszámolás, monitoring és értékelés során felmerülő költségeket is. Az alábbiakban olyan helyzeteket sorolunk fel, amelyek esetében indokolatlan adminisztratív terhekről beszélhetünk: - az adatszolgáltatási kötelezettség korábbi, már megszűnt vagy módosított követelményekkel függ össze (pl. a közúti szállítás területén abban az időben bevezetett adatszolgáltatási kötelezettség, amikor a nemzetközi szállításhoz külön engedélyre volt szükség); - az adatszolgáltatási kötelezettség gyakoriságát nem indokolja az események menete; - a különböző kötelezettségekből eredő adatszolgáltatások gyakorisága és időpontja nincs összehangolva; - azonos információt több szervhez is el kell juttatni; - azonos információt több formátumban is be kell nyújtani (pl. elektronikus úton és papíron); - az adatszolgáltatási kötelezettség megkülönböztetés nélkül hatályos (pl. azokra is vonatkozik, akik az adott területen elhanyagolható szerepet játszanak); - az előírások olyannyira bonyolultak, hogy nem világos, milyen adatokat kell gyűjteni és/vagy hogyan kell az adatokat továbbítani. 1.2 A vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében tett eddigi intézkedések
Az engedélyezési eljárások korszerűsítése - munkanap alapú határidők bevezetése (22 munkanap, amely 2013-ig 15 munkanapra csökken) - az eljárási határidő alatt a hatóságnak nemcsak a döntést, illetve határozatot kell meghoznia, hanem azt az ügyféllel közölnie is kell a jövőben az állam (közvetlenül módon a hivatal, ill. az ügyintéző) köteles az illetéket és díjat visszafizetni az ügyintézési határidő elmulasztása esetén - az ügyféltől nem kérhető olyan adat igazolása, amelyet valamely hatóság nyilvántartásának tartalmaznia kell - az elektronikus és illetve egyablakos ügyintézés eljárási alapjainak megteremtése - a hallgatás beleegyezés elvének érvényesítése azon esetekben, amikor a hatóság előírt határidőn belül nem hoz döntést, a kérelem jog megszerzésére irányul és nincs ellenérdekű ügyfél Szakhatósági eljárások modernizációja - a szakhatósági közreműködések száma az eredeti mintegy 1100 eljáráshoz képest 25%-kal csökkent Telepengedélyezési eljárás egyszerűsítése - az eddigi 60 napos ügyintézési határidő 30-ra csökkent - az eljárásban közreműködő szakhatóságok csak a legindokoltabb esetben kerülnek bevonásra - négy tevékenység esetében megszűnt a telepengedélyezési kötelezettség - az előzetesen engedélyköteles tevékenységek száma 165-ről 66-ra csökkent - a többi rendelet hatálya alá tartozó tevékenység esetében a bejelentéssel egyidejűleg megkezdhető a tevékenység az ipari területen, valamint a 6 hónapnál nem régebbi használatbavételi, vagy végleges fennmaradási engedéllyel rendelkező telepen minden tevékenység engedélyezés nélkül, bejelentés alapján gyakorolható A vendéglátó üzletek kategóriába sorolási kötelezettségének deregulálása - A rendelet törlésével deregulálásra került az időközben indokolatlanná vált állami szabályozás, amely szerint a vendéglátó üzleteket a rendeletben meghatározott szempontok szerint kategóriába kell sorolni. Tekintettel arra, hogy a rendeletben foglalt szabályozás nem a fogyasztó részére nyújtott szolgáltatás színvonalának meghatározását tartalmazta, a rendelet megszüntetése sem a vendéglátó üzletek által nyújtott szolgáltatások színvonalát, sem a fogyasztók érdekét nem érinti. A rendelet törlésével, a bejelentési kötelezettség megszűnésével csökkentek a vendéglátó üzletet üzemeltető vállalkozások, az eddigiekben eljáró hatóság, az MKEH adminisztrációs és anyagi terhei. Az adórendszer és a közteherviselés bürokratikus előírásainak csökkentése - 2009-től egyszerűsített beszámolókat készíthetnek a bt-k és a kkv-k - öt helyett az idei évtől csak kétféle járulékalap maradt meg: a munkaadói járulék alapja a munkaadói nyugdíj- és egészségbiztosítási alap, a munkavállalói járulék alapja pedig az egyéni egészség-biztosítási járulék alapja - a feketegazdaság visszaszorítása, és az adóelkerüléssel a tisztességesen működő vállalkozásokkal szemben versenyelőnyhöz jutó vállalkozásokkal szembeni hatékonyabb és következetesebb ellenőrzések lehetőségének megteremtése
A foglalkoztatási adminisztrációs terhek mérséklése - a munkaszüneti napokon történő munkavégzés lehetővé tétele a Magyarországon működő regionális szolgáltató központok részére - az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás új szabályozás kialakításának, a közfoglalkoztatás egyszerűsített munkajogi szabályainak, valamint - a Pénzügyminisztérium bevonásával - a foglalkoztatással összefüggő járulékszabályok egyszerűsítésének megkezdése Új TEÁOR szabályozás - a számok a továbbiakban csak statisztikai jelentőséggel bírnak - nem kell a cégbírósággal intéztetni az átalakítást - az átsorolást a jövő évi adóbevallásokkal együtt egy külön nyomtatványon kell kérni, a feladatok ezzel az adóhatóságra hárulnak Jogszabályok előzetes hatásvizsgálata - a Kormánykabinet elfogadta a szakmapolitikai munkacsoport elé kerülő előterjesztésekre elkészítendő, egységes módszertan szerint elvégzett egyszerűsített hatásvizsgálati lapot, amely felméri a kis és középvállalkozások adminisztratív terheit is (tényleges bevezetésére és alkalmazására nem került sor) - az IRM javaslatot készített a nettó adminisztratív terhek növekedésének elkerülése érdekében szükséges kormányzati intézkedésekről, ezzel kapcsolatban a tárcánál mintaprojekt indult. Okmányirodákban a fizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítési lehetőségének megteremtésére - az EKOP által finanszírozott Elektronikus fizetés megvalósítása projekt alkalmazásával 2009. június 30-tól lesz lehetőség az okmányirodákban a fizetési kötelezettségek bankkártyával történő kiegyenlítésére A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások megvalósításának elősegítésére: - bevezetésre került az összevont építésügyi hatósági eljárás, amely az eljárás hatékonyabbá válását és az egyes engedélyezési szakaszok időigényének lényeges lerövidítését eredményezheti, (a jogorvoslati lehetőségeket is figyelembe véve) minimum 30, de akár 360 nappal is. - a szakhatósági eljárások ügyintézési határideje jelentősen csökkent (korábban a szakhatósági eljárások egyes esetekben akár egy fél évig is elhúzódhattak a rájuk vonatkozó ágazati jogszabályok értelmében. A jövőben ezek ideje egységes ideje 15 nap, amely egy alkalommal hosszabbítható meg további 8 nappal. A módosítás rögzíti, hogy ha a beruházó, építtető előzetes helyszíni szemlét kezdeményez a beruházás feltételeinek megismerése céljából, úgy a hatóság köteles azt megtartani, és amelyen az eljárásban résztvevő szakhatóságok is jelen vannak, és tájékoztatást nyújtanak a beruházás tervezéséhez szükséges követelményekről.) - az ügyintézési határidő túllépése esetén az eljáró hatóság az eljárási díj felének visszatérítésére kötelezhető. Az általános építési engedélyezések gyorsabbá tétele érdekében is számos előremutató lépés született meg:
- lehetővé vált az elektronikus ügyintézés az építésügyi hatósági döntés közlésénél (amennyiben ennek információtechnológiai feltételei fennállnak), - mintegy 30%-al csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, és 20%-al nőtt azok aránya, amelyek esetében sem engedély, sem bejelentés nem szükséges. Az intézkedéseknek köszönhetően pl. nem építési engedély (bejelentés) köteles az épületek utólagos hőszigetelése, az 50m2-nél kisebb és 2,5 m építménymagasságot nem meghaladó építmények, vagy éppen kirakodó vásároknál a kiskereskedők boltjai, mutatványosok, előadók sátrai. - egyszerűsödött a bejelentés tudomásul vételéhez benyújtásra kerülő építészeti-műszaki dokumentáció tartalma, - a szabályozás hangsúlya az utólagos ellenőrzésekre és kötelezésekre kerül át a jelenlegi gyakorlattal (építési engedélyezések túlburjánzásával) szemben. - A feketemunka, valamint a lánctartozások visszaszorítása érdekében a reális árképzést, a szerződések részletes dokumentálását, a pontos költségvetés elkészítését célzó szabályozás került lefektetésre. Egyszerűsített cégeljárás - 2008. július 1. napjától kizárólagossá vált az elektronikus cégeljárás, amely jelentős mértékben gyorsította a cégalapításokat és változásbejegyzéseket. - A cég bejegyzésére, illetőleg változásbejegyzésére irányuló kérelmet a cégbíróság elektronikusan, az e célra rendszeresített, úgynevezett intelligens nyomtatványon veheti át, ami mind a jogi képviselők, mind pedig a cégbírák munkáját (végzésszerkesztés) megkönnyíti. - Az egyszerűsített cégeljárás és a változásbejegyzés is bírósági ügyintézési határideje 2 munkanapról 2008. július 1-el 1 munkaórára csökkent. - Az egyszerűsített cégeljárásban az eljárási illeték jelentősen csökkent a Ctvm. nyomán: cégformájára tekintet nélkül 15 ezer forint illetéket kell fizetni a korábbi 100 ezer forint (kft., zrt.) és 50 ezer forint (kkt., bt.) helyett. Az egyszerűsítés eljárással történő cégalapítás költségtérítés-mentessé vált. - Az előzetes névfoglalás bírósági ügyintézési határideje 3 munkanapról 1 munkanapra csökkent. - 2008. július 1. napjától a cégbíróság a végzéseket a cég jogi képviselőjével kizárólag elektronikus úton közli, a kézbesítés a jogi képviselő által elektronikusan aláírt visszaigazolásnak a cégbíróság számára történő visszaküldésével megvalósul. Pályázati adminisztráció csökkentése - a gyorsabb lebonyolítást lehetővé tévő ún. normatív pályáztatás kiterjesztése szélesebb körre - a hosszú átfutási idejű támogatási szerződések megkötése helyett normatív pályázatok esetében ún. támogatási okirat alkalmazása a korábbiaknál szélesebb körben szerződéskötések gyorsítása - biztosítéki terhek enyhítése, biztosítékmentességi kör kiterjesztése (mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól pl. minden, 50 millió forint alatti támogatásban részesülő projekt ) - lőleg 40%-ra emelése, amely automatikusan jár a kedvezményezettnek - dokumentum-alapú ellenőrzések egyszerűsítése - késedelmi kamat bevezetése a végrehajtó intézményrendszer vonatkozásában - a pályázati felhívás-módosítások számának maximalizálása Vállalkozók igényérvényesítési eljárásainak korszerűsítése Kisértékű perek gyorsítása:
- a bíróságnak a tárgyalást úgy kell kitűznie, hogy az első tárgyalási nap az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő legkésőbb negyvenöt napon belül megtartható legyen (a többi perek esetében az általános szabály négy hónap); - a folytatólagos tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az az elhalasztott tárgyalás napját követően legkésőbb harminc napon belül megtartható legyen (a többi per esetében ez a szám szintén jóval magasabb, szintén négy hónap) A vállalkozások közötti jogviták gyorsabb elbírálását lehetővé tevő szabályozás megteremtése - elektronikus kommunikáció a peres felek és a bíróság, illetve a bíróságok között - szigorúbb eljárási határidők (pl. az első tárgyalás legkésőbb a keresetlevél beadásától számított három hónapon megtartandó ezzel szemben az általános szabály négy hónap; a mulasztási igazolás 15 helyett csak 8 napon belül terjeszthető elő) - a keresetlevél elektronikusan benyújtható lesz - keresetváltoztatás, beszámítási kifogás és viszontkereset csak az első tárgyalásig terjeszthető elő, ezáltal a felek az eljárást nem tudják elhúzni - ha a pernyertes fél mikro- vagy kisvállalkozás, illetve egyéni vállalkozó, a bíróság kérelemre fellebbezésre tekintet nélkül - végrehajthatónak nyilváníthatja a pénzösszeg megfizetésére kötelező ítéletet. A csőd és felszámolási eljárások modernizációja (az Országgyűlés elé benyújtásra került) - a csődeljárás adósságrendező funkciójának erősítése - az ún. csődmoratórium az adós csődeljárás iránti kérelmének benyújtásától kezdve 80 napig automatikus csődvédelmet jelent az adósnak a hitelezők követelés-érvényesítésével szemben - az csődvédelmet kapott adó tevékenységét figyelemmel követő vagyonfelügyelő jogosítványainak és a felelősségének növelése - az egyszerűsített felszámolási eljárásban differenciáltabb szabályrendszer bevezetése annak érdekében, hogy a vagyontalan, már nem működő cégek gyorsított eljárásban kerüljenek kivezetésre a gazdaságból - a cég valószínűsíthetően csalárd módon eljáró vezető tisztségviselőivel, cégvezetőivel, sőt egyes esetekben a cég többségi tulajdonosaival szemben új szankciók bevezetése Fizetési meghagyásos eljárás korszerűsítése - a fizetési meghagyásos eljárás közjegyzői hatáskörbe telepítése - teljes egészében elektronikus eljárásrend megteremtése - a elintézési határidők felére csökkennek Az egyéni vállalkozókra és egyéni cégekre vonatkozó új szabályozás elkészítése - míg az egyéni vállalkozóknak az engedélyért jelenleg az illetékes körzetközponti jegyzőhöz kell folyamodniuk, addig a jövőben csak az adóhatóságnál kell bejelentkezniük; - az egyéni vállalkozói tevékenység jogszerűen attól a naptól lesz folytatható, amely napon a szabályszerű bejelentkezés az adóhatósághoz megérkezett; - a jövőben már egyéni vállalkozói igazolványra sem lesz szükség, annak kiállítására nem kerül sor; - az egyéni cég jogi személyiség nélküli cég lesz, így kiterjedne rá a cégeket szabályozó alaptörvények, mint a cégtörvény, a csődtörvény, a számviteli törvény hatálya; - a vállalkozó választhatna, hogy egyéni cége korlátozott, vagy korlátlan felelősséggel működik e, előbbi esetben pedig maga határozhatná meg azt az összeget, amely erejéig felel, úgy,
hogy nem szükséges ezt az összeget induláskor a cég rendelkezésére bocsátani, hanem megteheti később, szükség esetén. Közbeszerzési eljárásrend egyszerűsítése a kis és középvállalkozások számára - a közbeszerzéseket magyar nyelven minden esetben ki kell írni, az ajánlatokat magyar nyelven minden esetben be lehet majd nyújtani; - azokat a szerződéseket, amely esetében ez műszakilag és gazdaságilag lehetséges, a kiíróknak kisebb egységekre, részekre kell bontani. Mivel így az elnyerhető szerződések értéke csökken, a kisebb vállalkozások is nagyobb eséllyel pályázhatnak és nyerhetnek; - a törvény lehetővé teszi a kiíróknak, hogy úgy döntsenek, hogy a közbeszerzést csak az éves nettó egymilliárd forint árbevételt el nem érő vállalkozások számára tartják fenn.