6"aia lrjii! il} Gti 3! ~ J a 1 (~, 'J Ér CC``~6. 2011 (#pp, i1~.r.zg6 [ J E.A 1 6i. Alkotmányügyi, igazságügyi é s ügyrendi bizottság Bizottsági módosító javasla t Kövér László ú r az Országgyűlés elnöke részére Helyben Tisztelt Elnök Úr! Az Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a Házszabály 94. (1 ) bekezdése, valamint a 102. (1) bekezdése alapján a cs ődeljárásról és a felszámolás i eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefügg ő egyes törvények módosításáról szóló T/4922. számon benyújtott törvényjavaslathoz az alább i terjeszti elő : módosító javaslato t 1. A törvényjavaslat 3. -ában a Cstv. 4. (3) bekezdés f) pontja a következőképpen módosul : fi a munkavállaló munkabéréb ől jogszabály rendelkezései szerint a cs ődeljárás [elrendelését ől] elrendelésének időpontjában vagy a felszámolási eljárás kezd ő [id őpontjától] időpontjában már levont, de még be nem fizetett közteher, 2. A törvényjavaslat 6. (1)-(2) bekezdése a következőképpen módosul : "(1) A Cstv. 6. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós eljárás lefolytatására irányuló kérele m benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (la) bekezdésben meghatározott székhelye szerint illetékes [megyei (fővárosi) bíróság] törvényszék(a továbbiakban: bíróság ) hatáskörébe és illetékességébe tartozó [,] nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már megindult eljárásoka t meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kel l áttenni. (2) A Cstv. 6. -a a következő (la) (lb) bekezdéssel egészül ki : 1
(1a) Az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követ ő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csődeljárás, felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendelésér ől a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél a bíróságnál nyújthat be. 01)) Az új székhely szerinti bíróság az (1 a) bekezdés szerinti határid ő leteltét követően benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér az (faj bekezdés szerinti korábban illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás, amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendel ő végzést. 3. A törvényjavaslat 7. -ában a Cstv. 6/A. a következ őképpen módosul : 7. [A Cstv. 6/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 6/A. (1) A felszámolási eljárás a 218. -ban és a 22. (1) bekezdés c) d) pontba n foglaltak kivételével nem indítható meg, ha a büntetőügyben a jogi személlyel szembe n intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot [6. ] értesítette vagy arról hivatalos tudomása van. (2) A megindult felszámolási eljárást ideértve a 27. (2) bekezdés e) pont alapján elrendelt felszámolást is a büntet őügyben eljáró bíróság határozatának joger őre emelkedéséig, illetve a büntet őeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig fel kell függeszteni. A kirendelt felszámoló az e törvény szerinti jogait az e - ban meghatározott keretek között gyakorolhatja. (3) Ha az (1) (2) bekezdés rendelkezései a hitelez ők követelésének teljesülését jelent ősen késleltetnék vagy veszélyeztetnék, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követ ően a bíróság zár alá vétel elrendelése mellett engedélyezheti a felszámolási eljárá s megindítását, illetőleg folytatását. (4) A felszámolási eljárás megindításának, illetve folytatásának engedélyezése iránti kérelmet a jogi személlyel szemben folytatott büntet őügyben eljáró bírósághoz, illetv e ügyészhez az adós gazdálkodó szervezet vezet ője és a felszámoló nyújthat be. A kérelemhez, ha a felszámolási eljárás még nem indult meg, a 8. (2) bekezdés j) pontja szerinti adatlapot, ha a felszámolás már megindult, de azt felfüggesztették, a 31. (1) bekezdés a) pontja szerinti záróleltárt, valamint éves beszámolót, ennek hiányában a 46. (2) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleget mellékelni kell. (5) Az engedély megadása esetén a felszámolási eljárás megindítható, illetve folytatható, azonban befejezésére csak a jogi személlyel szemben folytatott büntet őügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedését, továbbá ha a büntet őeljárás során a jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaztak vagy b űnügyi költség megfizetésére kötelezték, a végrehajtás befejezését követően kerülhet sor. (6) A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható be a vagyonfelosztásba. Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értéke meghaladja a biztosítani kívánt összeget, annak értékesítéséhez a vádirat benyújtásáig a 2
zár alá vételt elrendelő, azt követően a büntet őügyben eljáró bíróság hozzájárulás a szükséges. Ez esetben a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy ne m értékesíthető olyan összeg alatt, amelynek biztosítására a zár alá vételt elrendelték. Az értékesítésb ől befolyt vételárból le kell vonni a zár alá vétellel biztosítani kívánt összeget, és azt a bíróság letéti számlájára kell befizetni.]" (1) A Cstv. 6/A. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 6/A. (1) Ha büntetőügyben a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának lehe t helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a bíróságot 16. ] értesítette vagy arról a bíróságnak hivatalos tudomása van, a felszámolás elrendelhet ő. Ebben az esetben azt követ ően, hogy az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. szerinti kötelezettségeit teljesítette, és a hitelez ői követeléseket bejelentették, továbbá akkor, ha az adós gazdálkod ó szervezet vezetője a 31. szerinti kötelezettségeit felhívás, illetve a 33. szerinti jogkövetkezmények ellenére nem teljesítette a felszámolási eljárást fel kell függeszteni. (2) A felfüggesztés a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig tart.a felfüggesztés nem érinti a felszámoló kötelezettségeit és a 38. (1)-(2) bekezdésben, valamint a 40. -ban foglaltaknak az alkalmazását. A felfüggesztés id őtartama alatt a kirendelt felszámoló jogait és kötelezettségeit az e -ban meghatározott keretek között gyakorolhatja.a felfüggesztés id őtartama alatt is elbírálhatja a bíróság a felszámoló jogszabálysért ő intézkedései vagy mulasztásai ellen benyújtott kifogásokat. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés a hitelezők követelésének teljesülését késleltetn é vagy veszélyeztetné, a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követ ően pedig a bíróság zár al á vétel elrendelése mellett engedélyezheti a felszámolási eljárás folytatását. (4) A felszámolási eljárás folytatásának engedélyezése iránti kérelmet a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bírósághoz, illetve ügyészhez a felszámoló nyújthat be. A kérelemhez a 31. (1) bekezdés a) pontja szerinti záróleltárt, valamint éves beszámolót vagy a 46. (2) bekezdése szerinti nyitó felszámolási mérleget kell mellékelni. (5) Az engedély megadása esetén a felszámolási eljárás folytatható, azonban befejezésér e csak a jogi személlyel szemben folytatott büntetőügyben eljáró bíróság határozatának joger őre emelkedését követően kerülhet sor. (6) A zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárgy nem vonható bea vagyonfelosztásba. Ha a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értéke meghaladj a a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben alkalmazható büntet őjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 11. (2) bekezdése alapján biztosítani kívánt összeget, a zár alá véte l korlátozása és a vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értékesítésének engedélyezése iránt a felszámoló kérelmet nyújthat be a vádirat benyújtásáig az ügyészhez, azt követ őena büntetőügyben eljáró bírósághoz. (7) Az értékesítés engedélyezése esetén a zár alá vett vagyon, vagyonrész, illetve vagyontárg y nem értékesíthető olyan összeg alatt, mint amelynek biztosítására a zár alá vételt elrendelték. Az értékesítésb ől befolyt vételárból le kell vonni a zár alá vétellel biztosítani kívánt összeget, és azt annak a bíróságnak a letéti számlájára kell befizetni, amelynél a zár alá vételt foganatosító bírósági végrehajtó m űködik. 3
(8) A büntetőeljárás befejezését, illetve ha a büntet őügyben eljáró bíróság az adós gazdálkodó szervezettel szemben vagyonelkobzást rendelt el, annak végrehajtását követően a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a bíróság elrendeli a felszámolási eljárás folytatását. Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróság az adós gazdálkodó szervezettel szemben pénzbírságot szabott ki, illetve a bűnügyi költség megfizetésére kötelezte (a továbbiakba n együtt: a büntet őeljárásban az állam javára fizetend ő összeg), a felszámoló az ebb ől eredő követeléseket hitelezői igényként veszi nyilvántartásba, és elégíti ki a kielégítési sorren d általános szabályai (57-58. ) szerint. (9) Amennyiben a büntetőügyben eljáró bíróságjoger ős határozatával az adós gazdálkodó szervezet teljes vagyonára vagyonelkobzást rendelt el, az adós gazdálkodó szervezetet az 57. (1) bekezdésa) és c)pontja alapján terhelő követelések kifizetése iránt a bíróság értesítését követ ően az államháztartásért felelős miniszter soron kívül intézkedik. Ez a kötelezettség az elkobzott vagyon mértékéig áll fenn. A felszámoló a kifizetés és az adós iratanyagána k elhelyezésének megtörténtér ől a bíróságot értesíti. A bíróság a felszámoló munkadíját az eljárás id őtartama, a felszámoló által elvégzett tevékenység és az eljárás munkaterh e figyelembe vételével állapítja meg. A felszámoló benyújtja a felszámolási zárómérleget.a bíróság ennek alapján dönt a felszámolási eljárás befejezésér ől és az adós gazdálkodó szervezet megszüntetéséről. A végzést meg kell küldeni az államot a magánjog i jogviszonyokban képvisel ő szervezetnek is." 4. A törvényjavaslat 22. (2) bekezdésében Cstv. 21/A. (3) bekezdése a következőképpen módosul : "(2) A Cstv. 21/A. (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) Ha az egyezség [megfelel a törvényben] a jogszabályokban [foglaltaknak,] foglaltakkal nem ellentétes, a bíróság végzéssel azt jóváhagyja, és a cs ődeljárást befejezetté nyilvánítja. Az egyezséget jóváhagyó végzés ellen perújításnak nincs helye. 5. A törvényjavaslat 23. -a a következőképpen módosul : 23. A Cstv. 218. és 21/C. -a helyébe a következ ő rendelkezés lép : 21/B. Ha az egyezség nem jött létre, vagy [az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, ] a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a bíróság a cs ődeljárást megszünteti, ez t követ ően a III. fejezet szerinti felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét hivatalbó l állapítja meg [27. (2) bekezdés e) pont], és elrendeli az adós felszámolását. A cs ődeljárást megszüntető végzésben a bíróság a fizetési haladékot meghosszabbítja a felszámolást elrendel ő jogerős végzés közzétételi napját követ ő második munkanap 0 óráig. A vagyonfelügyelő megbízatása az ideiglenes vagyonfelügyel őre vonatkozó jogosítványokkal és díjazással [24/A. ] a felszámoló tevékenységének megkezdéséig meghosszabbodik, az adós továbbá a felszámolási eljárás alatt nem kérhet a bíróságtól fizetési haladékot. A vagyonfelügyel őt ezen időszakra megillető díj előlegezésére az adós köteles.[, ennek megfizetésére a bíróság az adós legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel 4
rendelkez ő tulajdonosát (egyéni cég esetén a tagot, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozást) kezesként kötelezi.] A dí j el őlegezéséről szóló végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. 1 rendelkező tagjának, (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhely ű vállalkozásnak) i s meg kell küldeni, amelyek az említett mértékű részesedéssel rendelkeznek. Az említett tagi illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség teljesítéséért behajthatatlanság esetén kezesként felel. 21/C. (1) A 21/A. (2) bekezdés és a 21/B. szerinti végzéseket a bíróság a Cégközlönyben hirdetményi úton kézbesíti, amennyiben [az egyezség megkötésében töb b mint 100 hitelező vett részt] a nyilvántartásba vett hitelez ők száma több mint 100. (2) A hirdetményi úton történő kézbesítéskor a végzést a Cégközlöny honlapján kell közzétenni. A közzétételre a Cégközlöny honlapján, napi feltöltéssel kerül sor. [Ebben az esetben] A hirdetményi úton történ ő kézbesítéskor a végzés rendelkező részét a bíróság hirdetőtábláján is közzé kell tenni, és postai úton meg kell küldeni az adósnak, a vagyonfelügyel őnek és a hitelez ői választmánynak, illetve a hitelez ői kivisel őnek. A végzés rendelkez ő részét a Cégközlöny honlapján két alkalommal, 2 napos időközökkel kell közzétenni, [kell a Cégközlöny két egymást követő számában közzétenni,] és a második közzététel napján kell kézbesítettnek tekinteni. A közzététel tartalmazza, hogy a végzés teljes szövege a bíróságon átvehet ő, továbbá hogy a végzés ellen benyújtott esetleges fellebbezéseket a kézbesítést követ ő 3 munkanapon belül lehet a bíróságon megtekinteni, ésa kézbesítést követ ő 5 munkanapon belül lehet rá észrevételt benyújtani. [(2)] (3) A végzés elleni fellebbezést a kézbesítést ől (hirdetményi úton történő kézbesítés esetén a második közzétételtől) számított [5] 8- munkanapon belül kell benyújtani, ez a határid ő jogvesztő. A fellebbezést a bíróság soron kívül, de legfeljebb {5] 8- munkanapon belül bírálja el. A végzéseket azok jogerőre emelkedésekor haladéktalanul közzé kell tenni a Cégközlönyben, a 10. (1) bekezdésében meghatározott módon. A végzést elektronikus úton a cégbíróság részére haladéktalanul meg kell küldeni. A cégbíróság a cégjegyzékben a cs. a. toldat törléséről haladéktalanul gondoskodik. A 21/A. (3) bekezdése szerinti esetben az egyezséget jóváhagyó jogerős végzés közzététele id őpontjában szűnik meg a fizetési haladék. A végzést az adós és a vagyonfelügyel ő köteles az adós számláit vezet ő pénzforgalmi szolgáltatóknak haladéktalanul bemutatni." 6. A törvényjavaslat 27. -a következőképpen módosul : "27. (1) A Cstv. 26. (3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határid őt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását a 21/B. szerint csődeljárás előzte meg. [A fizetési haladék az ezt engedélyez ő bírósági határozat meghozatalának napján kezd ődik.] A tartozás kiegyenlítése - az adós ilyen tartalmú nyilatkozata hiányában - nem min ősül tartozáselismerésnek, a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki. (2) A Cstv. 26. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : 5
(3a) A felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdek ű fél hozzájárulása nélkül el lehet állni a felszámolás kezdő időpontjáig. Az eljárás megszüntetéséről az a bírósá g rendelkezik, amely el őtt az eljárás az elállás bejelentésekor folyamatban van. (3) A Cstv. 26. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kér ő hitelez ők együttes kérelmére, a felszámolás elrendelésér ől szóló [jogerős végzés meghozataláig] végzés jogerőre emelkedéséigvan helye. [A 27. (2) bekezdés a) és d) pontja esetében a szünetelés iránti kérelemhez csatolni kell az adós közokiratba foglalt tartozáselismer ő nyilatkozatát is. ] " 7. A törvényjavaslat 28. (1) bekezdése a következ őképpen módosul : "28. (1) A Cstv. 27. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendel ő végzést az eljárás lefolytatására irányul ó kérelem beérkezését követő [45] 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendel ő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendel ő jogerős végzés közzétételének napja (28. ). " 8. A törvényjavaslat 28. (5) bekezdése a következ őképpen módosul : "(5) A Cstv. 27. -a a következ ő (5)-(5a) bekezdéssel egészül ki : (5) A (2) bekezdés a) pontja esetén az adós a hitelez ő követelésének beszámítással történő teljesítésére akkor hivatkozhat, h a a) [okirattal] közokirattal vagy teljes bizonyító erej ű magánokirattal bizonyítja, hogy követelése fennáll, és a hitelez ői fizetési felszólítás kézhezvételét megel őzően keletkezett, [de] azonban csak a hitelezői követelés vitatására nyitva álló határid őt követően vált esedékessé, vagy b) közokirattal vagy teljes bizonyító erej ű magánokirattal bizonyítja, hogy a hitelezővel szembeni követelésének fennállásáról vagy lejáratáról a fizetési felszólítás kézhezvételé t követően szerzett tudomást, vagy c) a beszámítani kért követelést a hitelező elismeri. (5a) Az (5) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárást soron kívü l megszünteti. 9. A törvényjavaslat 34. (2) bekezdése a következ őképpen módosul : "(2) A Cstv. 31. (1) bekezdés a következ ő h) [és i)]ponttal egészül ki : 6
(A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles.) h) a felszámolás elrendelésérő l haladéktalanulértesíteni az adós értékpapírszámlájá t vezet ő szolgáltatót és az egyéb pénzpiaci eszközeit kezel ő szolgáltatót [,]_" " [i) a tevékenységet lezáró mérleg készítésekor a gazdálkodó szervezet iratanyag a selejtezéséhez, jogszabályban meghatározott határideig történ ő őrzéséhez, továbbá a felszámoló díjának megfizetéséhez el őre láthatóan szükséges összegre tartalékot képezni, és azt a pénzforgalmi számlájára befizetve elkülöníteni." ) 10. A törvényjavaslat 36. -ában a Cstv. 33/A. (2) bekezdése a következ őképpen módosul : (2) A keresetben vagyoni biztosíték nyújtása is kérhet ő a hitelez ők követelésének kielégítés e céljából. A biztosíték a bíróság gazdasági hivatalában letéti számlára befizetend ő pénzösszeg vagy hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét), EGT-álla m vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, bankgarancia, biztosítói garancia, biztosító által kiállított, készfizet ő kezességvállalást tartalmazó kötelezvény lehet. A keresetlevelet a beavatkozás lehetőségére történő felhívással és a vagyoni biztosíték nyújtása iránti kérelmet, valamint az eljárásba n hozott határozatokat az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. ] rendelkez ő tagjának (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kel l küldeni, amely az (1) bekezdés szerinti id őszakban az említett részesedéssel rendelkezett. A biztosítéknyújtásra kötelező végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhely ű vállalkozás a pénzügyi biztosíték teljesítéséért a vezet őtől való behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezes i kötelezettségéből ered ő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésér e bocsátott vagyonból. 11. A törvényjavaslat 41. (1) bekezdése a következőképpen módosul : "41. (1) A Cstv. 44. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) Egyezségre akkor kerülhet sor, ha azt az egyezség megkötésére jogosult hitelezők szavazatának legalább a fele minden csoportban [57. (1) bekezdés b), d), e), fi, g) és h) pontja, továbbá követelésük kiegyenlítéséig a 49/D. (1) (3) bekezdése szerinti hitelezők] támogatja, feltéve, hogy ezeknek a hitelezőknek a követelése az egyezsé g megkötésére jogosultak összes követelésének a kétharmad részét kiteszi. A 28. (2) bekezdés fi pontjában és a 37. (2) bekezdésében meghatározott 40 napon túl bejelentkezett hitelez ők a [rájuk irányadó csoportban szavaznak] a követelésük 57. (1) bekezdése szerint i besorolásának megfelel ő csoportban szavaznak, együtt a 40 napos határidőben bejelentkezettekkel. A szavazatok számításánál a 18. (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a hitelez ők szavazatának számítását nem befolyásolja a felszámolás jogerős elrendelését követően követeléseik más hitelezőre való engedményezése. A 40 napos határidőn túl bejelentkezett hitelez ők szavazatát az említett számítási módná l feleakkora mértékben kell figyelembe venni. Az egyezség hatálya az 57. (1) bekezdés a), 7
c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével valamennyi hitelez őre kiterjed (kényszeregyezség)." " 12. A törvényjavaslat 44. (2) bekezdése a következőképpen módosul : "(2) A Cstv. 46. (6) bekezdése a következő mondattal egészül ki : [Közokiratba foglalt követelést nem lehet vitathatónak min ősíteni, kivéve, ha annak megfizetése részben vagy egészben már megtörtént] A felszámoló nem minősítheti vitathatónak azt a hitelez ői igényt, amely az adós közokiratba foglalt tartozásán alapul, kivéve, ha a tartozás megfizetése részben vagy egészben már megtörtént." 13. A törvényjavaslat 54. -a a következ őképpen módosul : "54. A Cstv. 59. (1) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (1) A felszámoló díjának összege a felszámolás során az eladott vagyontárgyak bevétel e és a befolyt a felszámolás kezdő id őpontja el őtt keletkezett követelések pénzbevétele együttes összegének 5%-a (ha a felszámolási eljárást a cs ődeljárás megszüntetésével egyidejűleg rendelték el, akkor 3%-a), de legalább 300 000 forint. Az adós felszámolás alatti tevékenysége esetén az ebből eredő bevétel 2%-a vehet ő díjként figyelembe. A bíróság ettől a mértéktől különösen bonyolult ügyben eltérhet, és a felszámoló díját ennél magasab b összegben állapíthatja meg. Az egyszer űsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 30 0 000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt a felszámolás kezdő id őpontja el őtt keletkezett követelések pénzbevétele együttes összegének 1%-a. Egyezség esetén a felszámoló díja az egyezség körébe tartozó, a számvitel i jogszabályok szerinti felosztható vagyon értékének [42. ] 5%-a, de legalább 300 000 forint. Ha a felosztható vagyon mértéke több mint [2 000 000 000 forint,] 1 000 000 000 forint, akkor a felszámolói díjat a bíróság ennél alacsonyabb mértékben, a felszámoló által elvégzet t tevékenység és munkateher figyelembe vételével állapítja meg. Az e -ban meghatározott felszámolói díjak a díjat terhelő általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák. A felszámoló 27/A. és 39. szerinti felmentése esetén díjazását az általa végzet t tevékenységre tekintettel és a működése alatt az adóshoz befolyt bevételek arányában kel l megállapítani. 14. A törvényjavaslat 55. -a a következőképpen módosul : "55. A Cstv. 60. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : (3a) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti joger ős végzés közzétételétől számított 15 napo n belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni anna k érdekében, hogy [átvezetésre kerüljenek a tulajdonosváltozások, továbbá] törlésr e kerüljenek azok a jogok és tények, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve. 8
15. A törvényjavaslat 60. -ában a Cstv. 63/B. (6)-(7) bekezdése a következ őképpen módosul :,,(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezet őjét a felszámoló részére az 59. (5) bekezdés alapján kifizetésre kerülő [díj] díjnak az állam javára történ ő megtérítésére, továbbá (ha erre irányuló kérelmet terjesztett el ő a (4) bekezdés szerinti végzés meghozatala el őtt) a felszámolási eljárást kezdeményez ő hitelező [által] részérea hitelez ő általmegfizetett illeték és közzétételi költségtérítés megtérítésére kötelezi, ha a z egyszer űsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások hiányossága i miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megel őző három év közül bármelyikben neki felróható okbólnem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített éve s beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározot t letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének. [A Gazdasági Hivatal az eljárás t kezdeményez ő fél részére utalja át a befizetett összegből a (6) bekezdés szerint a hitelez őt megillet ő hányadot. A végzést az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással [Ptk. 685/B. ] rendelkező tagjának, (egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföld i székhely ű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amelyek az (1) bekezdés szerinti időszakban az említett mértékű részesedéssel rendelkeztek. Az említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a megtérítési kötelezettség teljesítéséért behajthatatlansá g esetén kezesként felel. A külföldi székhely ű vállalkozás az említett kezesi kötelezettségéb ől ered ő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelep e rendelkezésére bocsátott vagyonból. Amennyiben a vezet ő tisztségvisel ő bizonyítja, hogy minden t őle telhető intézkedést megtett a legfőbb szerv intézkedéseinek kezdeményezés e érdekében, a díj megtérítésére az említett tagot, illet őleg a külföldi székhelyű vállalkozást kell kötelezni.] (7) A felszámolói díj (6) bekezdés szerinti megtérítését a [Fővárosi Bíróság] Fővárosi TörvényszékGazdasági Hivatalához kell befizetni. A Gazdasági Hivatal a központi költségvetést megillető hányadot az 59. (5) bekezdés szerinti elszámolás részeként mutatj a ki. A központi költségvetést [és azon hitelezőket] megillető összeg, [amelyek követeléseinek behajtására jogszabály alapján az állami adóhatóság jogosult,] adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet az állami adóhatóság hajt be." 16. A törvényjavaslat 63. -a a következőképpen módosul : 63. A Cstv. 67. -a a következ ő (9a) bekezdéssel egészül ki : (9a) Amennyiben az adós a bányászatról szóló törvény, a földgázellátásról szóló törvény, a távh őszolgáltatásról szóló törvény vagy a villamos energiáról szóló törvény hatálya al á tartozó engedélyes, [az állami felszámoló] a 66. (2) bekezdés szerinti felszámolóaz értékesítési pályázati feltételeket az engedélyt kiadó hatóság bevonásával alakítja ki ol y módon, hogy az adós gazdálkodó szervezet vagyona m űköd ő üzemként, olyan szervezet részére kerüljön átadásra, amely a közszolgáltatás ellátását folyamatosan biztosítani tudja. 9
17. A törvényjavaslat a következ ő 63-64. -sal egészül ki, és az azt követő -ok számozása értelemszer űen módosul : 63. (1) A Cstv. 66. (2) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) Vagyonfelügyel őként, ideiglenes vagyonfelügyel őként, rendkívüli vagyonfelügyel őként, illetve felszámolóként a Kormány által rendeletben kijelölt, kizárólago s állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság (a továbbiakban : állami felszámoló) jár el. Az állami tulajdonosi joggyakorló az állami felszámolót az e törvény szerinti eljárása során nem utasíthatja. 64.& (1) A Cstv. 69. (2)-(3) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (2) Az adós (1) bekezdés szerinti kérelmének a bírósághoz érkezését követ ő 1 munkanapon belül a bíróság a külön jogszabályban meghatározott módon végzést tesz közz é a Cégközlönyben az adóst megillet ő rendkívüli moratóriumról, amelynek utalnia kell a rendkívüli vagyonfelügyel ő kirendelésére és arra is, hogy az eljárás olyan, a Kormány által rendeletben stratégiailag kiemeltnek nyilvánított gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a jelen törvény 68-70. -át is alkalmazni kell. A Cégközlönyben történő közzétételre a Cégközlöny honlapján napi feltöltéssel, 0 órakor kerül sor. A rendkívüli moratóriuma közzétételtől illeti meg az adóst. A bíróság a végzésben rendkívüli vagyonfelügyel őként kirendeli a 66. (2) bekezdése szerinti állami felszámolót. A rendkívüli vagyonfelügyel őként eljáró állami felszámoló díját és költségeit az adós gazdálkodó szervezet el őlegezi és viseli.a végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. (3) A rendkívüli moratórium célja az adós m űköd őképességének id őleges biztosítása.a rendkívüli moratórium időtartama alatt a hitelez ői követelések kamatoznak. A rendkívül i moratórium időtartama alatt kifizetéseket kizárólag a rendkívüli vagyonfelügyel ő ellenjegyzésével (jóváhagyásával) lehet teljesíteni. A rendkívüli vagyonfelügyel ő ellenjegyz i (jóváhagyja) a rendkívüli moratórium id őtartama alatt esedékessé váló azon kifizetéseket, amelyek az adósnak a rendkívüli moratórium id őtartama alatt a jelen törvény szerinti kiemel t tevékenysége folytatásához és a működ őképessége fenntartásához szükségesek ; a rendkívüli vagyonfelügyelő által ellenjegyzett kifizetések a rendkívüli moratórium alatt teljesíthet ők.a rendkívüli vagyonfelügyel őt az adós pénzforgalmi számlái felett együttes rendelkezési jo g illeti meg. A rendkívüli vagyonfelügyelő haladéktalanul bejelenti az adós számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatóknak az e bekezdésben meghatározott jogosítványait és hitelt érdemlő módon igazolt aláírását. A rendkívüli moratórium alatt egyebekben megfelel ően alkalmazni kell a 11. -ban foglaltakat is. Az adós vezet ője a rendkívüli moratórium alatti tevékenysége folytatásához és a m űköd őképessége fenntartásához szükséges fizetés i kötelezettségek teljesítésének fedezetét elkülöníti, ennek végrehajtását a rendkívül i vagyonfelügyel ő ellenőrzi, és elmulasztása esetén ezt jelzi a legfőbb szervnek, a felügyelő bizottságnak és a könyvvizsgálónak. A rendkívüli moratórium id őszaka alatt az adós működésével kapcsolatos hatósági engedélyek lejárata a rendkívüli moratórium végéi g meghosszabbodik, és az illetékes hatóság az irányadó jogszabályok szerint az engedélyt csa k akkor vonhatja vissza, amennyiben ez az élet- vagy vagyonbiztonság megóvása érdekébe n 10
szükséges. A rendkívüli moratórium id őszaka alatt az adóssal kötött szerződéseket az adóssal szerz ődő fél nem mondhatja fel, azoktól nem állhat el, továbbá ezen szerződések az adós fizetésképtelenségére, illetve a rendkívüli moratóriumra tekintettel nem sz űnnek meg. (2) A Cstv. 69. -a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki : (3a) A rendkívüli vagyonfelügyelő kérésére az adós vezetője köteles az adós működésével és vagyonával kapcsolatos valamennyi információt és iratot a rendkívüli vagyonfelügyel ő rendelkezésére bocsátani. Az adós vezetője a rendkívüli vagyonfelügyel ővel egyeztetve az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést köteles megtenni a z adós rendkívüli moratórium alatti m űköd őképességének fenntartása érdekében. (3) A Cstv. 69. (7) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (7) A bíróság a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezői kérelem tárgyában legkés őbb a hitelez ői kérelem bírósághoz érkezésétől számított 8 napon belül meghallgatás t tart. A határidőbe a hiánypótlás elrendelését ől annak teljesítéséig eltelt id ő nem számít bele.a bíróság a meghallgatásra a hitelezőt és az állami felszámolót is rövid úton megidézi. A felek legkés őbb a meghallgatáson kötelesek a kérelemmel kapcsolatos nyilatkozataikat megtenni.a rendkívüli vagyonfelügyel ő a meghallgatáson teszi meg azon nyilatkozatokat (így különösen a felszámolóbiztos nevének és levelezési címének bejelentését) melyek a felszámolás elrendelése esetén a felszámolókénti kirendeléshez, illetve annak közzétételéhez szükségesek. Amennyiben a fizetésképtelenség tárgyában való döntéshez további okiratok, nyilatkozato k szükségesek, a bíróság legfeljebb 5 napos határidővel újabb meghallgatást tűz ki. Az adósnak a meghallgatáson arról is nyilatkoznia kell, hogy a rendkívüli moratórium id őszaka alatt keletkező és esedékessé váló fizetési kötelezettségek teljesítésére az adós vagyona el őreláthatólag fedezetet nyújt-e. Amennyiben az adós a nyilatkozattételt elmulasztja vag y nemlegesen nyilatkozik, a bíróság soron kívül végzést hoz a rendkívüli moratórium megszüntetéséről. A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A jogerős végzést a bíróság a Cégközlönyben soron kívül közzéteszi. (4) A Cstv. 69. -a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki : (9a) Az adós felszámolását elrendel ő vagy az eljárást soron kívül megszüntető végzé s ellen a fellebbezést a kézbesítést ől számított 5 munkanapon belül kell benyújtani.a fellebbezést a bíróság 5 munkanapon belül bírálja el. (5) A Cstv. 69. (10) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (10) A felszámolást elrendel ő végzésnek utalnia kell arra is, és a közzétételnek tartalmaznia kell azt is, hogy az eljárás olyan, a Kormány által rendeletben stratégiaila g kiemeltnek nyilvánított gazdálkodó szervezet ellen folyik, amelynek esetében a jelen törvén y 68-70. -át is alkalmazni kell. A felszámolást elrendel ő végzésben a bíróság a rendkívüli moratóriumot a felszámolást elrendel ő végzés közzétételétől számított 90 napos id őtartamra meghosszabbítja, amit a 28. (2) bekezdés szerinti közzétételnek tartalmaznia kell.a felszámolás kezd ő id őpontját követően a meghosszabbított rendkívüli moratórium lejártáig a rendkívüli moratóriumra vonatkozó rendelkezések közül az adós működőképességének id őleges biztosítására, az adós vagyonából történ ő kifizetésekre, a hatósági engedélyekre és az adóssal kötött szerz ődések felmondásának, illetve az azoktól való elállás korlátozásár a vonatkozó (3) bekezdés szerinti szabályokat a felszámolás szabályai mellett megfelel ően 11
alkalmazni kell azzal, hogy a 11. & nem alkalmazandó ; a rendkívüli moratórium nem érintia felszámoló felszámolási eljárás szerinti jogait és kötelezettségeit, így a felszámolónak a 47. szerinti felmondási, illetve elállási jogát sem." (6) A Cstv. 69. (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (13) Amennyiben a felszámolást a bíróság elrendeli, a rendkívüli moratórium id őszaka alatt keletkezett és esedékessé vált, a (3) bekezdésben foglaltak szerint a rendkívül i vagyonfelügyelő (felszámoló) által jóváhagyott, illetve az általa jóváhagyott kötelezettségvállaláson alapuló, még ki nem fizetett tartozásokat a felszámoló az 57. & (2) bekezdés b) pontja szerinti felszámolási költség részeként egyenlíti ki. 18. A törvényjavaslat 67. 42. pontja a következőképpen módosul : 42. IV. fejezetének címében, 65. (1) és (3) bekezdésében, 66. (1) bekezdésében, 67. (4) bekezdésében, 68. (1) (2) bekezdésében és 84/A. (2) bekezdés a) pontjában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt szövegrész helyébe a stratégiailag kiemelt szöveg, 67. & (5) bekezdésében a nemzetgazdaságilag kiemelt szövegrész helyébe a stratégiaila g kiemelt szöveg 19. A törvényjavaslat 67. -a a következő 43. ponttal egészül ki, a továbbiakban a ponto k számozása értelemszerűen módosul : 43. 66. & (2) bekezdésében az ideiglenes vagyonfelügyel őként szövegrész helyébe az ideiglenes vagyonfelügyel őként, rendkívüli vagyonfelügyelőként szöveg, 69. & (6) bekezdésében az, ideiglenes vagyonfelügyel őre szövegrész helyébe a rendkívül i vagyonfelügyelőre" szöveg 69. & (14) bekezdésében az ideiglenes vag onfelügyel ő tevékenység" szövegrész helyébe a rendkívüli vagyonfelügyel ői szöveg, 66. & (3 ) bekezdésében és 68, (5) bekezdésében a 3 napon belül" szövegrész helyébe a 3 munkanapon belül szöveg, 69. & (6) bekezdésében a 3 napon belül szövegrész helyébe a 2 munkanapon belül szöveg, 68. & (4) bekezdésében a 69. & (1)-(9) bekezdést szövegrész helyébe a 69. & (1)-(9a) bekezdést szöveg, 66. & (4) bekezdésében Az állami felszámolóra, szövegrész helyébe A 66. & (2) bekezdés szerinti felszámolóra szöveg, 66.& (5) és (7) bekezdésében, 67. & (5) bekezdésében, 69. & 114) bekezdésében Az állami felszámoló szövegrész helyébe A 66. & (2) bekezdés szerinti felszámoló" szöveg 66. (6) bekezdésében Az állami felszámolót szövegrész helyébe A 66. & 12) bekezdése szerinti felszámolót szöveg, " 20. A törvényjavaslat 69. -a a következők szerint módosul : 69. (1) Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban : Itv.) 45. (3) bekezdés e helyébe a következ ő rendelkezés lép : (3) [A szerződésmintát alkalmazó gazdasági társaság és egyéni cég esetén az illeté k összege] Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke : a) zártkörűen működő részvénytársasági korlátolt felel ősségű társaság esetén 50 000 forint, 12
([aj/) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 000 forint, ([b]q) egyéni cég esetén [20 000] 15 000 forint azzal, hogy amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítás t nyer, hogy a kérelmez ő az egyszer űsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult,a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték (1) bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére.' 21. A törvényjavaslat 73. -a a következők szerint módosul : 73. A Gt. 5. -a a következ ő (5) [(9)] (10) bekezdéssel egészül ki. (5) Az a személy, akinek mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezet ő tisztségviselőjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkez ő tulajdonosának felel ősségét a jogutód nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a cs ődeljárásról és a felszámolási eljárásról szól ó törvény (a továbbiakban: Cstv.) vagy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban : Ctv.) alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettsé g alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette, a) nem lehet egyszemélyes társaság egyedüli tagja ; b) nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyás t biztosító részesedést. (6) Nem szerezhet gazdasági társaságban közvetlen vagy közvetett többségi befolyás t biztosító részesedést az a személy, aki a 104. (1) bekezdésében foglalt helytállás i kötelezettségének nem tett eleget. (7) A tilalom hatálya az (5) (6) bekezdés szerinti esetekben a végrehajtási eljárás id őtartama és az annak eredménytelenségét ől számított öt év. (8) E tekintetében eredménytelennek minősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre és az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya. (9) A (8) bekezdésben foglaltak fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. (10) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követ ő öt évig nem lehe t más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkez ő tagja, valamint közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja az a személy, akia megszüntetési eljárás megindításának id őpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megel őző évben a gazdasági társaságnál vezet ő tisztségvisel ő, kizárólagos vagy többségi befolyás t biztosító részesedéssel rendelkez ő tagvolt.' 22. A törvényjavaslat 76. -a a következ ők szerint módosul : 13
76. (1) A Gt. 23. (3) és (4) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezések lépnek : (3) A gazdasági társaság megszüntetési eljárás során való törlését követ ő öt évig nem lehet más gazdasági társaság vezet ő tisztségvisel ője[, kizárólagos vagy többségi befolyás t biztosító részesedéssel rendelkező tagja] az a személy, aki a megszüntetési eljárás megindításának id őpontjában, a törlés évében, vagy a törlést megel őző évben a gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkez ő tag volt. (4) Nem lehet más gazdasági társaság vezet ő tisztségvisel ője az a személy, akinek - mint a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vezet ő tisztségvisel őjének, kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkez ő tulajdonosának felelősségét a jogutó d nélküli megszüntetést eredményező eljárás során ki nem elégített követelésekért a bíróság a Cstv. vagy a Ctv. alapján indított eljárásban jogerősen megállapította, és a jogerős bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettség alapján a fizetési kötelezettségeit nem teljesítette. (2) A Gt. 23. -a a következő (5) (9) bekezdéssel egészül ki : (5) Nem lehet gazdasági társaság vezet ő tisztségvisel ője, akivel szemben a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban pénzbírságot szabott ki, és jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette. (6) Nem lehet gazdasági társaság vezet ő tisztségvisel ője az a személy, aki a 104. (1 ) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettségének nem tett eleget. (7) A tilalom hatálya a (4) (6) bekezdés szerinti esetekben a végrehajtási eljárás id őtartama és az annak eredménytelenségétől számított öt év. (8) E tekintetében eredménytelennek min ősül a végrehajtási eljárás, ha a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott végrehajtói letiltás nem vezet eredményre é s az adósnak nincs a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján lefoglalható vagyontárgya. (9) A (8) bekezdésben foglaltak fennállásáról a végrehajtó elektronikus úton értesíti a cégbíróságot. " 23..A törvényjavaslat 80. -a elhagyásra kerül, egyidejűleg a törvényjavaslat további -ainak számozása értelemszer űen módosul. [80. [A Gt. 50. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (1) A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság jogutód nélküli megsz űnése, valamint az üzletrész (részvény) rosszhiszemű átruházása esetén nem hivatkozhat korlátolt felelősségére az a tag (részvényes), aki ezzel visszaélt. A korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai (részvényesei), akik korlátolt felel ősségükkel, illetve a társaság elkülönült jogi személyiségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megsz űnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. 14
(2) A tagok (részvényesek) (1) bekezdés szerinti felel őssége különösen akkor állapíthat ó meg, ha a) a társaság vagyonával sajátjukként rendelkeztek, b) a társasági vagyont saját vagy más személyek javára csökkentették, vag y c) a vagyonvesztés esetében a hitelezők érdekeit sértő módon jártak el, és tudták, illetve az általában elvárható gondosság tanúsítása esetén tudniuk kellet t volna, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit harmadik személyek részére nem les z képes teljesíteni, továbbá a 13. (4) bekezdése szerinti esetben."] 24. A törvényjavaslat 86. -a elhagyásra kerül, egyidej űleg a törvényjavaslat további -ainak számozása értelemszerűen módosul. [86. (1) A Gt. 122. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : (1) Egy üzletrésznek a (3) bekezdésben foglalt kivétellel több tulajdonosa is lehet. Ezek a személyek a társasággal szemben egy tagnak számítanak ; jogaikat ideértve a társasági szerződés megkötését is csak közös képviselőjük útján gyakorolhatják, és a tagot terhelő kötelezettségekért egyetemlegesen felelnek. (2) A Gt. 122. -a a következ ő (3) bekezdéssel egészül ki : (3) Amennyiben a közös tulajdonú üzletrész résztulajdonosának tulajdoni rész e meghaladja a törzsbetét legkisebb mértékét, a közös üzletrészt a részesedé s megszerzését ől számított három hónapon belül meg kell szüntetni. ] 25. A törvényjavaslat 87. -a elhagyásra kerül, egyidej űleg a törvényjavaslat további -ainak számozása értelemszerűen módosul. [87. A Gt. 123. -a a a következ ő (la) bekezdéssel egészül ki : (la) Az üzletrész átruházására irányuló szerződés a 126/A. (6) bekezdésében foglalt kivétellel a tag cégjegyzékbe történ ő bejegyzésével jön létre. ] 26. A törvényjavaslat 88. -a elhagyásra kerül, egyidej űleg a törvényjavaslat további -ainak számozása értelemszer űen módosul. A Gt. a következő 126/A. -sal egészül ki : [88. 15
126/A. (1) Az ügyvezető az üzletrész átruházásáról szóló szerz ődés megkötését ő l számított harminc napon belül köteles intézkedni az üzletrész-átruházás szándékának a Cégközlönyben két egymást követ ő lapszámban történő közzétételéről. (2) A hirdetményben fel kell tüntetni : a) az üzletrész átruházásának szándékát, b) az érintett törzsbetét összegét, valamint a törzstőkéhez viszonyított arányát, c) az üzletrészre vonatkozó esetleges pótbefizetésekre és mellékszolgáltatásokra, valamint az üzletrész átruházásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket, d) azt a tényt, hogy az üzletrészhez a többitől eltérő tagsági jogok kapcsolódnak, valamint fel kell hívni a társaság hitelez őit, hogy a hirdetmény második alkalommal történt közzétételét megel őzően esedékessé vált követeléseik után biztosítékra tarthatna k igényt. Az ismert hitelez őket a társaság közvetlenül is köteles értesíteni. (3) A hitelezők a hirdetmény utolsó közzétételét ől számított harmincnapos jogveszt ő határid őn belül jogosultak bejelenteni, ha a társaság üzletrészének átruházásáva l összefüggésben biztosítékra tartanak igényt. (4) A társaság az igénybejelentés el őterjesztésére biztosított határid ő lejártát követ ő nyolc napon belül köteles biztosítékot nyújtani, vagy a kérelem elutasítását és anna k indokát a hitelez ő tudomására hozni. Az elutasító, illetve a hitelez ő által nem megfelelőnek tartott biztosíték nyújtására vonatkozó döntés felülvizsgálatát a hitelez ő a határozat kézhezvételétől számított nyolcnapos jogvesztő határid őn belül a cégbíróságtól kérheti. A cégbíróság a törvényességi felügyeleti eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával a kérelem el őterjesztését ől számított harminc napon belü l határoz. A cégbíróság az eljárás lefolytatását követ ően elutasítja a kérelmet, vagy a társaságot megfelelő biztosíték nyújtására kötelezi. Az üzletrész átruházása mindaddig nem jegyezhet ő be a cégjegyzékbe, amíg a hitelez ő megfelelő biztosítékot nem kapott. A kérelemhez mellékelni kell a hitelező erre vonatkozó nyilatkozatát. (5) Az üzletrész új tulajdonosa bejegyzésének feltétele, hogy az ügyvezet ő igazolja a (1) (4) bekezdésben foglalt szabályok betartását. (6) Amennyiben az üzletrész átruházása üzletrész-felosztással történik, és a tago k személyében nem történik változás, az ügyvezet ő az (1) (4) bekezdésben foglalt szabályok betartását a cégbíróságnak igazolja. A cégbíróság az átruházást végzésse l hagyja jóvá. ] 27. A törvényjavaslat 99. -a a következőképpen módosul : 99. Hatályát veszti a Gt. 75. (3) bekezdés d) pontjában az így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, valamint a mérlegfőösszeget szövegrész[, 162. (2) bekezdésében az esedékessé nem vált szövegrész], a 202. (4) bekezdés utolsó mondata, (6) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése[, 271. (1) bekezdésében az és ezen id őpontig esedékessé ne m vált szövegrész]. 28. A törvényjavaslat 110. -a a következ őképpen módosul : 110. 16
A Ctv. 26. (1) bekezdése a következ ő n) ponttal egészül ki : (A cégjegyzékben valamennyi cég esetében fel kell tüntetni a következ ő, a közhiteles nyilvántartás, illetve a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatokat is :) n) a kényszer[-]törlési eljárás kezd ő id őpontját és befejezését.' 29. A törvényjavaslat 112. -a a következőképpen módosul : 112. (1)A Ctv. 30. -a a következő (6) bekezdéssel egészül ki : (6) Az állami adóhatóság a cég adószámával, közösségi adószámával kapcsolato s elektronikus értesítését, illetve határozatát fokozott biztonságú elektronikus aláírással é s időbélyegzővel köteles ellátni. (2) Ctv. 30. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki : (7) A cégjegyzékben szerepl ő külföldi személy vagy külföldi szerv esetén az állam i adóhatósághoz történt bejelentkezés hiányában a külföldinek az illet ősébe szerinti államban kiadott, bármely közteherviseléssel kapcsolatos azonosító számot kell feltüntetni.' 30. A törvényjavaslat 116. -a a következőképpen módosul : 116. (1) A Ctv. 36. -a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki : (4a) Az állami adóhatóság és a cégnyilvántartás közötti, az adóregisztrációs eljárásho z kapcsolódóadatszolgáltatás érdekében a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben fel kell tüntetni a cégjegyzékbe bejegyzett (bejegyezni kívánt) tagok (részvényesek) külföldi esetében a 30. (7) bekezdése szerinti adóazonosító számát. A tagok adóazonosító száma nem szerepel a cégjegyzékben. (2) A Ctv. 36. (5) bekezdése helyébe a következ ő rendelkezés lép : (5) Ha törvény a cégirat cégbírósághoz történő benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez, e személy a kötelezettségét elektronikus okiratként készített cégirat esetén min ősített elektronikus aláírás alkalmazásával elektronikus úton maga is teljesítheti. Ha a cégirato t elektronikus okirati formába kell alakítani, erre, és az elektronikus okirat cégbírósághoz val ó benyújtására a jogi képviselő vagy a cégirat benyújtására kötelezett személy jogosult. A jogi képvisel ő eljárására egyebekben a 37. és 38. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.' 31. A törvényjavaslat 117. -a a következ őképpen módosul : 117. 17
A Ctv. 48. -a helyébe a következő rendelkezés lép : 48. (1) Ha közkereseti, betéti vagy korlátolt felel ősség ű társaság, zártkör űen működő részvénytársaság vagy egyéni cég alapításának bejegyzése iránti kérelemhez e törvén y mellékletében foglalt szerz ődésminta alapján készült alapító okiratot csatolnak, a bejegyzés i kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel kell tüntetni. [Szerződésminta kizárólag egyszer űsített eljárásban, bejegyzési kérelem benyújtásakor alkalmazható. ] (2) A bejegyzési kérelemhez a cégnyilvánosság alapelvének teljesítése, illetve az illetékes adóhatósághoz való továbbítás végett csatolandó okiratok felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza. A jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatoland ó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelel őségét szavatolja. A jogi képviselőnek a törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó nyilatkozatát a bejegyzési kérelemnek tartalmaznia kell. (3) A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó, vag y bírósági ügyintéző önállóan lefolytathatja és a bejegyzési kérelmet elutasító végzés meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult. Ugyanez irányadó a többi olyan végzé s meghozatalára is, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. (4) A bejegyzési kérelem elbírálásáról a cégbíróság a bejegyzési kérelem érkezését követ ően, az adószám megállapításától számított egy munkaórán belül határoz. A cégbíróság e határid őn belül kezdeményezi a bejegyzést elrendel ő, illetőleg a bejegyzési kérelmet elutasító végzés jogi képviselő részére történő kézbesítését. A kérelem elbírálására nyitva álló határid ő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra. (5) A cégbíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során megvizsgálja, hogy a bejegyzést kér ő jogi képvisel őjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képvisel őnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, valamint hogy a bejegyzést kér ő a 3. számú mellékletben felsorolt okiratokat csatolta-e kérelméhez, továbbá, hogy amennyiben a bejegyzést kér ő nem élt a 6. szerinti névfoglalás lehetőségével, a cég választott neve jogszabályszer ű-e. A cégbíróság elektronikusan, számítógépes progra m útján ellenőrzi, hogy a cégjegyzék nem tartalmaz-e a bejegyzési kérelemben feltüntetett tag, vezető tisztségvisel ő, illetve cégvezető vonatkozásában e törvény 27. (1) bekezdésének c) pontja, a 27. (2) bekezdésének d) pontja, 27. (3) bekezdésénekd)pontja, a 27. (4 ) bekezdésa)pontjánakad)alpontja,a 27. (6) bekezdésének c) pontja szerinti bejegyzést. Az eljárás során hiánypótlásra történ ő felhívásra nem kerül sor. (6) A cégbíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ha a) a bejegyzést kérő jogi képvisel őjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, vagy ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jog i képviselőnek a bejegyzendő adatokra vonatkozó iratok jogszer űségét igazoló nyilatkozatát, [valamint ] b) a bejegyzést kérő elmulasztotta a 3. számú mellékletben felsorolt valamely irat benyújtását, [továbbá ] c) a cég elnevezése amennyiben a cég nem élt a 6. szerinti névfoglalás lehet őségével nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek, d) az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához szükséges, az általáno s forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentéséve l összefüggő nyilatkozata nem felel meg a jogszabályi el őírásoknak, e) a cégjegyzék a cég tagja, vezető tisztségviselője, illetve cégvezetője vonatkozásában a 27. (1) bekezdésének c) pontja, a 27. (2) bekezdésének d) pontja, 27. (3) bekezdésénekd) pontja, a 27. (4) bekezdésa)pontjánakad)alpontja, vagy a 27. (6) bekezdésének c) pontj a szerinti bejegyzést tartalmaz, [továbbá] vagy 18