Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

Hasonló dokumentumok
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Kis dózis, nagy dilemma

50 év a sugárvédelem szolgálatában

A kehelysejtek szerepe a radon expozícióra adott sugárválaszban

CENTRÁLIS LÉGÚTI RADONDEPOZÍCIÓ ÉS TISZTULÁS

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

RADON ÉS AZ LNT HIPOTÉZIS. Balásházy Imre, Szőke István, Farkas Árpád, Tatár Loránd Gergely, Madas Balázs Gergely

Radonexpozíció és a kis dózisok definíciója

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

RADONSZÁRMAZÉKOK LOKÁLIS LÉGÚTI TERHELÉSÉNEK MODELLEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ TÜDŐBETEGSÉGEK ESETÉN. Farkas Árpád, Balásházy Imre

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

Ionizáló sugárzások dozimetriája

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

Radioaktivitás biológiai hatása

A vérképző rendszerben ionizáló sugárzás által okozott mutációk kialakulásának numerikus modellezése

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

Kudela Gábor programtervező matematikus szak

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

A NUKLEÁRIS BALESETEK ESETÉN HAZÁNKBAN HASZNÁLT LÉGKÖRI TERJEDÉS- ÉS DÓZISSZÁMÍTÓ SZOFTVEREK ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Kell-e félnünk a salaktól az épületben?

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

Módszer fejlesztése forró részecskék azonosítására és lokalizálására biztosítéki részecske-analízis céljára

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések

Válaszok Czitrovszky Aladárnak a fizikai tudomány doktorának az opponensi véleményében megfogalmazott szakmai kérdéseire és kritikai megjegyzéseire:

Szerven belül egyenetlen dóziseloszlások és az LNT-modell

MATROSHKA kísérletek a Nemzetközi Űrállomáson. Kató Zoltán, Pálfalvi József

A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN. Kudela Gábor 1, Balásházy Imre 2

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

A vörösiszap kiporzásából származó aeroszol tulajdonságai és potenciális egészségügyi hatásai

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

LÉGKÖRI SZENNYEZŐANYAG- TERJEDÉSI MODELLEK FEJLESZTÉSE

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem

RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON

Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)

A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése

Radon a felszín alatti vizekben

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

Radonmérés és környezeti monitorozás

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

SKÁLAFÜGGŐ LÉGSZENNYEZETTSÉG ELŐREJELZÉSEK

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS ÉVI JELENTÉS

Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában

Az ionizáló sugárzás biológiai hatásainak szövetszintű modellezése

Az atommag összetétele, radioaktivitás

A sugárzás biológiai hatásai

A KIS DÓZISOK BIOLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A RADONINHALÁCIÓT KÖVETŐ BIOFIZIKAI FOLYAMATOK MIKRODOZIMETRIAI MODELLEZÉSÉVEL

A belélegzett aeroszolok légzőrendszeri kiülepedés-eloszlása. Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet, 1525 Budapest, Pf.

1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat

Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata

Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, Szeptember 04.

Radioaktivitás biológiai hatása

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

Abszolút és relatív aktivitás mérése

NEUTRON SUGÁRZÁS ELLENI BIOLÓGIAI VÉDELEM VIZSGÁLATA MONTE CARLO MODELLEZÉSSEL

A hazai Nemzeti Radon Cselekvési Tervről

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

Részletes szakmai beszámoló

A PAKSI ATOMERŐMŰ NUKLEÁRISBALESET- ELHÁRÍTÁSI RENDSZERE SUGÁRVÉDELMI SZEMPONTBÓL

A mukociliáris tisztulás hatása a bronchiális légutak sugárterhelésére

A munkavállalók személyi dozimetriai ellenőrzésének aktualitásai

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

Brockhauser Barbara, Deme Sándor, Hoffmann Lilla, Pázmándi Tamás, Szántó Péter MTA EK, SVL 2015/04/22

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

Biofizika szeminárium. Diffúzió, ozmózis

Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv

A felszín alatti vizek radontartalmának vizsgálata Békés és Pest megyékben

(A Scientific American újság augusztusi számában megjelent cikk alapján)

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

A KITERJESZTETT INES SKÁLA RADIOLÓGIAI ESEMÉNYEKRE TÖRTÉNŐ HAZAI ADAPTÁCIÓJA

Sugár- és környezetvédelem. Környezetbiztonság

Készítette: Kovács Mónika Eszter Környezettan alapszakos hallgató. Témavezető: Dr. Mészáros Róbert adjunktus

Lokális hyperplasia, mint a szövet lehetséges közvetlen válasza a nagy radonkoncentrációból származó sugárterhelésre

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉVRE

FIZIKA. Atommag fizika

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, április

TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

Szövetközi besugárzások - Emlőtűzdelések

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Átírás:

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam 2016. április 27.

Tartalom: - A radon - A légzőrendszer sugárvédelme - A humán légzőrendszer felépítése - A tüdő tisztulása - A Sztochasztikus tüdőmodell - Depozíció-tisztulás számítási eredmények - Összefoglalás

A radon A természetes háttérdózis fő forrása a radon leányelemeinek belélegzése - a radon nemesgáz, de a leányelemei már nem! - a leányelemek aeroszol részecskék felületére ül(het)nek rá, így a belélegzett levegővel a tüdőbe jutnak. Inhomogén depozícióeloszlás - forró területek kialakulása - lokálisan nagy mennyiségű radioaktív izotóp ülepedhet ki

- Földi átlagos lakossági sugárterhelés: H eff = 2,4 msv/év, ennek 50%-a 222 Rn és 15%-a 220 Rn, - radontól (radon és tórium): H eff, Rn = 1,5 msv/év (1990). - a múltban a természetes háttérsugárzás mértéke nagyságrendileg meghaladta a mesterséges sugárterhelést, de ez megváltozni látszik CT vizsgálatok elterjedése nagyban megnöveli a mesterséges forrásból származó sugárterhelés részarányát Az átlagos lakossági radon terhelés a kis dózis tartományba esik

A tüdő sugárvédelme A radioaktív anyagok szervezetbe kerülésének egyik fő útja a belélegzés Az osztódó sejtek sugárérzékenyebbek A tüdőben az osztódó sejtek közel helyezkedik el a légutak belső felületéhez A tüdőrák átlag feletti előfordulási valószínűsége uránbányászoknál Radon!!! Fontos feladat a légzőrendszert érő dózis meghatározása Ehhez tudni kell a tüdő egyes régióiban kiülepedett radioaktív izotóp mennyiségét Ennek meghatározására jók a tüdőmodellek

A tüdő tisztulása A tüdő tisztulását figyelembe kell venni az inkorporált radioizotópok által okozott dózis számításakor A fő tisztulási mechanizmusok: 1. Mukocilináris tisztulás - a bronchusokban jellemző - ez a gyors tisztulási mechanizmus 2. Fagocitózis - az acináris régióra jellemző - ez lassú tisztulási mechanizmus

A Sztochasztikus Tüdőmodell Egészséges és beteg humán légzőrendszeri aeroszol transzport modellezésre kidolgozott in silico modell és szoftver A modell alkalmas igen finom (akár légúti generácoiószám szerinti) kiülepedéseloszlás számítására is A légútak geometriai adatainak modellezése az egyik legnagyobb légzőrendszeri adatbázis statisztikai kiértékelésével nyert eloszlásokon alapszik (pl. hosszak, átmérők, szögek)

- Az eredeti modellt Koblinger László és Werner Hofman dolgozta ki az AEKI-ben és a Salzburgi egyetemen - A Sztochasztikus Tüdőmodell kidolgozása óta folyamatos fejlesztés alatt áll - SLM RADACT - alkalmas radon leányelemek légúti kiülepedésének modellezésére - Az új modell alkalmas gyors (mukocilináris) tisztulás számítására is - A szövetben és a levegőben leadott alfa energiát modellező és az ebből elnyelt dózist számító algoritmus fejlesztés alatt áll.

Input paraméterek: Egészséges felnőtt nő, lakás mikrokörnyezet Tidal volume: alvó légzés: 444 cm 3 könnyű fizikai munka: 992 cm 3 FRC: 2680 cm 3 alvó: 12 légzés/perc, könnyű fizikai munka: 21 légzés/perc 200 nm részecske átmérő (attached fraction) 40 Bq/m 3 aktivitás koncentráció 0,55 cm/perc, illetve 1,5 cm/perc mukocilináris (gyors) tisztulás

Kiülepedett és feltisztult radon leányelem szám 0,55 cm/perces tisztulási sebesség esetén

Kiülepedett és feltisztult radon leányelem sűrűség 0,55 cm/perces tisztulási sebesség esetén

Kiülepedett és feltisztult radon leányelem szám 1,5 cm/perces tisztulási sebesség esetén

Kiülepedett és feltisztult radon leányelem sűrűség 1,5 cm/perces tisztulási sebesség esetén

Kiülepedett és feltisztult aktivitás 0,55 cm/perces tisztulási sebesség esetén

Kiülepedett és feltisztult aktivitás sűrűség 0,55 cm/perces tisztulási sebesség esetén

Kiülepedett és feltisztult aktivitás 1,5 cm/perces tisztulási sebesség esetén

Kiülepedett és feltisztult aktivitás sűrűség 1,5 cm/perces tisztulási sebesség esetén

Összefoglalás - A feltisztult részecskeszám már 0,55 cm/perces nyáksebesség esetén is összemérhető a primer depozícióval a nagy bronchusokban - A feltisztult aktivitás azonban csak 1/2-e, 1/3-a a primer depozícióból származó aktivitásnak - 1,5 cm/perces nyáksebesség esetén már a feltisztult aktivitás is összemérhető a primer depozícióból származó aktivitással - Jelentős terhelés éri az első néhány bronchust a tisztulásból, melyet a mai leírásmódok még nem vesznek figyelembe - Az SLM RADACT modell alkalmas e terhelés számítására

Köszönöm a figyelmet!