HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA

Szilágyi F., Clement A., Tonkó Cs. BME Vízi Közmű és Környzetmérnöki Tanszék HASZNÁLT HÉVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA TÖRTÉNŐ BEVEZETHETŐSÉGE, HATÁSOK A VIZEK KÉMIAI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÁRA 2009. október 1.

TÉMAKÖRÖK

TÉMAKÖRÖK Termálvizek vízminősége 2009. október 1.

TÉMAKÖRÖK Termálvizek vízminősége Termálvíz potenciális felszíni befogadó párok 2009. október 1.

TÉMAKÖRÖK Termálvizek vízminősége Termálvíz potenciális felszíni befogadó párok Terhelhetőségi kritériumok meghatározása 2009. október 1.

TÉMAKÖRÖK Termálvizek vízminősége Termálvíz potenciális felszíni befogadó párok Terhelhetőségi kritériumok meghatározása Érzékenység vizsgálat 2009. október 1.

TÉMAKÖRÖK Termálvizek vízminősége Termálvíz potenciális felszíni befogadó párok Terhelhetőségi kritériumok meghatározása Érzékenység vizsgálat Következmények: vízminőségi és ökológiai hatások 2009. október 1.

A vizsgálat alapja a VITUKI hévíz katasztere

A termálvíz kutak vízminőségi adataiból számított átlagkoncentrációk és a vízfolyásokra számított átlagkoncentrációk összehasonlítása (arány: kút / folyó)

A termálvíz kutak vízminőségi adataiból számított átlagkoncentrációk és a vízfolyásokra számított átlagkoncentrációk összehasonlítása (arány: kút / folyó) Elsődleges probléma: hő és sótartalom (sóösszetétel) További problémák lehetnek: a termálvíz fenol, PAH, TPH tartalma 2009. október 1.

Termálvíz befogadó párokra számított hígulási arányok eloszlása (több kút esetén az összegzett terhelésre számítva)

A termálvizek felszíni vízbe vezetése esetén a sótartalomra vonatkozó terhelhetőségi kritérium megadása

A termálvizek felszíni vízbe vezetése esetén a sótartalomra vonatkozó terhelhetőségi kritérium megadása Folyóvízre: Q termálvíz befogadóba érkező összes termálvíz hozama [m3/s], κ termálvíz a termálvíz kutakra jellemző fajlagos vezetőképesség vízhozammal súlyozott átlaga [μs/cm], Q befogadó felszíni vízfolyás vízhozama [m 3 /s], Δκ a befogadó fajlagos vezetőképessége és a jó/közepes osztályhatárhoz tartozó fajlagos vezetőképesség közötti különbség [μs/cm] 2009. október 1.

A termálvizek felszíni vízbe vezetése esetén a sótartalomra vonatkozó terhelhetőségi kritérium megadása Folyóvízre: Q termálvíz befogadóba érkező összes termálvíz hozama [m3/s], κ termálvíz a termálvíz kutakra jellemző fajlagos vezetőképesség vízhozammal súlyozott átlaga [μs/cm], Q befogadó felszíni vízfolyás vízhozama [m 3 /s], Δκ a befogadó fajlagos vezetőképessége és a jó/közepes osztályhatárhoz tartozó fajlagos vezetőképesség közötti különbség [μs/cm] Állóvízre: V tó az állóvíz befogadó víztérfogata [m 3 ], 2009. október 1.

Hígulási arány számítási eredményei

Folyó víztípusok

Folyó víztípusok és a bevezethetőség

Folyó víztípusok és a bevezethetőség A 3., 7. és a 23.?pusú befogadóknál nem történik termálvíz bevezetés A 2., 5., 9., 10., 11., 14., 19., 20., 22., 24., 25. ugyan történik bevezetés, de a termálvíz kellőképpen felhígul Probléma az 1., 4., 6., 8., 12., 13., 15., 16., 17., 18. és 21. víz?pusoknál adódik, azaz olyan mértékű a termálvízterhelés, mely károsíthatja a befogadó élővilágát. A termálvízzel terhelt befogadók mintegy 30% ánál nem megfelelően biztosítow a hígulás a jelenlegi termálvíz bevezetések mellew. Ez a magyarországi összes vízfolyás kevesebb, mint 6% a. 2009. október 1.

A Kurca vízrendszere és a Szentes környéki termálvíz kutak

A Kurca vízrendszere és a Szentes környéki termálvíz kutak A Kurca vízrendszere és a Szentes környéki termálvíz kutak 2009. október 1.

Eredmények

Eredmények Bonyolult síkvidéki vízrendszer. 2009. október 1.

Eredmények Bonyolult síkvidéki vízrendszer. Hévízhozam jelentős. 2009. október 1.

Eredmények Bonyolult síkvidéki vízrendszer. Hévízhozam jelentős. A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. 2009. október 1.

Eredmények Bonyolult síkvidéki vízrendszer. Hévízhozam jelentős. A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. A csatorna állóvíz jellegű időnként. 2009. október 1.

Eredmények Bonyolult síkvidéki vízrendszer. Hévízhozam jelentős. A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. A csatorna állóvíz jellegű időnként. Tározni kell a hévizet a hűtés miatt. 2009. október 1.

Eredmények Bonyolult síkvidéki vízrendszer. Hévízhozam jelentős. A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. A csatorna állóvíz jellegű időnként. Tározni kell a hévizet a hűtés miatt. Jelentős konfliktusok (belterjes mezőgazdaság kontra öntözés). 2009. október 1.

Eredmények Bonyolult síkvidéki vízrendszer. Hévízhozam jelentős. A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. A csatorna állóvíz jellegű időnként. Tározni kell a hévizet a hűtés miatt. Jelentős konfliktusok (belterjes mezőgazdaság kontra öntözés). Visszasajtolás drága és műszakilag kérdéses. 2009. október 1.

Eredmények Bonyolult síkvidéki vízrendszer. Hévízhozam jelentős. A hévíz sótartalma, Na %-a nagy, öntözési problémák. A csatorna állóvíz jellegű időnként. Tározni kell a hévizet a hűtés miatt. Jelentős konfliktusok (belterjes mezőgazdaság kontra öntözés). Visszasajtolás drága és műszakilag kérdéses. Kompromisszum szükséges. 2009. október 1.

Egerszalóki esettanulmány

Eredmények

Eredmények Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. 2009. október 1.

Eredmények Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. A hévíz sótartalma hígítja a patakot. 2009. október 1.

Eredmények Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. A hévíz sótartalma hígítja a patakot. A melegvízre jellemző kékalga jelen van a mederben. 2009. október 1.

Eredmények Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. A hévíz sótartalma hígítja a patakot. A melegvízre jellemző kékalga jelen van a mederben. A hőhatás mintegy 10 km-en belül megszűnik. 2009. október 1.

Eredmények Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. A hévíz sótartalma hígítja a patakot. A melegvízre jellemző kékalga jelen van a mederben. A hőhatás mintegy 10 km-en belül megszűnik. A melegvíz hatása Kerecsendig terjed (Szóláti-patak torkolata). 2009. október 1.

Eredmények Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. A hévíz sótartalma hígítja a patakot. A melegvízre jellemző kékalga jelen van a mederben. A hőhatás mintegy 10 km-en belül megszűnik. A melegvíz hatása Kerecsendig terjed (Szóláti-patak torkolata). Az alföldi részen nagy sótartalom és melegedő víz nyáron. 2009. október 1.

Eredmények Hévízhozam jelentős a patak kisvízhozamához képest. A hévíz sótartalma hígítja a patakot. A melegvízre jellemző kékalga jelen van a mederben. A hőhatás mintegy 10 km-en belül megszűnik. A melegvíz hatása Kerecsendig terjed (Szóláti-patak torkolata). Az alföldi részen nagy sótartalom és melegedő víz nyáron. A tározó hatása jelentősebb, mint a hévízé. 2009. október 1.

KÖVETKEZTETÉSEK

KÖVETKEZTETÉSEK A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül. 2009. október 1.

KÖVETKEZTETÉSEK A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül. Egyedileg vizsgálni kell a bevezetés feltételeit. Az olyan víztípusok esetében, ahol a szükséges hígítási arány biztosan és tartósan fennáll, nem szükséges elővizsgálat. 2009. október 1.

KÖVETKEZTETÉSEK A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül. Egyedileg vizsgálni kell a bevezetés feltételeit. Az olyan víztípusok esetében, ahol a szükséges hígítási arány biztosan és tartósan fennáll, nem szükséges elővizsgálat. A terhelhetőség számításához figyelembe kell venni A termálvíz kémiai összetételét és a visszavezetéskor jellemző hőmérsékletét A befogadó (hígító víz) hozamát, az elkeveredés feltételeit A meglévő terheléseket (háttér) 2009. október 1.

KÖVETKEZTETÉSEK A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül. Egyedileg vizsgálni kell a bevezetés feltételeit. Az olyan víztípusok esetében, ahol a szükséges hígítási arány biztosan és tartósan fennáll, nem szükséges elővizsgálat. A terhelhetőség számításához figyelembe kell venni A termálvíz kémiai összetételét és a visszavezetéskor jellemző hőmérsékletét A befogadó (hígító víz) hozamát, az elkeveredés feltételeit A meglévő terheléseket (háttér) A kedvezőtlen hatás csökkenthető a termálvíz betározásával és a leeresztés befogadó vízjárásához (kettős működésű csatornáknál a vízkormányzáshoz) igazított ütemezésével 2009. október 1.

KÖVETKEZTETÉSEK A felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül. Egyedileg vizsgálni kell a bevezetés feltételeit. Az olyan víztípusok esetében, ahol a szükséges hígítási arány biztosan és tartósan fennáll, nem szükséges elővizsgálat. A terhelhetőség számításához figyelembe kell venni A termálvíz kémiai összetételét és a visszavezetéskor jellemző hőmérsékletét A befogadó (hígító víz) hozamát, az elkeveredés feltételeit A meglévő terheléseket (háttér) A kedvezőtlen hatás csökkenthető a termálvíz betározásával és a leeresztés befogadó vízjárásához (kettős működésű csatornáknál a vízkormányzáshoz) igazított ütemezésével Nem megfelelő hígulási viszonyok esetén a szakaszos leeresztés ökológiai hatása kevésbé káros a befogadóra 2009. október 1.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!