Két ország, egy cél, közös siker! Megalapozó tanulmány a térségi projektfejlesztési és projektmegvalósítási tapasztalatok felmérése és összegzése céljából Towards an Effective Regional Resource Allocation (TERRA) Készítette: Tapasztó Dénes, Tóth Róbert, Tapasztó Ildikó Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 1
Tartalom Bevezetés a TERRA projekt rövid bemutatása... 3 1. Szakmai célkitűzések és a megalapozó tanulmány felépítése... 6 2. A programterület és a Dél-alföldi régió statisztikai alapú helyzetelemzése 11 3. A területileg differenciált forrásfelhasználás jellemzői a programterületen és a régióban... 39 4. A háttérkutatás bemutatása... 45 5. A célcsoport: a kiválasztott kedvezményezetti kör bemutatása a programozási dokumentumok és a kapcsolódó pályázati kiírások alapján... 49 6. A fejlesztési területek bemutatása: a fejlesztési logika és a pályázati logika kapcsolódásai és esetleges ellentmondásai, hiányosságai... 53 7. Projektgenerálás és projektfejlesztés a Dél-alföldi Operatív Program esetében kiírt kétfordulós és kiemelt programok esetében... 66 8. A pályázói tapasztalatok bemutatása: a kérdőíves felmérés eredményeinek részletes bemutatása fejlesztési területenként... 75 9. Határon átnyúló projektek vizsgálata (projekt méret, adott esetben célok, eredmények)... 103 10. A felmérés eredményei alapján levonható következtetések... 106 11. Kitekintés a 2014-2020-as Európai Uniós tervezési időszakra... 109 12. Összegzés... 112 13. Felhasznált irodalom... 115 Mellékletek... 116 2
Bevezetés a TERRA projekt rövid bemutatása 2012 szeptemberében a 2007-2013-as Európai Uniós tervezési időszak programjainak megvalósítása még javában zajlik, a magyarországi területfejlesztési intézményrendszer alapvetően a rendelkezésre álló források felhasználására összpontosít. Ugyanakkor az EU tagállamainak döntéshozói már a 2014-2020-as időszak jogi- és pénzügyi kereteit érintő vitákra koncentrálnak. Ehhez kapcsolódóan a magyar szereplők is megkezdték az előkészületeket, zajlik az ágazati szintű tervezés és a térségi-megyei szintű koncepciókhoz kapcsolódó helyzetelemzések kidolgozása is folyamatban van. A román oldalon szintén megkezdődtek az előkészületek, miközben a 2007-2013-as forrásfelhasználás optimalizálása ott is komoly humánerőforrást igényel. Annak érdekében, hogy 2014-ben, az új programozási időszak elején már pályázati felhívások jelenhessenek meg, 2012 második félében és 2013-ban a tagállamoknak, így Magyarországnak is az előkészítési munkákra kell fordítania figyelmét. A stratégiai tervezésnek hangsúlyosabb szerepet kell kapnia és ki kell épülnie annak az intézményi és szakértői körnek, amely alkalmas a jelentős mértékben megváltozott tervezési szakmai környezetben a feladatok megfelelő színvonalú ellátására. 2012 szeptemberében megjelent a KSK rendelet módosított javaslata. 1 Bár a dokumentum még nem végleges, számos fontos megállapítást tesz és rögzít néhány alapelvet is, többek között a KSK-alapoknak nyújtott uniós támogatás elveit, valamint a stratégiai megközelítés és a programozás gondolatát, amelye mellett definiálja a 11 tematikus célkitűzést is. A magyarországi programok elkészítésére rendelkezésre álló idő szűkös. A TERRA projektben közreműködő szakértők tisztában vannak azzal, hogy milyen jelentősége van a megfelelő felkészülésnek egy stratégiai program sikeres megvalósítása szempontjából. Éppen ezért, valamint a térségi szintű tervezés támogatása érdekében, a határmenti térségben felhalmozott tapasztalatok felmérése és elemzése rén hozzá kívánnak járulni ahhoz is, hogy az érintett programterület szereplői felkészültebben várhassák az elkövetkező fejlesztési periódust. 1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről 3
A magyar-román határon átnyúló program programterületén megvalósuló Európai Uniós társfinanszírozású turisztikai és üzleti jellegű projektek például fürdő- és ipari parki beruházások vagy éppen települési fejlesztések, nem csupán közvetlen, de szélesebb értelemben vett környezetükre is hatással vannak. A TERRA projektben vállalt feladatunk ennek megfelelően a turisztikai, vállalkozásfejlesztési és városfejlesztési projektek fejlesztési és megvalósítási tapasztalatainak összegyűjtését követően a határon átnyúló hatással bíró ERFA által finanszírozott beruházások komplex, értékelési módszertanának kidolgozása. Ezzel párhuzamosan a TERRA eredményeivel hozzá kívánunk járulni ahhoz is, hogy a kedvezményezettek a határon átnyúló hatások erősítésel sikeresen fejleszthessék tovább projektjeiket, illetve a következő többes Európai Uniós pénzügyi időszakban a jelenleginél is hatékonyabban használhassák fel a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. Mindezek mellett közvetett módon a döntéshozók számára is háttértámogatást kívánunk nyújtani az Uniós források hatékonyabb allokációjához. A projekt során két (kérdőíves felmérés eredményeire épülő) megalapozó tanulmány készül (egyet a román partner, egyet a magyar partner készít), melyek az EU-s társfinanszírozási forrás segítségel megvalósított turisztikai, városfejlesztési és gazdaságfejlesztési projektek eredményeinek értékelését célozzák. Ennek első eleme a megalapozó tanulmányhoz szükséges kutatás lebonyolítása, melynek során célunk 150 projekt kérdőíves megkérdezése, ebből mintegy 80 értékelhető válasz összegyűjtése. A megalapozó tanulmány előzetes tapasztalatainak értékelését is szolgálta a 2012. október 30-án megrendezett első, partnerség építő szakmai workshop, melyen a partnerséget támogató és elősegítő tevékenységek mellett a megalapozó tanulmány előzetes megállapításaival kapcsolatban felmerült kérdések megvitatása és a további munkamenet megtervezése is lezajlott. A workshop lényegi tartalmi elemét alkotta az a közös munka, melynek eredményeként fiktív területi alapon, térségi integrált programcsomagok kialakítása került modellezésre. A workshop pályázók, projektgazdák részvételel Szegeden került megrendezésre, a megbeszélés eredményeként véglegesedett a megalapozó tanulmány szakmai tartalma. Az alapozó tanulmányok eredményeire építve, a projekt legfontosabb kimeneteként a közeljövőben elkészül az a közös módszertani dokumentum, melynek célja a projektek eredményességének javítása és a 2014-2020-as pénzügyi időszakra történő stratégiai fókusz kidolgozása. A módszertani dokumentum kidolgozását meg fogja előzni a második szegedi szakmai workshop, melynek célja a metodológiai tanulmány megalapozása, a felmerülő 4
problémák kezelése. A metodológiai dokumentum és az abból kialakításra kerülő tréningprogram véglegesítéséhez a Nagyváradon megrendezendő harmadik workshop is hozzájárul. Fentieknek megfelelően a projekt általános céljaként a fenntarthatóság és a versenyképesség erősítését definiáltuk a határ menti térségben, míg specifikus célkitűzésként a hatékony forrásfelhasználást támogató eszközök közös fejlesztését jelöltük meg. A TERRA projekt mindezek mellett hozzájárul a határon átnyúló kapcsolatok erősítéséhez, a kétnyelvűség és a partnerségi szemlélet terjesztéséhez. A megvalósítás során cél a projekt tudásanyagának elterjesztése, disszeminációja, melynek érdekében kétnyelvű kiadványok (a projekt első és utolsó időszakában) és projekt összefoglaló készül. emellett nyitó- és záró konferencia, illetve saját weblap is hozzájárul az eredmények megismertetéséhez. 5
1. Szakmai célkitűzések és a megalapozó tanulmány felépítése 2007-2013 között Magyarország, mint az Európai Unió tagállama, részt vehetett az előzetesen meghatározott célokhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósításában az EU pénzügyi alapjainak támogatásával. A Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007 2013 (röviden és a továbbiakban: NSRK) (más nen az Új Magyarország Fejlesztési Terv, ÚMFT) című alapdokumentum előszavában a következő módon fogalmazott: Magyarország történelmi esély előtt áll. 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz. Ez uniós adófizetők pénze, amely a vidékfejlesztési támogatásokkal együtt közel 8000 milliárd forint. Az ÚMFT forrásai 2010-től az Új Széchenyi Terv keretei között létrehozott és megújított célokra állnak rendelkezésre. 2012-ben a programozási időszak utolsó szakaszában Magyarország a rendelkezésére álló 2007-2013-as források felhasználására koncentrál. Az elmúlt 6 során a programok és projektek megvalósításában résztvevő szervezetek és Kedvezményezettek részéről igen jelentős tapasztalat halmozódott fel. Ennek a tapasztalatnak az átfogó és részletes elemzése komoly felmérést és értékelést igényel. Projektünk ennek a feladatnak egy tematikailag szűkebb szegmensel foglalkozik. A megalapozó tanulmány, ahogyan azt a bevezetőben is említettük, az EU-s társfinanszírozási forrás segítségel megvalósított (illetve megvalósítás alatt álló) turisztikai, városfejlesztési és gazdaságfejlesztési témájú projektek kedvezményezettjeinek szakmai észrevételeit, tapasztalatait hivatott összegezni. Mindemellett a tanulmány komplex szemléletet kíván tükrözni, ennek megfelelően az érintett programterület magyarországi vonatkozásában számos szempontot figyelembe vevő, részletes elemzést végez. Ennek megfelelően tartalmi felépítése a következő főbb fejezetekre épül: A magyarországi programterület és a Dél-alföldi régió statisztikai alapú elemzése során a legfontosabb gazdasági és társadalmi mutatók alapján, idősoros adatok elemzése rén áttekintő helyzetelemzést készítünk. Megvizsgáljuk, hogy a 2007-2013-as EU-s programozási időszak során hogyan alakult a területen a rendelkezésre álló fejlesztési források felhasználása. A programterület vonatkozásában a regionális és ágazati operatív programokra vonatkozó forrásfelhasználást is elemezzük. Részletesen bemutatjuk a kérdőíves felmérés lebonyolítását, a kedvezményezetti célcsoportot, az elemzés során érintett fejlesztési területeket és a vonatkozó fejlesztési és pályázati logikát. 6
Külön fejezetben foglalkozunk a 2007-2013-as időszak speciális pályázati módszertani eszközrendszerel, a kiemelt és kétfordulós eljárások kapcsán megfogalmazható tapasztalatokkal. A projektfejlesztés problematikája kiemelt figyelmet kap, hiszen az ebben az időszakban kialakult gyakorlatokból és tapasztalatokból fontos következtetések vonhatóan le. Ugyanakkor szem előtt tartjuk annak az alternatívának a komoly lehetőségét is, hogy az elkövetkező időszakban a projektfejlesztés merőben új értelmet fog kapni a programozási és projektmegvalósítási folyamaton belül. A kérdőívek részletes elemzésének bemutatása tanulmányunk egyik legfontosabb szakmai részét képezi. Az eredmények prezentálása fejlesztési területenként és témakörönként történik. Az alábbiakban a kérdőíves felmérés tartalmi összetételét tételesen is bemutatjuk. Külön fejezetet szentelünk a határon átnyúló fejlesztések bemutatásának, valamint az elemzésekből levonható tanulságok és következtetések feltárásának. Kitekintést teszünk a 2014-2020-as fejlesztési periódus integrált programozással kapcsolatos lehetőségeinek irányába. Ezzel kapcsolatban bemutatásra kerül az a modellkísérlet is, amelyhez kapcsolódóan workshopunkon szakmai partnereinkkel ITI típusú programcsomagok elvi kialakításán dolgoztunk. A tanulmány végén összegzést készítünk és javaslatokat fogalmazunk meg. Az elemzés objektív hátterét kérdőíves felmérés biztosítja. Magyarországon összesen 100 projekt kedvezményezettje részére került megkeresésre, az analízishez 40 kérdőív állt rendelkezésünkre. A kérdések összeállításakor törekedtünk arra, hogy a teljes projektciklusra vonatkozóan információkat gyűjtsünk, figyelembe ve, hogy az előkészítés és fenntartás is szervesen kapcsolódik a projektek életútjához. A kérdőív a következő tartalmi felépítésben készült el: A pályázati szakaszra vonatkozó kérdések köre: A pályázati szakasz a projektek előkészítésének időszaka. Tapasztalataink szerint az eseteknek csak egy kisebb részében rendelkeznek a fejlesztések gazdái a pályázati kiírások megjelenése előtt is előkészített projektötletekkel, így gyakorlatilag a konkrét kiírások megjelenésétől kezdődik meg a projektdokumentációk kidolgozása. A pályázók munkáját nagyban segítheti, vagy hátráltathatja a pályázati útmutatók minősége. Bár a pályázati szakaszban minden pályázónak lehetősége nyílik kérdések feltételére a fejlesztési lehetőségek adminisztratív 7
és szakmai vonatkozásaival kapcsolatban, maga a felhívás és útmutató értelmezhetősége, illetve a tényleges pályázói igényekhez való kapcsolódása a megjelenéstől számítva rögzített, annak lényegi tartalmán módosítani csak a legritkább esetben szoktak a kiírók. Mindamellett technikai jellegű módosításokra sok esetben sor kerül, a pályázatokat kezelő Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hivatalos honlapján megjelenő hirdetményeknek megfelelően. Fontos megjegyezni, hogy a megjelenő pályázati dokumentációk átlátása jelentős szakmai ismereteket igényel, figyelembe ve, hogy az alapdokumentációt (felhívás) többnyire számos lényegi elemeket is tartalmazó melléklet egészíti ki, melyek nélkül maga a szakmai tartalmat rögzítő felhívás nem értelmezhető. Ezek között az egyik legfontosabb az úgynevezett általános pályázati útmutató. A pályázati felhívások és útmutatók minőségének megítélése ahogyan azt a későbbi elemzések során bemutatjuk a pályázók oldaláról vegyes képet mutat. Felmérésünk során tisztán objektív szempontok alapján értékeljük a pályázati ciklus ezen első szakaszát. A döntés-előkészítési szakaszra vonatkozó kérdések köre: Az elmúlt ek tapasztalatai sok esetben arról árulkodtak, hogy a pályázati szakaszt követően, a projektjavaslatok benyújtása után hosszú, sokszor indokolatlanul hosszú idő telt el a döntéshozatalig. Ennek okai szerteágazóak, jelen tanulmánynak nem közvetlen célja ezek feltárása. Részletesen foglalkozunk azonban a fejezeten belül azzal, hogy mennyi időt igényelt a pályázatok benyújtását követően a nyertesek és vesztesek kiértesítése. Lényegi kérdésnek tekintjük ugyanakkor azt is, hogy a döntés-előkészítés miatti esetleges időbeli csúszás befolyásolta-e a megvalósítást valamilyen szinten. Feltételezésünk szerint az eredetileg tervezett ütemezés felborulása mind szakmai, mind pénzügyi szempontból okozhatott nehézségeket a projektgazdák számára. Minthogy az esetek jelentős részében a nyertes pályázatok támogatására csak különböző feltételek mentén nyílhatott lehetőség, kérdőívünkkel arra is rákérdeztünk, milyen szinten voltak elfogadhatóak a pályázat kiírói részéről megfogalmazott feltételek a projektgazdák számára. Különösen érzékeny területet jelent e vonatkozásban a költségcsökkentés kérdése. A szerződéskötési szakaszra vonatkozó kérdések köre: A Támogatási Szerződés (TSZ) megkötése a projektek támogatási forrásból való finanszírozásának feltétele. Bár egy projekt alapszabály szerint a projektgazda felelősségére megkezdhető a TSZ megkötését megelőzően is, az 8
adott fejlesztéseket lebonyolító szervezetek, cégek csak kivételes esetben kezdték meg a megvalósítást a szerződéskötést megelőzően. A TSZ-ek megkötése így kettős értelmet kapott: a finanszírozási háttér bebiztosítása mellett a szerződéskötés a legtöbb esetben összekapcsolódott a beruházás, fejlesztés hivatalos megkezdésel is. Természetesen a projektgazdák szempontjából nem érdektelen, mennyi időt igényel a kontraktusok realizálása. Az eredeti ütemezés csúszását, sőt jelentős eltolódását is jelenthette, amennyiben bizonyos, a támogatási szerződés aláírásához nélkülözhetetlen dokumentum hiányzott. Minthogy a beruházási projektek esetében többnyire kiviteli, de legalább engedélyes építési tervekkel kellett rendelkezniük a pályázóknak, a szerződések aláírását sokszor hosszú előkészítési szakasz előzte meg. A Közreműködő Szervezet nagymértékben hozzájárulhatott a TSZ-kötések gördülékeny lebonyolításához. Kérdéseinkkel erre a folyamatra is igyekeztünk rávilágítani. A megvalósítási szakaszra vonatkozó kérdések: A megvalósítási szakaszban a projekt szereplőinek köre kibővül, előtérbe kerülnek azok a külső kivitelezők, szolgáltatók és szállítók, akik a konkrét beruházások létrehozásában részt vesznek. A szereplők körének bővülésel a kockázat szintje is megnő. A megvalósítási szakaszban számos olyan momentum van, amely lényegileg befolyásolhatja a projektek lebonyolítását. A közbeszerzések lebonyolítása, azaz a külső vállalkozók megfelelő kiválasztása az egyik legnagyobb kockázati tényezővel járó feladat. A közbeszerzés a magyar jogszabályok alapján összetett és hosszadalmas feladat, számos hibalehetőséggel. Sok esetben a közbeszerzés lebonyolítása elhúzódik, mely a projekt ütemezését is módosíthatja. A projektmenedzsment jelentősége a lebonyolítás szempontjából is kiemelkedő. Kérdőívünk rákérdez arra is, hogy a projektgazdák milyen módon szervezik meg a menedzsment feladatokat. A beruházási projektek esetében a lebonyolítás szempontjából a kivitelezés előrehaladása a legfontosabb elem: az építést végző cég megbízhatósága és pontossága így kiemelt jelentőséggel bír. A szerződésmódosítások és tartalomváltozások kezelése ugyancsak okozhatnak időbeli csúszásokat és kockázatokat jelentenek. A jelenlegi gyakorlat szerint az eredeti projekttervben szereplő elképzelések módosítása bonyolult és lassú folyamat, így kérdőívünkben erre a kérdéskörre is rákérdeztünk. 9
A fenntarthatóságra, működtetésre és továbbfejlesztésre vonatkozó kérdések: Az Európai Uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében elvárás az eredmények fenntartása meghatározott ideig. Ideális esetben a projektek nem rövidtávú intézkedésként kerültek megfogalmazásra, hanem hosszabb távú elképzelések szerves elemeként, ennek megfelelően működtetésük és továbbfejlesztésük is előre átgondolt módon történhet. A projekt eredmények határ-menti térségben kifejtett hatására vonatkozó kérdések: A kérdéscsoport rákérdez arra a tényezőre, hogy a tervezők mérlegelték-e projekt-előkészítés során annak határ-menti térdégben kifejtett esetleges hatását, illetve arra is, hogy rendelkezik-e a projekt olyan eredményekkel, melyek nemzetközi viszonylatban is értelmezhető hatással járnak. A projektek továbbvitelének egyik útja lehet azok nemzetközi értelmezésben történő tovább fejlesztése, kiterjesztése. Ez számos módon testet ölthet, így a tapasztalatok és gyakorlatok kölcsönös megosztásában, illetve a beruházás tárgyának közös realizálásában is. A 2014-2020-as időszak vonatkozásában feltett kérdések: A KSK rendelet előzetes tartalmának ismeretében feltételezhető, hogy mind eljárásrendi, mind módszertani szempontból számos új eleme lesz a tervezési időszak támogatási rendszerének. Kérdőívünk ezen fejezetének összeállításakor arra kívántunk rákérdezni, hogy az általunk megkeresett projektgazdák mennyire vannak tisztában a megújult feltételrendszerrel, illetve, mennyire követik a változásokat és a koncepció kialakítását. 10
2. A programterület és a Dél-alföldi régió statisztikai alapú helyzetelemzése A megalapozó tanulmány elején célszerű megvizsgálni azt a gazdaságitársadalmi környezetet, amelyben az általunk vizsgált gazdaságfejlesztési, turisztikai és városfejlesztési programok lebonyolításra kerülnek. Ennek megfelelően részletesen áttekintjük, hogy milyen tendenciák érvényesültek a Dél-alföldi régió, valamint a három megye köztük a programterületet alkotó Csongrád és Békés megye legfontosabb gazdasági, társadalmi és infrastrukturális mutatóinak változásában. Statisztikai elemzésünk során először összefoglaló képet adunk a vizsgált terület legfontosabb változásairól, majd témaspecifikus áttekintést adunk az egyes főbb területekről. Népesség: A Dél-alföldi régió lakónépessége 2005-ben 1.347.000 fő volt, amely folyamatosan csökken. 2009-ben 1.318.214 fő, 2011-ben 1.299.418 fő volt a régió népessége, a 2005-ös értékhez viszonyított fogyás mértéke 2011-ig 3,53%-os. A népességfogyás egyik határozott oka a természetes népszaporulat kedvezőtlen alakulása: az élveszületések és a halálozások különbözete 2002-2011 között mindig negatív volt. A halandósági mutatók alapján 2011-ben 18.097 fő hunyt el, (Csongrád megyében 5.568 fő, Békés megyében 5.484 fő, míg Bács-Kiskun megyében 7.044 fő). Az élveszületések száma ezzel szemben a régióban 10.330 fő volt 2011-ben (Csongrád megyében 3.346 fő, Békés megyében 2.677 fő, míg Bács-Kiskun megyében 4.308 fő). Ugyancsak kedvezőtlenül befolyásolja a régiós népesség változását az elvándorlások területileg nagymértékben eltérő, azonban összességében szintén a lakónépesség csökkenését eredményező alakulása. 2002 és 2011 között az állandó oda- és elvándorlásból adódó különbözet valamennyi esztendőben negatív értéket produkált régiós szinten, tehát elmondható, hogy a Dél-Alföldre betelepülők számát folyamatosan meghaladta az onnan elköltözők száma. A régión belüli migráció iránya elsősorban a régióközpont Szeged, míg a régión kívüli fő irányt a központi régió jelenti. A belföldi vándorlásból eredő negatívum, 2008-ban 3.694 fő, 2009-ben 3.520 fő, 2010-ben 3.653 fő, volt. 2011-ben 2.200 fő volt az elvándorlásból eredő népességveszteség, tehát némileg kedvezőbb volt a helyzet, mint a korábbi ekben. Foglalkoztatottság: A 15-74 es lakosságon belül a foglalkoztatottak száma 2000-ben 508 ezer fő volt, 2009-ben 475,5 ezer fő, 2010-ben 483,1 ezer fő, 2011-ben 481,1 ezer fő. A foglalkoztatási ráta ugyancsak csökkent, 2000-ben még 48,7%-os, míg 2010-ben 48,0%-os, és 2011-ben is kismértékű 0,1%-os 11
csökkenést regisztráltak. 2006 óta, az utolsó, 2010-es et kive folyamatosan emelkedett az időszakban a nyilvántartott álláskeresők száma is. Míg 2006-ban a régiós álláskeresők száma 61,9 ezer fő volt, 2009-ben már 89,3 ezer, míg 2010- re, némi csökkenést követően 86,8 ezer fő. A munkanélküliségi ráta is hasonló módon romló tendenciát mutat, a 2000-es 5,2%-ot követően 2006-ban a Délalföldi régió munkanélküliségi mutatója 7,8%-os volt, míg az elmúlt 3 re (2009, 2010, 2011) vonatkozó adat azonos, 10,6%. Gazdasági folyamatok: Az EUROSTAT 2010. február 18-án megjelent, régiókat összehasonlító elemzése alapján az Európai Unió 20 legszegényebb régiója közé tartozik négy magyar konvergencia régió, köztük Dél-Alföld is. A listán, mely a PPS-ben számolt egy főre jutó GDP alapján veti össze a régiók teljesítményét (EU 27 átlaga=100%), Észak-Alföld 39%-át, Észak-Magyarország 40%-át, a Dél- Alföld 42%-át (ezzel 255. a 272 régiót tartalmazó listán), Dél-Dunántúl pedig a 43%-át éri el az EU27 átlagának. A Dél-Alföldön az egy főre jutó GDP 1.782,5 ezer forint volt 2008-ban és 1.692,4 ezer forint 2009-ben. 2010-re ez az érték 1.723 ezer forintra emelkedett. Ezen belül érdemes megvizsgálni a megyék 2010-es adatait is, hiszen míg Csongrád megyében ebben az ben az egy főre jutó GDP 1.954 ezer forint volt (2009-ben 1.907 ezer forint), addig Békés megyében csak 1.479 forint (2009-ben 1.437 ezer forint). Bács-Kiskun megye helyzete ennél valamivel kedvezőbb, hiszen míg 2009-ben 1.698 forint, addig 2010-ben 1.707 forint volt az egy főre jutó GDP. A fenti adatok abszolút értékben visszaesést, illetve régiós összevetésben stagnálást mutatnak, hiszen még 2002-ben a Dél-alföldi régió az EU-25 átlagához viszonyítva a 242. helyet foglalta el az átlag 40,4%-át elérő értékkel. Ha a régió gazdaságát elemezzük, érdemes megvizsgálni a regisztrált vállalkozások számának alakulását. A KSH adatai alapján 2000 és 2010 között az előbbiek száma 123.013 darabról 236.752 darabra emelkedett. Az ipari termelés értéke 2001 és 2010 között a régióban 970,3 milliárd forintról 1.488,9 milliárd forintra nőtt, és a tendencia 2011-ben is folytatódott, hiszen ekkor már az előző ihez képest mintegy 12,8%-os bővüléssel 1.680,3 milliárd forint volt a mutató értéke. A megyék teljesítménye itt is eltérő, hiszen míg Csongrád megyében 334,4 milliárd forintról közel duplájára, 622,9 milliárd forintra nőtt a termelés, addig ez az érték Békésben csupán 258,5 illetve 330,9 milliárd forint. A legnagyobb bővülés Bács-Kiskunban volt tetten érhető, hiszen itt az ipari termelés volumene a 2001-ben mért 377,3 milliárd forintos volumenről 2011-re 726,5 milliárd forintra bővült. 12
2.1 A régió gazdasága Egy átfogó, elemző dokumentumban a statisztikai típusú adatok elemzése megfelelő elméleti keretet teremthet a téma specifikus értékelési fejezetek számára. Az előzőekben átfogó képet adtunk a terület általános jellemzőiről, a következőkben pedig idősoros adatok elemzésel megvizsgáljuk hogyan alakultak hosszabb időtávban a Dél-alföldi régió, illetve a régió és a programterület megyéinek gazdasági mutatói. Elemzésünkben alapvetően a Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosan elérhető on-line adatbázisára támaszkodunk. Bruttó hozzáadott érték (2002-2010, ezer millárd Ft) 25,00 20,00 15,00 14,82 16,05 17,62 18,89 20,48 21,39 22,65 21,66 22,61 10,00 5,00 0,00 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Forrás: KSH-TSTAR A fenti ábra a bruttó hozzáadott érték alakulását mutatja országos viszonylatban. Látható, hogy a 2008-as az ezredforduló óta tartó bővülés tendenciáját megtörte, ám az is érzékelhető hogy ez a tendencia remélhetően nem átmeneti jelleggel 2010-től folytatódik, hiszen ebben az ben ismét emelkedett a bruttó kibocsátás volumene és elérte a 22,60 ezer milliárd forintot. 13
Regisztrált és működő vállalkozások számának alakulása Magyarországon, db (2000-2009) 1800000 1600000 1400000 1200000 1000000 800000 600000 1592591 1561446 1124835 11522211176934 1198628 1208780 1233704 1183953 1094446 645881 693788 700855 708307 707756 698146 688058 701390 688996 625147 400000 200000 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Forrás: KSH-TSTAR A regisztrált vállalatok számának alakulása országos szinten folyamatos bővülést mutat. Az ezred első tizedének elején 1 094 445 darab vállalkozást rögzítettek Magyarországon, míg ez a szám 2007-ben 1 233 734 darab volt. A 12,72%-os bővülés 2008-ban, az őstermelők APEH regisztrációjával emelkedik jelentősen. A működő vállalkozások száma kapcsán kisebb mértékű emelkedő tendenciáról számolhatunk be országos viszonylatban. Amíg 2000-ben 625417 darab működő vállalkozás volt Magyarországon, addig 2009-ben már 688 996 darab. 2006-ban és 2008-ban láthatunk ugyan egy-egy köztes maximumot (707 756 db, illetve 701 390 db), de ezeket rendszerszerűen visszaesés követi. Regisztrált és működő vállalkozások száma a Dél-alföldi régióban, db (2000-2009) 250000 226364 230866 200000 150000 100000 50000 0 123013 124804 127210 128884 130998 135933 149678 131078 74250 76070 81500 81845 82241 82302 80785 78752 80782 78660 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Forrás: KSH-TSTAR 14
Ha a regisztrált és működő vállalkozások számának alakulását regionális szinten vizsgáljuk látható, hogy az előbbi kategóriában az országos folyamatokat másoló tendencia érvényesül. 2000 és 2007 között 123 013 darabról 131 078 darabra nő a regisztrált vállalkozások száma, hogy azután 2008-tól az ismert okok miatt nagyságrenddel nőjön a számuk. A működő vállalkozások számát illetően ugyanakkor regionális szinten egy az országostól kismértékben eltérő folyamatot láthatunk. Míg ugyanis 2000-től 2005-ig folyamatosan nő a számuk (10,84%-kal), addig ez a tendencia 2006-tól megtörni látszik és 2009-ben ismét már csupán 78 660 darab működő vállalkozásról számolhatunk be a régióban. A következőkben tekintsük át, hogyan alakultak a vállalkozások számához kapcsolódó mutatók a régió megyéiben. Regisztrált vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében, db (2000-2010) 100000 90000 80000 70000 90339 92254 94678 60000 60214 50000 48818 49824 51056 51982 53136 54018 53209 40000 30000 20000 10000 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Forrás: KSH-TSTAR Bács-Kiskun megyében a regisztrált vállalkozások száma jelentős bővülést mutat a vizsgált időszakban. 2000 és 2007 között 23,34%-kal bővült. Míg ugyanis az tized elején 48 818 darab regisztrált vállalkozás volt a megyében, addig ez a szám 2007-re 60 214 darabra ugrott, sőt 2010-re elérte a 94 678 darabot. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy 2005 végén egy köztes csúcsértéket, 54 018 darab vállalkozást rögzíthettünk. 15
Működő vállalkozások száma Bács-Kiskun megyében, db (2000-2009) 34000 33000 32000 32577 32805 33062 33150 32678 32557 33046 32379 31000 30000 29000 29984 30527 28000 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Forrás: KSH-TSTAR A működő vállalkozások esetében 2000 és 2005 között tapasztalhattunk egy dinamikusan bővülő időszakot, ekkor a cégek száma 10 százalékot is meghaladó mértékben bővült. Az tized közepétől azonban stagnálásról számolhatunk be, sőt a 2009-es érték (32 379 db) az előző ihez képest kissé csökkent és már a 2002 i adatokhoz (32 577 db) közelít. A következőkben tekintsük át, hogyan alakultak Békés megye vállalkozásainak adatai 2000 és 2010 között. Regisztrált vállalkozások száma Békés megyében, db (2000-2010) 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 62933 63970 65299 35100 36532 30022 30712 31185 31587 31793 32647 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Forrás: KSH-TSTAR Békésben a regisztrált vállalkozások száma egészen 2005-ig folyamatos bővülést mutat. Az időszak elején regisztrált 30 022-es szám 5 vel később már 35 100, vagyis egy hatodával emelkedett a regisztrált vállalkozások száma. 2005 után kisebb visszaesést láthatunk, hogy azután újra egy dinamikus bővülés induljon nem kis mértékben az őstermelők APEH regisztrációjának köszönhetően. 16
Működő vállalkozások száma Békés megyében, db (2000-2009) 20500 20000 20259 20206 20170 20147 19500 19000 18500 18793 19203 19546 18644 19307 18595 18000 17500 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Forrás: KSH-TSTAR A Bács-Kiskun megyei mutatókkal ellentétben Békésben egyértelmű visszaesést mutat a működő vállalkozások számának alakulása. 2009-re lényegében az tized eleji értéket sikerült elérni úgy, hogy a csúcs a 2002-ben rögzített 20 259 db vállalkozás volt. A vizsgált időszak végére így közel fele annyi vállalkozás működött Békésben, mint Bács-Kiskunban. Regisztrált vállalkozások száma Csongrád megyében, db (2000-2010) 90000 80000 70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 73092 74642 76775 52932 44173 44268 44969 45315 46069 46815 45222 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megyében - hasonlóan a másik két megyéhez - bővülésről számolhatunk be a regisztrált vállalkozások számát illetően. 2000-ben 44 173 darab céget, 2005-ben pedig már 46 815 darab vállalkozást regisztráltak a megyében. A 2006-os kisebb visszaesést követően azután újabb bővülés 17
következik, hogy 2010-ben már 76 775 darab regisztrált vállalkozásról számolhassunk be. Működő vállalkozások száma Csongrád megyében, db (2000-2009) 30000 29000 28000 27000 28664 28834 29009 29005 28561 27551 28429 27686 26000 25000 25473 26340 24000 23000 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megye a működő vállalkozások számának alakulását illetően köztes helyzetben van a másik két megyéhez viszonyítva. Míg visszaesésről itt is beszámolhatunk, ennek mértéke ugyanakkor nem éri el a Békésben mért értéket. Az időszak elején rögzített 25 473 darab vállalkozás 2005-re már 29 005-re emelkedik, hogy azután 2007-ben és 2009-ben már a 28 ezres érték alá is lépjen. A növekedés így összességében 8,68%-os. Amint láthatjuk, Csongrád megyében a működő vállalkozások száma meghaladja a Békés megyei értékeket, de elmarad a Bács-Kiskunban mértektől. Miután áttekintettük a vállalkozások adatait regionális és megyei szinten, vizsgáljuk meg hogyan alakul hosszabb időtávon a regisztrált- és működő vállalkozások száma a régió gazdasági-társadalmi fókusz térségeiben, a négy megyei jogú városban. 18
Regisztrált és működő vállalkozások száma Kecskeméten, db (2000-2010) 20000 18000 16000 14000 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 18505 18795 14801 15278 15626 16097 16400 16169 16647 14302 9250 9446 9611 9694 9637 9561 9756 9598 8224 8555 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Forrás: KSH-TSTAR 2000 és 2009 között Kecskeméten mind a regisztrált, mind pedig a működő vállalkozások esetében jelentős bővülésről számolhatunk be. A fenti diagramon látható, hogy a városban 2000-ben 14 302 db regisztrált vállalkozást tartottak számon, míg a működő cégek száma 8 224 db volt. Előbbiek száma 2009-ig 31,41%-kal bővült, míg az utóbbi kategória esetében némileg alacsonyabb, 16,7%-os növekedésről adhatunk számot. Látnunk kell Kecskemét esetében továbbá, hogy a regisztrált vállalatok esetében 2007-ig folyamatos a növekedés, majd 2008-ban a már ismert okokból kiugró adatok rögzítésére került sor. Regisztrált és működő vállalkozások száma Békéscsabán, db (2000-2010) 12000 10000 9153 8515 8633 8762 8772 8684 8666 8000 9030 10922 10970 6000 4000 5088 5134 5424 5384 5331 5298 5195 4962 5149 4953 2000 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Forrás: KSH-TSTAR Békéscsabán a Kecskeméten látottaktól jelentős mértékben eltérő tendenciákat tapasztalunk. A regisztrált vállalkozások esetében 2007-ig lényegében minimális (6%-os) növekedés látható, hogy azután 2008-tól itt is kimagasló értékek 19
jelenjenek meg. Összességében a városban a regisztrált vállalkozások száma 28,83%-kal emelkedett. A működő vállalkozások esetében szemben a Kecskeméten, de összhangban a Békés megyében megfigyelt tendenciákkal csökkenésről számolhatunk be. A vizsgált időszakban a békési megyeszékhelyen a számuk 5088 db-ról 4953 darabra csökkent (2,65%-os csökkenés). Regisztrált és működő vállalkozások száma Hódmezővásárhelyen, db (2000-2010) 7000 6000 5536 4970 4992 5074 5095 5151 5244 5000 4957 6594 6618 4000 3000 2000 1000 2842 2894 3153 3188 3203 3170 3097 2973 2980 2883 0 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megye kisebbik megyei jogú városában, Hódmezővásárhelyen, felemás képpel szembesülünk. A regisztrált vállalkozások száma 2000 és 2007 között emelkedett (11,39%-kal), a működő vállalkozások száma ugyanakkor hosszabb időtávon szinte stagnált. Míg a referencia időszak első ében 2842 db működő cég volt a városban, addig számuk 2009-ben 2883 darab volt. A növekedés mindösszesen 1,44%. Regisztrált és működő vállalkozások száma Szegeden, db (2000-2010) 30000 25000 20000 23610 23382 23384 23374 23762 24217 23673 24520 26471 26846 15000 10000 5000 13276 13684 14740 14745 14866 14911 14802 14287 14763 14356 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Forrás: KSH-TSTAR 20
Szegeden 2000 és 2009 között 23 610 darabról 26 846 darabra nőtt a regisztrált vállalkozások száma. Ugyanebben az időszakban a működő vállalkozások száma 13 726 darabról 14 356 darabra nőtt, vagyis a pozitív irányú változás 8,13%. Ez kismértékben ugyan, de alulmúlja a megyei szinten mért változást (8,68%). A következőkben tekintsük át hogyan alakult a k+f beruházások volumene a Délalföldi régióban és megyéiben 2008 és 2010 között. A Dél-alföldi régió és megyéi K+F adatai (2008-2010) Időszak K+F tevékenység területe (megye) Összes kutatási, fejlesztési (K+F) beruházás (1000 Ft) Dél-Alföld 2 164 832 2008. 2009. 2010. Forrás: KSH-TSTAR Bács-Kiskun megye 1 101 753 Békés megye 82 080 Csongrád megye 980 999 Dél-Alföld 3 083 154 Bács-Kiskun megye 231 632 Békés megye 340 011 Csongrád megye 2 511 511 Dél-Alföld 2 542 698 Bács-Kiskun megye 497 464 Békés megye 151 625 Csongrád megye 1 893 609 A legnagyobb értéket mutató 2009-től mind 208, mind 2010 adatai jelentősen elmaradnak. Érdekesség ugyanakkor, hogy míg 208-ban Bács-Kiskunban zajlottak jelentősebb k+f beruházások 1,1 milliárd forint, a teljes regionális volumen 50,87%-a, addig 2009-ben és 2010-ben már Csongrád megyéhez köthető a legmagasabb megyei érték (a regionális szintű volumen 81,44, illetve 74,47%-a). Látható, hogy Békés megye jelentős mértékben elmarad a másik két megyétől k+f beruházás tekintetében, egyedül 2009-ben tudta megelőzni Bács- Kiskun megyét. A következőkben érdemes megvizsgálni hogyan alakultak a 2007-2013-as Európai Uniós időszakban kiemelten kezelt ágazat, a turizmus fontosabb mutatói a Dél-alföldi régió megyei jogú városaiban. Elemzésünk a 2000-től 2010-ig tartó időszakra terjed ki. Vizsgálatunk során külön értékeljük a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek, a külföldi vendégek, illetve a vendégéjszakák számát. 21
A vizsgált időszakban Kecskeméten mind a vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken, mind a külföldi vendégek száma, mind pedig a vendégéjszakák száma kapcsán csökkenésről számolhatunk be. A vendégek száma az összes kereskedelmi szálláshelyen mutató 2000-es éréke (53 476 fő) 2010-re 45 877 főre csökkent (14,21%-os csökkenés), míg a külföldi vendégek esetében ennél nagyobb visszaesésről számolhatunk be, hiszen míg az időszak elején a mérté érték 24 064 fő volt, addig ez a szám 2010-re 14 835 főre csökkent. Kecskemét fontosabb turisztikai mutatói (2000-2010) 120000 100000 80000 60000 40000 104481 105151 98064 99070 99175 99100 94284 88631 90572 83941 88801 53476 49236 54183 52565 48330 47919 47268 48523 48215 45394 45877 Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Kecskeméten (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Kecskeméten (fő) 24064 23006 23036 20000 21744 18767 16842 17994 16899 16951 14759 14835 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH-TSTAR Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Kecskeméten (vendégéjszaka) A visszaesés mértéke tehát 38,35%-os. Ha a vendégéjszakák számának alakulását vizsgáljuk azt tapasztaljuk, hogy 104 481 főről 88 801 főre esett vissza a mutató értéke, ami 15%-os csökkenést jelent. Békéscsaba fontosabb turisztikai mutatói (2000-2010) 45000 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 42002 33148 33391 34192 36012 36554 36325 35697 33156 30871 29255 18929 19791 21825 21201 21779 22405 20541 19225 17516 17296 15208 6039 5146 4221 3728 3871 3843 4089 3599 3463 3199 3334 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Békéscsabán (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Békéscsabán (fő) Forrás: KSH-TSTAR 22
Békéscsaba esetében a vendégek száma kapcsán jelentős visszaesést tapasztalunk. 2000-ben még 18 929 fő vendéget regisztráltak a településen, 2010-ben ez az érték már csak 15 208 fő volt. A csökkenés jelentős, mintegy 19,65%-os. A külföldi vendégek számának alakulása sem mutat sokkal kedvezőbb képet, hiszen a 6039 fős kezdő értékről az tized végére 3334 főre csökkent a mutató, vagyis a visszaesés mértéke eléri a 40%-ot is (44,79%). A vendégéjszakák száma tekintetében ugyanakkor a békési megyeszékhelyen komoly bővülés érhető tetten. 2000-ben 29 255 db, 2010-ben pedig már 35 697 db vendégéjszakát töltöttek el a településen, ami 22,02%-os növekedést jelent a mutató esetében. Hódmezővásárhely fontosabb turisztikai mutatói (2000-2010) 35000 31175 30000 28591 26531 26757 25000 24566 24872 21543 20000 18453 15000 15028 15308 12220 10000 10365 9669 9014 9620 8857 7785 8115 8247 8700 6992 5963 5000 1717 1667 1823 1972 2662 1754 1886 2442 2027 2054 1945 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH-TSTAR Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Hódmezővásárhelyen (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Hódmezővásárhelyen (fő) Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Hódmezővásárhelyen (vendégéjszaka) Hódmezővásárhely esetében látható, hogy a vendégek száma 2000 és 2010 között jelentős mértékben bővült. Abszolút értékben az mutató természetesen elmarad a három megyeszékhelyen rögzített értéktől, ám a növekedés így is egyértelmű. Míg 2000-ben 5963 fő, addig 2010-ben 8708 fő vendéget rögzítettek a településen. A külföldi vendégek kapcsán sajnos nem ennyire kedvező a kép. 2000 és 2010 között 13,27%-kal 1717 főről 1945 főre bővült csupán a számuk úgy, hogy a mutató étéke 2006-ban még 2662 fő volt. Hasonló tendencia látszik érvényesülni a vendégéjszakák száma tekintetében is. A vizsgált időszak elején rögzített 12 220-as érték 2010-re 18 453 darabra bővül, ám 2007-ben még 31 175 vendégéjszakát tartottak nyilván Hódmezővásárhelyen. Tekintsük át végül Szeged turisztikai mutatóinak alakulását. A csongrádi megyeszékhelyen 2000-től 2007-ig jelentős bővülés volt tapasztalható a 23
vendégek számát illetően. Ez időszak alatt a mutató értéke 116 549 főről 139 107 főre emelkedett, vagyis közel 20%-os (19,35%) volt a bővülés. 2008-tól azután jelentős visszaesés volt tapasztalható, hogy azután 2010-ben ismét korrigáljon a mutató. Szeged fontosabb turisztikai mutatói (2000-2010) 300000 250000 200000 150000 100000 271583 281793 261099 258547 244474 235300 216016 221476 222598 209846 194103 116549 121146 120580 127725 127520 133790 136223 139107 134401 113246 115870 Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken Szegeden (fő) Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken Szegeden (fő) 50000 0 36564 38098 38212 35476 39366 38701 39404 43219 44960 35487 35388 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Szegeden (vendégéjszaka) Forrás: KSH-TSTAR A külföldi vendégek száma lényegében 2008-ig folyamatosan emelkedett, 36 564 főről 44 960 főre ugrott. Ekkortól azonban csökkenés tapasztalható, így a 2010- ben mért érték (35 388 fő) már alulmúlja a 2000-ben mért adatokat (36 564 fő). A vendégéjszakák száma tekintetében a 2006-os csúcsértéket követően (281 793 db, 2000 óta 30,45%-os növekedés) folyamatos visszaesés tapasztalható, és a 2010-es korrekció sem tudta biztosítani a 2000-ben mért kiinduló értéket. 2.2 A Dél-alföldi régió fontosabb infrastrukturális mutatói Az infrastrukturális mutatók vizsgálata során külön-külön értékeljük az ivóvíz vezeték hálózatba bekötött lakások számának alakulását, a közüzemi szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások számának változását, valamint a háztartási gázfogyasztók számának alakulását. 24
A Dél-alföldi régió ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói (2000-2010) 600000 500000 400000 503659 507829 510667 513452 517947 521185 527752 535085 538240 539854 543064 431464 439124 446730 455213 463477 470167 474821 479055 482479 486666 496468 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Dél-alföldi régióban (db) 300000 200000 173458 183867 207873 224575 241835 263043 281972 296984 313159 324200 326893 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma a Dél-alföldi régióban (db) 100000 Háztartási gázfogyasztók száma a Délalföldi régióban (db) 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH-TSTAR A fenti ábrából látható, hogy a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 2000 és 2010 között folyamatosan bővült a Dél-alföldi régióban. Míg a vizsgált időszak elején 503 659 darab lakásról számolhatunk be, addig 2010-re már 543 064 db lakás bekötése történt meg. A bővülés így 7,8%-os. A háztartási gázfogyasztók száma már nagyobb dinamikával bővült, számuk 2000 és 2010 között 431 464 db-ról 496 468 db-ra nőtt, vagyis a bővülés 15,06%. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma még jelentősebb mértékben nőtt. Míg a mutató értéke 2000-ben 173 458 db volt, addig 2010-ben már 326 893 db ilyen lakásról lehetett számot adni. Összességében a növekedés a 88%-ot is meghaladta. 25
Bács-Kiskun megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói (2000-2010) 250000 200000 150000 192683 194922 197047 199250 202838 204260 205796 207121 208549 209194 209461 156270 159433 162632 166231 169480 172283 174230 175946 177371 179184 182809 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma a Bács-Kiskun megyében (db) 100000 72621 77965 82062 89643 92972 98406 110261 112728 113651 A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma Bács-Kiskun megyében (db) 50000 56087 58260 Háztartási gázfogyasztók száma Bács- Kiskun megyében (db) 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH-TSTAR A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 2000 és 2010 között 192 683 darabról 209 461 darabra emelkedett Bács-Kiskunban. A bővülés mértéke így a regionális növekedés mértékét meghaladóan 8,7%-os volt. A háztartási gázfogyasztók számát illetően hasonló tendenciáról számolhatunk be. 156 270 darabról 182 809 darabra nőtt a számuk a vizsgált időszakban, a növekedés 16,98%-os. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma a régiós tendenciához hasonlóan ugyancsak jelentős mértékben, a regionális szintű bővülés ütemét is meghaladva 102%-kal bővült. 26
Békés megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói (2000-2010) 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 146965 147778 148231 150064 149634 149748 151272 155702 156218 156466 158114 126304 128921 131039 133368 135861 137500 138581 139561 140336 141048 87689 88563 76030 79078 80561 72541 67512 56888 60473 49938 44233 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 145235 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Békés megyében (db) A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma Békés megyében (db) Háztartási gázfogyasztók száma Békés megyében(db) Forrás: KSH-TSTAR Békés megyében a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 146 965 darabról 158 114 darabra nőtt, mely bővülési ütem (7,58%) elmaradt a regionális értéktől. A háztartási gázfogyasztók száma 2000 és 2010 között 126 304 darabról 145 235 darabra nőtt a megyében. A növekedés mértéke (14,98%) közelít a regionális átlaghoz, ám elmarad Bács- Kiskun megye értékétől. 2000 és 2010 között a közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma 44 233 darabról 88 563 darabra nőtt, vagyis összhangban a regionális és Bács-kiskun megyei tendenciákkal 100%-os bővülésről számolhatunk be. 27
Csongrád megye ivóvíz-, szennyvíz- és gáz infrastruktúrájának fontosabb mutatói (2000-2010) 200000 180000 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 164011 165129 165389 164138 165475 167177 170684 172262 173473 174194 175489 148890 150770 153059 155614 158136 160384 162010 163548 164772 166434 168424 119500 122337 123783 124679 112970 100859 92261 86137 73138 75669 78364 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma Csongrád megyében (db) A közüzemi szennyvízgyűjtőhálózatba (közcsatornahálózatba) bekapcsolt lakások száma Csongrád megyében (db) Háztartási gázfogyasztók száma Csongrád megyében (db) Forrás: KSH-TSTAR Csongrádban a vizsgált időszakban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekötött lakások száma 164 011 darabról 175 489 darabra nőtt. A 6,99%-os növekedés mind a regionális értéktől, mind más megyék adataitól elmarad. A háztartási gázfogyasztók száma 2000 és 2010 között 148 890 darabról 168 424 darabra nőtt, a bővülés így 13,11%-os. A közüzemi szennyvízgyűjtő hálózatba bekapcsolt lakások száma 73 138 darabról 124 679 darabra nőtt, a változás mértéke (70,47%) ugyancsak elmarad a regionális értéktől. 28
ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma a Dél-alföldi régióban, db (2003-2010) 300000 250000 200000 191803 214924 236900 242928 248358 262334 264057 259423 150000 100000 50000 0 35560 35464 35708 32920 34714 36722 30938 26372 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH-TSTAR Ha az ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetések számát vizsgáljuk látható, hogy regionális szinten az utóbbi kategória értéke 2009-ben érte el a csúcsot, majd 2010-ben kisebb visszaesés következett be. Összességében 2003 és 2010 között 191 803 darabról 259 423 darabra nőtt a számuk, ami 35,25%-os bővülés. Az ISDN előfizetők száma ugyanakkor 2008-ig kisebb kilengésekkel bővült, majd 2008-tól indult csökkenésnek. 2010-ben igen komoly visszaesést rögzíthetünk, így összességében a csökkenés mértéke meghaladja a 25%-ot. ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Bács-Kiskun megyében, db (2003-2010) 100000 80000 78837 89199 86692 86548 88681 89976 89370 60000 59188 40000 20000 0 17462 17624 17630 17664 17024 16192 14432 13622 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH-TSTAR Bács-Kiskun megyében a vizsgált időszakban 59 188 darabról 89 370 darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma, vagyis a bővülés 51%-os, ami jelentősen meghaladja a regionális értéket. Az ISDN vonalak esetében Bács- Kiskunban már 2006-ban megindul a csökkenő tendencia, így 2010-re a 29
megyében már csupán 13 622 darab előfizetésről számolhatunk be. A csökkenés mértéke 21,99%-os, kis mértékben a régiós érték alatt marad. ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Békés megyében, db (2003-2010) 80000 67900 69860 72170 73619 70000 71514 60000 61271 57886 54951 50000 40000 30000 20000 10000 5288 5340 5324 5552 5706 6532 4884 3910 0 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH-TSTAR Békés megyében 54 951 darabról 71 514 darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma, a növekedés mértéke így 30%. Ez a Bács-Kiskunban és regionális szinten rögzített értékektől is elmarad. Az ISDN előfizetések száma mely egyébként is igen alacsony volt Békés megyében jelentős mértékben csökkent. Míg 2003-ban 5288 db előfizetést regisztráltak, addig ez a szám 2010- ben 3910 darab volt. A 26,05%-os csökkenés meghaladja a regionális értéket is. ISDN vonalak és kábeltelevízió előfizetők száma Csongrád megyében, db (2003-2010) 120000 100000 80000 77664 78201 86430 88336 91950 101483 100462 98539 60000 40000 20000 0 12810 12500 12754 9704 11984 13998 11622 8840 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Forrás: KSH-TSTAR Csongrád megyében a 2003-2010 közötti időszakban 77 664 darabról 98 539 darabra nőtt a kábeltelevízió előfizetések száma. A 26,87%-os növekedés mind a regionális értékhez viszonyítva, mind pedig a másik két megye mutatóihoz képest alacsonynak mondható. Az ISDN előfizetések tekintetében megállapítható, hogy egészen 2008-ig egy bővülési folyamatnak lehetünk tanúi, ekkor azonban a tendencia megtörik és 2010-ben már csupán 8 840 db előfizetést tartottak számon a megyében. 30