Áttekintés. Az információs rendszerek és hálózatok. biztonságára vonatkozó OECD irányelvek: Útban a biztonságkultúra felé



Hasonló dokumentumok
Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle évi kiadás

Áttekintés. OECD Irányelvek a magánélet védelméről és a. személyes adatok határokon átívelő áramlásáról

Áttekintés. Az intermodális teherszállítmányozás összehasonlító értékelése

A DFL SYSTEMS KFT. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI SZABÁLYZATA

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, június 6. (10.06) (OR. en) 9803/05 SAN 99

197. sz. Ajánlás a munkavédelemről

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

187. sz. Keretegyezmény a munkavédelemről

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0307/2. Módosítás. Thomas Händel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság nevében

Technológia és felelősség

valamint AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI ÜGYNÖKSÉGE

MELLÉKLET. a következőhöz:

Aktualitások a minőségirányításban

Áttekintés A gazdasági növekedés szempontjai. Makrogazdasági, ipari és vállalati szintű perspektíva

Szabályozási kihívások

A TANÁCSHOZ INTÉZETT AJÁNLÁSRA IRÁNYULÓ JAVASLAT

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Az üzleti magatartás szabályzata

P6_TA(2008)0459 A média koncentrációja és pluralizmusa az Európai Unióban

Itthon, Magyarországon

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

IRÁNYMUTATÁS A SZOLGÁLTATÁSOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEK MINIMUMLISTÁJÁRÓL EBA/GL/2015/ Iránymutatások

2013. évi L. törvény ismertetése. Péter Szabolcs

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

A Piros könyv Az üzleti magatartás szabályzata

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A GDPR FELKÉSZÜLÉS INFORMATIKAI KÉRDÉSEI. Az audit gyakorlati szempontjai. Sipos Győző CISA IT biztonságtechnikai auditor

A BIZOTTSÁG (EU).../... VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA ( )

VÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) a Külügyi Bizottság részéről

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INFORMÁCIÓ- BIZTONSÁGA

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Belső ellenőrzés és compliance. szolgáltatások. Cover. KPMG.hu

Áttekintés. Finanszírozási stratégiák a vízügyi és környezeti. infrastruktúra területén

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC új verziójára november 4.

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

Felhasználók hitelesítése adatbiztonság szállításkor. Felhasználóknak szeparálása

A törvény hatálya. 1. (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni:

VINÇOTTE HUNGARY. ISO Üzleti kockázatok kezelése és csökkentése Péter Lajos, vezető auditor,

Információbiztonság irányítása

Európai kulturális egyezmény

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 25. (OR. en)

Beszámoló IKT fejlesztésről

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 15. (OR. en) 12838/11 WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES 79 RESTREINT UE

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Egy kis kommunikáció

Kritikus infrastruktúrák, alapvető szolgáltatások az NISD tükrében

Közös közlemény az IP Translator végrehajtásáról v1.2, február 20.

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, február 8. (OR. en)

The Leader for Exceptional Client Service. szolgáltatások

PLATINUM TRAVEL SOLUTIONS KFT. ADATVÉDELMI INCIDENS BEJELENTÉSÉRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI REND. Érvényes: napjától

EURÓPAI KÖZPONTI BANK

EmbEri jogok és szociális alapelvek kódexe. Hatálybalépés: november

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

IRÁNYMUTATÁSOK AZ ESETLEGESEN TÁMOGATÓ INTÉZKEDÉSEKET MAGUK UTÁN VONÓ TESZTEKRŐL, VIZSGÁLATOKRÓL, ILLETVE ELJÁRÁSOKRÓL

Web Értékesítő" Szerepkör leírás" 3. 2 Szerepkör profil" Profil összefoglalása" Részletes profil" 5

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

Az EU-s információbiztonsági szabályozás implementálása Magyarországon. Dr. Bencsik Balázs Nemzeti Kibervédelmi Intézet

Az adatvédelmi rendelet marketinget érintő legfontosabb elemei. dr. Osztopáni Krisztián

Formative Assessment: Improving Learning in Secondary Classrooms. Formatív értékelés: A tanulás javítása a középiskolai osztályokban

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 2. (OR. en)

Vállalati mobilitás. Jellemzők és trendek

Szándéknyilatkozat A SEESARI Vasút Megújításáért Dél-kelet Európai Szövetség megalapításáról

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Mobil nyomtatás működési elv és megoldás választási kritériumok

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TECHNOLÓGIAI TÁVLATAI. Detrekői Ákos a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke Székesfehérvár,

Javaslat A TANÁCS RENDELETE

tekintettel a Tanács 15139/2004. számú dokumentumban meghatározott iránymutatásaira, amelyet november 24-én továbbítottak a Parlamenthez,

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

A biztonság már közvetlen üzleti előnyt is jelent

Az adományszervezés Etikai Alapelveinek Nyilatkozata

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

Tájékoztató elektronikus együttműködésre kötelezett szervek részére

BIZTONSÁGI TANÁCSADÓK NEMZETKÖZI SZAKMAI EGYESÜLETE

OECD Economic Outlook: No. 82 December OECD gazdasági kilátások: december, 82. szám KOCKÁZATKEZELÉS. Summary in Hungarian

Az NKI bemutatása EGY KIS TÖRTÉNELEM

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

AZ OECD TANÁCS AJÁNLÁSA A FOGYASZTÓVÉDELMI IRÁNYELVEKRE AZ ELEKTRONIKUS KERESKEDELEM KAPCSÁN

Fogalomtár Etikus hackelés tárgyban Azonosító: S2_Fogalomtar_v1 Silent Signal Kft. Web:

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

Nemzetközi számvitel. 12. Előadás. IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák. Dr. Pál Tibor

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

EURÓPAI PARLAMENT. Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről

NEMZETI PARLAMENT INDOKOLÁSSAL ELLÁTOTT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL

bizalom építőkövei Kiberbiztonság és a Magyarország, június 7.

A Kilátások rövid összefoglalása

Kiváló minôségû szolgáltatás, MKIK Védjegy. Az informatikai szolgáltatások tanúsítási követelményei

EURÓPAI PARLAMENT MUNKADOKUMENTUM

"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

Információ menedzsment

BYOD. Bring Your Own Device

TÁJÉKOZTATÓ. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság május 8. verzió 1.0. A BEJELENTÉS-KÖTELES SZOLGÁLTATÁST NYÚJTÓK

Térben Tudatos Társadalom

IT üzemeltetés és IT biztonság a Takarékbankban

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

dr. Belicza Éva minőségügyi programok szakmai vezetője dr. Török Krisztina főigazgató Mihalicza Péter főosztályvezető

Átírás:

Áttekintés Az információs rendszerek és hálózatok biztonságára vonatkozó OECD irányelvek: Útban a biztonságkultúra felé Overview OECD Guidelines for the Security of Information Systems and Networks: Towards a Culture of Security Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban (www.oecd.org/bookshop) díjmentesen állnak rendelkezésre. Ez az Áttekintés nem hivatalos OECD fordítás. ORGANISATION FOR ECONOMIC CO-OPERATION AND DEVELOPMENT GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS FEJLESZTÉSI SZERVEZET

Előszó Az információs rendszerek és hálózatok használata és az egész informatikai környezet drámai módon változott meg 1992 óta, amikor az OECD először közzétette az Információs rendszerek biztonságára vonatkozó irányelvek című dokumentumot. E folyamatos változások jelentős előnyöket kínálnak, ugyanakkor megkövetelik a kormányoktól, üzleti vállalkozásoktól, egyéb szervezetektől és egyéni felhasználóktól, akik az információs rendszereket fejlesztik, biztosítják, szolgáltatásaikat szervezik és felhasználják, valamint az információs rendszerek tulajdonosaitól ( résztvevők ) hogy sokkal nagyobb hangsúlyt helyezzenek a biztonságra. Az egyre nagyobb teljesítőképességű személyi számítógépek, a konvergens technológiák és az Internet széleskörű felhasználása felváltotta az elsősorban zárt hálózatokban működő, szerényebb teljesítményű, önálló rendszereket. Manapság, a résztvevők egyre inkább kölcsönös kapcsolatban vannak, és e kapcsolatok átlépnek az országos határokon. Továbbá, az Internetet kritikus fontosságú infrastruktúrák támogatására használják, mint például az energetika, a közlekedés és a pénzügyek, valamint fontos szerepet játszik abban, hogy a vállalatok hogyan folytatják üzleti tevékenységüket, a kormányok hogyan nyújtják szolgáltatásaikat az állampolgárok és a vállalkozások számára, valamint, a privát állampolgárok hogyan kommunikálnak és folytatnak információcserét. A kommunikációs és információs infrastruktúrát alkotó technológiák jellege és típusa úgyszintén jelentős mértékben megváltozott. Az infrastruktúra-hozzáférést biztosító eszközök száma és fajtája megsokszorozódott, s ezek tartalmazzák a rögzített, vezeték nélküli és mobil készülékeket, valamint a hozzáférés egyre növekvő százaléka mindig bekapcsolt csatlakozásokon keresztül történik. Ennek következtében a kicserélt információ jellege, mennyisége és érzékenysége jelentősen megnövekedett. A kölcsönös összeköttetések növekvő mértéke miatt az információs rendszerek és hálózatok napjainkban növekvő számú és változatosabb fenyegetéseknek vannak kitéve, és sebezhetőségük mértéke és változatossága is megnőtt. Ez új biztonsági kérdéseket vet fel. Ezen okok miatt, a jelen Irányelvek az új információs társadalom összes résztvevőjére vonatkoznak, és indítványozzák a biztonsági kérdések fokozottabb felismerésének és megértésének, valamint egy biztonságkultúra kifejlesztésének szükségszerűségét. OECD, 2003 2

I. Útban a biztonságkultúra felé Ezen Irányelvek válaszul szolgálnak egy folyamatosan változó biztonsági környezet számára azáltal, hogy elősegítik a biztonságkultúra kialakítását azaz, a biztonságra való odafigyelést az információs rendszerek és hálózatok fejlesztése során, valamint új gondolkodás- és viselkedésmódok meghonosítását az információs rendszerek és hálózatok használata és a segítségükkel történő kapcsolattartás közben. Az Irányelvek egyértelmű szakítást jeleznek azzal a korszakkal, amikor a hálózatok és rendszerek biztonságos tervezése és használata gyakran utólagos megfontolás tárgyát képezte. A résztvevők egyre inkább függővé válnak az információs rendszerektől, hálózatoktól és az azokkal kapcsolatos szolgáltatásoktól, melyeknek mindegyike megbízható és biztonságos kell, hogy legyen. Csupán egy olyan módszer tud hatékony biztonságot teremteni, mely megfelelően számításba veszi az összes résztvevő érdekeit, valamint a rendszerek, hálózatok és az azokkal kapcsolatos szolgáltatások jellegét. Mindegyik résztvevő fontos szerepet játszik a biztonság garantálásában. A résztvevőknek, szerepüknek megfelelően, tudatosítaniuk kell a rájuk vonatkozó lényeges biztonsági kockázatokat és megelőző intézkedéseket, valamint felelősséget kell vállalniuk és megfelelő lépéseket kell tenniük az információs rendszerek és hálózatok biztonságának növelése érdekében. Egy biztonságkultúra előmozdítása vezetői képességet és széleskörű részvételt igényel, és fokozott elsőbbséget kell, hogy eredményezzen a biztonságtervezés és szervezés számára, valamint szükséges, hogy minden résztvevő megértse a biztonság szükségét. A biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel a kormányzat és az üzleti élet minden szintjén, valamint az összes résztvevőnek foglalkozni kell, illetve értük felelősséget kell vállalni. A jelen Irányelvek egy, a társadalom egészét felölelő biztonságkultúra kifejlesztését célzó munka alapját képezik. Ez lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy a biztonságot fontos tényezőként beépítsék az összes információs rendszer és hálózat tervezésébe és használatába. A jelen dokumentum azt javasolja, hogy az összes résztvevő tegye magáévá és segítse elő a biztonsági kultúrát, mint az információs rendszerek és hálózatok működéséről való gondolkodás módját, illetve azok felmérésének és a velük kapcsolatos tevékenységek módszerét. II. Célok A jelen Irányelv céljai a következők: Biztonságkultúra támogatása az összes résztvevő körében, mint az információs rendszerek és hálózatok védelmének eszköze. Tudatosítani az információs rendszerekre és hálózatokra vonatkozó kockázatokat; valamint az ezen kockázatok kezelésére rendelkezésre álló politikai irányelveket, gyakorlatokat, intézkedéseket és eljárásokat; és az elfogadásuk és alkalmazásuk szükségszerűségét. 3 OECD 2003

Nagyobb bizalom elősegítése az összes résztvevő körében az információs rendszerek és hálózatok, valamint annak módja iránt, ahogy rendelkezésre bocsátják és használják őket. Általános hivatkozási keret létrehozása, mely segíti a résztvevőket, hogy megértsék a biztonsággal kapcsolatos problémákat, és tiszteljék az etikai értékeket az információs rendszerek biztonsága érdekében létrejött koherens politikai irányelvek, gyakorlatok, intézkedések és eljárások kifejlesztése és alkalmazása során Megfelelő mértékű együttműködés és információmegosztás elősegítése az összes résztvevő körében a biztonsággal kapcsolatos politikai irányelvek, gyakorlatok, intézkedések és eljárások során. A biztonság figyelembe vételének, mint fontos célnak előmozdítása a szabványok fejlesztésében és alkalmazásában tevékenykedő összes résztvevő körében. III. Alapelvek Az alábbi kilenc alapelv egymást kiegészíti, és egészként olvasandó. Az összes szinten tevékenykedő résztvevőt érintik, beleértve a politikai és működési szinteket. Ezen Irányelvek értelmében, a résztvevők felelőssége szerepüknek megfelelően változik. Az összes résztvevő segítséget kap a tudatosítás, oktatás, információmegosztás és képzés által, mely a biztonság jobb megértését és jobb biztonsági gyakorlatokat eredményezhet. Az információs rendszerek és hálózatok biztonságának növelését szolgáló erőfeszítéseknek összhangban kell lenniük a demokratikus társadalom értékeivel, különös tekintettel az információ nyílt és szabad áramlására, valamint a személyes adatok titokvédelmének alapvető vonatkozásaira. 1 1) Tudatosítás A résztvevőknek tudatosítaniuk kell az információs rendszerek és hálózatok biztonságának szükségszerűségét és azt, hogy mit tehetnek a biztonság növelése érdekében. A kockázatok és a rendelkezésre álló védelmi eszközök tudatosítása az első védelmi vonal az információs rendszerek és hálózatok biztonságának elérésére. Az információs rendszerekre és hálózatokra belső és külső kockázatok is hatással lehetnek. A résztvevőknek meg kell érteniük, hogy a biztonsági hibák jelentősen károsíthatják az irányításuk alatt lévő rendszereket és hálózatokat. Tudatosítaniuk kell a másokra nézve fennálló potenciális veszélyeket a kölcsönös összeköttetésből és függőségből eredően. A résztvevőknek ismerniük kell a rendszerük konfigurációját és a számára elérhető frissítési lehetőségeket, a hálózatokban elfoglalt helyét, valamint az általuk a biztonság növelése érdekében alkalmazható megfelelő gyakorlatokat, és a többi résztvevő igényeit. 1 Ezen Biztonsági Irányelvek mellett, az OECD kiegészítő ajánlásokat is kialakított, melyek egyéb, a világ információs társadalma számára fontos kérdésekre vonatkozó irányelveket tartalmaznak. Ezek a személyes információra (az 1980-ban kiadott OECD irányelvek a személyes információ védelmére és a személyes adatok határokon keresztül történő áramlására vonatkozóan) és a kriptográfiára (az 1997-ben kiadott OECD irányelvek a kriptográfiai politikára vonatkozóan) vonatkoznak. A jelen Biztonsági Irányelveket ezekkel együtt kell olvasni. OECD, 2003 4

2) Felelősség Az összes résztvevő felelős az információs rendszerek és hálózatok biztonságáért A résztvevők a kölcsönös összeköttetésben levő lokális és globális információs rendszerektől függenek, és meg kell érteniük saját felelősségüket azon információs rendszerek és hálózatok biztonsága érdekében. Elszámolásra kötelezhetők kell, hogy legyenek egyéni szerepüknek megfelelő módon. A résztvevőknek rendszeresen felül kell vizsgálniuk saját irányelveiket, gyakorlataikat, intézkedéseiket és eljárásaikat, és fel kell mérniük, hogy ezek megfelelőek-e a környezetükhöz viszonyítva. A termékek és szolgáltatások fejlesztésében, tervezésében és szállításában résztvevőknek foglalkozniuk kell a rendszerek és hálózatok biztonságával és időben terjeszteniük kell a megfelelő információt, beleértve a frissítéseket, hogy a felhasználók jobban érthessék a termékek és szolgáltatások biztonsági vonatkozásait és a saját felelősségüket a biztonsággal kapcsolatban. 3) Válaszintézkedések A résztvevőknek kellő időben, kooperatív módon kell eljárni a váratlan biztonsági zavarok megelőzése, észlelése, illetve az ezekre vonatkozó megfelelő válaszintézkedések érdekében Az információs rendszerek és hálózatok kölcsönös összeköttetését, valamint a gyors és széleskörű károsodás veszélyét felismerve, a résztvevőknek kellő időben és kooperatív módon kell eljárni a váratlan biztonsági zavarok kezelése érdekében. Meg kell osztaniuk a fenyegetésekkel és sebezhetőségekkel kapcsolatos információt, és megfelelő eljárásokat kell alkalmazni a gyors és hatékony együttműködés érdekében, hogy a váratlan biztonsági zavarokat megelőzzék, észleljék, illetve ezekre válaszintézkedéseket tegyenek. Megengedhető esetben ez határon keresztül történő információmegosztást és kooperációt is magában foglalhat. 4) Etika A résztvevőknek tiszteletben kell tartaniuk mások jogos érdekeit Abból a tényből kiindulva, hogy az információs rendszerek és hálózatok társadalmunkat áthatják, a résztvevőknek fel kell ismerniük, hogy cselekedeteik, vagy azok hiánya mások számára káros lehet. Ennélfogva az etikus magatartás kritikus fontosságú, és a résztvevőknek törekedniük kell arra, hogy kialakítsák és elfogadják az erre vonatkozó legmegfelelőbb gyakorlatokat, és hogy olyan magatartásmódot mozdítsanak elő, mely elfogadja a biztonság iránti igényt, és tiszteli a mások jogos érdekeit. 5 OECD 2003

5) Demokrácia Az információs rendszerek és hálózatok biztonságának összeférhetőnek kell lenni egy demokratikus társadalom lényeges értékeivel A biztonságot olyan mértékben kell foganatosítani, mely összeférhető a demokratikus társadalmak által elismert értékekkel, beleértve a gondolatok és eszmék cseréjének szabadságát, az információ szabad áramlását, az információ és kommunikáció titkosságát, a személyes adatok megfelelő védelmét, a nyitottságot és az átláthatóságot. 6) Kockázatfelmérés A résztvevőknek kockázatfelmérést kell végezniük A kockázatfelmérés azonosítja a fenyegetéseket és a sebezhetőségeket, és ennek megfelelően széleskörűnek kell lennie, hogy a legfőbb belső és külső tényezőket, mint például a technológia, a fizikai és emberi tényezők, politikai irányelvek és harmadik személy által nyújtott biztonsági vonatkozású szolgáltatások, felöleljék. A kockázatfelmérés lehetővé teszi az elfogadható kockázati szint meghatározását, és segítséget nyújt a megfelelő szabályozások kiválasztásában az információs rendszerek és hálózatok kockázatának és potenciális károsodásának kezelésére, a megvédendő információ jellege és fontossága fényében. Az információs rendszerek növekvő kölcsönös összeköttetése miatt, a kockázatfelmérésnek tartalmaznia kell a másoktól származó, vagy a mások részére okozható potenciális károk tekintetbe vételét. 7) Biztonságtervezés és végrehajtás A résztvevőknek a biztonságot az információs rendszerek és hálózatok lényeges elemeként kell beépíteniük. A rendszereket, hálózatokat és politikai irányelveket megfelelően kell megtervezni, alkalmazni és koordinálni a biztonság optimalizálása érdekében. A jelen erőfeszítés fő, de nem kizárólagos fókuszpontja a megfelelő óvintézkedések és megoldások tervezése és elfogadása annak érdekében, hogy az azonosított fenyegetésekből és sebezhetőségekből származó potenciális károsodást elkerüljék vagy korlátok közé szorítsák. Mind technikai, mind nem technikai óvintézkedésekre és megoldásokra szükség van, s ezeknek arányosnak kell lenniük a szervezet rendszereiben és hálózataiban található információ értékével. A biztonság az összes termék, szolgáltatás, rendszer és hálózat alapvető elemét, valamint a rendszertervezés és architektúra szerves részét kell, hogy képezze. A végfelhasználók számára a biztonságtervezés és alkalmazás nagyrészt a termékeknek és szolgáltatásoknak a rendszerük számára történő kiválasztásából és konfigurálásából áll. OECD, 2003 6

8) Biztonságszervezés A résztvevőknek átfogó megközelítést kell alkalmazniuk a biztonságszervezés irányában A biztonságszervezésnek a kockázatfelmérésre kell alapulnia, és dinamikusnak kell lennie, mely felöleli a résztvevők tevékenységének minden szintjét és működésének minden vonatkozását. Előremutató válaszokat kell tartalmaznia a kialakuló fenyegetésekre vonatkozóan, és foglalkoznia kell a véletlen zavarok előrejelzésével, kimutatásával, illetve a velük kapcsolatos válaszintézkedésekkel, a rendszer helyreállításával, a folyamatos karbantartással, ellenőrzéssel és felülvizsgálattal. Az információs rendszerek és hálózatok biztonságával kapcsolatos politikai irányelveket, gyakorlatokat, intézkedéseket és eljárásokat koordinálni és integrálni kell, hogy összefüggő biztonsági rendszer jöjjön létre. A biztonságszervezés követelményei a részvétel szintjétől, a résztvevő szerepétől, a szóban forgó kockázattól és rendszerkövetelményektől függenek. 9) Újraértékelés A résztvevőknek felül kell vizsgálniuk és újra kell értékelniük az információs rendszerek és hálózatok biztonságát és megfelelő módosításokat kell eszközölniük a biztonsági irányelvek, gyakorlatok, intézkedések és eljárások terén. Folyamatosan jelennek meg új és változó fenyegetések, valamint sebezhetőségek. A résztvevőknek a biztonság minden vonatkozását folyamatosan felül kell vizsgálni, át kell értékelni és módosítani kell, ezen kialakuló kockázatok kezelése érdekében. 7 OECD 2003

A Tanács ajánlása az információs rendszerek és hálózatok biztonságára való irányelvekkel kapcsolatban Utban a biztonságkultúra felé A TANÁCS, Figyelembe véve a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetről szóló 1960. december 14-i Konvenciót, és különösen annak 1 b), 1 c), 3 a) és 5 b) cikkelyeit; Figyelembe véve a Tanács 1980. szeptember 23-i Ajánlását a személyes információ védelmét és a személyes adatok határokon túli áramlását szabályzó irányelvekre vonatkozóan [C(80)58(végleges)]; Figyelembe véve az OECD-tagországok Kormányai által 1985. április 11-én elfogadott Nyilatkozatot a határokon túli adatáramlásra vonatkozóan [a C(85) 139 Függeléke]; Figyelembe véve a Tanács 1997. március 27-i ajánlását a Kriptográfiai Eljárásokra Vonatkozó Irányelvekkel kapcsolatban [C(97)62/VÉGLEGES]; Figyelembe véve az 1998. december 7-9-i keltezésű Miniszteri nyilatkozatot a globális hálózatok titkosságának védelméről [a C(98)177/VÉGLEGES Melléklete]; Figyelembe véve az 1998. december 7-9-i keltezésű Miniszteri nyilatkozatot az elektronikus kereskedelem hitelesítésére vonatkozóan [a C(98)177/VÉGLEGES Melléklete]; Felismervén, hogy az információs rendszerek és hálózatok növekvő hasznosságúak és értékűek a kormányok, üzleti vállalkozások, egyéb szervezetek és egyéni felhasználók számára; Felismervén, hogy az információs rendszerek és hálózatok egyre jelentősebb szerepe, valamint a tőlük való egyre fokozódó függés a stabil és hatékony nemzetgazdaságok és nemzetközi kereskedelem érdekében, valamint a társadalmi, kulturális és politikai életben különleges erőfeszítéseket igényel a beléjük fektetett bizalom védelme és erősítése érdekében; Felismervén, hogy az információs rendszereket és hálózatokat, valamint világszerte történő elterjedésüket új és növekvő kockázatok kísérik; OECD, 2003 8

Felismervén, hogy az információs rendszerekben és hálózatokban tárolt és a rajtuk keresztül továbbított információk fenyegetésnek vannak kitéve különféle illetéktelen hozzáférés, felhasználás, jogellenes használat, módosítás, rosszhiszemű kódtovábbítás, szolgáltatásmegtagadás vagy rombolás révén, és megfelelő óvintézkedéseket igényelnek; Felismervén, hogy szükség van az információs rendszerekre és hálózatokra vonatkozó kockázatok, valamint az ilyen kockázatokra válaszintézkedésként alkalmazható politikai irányelvek, gyakorlatok, intézkedések és eljárások tudatosítására, s megfelelő magatartás ösztönzésére, mint kritikus fontosságú lépésre a biztonságkultúra kifejlesztésének útján; Felismervén, hogy szükség van a jelenlegi politikai irányelvek, gyakorlatok, intézkedések és eljárások felülvizsgálatára, hogy elősegítsék annak biztosítását, hogy megfeleljenek az információs rendszerek és hálózatok fenyegetettsége által kialakuló kihívásoknak; Felismervén, hogy közös érdekeltség áll fenn az információs rendszerek és hálózatok biztonságának elősegítésére olyan biztonságkultúra réven, mely elősegíti a nemzetközi koordinációt és kooperációt annak érdekében, hogy megfeleljenek a biztonsági hibákból származó potenciális károk által képviselt kihívásoknak, melyek a nemzetgazdaságokat, a nemzetközi kereskedelmet és a társadalmi, kulturális és politikai életben történő részvételt érintik; Valamint továbbá felismervén, hogy a jelen Ajánlás Függelékében ismertetett, Az információs rendszerek és hálózatok biztonságára vonatkozó irányelvek: Útban a biztonságkultúra felé című dokumentum alkalmazása önkéntes és nem befolyásolja a nemzetek szuverenitását; Továbbá felismervén, hogy a jelen Irányelveknek nem szándéka, hogy azt sugallja, bármely egyedi megoldás létezik a biztonságra nézve, vagy, hogy mely politikai irányelvek, gyakorlatok, intézkedések és eljárások megfelelőek egy adott, különleges helyzetben, hanem az a célja, hogy keretelveket nyújtson annak jobb megértése érdekében, hogy a résztvevők miként húzhatnak hasznot a biztonságkultúra fejlesztéséből, illetve miként járulhatnak hozzá az utóbbihoz. AJÁNLJA ezen dokumentumot, melynek címe Az információs rendszerek és hálózatok biztonságára vonatkozó irányelvek: Útban a biztonságkultúra felé a kormányok, üzleti vállalkozások, egyéb szervezetek és egyéni felhasználók számára, akik információs rendszerek és hálózatok fejlesztésével, nyújtásával, szervezésével és használatával foglalkoznak, valamint, akiknek ilyen rendszerek és hálózatok a tulajdonát képezik. JAVASOLJA, hogy a Tagországok: Új politikai irányelveket, gyakorlatokat, intézkedéseket és eljárásokat hozzanak létre, illetve a meglévőket módosítsák, mely tükrözi és figyelembe veszi Az információs rendszerek és hálózatok biztonságára vonatkozó irányelvek: Útban a biztonságkultúra felé című dokumentumot egy biztonságkultúra elfogadásával és előmozdításával, amint az Irányelvekben ismertetésre került; 9 OECD 2003

Konzultációs, koordinációs és kooperációs tevékenységeket folytassanak nemzetközi szinten az Irányelvek alkalmazása érdekében; Az Irányelveket terjesszék az állami és a magánszektor minden részében, beleértve a kormányokat, üzleti vállalkozásokat, egyéb szervezeteket és egyéni felhasználókat, annak érdekében, hogy elősegítsék a biztonságkultúra kialakulását, és az összes érintett felet arra indítsák, hogy felelősséget vállaljanak, és megtegyék a szükséges lépéseket az Irányelvek alkalmazására olyan módon, mely megfelel egyéni szerepüknek; Tegyék hozzáférhetővé az Irányelveket a nem tagországok részére időben és megfelelő módon; Ötévenként vizsgálják felül az Irányelveket, hogy elősegítsék a nemzetközi kooperációt az információs rendszerek és hálózatok biztonságával kapcsolatos kérdésekben; UTASÍTJA az OECD Információs, Számítógép- és Kommunikációpolitikai Bizottságot az Irányelvek alkalmazásának elősegítésére; A jelen Ajánlás felváltja a Tanács 1992. november 26-i keltezésű ajánlását az Információs Rendszerek Biztonságával kapcsolatos irányelvekre vonatkozóan [C(92)188/VÉGLEGES]. OECD, 2003 10

Az eljárás története A Biztonsági Irányelveket először 1992-ben készítették el, majd 1997-ben felülvizsgálatra kerültek. A jelen felülvizsgálatot 2001-ben végezte el az Információ Biztonságáért és Titkosságáért Felelős Munkacsoport (WPISP) az Információs Számítógépes és Kommunikációs Politikáért Felelős Bizottságtól (ICCP) kapott megbízás alapján, valamint a szeptember 11-i tragédia utóhatásai által sürgetve. A megszövegezést a WPISP Szakértői Csoportja végezte el, mely 2001. december 10-11-én találkozott Washingtonban, 2002. február 12-13-án Sydneyben és 2002. március 4-én és 6-án Párizsban. A WPISP Párizsban ült össze 2002. március 5-6-án, 2002. április 22-23-án és 2002. június 25-26-án. A jelenlegi, Az információs rendszerek és hálózatok biztonságára vonatkozó oecd irányelvek: Útban a biztonságkultúra felé című dokumentumot az OECD Tanács Ajánlásaként fogadták el a Tanács 2002. július 25-én megrendezett 1037. ülésén. 11 OECD 2003

A kiadvány eredeti angol nyelvű változatának tartalomjegyzéke (mellékletek, valamint a dobozok, táblázatok és grafikonok jegyzéke nélkül): Előszó I. Útban a biztonságkultúra felé II. Célok III. Alapelvek A Tanács ajánlása Az eljárás története OECD, 2003 12

Ez az Áttekintés egy OECD kiadvány kivonatos fordítása, mely eredeti formájában a következő angol és francia címen került publikálásra: OECD Guidelines for the Security of Information Systems and Networks: Towards a Culture of Security Lignes directrices de l OCDE régissant la sécurité des systèmes et réseaux d information : vers une culture de la sécurité 2002, OECD. Az OECD kiadványai és az Áttekintések a www.oecd.org/bookshop/ címen állnak rendelkezésre. Írja be az overview szót a Title search mezőbe az Online Könyvesbolt honlapján vagy írja be a könyv angol címét (az Áttekintések az eredeti angol nyelvű könyvhöz vannak csatolva). Az Áttekintések készítését a Közügyi és Kommunikációs Igazgatóság jogi és fordítási csoportja végzi. E-mail: rights@oecd.org / Fax: +33 1 45 24 13 91 OECD, 2003 Ez az Áttekintés abban az esetben reprodukálható, ha megemlítésre kerül az OECD szerzői joga és az eredeti kiadvány címe. 13 OECD 2003