PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM NÉPRAJZ- KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA TANSZÉK

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM NÉPRAJZ- KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA TANSZÉK Modern Paradicsom Kulturális antropológiai vizsgálat a hazai naturisták körében SZAKDOLGOZAT Konzulens: Dr. Farkas Judit Tanév/félév: 2014/2015-as tanév, őszi szemeszter Szerző: Pisztora Zsófia Néprajz BA (AL) PIZTACB.PTE 1

TARTALOMJEGYZÉK: I. Bevezetés...3-4. II. Meztelenség és naturizmus történeti távlatból...5-10. III. Az életreform mozgalmak és a Harmadik Út Evangéliuma...10-14. IV. A Douglas-féle modell és az életreform-irányzatok...14-18. V. Naturizmus és nudizmus...18. VI. A naturizmus nemzetközi története...18-24. VII. Néhány szó a hazai naturistákról...24-29. VIII. A természetesség fogalmának értelmezése a naturistáknál...29-33. IX. Alternatív valóság...33-39. X. Összefoglalás...39-40. Illusztrációk...41-45. Csatolmány...47-48. Irodalomjegyzék...48-51. 2

I. Bevezetés Kevés annyira ellentmondásos dolog van a nyugati kultúrában, mint az emberi test meztelenségének, illetve természetességének megítélése. Habár a média egyre több ruhátlan testet mutat be, ezek szinte kivétel nélkül az erotikához kapcsolódnak. Mivel társadalmunkban a ruhátlanság szorosan összekapcsolódott a szexualitással, erkölcsi és társadalmi dilemma tárgya lett a kollektív, nyilvános meztelenség és a hozzá kapcsolódó viszony. Ez azonban nem jellemző minden kultúrára, számos olyan törzset ismerünk, akiknek természetes, hogy testüket, illetve annak egyes részeit nem takarják el egymás előtt. A mi társadalmunkban a kollektív meztelenség tabu, azonban léteznek olyanok, akik vitatják ennek létjogosultságát. A naturisták a meztelenséget az emberi test természetes állapotának fogják fel és azt feltételezik, létezik erotikamentes ruhátlanság is. Ők egyszerre tagjai a társadalomnak és követik a meztelenség tabuját, ugyanakkor saját köreiken belül, az arra kijelölt helyen és időben ruhátlanul vannak jelen és tabusítják a ruhaviselést. Dolgozatomban első részében röviden bemutatok néhány kultúrtörténeti adatot a meztelenséggel kapcsolatban a nyugati kultúrán belül, majd ezt követően részletesebben foglalkozom a XIX. század derekán virágzó életmódreform-mozgalmak és a naturizmus történetével. Azt vázolom, hogyan fejlődtek ezek a mozgalmak, mik voltak kialakulásuk előzményei és milyen újfajta spiritualitás jellemezte őket. Megvizsgálom, hogyan alakult át és értelmeződött újra a természetesség fogalma az életmódreform-mozgalmakon belül, illetve külön kitérek a naturisták sajátos értelmezésére is ezzel kapcsolatban. Végezetül a hazai naturisták között végzett terepmunkám során szerzett adatok bemutatásához felhasználom Szíjártó Zsolt tanulmányát, aki a turizmus jelenségét mint menedéket elemzi a tér, az idő, a kommunikáció és az identitás szempontjából. (Szíjártó 2000) A hazai naturisták között végzett vizsgálatok során személyes kapcsolatba kerültem a naturistákkal. Természetesen nem volt alkalmam mindnyájukkal találkozni és szerencsésebb lett volna a nyári időszakban végezni terepmunkát. Többen felhívták közülük a figyelmemet arra, hogy "nyáron kellett volna jönnöm, akkor az igazi". Mivel a naturizmus jellegénél fogva hazánkban is szorosan kötődik a turizmushoz, leginkább a nyári, napozásra és strandolásra alkalmas időszakban virágzik. Léteznek azonban évközi uszodai és egyéb közösségi programok is. Miután felvettem a kapcsolatot a Naturisták Virtuális Klubjának (NaVKE) vezetőégével volt alkalmam részt venni személyesen is a NaVKE születésnapi rendezvényén. Ezt követően több hosszabb-rövidebb interjút készítettem azokkal a naturistákkal, akik felajánlották segítségüket dolgozatom elkészítéséhez. Igyekeztem olyanok jelentkezését 3

preferálni a hosszabb interjúk készítésekor, akik több éve gyakorolják a naturizmust. Beszélgettem az idősebb és a fiatalabb korosztály képviselőivel, nőkkel és férfiakkal egyaránt. Emellett készítettem egy kérdőívet, melyet az arra vállalkozó naturisták (akár névtelenül is) kitöltve visszaküldtek. Ebben elsősorban írásban kifejtendő kérdéseket tettem fel nekik a naturizmussal kapcsolatban. Mindemellett a kutatásra szánt idő egy részét arra használtam fel, hogy online fórumokon vizsgáljam a naturisták és a naturizmust ellenzők diskurzusait, kommentjeit, valamint próbáltam betekintést nyerni abba, hogy a média hogyan ábrázolja őket és és milyen visszhangot vált ki az olvasókból. Vizsgálataim időtartama és mélysége korántsem teljes, dolgozatom a kutatás korlátainak ismeretében értelmezendő és jelenleg általam megismert adatokra épül, amelyek nyilván további árnyalásra szorulnak, ha teljesebb képet kívánunk kapni a naturistákról. Mindemellett szeretném kiemelni, hogy annak ellenére, hogy tudták rólam a naturisták, hogy magam nem vagyok naturista, nyitottan és meglepően segítőkészen fogadtak. Többen kifejezték örömüket azzal kapcsolatban, hogy szeretném mélyebben megismerni naturizmussal kapcsolatos életmódjukat, gondolkodásukat, mivel korábbi tapasztalataik során leginkább a média képviselői érdeklődtek irántuk, ők pedig a ruhátlanság szenzációjellegét hangsúlyozták. Bár a naturizmussal kapcsolatban kutatás készült már hazánkban, az a turisztikai oldalról közelített a témához. Tudomásom szerint kulturális antropológiai vizsgálatot még nem végeztek Magyarországon naturista körökben. Természetesen nem gondolom, hogy dolgozatommal pótoltam ezt a hiányt, de témaválasztásomban motivált, hogy a társadalmi megítélést ennyire megosztó, évtizedek óta hazánkban is létező csoportról még nem született társadalomtudományi megközelítésű munka, holott ma divatos kulturális antropológiai téma az emberi test különböző aspektusokból való megközelítése. 1 Jellemzően az emberi test mint a kommunikáció eszköze, rítusok tárgya, szimbólum kerül értelmezésre, de Foucault óta a hatalom gyakorlásának terepeként is értelmezés alá került 2. Nemrég Kisdi Barbara otthonszüléssel kapcsolatos kutatásai során pl. arról számolt be, hogy ennek az alternatív gyakorlatnak a hátterében tulajdonképpen a női test dekolonizációs törekvései nyilvánulnak meg. 3 A Korall folyóirat 2002-ben egyik számát 4 a szabadidő és a testkultúra tematikája alá rendelte. Itt jelent meg Mohácsi Gergely tanulmánya is, aki bemutatja, hogy az emberi test társadalmi megítélése hogyan értékelődik fel a századforduló idején és a megnövekvő szabadidő és megváltozott 1 2014. 03. 31. és 2014. 04. 05. között "A test mint antropológiai tér" címmel rendezett nemzetközi konferenciát az Antropológia és Etika Tanszék a Veszprémi Egyetemen 2 Pl. Argejó 2007 3 2011-ben "Háborítatlanul. A modern otthonszülés értelmezése." címmel írt doktori disszertációt a PTE-n. 2013- ban jelent meg önálló könyve a témában lásd Kisdi 2013. 4 Korall 2002. 7-8. szám 4

társadalmi közeg hogyan járul hozzá egy újfajta testkultúra kialakulásához. 5 Frykman Hogyan váljunk tökéletes svéddé című cikkében többek között elemzi azt is, hogy a svéd nemzetpolitikának milyen összefüggései voltak a testtel kapcsolatos gyakorlatok megváltozásával. 6 A naturizmus történetének tárgyalásakor magam is részletesebben kitérek majd arra, hogy az életmódreform mozgalmak milyen társadalmi közegben születtek meg, az emberi test természetes állapotának eszméjeként hogyan fogalmazódott meg a nudizmus korai híveiben a kollektív ruhátlanság gondolata, majd vált később tömeges mozgalommá, főleg a két világháború közti időszakban Németországban. II. Meztelenség és naturizmus történeti távlatból A meztelenség témáját körüljáró szakirodalom több oldalról közelít a kérdéshez: leggyakrabban a képzőművészet kapcsán művészettörténeti tanulmányok olvashatóak. Ezek mellett elenyésző a kultúrtörténeti munkák száma. Lényegesen több újságcikk boncolgatja a témát többé-kevésbé felületesen, leginkább a meztelenség, mint szenzáció, érdekesség (vagyis a normálistól eltérő) volta miatt, mely megosztja a társadalmi megítélést. Dolgozatomban indokoltnak tartom külön kezelni a naturizmust, mint életreform irányzatot és annak történetét az egyéb társas meztelenséget gyakorló irányzatoktól, valamint az egyes történelmi korszakok és társadalmi rétegek meztelenséghez való viszonyától (melyekre akár maguk a naturisták is hivatkoznak kiadványaikban). A meztelenség megítélése természetesen elválaszthatatlan az ember testhez való viszonyától, mely kulturálisan meghatározott és időben is változó tényező. Egy történeti áttekintés során azonban nem mindegy, hogy magát a ruhátlansághoz való viszonyt vizsgáljuk és arra keresünk példákat, hogy mikor, kik és miért lehettek közösségben meztelenek, vagy pedig egy konkrét életreform irányzat kialakulásának és követőinek történetét, motivációit és többségi társadalomhoz való viszonyát elemezzük. A kollektív meztelenség történetének tárgyalásakor az ókori görögök testfelfogása és a Bibliából ismert Ádám és Éva teremtéstörténete megkerülhetetlen toposznak tűnik. Az ókori görög városállamok társadalmában sajátos testkultusz alakult ki, melyben az ideális a spirituális, a szellemi és a fizikai tökéletesség egyenlő arányú fejlesztése volt. Isteneik antropomorfok voltak, emberfelettien tökéletes, de emberinek elképzelt lények, akikhez 5 Mohácsi 2002. 6 Frykman 1997. 5

próbáltak hasonlatossá válni: fizikai és szellemi képességeik folyamatos edzését és összemérését is egyfajta hódolatként gyakorolták. A gümnaszionok általában valamely isten templomának közelében épültek és az épületen belül is megtalálhatóak voltak az egyes istenek oltárai (pl. Héraklészé). De az istenek tiszteletével is szoros kapcsolatban voltak a versenyjátékok. Az istenekre és félistenekre vezették vissza a gymnastika egyik-másik ágának megteremtését. Ők a védői (enagonioi) a versenyeknek, tehát az ő tiszteletükre, az ő ünnepük fényének emelésére rendezik is ezeket. 7 Ezekben a tornacsarnokokban meztelenül edzették testüket azok, akik élhettek ezen kiváltsággal. Félrevezető lehet tehát általánosítani és azt mondani, a görögöknél természetes volt a meztelenség. A társadalomnak csupán szűk rétegét alkották azok, akik szabadnak születtek és férfiak voltak, vagyis élvezhették a demokrácia adta lehetőségeket. A nők a férfiak tulajdonainak számítottak és erkölcseik felett szigorúan őrködtek. Feladatuk a gyermekszülésre és az otthon rendbentartására korlátozódott. A szellemüket és testüket is folyamatosan pallérozó férfitársaság a hetérákban talált társra. A hetéráknak érdekében állt, hogy szellemileg és fizikálisan is kielégítsék a férfiúi igényeket, mivel így tudtak támogatókat szerezni maguknak. A meztelen figurákat ábrázoló alkotások nem a hétköznapok asszonyait örökítik meg, hanem a hetéráknál töltött időt. Habár elterjedt az a nézet, hogy az olimpián a versenyzők csaknem minden versenyszámban meztelenül szerepeltek, Platón Államában (V. könyv, 3. fej.) olvassuk, hogy régen nem csak a barbároknak, de maguknak a görögöknek a szemében is nevetségesnek és visszatetszőnek tűnt fel, hogy a férfiak meztelenül edzették testüket. A krétaiak, majd a lakedaimoniak voltak az elsők mondja tovább akik a testgyakorlat alkalmával levetkőztek. 8 A Biblia teremtéstörténetében, a Paradicsomban élő első emberpár meztelensége a természettel és Istennel való harmonikus egység és az ártatlanság szimbóluma. Csak azután veszik észre meztelenségüket és kezdik el szégyellni, miután ettek a gyümölcsből, mely a jó és a rossz tudásának fáján termett. 9 Azután az Úristen az emberből kivett oldalcsontból megalkotta az asszonyt, és az emberhez vezette. 23 Az ember így szólt: Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfiből lett. 24 Ezért a férfi elhagyja apját és anyját és feleségéhez ragaszkodik, s a kettő egy test lesz. 25 Mind az ember, mind az asszony meztelen volt, de nem szégyenkeztek egymás előtt. 10 Erre a kígyó így beszélt az asszonyhoz: Semmi esetre sem fogtok meghalni. 5 Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek, mint az istenek, akik ismerik a jót és a rosszat. 6 Az asszony 7 Dr. Mező Ferenc 1929:202 8 Dr. Mező 1929:213 9 Klaniczay 1986:244 10 Ter 2,22-25. Forrás: http://szentiras.hu/szit/ter2 (letöltés dátuma: 2014.09.13.) 6

látta, hogy a fa élvezhető, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belőle. 7 Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefaleveleket fűztek össze, és kötényt csináltak maguknak. 8 Azután meghallották az Úristen lépteit, aki a nappali szellőben a kertben járkált. Az ember és az asszony elrejtőztek az Úristen elől a kert fái között. 9 De az Úristen hívta az embert és így szólt hozzá: Hol vagy? 10 Ő így válaszolt: Hallottam lépteidet a kertben, s féltem, mert meztelen vagyok, tehát elrejtőztem. 11 De ő így szólt: Ki adta tudtodra, hogy meztelen vagy? Ettél a fáról, amelyről megtiltottam, hogy egyél? 11 Az Úristen pedig bőrből ruhát készített az embernek és feleségének, s felöltöztette őket. 12 Klaniczay Gábor Fejezetek a szexualitás történetéből című munkájában beszámol arról, hogy a korai kereszténység idejében működő adamita 13 (nevüket Ádám nevéből eredeztetik és a bűnbeesés előtti állapotra utal) eretnekek meztelenül végezték szertartásaikat, majd a középkorban ismét felbukkant egy csoportjuk, akik a kollektív meztelenséggel azt kívánták kifejezni, hogy ha az embert eltölti a Szentlélek, képes felülemelkedni bűnös hajlamain és már nem lesz mit szégyellnie a természetes dolgokon (vagyis a paradicsomi tisztaság és ártatlanság állapotába kerülhet) 14. Hogy az egyházi és a világi hatalom szemében mennyire nem volt természetes dolog az ilyen jellegű meztelenség, azt az is jól mutatja, hogy az eretnekeket általában erkölcstelen életmóddal, szabados szexualitással, orgiákkal vádolták és kegyetlenül üldözték. 15 Paár Ádám írja cikkében, hogy maga a szakirodalom sem egységes annak megítélésében, hogy az adamiták külön mozgalmat alkottak e, vagy pedig több mozgalomban is megtalálható gondolatmenetük. 16 Mindenesetre már náluk is felfedezhető azoknak az alapeszméknek a csírája, amelyek majd a XIX. századi életreform-mozgalmak alapvető ideológiai hátterét adják. Az adamiták, mint egy radikális mozgalom hívei, a testüket is felhasználták üzenetük közvetítésére. Náluk jut először kifejezésre a természethez való visszatérés, az egyenlőség (nemek között is), a szabadság és a közösség ideája, mint paradicsomi állapot, ősharmónia, amely megvalósítható ezen a világon is. A reformáció népi radikális irányzata, az anabaptizmus is merített az adamizmusból. Münzer Tamás hívei, az anabaptisták (újrakeresztelők) elutasították a gyermekkeresztséget, vagyonközösséget prédikáltak, és már a Földön meg akarták teremteni Isten országát. Mai szóval fundamentalistának neveznék őket. írja Paár. 11 Ter 3, 4-11 Forrás: http://szentiras.hu/szit/ter3) (letöltés dátuma: 2014.09.13.) 12 Ter 3, 21 Forrás: http://szentiras.hu/szit/ter3 (letöltés dátuma: 2014.09.13.) 13 A Magyar Katolikus Lexikon így definiálja az adamitákat: 2-3. sz. szekták tagjai. Vagyon- és nőközösséget hirdettek, és paradicsomi tökéletességük (Ádámra utal a nevük) jeleként kultikus összejöveteleiken ruhátlanul vettek részt. A 13. sz: a katarokat, majd a táboritákat, az anabaptistákat, a cseh testvéreket és más szektákat is vádoltak hasonlókk ** Forrás: http://lexikon.katolikus.hu/a/adamit%c3%a1k.html (Letöltés ideje: 2014.09.02.) 14 Klaniczay 1986:244 15 Klaniczay 1986:245 16 Paár Ádám 2014. 7

A XVII-XVIII. század folyamán fokozatosan erősödött az a tendencia, amely az emberi testiség megnyilvánulásait igyekezett tabusítani. A puritán protestantizmus talajában gyökerező viktoriánus prüdéria korában olyan, ma már szélsőségesnek tűnő jelenségek is előfordultak, mint például az, hogy nem csupán bizonyos testrészekről való társalgást kerültek, vagy eufemizáltak egyes szavakat, hanem a zongora mezítelen lábára is fodros zoknit húztak - írja Fónagy Zoltán. 17 (Thomas Pyles rávilágít arra, hogy ez csupán egy mítosz) 18 A viktoriánus kor találmánya volt a fürdőgép ( bathing machine ) amely az illendő fürdőzést volt hivatott biztosítani. (7. kép) A kocsit külön használták hölgyek és urak. A kerekes szerkezetet a parton lehetett bérelni, bevontatták a vízbe, ahol a deszkaborítású kabinban az utcai ruházattól megvált a fürdőző és felöltötte fürdőkosztümjét. Ezt követően vízbe ereszkedhetett és mikor ismét partot akart érni kis zászló felvonásával jelezte a személyzetnek, hogy ideje kivontatni a kocsit a vízből. A fürdőzés ilyen gyakorlata ma már megmosolyogtat bennünket, azonban jól illusztrálja, hogy mennyire erős volt a test felet gyakorolt társadalmi kontroll még a szabadidős tevékenységek esetében is. A szélsőséges prüdéria persze megszülte az igényt a természethez való visszatérésre is és a természetesség kulcsfogalmává vált a XIX. századtól virágzó és terjedő életreform mozgalmaknak, melyek újra felfedezték Rousseuau filozófiáját. A nyilvános meztelenség, mint figyelemfelkeltő vagy lázadó magatartás alkalmas arra is, hogy fokozott figyelmet, hírértéket tulajdonítson egy-egy eseménynek. Meg kell azonban különböztetni ezt a fajta ruhátlanságot attól, amikor azt életmódszerűen gyakorolják. A figyelemfelkeltés, a lázadás célja a külvilágnak szól, míg a meggyőződéses naturisták azért válnak meg ruháiktól, hogy átérezhessék és megélhessék saját szabadságukat és általában ezt közösségükön belül teszik, ahol ezért senki nem nézi meg őket. Klaniczay beszámol könyvében arról, hogy az amerikai Brook Farm közösségének ateista tagjai az 1840-es években a nudizmust, a vallás ellen való tiltakozásként használták fel: amikor a többiek templomba indultak, ők kiültek meztelenül a házaik elé 19 Az 1960-as évek Amerikájában működő yippie-k (Youth Internatational Party) radikális megmozdulásokat szerveztek, melyben a vietnámi háború és a politikai rendszer elnyomása ellen tiltakoztak. Híresek voltak szatirikus humorukról és látványos akcióikról. Az 1968-as chicagói 17 Fónagy Zoltán 2014 18 Thomas Pyles 1952. Words and ways of American English. Random House. Ebben a könyvben található az a leírás, amely arról számol be, hogy egy Captain Frederick Marryat nevű utazó terjesztette el a történetet viccként és írta le Diary in America című könyvében. 19 Klaniczay 1986:245 8

elnökválasztáson meztelen fiatalok sétáltak be és egy tálcán levágott disznófejet hordoztak körbe a padsorok között. (3. kép) Esetükben a meztelenség eszköz volt, üzenetük fő mondanivalója abban állt, hogy korábban egy disznót kineveztek az Amerikai Egyesült Államok elnökének ( ő volt Pigasus) és teátrális kampányt szerveztek neki, kinyilvánítva véleményüket az aktuálpolitikáról. A pig szó emellett rendőrt is jelentett a szlengben és a yippie-k gyakran voltak rendőri erőszak áldozatai tiltakozó akcióik során. 2007-ben a Green Peace szervezésében 600 meztelenre vetkőzött ember tüntetett némán a svájci Aletschgleccsernél. (4. kép) A megmozdulás azt kívánta kifejezni, hogy a globális felmelegedés eltünteti a gleccsereket ( stripping away ) 20 és olyan sebezhetővé teszi a földet, mint amennyire az emberek teste ruha nélkül. A teljességhez hozzátartozik az is, hogy a mai kor meztelenséghez való viszonyáról is felvessek pár gondolatot. Mike Featherstone A test a fogyasztói kultúrában 21 című tanulmányában fogalmazza meg, hogy a reklámok, mint a fogyasztói társadalom vizualizált ikonjai és ingerei olyan jól feldolgozható, hatásos témákra építenek, mint a fiatalság, szépség, energia, jó kondíció, mozgás, szabadság, romantika, egzotikum fényűzés, élvezet. 22 Összecseng ez Schrutka-Rechtsnstamm: aranykorral" kapcsolatos elemzésével, mely szerint azt az örök fiatalág, a béke és a fáradtság nélküli élet hármasa jellemzi. 23 Az válik csak fogyasztóvá, aki kritikusan szemléli saját testét és életstílusát, valamint folyamatosan összehasonlítja a reklámok által sugallt ideálokkal. Ebben a kontextusban a meztelenség csak akkor lehet jövedelmező, ha szorosan a szexualitáshoz kötődik és csak tökéletesen kimunkált, létjogosultságot nyert testeket mutat be. Természetessé és szinte illendővé válik a fiatalság, szépség, egészség, melynek kultuszában csak annak van joga ruhátlanul mutatkozni, aki ezeket az ideálokat a lehető legteljesebben megtestesíti. Az olyan természetes testi folyamatok, mint az öregedés, a test megváltozása tabuvá válnak és összekapcsolódnak az erkölcsi megítéléssel. A reklám tehát segített egy olyan világot teremteni, amelyben az egyének arra kényszerülnek, hogy érzelmileg sebezhetően és sebzetten folyamatosan ellenőrizzék magukat, vajon nincsenek-e olyan testi hibáik, melyeket már nem lehet 20 Global warming is stripping away our glaciers and leaving our entirere planet vulnerable to extreme weather, floods, sea-level rise, global decreases in carrying capacity and agricultural production, fresh water shortages, disease and mass human dislocations. (Forrás: http://www.greenpeace.org/international/en/news/features/naked-glacier-tunick-08182007/ letöltés ideje: 2014.09.30.) 21 Featherstone 1997 22 Featherstone 1997:76 23 Szíjártó 2000:17; Schrutka-Rechtenstamm 1995:151-161 9

természetesnek tekinteni. 24 A naturisták és a naturizmust ellenzők különböző online fórumain gyakorta olvasni olyan ellenzői véleményeket, melyek nem a meztelenséget nehezményezik, hanem azt, hogy olyan emberek vetkőznek le és teszik láthatóvá testüket, akik ezt nem tehetnék meg, mert idősek vagy kövérek, illetve más testi hibáik vannak, vagyis nem felelnek meg az emberi testről alkotott ideálképeknek. Ezekben a diskurzusokban a naturisták jellemzően kiemelik közösségükön belüli toleranciájukat a testi hibákkal kapcsolatban, valamint azzal érvelnek, hogy nem kívánnak megfelelni olyan ideáloknak, amelyek tulajdonképpen a természetes emberi testet sematikusan, örökké fiatalon és tökéletesen képzelik el. Nehezményezik, hogy a médiában szinte kizárólag a szexualitásal kapcsolatban lehet meztelenséget látni, holott az emberi testet nem csak erre "használjuk". A naturizmust ellenzők azzal érvelnek, hogy kellemetlen látványt nyújt számukra egy kevésbé esztétikus test látványa. Úgy vélik, hogy ha valaki meztelen testét a nyilvánosság elé tárja, annak csak akkor van létjogosultsága, ha bizonyos esztétikai normáknak megfelel. III. Az életreform mozgalmak és a Harmadik Út Evangéliuma A XIX. század végén az iparosodás, a modernizáció és az urbanizáció következményeként megváltozott életkörülmények olyan változásokat generáltak az egyes ember életében, amely megkérdőjelezte a fejlődésbe vetett hitet. Edward Carpenter 1889-ben napvilágot látott művének, a Civilisation its Cause and Cure (Civilizáció: okai és gyógyulása) kulcsfogalma az elidegenedés. Akárcsak korábban Rousseau, ő is a magántulajdon megjelenéséhez köti a problémák gyökerét. Az ember elidegenedése önmagától, embertársaitól és a természettől, szoros kapcsolatban áll a szabadság kérdésével. Abban látja a gyógyulás útját, ha az ember kibékül önmagával, embertársaival és a természettel. A kibékülés tulajdonképpen felszabadulást is jelent, tudatossá válást, ami jelentős alapeleme lesz az életreform mozgalmaknak később. A vallásból és a politikából való kiábrándulás, a hagyományos közösségek felbomlása olyan vákuumot hoz létre, melyet majd ez a fajta tudatosság lesz képes kitölteni az életreform mozgalmak követőinek körében. Carpenter kibékülési lépcsői az alábbiakból állnak: 1. Az embernek fel kell szabadulnia a racionalitás, a józan ész rabsága alól és utat kell engednie érzelmeinek, gondolatainak. Megteremtődik tehát az új embertípus, amelyet kreativitás, spontaneitás és szabadság jellemez. 24 Featherstone 1997:77 10

2. Vissza kell térnie az embernek a természethez, annak részeként kell újraértelmeznie magát. Új értelmet nyer a természetes fogalma és a reform mozgalmak a természetben nem csupán egy idilli hátteret látnak, melyben különböző cselekvések és létmódok környezete, hanem egyfajta új spiritualitás tárgyává is válik. A természet maga is transzcendens értelmezést kap abban a tekintetben, hogy benne képes egyesülni minden élőlény és ez az egyesülés megteremti azt a harmóniát, melyet a korábbi korok tulajdonképpen csak a túlvilágon tartottak elképzelhetőnek. A modern kor emberének utópisztikus törekvései arra irányulnak, hogy már a földi élete során elérje és élvezhesse a Paradicsomot. Ez a természetkép nem egyenlő azzal, melyet a tudományok vizsgálnak és ahol a létért folyó folyamatos versengés folyik. Ugyanakkor az evolúció gondolatmenete alátámasztja azt az elképzelést, hogy minden egybetartozik, mert a fajok egymásból való kifejlődése voltaképpen feltételezhet egy kozmikus egységet. 25 A természet a nagyvárossal szemben fogalmazódik meg és ahogy E. Skiera találóan megfogalmazta a korszakot átható menekülés célpontja lesz. 26 Ez a menekülés ma is tart, azonban egyre inkább árucikké válik az éden és az életreform-mozgalmak kínálta alternatív megoldásoknak ma már széles piaca létezik. 3. A harmadik lépcső Carpenternél az a folyamat, melynek során az ember kibékül társaival és egy egyenrangú, igazságos és békés társadalmat hoz létre. Voltaképpen azt is magában foglalja ez a gondolat, hogy szabaddá válik az ember a rákényszerített, tekintélyelvű külső politikai akarat alól és önmagából kiindulva, belülről kifelé építkezve jut el egy élhetőbb emberi közösség megalkotásáig. Az életreformmozgalmak között többnek volt társadalmi kísérlet jellegű kommunája. Az utópisztikus ideológiák persze sok tekintetben különböztek egymástól, azonban a szabadság, egyenlőség, testvériség korántsem újdonsült ideái szinte mindben felfedezhetőek. Skiera írja tanulmányában, hogy mind a szocializmusból, mind a kapitalizmusból kiábrándulva egy harmadik utat kerestek. Mivel egy utópikus politika csak arra tud hivatkozni, hogy mit akar látni a jövőben, az utópikus erkölcs nem tehet mást, hogy létezését bizonyítsa, hogy folyton rámutat arra, mit nem akar, mit tagad, s e tagadás révén kelti létezése látszatát. 27 25 Tordai-Soós Kata 2012. 26 Skiera 2004:35. 27 Lánczi András: Haladás és tiszta erkölcs. Forrás: http://www.xxszazadintezet.hu/rendezvenyek/mit_kezdjunk_vele_kadar_janos/lanczi_andras_eloadasa.html (Letöltés ideje: 2014.10.26.) 11

A következőkben a Skiera által összefoglalt harmadik út Evangéliumának lényegesebb összefüggéseit szeretném bemutatni, mert tulajdonképpen ezek adják majd meg az életreformmozgalmak világnézeti hátterét. A szerző cikkében 28 ezeket a reformpedagógiával való összefüggéseiben tárgyalja, de úgy vélem, nagyszerű elemzést ad, melynek ismerete hozzásegíthet a naturizmus alapjainak bemutatásához. Mint a legtöbb életreform-mozgalom, a naturizmus is csak úgy értelmezhető, ha a kibontakozását elősegítő társadalmi környezetet is megvizsgáljuk és ennek kontextusába helyezzük, illetve az ezzel való dialektusait sem hagyjuk figyelmen kívül. A modern kor, a civilizáció kritikájaként fellépő életreformmozgalmak legfőbb küldetésüknek az emberiség megmentését tartották, pedagógiájukban pedig a gyermekre, mint egy szebb és jobb, új világ letéteményesére tekintettek (v.ö.: gyermek - Messiás). 1913. októberében A Szabad Német Ifjúság százéves ünnepén képeslapként Hugo Höppener, művésznevén Fidus Fényfohász ( Lichtgebet ) című képét terjesztették.(1. kép) Höppener (1868-1948) a természet apostola -ként ismert Karl Wilhelm Diefenbach 29 tanítványa volt, és azután kapta a Fidus nevet mesterétől, miután börtönbe vonult Diefenbach helyett, akit nyilvános meztelenkedés miatt marasztaltak el. (6. kép) Diefenbach volt egyébként a nudizmus úttörője, himmelhofi kommunájában a természettel való harmonikus életet kívánta megvalósítani követőivel, tagadva a monogámiát, vegetáriánus étrendet folytatva és nyilvánosan elfordulva a vallástól (habár teozófusnak vallotta magát). Fidus, miután elhagyta mestere kommunáját, saját közösséget alapított Berlin mellett. Művészetében jellegzetes figurák voltak a parasztok, harcosok és a meztelenül a természetben ábrázolt emberi alakok. Az Art Noveau és a szecesszió stílusában gyakran kombinálta a mitikus, erotikus és szimbolista jegyeket. A századforduló idején Németországban az egyik legismertebb festőnek számított, számos illusztrációt és posztert készített. Habár 1932-ben még a Náci Pártba is belépett, nem támogatta a náci rezsim és 1937-ben betiltották munkáinak árusítását is. Fidus egészen az 1960-as évekig feledésbe merült, ekkor fedezték fel újra a művészetét 30, mely hatással volt a pszichedelikus együttesek koncert posztereinek képi anyagára. 31 Visszatérve Höppener Fényfohász című képére, melyben a felszabadult ember a fény felé fordul, szembetűnő az az új spiritualitás, amely az ember és a természet, illetve kozmosz 28 Skiera 2004. 29 Hermann 2011:210 és "The writers, artists and aristocrats who fell in love with Capri" Forrás: http://www.capri.net/en/famous-visitors (letöltés ideje: 2014.09.28.) 30 Kennedy-Ryan 2003. és Kennedy 1998. 31 TEILNACHLASS FIDUS / HUGO HÖPPENER (1868 1948) Forrás: http://www.berlinischegalerie.de/sammlung/kuenstler-archive/highlights/hugo-hoeppener/ (letöltés ideje: 2014.08.13.) 12

összetartozásának élményét keresi. 32 Ez lesz a Harmadik Út Evangéliumának egyik alapvető forrása. A számtalan új, különböző vallási és filozófiai irányzatot a tradicionális vallásokból való kiábrándultság és az elidegenedés folytán megélt talajvesztettség hívta életre. Az új spiritualitás a természetbe, mint valami ősi, romlatlan entitásba menekülve próbálja gyógyítani a civilizációs ártalmakat. Ezért válik kulcsfogalommá a természetes az életreform mozgalmakban a gyógymódoktól a ruházkodáson és magatartáson át egészen a társadalmi berendezkedésig. (2. kép) A menekülést sürgette az az eszme is, mely szintén univerzális az életreform mozgalmakban és amely apokaliptikus látomásokban idézte meg a vesztébe rohanó emberiség sorsát. A természetesség mellett az élet is kulcsfogalommá vált és szorosan kapcsolódott az új, jobb konnotációkkal. 33 Megváltozott az emberi testtel kapcsolatos viszony is. A teljes élethez elengedhetetlen volt a testre irányuló figyelem fokozása, a testi folyamatok, a test természetességének felismerése és elfogadása. A tudatosság nem csak intellektuális síkon jelentkezett, hanem a testápolásban, testedzésben, az egészség, vele összefüggésben a higiénia és az esztétika mentén is. Az ép testben ép lélek mottója ismét visszatért. Ezt megkönnyítette a hagyományos gyógyászatból való kiábrándulás, amelynek következtében olyan újfajta gyógymódok keletkeztek és kezdtek népszerűsödni, mint a napfürdőzés, szabad levegőn végzett testedzés, fürdőkúrák. Az egészséges és szép test kultusza azonban közel állt már ahhoz, hogy oldalhajtásaként megszülethessen a fajnemesítés gondolata. 34 A Harmadik Út Evangéliuma a megváltást immár nem politikai vagy vallási síkon keresi, hanem a tettek mezején, méghozzá itt és most. Megváltás alatt is leginkább a társadalmi változást értik, melynek az életmódban bekövetkezett változások lehetnek az eszközei. A megváltás az ember saját kezében van, tetteivel és életmódjának megváltoztatásával pedig egyre közelebb kerülhet a földi mennyországba, leküzdvén a civilizációs ártalmakat. Az egyes irányzatok nem élveznek kizárólagosságot, egymást kiegészítve (és néha paradox módon egymással versenyezve) kínálnak alternatívákat követőiknek, hogy felépíthessék új és folyamatosan alakuló identitásukat. 32 Skiera 2004:37 33 Henri Bergson (1859-1941) a francia filozófus, az 1927. év Nobel-díjasa, az élet fejlődésében természettudományos módszerekkel nem leírható életenergiákat vélt felfedezni. Ez az élan vital az alapja a minden élőre jellemző teremtő fejlődésnek. (Skiera 2004:39) 34 Skiera 2004:38 13

Krabbe csoportosítását kiegészítve Skiera megkísérli felosztani ezeket a szerteágazó mozgalmakat az alapján, hogy reformjaikat mely területen kívánják kezdeni. A szociogenetikus csoportba azokat sorolja, amelyek a közösségi élet színtereinek megváltoztatásában látják a változás mozgatórugóját. Ezekben közös vonásként jelentkezik a városból való kivonulás, új, közösségi kapcsolatokon alapuló társadalmi berendezkedés, a magántulajdon és a profitorientáltság elutasítása. Az individuál-genetikus törekvések célja egy új ember megteremtése. Ezek közül a testre koncentráló irányzatok közül a vegetarianizmus, a természetgyógyászat és a nudizmus a legismertebb, melyek gyakran egymással összekapcsolódva jelennek meg. Az 1903-ban Paul Zimmermann által alapított nudistaközpontban a Freilichtpark-ban például a kemény testedzés mellett szigorúan vegetáriánus diétát követtek és tartózkodtak az alkoholtól és a dohányzástól. 35 (10. kép) Az ebbe a csoportba tartozó reformtörekvések az általuk felismertnek vélt természeti törvényekhez való visszatéréssel kívánták az egyes emberből kiindulva elérni céljaikat. A harmadik csoportba Krabbe az életreform törekvésekkel lazább kapcsolatot mutató, olyan szélesebb társadalmi bázissal rendelkező mozgalmakat sorolja, mint az ifjúsági mozgalmak (pl. Wandervogel) 36 és a reformpedagógiai irányzatok. 37 IV. A Douglas-féle modell és az életreform-irányzatok Mert a társadalmi tapasztalás nagy, affirmatív pontjait átpásztázva mindig rábukkanunk az igenlés, a különválás és gyógyítás rítusainak megfelelő katalógusára, s így előre feltérképezzük a kultúrának azt a részét, amely világszerte a vallásnak felel meg. (Douglas 2003:243) Mary Douglas Az a priori a természetben 38 című írásában kifejti, hogy a természet és a kultúra közötti megosztottságot a tisztasági szabály tartja fenn. Tisztasági szabály alatt azt érti, ahogy elhatárolódunk bizonyos dolgoktól, melyeket veszélyesnek, nemkívánatosnak tartunk társadalmi rendünkre nézve. Ezek a tisztátalan dolgok tabuvá válnak és minden olyan eseményt vagy cselekedetet, amikor a tabuk betörnek a társadalmi szférába tisztító rituálék kísérnek. Douglas bemutatja, hogy minél magasabb fokon szervezett egy társadalom, annál kidolgozottabb és intézményesítettebb formában gyakorolja hatalmát a tabukon keresztül is. Példaként említi a nyugat-európai kultúrát, ahol minél formálisabb szituációban van az egyén, 35 Klaniczay 1986:246 36 A Wandervogel mozgalmat 1901-ben alapította Németországban Herman Hoffmann Fölkersamb. A mozgalom célja a természethez való visszatérés, a kaland, a felelősség kialakítása a fiatalokban, némi nacionalizmussal kiegészítve. Az első világháború után a mozgalom terjesztette el széles körben a túrázás, kirándulás kultúráját. Később beolvadt a Német Ifjúsági Mozgalomba, mely a Hitler Jugend előfutára volt. (Laqueur 1984; Stachura 1981; Williams 2007) 37 Skiera 2004:39 38 Douglas 2003:237-317. 14

annál inkább igyekszik testi folyamatait elrejteni. De a társadalmi távolság nem pusztán a fizikai folyamatok kontrolljának szintjén valósul meg, hanem például térbeli vagy nyelvi szinten is. Amikor az életreform mozgalmak megkérdőjelezik a civilizációba vetett hitet, pontosan azoknak a jelenségeknek a mentén jelölik ki főbb csapásvonalaikat, amelyeknek a tisztasági szabályainkhoz van köze. Az alternatívát kínáló mozgalmak utópisztikus elképzeléseiben társadalmi egyenlőség (v.ö.: kevésbé formalizált társadalom), a szegényebbekkel való közösségvállalás, a test és a természetesség viszonyának újragondolása, férfi és női szerepek határainak felbomlása és még számtalan tabu megváltoztatása szerepel. Douglas bevezeti a rend és a nyomás fogalmát az egyének társadalmi környezetének tanulmányozásakor. A rend alatt az osztályozási módot, a kulturálisan meghatározott szimbólumrendszert, a nyomás alatt a társadalom normáinak kényszerítő erejét érti. Ennek a két társadalmi dimenziónak a mentén felvázol egy modellt, mely hasznos lehet a reformtörekvéseiket képviselő szekták és életmódmozgalmak kialakulásának megértéséhez. (1. ábra) Osztályozás (+) Nyilvános (fokozottabban közös) Egyre több nyomás nehezedik másokra Nulla Egyre jobban ellenőriznek mások Osztályozás (-) Magán (csökkenő mértékben közös) 1. ábra Azt modellezi Douglas 39, hogy - attól függően, hogy mennyi a ránk nehezedő nyomás, illetve mi mekkora nyomást gyakorolunk másokra, valamint hogy az osztályozás során mennyire követünk közös, nyilvános kódokat vagy mennyire engedhetjük meg magunknak saját kategóriáink használatát, - különböző társadalmi modellek és szerepkörök jelölhetőek ki. A horizontális és vertikális sík metszéspontján elhelyezkedő nullpont tulajdonképpen egy 39 Douglas 2003:256 15

ideál, egy soha el nem érhető utópia. A nullapont, a szeretetben való tökéletes szabadság gondolata rendkívül csábító. A közösségben, de szabályok nélkül való létezés dilemmájának foglyaiként az emberek ahhoz a paradox megoldáshoz folyamodnak, hogy törvényeket hoznak a szabálynélküliség érdekében. 40 Az életmódreform mozgalmak utópiái tulajdonképpen ezt a nulla pontot célozzák meg azáltal, hogy tudatosságot várnak el követőiktől (vagyis az többségi társadalom osztályozásának megkérdőjelezését), azonban ahhoz, hogy mozgalommá fejlődhessenek, hamarosan felfelé kell mozdulniuk a tengely mentén, és akár egészen szélsőséges fanatikumba is átcsaphatnak. A vissza a természetbe gondolata tulajdonképpen felfogható egyfajta térbeli elhatárolódásként is a többségi társadalomtól, illetve maga a társadalom is száműzi néha azokat, akik a tabukat megszegik. Erre szemléletes példa lehet, mikor a naturistákat külön telepekre, nudista fürdőzésre kijelölt strandokra száműzik, ahol a többségi társadalom szeme elől eltakarva gyakorolhatják életmódjukat. (Mikor Délegyházán hivatalossá vált a nudista strand, két méter magas betonfallal vették körbe.) 41 Ugyanakkor ha felbomlik az osztályozás szigorú struktúrája, megnő a személyes kapcsolatok súlya. 42 Ez erős érzelmi kötődést és karizmatikus vezetők népszerűségét eredményezheti, egy ideig. Az osztályba sorolás megszűnése nyomán ugyanis szívfájdító betekintést nyerhetünk a nullapontba, s szóbeszéd tárgyává válnak a közvetítés nélküli, strukturálatlan társadalmi viszonyok, előtérbe kerül a természettel való egyesülés. 43 A modern ember útkeresése tulajdonképpen abból áll, hogy fel-le mozog az ábra jobb oldalán, miközben egyszerre keres közösséget és próbálja meg saját magának kialakítani fogalmait és spiritualitását. Ennek az állandó keresésnek velejárója lesz mindig az irrealitás és a veszély, 44 hiszen az egyetlen lehetséges megállapítás, amely a valódi szabadsághoz vezetne pontosan az, hogy felismerjük korlátainkat, felismerjük a lehetetlent. Ha elfogadjuk, hogy a test felett gyakorolt kontroll a társadalmi struktúrából fakad és kifejezi az adott társadalom toleranciaküszöbét, azt is be kell látnunk, hogy ebben az értelmezésben a test kommunikációs eszköz, általa gyakoroljuk azt a nyomást, mely biztosítja 40 u.ott 41 Azonban maguk a naturisták is törekednek az elkülönülésre, mert nem érzik jól magukat kiszolgáltatva olyanok tekintetének, nekik nem naturisták. A közösségen belül megoszlik annak megítélése, hogy jó, illetve rossz e a zárt naturista telepek léte. Míg a többség ebben a saját biztonságát szolgáló teret lát, vannak, akik úgy vélik, bárkinek, bárhol joga lehetne meztelenül fürdeni. Úgy vélik, nem sértik meg a közszemérmet, hiszen nem tesznek semmilyen szexuális tartalmú cselekedetet, az ember meztelen teste pedig természetes dolog szemükben, amit nem értik, miért kellene szégyellniük. 42 Douglas 2003:262 43 Douglas 2003:263 44 Douglas 2003:266 16

a rend megmaradását. Amikor a XIX. század végén megérett az idő a változásra 45, az életreform mozgalmak a testtel kapcsolatos bánásmódokból kiindulva hirdették meg új programjaikat és terjesztették ki a természetes fogalmának újraértelmezésére. Amikor fellazul az osztályozás merevsége, újrafogalmazódnak a normák a társadalom toleranciaküszöbén. Ehhez azonban szükséges, hogy racionalizálódjanak a vélekedések az adott kultúrában, amely mindig az emberkép változásához vezet el. Douglas, mikor a primitív és a modern ellentéte helyett bevezeti a rend és a nyomás fogalmát olyan modellt alkot, melyben egyenes arányban áll az osztályba sorolás egységessége, merevsége, kikezdhetetlensége a nyomással, vagyis minél nagyobb a nyomás, annál nehezebb a rivális elméletek térhódítása. Ezek akkor tudnak kibontakozni, amikor a fennálló rend megbomlik, hitele, meggyőző ereje meggyengül és a társadalmi környezet alkalmassá válik arra, hogy újraracionalizálja világképét. 46 Nem pusztán arról van szó, hogy az iparosodás következtében egyre egészségtelenebb környezetben élő emberek egy csoportja megpróbált visszatérni a természetbe, hanem arról, hogy elérkezett az idő, amikor a társadalmi, gazdasági és politikai környezet már nem volt egységben a világképpel. Ezért alakulhatott ki egy olyan diskurzus, melyben a szennyeződéssel kapcsolatos vélekedések átalakultak és az életmód-mozgalmakon keresztül artikulálódtak. A szennyeződéssel kapcsolatos hiedelmek mindig összefüggésben állnak az adott társadalom erkölcsi nézeteivel 47. Vagyis a racionalitás alapját a közösség saját intézményei iránti lojalitása teremti meg. Mihelyt azonban a társadalom széthullik, s mindenki mást gondol a különböző környezeti kényszerekről akkor jelentkeznek a hihetőség problémái. - írja Douglas. 48 Amikor a naturisták kivonulnak a természetbe és meztelenül végeznek különböző tevékenységeket, azért teszik ezt meg szégyenérzet nélkül, mert meg vannak győződve róla, hogy ez a természetes és helyes életmód. Ugyanakkor a textilesek (nem naturisták) is azért ítélik el őket, mert az emberi természet, az erkölcs és a társadalom ellen valónak gondolják, ha valaki ruhátlanul jelenik meg mások előtt. Betegesnek, szexuálisan eltévelyedettnek, exhibicionistának, pedofilnak, legjobb esetben is fura bolondnak képzelik a naturistákat, mert megsértenek egy tabut és Douglas fogalmával szennyezővé válnak. A naturisták azonban a textileseket tartják prűdnek, képmutatónak és romlottnak (mivel a meztelenségről azonnal a szexualitásra asszociálnak) és természetellenesnek tartják azt, ha valaki nem képes önmaga és mások testének látványát elfogadni. A legtöbb naturista 45 Douglas 2003:270 46 Pulay 2005: 77-79. 47 Miként vehetnék rá egymást az emberek az együttműködésre és a helyes viselkedésre, ha nem fenyegetőznek az idővel, a pénzzel, Istennel és a természettel? (Douglas 2003:282) 48 Douglas 2003:281 17

helyen a ruhaviselés a tabu. Az, hogy a naturisták ugyanakkor a textilesek között élnek és a ruhátlanságot csak saját helyeiken és rendezvényeiken gyakorolják, jól példázza, hogy a szennyeződési hiedelmeken alapuló erkölcsi normák mennyire szituációfüggőek lehetnek. V. Naturizmus és nudizmus A naturizmus és a nudizmus társas meztelenséget jelent, ahol általában mindkét nem tagjai képviseltetik magukat. Jellemző, hogy nem tartják tabunak maguk között (a kijelölt térben és időben) a ruhátlanságot. Megkülönböztetik magukat ennek tekintetében a textilesektől. Egyesek különbséget tesznek a két fogalom között, míg nudizmus alatt az alkalmilag meztelenül való napozást/fürdőzést értik, naturizmus alatt ennél többet: egyfajta életmódbeli, gondolkodásbeli különbséget, amely túlmutat a ruhátlanság gyakorlatán és leginkább a természetesség fogalmának alternatív értelmezésén alapul. A két fogalmat egyes országokban is másképp használják: Amerikában és Romániában jellemzően a nudizmus terjedt el, míg Európában a naturizmus, illetve Németországban FKK-nak, azaz Freikörperkultur-nak nevezik. Nagy-Britanniában különbséget tesznek nudizmus és naturizmus között, előbbin a meztelenséget értik, utóbbin a meztelenséget, amely egy életmóddal, életfilozófiával párosul. A hazai szóhasználatban általában egymás szinonimájaként használják a két fogalmat, néhányan a naturisták közül azonban úgy gondolják, hogy a nudista kifejezés a naturista kifejezéshez képest lealacsonyító. Az alábbi internetes bejegyzés jól példázza ezt: A nudista kimegy a strandra mert meztelenkedni AKAR. Akár divatból, akár heccből, akár fogadásból a haverok miatt, akár csajozni stb. A naturista akár otthon is meztelenkedik a kertben, mert a testét annak természetes formájában "használja". Van némi különbség. 49 VI. A naturizmus nemzetközi története Európában a meztelen fürdőzés és napozás, mint egészséges cselekedet az alternatív orvoslás vívmányként született meg. A viktoriánus kor ma már egészségtelennek tűnő ruházkodási és higiéniás szokásai, az iparosodás következtében egyre szennyezettebbé vált nagyvárosi munka- és lakókörnyezet hozzájárult olyan betegségek kialakulásához, melyekre valóban gyógyírt jelentett a szabadban, friss levegőn végzett testmozgás, a napfény és a fürdőzés gyakorlata, vagyis egyfajta kúraszerű életmódváltás. A naturizmus szót először Jean Baptiste Luc Planchon (1734 1781), egy belga fizikus használta először 1778-ban 49 Forrás: http://www.gyakorikerdesek.hu/kultura-es-kozosseg egyeb-kerdesek 1003763-a-nudista-es-anaturista-kozott-van-valami-kulonbseg (letöltés dátuma: 2014.09.12.) 18

megjelent munkájában, amely a természetes életmódot, mint az egészség megőrzését javalló módszert írta le. 50 Arnold Rickli (1810-1907), egy osztrák orvos volt az atmoszférikus kúra, mint alternatív gyógykezelés mozgalmának atyja. 1848-ban, az ausztriai Veldes-ben intézetet alapított, ahol fény- és légkúrákkal gyógyította pácienseit. 51 Maga is a vegetarianizmus híve volt és egészséges életmódot gyakorolt. A tüdővész gyógyításában később az amerikai orvosi gyakorlat is átvette módszereit. 52 A legelső naturista közösség 1881-ben alakult meg Brit-Indiában. A közösséget Edward Carpenter és Charles Edward Gordon Crawford levelezéséből ismerhetjük meg. A klub mottója Vigant Natura ( Let Nature Win azaz: Hagyd nyerni a természetet ) volt. Bárki tagja lehetett, akit legalább két klubtag megszavazott és elfogadta a klub szabályait. A klubban teljesen meztelenül kellett megjelenni, azonban engedélyezték a gyűrűk, a szemüveg és a műfogsor (!) viselését a tagoknak. A hölgyek nem viselhettek arcukon rúzst és púdert, valamint hajukat kibontva kellett hordaniuk. Tiltott volt a szektárius és politikai témákról való beszélgetés. Crawford, aki akkoriban még attól tartott, nem értené meg nézeteit környezete, kérte, hogy nevét bizalmasan kezeljék. Ez a nagyfokú körültekintéssel szervezet klub végül gyakorlatilag három embert számlálhatott soraiban: az 1886-ban megözvegyült Crawford mellet egy testvérpár látogatta csak (Andrew és Kellog Calderwood). A meztelenséget fizikailag (egészséges), pszichikailag (felszabadítja a lelket), morálisan (megszabadít a hamis szégyenérzettől) és esztétikailag (hiszen isten meztelennek teremtette az embert és isten munkája nem szégyellnivaló) is hasznos dolognak tartották. Végül Crawford újra megházasodott, ezt követően lelkesedése alábbhagyott, majd 1894-ben halálával megszűnt a klub. 53 A következő úttörőnek Dr. Heinrich Pudor (1865-1943) számított, akinek Németországban kiadott propagandaszerű kiáltványai Dr. Shame álnéven jelentek meg. 54 Pudor zenetudományt, fiziológiai pszichológiát, művészettörténetet és filozófiát tanult. Szimpatizált a népies-nacionalista szemlélettel, olyannyira, hogy miután apja halála után átvette a drezdai konzervatórium irányítását, csak német zenét volt hajlandó oktatni. Megalapította saját kiadóját, ahol verseit és az általa írt, önsegítő és életreform módszereket tartalmazó munkáit kiadta. A Naked Men és a Rejoice in the Future című műveiben a 50 Gordon-Schroeder 1995:16 51 Klaniczay 1986:246 52 The Naturopaths, 2008. Forrás: http://naturalmedicine1.wordpress.com/2008/09/24/the-naturopaths/ (Letöltés ideje: 2014.09.08.) 53 Farrar 2005 54 Klaniczay 1986:246 19

meztelen napozás és testedzés mellett a vegetarianizmus is feltűnik. Ő teremtette meg a Nacktkultur kifejezést, és több munkájában ecsetelte a koedukált meztelenség hasznosságát és a terhes ruházat nélkül végzett sportolás előnyeit. 55 Pudor nem volt mentes a náci eszméktől, 1933-as Swastica elnevezésű magazinjában magát a náci vezetést is kritizálja a zsidókkal szembeni toleranciájáért. 56 A századfordulót követően Németországban kezdtek elszaporodni a meztelen kikapcsolódást lehetővé tévő telepek és programok. A korábban már említett Paul Zimmermann Lübeck melletti Freilictparkjában a meztelenség elsősorban azt a célt szolgálta, hogy a szabadban végzett testedzés során megedződjön a szervezet mindenféle időjárással szemben. Az Adolf Koch által alapított berlini testnevelési iskola programjában 1902-óta meztelenül végezték a tornagyakorlatokat. A többségi társadalom azonban még nem volt felkészülve ennek fogadására, perbe fogták Koch-ot és bezáratták intézményét. 57 Koch és Hans Surén ideáit építette be programjába Richard Ungewitter is, akit mai napig a Freikörperkultur egyik legnagyobb hatású apostolának tartanak. 58 Ungewitter a gyakorlat mellé megadta a szélesebb közönség által befogadható, morális alapokon nyugvó ideológiai hátteret is. Ungewitter alsó-középosztályból származó kertész volt eredetileg, aki Pudor által került kapcsolatba a naturizmussal. 1903-ban Wieder nacktgewordene Menschen (Az embereknek újra meztelennek kell lenniük) címmel írt munkája több, mint százezer példányban jelent meg és meglehetősen népszerűvé tette. 1906-ban újabb könyvet írt Nacktheit ( Meztelenség ) címmel, melynek alcíme Die Nacktheit in entwicklungsgeschichtlicher, gesundheitlicher, moralischer und künstlerischer Sicht (A meztelenség fejlődéstörténeti, egészségügyi, erkölcsi és művészeti megvilágításban ) volt. 1908-ban Nackt ( Meztelen ) címmel látott napvilágot ismét egy műve és megalapította a Vereinigung für hygienische, ethische und ästhetische Kultur (Szervezet a Higiénikus, Etikus és Esztétikus Kultúráért) elnevezésű szervezetet, amelynek kb. ötven fős bázisa volt. 59 Ungewitter részletesen felsorolja az öltözködés hátrányait, mely elgondolásnak a bőr légzése és ennek korlátozása, mint egészségtelen és nem higiénikus gyakorlat vázolódik fel és a napozás és légfürdőzés előnyeivel szemben jelentkezik. Igazi újítása azonban abban áll, hogy a meztelenség morális vetületeit is igazolja Meztelenség nélkül nincs igazi morál című 55 Buchy 2005:28-29. 56 Klaniczay 1986:246 57 Klaniczay 1986:246 58 Klaniczay 1986:246 59 Wedemeyer-Kolwe 2004:207. 20