KITEKINTŐ: A Blended vagy B-Learning alapú módszertan a vállalati képzésben Sulyok Tamás

F E L N Ő T T K É P Z É S I M A G A Z I N HELYZETKÉP: Gyorshírek a felnőttképzés világából AKTUÁLIS: Minőségbiztosítási rendszer egy auditor szemszögéből Miklós Szabolcs AKTUÁLIS: Engedélyezési eljárás és működés - tárgyi feltételek Dobos Gergely KITEKINTŐ: Tévhitek a jelnyelvvel kapcsolatban Romanek Péter Zalán KITEKINTŐ: A Blended vagy B-Learning alapú módszertan a vállalati képzésben Sulyok Tamás KITEKINTŐ: Crowdsourcing és crowdfunding - A közösség ereje Pádár Tivadar info@educert.hu educert.hu facebook.com/educert.hu 1 M I N Ő S É G E T S Z O L G Á L T A T U N K

HELYZETKÉP: GYORSHÍREK A FELNŐTTKÉPZÉS VILÁGÁBÓL SZAKÉRTŐI TOVÁBBKÉPZÉS Továbbra is zajlik a felnőttképzési szakértők kötelező továbbképzése, az új jogforrások alkalmazására való felkészítése, NFA-KA- NGM 3/2013 projekt keretein belül. A térítésmentes támogatott képzést 300 szakértő veheti igénybe, de nyilvános fórumon elhangzott információk szerint újabb továbbképzési lehetőség várható, ezért azok a szakértők, akik lemaradtak első körben a regisztrációról figyeljék majd az fszoe.hu weboldalt. Meg nem erősített információink szerint várhatóan 3. negyedév végén indul majd az újabb képzési kör. TÁMOP 2.2.7.C. A nagyon várt, az engedélyezési eljáráshoz kötött feltételek képző oldali támogatását célzó pályázat a mai napig még nem jelent meg. Találgatni nem szeretnénk, de lassan eljön az idő, amikor az engedélyezési eljárás megkezdését már nem lehet tovább halogatni. Erős engedélyezési hullám várható a következő hónapokban, ezért azon intézmények, amelyek az új felnőttképzési törvény hatálya alá eső engedélyezési eljárásban szeretnének részt venni, gondolják át és fontolják meg az engedélyezési eljárás elindítását. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI KERETRENDSZER 2014. április elején megjelent a www.nive.hu oldalon az FSZB menüpont, ami alatt a minőségüggyel foglalkozó szervezetek benyújthatják minőségbiztosítási rendszerüket, hogy külső értékelési jogosultságot nyerjenek, amennyiben az FSZB és utána a Miniszter is jóváhagyja a rendszerüket. Információink szerint az Adultus Alapítvány, a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete és a Felnőttképzők Szövetsége biztosan nyújtott be minőségbiztosítási rendszert és természetesen intézményünk is beadta EDC:PRO rendszerét jóváhagyásra. Elvünk, hogy nem hiszünk a konkurenciaharcban, ezért arra bíztatunk mindenkit, hogy alapos döntés alapján válassza ki a szervezetének megfelelő minőségbiztosítási rendszert és annak majdani külső értékelő jogosultságot nyert szervezetét. A döntéshozásban segítve rendszerünk rövid bemutatását az alábbi linkre kattintva érhetik el: http://www.educert.hu/component/k2/item/252-edc-pro-felnottkepzesi-minosegbiztositasi-rendszer 2

RENDELETI MEGJELENÉSEK: 393/2013. (XI. 12.) KORM. RENDELET A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 56/2013. (XII. 4.) NGM RENDELET A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezési eljárása során fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről, befizetésének és felhasználásának szabályairól, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjéről 58/2013. (XII. 13.) NGM RENDELET A felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszerről, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság tagjairól, feladatairól és működésének részletes szabályairól 59/2013. (XII. 13.) NGM RENDELET A felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a szakmai végzettség megszerzésének igazolásáról 14/2014. (III. 31.) NGM RENDELET A felnőttképzési szakértői és a felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól. 16/2014. (IV. 4.) NGM RENDELET A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételének követelményeiről és eljárási rendjéről, valamint a nyelvi képzés követelményei teljesítésének igazolásáról. A 136/2014. (IV. 24.) KORM. RENDELET Az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról. Tartalomjegyzékkel ellátott rendeletgyűjteményünket letölthetik az alábbi linkre kattintva: http://educert.hu/downloads/fktv_es_rendeletek_2014-04-25.pdf 3

AKTUÁLIS: MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGY AUDITOR SZEMSZÖGÉBŐL Előző cikkünkben már beszéltünk a minőségbiztosítási rendszer szükségességéről, az engedélyezési eljárás időbeliségéről és a minőségcélokról, minőségi jellemzőkről, így a felnőttképző intézmények számára már nem újdonság, hogy az új felnőttképzési törvény (2013. évi LXXVII. törvény) alapján érintett A és/vagy B és/vagy C képzési körben működő intézményeknek egy olyan minőségbiztosítási rendszert kell kötelezően kidolgoznia és működtetnie, amely az 58/2013. (XII. 13.) NGM rendeletben meghatározott minőségbiztosítási keretrendszerre épülő követelményeknek kell, hogy megfeleljen. Míg az MSZ EN ISO 9001:2009 szabvány szerinti minőségirányítási rendszer esetén egy szabvány adja a követelményeket, a felnőttképzési minőségbiztosítási alapkövetelményeit rendelet szabályozza. Jelen cikkünk egy ISO szabványcsaládban is otthonosan mozgó minőségügyi szakmérnök szemszögéből mutatja be a minőségbiztosítási rendszer alapjait és a működéshez szükséges rendszerelemeket. (A szerkesztő, Pádár Tivadar megjegyzése) A felnőttképzési minőségbiztosítási rendszer elsődleges szempontok A minőségről sokféle fogalom jut eszünkbe, például: jobbnak lenni, hibamentesen működni, elégedett ügyfeleket kiszolgálni, folyamatosan fejlődni. A törvényalkotó célja a minőségbiztosítási rendszer megkövetelésével az volt, hogy az intézmények minőségbiztosítási rendszere a saját működési folyamatait átfogóan szabályozza, ami a hatékonyságot és a szolgáltatás minőségének folyamatos fejlesztését szolgálja. A képző intézmények számára tehát a minőségbiztosítási rendszer kiválasztása során a jogszabályi megfeleltetés mellett a legfontosabb szempont, hogy a rendszert magáénak tudja érezni. Az intézményeknek a minőség, a minőségirányítás, a folyamatszabályozás nem ismeretlen fogalmak és tevékenységek, hiszen eddig is szabályozott keretek között működtek, sőt sok intézmény rendelkezik az intézményi akkreditációs feltételeknek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel, vagy akár ISO 9001:2008 szabvány szerinti minőségtanúsítvánnyal is. A felnőttképzési minőségbiztosítási rendszer kialakításakor praktikus, ha a rendszer az 58/2013. (XII. 13.) NGM rendeletben foglalt minőségbiztosítási keretrendszer követelményeit ötvözni tudja a meglévő minőségirányítási rendszer alapelveivel, így a felnőttképző intézmények a jó gyakorlatukat, napi rutinjukat és gondolkodásmódjukat a felnőttképzési minőségbiztosítási rendszerben is használni, alkalmazni tudják. Egy jól felépített felnőttképzési minőségbiztosítási rendszer (minimum) építőelemei: - Minőségbiztosítási Kézikönyv, mint átfogó intézményi szabályozórendszer. - Minőségbiztosítási Eljárások, a működés megvalósításának követelményeivel, benne az 58/2013 rendelet 2. (3) bekezdésében foglalt kötelező elemekkel. - Minőségbiztosítási feljegyzések, dokumentumok: az intézményi folyamatok napi működésének dokumentálása, formanyomtatványokkal a folyamatokhoz kapcsolódóan, egyrészt a törvényi megfelelőség miatt előírt elemekkel, másrészt a rendszer működéséből fakadó nyomtatványokkal. Az alábbiakban az egyes építőelemeket mutatjuk be részletesebben. 4

A Felnőttképzési Minőségbiztosítási Kézikönyv A Felnőttképzési Minőségbiztosítási Kézikönyv az intézmény sajátosságait figyelembe véve, a minőségbiztosítási rendszer folyamatainak általános követelményeit tartalmazza, összhangban az 58/2013. NGM rendelet 2. (2) bekezdésében foglalt hét alapelvvel. 1. Az irányítási folyamatok központban a képzés minőségének növelése; 2. a képzés feltételeinek folyamatos fejlesztése; 3. az önértékelésre épülő rendszer; 4. a személyi feltételek folyamatos fejlesztése; 5. a folyamatos fejlesztés az adatok és visszajelzések útján történjen; 6. a képzési tevékenység a résztvevők bevonása épüljön; 7. a rendszer összhangban legyen az intézmény méretével és képzéseivel. A Felnőttképzési Minőségbiztosítási Kézikönyv tartalmazza: - A dokumentálás követelményeit: a dokumentumok készítési rendjét, az irat és adatvédelmi szabályokat. - Az intézményi döntéshozói kör feladatainak definiálását: szabályozza az intézmény vezetőségnek a felelősségi körét, beleértve az általuk megfogalmazott intézményi minőségstratégiát és minőségpolitikát, a minőségcélok és indikátorok kialakításának módszerét és az intézményi felelősségi és hatáskörök meghatározását. - Az erőforrás-gazdálkodás szabályozását: a rendszer térjen ki mind a humán erőforrások, mind az infrastruktúra tervezésére és azokkal való gazdálkodásra illetve fejlesztésére. - A felnőttképzési folyamatok szabályozását: tartalmazza a képzési folyamatok megvalósításának és annak dokumentálásának szabályozását. - A mérési, elemzési, értékelési és fejlesztési folyamatok szabályozását: a felnőttképző intézmény működésének belső értékelését az önértékelés módszertanával megvalósítva, az értékelés eredményeinek elemzését időszakos vezetőségi átvizsgálás keretében, a felmerülő működési problémákra hozott intézkedéseket helyesbítő és megelőző tevékenységek formájában és a folyamatos fejlesztés módszertanát. A továbbiakban néhány, a rendszer szempontjából elengedhetetlen elemet emelnénk ki: Dokumentálás rendje A dokumentálás követelményének egyik fontos szempontja az egységes azonosítás és nyomonkövethetőség, ami az érvényes kiadások verziókövetését is tartalmazza. Minden intézmény maga alakítja ki a dokumentumai elnevezésére és azonosítására vonatkozó szabályokat, viszont szem előtt kell tartani a felnőttképzési törvény 17. a) bekezdésében foglaltakat, miszerint az intézménynek az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát minden, a képzésekkel és üzleti tevékenységgel összefüggő (így a minőségbiztosítási) dokumentáción, nyomtatványokon fel kell tüntetni. 5

Az intézmény felelősségi és hatáskör szintjei Javasolt egy egységes formában meghatározni az intézményen belüli felelősségeket, a minőségbiztosítási rendszerben megjelenő szerepeket, döntési kompetencia szinteket, személyhez, felelősségi szinthez hozzárendelve. {logo} Ne MINTACÉG feledjük, hogy a munkaszerződések és munkaköri leírások is összhangban legyenek a szabályozással! Nyilvántartási szám: E-000001/2014 EDC-MBK 3.2. A DOKUMENTUMOK KÉSZÍTÉSI RENDJE Felnőttképzési Minőségbiztosítási Kézikönyv Az intézmény dokumentumainak készítése az minőségirányítási vezető irányításával történik, mely munka során a következő alaki követelményeknek kell megfelelni: Folyamat Szabályozások Azonosítás Kiadás verzószámaszáma és dátuma, pontos megnevezés Kötelező tartalmi elem - Az intézmény hivatalos elnevezése - Nyilvántartásba vételi szám Készítő felelősségi szinje Dokumentum-típusok Formanyomtatványok Kiadás verziószáma és dátuma, pontos megnevezés - Az intézmény hivatalos elnevezése - Nyilvántartásba vételi szám Jóváhagyó szintje felelősségi Nyilvántartás Módosítás dokumentálása A módosítás jóváhagyás felelősségi szintje Minőségbiztosítási dokumentumok és formanyomtatványok nyilvántartása Minőségbiztosítási dokumentumok és formanyomtatványok változáskövető lapja Minőségbiztosítási dokumentumok és formanyomtatványok nyilvántartása Minőségbiztosítási dokumentumok és formanyomtatványok változáskövető lapja Visszavonás dokumentálása Törzspéldány tárolása ÉRVÉNYTELEN felirat, visszavonás Csere a formanyomtatványok dátuma. nyilvántartásában. Érvényes verzió: papír alapon. Érvénytelen verziók: elektronikus formában, archiválva. Minőségpolitika Kapcsolódó dokumentumok: Belső dokumentumok és formanyomtatványok nyilvántartó lap. Minőségbiztosítási dokumentumok és formanyomtatványok változáskövető lapja Kialakításakor 3.3. vegyük IRAT ÉS figyelembe, ADATVÉDELMI SZABÁLYOK hogy az 58/2013. NGM rendelet az alábbi elemeket mindenképpen megköveteli: - A minőségre Iratot, vonatkozó a szervezetben intézményi dolgozókra stratégia, és az igénybevevőkre vonatkozó személyes adatokat, a munkaköri feladat ellátásán kívül az intézményből kivinni csak a képviseletre jogosult engedélyével lehet, úgy, - az intézmény hogy szervezeti annak tartalmát egységei illetéktelen és alkalmazottai személy ne ismerhesse minőségbiztosítással meg. kapcsolatos felelőssége, - a képzésben résztvevők bevonásának módját a minőségbiztosítás megvalósításába, - a minőségpolitika megvalósításának, figyelemmel kisérésének és felülvizsgálatának módja. Az intézmény irataiba az adatvédelmi szabályok betartásával csak az tekinthet bele, akinek munkájával, tevékenységével összefüggő feladatok ellátása ezt indokolja, a betekintés személyiségi Az pedig értelmezés jogokat nem kérdése, sérthet. hogy az intézményi stratégia a minőségpolitika része, vagy külön szabályozás/ dokumentum. A mi értelmezésünkben az EDC:PRO rendszerben a kézikönyvben szabályozó és leíró elemként kezeljük a felsorolt szempontokat, és annak kimeneti dokumentuma a minőségpolitikai nyilatkozat. Kiadás dátuma: 2014.03.20. / Verzió: 3.0 8 / 36 6

Az intézmény információs rendszere AZ EDC PRO rendszerben megkülönböztetünk külső adatszolgáltatást (elégedettségmérés adatai FIR feltöltés -jelenleg még nincs online felület- vagy az OSAP 1665 statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség) és belső adatszolgáltatást melynek kialakításakor szempont az 58/2013. NGM rendelet 2. (3) d) pontja. A képzéssel összefüggő adatokat, mint például a csoportok indulása, a tanulási eredmények, az oktatói teljesítmény mérése, az elégedettségmérések eredménye stb. kezelésére rendszerszinten az adatkezelési szabályok vonatkoznak, egy kimeneti feljegyzéssel amiben kvázi gyűjtjük ezeket az adatokat. pl. a FIR (Felnőttképzési Információs Rendszer) tábla, mely mindezen adatokat összesítve tartalmazza. Az nyilvánvaló, hogy a képzésenkénti adatgyűjtési tevékenységet nem ússzuk meg (naprakész képzési kimutatás emlékszünk még?), sőt kiemelt alapját képezi a későbbi mérési, értékelési tevékenységnek. Panaszkezelés Fordítsunk figyelmet a pontos és szabatos kialakítására és minden beérkező panasz írásbeli dokumentálására és annak egyértelmű szabályozására, mit teszünk a beérkező panaszokkal. Felelősség, határidők, kezelés módja, annak ütemezése nem maradhat ki a szabályozásból. Célunk ezzel, hogy minden reklamáció olyan intézkedéssel záruljon, mely egyrészt a képzésben résztvevő panaszának egyértelmű és megnyugtató kezelésére szolgáljon, másrészt hogy a kapcsolódó intézkedés a felnőttképző intézmény belső folyamatainak javítását szolgálja. Vezetőségi átvizsgálás Az EDC:PRO rendszer legfontosabb értékelési funkciója, a szervezet által, a működés és felnőttképzési tevékenység éves áttekintő értékelése. Javasolt előre meghatározott napirendi pontok alapján haladni, melyek az átvizsgálás bemeneti adatait képezik. Az értékelés tartalmazza legalább: - A minőségpolitika felülvizsgálatát, - az éves fejlesztési tevékenység megvalósulásának értékelését, - az intézmény információs rendszerében keletkezett adatok elemzését, - a képzési programok megvalósulásának értékelését, - a minőségcélok és a minőségi jellemzőkhöz (indikátorokhoz) rendelt célértékek teljesülésének értékelését, egyben ez alapján a következő időszak minőségcéljai és célértékei is kitűzésre kerülhetnek, - a panaszkezelési tevékenység értékelését, - az önértékelési tevékenység megvalósítását és eredményességének mérését. A vezetőségi átvizsgálást javasolt legalább éves szinten az aktuális év lezárásakor, év végén vagy a következő év elején végrehajtani és mindig kapcsolódjon hozzá írásos jegyzőkönyv. 7

A Felnőttképzési Minőségbiztosítási Eljárások Az 58/2013. NGM rendelet 2. (3) bekezdése kiemelt figyelmet érdemel, mert az itt felsorolt a tartalmi elemek tekintetében eljárásokat követel meg, melyekre a gyakorlatban különálló eljárások készítése javasolt. Ezek: 1. A képzési programok és tananyagok tervezésével és tartalmi felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás. 2. A képzési programok végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek, pénzügyi források biztosítására vonatkozó eljárás. 3. A munkáltatók és a munkaerőpiac egyéb szervezetei képzési programokkal kapcsolatos véleménye viszszacsatolására vonatkozó eljárás. 4. A képzési programok nyilvánosságával kapcsolatos eljárás. 5. Az oktatók alkalmazásával kapcsolatos követelmények és eljárás. 6. Az oktatók teljesítményével kapcsolatos visszacsatolásra vonatkozó eljárás. 7. Az intézmény tevékenységével összefüggő információ nyilvánosságával összefüggő eljárás. 8. Az intézmény tevékenységének önértékelésére vonatkozó eljárás. A fenti elemekre feltétlenül szükséges szabályozás de figyeljük meg, hogy a jogszabályi hely több olyan szabályozási területet is tartalmaz, amit nem eljárásként jelöl meg, ezekre természetesen az intézmény eljárást is szabadon készíthet, plusz olyan eljárásokat is, amelyeket nem ír elő jogszabályi hely, például: - A képzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások szabályozására, - a képzési programok lebonyolításának adminisztrációjára vonatkozó eljárást, - a képzésben résztvevők előrehaladásával és teljesítményének figyelésével kapcsolatos szabályozására, (az eljárás tartalmazza a szabályozást), - a működés során fellépő eltérések kezelésére szolgáló helyesbítő és megelőző tevékenységek szabályozására, (az eljárás tartalmazza a szabályozást), - az intézmény önértékelésére vonatkozó szabályozására. (az eljárás tartalmazza a szabályozást). Eljárások készítésekor egységes formai és tartalmi elemeket valósítsunk meg. Példa az EDC:PRO rendszerből: - Az eljárás neve, mely konkrétan utal az 58/2013. NGM rendeletben foglalt eljárásra, a könnyű azonosítás végett, - az eljárás célja, - az érintett intézményi felelősségi szintek, a felnőttképzési minőségbiztosítási kézikönyvben már definiált módon, - követelmények, a jogszabályi hivatkozással, - az eljárás leírása, melyben javasolt az egyes eljárások folyamatlépéseit a folyamatelem követelmény feladat felelősségi szint tagolásban, táblázatos formában ábrázolni, vagy alkalmazhatunk folyamatábrát is, - kapcsolódó dokumentumok, feljegyzések. 8

{logo} MINTACÉG Nyilvántartási szám: E-000000/2014 EDC-E-001 Az intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatásainak eljárása Felnőttképzési Minőségbiztosítási Eljárás EDC-E-001 - Az intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatásainak eljárása 1. Az eljárás célja A felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó szolgáltatásainak meghatározása és folyamatleírása. 2. Érintett intézményi felelősségi szintek MINTACÉG Nyilvántartási szám: E-000000/2014 Verziószám: 1.0 Érvényes: 2014.04.01-től. 3. Követelmények A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről: III. fejezet, g) az előzetes tudásmérést az 1. (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatott képzések Az minőségbiztosítási rendszer szerzői jogvédelem alatt áll. esetén kötelezően, az 1. (2) bekezdés b) és d) pontjában foglalt képzések esetén a képzésre vonatkozó támogatási szerződés kötelező előírása alapján, egyébként a jelentkező kérésére kell biztosítania. Harmadik félnek való átadás nem engedélyezett! 4. Az eljárás leírása Az intézmény tevékenységi köréből fakadóan használja az előzetes tudásszint felméréseket, a képzési szükségletek felmérését és a képzési tanácsadást. A tudásszint felmérés folyamata: Az eljárás kiadását elrendelte: Megnevezés Feladatok Kapcsolódó dokumentumok Felelősségi szint A) Belépési feltételek Dokumentumelemzés Végzettséget, (szükséges előképzettség) képesítést igazoló vizsgálata dokumentumok minőségirányítási vezető B) Előzetes tudásszint felmérése Tudásszint felmérés eredményeinek kiértékelése C) Képzési szükségletek felmérése és képzési tanácsadás (jellemzően) Írásbeli teszt Tudásszint felmérő feladatsor megoldása lapok, amennyiben írásbeli szintfelmérés történik. Értékelés Értékelés eredményeit hitelesítő/igazoló dokumentumok (jellemzően) Szóbeli Képzési tanácsadási értékelés lap Kiadás dátuma: 2014.04.01. / Verzió: 1.0 2 / 4 A Felnőttképzési Minőségbiztosítási Formanyomtatványok Nem feledkezhetünk meg a felnőttképzési folyamatok megfelelő dokumentálásáról sem. Ezek a Minőségbiztosítási formanyomtatványok bizonyítják az intézmény számára valamely tevékenység, intézkedés megtörténtét. Egy jó minőségbiztosítási rendszer esetén a keletkező dokumentumok nem az ellenőrnek vagy auditornak, hanem az intézménynek önmagának készülnek, napi használatban vannak, a képzéssel összefüggő munkafolyamatok dokumentálása, azonosítása és nyomon követése érdekében. A felnőttképzési törvény 16. -a szabályozza az intézmény által kötelezően vezetendő dokumentumokat. A kitöltött dokumentumok megőrzése a felnőttképzési törvény szerint 5 év, de ettől az intézmény felfelé eltérhet. Összefoglalás: Jelen törvényi szabályozás szerint a képző intézmények minőségbiztosítási rendszerüket saját maguk dolgozhatják ki. Függetlenül a jövőben elvégzendő külső értékelés kötelezettségétől, az engedélyezési eljárás során még nem kötött a külső értékelés ténye az engedély megszerzéséhez. Jelen pillanatban tehát a már meglévő minőségbiztosítási rendszerek átdolgozásával is eredményt érhet el a képző, amennyiben figyelembe veszi és alkalmazza a törvényi, illetve rendeleti előírásokat. Természetesen a saját munkánkat is könnyítjük, ha a külső értékelő szervezetek szakmai tapasztalatára hagyatkozunk és már kulcsrakész rendszerek adaptálásával időt, energiát takarítunk meg többek azon buktatók elkerülésével, amelyeket a minőségbiztosítási rendszerek kidolgozói és tulajdonosai rendszerismeretük és tapasztalataik alapján már lekezeltek. A döntés az intézményé, hogy melyik utat választja, egy biztos, az új törvényi szabályozás alapján az EDC:PRO rendszert már több mint 20 intézmény használja elégedetten. Miklós Szabolcs licensed auditor 9

AKTUÁLIS: ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ÉS MŰKÖDÉS - TÁRGYI FELTÉTELEK A korábbi akkreditációs rendszer és az engedélyezési rendszer között több olyan lényeges különbség is van, amely nem csak elviekben, de a gyakorlatban is, a potenciális Képzésben résztvevők érdekeinek hatékonyabb védelmét szolgálja, illetve célozza. Az egyik ilyen lényeges különbség a vagyoni biztosíték intézménye, itt és most azonban egy másik lényeges különbségre szeretnék rávilágítani. A jelenlegi rendszer Képzésben résztvevői (fogyasztói) szempontjából lényeges különbség, hogy ha felkeresi X képző intézményt, mert egy Y képzés iránt érdeklődik, biztos lehet abban, hogy az adott intézmény már átesett egy olyan vizsgálaton, amikor is bizonyítania kellett abbéli képességét, hogy a képzéshez szükséges feltételeket biztosítani tudja és ezen feltételek rendelkezésre állását nem csak papíralapon, de pl. tárgyi feltételek esetében élőben is megvizsgálták. Természetesen, a biztosítani tudom sosem jelenti azt, hogy biztosítani akarom, vagyis sajnos nem lehet azt sem kizárni, hogy a követelményeknek megfelelő tárgyi feltételeket az eljárás során a helyszíni szemle alkalmával bár a Képző intézmény bemutatta, de ebbéli képességét a tényleges képzésszervezése során már nem villogtatja. Az engedélyezést követően azonban a képzések indulásának, ütemezésének, helyszínének stb. előzetes bejelentésével a jogalkotó megteremtette annak a lehetőségét, hogy ne csak egy adott pillanatban vizsgálhassa a hatóság a követelményeknek való megfelelést, hanem a képzési folyamat megvalósulása közben is. Vonatkoztassunk el most attól, hogy optimistán vagy némi szkepszissel tekintünk a jövőbe és nézzük meg, hogy mik is azok a legfőbb tárgyi feltételek, amelyeket a képző intézmények az engedélyezési eljáráshoz és a felnőttképzési tevékenység folytatásához biztosítania kell. Nem célja írásomnak a tárgyi feltételek teljeskörű bemutatása, azonban szükségesnek tartok számos dolgot kiemelni és bizonyos momentumokra felhívni a figyelmet. Tárgyi feltételek tekintetében az alábbi különböző helyeket/helyiségeket különböztethetjük meg: - Ügyfélszolgálati helyiség vagy ügyfélszolgálati pult, - adminisztrációs iroda és irattár, - mosdó (WC helyiség), - képzési helyszínek (ahol az elérhetőséget fel kell tüntetni), ezen belül: tanterem, illetve ahol szükséges: Szaktanterem (nyelvi, számítástechnikai), illetve a gyakorlati képzés céljainak megvalósítására alkalmas oktató helyiség, vagy gyakorlati képzést folytató szervezet által biztosított feltételek. 10

Előre bocsátva, a D képzési körbe tartozó képzések esetén - nem szükséges ügyfélszolgálati helyiség vagy ügyfélszolgálati pult biztosítása, - nincs sem programkövetelmény, sem szakmai- és vizsgakövetelmény, amely szerint a képzési programot kell megalkotni, ill. a tárgyi eszközöket biztosítani (természetesen a képzési programból a tárgyi eszközök megjelölése nem hiányozhat) - a gyakorlati képzéshez szükséges oktató helyiség vagy gyakorlati képzést folytató szervezet által biztosított feltételek biztosítása sem követelmény, kivéve, ha a képzési program alapján ez indokolt. Minden más azonban a D képzési körre is vonatkozik. Ügyfélszolgálati helyiség vagy ügyfélszolgálati pult, adminisztrációs iroda és irattár Egyes képző intézmények esetében nem biztosított külön ügyfélszolgálati helyiség, hanem az ügyfélszolgálati tevékenységet ott végzik, ahol az adminisztrációs munkavégzés is folyik (pl. mert ugyanazon emberek végzik az adminisztrációt és az ügyfélszolgálatot is). Ez nem baj, de ebben az esetben követelmény, hogy egy külön ügyfélszolgálati pultot biztosítson a képző intézmény, hogy a személyes ügyfélfogadásra megfelelő körülmények álljanak rendelkezésre. Nem fogalmaz meg a kormányrendelet sem az adminisztrációs irodával, sem az irattárral kapcsolatban semmilyen további követelményt. Egyes esetekben lehetséges, hogy az irattározás, az adminisztrációs munka és az ügyfél-tájékoztatás is egy helyiségben történik, valamint az is, hogy erre három külön helyiség áll rendelkezésre. Leginkább az adminisztrációs munkához, illetve a felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez kapcsolódó tárgyi követelmény viszont, hogy a képző intézmény rendelkezzen fénymásolóval, számítógéppel perifériákkal együtt (és internet hozzáféréssel). Fontos apróság, hogy a követelmények között már leírva sem jelenik meg a vezetékes telefonos elérhetőség, illetve elektronikus elérhetőség sem, így szélsőséges esetben az ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételek biztosítása enélkül is lehetséges (kizárólag személyes ügyfélszolgálattal). Ezt azonban a 21. században csak igen kivételes esetekben tudjuk elképzelni azt viszont kevésbé, hogy ez bármilyen képzőnek érdeke lenne. Általános követelmény továbbá (leginkább a képzéshez kapcsolhatóan), hogy szükség szerint álljon rendelkezésre hang és képlejátszásra alkalmas eszköz. 11

Mosdók Korábban a kormányrendelet nemenként legalább egy mosdót írt elő azzal a megjegyzéssel, hogy a mosdók száma tekintetében figyelembe kell venni az egyidőben jelen lévő létszámot is. Egy módosítást követően azonban már nem szükséges nemenként külön WC helyiséget biztosítani, ugyanakkor az egyidőben jelen lévő létszámot továbbra is figyelembe kell venni. Tehát nem egy adott képzési csoport létszámát, hanem ha egyidőben adott képzési helyszínen (pl. képző intézmény épületében) 200 résztvevő van jelen, és ebből pl. 160 fő hölgy, úgy vélhetőleg kevésnek fog bizonyulni a szünetekben az egy mosdó (főleg, ha a másik 40 úr is szeretne mosdóba menni). Képzési helyszínek Általános követelmény, hogy a képzési helyszíneken a képző elérhetőségét fel kell tüntetni, függetlenül attól, hogy külön ügyfélszolgálatot is működtet valahol máshol. A képzési helyszínen (vagy helyszíneken összességében) biztosítani kell továbbá a képzési program lebonyolításához szükséges tárgyi feltételeket, amelyeket vagy a képzési programot alkotó saját maga határoz meg (illetve a felnőttképzési szakértő vagy programszakértő minősíti azt) vagy A, B és C képzési körök esetében valamilyen külső követelmény alapján (program-követelmény, szakmai- és vizsgakövetelmény). Ezen feltételek meglétét a helyszíni szemle során a szakértői bizottság megvizsgálja. Főszabályként, tantermet kell biztosítani, illetve amennyiben szükséges, szaktantermet (is). A szaktantermek felszereltségére a tanteremre vonatkozó követelményeket kell alkalmazni (pl. alapterület mérete), a külön leírt, felszereltségre vonatkozó eltérésekkel, plusz követelményekkel. Amennyiben a képzési programban leírt követelmények (pl. maximális csoportlétszám) szerint megvalósítható, a körülmények megfelelőek, pl. számítástechnikai szaktanteremben is meg lehet tartani nem számítástechnikai képzést (a számítógépasztal használható tanulóasztalként is). Különbség van a nyelvi és a számítástechnikai szaktanterem biztosításában a tekintetben, hogy a jogszabály nyelvi szaktanterem biztosítását csak a C képzési körbe tartozó képzések esetén írja elő és nem akkor, ha a képzés során nyelvi képzés is folyik, míg számítástechnikai szaktantermet nem csak informatikai képzés esetén ír elő, hanem minden olyan képzés esetén, amely lebonyolításához szükség van számítástechnikai szaktanteremre. Pl. ha a résztvevőknek maguknak is dolgozniuk kell a számítógépen, meg kell tanulniuk valamilyen szoftver használatát, már különösen indokolt számítástechnikai szaktanterem. Abban az eset- 12

ben, ha informatikai eszköz, vagy szoftver használatát a résztvevőknek nem kell elsajátítania, már nem feltétlenül igazolható számítástechnikai szaktanterem szükségessége, de természetesen általános szabályt nehéz felállítani, az ilyen eseteket egyedileg meg kell vizsgálni. Lényeges kérdés a tanterem és a szaktanterem maximális befogadóképessége és alapterülete. Az alapterületre vonatkozóan a jogszabály minimumot határoz meg, ráadásul előírja, hogy a képzésben résztvevők számára kialakított oktatási helyiségnek lehetővé kell tennie legalább egy - az intézmény engedélyezett képzési programja szerinti létszámú - csoport valamennyi tagjának egyidejű befogadását. Vagyis, egyrészről, egy 20 fős képzési csoport esetében megfelelő egy 60 nm2-es alapterületű tanterem, de nem megfelelő egy 25 négyzetméteres, másrészről pedig, a jogszabály szövegét szigorúan véve, olyan oktatási helyiséget kell biztosítania az intézménynek, amely ha a képzési programban maximum 30 fős csoportlétszámot írt be a képző 30 fő befogadására képes. Vagyis az elv az, hogy ha a képző azt állítja a képzési programjában, hogy ő akár 30 főt is tudna képezni, akkor biztosítson is hozzá ennek megfelelően oktatási helyiséget. Jogszabály a tanteremre vonatkozóan 30 fős maximális képzési csoportlétszámot ír elő, és a tantermet képzési csoportonként külön kell biztosítani.vagyis egyidejűleg képzési lévő képzési csoportonként egy tantermet, két képzési csoport esetén két tantermet stb. Amennyiben több képzési csoport ugyanazon a helyszínen, de nem egyidőben van jelen, természetesen, egy oktatóterem is elég (pl. 8.00-12.00-ig egyik csoport, 13.00-18.00-ig másik csoport). A jogszabály így fogalmaz: a terem alapterülete nem lehet kevesebb, mint 1,5 m2/fő, de vélhetőleg a jogalkotónak nem az volt a szándéka, hogy a képző ezt úgy értse, hogy egy 50 négyzetméteres alapterületű tanterem 20 négyzetméterében rendezze be az oktatási helyiséget, a maradék 30 négyzetmétert kvázi leválasztva egy láthatatlan fallal, mondjuk egyéb raktározási célokra használja. Vélhetőleg a jogalkotónak ezzel az volt a szándéka, hogy a képzésben résztvevő számára megfelelő életteret biztosítson. Elvileg tehát, ha egy informatikai terem 30 géppel van felszerelve 45 m2-en, amiből az engedélyezett képzések során maximum 25 géphez lehet leültetni a résztvevőket (nem engedélyezett képzések esetén természetesen használhatják mind a 30 gépet), a jogszabály szószerinti értelmezése alapján elvileg megfelelő alapterületű a tanterem 25 főre. Jogos kérdésként merülhet fel, hogy a képzési program maximális létszáma tekintetében korlátozó erővel bírnak-e a kormányrendeletben leírtak, vagyis, ha a kormányrendelet 30 főben maximalizálja az egyidőben képzésben lévő csoport esetében a tanterem befogadási maximumát, akkor a képzési program tartalmazhat-e pl. 31 fős maximális csoportlétszámot (nyelvi képzéseknél 16 fő helyett 17 főt)? 13

Az Fktv. szűkebb vagy tágabb értelmezésétől függetlenül, bármi is legyen a helyes értelmezés, se nem praktikus, se nem célszerű a tantermi befogadóképességnél nagyobb létszámú csoportlétszámot megadni. Ez azonban, természetesen, távoktatás esetén másképp értelmezhető. A létszámkérdés egyébként akkor is felmerülhet, ha OKJ-s képzés esetén a képzési program alkotója azt veszi alapul, hogy a komplex szakmai vizsgáztatás szabályai alapján egy vizsgán (amennyiben csak egy szakképesítésről van szó) 34 fős vizsgacsoport alakítható, vagy pl. olyan képzésről vagy képzési részről van szó, amely esetén a felsőoktatáshoz hasonlóan is megvalósítható a lebonyolítás, lásd: egy nagy előadóteremben 60-70 főnél is többen hallgassák az előadót, esetlegesen több különböző szakos hallgatók együtt, egyidőben, összevonva (megjegyzés: a létszám esetében mindig vegyük figyelembe az adott módszert is, pl. előadás vagy kiscsoportos munka). Ezen felvetések vagy kérdések semmiképpen sem tekinthetőek kizárólag filozofikus merengéseknek, ugyanakkor a valóság az, hogy egyik sem ad felmentést a maximálisan 30 főben meghatározott, tanterembe befogadható csoportlétszám alól. A lebonyolítás során továbbá érdemes figyelembe venni, hogy egy 30 fős csoportlétszámú képzési csoport tagjait a számítástechnikai szaktanterem maximálisan befogadható 25 fős létszáma miatt egyidőben nem lehet képezni, tehát ezt csak csoportbontással tudja a képző megoldani. Ez pedig a FINY-es lejelentés (ütemezés) esetében nagyobb odafigyelést igényel. Zárszóként Mind a személyi feltételek, mind a tárgyi feltételek előzetes helyszíni szemle során történő vizsgálata alapvetően jó a Képzésben résztvevőnek. De vajon jó-e, és ha igen, miért lehet jó a Képző intézménynek? Erre a kérdésre valószínűleg több lehetséges válasz is van, az egyik ilyen válasz lehet ezek közül a következő: elvileg (!) a Képző intézmények pl. a piaci versenyben egyenlő eséllyel indulnak a tekintetben, hogy minden egyes képzőnek be kellett bizonyítania, hogy a képzéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket biztosította. Nem fordulhat elő az, hogy olyan képző kerüljön ki pl. adott szakképesítés esetén a képzési piacra, aki valójában az adott képzés esetén nem rendelkezik a képzés indításához szükséges, jogszabályban meghatározott feltételekkel. Mint ahogy korábban utaltam, a képesség sajnos, nem biztos, hogy minden esetben együtt jár az akarással. Amennyiben pedig a képesség és akarás hiánya az engedélyköteles képzések engedély nélküli indításával párosulna, vagy egyáltalán, az engedélyezés megkerülésével (akár kerülőutas megoldással, a képzést követően mégis OKJ-s vizsgával), az nem lenne szerencsés sem a képzési piacnak (elsősorban fogyasztóvédelmi szempontból, másodsorban, mert tönkreteheti vagy súlyosan károsíthatja a szabályosan működni akaró vagy kényszerülő képzőket), és nem tenne jót az engedélyezési rendszer megítélésének sem. Lévén, hogy nem tudná teljes mértékben betölteni a neki szánt szerepet, ami véleményem és megítélésem szerint sem a jogalkotó, sem a játékszabályok szerint játszó képzőknek nem célja és érdeke. Dobos Gergely felnőttképzési szakértő 14

KITEKINTŐ: TÉVHITEK A JELNYELVVEL KAPCSOLATBAN Nem is tudom megszámolni, hányan tettek fel már nekem kérdéseket a jelnyelvvel kapcsolatban. Sokak számára nem teljesen világos, mi is az a jelnyelv, eszik-e vagy csak isszák. Ugyanakkor érdeklődéssel fordulnak a jelenség felé, amit tanakodva kísérelnek meghatározni, vajon mi is lehet az, - bár nap mint nap belefutnak az utcákon, a metrón vagy éppen a villamoson. Minthogy jelnyelvet illetve jelnyelven oktatok, rendre kérdéseket tesznek fel nekem a jelnyelvről, így a kérdések nyomán világossá válik, milyen gondolatokat lehet feltételezni a kérdések mögött, ezekből gyűjtök csokorba egypárat. A jelnyelv mutogatás? Annyiszor előfordult velünk már, hogy nyilvános helyen jelelgetünk más sikettel, erre odajön hozzánk bárki, akinek a figyelmét ez felkeltette, és megkérdezi, mi ez a mutogatás. Ilyenkor eszembe jut, hogy mások vajon mit láthatnak a kezeink által megrajzolt láthatatlan ívekben? Rendszert? Értelmetlen rángásokat? Pantomimszerű performanszot? Megannyi gondolat, amit viszont nem osztanak meg velünk. Valójában nem mutogatunk. Mi jelelünk, mégpedig olyan jeleket, amelyek értelemmel bírnak a jelnyelv minden használója számára még, ha a külső szemlélő számára ez sokszor nem is értelmezhető. A jelnyelv nem nyelv? Azok, akik mutogatásnak vélik azt, ahogy jelelünk, ledöbbennek, amikor szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a jelnyelv nyelvnek minősül nemcsak jogilag, de még tudományos szemmel is. A jelnyelv minden olyan jellemzővel rendelkezik, amelyeket összességében véve elvárnak egy nyelvtől. Van egy stabil közösségünk, amelyben anyanyelvként vagy tanult nyelvként használják a magyar jelnyelvet. Bárhol az országban eljelelhetem ugyanezt a jelet, megértenek a siketek, és én is megértem őket, amennyiben jelelgetünk. A jelnyelvnek van saját szótára, sőt, mi több: nyelvtana is! 15

A jelnyelvnek nincsen nyelvtana? Ez is egy olyan állítás, amely leginkább meglepődést és hitetlenkedést szokott kiváltani, pedig a jelnyelvhasználók számára mi sem természetesebb ennél. A jelnyelv nyelvtana számos szabállyal rendelkezik, amely révén képes rendszerbe foglalni magát a jelnyelvet. Ha felszín alá merészkedünk, felfedezhetjük azt is, hogy éppúgy vizsgálható több szinten. Ami hangzó nyelvben fonéma, az jelnyelvben keréma. S ami nálunk egy jel, nálatok egy szó. A jelnyelven is éppúgy jeleket lehet alkotni, mint ahogy szóalkotásra is adott a lehetőség bármelyik élő hangzó nyelvben. A jelnyelv is képes mondatokat, összefüggő tartalommal rendelkező szövegeket alkotni. Csak siketek használják a jelnyelvet? Ez a legkevésbé igaz a jelnyelvre, ugyanis a jelnyelv rohamosan hódít azok között, akik egyáltalán nem szorulnak rá. Többé már nem mondhatjuk el a jelnyelvről, hogy siketek kiváltságos nyelve, ugyanis ehhez a nyelvhez bárki hozzáfér, és hozzá is férnek megannyi helyen. Országszerte rendszeres tanfolyamokat szerveznek A1 szinttől kezdve egészen C1 szintig, pont úgy, ahogy bármelyik más nyelvnél! Természetesen vannak számosan, akik még ennél tovább is mennek: e nyelvet második anyanyelvként használva jelnyelvi tolmácsként közreműködnek a hallássérült közösség és a többségi társadalom közti közvetítésben. Azokról nem is beszélve, akik siketként születnek halló családba, vagy hallóként egy siket családba. Ott simán előfordulhat, hogy a halló fél megtanul jelelni, és ez gyakran elő is fordul. A világon mindenütt ugyanúgy használják a jelnyelvet? Világszerte mindenhol használnak jelnyelvet, hol gazdagabban, hol kevésbé elterjedtebben, hol a társadalmi élet minden szintjén, hol csak siket közösségben. Azonban ezek különálló jelnyelvek, saját szótárukkal, saját nyelvtanukkal. Bármily meglepő is, de ezeket ugyanolyan folyamatok keretében kell elsajátítanunk, ahogy egy idegen hangzó nyelvet, mondjuk az angolt. A jelnyelvek esetében a származás szintén földrajzi alapú, azonban másfajta logika mentén alakult ki, ugyanis 2-3 évszázaddal korábban sorra alakultak meg Európa-szerte a siketeket oktató iskolák, ahová más országból jöttek tanárok, hogy ott is alkalmazhassák a másutt elsajátított jelnyelvet. Így elmondható, hogy a mai magyar jelnyelv legelső alapjait a bécsi siket iskola tanárai rakták le, ahol viszont az alapokat a francia iskolákban használatos jelnyelvvel töltötték fel. Az évszázadok viszont önálló jelnyelvvé csiszolták az egyes országokban használatos jelnyelveket. A jelnyelv helyes megnevezése: jelbeszéd? Annyira erősen él bennünk a hangon alapuló kommunikáció, hogy a beszéd gyakorlatilag a legalapvetőbb dolog ahhoz, hogy a gondolatainkat megoszthassuk másokkal, és befogadhassuk az övéiket. A jelnyelv viszont semmilyen formában nem alapul hangon, és nem a beszéd útján történik a kommunikáció. Egyszerűen kezekkel közlünk valamit, illetve látásunkkal fogadjuk be az ilyen közléseket. Mi is beszélgetünk, csak épp nem hangunkkal, hanem kezeinkkel. Vagyis jelelünk. A jelnyelvet emiatt nem szokás jelbeszédnek titulálni. Romanek Péter Zalán jelnyelvoktató 16

KITEKINTŐ: A BLENDED VAGY B-LEARNING ALAPÚ MÓDSZERTAN A VÁLLALATI KÉPZÉSBEN Ma sok területen a munkavégzés egyik feltétele, hogy a munkavállalók időben hozzájussanak és alkalmazni is tudják azokat az új ismereteket, amelyek segítik mindennapi tennivalójukat. Ehhez szinte folyamatos ismeretszerzésre és tanulásra van szükség. A munka melletti tanulás egyik legnehezebb helyzete, hogy ez a párhuzamos tevékenység mind időben, mind cselekvésben nehezen egyeztethető össze. E kettősség feloldása első sorban a tartalom és a munka összehangolásával lehetséges. Ehhez azonban szükséges, hogy a tanulás egyénivé váljon, azaz a személyes elvárások és kihívások a szakmai követelmények irányába kanyarodjon. Azonban egy ilyen jellegű tanulás egyénre szabott tartalmakat, egyéni megoldásokat igényel. Az egyéni tartalomfejlesztés nem könnyű feladat. Megvalósítása a közös tananyagokból kiindulva az egyéni képességek és meglévő tudások, kompetenciák figyelembe vételével oldható meg. Az egyénre szabott tanulásban első sorban a jól kialakított kommunikációs támogatások tudnak lehetőséget nyújtani. A közös és egységes ismeretek egyéni értelmezése és gyakorlati cselekvéssé történő átültetése a megfelelő tanári útmutatások és a tapasztalatok feldolgozásával lehetséges, amelynek alapja a folyamatos párbeszéd. Egy jól kialakított keretrendszerben ez elérhető, és a tanulásra szánt tartalmak mellett biztosítja a megfelelő egyéni programot. A kettősség másik, a tanuló dolgozói helyzetéből eredő, de a munkaadókat is érintő problémája a tanulás időbeli koordinálása. A munkavégzés mellett nagyon kevés idő jut a tanulási célú cselekvés hatékony fenntartására. Sokszor az esti, éjszakai, vagy a munka utáni időszak az, amely lehetőséget ad erre. Azonban ezek a szervezett képzésekhez ritkán ideálisak. A munkáltatók gyakran nem engedik, hogy a dolgozóik a munkaidő rovására tanuljanak. Így sokszor találkozhatunk olyan programokkal, amelyek vagy időben nagyon lerövidítettek, mondván csak ennyi fér bele, vagy munka után szerveződnek, ami mástól veszi el az időt és az energiát. Az sem jó megoldás, ha a munkaidő teljes kitöltése miatt a tanulás a regenerációra, pihenésre, esetleg a családdal töltendő idő rovására megy. Ebben az esetben is csökken a munkateljesítmény, ami ez egyik fél számára sem jó. Az ideális megoldás egy olyan helyzet kialakítása, amelyben a tanulás szervezése és támogatása megfelelő rugalmasságot kap és így a munkában kevésbé aktív időszakok, esetleg az aktuálisan felmerülő problémák megoldásának keresése közben nyílik rá lehetőség. Mondhatjuk, hogy az a legideálisabb helyzet, ha a tanulást és a munkavégzést össze lehet kapcsolni. Azaz akkor tanul a dolgozó, amikor éppen adódik egy szakmai probléma, amikor éppen az aktuális kérdéssel kell foglalkoznia. Ehhez igyekszik a b-learning a megfelelő hátteret biztosítani, egyesítve magában a technikailag támogatott távoktatási, e-learninges és a jelenléti képzések megoldásait, utat nyitva az egyéni, a tanulás központú programszervezés irányába. De mit is rejt magában ez a megoldás? Mi kell hozzá? Kiknek ajánlott és ki alkalmas rá? 17

A blended vagy b-learning Várhatóan sok kérdés merülhet fel egy új tanulási módszer kiválasztásánál. Vegyük sorra őket! A megoldás lényege, hogy a hagyományos, jelenléti események mellett hangsúlyos szerepet kapnak az elektronikus tanulási felületek és megoldások. Ezen felületek alkalmasak arra, hogy az egységes tartalmakat kellő időbeli rugalmassággal közvetítsék, így a tanulók akkor foglalkozhatnak azokkal, amikor idejük engedi. Ehhez egy keretrendszer biztosítja a megfelelő kommunikációs hátteret, amely a felmerülő kérdések és tanulást irányító, segítő kommunikációs elemek részére ad lehetőséget. A tanuló tud kérdezni, tud beszélgetni, vitatkozni a felmerülő kérdésekről, segítséget kaphat akár tanárától, mentorától, akár tanulótársaitól is. Így biztosított az egyéni haladás és bizonyos fokig a hatékonyság is. Természetesen felmerülhet az a kérdés is, hogy miért van szükség jelenléti eseményekre. Ha megvizsgáljuk a tanulási szokásokat és a programokat, mindkét esetben vannak olyan összetevői, amelyek nem valósíthatóak meg távkapcsolattal. Egyik legfontosabb az aktív tanulói állapot kialakítása, azaz a tanulási helyzet megteremtése, amiben az emberi kapcsolatok felépítése az egyik elengedhetetlen elem. A jelenléti események első és talán legfontosabb szerepe, hogy a résztvevők megismerjék egymást, megismerjék a közös gondolkodás, a párbeszédek hátterét, kialakítsák a tanulói közösséget. Így a virtuális térben már sokkal könnyebben fognak egymással a résztvevők és mentorok kommunikálni. A jelenléti programoknak van egy másik, a szakmai tartalmakhoz kapcsolódó feladata is. A képzések során vannak olyan programelemek, amelyek nem oldhatók meg távkapcsolattal, csak jelenléti közreműködéssel. Ilyenek például a gyakorlati események, vagy az intenzív, közös feldolgozások, amelyek cselekvésre épülnek. Ahhoz, hogy e fenti két feladatot megvalósítsuk, egy a képzéshez igazított módszertani támogatás kialakítására van szükség, amely figyelembe veszi a képzés és a képzésben résztvevők egyediségét, személyes tulajdonságát is. A módszertani támogatás A keretrendszeren belül különböző típusú tananyagok és kiegészítő elemek, feladatok kombinációjával alakítható ki az a tanulási rend, amely a lehető legjobban illeszkedik a résztvevők elvárásaihoz és egyben teljesíti az oktatók által elvárt kritériumokat is. Itt nagy hangsúlyt kap az e-tananyagok összetettsége és interaktivitása is. Ez nem csak segíti és támogatja a résztvevőket az ismeretek elsajátításában, de szervesen kapcsolódnak hozzájuk azok a módszertani elemek is, amelyek a tudás elmélyítését és a következő jelenléti alkalomra való felkészülést egyaránt szolgálják. Hogy csak pár példát említsek, a közös fórumok, a chat-ek a tanulási célú párbeszédet, a gyakorló feladatok, tesztek az egyéni visszacsatolást, a belső és külső linkek pedig a tartalmi kapcsolódásokat teszik lehetővé. Fontos, hogy az oktatók itt már nem csak tanítók, hanem mentorok, coach-ok, akik inkább vezetik és támogatják a résztvevőket az ismeretanyagok elsajátításában és nem a klasszikus módon, sokszor csak egyirányú kommunikációval a katedráról adják át a tartalmakat. Ezért külön feladat a képzést tartó sze- 18

mélyekkel megismertetni az e-módszertan alapjait és velük együtt kialakítani az adott képzést egy ideális b-learning környezetben. Így nem csak az ismeretanyagok elsajátítása tehető hatékonyabbá más képzési formákhoz képest, hanem a vállalat szempontjából a képzés is hatékonyabbá válik azáltal, hogy a résztvevők a hagyományos képzéseknél akár 30-50%-al kevesebbet esnek ki a munkából, vagy ennyivel kevesebbet vesz el a képzés a szabadidejükből. Akár mindkét esetben érdemes átgondolni, hogy ez mennyire befolyásolja a tanulók hangulatát, és nem utolsó sorban a motiváltságát is. A tanári oldalon is több idő marad, ráadásul több ismeret áll rendelkezésre, hogy felkészüljön a jelenléti alkalmakra, valamint a tanulás támogatása is rugalmasabban valósítható meg. Ehhez az oktatók részére olyan plusz információkat tud biztosítani a rendszer, amelyek megfelelő felhasználásával hatékonyabban és célzottabban lehet kialakítani a következő jelenléti alkalom programját. Ezzel fokozható az is, hogy a résztvevők aktívan közreműködjenek a jelenléti oktatásban és ne legyenek unatkozó, motiválatlan résztvevők, akik miatt csökkenhet is a hatékonyság. A fenti gondolatokat összegezve érezhető, hogy a b-learning módszerével a tanulás folyamatában minőségi változás eredményezhető. Az elektronikusan támogatott egyéni felkészülés és minőségében az aktivitásra épülő jelenléti események sora, a hatékonyabb tanulás, a mélyebb tudás kialakítására ad lehetőséget. A cikk barátom és kollégám, Farkas Imre közreműködésével készült. Kiemelhető fogalmak: Sulyok Tamás főiskolai adjunktus Blended learning (b-learning): Vegyes tanulási forma, ahol a jelenléti és a táv- vagy elektronikus tanulási alkalmak és események megfelelő módszertani és tanári támogatással zajlanak. Mentor: A tanulás támogatásában közreműködő szakember. Feladata (a hagyományos tartalom közvetítéssel szemben) a tanulók aktív cselekvésének, tanulásának szakmai és módszertani támogatása, amelyet tanácsadói eszközökkel valósít meg. 19

KITEKINTŐ: CROWDSOURCING ÉS CROWDFUNDING - A KÖZÖSSÉG EREJE CROWDSOURCING A technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy lelkes tömegek önkéntesen megosszák a világgal legújabb alkotásaikat, ötleteiket, a különböző gyűjtő oldalakhoz való csatlakozás pedig a könnyebb elérhetőséget szolgálja. A megosztás kezdetben csak önkéntes alapon zajlott, de nem kellett sok időnek eltelnie ahhoz, hogy a különböző online és offline vállalkozások is felfigyeljenek a jelenségre, és megtapasztalják, hogy az amatőröknek gondolt felhasználók gyakran ugyanolyan minőségű munkát állítanak elő, mint hivatásos társaik, de jóval alacsonyabb áron. A crowdsourcing definíciója A felismerés hatására indult terjedésnek a crowdsourcing, azaz a vállalati feladatok kiszervezése a tömegeknek. Interneten olvasható cikkekben több magyar fordítás is olvasható: közösségi ötletbörze, tömegkútfő, közösségi közreműködés, tömegek bölcsessége, közösségek kiszervezése. Ezek többsége azonban nem adja vissza sem tartalmilag, sem hangzásilag azt a sokrétűséget, amit az eredeti angol szó takar (a crowdsourcing a crowd, vagyis tömeg és az outsourcing, azaz kiszervezés szavak összeolvadásából keletkezett). A közösségi ötletbörze olyan folyamat, amelyben a vállalatok, vagy egyéb szervezetek a tevékenységük egy pontosan meghatározott részegységét (feladatát) kihelyezik. A hagyományos kiszervezéssel ellentétben, a kihelyezés a közösség felé irányul, egy átfogóbb, nyíltabb, innovatívabb, más aspektusú megközelítés, megoldás reményében. A közösség általában online megoldásokat jelöl, ugyanakkor ez nem szükségszerű. A tevékenységet kihelyező szervezet a legjobb és/vagy a leggyorsabb feladatmegoldás(ok)ért cserébe ajánlhat fel fizetséget a csoport egy vagy néhány tagjának,de használhat más, nem pénzügyi ösztönzőket is, hogy munkára bírja a közösség tagjait. A crowdsourcing lényegesen különbözik a hagyományos outsourcing-tól, mivel itt a kiszervezés jellemzően egy előre meg nem határozott közönségnek történik, nem pedig előre pontosan kiválasztott, megnevezett csoportnak. A crowdsourcing során egy szervezet a hagyományos esetben belsőleg, saját dolgozók vagy alvállalkozók által elvégzett feladatokat a szervezettől független személyek nagy csoportjának szervezi ki, jellemzően online formában. Jellemzője, hogy a tömeg minden tagja csak egy kis részlettel járul hozzá a teljes feladat elvégzéséhez. Az elmúlt években számos további felhasználási formával bővült: a crowdvoting a tömegre bíz bizonyos döntéseket szavazáson keresztül, a crowdtesting a tesztelés területére vonja be a tömeget, a crowdfunding pedig különböző projektek finanszírozását oldja meg az online közösség segítségével. Az utóbbi években egyre népszerűbbek a crowdsourcingot kreatív feladatok (design, írás, illusztráció) kiszervezésére használó megoldások is. 20