KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE

FELSŐ-RÉPCEMENTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE JAVASLAT A FELSŐ-RÉPCEMENTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI TANÁCSÁNAK 2008. AUGUSZTUS.-I ÜLÉSÉRE KÉSZÍTETTE: NYME REGIONÁLIS PEDAGÓGIAI SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT DR. IKER JÁNOS IGAZGATÓ 1

I./ FEJLESZTÉSI TERV CÉLJAI A Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi közoktatás-fejlesztési stratégiáját 2007. év júniusában fogadta el a kistérség Társulási Tanácsa. Az azóta eltelt időszak társadalmi változásainak iránya, az Európai Uniós közoktatási tendenciák, a kormányzat szakmai tervei és költségvetési döntései, az Új Magyarország Fejlesztési terv programjai (TÁMOP, TIOP), valamint a közelmúltban elkészült Nyugat-dunántúli regionális közoktatás-fejlesztési stratégia a kistérségi együttműködés szerepének felértékelődését igazolja több területen. Különösen így van ez a nevelés-oktatás területén, amely az ország, a régió és a kistérség jövője szempontjából meghatározó terület: - a tudás alapú társadalom kialakításában, - a külső környezet kihívásaira előremutató válaszokat adó közösségek alakításában, - az egyéni boldogulás lehetőséget minden polgár számára felmutató, az esélyegyenlőséget, a versenyképességet, a minőséget biztosító közoktatási rendszer működtetésében. A közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési, fejlesztési terv (későbbiekben: fejlesztési terv) funkciója a fenti stratégiai irányokhoz illeszkedő cselekvési programok indukálása a fenntartó önkormányzatok, közoktatási intézmények és az intézményhasználók körében. A közoktatási törvényhez a régió oktatási stratégiai feladataihoz illeszkedő konkrét célok az alábbiakban fogalmazhatók meg: - a jelenlegi közoktatási helyzet áttekintése a fejlesztési terv kiindulásaként, - a nemzetközi, hazai és regionális trendek, gazdasági lehetőségek figyelembevételével a fő szakmai és intézményműködtetési irányok meghatározása, - a közoktatás irányításának és szakmai tartalmának fejlesztéséhez szükséges helyi és regionális feltételrendszer erősítése, - a közoktatás-fejlesztés orientálása, a fejlesztések indirekt befolyásolása a regionalitás, a szakmaiság és a gazdasági racionalitás alapján, - a közoktatás szerepének erősítése a humán szolgáltatások rendszerében, - az együttműködés ösztönzése a fenntartók között, 2

- észszerű, előremutató szakmai döntések előkészítése, támogatása, a helyi érdekérvényesítés távlati realitásai mellett. A terv akkor éri el célját, ha tiszteletben tartja az önkéntesség elvét, a fenntartói autonómiát, és olyan prioritások mentén mutat cselekvési irányt a közoktatás fejlesztésében, amelynek előnyeit hosszú távon minden szereplő élvezheti. A fejlesztési terv készítésének folyamata is ezt a szemléletet tükrözi, és az elkészítés módjában, a javaslatok megtárgyalásában modellezni akarja a kívánatos együttműködést. Az NYME Pedagógiai Szolgáltató Központja a beérkező adatok alapján alternatívákból álló javaslatcsomagot készített, amelyet a polgármesterek, jegyzők, intézményvezetők megtárgyaltak, majd a jelen véglegesített javaslat kerül a kistérség Társulási Tanácsa elé elfogadásra. Jelen kistérségi közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv ( a továbbiakban: intézkedési terv ) mellékletét képezi a Felső- Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás Esélyegyenlőségi Helyzetelemezése és Esélyegyenlőségi Terve. 3

II./ VAS MEGYEI KÖZOKTATÁS FEJLESZTÉSI TERV A megyei fejlesztési terv kiemelt középtávú céloknak, prioritásoknak a következőket tekinti az oktatási ágazat az előttünk álló időszakban: - az élethosszig tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén, - az oktatási esélyegyenlőtlenségek mérséklése, - az oktatás minőségének fejlesztése, - a pedagógus szakma fejlődésének támogatása, - az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése, - az oktatás tárgyi feltételeinek javítása, - a közoktatás költséghatékonyságának és irányításának javítása. Ezen kihívások olyan humánerőforrás-stratégiát kívánnak, amely hosszú távon biztosítja az oktatás stabilitását. A humánerőforrás-stratégiának az alábbi prioritásokat kell tartalmaznia: - egységes elvek alapján a megye közoktatási rendszerét stabilizálni szükséges - kistérségek (és települések) közoktatási ágazati irányításában résztvevő szakemberek és döntéshozók képzése és továbbképzése, - a megye pedagógusellátottságának magas színvonalát biztosítani képes pedagógusképzés és továbbképzés, - pedagógusok és intézmények munkáját támogató teljes körű pedagógiai szakszolgálati és pedagógiai-szakmai szolgáltatási ellátás, - kistérségi és mikrotérségi szinten a pedagógusok közös foglalkoztatását, valamint helyettesítését lehetővé tevő rendszer létrehozása, - létszámcsökkenés miatt feleslegessé váló pedagógusok felnőttképzésbe való bevonása, - intézmények társadalmi környezetének tájékozódását és tájékoztatását segítő rendszer kialakítása A megye intézményhálózatának és humánerőforrás fejlesztési irányvonalainak ismeretében a pedagógusképző felsőoktatási intézmény és szakmai szolgáltatók képesek közösen megtervezni a szükséges pedagógus szakok tartalmát, az egyes pedagógusképzési fokozatokra és szakokra célszerűen felveendő hallgatói létszámot. 4

A pedagógusok továbbképzése területén kiemelt szerepe legyen a felsőoktatási intézmény valamint a megye pedagógiai továbbképzésben szerepet vállaló szolgáltató közötti együttműködésnek, amely a tartalom fejlesztésére, a továbbképzések kiajánlására, megszervezésére és lebonyolítására egyaránt kiterjedhet. A megyei terv az intézkedési tervekkel kapcsolatban megfogalmazza, hogy a humánerőforrás szükséglet felmérése alapján meg kell határozni azokat a pedagógiai feladatokat, amelyek az egyes intézményekben nem, vagy csak nagy ráfordítással tudnak biztosítani. E feladatok ellátására a kistérségi és/vagy mikrotérségi szinten a társult önkormányzatok pénzügyi hozzájárulásával létre lehet hozni az utazó pedagógus-szolgáltatást, amely az egyes intézményektől tartósan távol lévő pedagógusok helyettesítését is képes ellátni. Jelen kistérségi intézkedési terv igazodik a megyei fejlesztési tervben megfogalmazottakhoz. 5

III./ A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI, GAZDASÁGI, NÉPESSÉGI JELLEMZŐI A kistérség területfejlesztési koncepciója 2007. év tavaszán készült el, azóta jelentős változás a településszerkezetben, a népesség létszámában, a gazdaság fő jellemzőiben nem történt. A változásokat a táblázatok adatai a 2005. évi statisztikai évkönyv szerint mutatják. A csepregi kistérség a Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében, a megye északi részén terül el. Közvetlenül határos Győr-Moson-Sopron megyével, története során 1950-ig jelentős része Sopron vármegyéhez tartozott, kapcsolatai oda máig erősek. Szomszédos kistérségei: északon a soproni, keleten-délkeleten a sárvári, délen a szombathelyi és nyugaton a kőszegi térség. A terület központja Csepreg, amely Szombathelytől 28 km, Győrtől 109 km, Budapesttől pedig 226 km távolságra fekszik. Sajátos módon a társulásnak a székhely mellett társszékhelye is van, mely a Csepreggel 2007. május 1.-től azonos rangon lévő Bükön található. A vizsgált terület közvetlenül nem határos ugyan Ausztriával, gyakorlatilag mégis határ mentinek tekinthető: egyfelől számos határon túli kapcsolódási pontja van (turizmus, bevásárlás, rokoni kapcsolatok stb.), másfelől a földrajzi közelség is erre vall. A korábbi megyei és kistérségi területfejlesztési dokumentumokban szereplő zsirai határátkelő szerencsére az erős lobbizás következtében a közelmúltban megnyílt, ezzel Bük és Csepreg számára 10 km-en belülire csökkentette a legközelebbi határállomás távolságát, ami a nemzetközi turizmus szempontjából jelentős előrelépés. A Répce-sík nevű kistáj a Sopron Vasi-síkság mezotájba nyert besorolást, ami a Nyugat-Magyarországi-peremvidék nevű nagytájnak a része. Mivel a kistáj számos tekintetben alföldi jelleget mutat ezért indokolt inkább a Kisalföldhöz sorolni. A kistáj területének lehatárolása bizonytalan, nagyobbik része Győr-Moson-Sopron megye területére esik, de a természetföldrajzi táj Ausztria területére is átnyúlik. Kelet-felé a Rábai teraszos sík felé a határa elmosódott, bizonytalan. 6

Fő vízfolyása a Répce, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet. A mérsékelten hűvös mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. A természeti erőforrások közül ki kell emelni az egész kistérségre gyakorolt jelentős hatása miatt - a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvizet, mely kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdő - gyógyidegenforgalom, melynek jelentősen befolyásolja a térség fejlődésére. Nagy lehetőséget rejt a Répce folyó, bővítheti az idegenforgalmi kínálatot, mint a vízi turizmus egyik potenciális helye. Kedvező természeti erőforrásként értékelhető a táj kiegyensúlyozott éghajlata elsősorban a takarmánynövények termesztése és az erre építhető szarvasmarha tartás szempontjából. Végül összességében jó a kistérség talaj adottsága, az átlagos aranykorona értéke magasabb, mint a megyében. A kistérség közlekedés-földrajzi helyzete összességében kedvező és a tervek megvalósulása esetén jelentősen javulni fog. Autópályák és autóutak még elkerülik, de mégsem mondható rá, hogy közlekedési árnyékhelyzetben fekszik. Közúti főközlekedési út kettő érinti. A különösen nyáron nagy forgalmú 84-es főút (Bécs- Sopron-Balaton) a kistérség keleti részén halad át, nagyon jelentős az egész térség számára. A kistérségben igen sűrű a mellékútvonal hálózat, de annak minősége nem megfelelő. A főközlekedési utaktól néhány kilométerre a térség belsejében keskeny, rossz minőségi utak találhatók. A minőség emelésén kívül hiányzik néhány, településeket összekötő mellékút. Jelenleg a kistérséget egyetlen vasúti vonalnak érinti, mely a Szombathely-Lövő- Sopron vasúti szárnyvonal. A kistérség területe 196,8 km 2, Vas megyében a második legkisebb a kőszegi után, a megye összterületének az 5,9%-a. Lakónépessége 2007. január 1-én 10.667 fő, a megye népességének 4,0%-a. Népességszámát tekintve az Őrség után a legkisebb. 7

Népsűrűsége alacsony, mindössze 59 fő km 2, az egyik legritkábban lakott kistérség a celldömölki, az őriszentpéteri és a vasvári mellett. Jelenleg a kistérségben 16 település található, közülük kettő város: Csepreg és 2007. május 1-től a városi rangot kapott, korábbi nagyközség Bük. A kistérség erősen aprófalvas jellegű, melynek mértéke meghaladja a megyei adatokat, hiszen a települések 70,6 %-a 500 fő alatti, azaz aprófalu. A megyében a kisebb településszámú, kistérségek közé tartozik, hiszen a 12 db 500 fő alatti település mellett három 500-999 fő közötti és kettő 2000-4000 fő lakosságú település alkotja. 2007. évtől Bük is városi rangot kapott, s így jelenleg megyénkben szokatlan módon - két azonos nagyságrendű város található a kistérségben. A Vas megyei kistérségek településhálózati jellemzői 2005-ban Település A települések nagyság szerinti (fő) megoszlása (%) Kistérség (db) 500-5-10-500 1-2 ezer 2-5 ezer 1000 ezer 10 ezer- Celldömölki 28 60,7 32,1-3,6-3,6 Csepregi 17 70,6 17,6-11,8 - - Körmendi 25 80,0 4,0 12,0 - - 4,0 Kőszegi 15 60,0 20,0 13,3 - - 6,7 Őriszentpéteri 22 81,8 13,6 4,6 - - - Sárvári 31 41,9 38,7 12,8 3,3-3,3 Szentgotthárdi 15 66,7 26,7 - - 6,6 - Szombathelyi 40 42,5 27,5 17,5 10,0-2,5 Vasvári 23 60,8 30,4 4,4 4,4 - - Vas megye 216 60,2 24,5 8,0 4,2 0,5 2,3 Forrás: Vas megye statisztikai évkönyve 2005 KSH Szombathely A kistérség falvak átlagnépessége, Bük városi rangja miatt csökkent, hiszen a 2007. évi adatok alapján a kistérség lakosságának 62,15 %-a városi lakos. A települések jelentős része kis lélekszámú, s a köztük levő távolság általában nem nagy, így a körjegyzőségek szerepe meghatározó. 8

A kistérségben 4 körjegyzőség működik, ezekhez összesen 15 település tartozik. Közigazgatásilag egy település Nagygeresd tartozik a Sárvári Kistérségben lévő Vasegerszegi Körjegyzőséghez. A kistérség településinek közigazgatási alapadatai Helység Körjegyzőség Körjegyzőség megnevezése Igazgatási rang kódja* székhelye Bő Község 3 Bük Város 1 Chernelházadamonya Község 4 Bő Csepreg Város 1 Gór Község 4 Bő Iklanberény Község 4 Sajtoskál Lócs Község 4 Sajtoskál Mesterháza Község 4 Bő Nagygeresd Község 4 Vasegerszeg Nemesládony Község 4 Simaság Répceszentgyörgy Község 4 Bő Sajtoskál Község 3 Simaság Község 3 Tompaládony Község 4 Simaság Tormásliget Község 2 Csepreg Tömörd Község 2 Csepreg * Körjegyzőségi kódok: 1 = önálló polgármesteri hivatalt működtető önkormányzat 2 = önálló polgármesteri hivatalt működtető és körjegyzőségi székhely megyei jogú város, város, nagyközség önkormányzata, ahol a városi, nagyközségi jegyző látja el a körjegyzői feladatokat 3 = körjegyzőséghez csatlakozott község önkormányzata, amely egyben a körjegyzőség székhelye 4 = körjegyzőséghez csatlakozott község önkormányzata, a körjegyzőség székhelye más helységben van 9

A Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társuláshoz tartozó önkormányzatok összesített adatai Vizsgált terület adatok Lakónépesség száma 10715 Állandó népesség száma 10653 Állandó népességből a 0-2 évesek száma 261 Állandó népességből a 3-5 évesek száma 263 Állandó népességből a 6-14 évesek száma 875 Állandó népességből a 15-18 évesek száma 486 Állandó népességszám változása 1990-2006 (- / +) * Lakónépesség megoszlása a települések között 328; 3% 611; 6% 422; 4% 130; 1% 111; 1% 306; 3% 166; 2% 126; 1% 39; 0% 285; 3% 280; 3% 339; 3% 639; 6% 3425; 31% 3306; 31% 202; 2% Bő Bük Chernelházadamonya Csepreg Gór Iklanberény Lócs Mesterháza Nagygeresd Nemesládony Répceszentgyörgy Sajtoskál Simaság Tompaládony Tormásliget Tömörd A fenti táblázatok a demográfiai helyzetéről adnak áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a mikrotársuláshoz tartozó településekre nagyrészben jellemző, kivételt képez ez alól Bük városa. A fejlesztés esetleges irányát az önkormányzatoknak a Településfejlesztési koncepcióban kell meghatároznia. A népességcsökkenés a települések többségére jellemző, azonban a kistérségi székhelyhez közeli településeken a lakosságcsökkenés kevésbé jelentős mértékű. A 10

lakosság csökkenését több önkormányzat telekkialakításokkal és az új telkek eladásával igyekezett megállítani. A térségbe tartozó településen élő családok zöme 1-2 gyermeket nevel, sajnálatosan kevés a nagycsaládosok száma. A gyermekek zöme teljes családban él. Hazánkban a lakosság természetes fogyásából és a nők születéskor várható hosszabb életkorából, és alacsonyabb mortalitásából fakadóan folyamatosan növekszik a nők aránya, egyre nagyobb a nőtöbblet. Különösen 1990-től erősödött fel ez a tendencia. Ez jellemző Vas megyére is, ahol a lakosság 51,8%-a nő, s a feminitási index (1000 férfira jutó nők aránya) 1075. A megye minden kistérségében nőtöbblet van, a legnagyobb a szombathelyiben. A csepregi kistérségben 2001-ben 5940 nő és 5585 férfi élt, a nők aránya 51,5 a férfiaké 48,5 %. A kistérség feminitási indexe 1062, amely megyén belül viszonylag kedvező, (harmadik-negyedik legkisebb), de a tendencia kedvezőtlen. 1990-hez képest növekedett a nőtöbblet, bár kisebb mértékben, mint a megyében. A kistérség vándorlási pozitívuma okot ad a bizakodásra, hiszen a bevándorlás valamelyest javítja, a nemek arányát, mivel a vándorlók többsége férfi és fiatalabb korösszetételű. A népesség összetételében az egyik legfontosabb mutató, a korszerkezet. A mindenkori fiatalok aránya ad tájékoztatást arról, hogyan kell tervezni az óvodákban és iskolákban, elsősorban az általános iskolákban a gyermeklétszámot. Az időskorúak aránya a szociális és egészségügyi intézményrendszer kialakításához és szükséges átalakításához ad támpontot. A 15-59 évesek aránya pedig a mindenkori munkaerőállományt határozza meg, így nagysága és alakulása kihat a gazdaságra. Hazánkban közel három évtizede elöregedik a népesség. A kedvezőtlen folyamatot a népesség természetes fogyása és a születéskor várható élettartam kismértékű kitolódása magyarázza. Ez a tendencia az aprófalvas szerkezetű Vas megyében és ezen belül a csepregi kistérségben kicsit korábban kezdődött, mint országosan, s mértéke is valamivel jelentősebb. Az elöregedési folyamat tendenciája ráadásul egyre gyorsuló, és egyelőre nincs jele annak, hogy a közeljövőben megfordulna. A csepregi kistérség korösszetétele kedvezőtlen, alacsonyabb a gyermekkorúak aránya (16,3%), ugyanakkor magasabb az időskorúaké (22,9%), mint a Vas megyei átlag, s a munkaerőállomány (15-59 évesek) is kisebb arányú (60,8%). Elsősorban az oktatási intézményekben okozhat problémát a gyermekkorúak csökkenő és alacsony aránya. 11

Hazánkban, ezzel együtt Vas megyében is, közel két évtizede csökken a népesség gazdasági aktivitása. Mindez a népesség folyamatos elöregedése egyre többen vannak a 60 év felettiek, a nyugdíjasok, vagyis inaktívak másrészt a munkába állás kitolódása okozza. Mindeközben folyamatosan csökken a gyermek létszám, egyre kevesebb az eltartott. Vas megye népességének a gazdasági aktivitása kissé az országos átlag alatti, tekintettel arra, hogy erősebb a népesség fogyás, valamint elöregedettebb a népesség. Ugyanakkor a kedvezőtlen tendencia megállni, szerencsésebb esetben megfordulni látszik az elmúlt néhány évben. A csepregi kistérségben a gazdasági aktivitás alacsonyabb szintű, mint a megyében. A népességnek csupán 42,2 százaléka aktív, ez a vasvári és az őriszentpéteri kistérség után a legalacsonyabb. Ebből egyenesen következően magasabb a megyei átlagnál mind az inaktív keresők, mind az eltartottak aránya. Ez utóbbi kivételével mindez, munkaerő piaci szempontból egyértelműen kedvezőtlen. A kistérségen belül igen nagyok a különbségek településszinten. Kimondottan előnyös, magas, a népesség gazdasági aktivitása Bükön a kistérség egyik központjában, ugyanakkor a másik központban, Csepregen mindez kedvezőtlen. Hazánkban az 1990-es rendszerváltozást követően rendkívül gyorsan megváltozott az aktív keresők foglalkozási szerkezete. A piacgazdaságra való áttérés foglalkozási szerkezet váltást eredményezett. Jelentősen lecsökkent az agráriumban, kismértékben az iparban dolgozók aránya, vele párhuzamosan számottevően növekedett az egyéb (tercier) szektorban foglalkoztatottak aránya. Mindez Vas megyében is lejátszódott, azzal a különbséggel, hogy itt egy késői iparosodás történt, vagyis nem csökkent az ipari dolgozók aránya, csak a mezőgazdaságból mentek át emberek a tercier szektorba dolgozni. Hazánkban Vas megye (Komárom és Fejér megye mellett) a legiparosodottabb megye, a foglalkozási szerkezetet figyelembe véve. A csepregi kistérségben a foglalkozási szerkezet inkább követi az országos, mintsem a megyei tendenciákat. Az iparban foglalkoztatottak aránya ebben a kistérségben a legalacsonyabb, ugyanakkor legtöbb itt az egyéb szektorban dolgozók aránya, míg az agrár szektorban kissé többen dolgoznak. A kistérségben az önkormányzati adatszolgáltatás alapján 178 fő munkanélkülit tartanak nyilván. Szám szerint a legtöbb munkanélkülit a kistérségben Csepregen (88 fő), Bőben (15 fő) és Bükön (13 fő) van. A lakosságszámhoz viszonyítva magasnak mondható a munkanélküliek aránya: Répceszentgyörgyön (4,5 %), Nagygeresden (3,3 %), Tompaládonyban (3 %), de ezen értétek még mindig az országos átlag alatt 12

vannak (7 %) 1. Nagyon alacsony a munkanélküliség Simaság (0,2 %), Bük (0,4 %), Sajtoskál (0,5 %), Lócs (0,8 %) községekben. Munkanélküliek számának alakulása a kistérség településein fő 100 90 80 7 0 60 50 40 30 15 20 13 10 0 Bő Bük Chernelházadamonya 88 3 10 10 5 10 5 5 1 1 2 2 1 7 Csepreg Gór Iklanberény Lócs Mesterháza Nagygeresd Nemesládony Répceszentgyörgy Sajtoskál Simaság Tompaládony Tormásliget Tömörd A népességmozgással kapcsolatban alapvetően a közeli településekről és városokból, távolabbi településekről, távolabbi városokból történő bevándorlás és a közeli településekre, városba, távolabbi településekre, városokra, valamint a megyeszékhelyre történő elvándorlás jellemző. A települések elhelyezkedése kedvező, főútvonalak közelében találhatóak, jó közlekedési lehetőségekkel a kistérség városai, valamint a megyeszékhely felé. Jellemzően a fiatalok helyben maradnak, kevés azok száma, akik más kistérséget választanak lakóhelyükül. Bükön, Csepregen és Nagygeresden a legjellemzőbb a külföldről történő bevándorlás. Nagygeresd községből a közeli városokban, Bük városból a közeli városokba, valamint Szombathelyre, a megyeszékhelyre vándorolnak el leginkább. A kistérségben a 0-18 éves korosztály 8,7 %-a részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben. Magas, 118 (71,95 %) azon gyermekek száma, akiknek szülei nem nyilatkoztak gyermekük, gyermekeik hátrányos helyzetének voltáról. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek 74,39 %-a városban él. 1 Forrás: www.ksh.hu 13

A térségben hátrányos helyzetű gyermekek száma összesen az önkormányzati adatszolgáltatás alapján 164 fő, melyből a halmozottan hátrányos helyzetűek száma: 46 fő. Községek közül Tömördön (12 fő) és Tormásligeten (15 fő) a kistérség többi településéhez képest arányosan magasnak mondható a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek száma. A több településen belül értelmezhető a külterület fogalma, de nincsenek elkülönített telepek, etnikailag szegregált lakókörnyezetben élő gyerekek. A települések népessége a gyermekkel kapcsolatos közszolgáltatások egy részét a mikrotérség központi székhelyén, a többit Csepregen, Bükön, Répcelakon és Szombathelyen éri el. A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédia megvalósítása helyi, a közoktatási intézményekben dolgozó szakemberrel történik, a feladatokhoz a többcélú kistérségi társulás oktatási együttműködésében való részvétel alapján kiegészítő forrásokat is bevonnak. Az oktatási intézményekben rendelkezésre áll a logopédiai feladat ellátásához szakember. A gyermekjóléti alapszolgáltatások közül a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet ellátatlan. Ezekben az esetekben igényfelmérések szükségesek, és ezek alapján további megfontolás tárgya a szakszolgálat megszervezése. A kistérség településein négy közoktatási társulás működik, mely a kistérség önkormányzatait 2 kivételével lefedik: A társulások az alábbi intézményeket tartják fenn: Bői Általános Iskola és Óvoda; Dr. Csepregi Horváth János Általános Iskola, Zeneiskola-alapfokú művészetoktatási intézmény, Óvoda és Bölcsőde Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény; Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola és Vendéglátóipari Szakiskola; Csodaország Óvoda Bük. A társult önkormányzatok összesített adatait a következő táblázat mutatja a közszolgáltatások elérhetőségével kapcsolatban: 14

Közszolgáltatások elérhetősége a kistérség településeiről Közszolgáltatások Mikrotérségben Más településen KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Répcelak (10-15 km) A szolgáltatás ellátatlan Általános iskolai oktatás 1-4. X Répcelak (10-15 km) Általános iskolai oktatás 5-8. X Répcelak (10-15 km) Alapfokú művészetoktatás X Répcelak (10-15 km) KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Gyógypedagógiai tanácsadás Szombathely (35 km) Korai fejlesztés és gondozás Szombathely (35 km), Répcelak (10-15 km) Fejlesztő felkészítés X Répcelak (10-15 km) Nevelési tanácsadás X Szombathely: PSZFK ( 35 km ) Logopédiai ellátás X Répcelak (10-15 km) Továbbtanulási, pályaválasztási Szombathely: PSZFK tanácsadás (35 km) Gyógytestnevelés X Répcelak (10-15 km) GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X (Bük, Csepreg) Bölcsőde X (Csepreg) X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona Szombathely (35 km) X Az önkormányzatok tehát az intézményi társulás által fenntartott intézményeken keresztül biztosítják a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott alapfeladataikat, miszerint gondoskodniuk kell az óvodáról, alapfokú nevelésről és oktatásról. Az integráció elsődleges célja az intézmények megtartása, társulás formájában történő fenntartása volt, hiszen a jogszabályi feltételek, illetve a támogatási rendszer megváltozásával szinte ez maradt az egyedüli és kizárólagos út a települési intézményrendszer működtetéséhez. 15

E többletfeladatokkal együtt többletkompetenciák, speciális ellátásokra felkészült szakemberek alkalmazásának indoka is felmerül, amelyek révén az intézményi társulás által fenntartott intézményekben tanuló gyermekek számára többletszolgáltatások nyújtása is lehetségessé válik. Az intézményi társulás kiterjedt fenntartói köre, beiskolázási körzete és az intézmény nagysága miatt érdemes átgondolni a speciális feladatok felvállalását, biztosítását. Ennek esélyegyenlőséggel kapcsolatos vetülete az, hogy a felzárkóztatás, az egyenlőtlen esélyek kiküszöbölését szolgáló foglalkozások biztosítására alkalmas szakember foglalkoztatása is lehetséges ekkora intézmény esetében. Az intézményekben a logopédiai ellátást igénylő gyermekek az ellátáshoz hozzá tudnak jutni, s egyben a gyógy-testnevelés és a gyógypedagógiai tanácsadás is ellátott szakszolgálati feladatok. Az intézményi társulásokban részt vevő önkormányzatok a közszolgáltatások jelentős részét nem saját fenntartású intézményén keresztül szervezik meg. Erre a hatályos törvények lehetőséget biztosítanak, hiszen a feladat-ellátási kötelezettség nem csak saját intézmény fenntartásával valósulhat meg. Az oktatáshoz kapcsolódó közszolgáltatások a mikrotérségben intézményi társulási keretek között szervezettek. A gyermekjóléti szolgálat működtetése szerepel a társulási megállapodásban. A kistérségben a Büki Alapszolgáltató Központ és a Csepregi Szociális Központ biztosítja a feladatellátást a fenntartókkal kötött feladatellátási megállapodás szerint. A csepregi intézmény Csepreg, Tömörd és Tormásliget, a büki intézmény a kistérség többi településén látja el a feladatot. Persze kockázati tényezőt jelenthet, ha a közszolgáltatások szervezeti hátterét nem a fenntartó biztosítja, de együttműködési szerződésekkel, társulásokkal a feladat költséghatékonyan megoldható és működtethető. A továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás esetén meg kell vizsgálni, minden érintett gyermek hozzájut-e a megfelelő szolgáltatáshoz. A családi napközi esetében és a házi gyermekfelügyelet kapcsán további vizsgálatok szükségesek, igényfelmérés, környezet-tanulmányok, hogy a feladatellátás megoldott legyen igény esetén. 16

IV./ A FELSŐ-RÉPCEMENTI TÖBBCÉLÚ KISTÉRSÉGI TÁRSULÁSBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOK BEMUTATÁSA A települések bemutatása során felhasználásra kerültek az önkormányzati honlapok és a wikipedia honlap is. Bő Községi Önkormányzat A Répce-sík déli peremén, a Répce partján fekszik Bő község, amelyet mind a négy szomszédjával műút köt össze. Jóllehet Sárvár és Szombathely viszonylag messze vannak (21, illetve 34 km-re), és a legközelebbi város, Csepreg is 10 km távolságban található, a falu fekvése mégis kedvezőnek mondható, hiszen csak négy kilométerre van Bükfürdőtől, ami talán fontosabb a lakosság megélhetése szempontjából, mint az említett városok. A községben, a népességi csúcs 1920-ban volt 1219 fővel. A II. világháború óta 40%-kal csökkent a falu népessége, amely jelenleg 666 fő, a népsűrűség 64 fő/km 2. A természetes fogyásból és az elvándorlásból adódó csökkenés 1990 óta megállt, sőt kissé nőtt a község lakónépessége. A nemek struktúrája viszonylag kiegyenlített, ezer férfira 1020 nő jut. A lakosság átlagos iskolai végzettsége magasabb a megye falvainál. 1990-ben 8,6 osztály volt a 7 éven felüliek esetében. A népesség gazdasági aktivitása alacsony, a munkanélküliek száma az elmúlt 2 évben csökkent, a ráta jelenleg 5,3%. 1999-ben 21 főt regisztráltak munkanélküliként. Kedvező, hogy a regisztrált munkanélküliek közül 12 fő kap ellátást és kevesen (3 fő) részesülnek szociális jövedelempótló támogatásban, viszont 8 fő már tartósan van munka nélkül. A falu foglalkozási szerkezete urbánus. Az aktív keresők több mint fele (52,0%) a szolgáltatásban, közel 1/3-a (31,0%) az agrár-gazdaságban és 17,0% az iparban dolgozik. A munkavállalók jó része a turizmusból él, sokan járnak be Bükre. A község ellátottsága, a humán szféra színvonala, ugyan messze elmarad szomszédja, Bük mellett, a település mégis mikrocentrumnak minősül, hiszen négy falura terjed ki a vonzása. Itt van a körjegyzőség központja. A faluban postahivatal, iskola (18 tanárra 145 diák jut), rendelő, 56 fős, 4 pedagógussal rendelkező óvoda, kultúrház, valamint orvosi rendelő működik. A településen 303 lakás található, 2,20 lakos jut tehát egyre, s ez a megyei átlagnál némileg jobb ellátottságot jelent. A kommunális infrastruktúra terén 100%-os a 17

közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, a vízbázis Bükön van. A lakások 71%-át vezetékes gázzal fűtik, a csatornahálózatba a lakások több mint 1/3-a be van kötve. A közlekedési-távközlési infrastruktúra megfelelő: a portalanított utak aránya magas, s a telefon fővonalak száma 337/ezer fő. Bő gazdasága a hagyományos mezőgazdasági tevékenységek mellett az idegenforgalomra, Bük közelségére épül. A vállalkozói aktivitás magas. A gyógyfürdő közelsége jelentős jövedelmek forrásává teszi a szálláshely-szolgáltatást és vendéglátást a községben. Ennek megfelelően számottevő a kereskedelmi szálláshelykapacitás. A fejlesztési elképzelések középpontjában a turizmus áll. Terveznek kerékpárutat, a Répcére víziélmény-turizmust, előtérbe kerül a lovaglás és a vadászat. A településen működik a mikrotérség közoktatási intézménye az Általános Iskola és Óvoda, melyet 2008 január 1-től hét, a kistérségbe tartozó önkormányzat működtet intézményfenntartó társulásban. A munkanélküliek aránya 2,25 %-os, mely az országos átlag alatt van. A tartós munkanélküliek száma 1 fő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 3 fő részesül. A 0-18 éves korosztály aránya 18,5 %-os, s csökkenő tendenciát mutat. A közoktatási alapfeladatok helyben, a közoktatási szakszolgálati feladatok közül a gyógypedagógiai tanácsadás, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, valamint a nevelési tanácsadás Szombathelyen ellátott. A gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatás Bükön biztosított. A bölcsődei nevelési, családi napközi, házi gyermekfelügyelet és a családok átmeneti otthona ellátatlan gyermekjóléti alap- és szakellátás. Az ellátott közszolgáltatás többsége társulásban biztosított. A Bőben működő intézmény fenntartói köre rendkívül széles, ezért a bejáró gyerekek és tanulók aránya magas. Bük Város Önkormányzata Az Európa szerteismert Bükfürdő a 20. század második felében Magyarország egyik legjelentősebb gyógyfürdőjévé fejlődött. A kb. 3000 lakosú Város Magyarország nyugat-dunántúli idegenforgalmi régiójában található. Az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál, a Répce-síkon fekvő üdülőhely 18

Szombathelytől 27 km, Soprontól 47 km távolságra helyezkedik el. Az osztrák határ közelsége meghatározó jelentőségű a fürdőhely és a régió fejlődésében. Bük nemzetközi hírneve elsősorban a fürdőnek köszönhető, mely helyi adottságra épülve számos turistát vonz a településre. Ahhoz azonban, hogy ezt a bővülést a település követni tudja, jelentős fejlesztésekre volt szükség a község életében. Az elmúlt években több mint 1,5 milliárd Ft összegű fejlesztést hajtott végre az önkormányzat. Megszépültek a közterek, felújításra és bővítésre kerültek a középületek, mentőállomás és szilárd hulladéklerakó létesült, új utak, játszóterek épültek Új funkciókkal bővült a település: kistérségi szerepkörben a Csepregi kistérség társközpontja lett, a kistérség 14 települését ellátó Központi Orvosi Ügyelet és a kistérségen túlnyúló ellátási területű Mentőállomás székhelye. Az Alapszolgáltatási Központ és az Egészségügyi Szolgálat a település lakóin túl a környező falvak lakóinak nyújt szociális és egészségügyi ellátásokat. Az önkormányzat tudatosan készülve a jövőre, fejlesztési terveket készíttetett szinte minden területen (sport, kultúra, ifjúság, esélyegyenlőség, informatika, szociális ellátások), 2006-ban pedig elkészíttette településfejlesztési koncepcióját. Az óvoda és az általános iskola mellett, a munkaerő-piaci igényekhez igazodva a községben Vendéglátóipari Szakiskola működik, 120 tanulóval. Bár a település legnagyobb foglalkoztatója Nestlé Hungária Kft., jelentős gazdasági erőt képvisel a Büki Gyógyfürdő Zrt., Danubius Thermal Sport Hotel, valamint számos további helyi vállalkozás (idegenforgalom, kereskedelem területén, melyek munkaerő-igényüket a környező településekre is alapozzák. A település műszaki infrastrukturális ellátottságára jellemző, hogy teljes egészében kiépült a vezetékes ivóvíz /1972/; a szennyvízhálózat /1996/; a vezetékes gáz /1991/, a csapadékvíz elvezetése döntő mértékben megoldott, a kiépítésre váró utcákra az önkormányzat kész tervekkel rendelkezik. Az önkormányzat tulajdonában lévő belterületi utak teljes hosszban, teljes egészében szilárd burkolattal (bitumen) ellátottak. A településen 7,5 km hosszban kiépített kerékpárút van. A település lakosságának a száma 2007. január 1-én 3269 fő volt, mely az elmúlt évtizedekben 1990-től 405 fővel nőtt. A bevándorlás főképp a távolabbi 19

városokból és külföldről történt. Az elvándorlás pedig a közelebbi városokba és a megyeszékhelyre történő a jellemző. A munkanélküliségi ráta fél százalék alatti, azaz rendkívül alacsony. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő lakosok száma 35 fő, akik közül kettő szülei nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetükről. A közoktatási intézményi feladatok ellátásáról az önkormányzat társulásban fenntartott intézmények keretében gondoskodik, tehát az óvodai nevelés, az általános iskolai oktatás és az alapfokú művészetoktatás helyben ellátott. A számos szakszolgálati feladatok (fejlesztő felkészítés, nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) és a gyermekjóléti alapellátások közül az iskolai napközi szintén a helyben működő intézményeken keresztül ellátott feladat. A településen élő gyerekek és tanulók többsége a helybeli közoktatási intézmény veszi igénybe. Alacsony azoknak a száma, akik a szomszédos Csepregre, Ausztriába vagy Szombathelyre járnak el. Az intézményekbe a bejáró gyerekek és tanulók száma azonban a szűk fenntartói kör ellenére magas. Chernelházadamonya Községi Önkormányzat Közigazgatásilag a bői Körjegyzőséghez tartozó település, melynek lakossága 2007. január 1-én 220 fő volt. A 0-18 éves korosztály aránya 20 %-os. Az óvodások és az iskolás tanulók az önkormányzat által fenntartott bői intézménybe járnak. A munkanélküliség a faluban az országos átlag alatt van. A településen élő gyerekek közül 4 fő részesül rendszeres gyermekvédelmi kedvezménybe, s szüleik nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről. A községre a népességvándorlás nem jellemző. A bői Általános Iskola és Óvoda fenntartójaként a közoktatási feladatok Bőben, a szakszolgáltatások Szombathelyen ellátottak. Csepreg Város Önkormányzata Csepreget lényegében elkerülik a fontosabb távolsági utak. A település kialakulását elsősorban a Répce átkelője magyarázza, az itt kialakuló település fő tengelyeit a Sárvár-Kőszeg és a Szombathely-Sopron utak alkották. Szombathellyel a Tömördön át vezető 22 km-es út köti össze. Sopron felé Zsirán és Fülesen (Nikitsch) át vezetett közvetlen összeköttetés (35 km). Kőszegre Horvátzsidányon át vezet az út (15 km). 20