Mitchell Moffit & Greg Brown az AsapSCIENCE YouTube-csatorna alapítói Instant tudomány GYAKORI KÍNZÓ KÉRDÉSEK, KÖZISMERT MENDEMONDÁK ÉS KÜLÖNÖS JELENSÉGEK MEGFEJTÉSE Illusztrációk: Greg Brown, Jessica Carroll, Mitchell Moffit
Mi volt eló bb, a vagy tyúka tojás? Ez a kérdés az ókori görögöktôl kezdve egészen a huszonegyedik századig izgatta az embereket. Ma is bármit megadnánk, ha tudnánk, a tyúk volt-e elôbb, vagy a tojás. 61
Ha szó szerint értjük a kérdést, könnyû a válasz. Tojással szaporodó állatok már 340 millió éve, jóval a csirke elôtt is éltek a földön. Gyakorlatilag tehát a tojás megelôzte a tyúkot. Tyúkpártiak Az egyik oldalon vannak a tyúkpártiak. A kutatások szerint a tyúktojás létrejöttéhez szükséges OV-17 fehérje csakis a csirkék petefészkében található meg. Nélküle pedig nem alakulhat ki a tyúktojás héja. Tyúk nélkül tehát gyakorlatilag nem lehetséges a tyúktojás. Ha azonban szerencsésebben fogalmazunk, a kérdés így hangzik: mi volt elôbb, a tyúk vagy a tyúktojás? Okok és következmények ciklikus viszonyára vonatkozik. Nevezetesen, ha a tyúk a tojásból kel ki, akkor honnan lett a tojás? Feltehetôleg egy másik tyúkból, aki viszont szintén tojásból született. És így tovább. Na, de melyik volt elôbb? Ez persze azon áll vagy bukik, hogy eleve hogyan definiáljuk a tyúktojást. Végsô soron olyan tojás-e, amelyet tyúk tojt, vagy amelyikbôl tyúk lesz? Nyilvánvaló, hogy az a tyúk is lett valamibôl, amelyiknek a szervezetében OV-17 található. De ha az elefánt tojna egy tojást, amelyet oroszlán keltene ki, akkor elefánt- vagy oroszlántojásról beszélnénk-e? 62 63
Tojáspártiak A tojáspártiak álláspontja a másik lehetôség. A szaporodás során két szervezet DNS formájában örökíti tovább a genetikai információját. A DNS másolódása azonban sohasem száz százalékig pontos, az új szervezetben sokszor apró módosulások jönnek létre. Ezek a kis DNS-mutációk generációk százezrei alatt új fajokat hoznak létre. A genetikai mutációnak azonban a zigótában vagy elsô sejtben a megtermékenyített tojásily módon a tyúkhoz ban kell lejátszódnia. Egyetlen mutáció azonban sohasem elegendô egy új faj kialakulásához. Bár az ember szeret minden létezô dolgot más-más, különbözôképpen nevezett csoportokba sorolni, ez azon alapul, ahogy a dolgok ma kinéznek, és nem amilyenek évmilliókkal ezelôtt voltak. Az evolúció folyamata olyannyira fokozatos, hogy a prototyúktól születô tyúkot sohasem tekinthettük abban a pillanatban egy új faj keletkezésének. Ez ahhoz hasonlít, ahogy a kutya alakult ki a farkasból. Miközben az ember elkezdett együtt élni a háziasított farkassal, lehetetlen megragadni azt a pillanatot, nagymértékben hasonló amikor egy farkastól az elsô kutyakölyök született. élôlénynek nevezzük prototyúknak párosodnia kellett egy protokakassal, hogy apró genetikai mutáció révén létrehozzák az elsô tojásban növekvô csirkét. MUTÁCIÓ Vagyis a tojás volt elôbb? A tyúkpártiak erre azt mondanák, hogy a csirke nevelkedett a prototyúktojásban. 64 65
Sokkal inkább igaz, hogy egyes vonások a szelekciós nyomásnak megfelelôen alakultak. Kiválasztottuk az embertôl kevésbé tartó és kevésbé agresszív farkasokat, és így számtalan generáció után hatalmas genetikai és viselkedésbeli változások jöttek létre. Visszajutunk tehát az osztályozás problémájához, és a mi az a tyúktojás kérdéséhez, amely meglehetôsen értelmetlen kérdés. Végsô soron azonban abban mindannyian megegyezhetünk, hogy akár tyúktojásnak, akár prototyúk-tojásnak nevezzük, az elsô igazi tyúknak tojásból kellett kikelnie. Tehát két elképzelhetô lehetôség van: Bizonyos korai, tojással szapo rodó lényekbôl fokozatosan kialakult a prototyúk-tojást tojó prototyúk. Az egyik tojásban egy genetikai mutáció olyan szelekciós elônnyel járó apró változást hozott létre, amely végül létrehozta az elsô tyúktojást tojó csirkét. Eszerint, ha szó szerint vesszük, a tyúk volt elôbb. Egy prototyúk csirkét tojt egy olyan tojásban, amelyet ma tyúktojásnak minôsítenénk. Ily módon a tojás volt elôbb. A tojás volt eló bb. 66 67
Tartalom Gyakran felmerülô kérdések, mendemondák, különös jelenségek megfejtése Megfázik-e, aki fázik? 9 Hangos fingnak nincsen szaga? 15 Rosszat tesz-e, ha ropogtatjuk az ízületünket? 21 Van-e értelme az öt másodperces szabálynak? 25 Mi fáj jobban, a szülés vagy a tökön rúgás? 31 Sûrûbb lesz-e a szôr, ha borotváljuk? 39 Tudunk-e akkorát tüsszenteni, hogy kiessen a szemünk? 45 Meggyulladhat-e az ember csak úgy magától? 51 Ártalmas-e a korlátlan tévénézés? 57 Mi volt elôbb, a tyúk vagy a tojás? 61 Testbeszéd Kihagy az agy 71 A rossz lehelet tudománya 77 Életmentô takony? 83 Van-e ellenszere a csuklásnak? 89 Az izomerô titka 95 Mitôl szôrösek a férfiak? 101 Az öregedés titka 107 Agyfagyás 113 Hipotézisek Elképzelhetô-e egy zombikatasztrófa? 121 Mi történne, ha ki sem lépnénk a házból? 127 Érzékelés Mi okozza a zsibbadást? 135 Mitôl van a viszketés? 141 A szelfi tudománya miért utáljuk a rólunk készült képeket? 147 Hová tûnik a fény, ha eloltjuk a lámpát? 152 Miért telik gyorsabban az idô, ahogy öregszünk? 155 Szenvedélyes szex és egyéb szerelmi ügyek Vonzalom 165 Megszakad a szív 169 Szeretet és szerelem tudományos nézôpontból 175 Az orgazmus tudománya 181 Könnyû Katát táncba vinni? 187 A rosszaság nyomában Mit kell tudni a káromkodásról? 195 A hazugság tudománya 199 A halogatás tudománya 205 A másnaposság tudományos gyógymódja 211 Alvás, ébredés, szunyókálás, álom A frissítô szunyókálás legfrissebb tudománya 219 Mit kell tudni a hajnali merevedésrôl? 223 A tudatos álom titka 229 Mi az a csipa? 235 Használjuk-e a szundikálás gombot? 241 Mi lenne, ha többé nem aludnánk? 247 Köszönetnyilvánítás 254