AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (EU IFRS) SZERINT KÉSZÍTETT KONSZOLIDÁLT, AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA

VISONKA Nyrt. 2014.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója A VISONKA Takarmánykeverő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (EU IFRS) SZERINT KÉSZÍTETT KONSZOLIDÁLT, AUDITÁLT BESZÁMOLÓJA A 2014. DECEMBER 31-ÉVEL LEZÁRULT ÉVRŐL Obertin Roland vezérigazgató

TARTALOMJEGYZÉK Oldal Független könyvvizsgálói jelentés 3 Konszolidált mérleg 5 Konszolidált átfogó eredménykimutatás 6 A konszolidált saját tőke változása kimutatás 7 Konszolidált Cash Flow kimutatás 8 Kiegészítő melléklet a konszolidált pénzügyi beszámolóhoz 9 Üzleti jelentés 33 2

VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Mérleg ESZKÖZÖK 2014.12.31 2013.12.31 Melléklet Befektetett eszközök Ingatlanok, gépek, berendezések 12 442 412 468 854 Immateriális javak 13 1 773 2 015 Goodwill - - Egyéb tartósan adott kölcsön - - Halasztott adókövetelések 22 5 772 59 Befektetett eszközök összesen 449 957 470 928 Forgóeszközök Készletek 14 53 070 97 061 Vevők és egyéb éven belüli követelések 15 113 349 345 160 Tényleges adókövetelés 2 854 2 854 Értékpapírok - - Pénzeszközök 16 18 352 19 745 Forgóeszközök összesen 187 625 464 820 Eszközök összesen 637 582 935 748 FORRÁSOK Saját tőke Jegyzett tőke 17 490 000 490 000 Tőketartalék 17 1 1 Saját részvények - - Eredménytartalék -84 905-16 140 405 096 473 861 Nem irányító részesedés - - Saját tőke összesen 405 096 473 861 Hosszú lejáratú kötelezettségek Pénzügyi kötelezettségek 18 22 449 67 346 Halasztott adó kötelezettségek 22-1 759 Hosszú lejáratú kötelezettségek összesen 22 449 69 105 Rövid lejáratú kötelezettségek Céltartalékok 19 716 1 281 Pénzügyi kötelezettségek 20 89 622 58 245 Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 21 119 699 333 256 Rövid lejáratú kötelezettségek összesen 210 037 392 782 Kötelezettségek és saját tőke összesen 637 582 935 748 5

VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált IFRS Átfogó eredménykimutatás (e Ft-ban kifejezve, kivéve a részvényenkénti számokat) 2014.12.31 2013.12.31 Melléklet Értékesítés nettó árbevétele 3 703 928 2 270 745 Értékesítés költségei 4-554 756-2 091 396 Bruttó haszon 149 172 179 349 Anyagköltségek 56 667 3 232 Személyi jellegű ráfordítások 86 062 122 741 Igénybevett szolgáltatások 6 30 728 43 582 Értékcsökkenés és amortizáció 12,13 25 442 26 950 Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó 7 15 313 14 467 Működési költségek 214 212 210 972 Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye -65 040-31 623 Pénzügyi tevékenység nettó eredménye 8-11 136-18 124 Adózás előtti eredmény -76 176-49 747 Jövedelemadók 9-7 411 269 Adózott eredmény -68 765-50 016 Egyéb átfogó jövedelem - - Teljes átfogó jövedelem -68 765-50 016 Anyavállalatra jutó rész -68 765-50 016 Külső tulajdonosra jutó rész - - Törzsrészvények átlagos súlyozott száma 1 960 000 1 960 000 Egy részvényre jutó eredmény (Ft) 10 Alap -35-26 Hígított -35-26 6

VISONKA Nyrt. 2014.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált saját tőke változás kimutatása a 2014.december 31-ével végződő évről Melléklet Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Saját részvények Összesen Nem irányító részesedés Saját tőke összesen Egyenleg 2013. január 1-én 490 000 1 33 876-523 877-523 877 Teljes átfogó jövedelem ebből tulajdonoshoz kapcsolódó -50 016-50 016-50 016 Nem pénzbeni apport Jegyzett tőke emelés Egyéb átfogó jövedelem Egyenleg 2013. december 31-én 490 000 1-16 140-473 861-473 861 Teljes átfogó jövedelem ebből tulajdonoshoz kapcsolódó -68 765-68 765-68 765 Jegyzett tőke emelés Egyéb átfogó jövedelem Egyenleg 2014. december 31-én 490 000 1-84 905-405 096-405 096

VISONKA Nyrt. 2014.évi, EU IFRS szerinti konszolidált, auditált beszámolója VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Nyrt. Konszolidált Cash Flow kimutatás- IFRS 2014.12.31 2013.12.31 Működési tevékenységből származó cash flow Adózott eredmény Korrekciók: -68 765-50 016 Tárgyévi értékcsökkenés 25 442 26 950 Céltartalékok változása Értékvesztés -565-351 Halasztott adó -7 472 324 Mérlegben pénzmozgást nem jelentő tételek (apport) Működő tőke változásai Készletek változása 43 991 155 836 Vevő és egyéb követelések változása 231 811 129 001 Forgatási célú értékpapírok változása Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek változása -213 557-258 258 Működési tevékenységből származó nettó cash flow 10 885 3 486 Befektetési tevékenységből származó cash flow Tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése 1 000 1 114 Immateriális javak beszerzése 242 352 Részesedés beszerzése Befektetési tevékenységból származó nettó cash flow 1 242 1 466 Finanszírozási tevékenységből származó cash flow Banki hitel felvétel/(visszafizetés) -13 520-31 551 Rövid lejáratú hitel igénybevétel Részvénykibocsátás Visszavásárolt saját részvények Finanszírozási tevékenységből származó nettó cash flow -13 520-31 551 Készpénz és készpénzjellegű tételek nettó változása -1 393-26 599 Készpénz és készpénzjellegű tételek év eleji egyenlege 19 745 46 344 Készpénz és készpénzjellegű tételek év végi egyenlege 18 352 19 745 8

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET A KONSZOLIDÁLT ÉVES BESZÁMOLÓHOZ I. Általános rész A VISONKA Nyrt. (továbbiakban a Társaság ) a Magyar Köztársaságban került bejegyzésre. A Társaság székhelye: 6075 Páhi, III. körzet 51. A Társaság jogelődje a VISONKA Takarmánykeverő Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. 1996. január 31-én alakult meg, amely 2009. december 31-én zártkörűen működő részvénytársasággá, 2011. április 28-án nyilvánosan működő részvénytársasággá alakult át. A Társaság részvényei 2011. június 22-én bevezetésre kerültek a Budapesti Értéktőzsdére. A kibocsátott részvények darabszáma, értéke Darabszám Névérték Részvény fajta Tőzsdei kategória 1 960 000 250 Ft/db A sorozatú törzsrészvény T Az A sorozatú törzsrészvények mindegyike azonos jogokat képvisel. A Társaság elsősorban takarmányok - tápok, extrudált termékek, koncentrátumok, premixek - gyártásával és kereskedelmével foglalkozik. Az előállított keveréktakarmányok főként baromfitápok. Tulajdonosi struktúra 2014. december 31-én, részvényesi bejelentések alapján Tulajdonosi kör Tulajdoni arány (%) Szavazati jog (%) Részesedés (db) KEG Közép-Európai Gázterminál Nyrt. 31,23 31,23 612 117 Stefan Machalik 32,65 32,35 640 000 Jaroslav Calabek 5,83 5,83 114 435 Közkézhányad 30,29 30,29 593 448 Megjegyzés: A közkézhányad meghatározásánál nem vettük figyelembe az olyan tulajdonosokat, akiknek a teljes értékpapír-állomány legalább 5%-a a tulajdonában van, valamint a letétkelezők birtokában lévő értékpapír-állomány azon részét, amelyről a letétkezelő rendelkezésre álló igazolása alapján megállapítható, hogy a teljes értékpapír állomány legalább 5%-át kitevő értékpapír mennyiség van az adott személy tulajdonában. Páhi Zöld Energia Kft (leányvállalat 2014.12.31-én) Társaság neve Páhi Zöld Energia Kft. Cégbejegyzés helye Törzstőke Tulajdoni hányad Szavazati arány Magyarország 62 000 e Ft 100 % 100 % Tevékenység Saját tulajdonú Ingatlan bérbeadás A VISONKA Zrt. 2011.év elején döntött a Páhi Zöld Energia Kft. (székhely: 1051 Budapest, 9

Hercegprímás u. 11.) 100%-os részesedésének a beapportált KEG részvények ellenében történő megszerzéséről. A VISONKA Zrt.-nek jelentős gazdasági érdeke fűződött a Páhi Zöld Energia Kft. üzletrészeinek valamint ingatlanjának megszerzéséhez, így a VISONKA Zrt. a Páhi Zöld Energia Kft. egyszemélyes tulajdonosává vált. A Társaság Páhi Zöld Energia Kft-ben történt 100%-os részesedésszerzését a Bács-Kiskun Megyei Bíróság mint Cégbíróság 2011. április 22. napján kelt 03-09-122263/4. számú végzésével 2011. február 25-i hatállyal jegyezte be a cégjegyzékbe. A VISONKA Nyrt. a fordulónapon egyetlen olyan vállalkozásban sem bírt befolyással, amely a számviteli előírások szerint közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősül. 1.1. A Társaság pénzügyi beszámolója A könyvelés és beszámoló készítés a helyi hatályos törvények és számviteli előírások alapján történik. Az IFRS szabályainak való megfelelés érdekében a helyi beszámolók módosítására került sor. Jelen beszámoló a VISONKA Nyrt. cégcsoport pénzügyi helyzetét és tevékenységének, illetve pénzforgalmának eredményét, saját tőke változását mutatja be. A VISONKA Nyrt. először 2011-ben készített az Európai Unió Nemzetközi Jelentéskészítési Standardok szerint, azaz az IFRS szerint konszolidált éves beszámolót. A jelen konszolidált pénzügyi beszámoló fordulónapja 2014. december 31. A Csoport az IFRS standardokat 2011. január 1-jén adaptálta. Elfogadás és nyilatkozat a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardoknak való megfelelőségről A konszolidált éves beszámoló a Nemzetközi Pénzügyi Számviteli Standardok szerint, az Európai Unió (EU) Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett és beiktatott standardok alapján készült. Az IFRS-t a Nemzetközi Számviteli Standardok Bizottsága (IASB) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolás Értelmező Bizottsága (IFRIC) által megfogalmazott, standardok és értelmezések alkotják. 2005. január 1-jétől a magyar számviteli törvény változása lehetővé teszi, hogy a Csoport konszolidált beszámolóját az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett IFRS alapján készítse el. A pénzügyi kimutatásokban szereplő közzétételek megfelelnek az egyes standardokban foglalt követelményeknek. A beszámoló készítésének alapja Az anyavállalat a nem konszolidált éves beszámolóját a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint készíti. E törvény egyes előírásai eltérnek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokban (IFRS) foglaltaktól. Annak érdekében, hogy a nemzetközi konszolidált beszámoló összhangban legyen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardekkel, bizonyos módosításokat kellett végrehajtani a Csoport magyar konszolidált beszámolóján. A beszámoló a bekerülési érték elve alapján került összeállításra, kivéve azokat az eseteket, ahol az IFRS más értékelési elv használatát követeli meg, mint ahogy az a számviteli politikában látható. A pénzügyi év megegyezik a naptári évvel. Az értékelés alapja A konszolidált pénzügyi kimutatások esetében az értékelési alapja az eredeti bekerülési érték, kivéve a következő eszközöket és kötelezettségeket, melyek valós értéken kerültek bemutatásra: származékos pénzügyi instrumentumok, az eredménnyel szemben valós értéken 10

értékelt pénzügyi instrumentumok és értékesíthető pénzügyi instrumentumok. Az IFRS-eknek megfelelő pénzügyi kimutatások elkészítése során szükség van arra, hogy a menedzsment szakmai megítélést, becsléseket és feltételezéseket alkalmazzon, melyek hatással vannak az alkalmazott számviteli politikákra, valamint az eszközök és kötelezettségek, bevételek és költségek beszámolóban szereplő összegére. A becslések és a kapcsolódó feltételezések múltbeli tapasztalatokon és számos egyéb tényezőn alapulnak, amelyek az adott körülmények között ésszerűnek tekinthetők, és amelyek eredménye képezi azon eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke becslésének alapját, amelyek egyéb forrásokból nem határozhatók meg egyértelműen. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől. A becslések és az alapfeltételezések felülvizsgálatára rendszeresen sor kerül. A számviteli becslések módosítása a becslés módosításának időszakában kerül megjelenítésre, ha a módosítás csak az adott évet érinti, illetve a módosítás időszakában és a jövőbeli időszakokban, ha a módosítás mind a jelenlegi, mind a jövőbeni éveket érinti. 2. Számviteli politika Az alábbiakban kerülnek bemutatásra a konszolidált pénzügyi kimutatások elkészítése során alkalmazott jelentősebb számviteli politikák. A számviteli politikák következetesen kerültek alkalmazásra a jelen konszolidált pénzügyi kimutatásokban szereplő időszakokra vonatkozóan. 2.1. A számviteli politika lényeges elemei A pénzügyi beszámoló összeállítása során alkalmazott legfontosabb számviteli elvek a következők 2.1.1. A konszolidáció alapja Leányvállalatok A konszolidált éves beszámoló a VISONKA Nyrt.-t, illetve az ellenőrzése alatt álló leányvállalatokat foglalja magában. Ellenőrzésről általában akkor beszélünk, ha a Csoport közvetve vagy közvetlenül birtokolja az adott társaság szavazati jogainak több, mint 50%-át, és a társaság pénzügyi és operatív tevékenységébe történő befolyás révén előnyöket élvez annak tevékenységéből. A megszerzett üzletrészekre az akvizíciós számvitel módszere kerül alkalmazásra, amely a megszerzéskori értékviszonyok alapján történik az eszközök és források akvizíció időpontjára, azaz az irányítás megszerzésének napjára vonatkozó piaci értékének alapul vételével. Az akvizíció költsége az ellenérték, valamint a nem irányító részesedéseknek a megszerzett üzletben meglevő részesedésének összege. Az év közben megszerzett vagy értékesített társaságok a tranzakció időpontjától kezdődően, illetve a tranzakció időpontjáig szerepelnek a konszolidált pénzügyi kimutatásokban. A konszolidációba bevont társaságok közötti tranzakciók, egyenlegek és eredmények, valamint a nem realizált eredmények kiszűrésre kerülnek, kivéve, ha az ilyen veszteségek a kapcsolódó eszközök értékvesztésére utalnak. A konszolidált éves beszámoló készítése során a hasonló tranzakciókat és eseményeket egységes számviteli elveket követve rögzítik. A külső tulajdonosokra eső tőke- és eredményrész a mérlegben és az eredménykimutatásban 11

külön soron jelenik meg. Az üzleti kombinációk vonatkozásában a nem irányító részesedések vagy valós értéken, vagy a megszerzett társaság nettó eszközeinek valós értékéből a nem irányító tulajdonosokra jutó összeg értékében kerül meghatározásra. Az értékelés módjának kiválasztása minden üzleti kombináció vonatkozásában egyedileg történik. Az akvizíciót követően a nem irányító tulajdonosok részesedése az eredetileg felvett érték, módosítva a megszerzett társaság tőkéjében bekövetkező változások nem irányító tulajdonosokra jutó összegével. Az időszaki összes átfogó jövedelemből abban az esetben is részesülnek a nem irányító tulajdonosok, ha ez részesedésük negatív egyenlegéhez vezet. A Csoport leányvállalatokban meglevő részesedésének olyan változásai, amelyek nem eredményezik a kontroll elvesztését, tőke tranzakcióként kerülnek elszámolásra. A Csoport, valamint a nem irányító tulajdonosok részesedésre kerül módosításra úgy, hogy azok tükrözzék a leányvállalatokban meglevő részesedéseik változását. A nem irányító tulajdonosok részesedését módosító összeg, valamint a kapott vagy fizetett ellenérték különbsége a tőkében kerül Közös vezetésű vállalkozások A közös vezetésű vállalkozás olyan szerződésen alapuló megállapodás, amelyben két vagy több fél (vállalkozók) közös irányítás alatt álló gazdasági tevékenységet folytatnak. Közös irányítás akkor valósul meg, amikor a tevékenységhez kapcsolódó stratégiai, pénzügyi és operatív döntések a vállalkozók egyhangú beleegyezését követelik meg. A közös vezetésű vállalkozás olyan vállalkozás, amely egy gazdasági tevékenységet folytató társaság, partnerség vagy más jogi személy létrehozásával jár, amelyet a Csoport a többi vállalkozóval közösen irányít. Társaság közös vezetésű vállalkozásokban lévő részesedései equity módszerrel kerülnek bevonásra. A közös vezetésű vállalkozások pénzügyi kimutatásaikat az anyavállalatéval azonos beszámolási évre, konzisztens számviteli politikákat követve készítik el. A közös vezetésű vállalkozások addig az időpontig kerülnek equity módszerrel konszolidálásra, ameddig a Csoport közös irányítása fennáll a vállalkozásban. Amikor a Csoport eszközöket ad át, illetve értékesít a közös vezetésű vállalkozás részére, a tranzakció annak tartalma alapján kerül elszámolásra. Amikor a Csoport eszközöket vásárol a közös vezetésű vállalkozástól, a Csoport akkor számolja el a közös vállalkozás tranzakcióból származó eredményének rá jutó részét, amikor az eszköz harmadik fél részére továbbértékesítésre kerül. A csoporton belüli tranzakciókon keletkező veszteségek azonnal elszámolásra kerülnek, ha azok az eszköz realizálható értékének csökkenésére, vagy értékvesztésre utalnak. A közös irányítás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedését valós értéken veszi fel, kivéve, ha nem leányvállalattá vagy társult vállalkozássá válik. Az eredménykimutatásban egyetlensorban kerül kimutatásra a közös vállalkozás működésből származó eredményének Csoportra jutó része. A Csoport és a közös vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a közös vállalkozásban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. Befektetések társult vállalkozásokban A társult vállalkozás olyan társaság, amelynek pénzügyi és működési politikáira a Csoport jelentős befolyást képes gyakorolni, de amely nem leányvállalat vagy közös vezetésű vállalkozás. A Csoport társult vállalkozásokban lévő befektetései az equity módszer alkalmazásával kerülnek kimutatásra. Az equity módszer alapján a társult vállalkozásokban meglevő 12

befektetés a mérlegben a társult vállalkozás nettó eszközértékének megszerzést követő, Csoportra jutó változásával növelt bekerülési értéken kerül kimutatásra. A társult vállalkozáshoz kapcsolódó goodwill a befektetés könyv szerinti értékének része, és nem kerül amortizálásra. Az eredménykimutatás a társult vállalkozás működéséből származó eredményének a Csoportra jutó részét tartalmazza. Ha a társult vállalkozás saját tőkéjével szemben elszámolt változás történik, a Csoport szintén elszámolja a rá jutó részt, és ahol ez értelmezhető kimutatja a saját tőke változásaként. A Csoport és a társult vállalkozás között történt tranzakciók nyeresége vagy vesztesége a társult vállalkozásban lévő tulajdoni hányad mértékéig kerül kiszűrésre. A társult vállalkozások beszámolási időpontjai megegyeznek a Csoportéval, és a társult vállalkozások számviteli politikája megfelel a Csoport által hasonló tranzakcióknál, hasonló körülmények között alkalmazottal. A társult vállalkozásokban levő befektetések a mérleg fordulónapján értékvesztésre utaló objektív bizonyítékok megállapítása céljából felülvizsgálatra kerülnek. Amennyiben van ilyen bizonyíték, meghatározásra kerül a befektetés realizálható értéke és az elszámolandó értékvesztés. A korábbi években elszámolt veszteségek okának mérlegelése alapján kerül meghatározásra, hogy a veszteségek visszafordításra kerülhetnek-e. Egy társult vállalkozásban meglévő jelentős befolyás megszűnése esetén a Csoport a megmaradó részesedést átértékeli, és valós értéken veszi fel. A társult vállalkozás könyv szerinti értékének, valamint a megmaradó részesedés valós értéke és az értékesítés ellenértéke összegének különbsége az eredményben kerül elszámolásra. 2.1.2. Beszámolási pénznem és deviza egyenlegek Az alapul szolgáló gazdasági események tartalmára és körülményeire való tekintettel az anyavállalat funkcionális, valamint a Csoport beszámolási pénzneme a magyar forint. A nem forintban nyilvántartott devizaügyletek kezdetben az ilyen tranzakciók végrehajtásának napján érvényes árfolyamon voltak nyilvántartva. A külföldi devizanemben fennálló követelések és kötelezettségek a mérleg-fordulónapi árfolyamon lettek forintra átszámítva, nem tekintve, hogy az eszköz megtérülése kétesnek minősült. A keletkező árfolyam differenciák az eredménykimutatásban a pénzügyi bevételeket, illetve ráfordítások között kerülnek kimutatásra A pénzügyi kimutatások magyar forintban (HUF) készültek, a legközelebbi ezerre kerekítve, kivéve ahol ettől eltérően megjelölésre került. A magyar forint (HUF) a funkcionális pénznem a Csoport összes társaságánál. A konszolidált pénzügyi kimutatások magyar forintban készültek, amely a Csoport prezentálási pénzneme. A külföldi pénznemben történő ügyletek a funkcionális pénznemben - a külföldi pénznemben lévő összegre a beszámoló pénznemének és a külföldi pénznemnek az ügylet napján érvényes átváltási árfolyamát alkalmazva vannak elszámolva. Az átfogó jövedelemkimutatásban azokat az árfolyam-különbözeteket, amelyek monetáris tételek rendezésekor, az időszak során történt kezdeti megjelenítéskor vagy a megelőző pénzügyi kimutatásokban alkalmazott árfolyamtól eltérő árfolyam használatból eredően keletkeznek, bevételként vagy ráfordításként vannak kimutatva abban az időszakban, amikor keletkeztek. A külföldi pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettséget a funkcionális pénznemnek a beszámolási időszak végén érvényes árfolyamán számítják át. A valós értéken 13

értékelt külföldi pénznemben meghatározott tételeket a valós érték meghatározásának időpontjában érvényes árfolyamon számítják át. A vevőkövetelések, illetve a szállítói kötelezettségek árfolyamkülönbözetei az üzleti tevékenység eredményében szerepelnek, míg a kölcsönök árfolyamkülönbözetei a pénzügyi műveletek bevételei vagy ráfordításai soron 2.1.3. Árbevétel Az értékesítési tranzakciók árbevétele a szállítási szerződések kondícióinak megfelelő teljesítésekor jelenik meg. Az árbevétel nem tartalmazza az általános forgalmi adót. Valamennyi egyéb bevétel és ráfordítás az összemérés elve alapján a megfelelő időszakban kerül elszámolásra. 2.1.4. Jelentős becslések A vezetőségnek az IFRS szerinti pénzügyi kimutatások összeállítása során egyes esetekben jelentős becslésekkel, illetve feltételezésekkel kell élnie. Ezek a jelentős becslések és feltételezések befolyásolják a pénzügyi kimutatásokban megjelenített eszközök és kötelezettségek, bevételek és ráfordítások értékét és a függő eszközök és kötelezettségek kiegészítő mellékletben történő bemutatását. A tényleges eredmények eltérhetnek a becsült adatoktól. 2.1.5. Ingatlanok, gépek, berendezések A tárgyi eszközök halmozott értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kerülnek bemutatásra. A halmozott értékcsökkenés magában foglalja az eszköz folyamatos használatával, működtetésével kapcsolatban felmerült terv szerinti értékcsökkenés, valamint az eszköz nem várt, rendkívüli esemény miatt bekövetkezett jelentős mértékű megrongálódása, sérülése miatt elszámolt terven felüli értékcsökkenés elszámolt költségeit. A tárgyi eszközök bekerülési értékének része az eszköz beszerzési költsége, saját vállalkozásban végzett beruházás esetén a felmerült anyag- és bérjellegű költségek és egyéb közvetlen költségek. A tárgyi eszköz beruházáshoz felvett hitel után elszámolt kamat az eszköz bekerülési értékét növeli az eszköz rendeltetésének megfelelő állapotba kerüléséig. A tárgyi eszközök könyv szerinti értéke meghatározott időközönként felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy megállapítsák, hogy a könyv szerinti érték nem haladja-e meg az eszköz valós, piaci értékét, mivel ez esetben terven felüli leírás elszámolása szükséges az eszköz valós, piaci értékéig. Az eszköz valós, piaci értéke az értékesítési ár, illetve az eszköz használati értéke közül a magasabb. A használati érték az eszköz által generált jövőbeni pénzáramlások diszkontált értéke. A diszkontláb a társasági adózás előtti kamatlábat tartalmazza, figyelembe véve a pénz időértékét és az eszközhöz kapcsolódó egyéb kockázati tényezők hatását is. Amennyiben az eszközhöz önállóan nem rendelhető jövőbeni pénzáramlás, akkor azon egység pénzáramlását kell alapul venni, amely egységnek része az eszköz. Az így meghatározott értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés az erdménykimutatásban jelenik meg. A tárgyi eszközök javítási, karbantartási költsége és tartalékalkatrészek felhasználása a karbantartási kiadásokat terhelik. Az értéknövelő beruházások és a felújítások aktiválásra kerülnek. Eladott, illetve nullára leírt, használaton kívüli eszközök bekerülési értéke és halmozott értékcsökkenése kivezetésre kerül. Minden ilyen módon keletkező esetleges nyereség, vagy veszteség része a tárgyévi eredménynek. A Társaság eszközeinek értékét az eszközök hasznos élettartama alatt lineáris módszerrel írja 14

le. Az élettartam eszközcsoportonként a következő: Épületek 7-50 év Építmények 7-70 év Gépek, berendezések 3-25 év Járművek 5-10 év A hasznos élettartamok és az értékcsökkenési módszerek legalább évente felülvizsgálatra kerülnek az adott eszköz által nyújtott tényleges gazdasági haszon alapján. Szükség esetén a módosítás a tárgyévi eredménnyel szemben kerül elszámolásra. A Csoport terven felüli értékcsökkenést számol el azokra a tárgyi eszközeire, amelyek esetében az eszközök nettó könyv szerinti értéke várhatóan nem térül meg azok jövőbeni jövedelemtermelő képessége alapján. A Csoport szükséges kalkulációkat a hosszútávú jövőbeni cash-flow tervek megfelelő diszkontálása alapján készíti. 2.1.6. Immateriális javak Az egyedileg beszerzett immateriális javak beszerzési áron, az üzleti kombináció során megszerzett immateriális javak pedig valós értéken kerülnek felvételre a megszerzés időpontjában. A könyvekbe való felvételre abban az esetben kerül sor, ha az eszköz használata bizonyíthatóan jövőbeli gazdasági javak beáramlását eredményezi, és annak költsége egyértelműen meghatározható A bekerülést követően az immateriális javak vonatkozásában a bekerülési érték modell irányadó. Ezen eszközök élettartama véges vagy nem meghatározható. A véges élettartamú eszközök amortizációja lineáris módszerrel történik az élettartamra vonatkozó legjobb becslés alapján. Az amortizációs időszak és az amortizáció módszere évente felülvizsgálatra kerül a pénzügyi év végén. A saját előállítású immateriális javak, a fejlesztési költségek kivételével nem kerülnek aktiválásra, hanem felmerülésük évében elszámolásra kerülnek az eredménnyel szemben. Az immateriális javak évente felülvizsgálatra kerülnek értékvesztés szempontjából egyedileg, vagy a jövedelemtermelő egység szintjén. A védjegyek, licencek, iparjogvédelem alá eső javak és szoftverek beszerzési költségei aktiválásra kerülnek és lineáris módszer szerint íródnak le a becsült hasznos élettartamuk alatt 2.1.7. Goodwill Vagyoni értékű és egyéb jogok, valamint szoftverek 3-10 év A goodwill a megszerzett leányvállalat, társult társaság, illetve vegyesvállalat azonosítható nettó eszközeinek beszerzési értéke és valós értéke közötti pozitív különbözet a megszerzés napján. A goodwill nem kerül amortizálásra, de a Csoport minden évben megvizsgálja, hogy vannak-e arra utaló jelek, hogy a könyv szerinti érték valószínűleg nem fog megtérülni. A goodwill az esetleges értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. 2.1.8. Kutatás-fejlesztés A kutatás-fejlesztés költségei a felmerülés évében az eredmény terhére kerülnek elszámolásra. Az egyedi projekteken felmerülő fejlesztési költségek akkor vihetők tovább, ha annak jövőbeli megtérülése megfelelően bizonyítottnak tekinthető. A kezdeti elszámolást követően a fejlesztési költségekre a bekerülési érték modell 15

alkalmazandó, amely szerint az eszköz értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kerül kimutatásra. Amortizáció nem kerülhet elszámolásra a fejlesztési szakaszban felmerült költségekre. A fejlesztési költségek könyv szerinti értéke évente felülvizsgálatra kerül értékvesztés szempontjából, amikor az eszköz használatba vétele még nem történt meg, vagy gyakrabban, ha a beszámolási év során arra utaló jel merült fel, hogy a könyv szerinti érték nem térül meg 2.1.9. Készletek A készletek a felesleges, illetve az elfekvő készletekre képzett értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken vagy a nettó realizálható értéken szerepelnek attól függően, melyik az alacsonyabb. A készletértéket a tényleges bekerülési értéken határozzák meg. A saját termelésű készletek önköltsége tartalmazza az alapanyagok FIFO módszer szerinti, tényleges beszerzési árát, a közvetlen bérköltséget és járulékait és a termelő gépek értékcsökkenését, karbantartását. 2.1.10. Követelések A követelések a becsült veszteségekre képzett megfelelő mértékű értékvesztéssel csökkentett nominális értéken szerepelnek a kimutatásokban. Az év végén fennálló kinnlevőségek teljes körű felülvizsgálata alapján becslés készült a kétes követelésekre vonatkozóan. 2.1.11. Pénzügyi eszközök Az IAS 39 standard hatókörébe tartozó pénzügyi eszközök az alábbi négy csoportba sorolhatók: nyereséggel vagy veszteséggel szemben valós értéken értékelt ( kereskedési célú ) pénzügyi eszközök, kölcsönök és követelések, lejáratig tartott befektetések és értékesíthető pénzügyi eszközök. A pénzügyi eszközök megjelenítésekor azok kezdeti értékelése valós értéken történik. A kezdeti megjelenítést követően azok a pénzügyi eszközök, amelyek kereskedési célúnak vagy értékesíthetőnek minősülnek, valós értéken kerülnek értékelésre, a kereskedési célú értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy -veszteség egyéb bevételként (ráfordításként) kerül elszámolásra, az értékesíthető értékpapírokon elért nem realizált árfolyamnyereség vagy veszteség pedig a saját tőke különálló elemeként jelenik meg, amíg a befektetés értékesítésre vagy más módon kivezetésre nem kerül a könyvekből, vagy amíg az adott befektetésen értékvesztést el nem számolnak, amely időpontban a saját tőkében elszámolt halmozott nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra. Az egyéb hosszú lejáratú befektetések, amelyek lejáratig tartottnak minősülnek, mint például egyes kötvények, az első megjelenítést követően amortizált bekerülési értéken kerülnek kimutatásra. Az amortizált bekerülési érték számítása a beszerzéskori diszkont vagy prémium figyelembevételével történik a lejáratig tartó időszak alatt. Az amortizált bekerülési értéken nyilvántartott befektetések esetében a befektetés kivezetésekor vagy értékvesztésekor, illetve az amortizációs időszak alatt keletkező nyereség vagy veszteség bevételként kerül kimutatásra A tőzsdei forgalomban résztvevő befektetések esetén a piaci érték a mérlegfordulónapon kihirdetett hivatalos árfolyam alapján kerül meghatározásra. Tőzsdén nem jegyzett, illetve nem forgalmazott értékpapírok esetén a piaci érték a hasonló/helyettesítő pénzügyi befektetés piaci értéke, amennyiben ez a módszer nem alkalmazható, akkor a piaci érték a befektetéshez kapcsolódó eszköz becsült jövőbeni pénzáramlása alapján kerül meghatározásra. A Csoport minden fordulónapon megvizsgálja, hogy a pénzügyi eszközre, vagy eszközök csoportjára értékvesztést szükséges-e elszámolni. Amennyiben az amortizált bekerülési értéken kimutatott eszközök felmerül olyan körülmény, hogy értékvesztés elszámolása szükséges, annak mértéke az eszköz nyilvántartási értéke és az eszköz jövőbeni 16

pénzáramainak eredeti effektív kamatlábbal diszkontált összegének különbsége. Az értékvesztés az eredménykimutatásban jelenik meg. Amennyiben a későbbiekben az elszámolt értékvesztés összege csökken, az visszaírásra kerül, azonban csak olyan mértékben, hogy az eszköz nyilvántartási értéke ne haladja meg a fordulónapi amortizált értékét. Az értékpapír-befektetések teljesítés-napi árfolyamon és kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre. Azok a rövid lejáratú befektetések, amelyek kereskedési célból tartott értékpapírokat tartalmaznak, a következő beszámoló időpontjában érvényes valós piaci értéken szerepelnek, és értéküket a mérleg fordulónapján érvényes nyilvánosan jegyzett árfolyam szerint számolják. A nem realizált nyereségeket és veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Az értékesíthető értékpapírok esetében a nem realizált nyereség és veszteség a saját tőkében kerül elszámolásra mindaddig, amíg az értékpapír értékesítésre nem kerül, vagy értékvesztés elszámolási döntés nem születik, amikor is az addig a saját tőkében elszámolt kumulált nyereség vagy veszteség az adott időszak eredménykimutatásában kerül elszámolásra 2.1.12. Származékos pénzügyi eszközök A származékos pénzügyi instrumentumok kezdetben beszerzési áron kerülnek értékelésre, a következő beszámoló időpontjában pedig valós piaci értékre kerülnek átértékelésre. A fedezeti ügyleteken kívüli származékos pénzügyi instrumentumok valós piaci értékében bekövetkezett változást az eredménykimutatás tartalmazza. 2.1.13. Céltartalékok A Csoport céltartalékokat mutat ki a múltbeli események következtében meglévő (jogi vagy vélelmezett) kötelmek után, amelyeket a Csoportnak valószínűleg ki kell egyenlítenie, és ha a kötelem összege megbízhatóan mérhető. A céltartalékként kimutatott összeg a meglévő kötelem rendezéséhez a mérlegfordulónapon szükséges ráfordításra vonatkozó legjobb becslés, figyelembe véve a kötelmet jellemző kockázatokat és bizonytalanságokat. Amennyiben a céltartalék értékeléséhez a meglévő kötelem rendezéséhez várhatóan szükséges cash-flow-t használják, a céltartalék könyv szerinti értéke ezen cash-flow-k jelenértéke. Amennyiben a céltartalék rendezéséhez szükséges ráfordítások egy részét vagy annak egészét egy másik fél várhatóan megtéríti, a követelés eszközként akkor van kimutatva, ha lényegileg biztos, hogy a gazdálkodó egység megkapja a térítést és a követelés összege megbízhatóan mérhető. A hátrányos szerződésekből fakadó meglévő kötelmek céltartalékként vannak kimutatva. A Csoport akkor minősít hátrányosnak egy szerződést, ha a szerződés alapján fennálló kötelmek teljesítésének elkerülhetetlen költségei meghaladják a szerződés alapján várhatóan befolyó gazdasági hasznokat. Átszervezési céltartalék akkor kerül kimutatásra, amennyiben a Csoport elkészített egy, az átszervezésre vonatkozó, részletes, formális tervet és a terv végrehajtásának megkezdésével vagy a terv főbb jellemzőinek az érintettek számára történő bejelentésével jogos várakozást ébresztett az érintettekben arra, hogy végre fogja hajtani az átszervezést. Az átszervezési céltartalék csak az átszervezéssel kapcsolatban felmerülő közvetlen ráfordításokat foglalja magában, melyek szükségszerűen együtt járnak az átszervezéssel és 17

nem kapcsolódnak a gazdálkodó egység folytatódó tevékenységéhez. 2.1.14. Társasági adó A társasági adó mértéke a társasági és osztalékadóról szóló törvény alapján, valamint a helyi iparűzési adó rendelet által meghatározott adófizetési kötelezettségen alapul, amely a halasztott adóval kerül módosításra. A társasági adófizetési kötelezettség tárgyévi és halasztott adóelemeket tartalmaz. A folyó adófizetési kötelezettség a tárgyévi adózandó nyereség alapján kerül meghatározásra. Az adózandó nyereség eltér a konszolidált beszámolóban kimutatott adózás előtti eredménytől, az adóalapot nem képző nyereségek és veszteségek, illetve az olyan tételek miatt, melyek más évek adózandó nyereségében kerülnek figyelembe vételre. A Csoport folyó adófizetési kötelezettsége a mérleg fordulónapjáig hatályban lévő vagy kihirdetett (amennyiben a kihirdetés egyenértékű a hatályba lépéssel) adókulcs alapján kerül meghatározásra. A halasztott adó számítása a kötelezettség módszer szerint kerül kiszámításra. Halasztott adó azokban az esetekben keletkezik, amikor egy tétel az éves beszámolóban történő, illetve az adótörvény szerinti elszámolásában időbeli különbség adódik A halasztott adókövetelés és kötelezettség megállapítása azon évek adóköteles bevételére vonatkozó adókulcsok felhasználásával történik, amikor az időbeli különbség miatti eltérés várhatóan megtérül. A halasztott adókötelezettség és követelés mértéke tükrözi a Csoportnak a mérleg fordulónapján fennálló, az adóeszközök és kötelezettségek realizálódásának módjára vonatkozó becslését. Halasztott adókövetelés a levonható időbeli eltérések, a továbbvihető adókedvezmények és negatív adóalap vonatkozásában csak akkor szerepel a mérlegben, ha valószínűsíthető, hogy a Csoport a jövőbeni tevékenysége során adóalapot képző nyereséget realizál, amellyel szemben a halasztott adóeszköz érvényesíthető. Minden mérleg fordulónapon a Csoport számba veszi a mérlegben el nem ismert halasztott adóeszközöket, valamint az elismert adóeszközök könyv szerinti értékét. A korábban mérlegbe fel nem vett követelések azon részét állományba veszi, amely várhatóan megtérülhet a jövőbeni nyereségadójának csökkenéseként. Ezzel ellentétesen olyan mértékben csökkenti a Csoport halasztott adó követelését, amely összeg megtérülésének fedezetére, várhatóan adózott nyereség nem fog rendelkezésre állni. A tárgyévi és halasztott adó közvetlenül a saját tőkével szemben kerül elszámolásra, amennyiben olyan tételekre vonatkozik, amelyeket ugyanabban vagy egy másik időszakban szintén a saját tőkével szemben számoltak el, beleértve a tartalékok nyitó értékének a számviteli politika visszamenőleges hatályú változása miatt bekövetkező módosításait is. A halasztott adó eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolására akkor van lehetőség, ha a társaságnak törvény általi joga van ahhoz, hogy az ugyanazzal az adóhatósággal szemben fennálló tényleges adóköveteléseit és kötelezettségeit egymással szemben beszámítsa, valamint a Csoportnak szándékában áll ezen eszközök és kötelezettségek nettó elszámolása. 2.1.15. Lízing Pénzügyi lízingről beszélünk abban az esetben, amikor a lízing feltételei szerinti, az eszközbirtoklásból származó összes kockázat és költség a lízingbe vevőt terheli. Minden egyéb lízing operatív lízingnek minősül. 18

Pénzügyi lízing estén a Vállalatcsoport által lízingelt eszközök a Csoport eszközeinek minősülnek és megszerzéskori, piaci értéken kerülnek kimutatásra. A lízingbe adó felé felmerülő kötelezettség a mérlegben pénzügyi lízing kötelezettségként jelenik meg. A lízinggel kapcsolatosan felmerülő költségek, amelyek a beszerzett eszközök valós értékének és a teljes lízingkötelezettségnek a különbségei, az eredmény terhére kerülnek elszámolásra a lízing teljes futamideje alatt, úgy, hogy egy állandó, időszakosan megjelenő ráfordítást jelentsenek a kötelezettség fennálló összegére vonatkozóan az egyes időszakokban. Az összes kötelezettség és a lízingelt eszköz megszerzéskori piaci értékének különbözetéből adódnak, vagy a releváns lízing futamidején túl - annak érdekében, hogy a fennmaradó kötelezettség egyenlegében bekövetkezett változás időről időre nyomon követhető legyen -, vagy az egyes beszámolási időszakokban kerülnek az eredménykimutatásban elszámolásra 2.1.16. Egy részvényre jutó eredmény (EPS) Az egy részvényre jutó hozam meghatározása, a Csoport eredményének és a részvényeknek a visszavásárolt saját részvények időszaki átlagos állományával csökkentett állományának a figyelembe vételével történik. Az egy részvényre jutó hígított eredmény hasonlóan kerül kiszámításra, mint az egy részvényre jutó eredmény. A számításnál azonban figyelembe veszik az összes hígításra alkalmas forgalomban lévő részvényt a törzsrészvények után kiosztható hozamot megnövelve az adott időszakban figyelembe vehető átváltoztatható részvények osztalékával és hozamával, módosítva az átváltásból eredő további bevételekkel és ráfordításokkal, - a forgalomban lévő részvények súlyozott átlagos darabszámát megnövelve azon további részvények súlyozott átlagos darabszámával, melyek forgalomban lennének, ha az összes átváltoztatható részvény átváltásra kerülne. 2.1.17. Mérlegen kívüli tételek A mérlegen kívüli kötelezettségek nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, hacsak nem üzleti kombinációk során szerezték. A kiegészítő mellékletben kerülnek bemutatásra, kivéve, ha a gazdasági hasznot megtestesítő források kiáramlásának esélye távoli, minimális. A mérlegen kívüli követelések nem szerepelnek a konszolidált éves beszámoló részét képző mérlegben és eredménykimutatásban, de amennyiben gazdasági hasznok beáramlása valószínűsíthető, a kiegészítő mellékletben kimutatásra kerülnek. 2.1.18. Visszavásárolt saját részvények A visszavásárolt saját részvények névértéke a jegyzett tőkéből kerül levonásra. A névérték és a bekerülési érték közötti különbözet közvetlenül a tőketartalékban kerül elszámolásra 2.1.19. Szegmens információk Üzleti szempontból a Csoport egy szegmensnek tekinthető: takarmánygyártás és értékesítés, valamint bérgyártás. Ezen üzleti szegmensek szerinti bontás alapján készíti el a Csoport a szegmens információit a menedzsment számára. A menedzsment felelős az üzleti erőforrások szegmensek részére való hozzárendeléséért illetve a teljesítmények számonkéréséért. 2.1.20. Osztalék Az osztalékot abban az évben számolja el a Társaság, amikor azt a tulajdonosok jóváhagyják. 19

2.2. A számviteli politika változásai A Csoport számviteli politikája 2012 évben akként módosult, hogy összhangban legyen a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok-kel, valamint az anyavállalat által alkalmazott számviteli politikával. A Csoport az alábbi új, illetve módosított IFRS-t és IFRIC értelmezést alkalmazta az év során. A következőkben leírtakon túlmenően ezek alkalmazása nem gyakorolt jelentős hatást a Csoport pénzügyi kimutatására, azonban további közzétételi követelményeket eredményezett. 2014-ben a Csoport alkalmazza az összes, 2014. január 1-jével hatályos IFRS standardot, módosításokat és értelmezéseket. IFRS 10 Konszolidált pénzügyi kimutatások Hatályos 2014. január 1.-jétől Az IFRS 10 az ellenőrzést a konszolidáció egységes alapjaként használja a befektetés természetétől függetlenül, megszüntetve ezzel a kockázatokra és hasznokra épülő megközelítést, amely a SIC-12-ben található. Az IFRS 10 az ellenőrzés 3 elemét azonosítja: - a befektetés tárgyát képező gazdálkodó irányítása, - befektetésből származó változó hozamokból eredő kitettségek és ahhoz kapcsolódó jogok, és - a befektetés tárgyát képező gazdálkodó feletti ellenőrzés használatának képessége, a befektetőt illető hozamok befolyásolása céljából. IFRS 11 Közös Megállapodások Hatályos 2014. január 1.-jétől Az IFRS 11 az IAS 31 Közös vállalkozásokban lévő érdekeltségek standardot és a SIC-13 Közös Vezetésű Vállalkozások Befektetők nem pénzbeli hozzájárulása értelmezést váltja ki. Az IFRS 11 megszünteti a közös vezetésű vállalkozások esetében az arányos konszolidáció alkalmazását. Ehelyett az equity módszert kell használni azon társaságok esetében, melyek megfelelnek a közös vezetés definíciójának. Az új standard alkalmazásának nem volt hatása a Csoport pénzügyi helyzetére. IFRS 12 Egyéb gazdálkodókban lévő érdekeltségek közzétételei Hatályos 2014. január 1.-jétől Az IFRS 12 tartalmazza az IAS 27 konszolidált pénzügyi kimutatásokra vonatkozó közzétételi követelményeket, továbbá a korábban az IAS 31 és IAS 28 által előírt közzétételi szabályokat. IAS 27 Egyedi pénzügyi kimutatások Hatályos 2014. január 1.-jétől Az IAS 27 módosításra került az IFRS 10 kibocsátása miatt, de a megmaradó leányvállalatok, közös vezetésű vállalatok és a társult vállalatok egyedi pénzügyi kimutatásaira korlátozódik. IAS 28 Társult és közös vállalkozásokban lévő befektetések Hatályos 2014. január 1.-jétől Az IAS 28 módosítása a Bizottság közös vállalkozásokkal kapcsolatos projektjének eredménye. A projekt megvitatása során a Bizottság úgy döntött, hogy a közös vállalkozások esetében a tőkemódszerrel történő elszámolást beépíti az IAS 28 szabványba, mivel a 20

módszer közös vállalkozásokra és társult vállalkozásokra egyaránt alkalmazható. A fenti kivételtől eltekintve az iránymutatás változatlan maradt.. A módosításnak nincs jelentős hatása a Csoport beszámolójára. IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: Bemutatás Előírja a pénzügyi instrumentumok kötelezettségként vagy saját tőkeként történő besorolásának és bemutatásának, illetve a pénzügyi eszközök és kötelezettségek egymással szemben történő elszámolásának alapelveit. Azon módosítások (2011. december), amelyek a beszámítással kapcsolatos előírások bizonyos szempontjait tisztázzák, 2014. január 1-től hatályosak. A korábbi alkalmazás megengedett. A módosított standard alkalmazása nincs hatással a Csoport beszámolójára. Áttéréshez kapcsolódó módosítások az IFRS 10, IFRS 11 és IFRS 12 kapcsán (kibocsátva 2012 júniusában; hatályos a 2014. január 1-én kezdődő üzleti évekre). A módosítások tisztázzák az IFRS 10 Konszolidált pénzügyi beszámolók áttérési útmutatójában foglaltakat. Az IFRS 10-et alkalmazó gazdálkodó egység annak az üzleti évnek az első napján köteles felmérni az ellenőrzés jellegét, amelyben az IFRS 10 először alkalmazásra kerül. Amennyiben a konszolidáció IFRS 10 szerinti megítélése eltér az IAS 27 és a SIC 12 rendelkezéseitől, az beszámolási időszakot közvetlenül megelőző összehasonlító időszak adatait kell újra megállapítani, kivéve, ha ez nem kivitelezhető. A módosítások további áttérési felmentést adnak az IFRS 10, IFRS 11 Közös megállapodások és IFRS 12 Más gazdálkodó egységekben lévő érdekeltségek közzététele alól, mivel az összehasonlító adatok megadását csak a tárgyidőszakot közvetlenül megelőző összehasonlító időszakra írják elő. Az IFRS 10, IFRS 12 és IAS 27 módosításai Befektetési gazdálkodó egységek (kibocsátva 2012. október 31-én; hatályos a 2014. január 1-én kezdődő üzleti évekre). A módosítás meghatározza a befektetési vállalkozások fogalmát, amelyeknek a befektetési célból tartott leányvállalati érdekeltségeiket valós értéken kell nyilvántartani. A módosított standard alkalmazása nincs hatással a Csoport beszámolójára. IAS 36 módosításai Nem pénzügyi eszközök megtérülő értékének közzététele (kibocsátva 2013 májusában; hatályos a 2014. január 1-én kezdődő üzleti évekre). A módosítások értelmében a standardból kikerül az a követelmény, mely szerint a megtérülő értéket közzé kell tenni abban az esetben, ha a pénztermelő egységhez goodwill vagy határozatlan hasznos élettartamú immateriális eszközök tartoznak, de értékvesztés nem történt. A módosított standard alkalmazása nincs hatással a Csoport beszámolójára. Az IAS 39 standard Származékos instrumentumok megújítása és a fedezeti elszámolás folytatása című módosításai (melyek 2013 júniusában kerültek kiadásra, és a 2014. január 1-jével az az azt követően kezdődő éves időszakokra hatályosak). A módosított standard alkalmazása nincs hatással a Csoport beszámolójára. A módosított standardok nem vezettek a gazdálkodó számviteli politikájának módosításához. Szabványok, módosítások és értelmezések, amelyek még nem hatályosak, és amelyeknek a korai alkalmazását a Csoport nem választotta. IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok: besorolás és értékelés (kibocsátva 2014 júliusában; az IASB által hatályos a 2018. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Az új számviteli szabvány főbb jellemzői az alábbiak: 21

- A pénzügyi eszközök három értékelési kategóriába sorolandók: utólag amortizált költségen értékelendők, utólag valós értéken értékelendők az egyéb átfogó jövedelemmel szemben (FVOCI), illetve utólag valós értéken értékelendők eredménykimutatással szemben (FVPL). - A hitelinstrumentumok besorolását a gazdálkodó egység pénzügyi eszközök kezelésére vonatkozó üzleti modellje határozza meg, azzal a feltétellel, hogy a szerződés szerinti pénzmozgások kizárólag tőke- és kamatfizetésből állnak-e (solely payments of principal and interest = SPPI). - A tőkeinstrumentumokba való befektetések mindig valós értéken értékelendőek. A menedzsment azonban hozhat olyan visszavonhatatlan döntést, amely szerint a valós érték változásai az egyéb átfogó eredményben kerüljenek bemutatásra, feltéve, hogy az instrumentum nem kereskedési célú. IFRIC 21 Adók ( kibocsátva 2013. május 20-án; hatályos a 2015. január 1-én kezdődő üzleti évekre). Az értelmezés a nyereségadótól eltérő adókötelezettségek elszámolását tisztázza. A kötelezettséget eredményező, kötelmet keletkeztető esemény az a vonatkozó jogszabályban leírt esemény, amely az adó megfizetésére vonatkozó kötelmet kiváltja. Az a tény, hogy egy társaságnak valamely jövőbeli időszakban gazdaságilag folytatnia kell tevékenységét vagy éves beszámolóját a vállalkozás folytatása elvének alkalmazásával készíti, nem keletkeztet kötelmet. Az évközi és éves beszámolókra azonos megjelenítési elvek vonatkoznak. IAS 19 módosításai Meghatározott juttatási programok: Munkavállalói hozzájárulások (kibocsátva 2013 novemberében; az IASB által hatályos a 2015. január 1-én kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). A módosítás értelmében a társaságok feltüntethetnek dolgozói hozzájárulásokat szolgálat költségeit csökkentő tételként abban az időszakban, amikor az érintett munkavállalói szolgáltatást nyújtották, így nem kell a hozzájárulásokat szolgálat időszakához rendelni, amennyiben a dolgozói hozzájárulás összege független a szolgálati évek számától. IFRS 14, Hatósági halasztott számlák (kibocsátva 2014 januárjában; az IASB által hatályos a 2016. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Közösen ellenőrzött tevékenységekben szerzett részesedés számviteli kezelése az IFRS 11 módosítás (kibocsátva 2014. május 6-án; az IASB által hatályos a 2016. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). A módosítás új iránymutatást ad az olyan közösen ellenőrzött tevékenységekben történő részesedés szerzésekre, amelyek önálló üzletnek minősülnek. Az értékcsökkenés és amortizáció elfogadható módszereinek tisztázása az IAS 16 és IAS 38 módosításai (kibocsátva 2014. május 12-én; az IASB által hatályos a 2016. január 1- én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Az értékcsökkenésre és amortizációra vonatkozó elfogadott módszerek tisztítása. IFRS 15, Vevőszerződésekből származó árbevétel elszámolása - (kibocsátva 2014. május 28-án; az IASB által hatályos a 2017. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Az új szabvány bevezeti azt az alapvető irányelvet, hogy árbevétel akkor kerül elszámolásra, amikor a javakat vagy szolgáltatásokat átadják a vevőnek a megállapodott áron. 22

Mezőgazdaság: Termő mezőgazdasági növények az IAS 16 és IAS 41 módosításai (kibocsátva 2014. június 30-án; az IASB által hatályos a 2016. január 1-én kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Tőkemódszer az egyedi beszámolókban az IAS 27 módosításai (kibocsátva 2014. augusztus 12-én; az IASB által hatályos a 2016. január 1-én kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). Eszközök értékesítése vagy rendelkezésre bocsátása a befektető és a társult vállalkozás vagy közös vállalkozás között az IFRS 10 és IAS 28 módosításai (kibocsátva 2014. szeptember 11-én; az IASB által hatályos a 2016. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). A módosítások az IFRS 10 és az IAS 28 közti ellentmondásokat oldják fel az eszközöknek a befektető és a társult vállalkozás vagy közös vállalkozás között történő értékesítése vagy rendelkezése bocsátása kapcsán. A 2014-es IFRS szabványok éves fejlesztése (kibocsátva 2014. szeptember 25-én; az IASB által hatályos a 2016. január 1-én vagy azután kezdődő üzleti évekre. Az EU még nem fogadta be a szabványt). A fejlesztések 4 szabványt érintenek. Az IFRS 5, IFRS 7, IAS 19, IAS 34 módosítása. A Csoport várakozása az, hogy a fenti módosítások, új standardok és értelmezések első alkalmazása nem lesz jelentős hatással a Csoport konszolidált pénzügyi kimutatása 23

3. Árbevétel Az értékesítés konszolidált nettó árbevételének megoszlása tevékenységenként 2014.12.31 2013.12.31 Keveréktakarmány gyártás 616 296 1 855 884 Extrudált termékgyártás 19 964 57 447 Belkereskedelem 30 189 324 077 Keveréktakarmány bérgyártás 30 557 26 523 Közúti teherszállítás 4 294 2 928 Eladott /értékesített/ közv. szolg. 143 11 Egyéb tevékenységek 2 485 3 875 Összesen 703 928 2 270 745 A Társaság csoport szinten 69,0 százalékos csökkenés mellett, 2014. évben 703 928 árbevételt ért el, a 2013 évben elért 2 270 745 tal szemben. A bérgyártáson kívül valamennyi főbb tevékenység árbevétele csökkent. A keveréktakarmány gyártás árbevétele 1 239 588 -tal, az extrudált termékek árbevétele 37 483 -tal, a belkereskedelmi tevékenység árbevétele 293 888 -tal csökkent. A keveréktakarmány, az extrudált termékek és a belkereskedelmi tevékenység árbevételének változását főként az értékesítés volumenének, másrészt az értékesítési árak csökkenése együtt befolyásolta. 4. Értékesítés költségei 2014.12.31 2013.12.31 Értékesítés költsége 554 756 2 091 396 Összesen 554 756 2 091 396 Az értékesítés önköltsége 2014. évben 1 536 640 -tal csökkent az előző évi szinthez viszonyítva. A költségszerkezetben meghatározóak az alapanyag-beszerzés költségei. Az ipari eredetű alapanyagok átlagos beszerzési ára 2014. évben 10,3%-kal, a mezőgazdasági eredetűeké 19,7%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. A bázisidőszakban az alapanyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény felhasznált, valamint értékesített készletre jutó értéke összesen 32 412 tal csökkentette az értékestés önköltségét. 5. Személyi jellegű rafordítások A személyi jellegű ráfordítások értéke 2014-ben 86 062 volt, ami 36 679 -tal kevesebb az előző év azonos időszakához viszonyítva (2013. év: 122 741 ). A változás főként a 2013. év második félvi és a 2014. évi létszámleépítés, másrészt a csökkenő termelés eredménye. A 2013. szeptember 17-én megtartott rendkívüli közgyűlés az Igazgatóságot és a Felügyelőbizottságot megszüntette, és döntött arról, hogy az Igazgatótanács, valamint az Audit Bizottság tagjai, az Igazgatótanács Elnöke kivételével tisztségükkel összefüggésben juttatásban nem részesülnek. A Közgyűlés 9/2014. (04.07.) sz. közgyűlési határozatával az Igazgatótanács díjazására vonatkozó 15/2013. (09.17.) sz. közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte és döntött arról, hogy az Igazgatótanács tagjai díjazás nélkül látják el tevékenységüket. 24

6. Igénybevett szolgáltatások 2014.12.31 2013.12.31 Szállítás-rakodás, raktározás költségei 120 8 591 Részvény forgalomban tartási díj 258 1 250 Karbantartási költségek 7 898 11 755 Úthasználati díj 1 084 719 Honlap karbantartási díj 965 1 200 Szakértői díjak 8 006 7 923 - ebből beszámoló könyvvizsgálat díja 2 500 1 680 Telefon, posta, futár ktg. 1 156 1 206 Tagsági díjak 1 355 1 798 Biztosítási díjak 2 403 2 399 Egyéb igénybevett szolgáltatások 7 781 11 118 Hatósági, igazgatási díjak, illetékek 822 363 Egyéb 5 669 6 378 Összesen 30 728 43 582 Az igénybe vett szolgáltatások értéke 12 854 -tal csökkent 2013. évhez viszonyítva. A vizsgált időszakban a szállítás-rakodás, raktározás költsége és a karbantartási költségek együttesen 12 328 -tal csökkentek a bázisidőszakhoz képest. 7. Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó eredménye 2014.12.31 2013.12.31 Bírságok, kártérítések 4 880 1 041 Káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel -605 - Követelések értékvesztése 10 351 212 Helyi adó 655 1 082 Egyéb adók 1 665 1 970 Tárgyi eszközök terven felüli écs 163 - Kapott késedelmi kamat, bírság -4 563-272 Hiányzó állományból kivezetett készlet értéke 765 6 972 Élelmiszerlánc-felügyeleti díj 2 265 3 563 Egyéb -263-101 Egyéb bevételek és ráfordítások, nettó 15 313 14 467 Az egyéb bevételek és ráfordítások nettó eredménye 2013. évhez viszonyítva 846 -tal romlott. Az egyéb ráfordítások 4 212 -tal, az egyéb bevételek összege 5 058 -tal emelkedett. Főként a termelés visszaesés, másrészt az alacsony készlet egységárak miatt, a gyártási és tárolási veszteségek értéke több, mint 6 207 -tal csökkent 2013. évhez viszonyítva. A tárgyidőszakban vevőkövetelésekkel kapcsolatosan 10 351 összegű értékvesztés került elszámolásra, 10 139 -tal több, mint az előző évben. 25

8. Pénzügyi tevékenység nettó eredménye 2014.12.31 2013.12.31 Fizetett, fizetendő kamatok 5 869 11 715 Kapott kamatok -20-331 Részesedés értékvesztése 1 750 2 696 Bankköltség 3 531 4 044 Árfolyamveszteség 9 - Árfolyamnyereség -3 - Pénzügyi tevékenység nettó vesztesége 11 136 18 124 A pénzügyi tevékenység nettó eredménye 2014. évben -11 136 volt, 6 988 -tal kevesebb, mint az előző évben (2013. év: -18 124 ). Változatlanul jelentős költségelem a fejlesztések finanszírozásával kapcsolatban felvett hitelekkel összefüggésben fizetendő kamat. Összege 2013. évhez viszonyítva 5 846 -tal csökkent. A Páhi Zöld Energia Kft.-ben lévő részesedés elszámolt értékvesztése a pénzügyi tevékenység nettó veszteségét 1 750 -tal (2013. év: 2 696 ) növelte. 9. Jövedelemadók A csoportszintű tárgyévi társasági adó az egyes társaságok helyi szabályok szerint megállapított adózandó nyeresége alapján került meghatározásra. 2010. július 1-jétől a társasági adó kulcsa 10% éves 500 millió forint adózás előtti eredmény alatt, és 19% maradt az 500 millió forintos szintet meghaladó eredményre vonatkozóan. Jelenleg Magyarországon az egyes adóhatóságok által előírásra, kiszabásra kerülő adónemek körét több vonatkozó törvény szabályozza. Ezen jogszabályok többek között kiterjednek az általános forgalmi adó, a társasági-, helyi adók, valamint a bérhez kapcsolódó adók, járulékok körére. Az adóval kapcsolatos elszámolások ellenőrzési jogköre az adóhatóságokat illeti, amelyeknek, jogszabályi meg nem felelés illetve jogszabály sértés esetén, jogukban áll különféle bírság, mulasztás kiszabása a törvény adta kereteken belül. A vezetőség meggyőződése, hogy a beszámolóban szereplő adókötelezettségek értéke a jogszabályi előírásokkal összhangban áll. Ugyanakkor bármely adóhatóságnak jogában áll eltérő álláspont kialakítása, aminek hatása akár jelentős mértékű is lehet. A jövedelemadókhoz kapcsolódó bevételek és ráfordítások a következőkből tevődnek össze: 2014.12.31 2013.12.31 Társasági adó -61 4 Halasztott adó 7 472 265 Összesen 7 411 269 Jövedelemadók levezetése 2014.12.31 2013.12.31 Adózás előtti eredmény -76 176-50 016 26

Aktuális adókulcs alapján számított adófizetési kötelezettség (10%) - - Le nem vonható költségek adóhatása -61 210 Adótörvény szerint veszteségre elismert halasztott adó leírása, újra elismerése 7 472 59 Jövedelemadók összesen 7 411 269 10. Egy részvényre jutó eredmény Az alap részvényenkénti nyereség számításakor a részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredményt kell figyelembe venni, valamint a kibocsátott törzsrészvények éves átlagos számát, amely nem tartalmazza a saját részvényeket. 2014.12.31 2013.12.31 Részvényeseknek kiosztható adózás utáni eredmény () -68 765-50 016 Kibocsátott törzsrészvények súlyozott átlagos száma (db) 1 960 000 1 960 000 Egy részvényre jutó eredmény (alap és hígított) (Ft) -35-26 11. Leányvállalat Páhi Zöld Energia Kft (leányvállalat 2014.12.31-én) Társaság neve Páhi Zöld Energia Kft. Cégbejegyzés helye Törzstőke Tulajdoni hányad Szavazati arány Magyarország 62 000 e Ft 100 % 100 % Tevékenység Saját tulajdonú ingatlan bérbeadás 2014 évben - ugyancsak a független könyvvizsgáló által elvégzett értékelés alapján - az ingatlanhoz kapcsolódó tartalékok értékéből 1 750 értékvesztésre került. Csoport a konszolidálást 2014-től az IFRS 10 szabályai szerint végzi el. A bázis időszakban a konszolidálás végrehajtására az IAS 27 standardot kellett alkalmazni. Az új standard alkalmazása nem változtatta meg a Csoport szerkezetét, illetve a számviteli adatok sem módosultak. Mivel számszaki hatása a standard változásának nem volt, a Csoport nem tette közzé az első összehasonlító időszak nyitóértékét (2013. január 1-et) ismételten. A Páhi Zöld Energia Kft. a fordulónapon egyetlen olyan vállalkozásban sem bírt befolyással, amely a számviteli előírások szerint közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, illetve egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak minősül. 27

12. Ingatlanok, gépek, berendezések Adatok -ban Ingatlanok Műszaki gépek, berendezések Egyéb berendezések Befejezetlen beruházás Összesen Bruttó könyvszerinti érték 2013. január 1. 472 309 155 576 56 724 2 810 687 419 Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás 739 968 1 707 Csökkenés és átsorolás -1-865 -2 518-3 384 2014. január 1. 472 308 155 576 56 598 1 260 685 742 Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás 66 732 434 1 232 Csökkenés és átsorolás -138-15 -716-798 -1 667 2014. december 31. 472 236 155 561 56 614 896 685 307 Halmozott értékcsökkenés 2013. január 1. 80 995 75 737 33 769 190 501 Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás 14 197 9 625 3 430 27 252 Csökkenés és átsorolás -865-865 2014. január 1. 95 192 85 362 36 334 0 216 888 Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás 14 732 8 944 3 033 26 709 Csökkenés és átsorolás -116-15 -571-702 2014. december 31. 109 808 94 291 38 796 0 242 895 Nettó érték 2013. január 1. 391 314 79 839 22 955 2 810 496 918 2014. január 1. 377 116 70 214 20 264 1 260 468 854 2014. december 31. 362 428 61 270 17 818 896 442 412 28

13. Immateriális javak Adatok -ban Bruttó könyvszerinti érték 2013. január 1. 5 677 Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés 48 Csökkenés 2014. január 1. 5 725 Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés és átsorolás 223 Csökkenés és átsorolás 2014. december 31. 5 948 Halmozott értékcsökkenés 2013. január 1. 3 310 Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés 400 Csökkenés 2014. január 1. 3 710 Konszolidációs bővülése miatti növekedés Növekedés 465 Csökkenés 2014. december 31. 4 175 Nettó érték 2013. január 1. 2 367 2014. január 1. 2 015 2014. december 31. 1 773 29

14. Készletek 2014.12.31 2013.12.31 Anyagok 52 032 95 096 Befejezetlen termelés 187 - Saját előállítású takarmányok 595 1 780 Áruk 256 185 Összesen 53 070 97 061 A készletek 2014. december 31-i záró értéke 53 070 volt (2013. december 31-én: 97 061 ). A változás -45,3 százalék. A vásárolt készletek értéke 42 993 -tal, a késztermékek értéke 1 185 -tal csökkent. A bázisidőszakban anyag-vásárláshoz kapcsolódó, utólag kapott engedmény a vásárolt készletek értékét sem a vizsgált időszakban sem pedig a bázisidőszakban nem módosította. 15. Vevők és egyéb éven belüli követelések 2014.12.31 2013.12.31 Vevőkövetelések 122 672 297 572 Követelések kapcsolt vállalkozással szemben - - Vevőkövetelések értékvesztése -13 887-3 536 Egyéb követelések 3 512 50 183 Egyéb követelések értékvesztése - - Szállítóknak adott előlegek - - Aktív időbeli elhatárolások 1 052 941 Összesen 113 349 345 160 Az éven belüli követelések 2014. december 31-i záró értéke 113 349 volt, 231 811 tal kevesebb, mint az előző évben (2013. december 31-i záró: 345 160 ). A legjelentősebb változás a vevőállományban (-174 900 ), és az egyéb követelések értékében (-46 671 ) következett be. A vizsgált időszakban vevőkövetelések kapcsán 10 351 értékvesztés elszámolására került sor, amely 10 139 -tal több, mint a bázisidőszaki (2013. év: 212 ). 16. Pénzeszközök 2014.12.31 201312.31 Pénztár, csekkek 4 724 4 723 Bankbetétek 13 628 15 022 Összesen 18 352 19 745 30

17. Jegyzett (alaptőke) és tartalékok A Társaság jegyzett tőkéje 2014. december 31-én 1 960 000 db részvényből állt. A részvények névértéke 250 Ft/db. Részvények száma (db) Jegyzett tőke változása Tőketartalék változása 2012.12.31 1 960 000 490 000 1 2013.12.31 1 960 000 490 000 1 2014.12.31. 1 960 000 490 000 1 2013. és 2014. évben a kibocsátott részvények számában és a jegyzett tőkében változás nem történt. Részvények névértékének változás A részvények névértékében sem a 2013., sem pedig a 2014. évben változás nem történt 18. Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek a vállalatcsoport vonatkozásában: Hitelnyújtó Hitel lejárata Devizaneme 2014.12.31 2013.12.31 Commerzbank Zrt. 2016.06.30 HUF 22 449 67 346 Összesen 22 449 67 346 A Társaság hitele beruházás finanszírozás céllal került felvételre. A hitel változó kamatozású. A kamat mértéke 3 havi BUBOR + 3,5%. A hitelek biztosítékait képezik a Társaság eszközein lévő vagyont terhelő zálogjogok, ingatlan jelzálog, vevőköveteléseken lévő csendes zálogjog. 19. Céltartalékok A Társaság várható kötelezettségekre képzett céltartalék összege 2014-ben és 2013-ban az alábbiak szerint alakult: Jogcímek Nyitó egyenleg 2013. január 1. 1 632 Tárgyévben képzett céltartalék 1 281 Céltartalék felhasználás 1 632 Záró egyenleg 2013. december 31. 1 281 Tárgyévben képzett céltartalék 716 Céltartalék felhasználás 1 281 Záró egyenleg 2014. december 31. 716 Tárgyévben a Társaság az időarányosan ki nem vett szabadságokra 716, az előző évben 31

1 281 céltartalékot képzett. 20. Rövid lejáratú pénzügyi kötelezettségek a vállalatcsoport vonatkozásában Hitelek, kölcsönök megnevezése Devizaneme 2014.12.31 2013.12.31 Rövid lejáratú forgóeszköz fin. hitel HUF 44 635 13 347 Beruházási hitel éven belül esedékes része HUF 44 987 44 898 Összesen 89 622 58 245 21. Szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2014.12.31 2013.12.31 Szállítói kötelezettségek 104 235 262 835 Vevőktől kapott előlegek 1 776 1 776 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 12 274 66 630 Passzív időbeli elhatárolások 1 414 2 015 Összesen 119 699 333 256 A szállítók és egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2014. december 31-i záró értéke 119 699 volt, az előző évinél 213 557 -tal kevesebb (2013. december 31-i záró: 333 256 ). A legjelentősebb változás a szállítóállományban (-158 600 ), és az egyéb rövid lejáratú kötelezettségekben (-54 356 ) következett be. 22. Halasztott adó A halasztott adó a kötelezettség módszerrel kerül kiszámításra az ideiglenes különbözetek alapján. 2014.12.31 2013.12.31 Halasztott adó eszközök 5 772 59 Halasztott adó kötelezettségek - -1 759 Nettó egyenleg december 31-én 5 772-1 700 32

A halasztott adó követelés és kötelezettség részletei a következőképpen alakultak: Halasztott adó követelés (kötelezettség) Egyenleg 2013. január 1-én Változás Egyenleg 2013. december 31-én Változás Egyenleg 2014. december 31-én Adótörvény szerint elhatárolható veszteség 59-59 5 534 5 593 Tárgyi eszközök és immateriális javak -2 477 237-2 240 958-1 282 Céltartalék 163-35 128-56 72 Készlet 547-547 - - - Vevők értékvesztés 332 21 353 1 036 1 389 Nettó halasztott adó követelés (kötelezettség) -1 376-324 -1 700 7 472 5 772 23. Pénzügyi instrumentumok A konszolidált pénzügyi helyzet kimutatásban szereplő pénzügyi instrumentumok a tevékenységhez kapcsolódó befektetések és követelések, egyéb követelések, pénzeszköz és pénzeszköz-egyenértékesek, hitelek, kölcsönök, szállítói és egyéb kötelezettségek. A pénzügyi instrumentumokat a Csoport fajtájuk és vételi szándék alapján különböző kategóriákba sorolja. Az alábbi táblázat a Csoport eszközeinek és kötelezettségeinek a könyvszerinti és a valós értékét mutatja be 2014. december 31-én és 2013. december 31-én: 2014 Könyv szerinti érték Valós érték Könyv szerinti érték 2013 Valós érték Pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt - - - - - jegyzett értékpapírok Kölcsönök és követelések 113 349 113 349 345 160 345 160 - követelések Pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek 18 352 18 352 19 745 19 745 33

Pénzügyi eszközök összesen 131 701 131 701 364 905 364 905 Pénzügyi kötelezettségek 112 071 112 071 125 591 125 591 Kölcsönök amortizált bekerülési értéken Szállítók és egyéb kötelezettségek amortizált bekerülési értéken 119 699 119 699 333 256 333 256 Pénzügyi kötelezettségek összesen 231 770 231 770 458 847 458 847 A pénzügyi eszközök könyv szerinti értéke megfelelően reprezentálja a Csoport maximális hitelkockázati kitettségét. A maximum hitelkockázati kitettség a fordulónapokon az alábbi volt: Pénzügyi eszközök Eredménnyel szemben valós értéken értékelt 2014.12.31 2013.12.31 - jegyzett értékpapírok - - Kölcsönök és követelések - követelések 113 349 345 160 Pénzeszközök és pénzeszköz- egyenértékesek 18 352 19 745 24. Értékvesztések A vevőkövetelések korosítása az alábbiak szerint alakult: Bruttó Értékvesztés Bruttó Értékvesztés 2014 2014 2013 2013 Nem lejárt 89 901 220 640 0 és 90 nap között lejárt 11 472 72 401 91 és 180 nap között lejárt 181 és 365 nap között lejárt 6 901 4 140 645 Éven túl lejárt 10 862 9 747 3 886-3 536 Összesen 122 672 13 887 297 572-3 536 34

2013. évben a VISONKA Nyrt. vevő nem fizetés miatt 212, 2014. évben további 10 351 összegben értékvesztést számolt el. Kölcsönök és követelések értékvesztése az alábbiak szerint változott: 2014.12.31 2013.12.31 Nyitó egyenleg január 1-én 3 536 3 324 Eredménnyel szemben elszámolt értékvesztés miatti veszteség 10 351 212 Értékvesztés visszaírása - - Záróegyenleg december 31-én 13 887 3 536 Szegmens információk 2014. december 31. Átfogó jövedelem Takarmány üzletág Egyéb Összesen Értékesítés nettó árbevétele 703 928-703 928 Értékcsökkenés 23 871 1 571 25 442 Üzlet eredmény -69 291 4 251-65 040 Pénzügyi műveletek nettó vesztesége -11 136 Adózás előtti eredmény -76 176 Társasági adó 7 411 Időszak eredménye -68 765 Mérleg Tárgyi eszközök 353 979 88 433 442 412 Immateriális javak 1 664 109 1 773 Készletek 53 070-53 070 Vevőkövetelések 115 081 1 122 116 203 Szegmenshez nem allokált eszközök - - 24 124 Összes eszköz 637 582 Szállítói és egyéb kötelezettségek 118 862 837 119 699 Pénzügyi kötelezettségek 112 071-112 071 Szegmenshez nem allokált eszközök 716 Összes kötelezettség 232 486 35

Szegmens információk 2013. december 31. Átfogó jövedelem Takarmány üzletág Egyéb Összesen Értékesítés nettó árbevétele 2 270 745-2 270 745 Értékcsökkenés 25 286 1 664 26 950 Üzlet eredmény -41 552 9 929-31 623 Pénzügyi műveletek nettó vesztesége -18 124 Adózás előtti eredmény -49 747 Társasági adó -296 Időszak eredménye -50 016 Mérleg Tárgyi eszközök 377 135 91 719 468 854 Immateriális javak 1 889 126 2 015 Készletek 97 061-97 061 Vevőkövetelések 347 999 15 348 014 Szegmenshez nem allokált eszközök - - 19 804 Összes eszköz 935 748 Szállítói és egyéb kötelezettségek 332 705 551 333 256 Pénzügyi kötelezettségek 125 591-125 591 Szegmenshez nem allokált eszközök 3 040 Összes kötelezettség 461 887 25. Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek A Társaság 2014 és 2013 évben ingatlant bérelt leányvállalatától, a Páhi Zöld Energia Kft.-től. A vevő-szállító forgalom alakulását az alábbiakban mutatjuk be. 2014.12.31 2013.12.31 Vevő-szállító forgalom 2 845 2 784 Kötelezettség a fordulónapon 4 228 1 405 - ebből lejárt határidejű 4 000 1 170 A tranzakció piaci viszonyok mellett került lebonyolításra. 36

26. Bér- és létszámadatok A tárgyévben foglalkoztatott munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát és a foglalkoztatott munkavállalók bérköltségét mutatja be az alábbi táblázat: Állománycsoport Átlagos állományi létszám Bér Prémium jutalom Jövedelem összesen Szellemi 10 34 161 34 161 Fizikai 16 25 528 25 528 Dolgozók összesen 26 59 689 59 689 Teljes munkaidősök 25 58 948 58 948 Részmunkaidősök 1 741 741 Személyi jellegű egyéb kifizetések A tárgyévben személyi jellegű egyéb kifizetések címen összesen 7 464 lett elszámolva. 27. Az Igazgatótanács tagjainak (vezető tisztségviselők) javadalmazása A beszámoló időszakában az Igazgatótanács elnöke tisztségének 2014. április 7. napján történt megszűnéséig összesen bruttó 323 E Ft tiszteletdíjban részesült. A Közgyűlés 9/2014. (04.07.) sz. közgyűlési határozatával az Igazgatótanács díjazására vonatkozó 15/2013. (09.17.) sz. közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte és döntött arról, hogy az Igazgatótanács tagjai díjazás nélkül látják el tevékenységüket. Az Igazgatótanács 2014. április 7-én megválasztott tagjai tisztségükre tekintettel egyéb pénzbeli, vagy nem pénzbeli juttatásban nem részesültek. Korábbi vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos kötelezettségek A korábbi vezető tisztségviselőkkel szemben semmiféle kötelezettség nem áll fenn. 28. Könyvvizsgáló által felszámított díjak A tárgyévi üzleti évre vonatkozóan a könyvvizsgáló által kizárólag könyvvizsgálati díj került felszámításra, más szolgáltatásokat ellenérték fejében a könyvvizsgáló nem nyújtott. A beszámoló könyvvizsgálatáért felszámított díj összege: 2 500 28. Környezetvédelem Veszélyes hulladékok, környezetre káros anyagok A tevékenység jellegéből adódóan a VISONKA Nyrt. nem termel, és nem tárol veszélyes hulladékot, a tevékenység során keletkező, környezetre káros anyagok elenyészők. Környezetvédelmi költségek Közvetlenül környezetvédelemmel kapcsolatosan sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben költség nem került elszámolásra. 37

Környezetvédelmi céltartalékok A környezetvédelmi kötelezettségek, a környezet védelmét szolgáló jövőbeni költségek fedezetére sem az előző üzleti évben, sem a tárgyévben céltartalék-képzés nem történt. Nem látszó környezetvédelmi kötelezettségek A kötelezettségek között ki nem mutatott környezetvédelmi, helyreállítási kötelezettség a fordulónapon nem állt fenn. 38

A VISONKA Takarmánykeverő és Szolgáltató Nyilvánosan Működő Részvénytársaság ÜZLETI JELENTÉS 2014. ÉVRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL BEFOGADOTT NEMZETKÖZI PÉNZÜGYI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK (EU IFRS) SZERINT KÉSZÍTETT KONSZOLIDÁLT PÉNZÜGYI KIMUTATÁS ALAPJÁN... Obertin Roland vezérigazgató 39

1. Gazdasági környezet Világgazdasági folyamatok A 2014-es évben a világgazdaság az előző évvel azonos mértékben 3,3 százalékkal bővült. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint 2015-ben a növekedés elérheti a 3,5 százalékot. Az euróövezeti GDP a 2014. évi 0,8 százalékos emelkedés után 2015-ben 1,5 százalékkal bővül. Közép-Kelet-Európa a 2014. évi 2,7 százalékos bővülés után 2015-ban 2,9 százalékos növekedésre számíthat. Hazai gazdasági folyamatok A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint a magyar gazdaság teljesítménye a 2013 évi 1,1 százalékos növekedést követően 2014 évben 3,6 százalékkal emelkedett. A GDP-bővülés alapvetően az ipar és az építőipar ágazatok és a mezőgazdaság javuló teljesítményének eredménye. Az elmúlt években jelentős kapacitásbővítő beruházásokat végrehajtó járműgyártásnak, az építőipar pedig nagymértékben az állami beruházásoknak köszönhetően tudott javulni. A mezőgazdaság teljesítménye 2013 év után is kedvezően alakult. A GDP kedvező alakulásához a lakossági fogyasztás emelkedése is hozzájárult. A további kedvező kilátásokat a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztják. Elemzők szerint az idén 2,3 2,5 százalék közötti gazdasági növekedés várható. A mezőgazdasági ágazat helyzete A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értéke 2014-ben előző évi áron számítva viszonylag kedvezőnek mondható időjárás következtében - 21%-kal emelkedett. A mezőgazdaság kibocsátásának 9,6%-os volumennövekedése a növényi termékek volumenének 13%-os emelkedéséből és az állattenyésztés kibocsátásának 5,6%-os növekedéséből adódott. A KSH január 22-i Gyorsjelentése szerint 2014-ban közel azonos területen, az előző évinél 21%-kal több gabona termett és valamennyi fontosabb őszi betakarítású növény termésmennyisége magasabb volt az előző évinél. Búzából 2014-ben az egy évvel korábbinál 2%-kal nagyobb területről 3,5%-kal több, 5,235 millió tonna termést takarítottak be. Kukoricát közel 5%-kal kisebb területről takarítottak be, mint 2013-ben. A 9,169 millió tonnás termés 36%-kal több az előző évinél. A gabonafélék termelői ára 8,4%-kal, az olajos növényeké 2,8%-kal csökkent 2013. decemberéhez viszonyítva. Az élő állatok és állati termékek ára - a 2013. évi 3,4%-os csökkenés után 2014-ben 6,2%- kal maradt el 2013. évihez képest. Az állati eredetű termékek költségét alapvetően meghatározó takarmány árak a 2013. évi 5,3%-os emelkedést követően 2014-ban 10,6%-kal csökkentek. A mezőgazdasági termelőiár-index és ráfordításiár-index hányadosa agrárolló - értéke 2014- ban 96,9% volt, azaz 2013-hez viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben csökkentek, mint a ráfordítási árak. (KSH Gyorstájékoztató 2015. február 16.) Baromfi ágazat helyzete A tyúkok száma 2014. decemberben 31 millió volt, 1 millióval (3,6 százalékkal) több az egy évvel korábbinál. A 2014. június 1-jei állapothoz viszonyítva az állomány 5 millióval (14 százalékkal) csökkent. A 12 milliós tojóállomány az egy évvel korábbinál 1 millióval (7,5 százalékkal), a hat hónappal ezelőttinél 1,8 millióval (18 százalékkal) volt több. 2014 első 11 hónapjában a vágótyúkok felvásárlási ára 6,9 százalékkal volt alacsonyabb, a tyúktojásé 40

lényegében nem változott 2013 azonos időszakához viszonyítva. A lúdállomány 2014. december 1-jén alig több mint 1 millió volt, 604 ezerrel (37 százalékkal) kevesebb az egy évvel korábbinál. A 4,3 milliós kacsaállomány 30 ezerrel (0,7 százalékkal) volt több, mint 2013 decemberében. A pulykaállomány 2,8 millió 226 ezerrel (8,9 százalékkal) nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. 2013 első 11 hónapjában a vágópulyka felvásárlási ára nem változott, a vágólúdé 8,9 a vágókacsáé 6,4 százalékkal csökkent 2013 azonos időszakához képest. 2014. január és november között az élő csirke piaci átlagára 13 százalékkal, az élő lúd piaci átlagára 22, az élő kacsáé 3,3 százalékkal magasabb, ezzel szemben az élő pulykáé 13 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2013 azonos időszakában. Forrás: KSH Statisztikai Tükör 2015. február 20. 2012. novemberében elkezdődött a termelés a MA-KA Kft. szentesi takarmánykeverő üzemében. Az egyébként is kedvezőtlen piaci helyzet mellett, az új, korszerű takarmánykeverő üzem működése a Dél-alföldi régió takarmánygyártói, így VISONKA Nyrt. gazdálkodását is kedvezőtlenül befolyásolja. 2. VISONKA Nyrt. részvényeinek alakulás a 2014. január 01. és 2014.december 31. között eltelt időszakban A részvény neve: VISONKA, ISIN kódja: HU0000108550, névérték: 250,- Forint bevezetett mennyiség: 1.960.000 darab, kategória: T grafikon: www.bét.hu A részvények kereskedése évközben 120,- forint és 29,- forint között mozgott. Az utolsó tőzsdei kereskedési napon, 2014. december 30-án a záróárfolyam 36 Ft volt. 41