Joghatóság: melyik állam fog eljárni. Szűkebb fogalma: bíróság vagy más szervnek van joga eljárni milyen típusú bíróság jár el. Hatáskör: helyi vagy megyei bíróságon kezdjük el a pert. Minden helyi bíróság, ami nem megyei. Munkaügyi bíróság: jogszabály határozza meg, hogy mely perek tartoznak ide. Pp. 349 Megyei bírósági hatáskör: 2-3 ügytípust tudni - bonyolultabb perek - 5M Ft feletti perek - Közig. jogkörben okozott kár - Szerzői jogi perek Illetékesség: eldönti, hogy az azonos hatáskörű bíróság jár el - általános illetékességi okok (valamely személy ellen bármely pert el lehet indítani KIVÉVE azokat, amelyekre a tv. kizárólagos illetékességi okokat határoz meg) - különös illetékességi okok (csak meghatározott jogviszonyból vagy adott jogügyletből származó pereket lehet megindítani: kizárólagos illetékesség, vagylagos illetékesség, alávetéses illetékesség) Általános illetékesség: Az a bíróság, mely területén az alperes lakik mindazon perekben illetékes melyre más bíróság kizárólagos illetékessége nincs megszabva. Ha nincs állandó lakóhelye, akkor az alperes tartózkodási helye az. Ha ilyen sincs, akkor az alperes utolsó belföldi lakóhelye az. Ha ilyen sincs, akkor a felperes lakóhelye szerinti bíróság. Ha ilyen sincs, akkor a felperes tartózkodási helye szerinti bíróság. Ha a per úgy indul meg, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó alperessel szemben a kisegítő szabályokon alapul, DE időközben előkerül alperes és lakóhelye ismertté válik, az ezt követő első tárgyaláson az 1. fokú bíróság előtt kérheti, hogy a pert tegyék át a lakóhelye szerinti illetékes bírósághoz. Az alperes amennyiben a munkahelye és a lakcíme nem azonos helyen van, akkor az 1. tárgyaláson kérheti, hogy a munkahelye szerinti bíróságra tegyék át az ügyet (ez Budapesten belül nem alkalmazható). Gazdasági társaság esetén a székhelye szerinti bíróság jár el vagy a képviseletére hivatott szervnek a székhelye. 1
Különös illetékesség: a) kizárólagos illetékesség: az adott perre kizárólag a tvben megjelölt bíróság az illetékes pl.: végrehajtás megszüntetése iránti perek (jogvita = kivan-e fizetve az összeg) mindig ahhoz a bírósághoz kell beadni ahol a végrehajtást megindították b) vagylagos illetékesség: a felperes dönti el, hogy az általánosság szerinti bíróságnál vagy a tvben meghatározott más bíróságnál indítja a pert. Pl: ingatlannal kapcsolatos perek, kártérítés iránti perek c) alávetéses illetékesség: ha a felek megegyeznek, akkor ők választhatnak bíróságot, a per előtt. Csak vagyonjogi ügyekben működik. Írásba kell foglalni. Cégek között szokott előfordulni és mindig adott jogvitára vonatkozik. A Pkkb nem köthető ki. Illetékesség vizsgálata: a bíróság hivatalból vizsgálja a keresetlevél benyújtásának időpontjában. Az alperesnek a érdemi ellenkérelme után már nem lehet az illetékesség hiányát figyelembe venni KIVÉVE, ha kizárólagos illetékességről van szó. Peres felek: Legalább 2 személy kell egy perhez - felperes - alperes (magánszemély, jogi személy, állam) A perindítás hatályai a keresetlevél kézbesítésétől áll be. A két pozíció nem eshet egybe. Polgári perben fél lehet: Aki a polgári anyagi jog szerint jogok illetik és kötelezettségek terhelhetik, tehát aki jogképes az lehet a perben fél. Az állam is jogképes!!!! A Pp. Kimondja, hogy a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokat úgy kell tekinteni, mint a jogi személyiségűeket. Társasházak korlátozott jogképessége van, egyes perekben eljárhat. 2
Polgári perben valaki vagy cselekvőképes, vagy nem. Aki a perben cselekvőképes az személyesen járhat, el vagy meghatalmazottal képviseltetheti magát. Aki az anyagi jog szerint cselekvőképes az cselekvőképes az eljárási jogban is. Aki az anyagi jogban korlátozottan cselekvőképes az általában az eljárásjogban cselekvőképtelen. A személyállapoti perekben mindig cselekvőképesnek számítanak. Aki az anyagi jogszabály szerint cselekvőképtelen az eljárás jogban is cselekvőképtelen KIVÉVE, ha gondnokság alá helyezés annak megszűntetése vagy módosítása iránti a per. A perbeli cselekvőképesség hiánya nem érinti a jogképességet. Ha olyan ellen indítanak pert, akinek nincs jogképessége az ügyben akkor idézés kibocsátása nélkül elutasítják vagy elindított ügynél megszűntetik. Beavatkozás és Perbe hívás Lehetővé teszi, hogy a perben 3. fél is részt vegyen akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy más személyek közötti per miként dől el az utolsó tárgyalás berekesztéséig az azonos fél pernyertesének előmozdítása érdekében perbe léphet. A beavatkozás önkéntes értesítést erről nem kap. Beavatkozni lehet írásban vagy tárgyaláson megjelenés esetén szóban. Előfordul, hogy jogi érdek esetén sem avatkozhat bele a perbe 3. fél ilyen pl. házassági per. Valamelyik peres fél pervesztessége esetén 3. személy követelésétől tart vagy követelése támad vele szemben ilyenkor a 3. felet perben hívhatja, vagy írásban, vagy szóban a tárgyaláson. A bíróság közli a 3. féllel, hogy perbe hívták. Ez után a perbe hívottnak nyilatkoznia kell, hogy kíván-e perbe lépni, ha igen a végén ő beavatkozó lesz A beavatkozás megengedéséről a bíróságnak végzést kell hoznia, ha elutasítja, akkor azt fel lehet lebbezni. Ha valakinek megengedték a beavatkozást, de később kiderül, hogy nem lehetett volna, kizárják. 3
Pertársaság: több személy - egységes: (kényszerű pertársaság) nem a felek döntésén múlik, hogy perben állnak-e, nélkülük nem lehet lefolytatni pertársaság tagjainak függősége érvényesül. Egymás cselekményei kihatnak a pertársakra KIVÉVE: o egyezség o elismerés o perjogról való lemondás Ha valaki a pertársaságból pl. fellebbez, akkor az egész pertársaságra vonatkozik. Ha a pertársaság tagjainak véleménye ellenkező, akkor a bíróság az egyé adatok felhasználása alapján dönt. - nem egységes: egyszerű pertársaság, ha a perbeli követelések ugyanazon jogviszonyból származnak (pl. bérbeadó és bérlők között) vagy ha hasonló ténybeli vagy jogi alap. Fontos, hogy ilyenkor a bíróság illetékessége mindenkinél fennálljon. Olyan mintha sok kis pert folytatnának le. Keresetváltoztatás: Változtatás a felek személyében: - anyagi jogi jogutódlás: o a fél halála o jogi személyek egyesülése, megszűnése jogutóddal o egyéb jogutódlás (engedményezés vagy tartozás átvállalás) - egyéb: o pertárgy igénylése 3. személy részéről o előd megnevezés o alperes téves megválasztása o perbe lépés a pertárs jogán Jogutódlás: - valamelyik fél helyére másvalaki lép (önkéntes vagy másik fél perbe vonja) - felperes jogutódját csak akkor lehet bevonni, ha a felperes halála vagy jogutóddal való megszűnése következik be - ha a jogtód perbe lép és nem a fentiek miatt, akkor a jogelődöt kérelmére a perből el kell bocsátani, de ehhez, kell az ellenfél hozzájárulása is - a jogutód perbe lépését/vonását írásban vagy tárgyaláson szóban kell közölni, az addig hozott határozatok a jogutóddal szemben is hatályosak - ha a jogelődöt nem bocsájtják el a perből, akkor a jogutód a jogelőd pertársa lesz. 4
Pertárgy igénylése 3. személy által: Ha a per tárgyát 3. személy akár jogutódként akár más jogcímben, egészben vagy részben a maga részére igényli, az alperes a 3. személyt igénylőt perbe hívhatja. Ha belép és az alperes a pertárgyat a visszavétel jogáról való lemondással a bírónak letétbe helyezi, akkor az alperest el kell bocsátani a perből. Előd megnevezése: - az az alperes, aki ellen olyan jog iránt indítottak pert, amelyet ő 3. személy nevében gyakorol, ezt a 3. személyt perbe hívhatja. - Ha a 3. személy elismeri, hogy a vitás jogot az ő nevében gyakorolja alperes és belép a perbe az alperest kérelmére és a felperes beleegyezésével alperest el kell bocsátani a perből. Pl.: ingatlan bérlője / haszonélvező Alperes téves megválasztása: Felperes kérheti, hogy az általa megjelölt 3. személy legyen az alperes és az addig megjelölt alperest elbocsájtják a perből. Fontos, hogy a bíróságnak az új alperessel szemben is legyen illetékessége. Perbe lépés a pertárs jogán: Képviselet: - pl: pert indíthat másnak a nevében ügyész, artist just = szerzői jogi képviselő - akinek a nevében felléptek az beléphet a perbe - továbbá beléphet a perbe az i, aki anyagi jogon jogosult lett volna pert indítani - nem kötelező, aki cselekvőképes az maga is eljárhat - attól, hogy képviselő vagy megjelenhet a meghatalmazó is - amikor a meghatalmazott először megjelenik a bíróságon (nem csak személyesen) akkor be kell csatolnia a meghatalmazását. - Teljes mértékben képviseli a meghatalmazót jogról lemondhat, egyezséget köthet - Meghatalmazás írásban köthető - Ha a meghatalmazást visszavonják, felmondják, vagy egyik fél meghal, akkor azt jelezni kell a bíróságnak is. Aki a perben meghatalmazottként eljárhat Pp. 67. Nem lehet meghatalmazott: - aki nincs 18 éves - akit a bíróság jogügylettől eltiltott - akit a bíróság gondnokság alá helyezett 5
Ha valaki elveszti a cselekvőképességét vagy eltiltják a közügyektől, akkor automatikusan megszűnik a képviselet. 6
7