TARTALOM. Első rész ÁLTALÁNOS RÉSZ

TARTALOM Előszó 25 Első rész ÁLTALÁNOS RÉSZ I. fejezet A befektetési és vállalkozási célú vagyontárgyak házassági vagyonjogi megítélésével összefüggő jogalkalmazási nehézségek elméleti és gyakorlati okai 29 II. fejezet A hatályos Csjt. és a Csjk. alkalmazhatóságának feltételei 33 III. fejezet A hatályos Csjt.-hez kapcsolódó ítélkezési gyakorlat kodifikációra érett eredményeinek az új Csjk. szövegébe történő beépítése... 34 1. A házastársi közös vagyon fogalma és tárgya 34 1.1. A Legfelsőbb Bíróság hatályos Csjt., valamint az egyéb magánjogi szabályok (Evt., Gt., Szvt., Tpt.) és a privatizációs jogszabályok együttes alkalmazásán és értelmezésén alapuló ítélkezési gyakorlata szerint.. 34 1.1.1. A házastársak egymás közötti, belső jogviszonya 34 1.1.2. A házastársak és a harmadik személyek közötti külső jogviszonyok 36 1.2. A közös vagyon fogalma, tárgya és köre a Csjk. Javaslatának törvényi szabályozás szerint 37 2. A befektetési és vállalkozási célú közös vagyontárgyak alvagyoni jellegének meghatározása 37

TARTALOM 2.1. A Legfelsőbb Bíróság befektetési és vállalkozási célú közös vagyontárgyak alvagyoni jellegének meghatározásával kapcsolatos -jogértelmezésen alapuló - ítélkezési gyakorlata 37 2.2. A foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyontárgyak alvagyoni jellegének meghatározása a Csjk. speciális szabályai szerint 37 3. A vagyonközösséghez tartozó befektetési és vállalkozási célú vagyontárgyakkal való rendelkezés joga és a korlátozott rendelkezési jog megsértésének jogkövetkezményei 39 3.1. A házastársak és harmadik személyek közötti ügyletek fajtái 39 3.2. A közös vagyontárgyakkal való rendelkezési joga és a korlátozott rendelkezési jog megsértésének jogkövetkezményei 40 4. Felelősség a házastárs által kötött befektetési és vállalkozási célú ügyletért, illetve az üzleti és vállalkozási célú szerződésért 42 5. A befektetési és vállalkozási célú vagyontárgyak megosztásának módja és jogkövetkezményei 45 5.1. A közös vagyon megosztása a házastársak egymás közötti belső jogviszonyában 45 5.2. A házastársak és a harmadik személyek közötti, ún. külső jogviszonyban azonban 46 Második rész A HÁZASTÁRSI KÖZÖS VAGYON KONKRÉT TÁRGYAI ÉS AZOK ÉRTÉKE Első cím A vagyonközösséghez tartozó személyes, családi és háztartási célokat szolgáló egyes aktív vagyontárgyak 51 I. fejezet Vagyoni értékű jogok és egyéb kötelmi jogi jellegű igények 53 1 A haszonélvezeti jog, mint vagyoni értékű jog alvagyoni jellege, megosztásának módja és feltételei.. 54

TARTALOM 1.1. A vagyonközösséghez tartozó haszonélvezeti jog alvagyoni jellege, megosztásának módja és feltételei.. 58 1.1.1. A házastársak közös, vagy az egyikük kizárólagos tulajdonaként a másikuk haszonélvezeti jogával terhelten megvásárolt ingatlan, illetve az azt terhelő haszonélvezeti jog 59 1.1.2. A közös gyermek vagy más harmadik személy tulajdonában álló ingatlanon a házasfelek által együttesen, vagy külön-külön megszerzett holtig tartó haszonélvezeti jog 61 1.2. A vagyonközösséghez tartozó haszonélvezeti jog megosztásának módja 62 1.2.1. A haszonélvezeti jog bírósági ítélettel történő megosztása 62 1.2.2. A haszonélvezeti jog peren kívüli szerződéssel történő megosztása 65 1.3. A haszonélvezeti jog alapítására és megosztására vonatkozó szerződéssel kapcsolatos utólagos jogviták. 66 1.3.1. A közös kiskorú gyermek részére az egyik szülő által a saját haszonélvezeti jogával terhelt ingatlan megvételére vonatkozó adásvételi szerződés érvényessége 66 1.3.2. A haszonélvezeti jog megosztása tárgyában létrejött szerződés teljesítéséhez szükséges jognyilatkozat bírósági ítélettel történő pótlása 70 1.3.3. A haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan jövőbeni megszerzésére vonatkozó megállapodás meghiúsulása esetén a haszonélvezeti jog pénzbeli ellenértékének megtérítése 72 2. A használati jog 77 3. Az állami, illetve önkormányzati lakáson fennálló bérleti jog, valamint a bennlakó bérlő által megvásárolt ingatlan alvagyoni jellege 80 3.1. A lakáshasználati jog ellenérték, mint az állami, illetve önkormányzati lakáson fennálló önálló vagy közös lakásbérleti jog ellenértéke 81 3.2. A bérleti jog, mint az egyes alvagyonok tárgya 83 3.2.1. A bérleti jog, mint a közös vagyon tárgya 83 3.2.1.1. A bérlőtárs házastársak által leadott lakásért az önkormányzat által fizetett pénzbeli térítés alvagyoni jellege és az önálló bérleti jog méltányos elszámolása.. 85

10 TARTALOM 3.2.1.2. Az állami és tanácsi, illetve önkormányzati bérlakás házastársak általi megvásárlása esetén nyújtott kedvezmények alvagyoni jellege 85 3.2.1.2.1. A vételi, vásárlási, illetve elővásárlási jog 85 3.2.1.2.2. A bérlő általi lakottság tenyéré tekintettel nyújtott vételárengedmény 87 3.2.1.2.2.1. A házastársak közös bérletének a megvásárlása esetén nyújtott vételárengedmény 87 3.2.1.2.2.2. Az egyik házastárs önálló bérletének a közös megvásárlása esetén nyújtott vételárengedmény 88 3.2.1.2.3. Az egyösszegű teljesítésre tekintettel nyújtott árengedmény 88 3.2.1.3. A bérlő által a leszármazója részére megvásárolt volt önkormányzati bérlakás közös vagyoni jellege 89 3.2.1.4. Az önkormányzati bérlakásnak az abban bennlakó bérlő szülő, mint haszonélvezeti jog-vevő, és a gyermeke, mint állagvevö általi közös megvásárlása 89 3.2.1.5. A vételárhátralék részletekben való törlesztése, a törlesztéshez való hozzájárulás aránya és a házastársak tulajdoni hányadait terhelő haszonélvezeti jog 91 3.2.2. A bérleti jog, mint a különvagyon tárgya 94 3.2.2.1. A házasságkötéskor megvolt, de az életközösség ideje alatt a másik házastárs önálló bérleti jogába beolvadt önálló bérleti jog, méltányossági alapon való elszámolása. 96 3.2.2.2. Az életközösség ideje alatt a bérlő által a leszármazója részére megvásárolt volt önkormányzati bérlakás alvagyoni jellege 100 3.2.2.2.1. A bérlő által a leszármazója részére megvásárolt bérlakás közös vagyoni jellege 100 3.2.2.2.2. A bérlő által a leszármazója részére megvásárolt bérlakás különvagyoni jellege 100 3.2.2.3. A szolgálati lakás bérleti jogviszonya értékének különvagyoni jellege 103 3.2.2.3.1. A házasságkötés előtt megszerzett és az életközösség ideje alatt megvásárolt szolgálati lakás különvagyoni jellege 103 3.2.2.3.2. Az életközösség ideje alatt megszerzett, majd annak megszűnése után megvásárolt szolgálati lakás különvagyoni jellege 109

TARTALOM 11 3.2.3. A vegyült alvagyonok felhasználásával megvásárolt volt állami vagy önkormányzati bérlakás 114 3.2.3.1. A különvagyonhoz tartozó (önálló) bérleti jog értékének a közös vagyonba való beutalása a kedvezményes vételár különvagyonból történő kifizetése mellett 115 3.2.3.2. Az önálló bérleti jog értékének különvagyonként történő elszámolása a vételár közös-, vagy a másik fél különvagyoni pénzeszközeiből történő kifizetése mellett.. 121 3.3. A bérleti jog értékének és a vegyült alvagyonok felhasználásával megvásárolt volt önkormányzati bérlakás tulajdoni hányadainak meghatározása 129 3.3.1. A használati jog ellenérték nem bérlő házastársra eső részének meghatározására vonatkozó szabályok analóg alkalmazása 130 3.3.2. A lakásingatlanra vonatkozó bérleti jog ellenértékének a viseléséhez való hozzájárulási arány figyelembevétele 130 3.3.3. A lakásingatlanra vonatkozó tulajdonjog ellenértékének a viseléséhez való hozzájárulási arány figyelembevétele. 134 3.4. Az állami és önkormányzati bérlakásokra az R. és a Vhr. hatálya alá tartozó adásvételi szerződésekkel kapcsolatos Ítélkezési gyakorlatnak az Lt. hatálya alá tartozó adásvételi szerződésekre való megfelelő alkalmazhatósága 136 4. Az önkormányzati lakás közösen létesített bővítményére vonatkozó bérleti jogviszony várományának az értéke. 137 5. A tartós földhasználati jog és az annak helyébe lépett érték 137 6. Az üdülő (horgász)telek bérleti joga 138 7. A telefonvonal belépési díja 138 8. A lízingelt vagyontárgy értékének meghatározása és elszámolása a közös vagyon megosztása során 139 8.1. A lízingszerződés fogalma, és tárgya a házastársak és a harmadik személyek közötti, ún. külső polgári jogi jogviszonyokban 139 8.1.1. A lízingszerződés fogalma 139 8.1.1.1. A pénzügyi (finanszírozási) lízingszerződés 139 8.1.1.2. A működési (operatív) lízingszerződés 141 8.1.2. A lízingbevevő 141 8.1.3. A lízingszerződés tárgya 141 8.2. A lízing, mint a házastársi közös vagyon tárgya, értéke és megosztásának módja 144

12 TARTALOM 8.2.1. A lízing, mint a házastársi közös vagyon tárgya 144 8.2.1.1. A személyes, családi, illetve háztartási célokra megszerzett lízingtárgy 144 8.2.1.2. Az egyéni vállalkozó házastárs által megszerzett lízingtárgy 145 8.2.1.3. A házastársak valamelyikének a részvételével működő szövetkezet vagy gazdasági társaság által megszerzett lízingtárgy 145 8.2.2. A lízing jogcímén megszerzett vagyontárgyak közös-, illetve különvagyoni jellegének a meghatározása 8.2.3. A lízingtárgy értéke 146 8.2.3.1. A pénzügyi lízing tárgyának értéke 149 8.2.3.2. A működési (operatív) lízing tárgyának értéke 149 8.2.4. A vagyonközösséghez tartozó lízingtárgy megosztásának módja 154 8.2.4.1. A lízingelt vagyontárgyak házastársak közötti megosztásának módja 154 8.2.4.2. A szövetkezet, illetve a gazdasági társaság vagyonához tartozó lízingtárgy értékének meghatározása és elszámolása a szövetkezet, illetve a gazdasági társaság és annak tagjai közötti elszámolás során 155 Második Cím A vagyonközösséghez tartozó befektetési és vállalkozási célokat szolgáló egyes vagyontárgyak 157 II. fejezet Az értékpapírok, mint tulajdonjogi (dologi jogi) jellegű igények. 159 1- Az értékpapírokra vonatkozó jogi szabályozás rendszere. 159 l-l- Az értékpapírokra vonatkozó polgári jogi szabályok.. 159 1 1 1. Az értékpapírokra vonatkozó általános polgári jogi szabályok 159 1.1.2. Az értékpapírokra vonatkozó speciális polgári jogi szabályok 160 1.1.2.1. Az értékpapír fogalmi elemei 160 1.1.2.2. Az értékpapírral való rendelkezési jog 161 1.1.2.3. Az értékpapír átruházásának módja 161 1.1.2.3.1. A bemutatóra szóló értékpapír átruházásának módja.. 162

TARTALOM 13 1.1.2.3.2. A nyomdai úton előállított névre szóló értékpapír - értékpapírjogi hatállyal történő - átruházásának módja. 162 1.1.2.3.2.1. A teljes forgatmány 162 1.1.2.3.2.2. Az üres forgatmány 163 1.1.2.3.2.3. A negatív rendeleti záradékkal ellátott értékpapír 163 1.1.2.3.3. A dematerializált értékpapír átruházásának módja... 164 1.1.2.4. A joggyakorlásra jogosult 164 1.1.2.5. A kifogás korlátozás 165 1.1.2.6. Az értékpapírok jogi jellege 165 1.1.2.7. Az értékpapírok megsemmisítése 166 1.1.2.7.1. Az értékpapírok fizikai megsemmisítése 167 1.1.2.7.2. Az (elveszett) értékpapírok jogi megsemmisítése 167 1.1.2.8. Végrehajtás az értékpapírokra 168 1.1.2.8.1. Az értékpapírok lefoglalása 168 1.1.2.8.2. Az értékpapír értékesítése 168 1.1.2.8.2.1. A bemutatóra szóló vagy egyébként korlátozás nélkül forgalomba hozható értékpapír értékesítése 168 1.1.2.8.2.2. A korlátozottan forgalomba hozható értékpapír értékesítése 169 1.2. Az értékpapírra vonatkozó speciális értékpapírjogi rendelkezések 169 1.2.1. A tőkepiaci törvény 170 1.2.1.1. A Tpt. szerinti értékpapír-fogalom 170 1.2.1.2. A Tpt. hatálya alá tartozó értékpapírok köre 170 1.2.1.3. A Tpt. hatálya alá tartozó értékpapírok előállításának módja 171 1.2.1.4. A másodlagos értékpapír 172 1.2.2. Az egyes értékpapírokra vonatkozó speciális jogszabályok 173 2. Az értékpapírok elméleti csoportosítása 173 3. Az értékpapírok a házastársi közös vagyon mérlegében 175 3.1. Az értékpapír, mint a házastársi közös tulajdon tárgya. 175 3.1.1. A házastársak egymás közötti, ún. belső jogviszonya.. 176 3.1.2. A házastársak és a harmadik személyek közötti, ún. külső jogviszony 177 3.2. Az értékpapírok alvagyoni jellege 177 3.2.1. Az értékpapír közös vagyoni jellege 178 3.2.2. Az értékpapír különvagyoni jellege 179 3.3. Az értékpapírok értéke 179 3.4. Az értékpapír haszna és az értékpapír helyébe lépett érték 181

14 TARTALOM 3.5. Az értékpapírok megosztása 182 3.5.1. A megosztás lehetséges módjai 182 3.5.2. Elővásárlási, visszavásárlási és vételi jog az értékpapírok megosztása során 183 3.5.2.1. Jogszabályon alapuló elővásárlási jog 183 3.5.2.1.1. A másik, illetve többi tulajdonostárs jogszabályon alapuló elővásárlási joga a tulajdonostárs tulajdoni hányadára harmadik személlyel szemben 183 3.5.2.1.1.1. A szövetkezeti üzletrész 184 3.5.2.1.1.2. A részvény 184 3.5.2.2. Szerződésen alapuló elővásárlási jog, visszavásárlási jog, továbbá vételi jog és vételi kötelezettség 185 3.5.3. Nyilvántartásba vett értékpapírok 186 3.5.3.1. A névre szóló részvény és az ideiglenes részvény 190 3.5.3.2. A szövetkezeti üzletrész 192 3.5.3.3. A névre szóló vagyonjegy 192 3.6. Az egyes konkrét értékpapírok alvagyoni jellege, értéke és megosztásának módja 192 3.6.1. A Tpt. atálya alá tartozó értékpapírok 193 3.6.1.1. A részvény és az ideiglenes részvény 193 3.6.1.1.1. A részvény fogalma 193 3.6.1.1.2. A részvény dologi jellege 194 3.6.1.1.3. A részvény tartalma 195 3.6.1.1.4. A részvények csoportosítása 195 3.6.1.1.5. A részvény házassági vagyonjogi szempontból lényeges tulajdonságai 196 3.6.1.1.6. A részvény - aktív és passzív - alvagyoni jellege 196 3.6.1.1.6.1. A részvény kibocsátási ideje szerint 197 3.6.1.1.6.1.1. A részvényutalvány 197 3.6.1.1.6.1.2. Az ideiglenes részvény 198 3.6.1.1.6.1.3. A részvény (önálló és közös tulajdonú részvény) 198 3.6.1.1.6.2. A részvény típusai szerint 199 3.6.1.1.6.2.1. A bemutatóra szóló részvény 200 3.6.1.1.6.2.2. A névre szóló részvény 200 3.6.1.1.6.3. A részvényfajták szerint 202 3.6.1.1.6.3.1. A törzsrészvény 202 3.6.1.1.6.3.2. A dolgozói részvény 203 3.6.1.1.6.3.3. A kamatozó részvény 203 3.6.1.1.6.3.4. A visszaváltható részvény 204 3.6.1.1.6.3.5. Az elsőbbségi jogot biztosító részvényfajták 204 3.6.1.1.6.4. Az összevont címletű részvény 205

TARTALOM 15 3.6.1.1.6.5. Az átváltoztatható kötvény és a jegyzési jogot biztosító részvény 205 3.6.1.1.7. A részvény házastársi közös vagyoni jellegének a jogkövetkezményei 206 3.6.1.1.7.1. A házastársak egymás közötti, belső jogviszonya 206 3.6.1.1.7.2. A házastársak és a harmadik személyek közötti külső jogviszony 207 3.6.1.1.8. A részvényátruházás szabályai 208 3.6.1.1.8.1. Általános szabályok 208 3.6.1.1.8.1.1. A névre szóló részvény értékpapírjogi és társasági jogi hatályú átruházása 209 3.6.1.1.8.2. Különös szabályok 210 3.6.1.1.8.2.1. Elővásárlási, visszavásárlási, vételi jog, illetve kötelezettség 210 3.6.1.1.8.2.2. Az elővásárlási jogot biztosító elsőbbségi, illetve a visszaváltható részvény és a részvényre biztosított elővásárlási jog, valamint a visszavásárlási és vételi jog, illetve kötelezettség elhatárolása 211 3.6.1.1.9. Az ideiglenes részvény és a részvény házastársak közötti megosztása 212 3.6.1.1.9.1. A részvények tagváltozást nem eredményező módon történő megosztása 213 3.6.1.1.9.2. A részvények tagváltozást eredményező módon történő megosztása 214 3.6.1.1.9.2.1. A régi Gt. és a Gt. hatálya alá tartozó részvénytársaságok részvényeinek tagváltozást eredményező módon történő megosztása 214 3.6.1.1.9.2.2. Az új Gt. hatálya alá tartozó részvénytársaságok részvényeinek tagváltozást eredményező módon 3.6.1.2. 3.6.1.3. 3.6.1.4. 3.6.1.5. 3.6.1.6. 361 6 1 3.6.1 67 3.61 63 3.6.1.6.4. 3.6.1.7. 3.6.1.8. történő megosztása 216 A kötvény 225 A kincstári jegy 226 A letéti jegy 227 A befektetési jegy 228 A vagyonjegy 229 A vagyonjegy fogalma 230 A vagyonjegy alvagyoni jellege 231 A vagyonközösséghez tartozó vagyonjegy értéke 232 A vagyonjegy házastársak közötti megosztásának módja 232 A jelzáloglevél 233 A tőkejegy 234

16 TARTALOM 3.6.2. Az Épt, illetőleg a Tpt. hatálya alá nem tartozó értékpapírokra vonatkozó speciális szabályok 235 3.6.2.1. A váltó 235 3.6.2.2. A csekk 236 3.6.2.3. A közraktári jegy 236 3.6.2.4. A kárpótlási jegy 236 3.6.2.4.1. A kárpótlási jegy fogalma 238 3.6.2.4.2. A kárpótlási jegy felhasználásának lehetősége és módjai 238 3.6.2.4.3. A kárpótlási jegy átruházásnak módja 239 3.6.2.4.4. A kárpótlási jegy értéke 239 3.6.2.4.5. A kárpótlási jegy alvagyoni jellegének meghatározása. 239 3.6.2.4.5.1. A kárpótlási jegy alvagyoni jellege a juttatás alapjául szolgáló jogcím keletkezésének időpontja szerint 241 3.6.2.4.5.2. A kárpótlási jegy alvagyoni jellege a juttatás alapjául szolgáló sérelem jellege szerint 241 3.6.2.4.5.3. A hadifogság, mint személyes sérelem elszenvedése miatt juttatott kárpótlási jegy alvagyoni jellege 242 3.6.2.4.5.4. Az egyik házastárs részére leszármazói jogon juttatott kárpótlási jegy alvagyoni jellege 245 3.6.2.4.6. A kárpótlási jegy felhasználásával szerzett vagyontárgy alvagyoni jellege 248 3.6.2.4.7. A kárpótlási jegy végrehajtás alóli mentessége 250 3.6.2.5. A szövetkezeti üzletrész 250 3.6.2.6. A postatakaréklevél 252 III. fejezet Kötelmi jogi és vegyes (részben dologi jogi, részben kötelmi jogi) jellegű igények 254 1. Kötelmi jogi jellegű igények 254 1.1. Vagyoni értékű jogok 254 1.1.1. Az önkormányzati tulajdonú üzlethelyiség bérleti jogának értéke 255 1.1.2. A meghatározott időre szóló üzemeltetési jog 255 1.2. Követelések (és egyéb vagyoni tárgyú kötelezettségek) 255 2- Vegyes - részben dologi jogi, részben kötelmi jogi - jellegű igények 256

TARTALOM 17 IV. fejezet Az egyéni vállalkozó házastárs vagyona 1. Az egyéni vállalkozó házastárs vállalkozói vagyona... 258 1.1. Az egyéni vállalkozó és az egyéni cég, mint gazdálkodó szervezet 258 1.2. Az egyéni vállalkozóra és az egyéni cégre vonatkozó jogi szabályozás lényege 258 2. Az egyéni vállalkozói vagyon, mint a magánvagyon része 260 3. A megosztandó közös vagyon tárgyának, körének és értékének a meghatározására irányadó időpont... 261 3.1. Az életközösség megszűnésének időpontja 262 3.2. A felek erre vonatkozó szerződéses megállapodása vagy közös perbeli nyilatkozata alapján meghatározott időpont 262 3.3. Az egyéni vállalkozás kétszemélyes kft.-vé való átalakítására vonatkozó szerződés jogi természete és a szerződés meghiúsulásának jogkövetkezményei.. 263 4. Az egyéni vállalkozó házastárs vállalkozói vagyona, mint a közös vagyon tárgya 268 5. Az egyéni vállalkozó házastárs vagyonközösséghez tartozó ún. vállalkozói vagyonának a köre 272 5.1. Az egyéni vállalkozó vagyona, mint a közös aktív vagyon tárgya 273 5.1.1. Az egyéni vállalkozás céljára szolgáló eszközök (aktívák) 273 5.1.1.1. A befektetett eszközök (immateriális javak, tárgyi eszközök és befektetett pénzügyi eszközök), valamint a forgóeszközök (készletek, követelések, értékpapírok és pénzeszközök) 273 5.1.1.2. Az életközösség megszakadása után egyszemélyes kft.-vé átalakított egyéni vállalkozás átalakulási vagyonmérlegébe beállított vagyontárgyak, valamint a vállalkozáshoz tartozó vagyontárgyak megszerzésével kapcsolatos adómegtakarítás 274 5.1.1.2.1. A kft. törzstőkéjébe vagy törzstőkén felüli vagyonába kerülő vagyontárgyak 274 5.1.1.2.2. A vállalkozáshoz tartozó vagyontárgyak megszerzésével kapcsolatos adómegtakarítás 277

18 TARTALOM 5.1.1.3. A vállalkozói hitel felhasználásával megvásárolt és részben a házasfelek által közösen lakás céljára használt, részben pedig az általuk közösen alapított kft. által iroda céljára bérelt lakásingatlan 278 5.1.1.4. A színlelt szerződéssel harmadik személy nevére megvásárolt vállalkozási célokat szolgáló üzlethelyiség közös vagyoni jellege 281 5.1.2. Az egyéni vállalkozói tevékenységből eredő jövedelemnek az életközösség tartama alatt elért, illetőleg annak tartamára eső időarányos része 282 5.2. Az egyéni vállalkozói vagyon, mint a közös passzív vagyon tárgya 284 5.2.1. Az üzleti vagy más gazdasági tevékenység folytatásával összefüggő adósságok 284 5.2.1.1. A vállalkozásba bevitt vagyontárgyakat terhelő vételár kifizetéséhez felvett hitel, valamint annak ügyleti és késedelmi kamata 284 5.2.1.1.1. Közös adósság 284 5.2.1.1.2. Részben közös, részben különadósság 286 5.2.1.1.3. Különadósság 287 5.2.1.2. Az egyik házasfél különvagyonához tartozó ingatlan vállalkozási célú megszerzésére, illetve betelepítésére felvett, és arra felhasznált kölcsöntartozás, mint különadósság 289 5.2.1.3. Az életközösség ideje alatt szerzett egyéni vállalkozói tevékenységből eredő jövedelmet terhelő általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék 291 5.2.1.3.1. Közös adósság 291 5.2.1.3.2. Különadósság 294 5.2.1.4. A vállalkozásból kivont vagyontárgyakkal összefüggésben felmerülő általános forgalmi adó és személyi jövedelemadó 295 5.2.1.5. A közös adósságot, mint tőketartozást terhelő késedelmi kamat és végrehajtási költség közös vagyoni jellege... 298 5.2.1.6. A tagi kölcsön 301 5.2.1.7. Az üzleti kockázat körébe tartozó adósság alvagyoni jellege 302 6. A házastársak személyes, családi és háztartási célú, illetőleg befektetési és egyéni vállalkozási célú vagyonának elhatárolása 305

TARTALOM 19 7. Az egyéni vállalkozó házastárs ún. vállalkozói vagyonának értéke 307 7.1. Az egyéni vállalkozói vagyon értékének eljárásjogi eszközökkel történő megállapítása 311 7.1.1. A bizonyítási teher megfordítása útján, a felek alkotmányos jogainak ütközése esetén 311 7.1.2. A késedelmesen előterjesztett és előreláthatóan is eredménytelen bizonyítás mellőzése mellett, a rendelkezésre álló peradatok alapján 314 7.1.3. Az egyéni vállalkozó üzlethelyiségében lévő árukészlet értékének bírói mérlegelés útján történő megállapítása. 314 7.2. Az egyéni vállalkozói vagyon értékének szakértői vélemény alapján történő megállapítása 317 7.3. A vállalkozói vagyon értékének könyvszakértői vélemény és okirati bizonyítékok alapján történő meghatározása. 318 7.3.1. Az aggálytalan könyvszakértői vélemény 319 7.3.2. Az aggályos könyvszakértői vélemény és az esetleg szükséges ingatlanforgalmi, műszaki és tárgyszakértői vélemény 320 8. A házastársak rendelkezési joga a vagyonközösséghez tartozó egyéni vállalkozásba bevitt vagyontárgyak felett 325 8.1. Az egyéni vállalkozó házastárs közös vagyonnal való egyoldalú rendelkezésének a jogkövetkezményei 325 8.1.1. A befektetési és vállalkozási célokat szolgáló közös vagyonnal való egyoldalú rendelkezés jogkövetkezményei a házastársak egymás közötti, belső jogviszonyában 329 8.1.1.1. Az egyéni vállalkozói tevékenység körében használt, de a vagyonközösséghez tartozó tárgyi eszközökkel és anyagkészlettel való egyoldalú rendelkezés jogkövetkezményei 329 8.1.1.1.1. Az egyéni vállalkozó házastárs által egyoldalúan értékesített tárgyi eszközök és anyagkészlet értékének a vagyonmérlegbe való beállítása 329 8.1.1.1.2. Az egyéni vállalkozó házastárs egyoldalú rendelkezésének a jogkövetkezményeként keletkezett késedelmi kamat közös adósságként történő elszámolásának mellőzése 331 8.1.1.2. Az egyéni vállalkozás egyszemélyes kft.-vé történő átalakításával kapcsolatos egyoldalú rendelkezés jogkövetkezményeként használati díj fizetési kötelezettség megállapítása 332

20 TARTALOM 8.1.2. A befektetési és vállalkozási célokat szolgáló közös vagyonnal való egyoldalú rendelkezés jogkövetkezményei a házastársak és az ügyletkötő harmadik személyek közötti, külső jogviszonyban... 334 8.2. A házastársak felelőssége az egyéni vállalkozó házastárs tevékenységéből eredő kötelezettségekért 335 8.2.1. Az egyéni vállalkozó házastárs felelőssége a tevékenységéből eredő kötelezettségekért 335 8.2.2. A nem vállalkozó házastárs hozzájárulásának vélelme és a harmadik személlyel szemben fennálló felelőssége az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó házastárs által kötött külön ügyletért 336 8.3. A nem vállalkozó (másik) házastárs korlátozott felelősségének kizárása a vállalkozó házastárs gazdálkodó szervezeti minőségében keletkezett tartozásáért 338 8.3.1. A házastárs felelősségének kizárása házastársi vagyonközösséget kizáró vagyonjogi szerződéssel... 338 8.3.2. A felelősség kizárása a házastársi vagyonközösségnek az életközösség tartama alatt történő bíróság általi megszüntetése útján 340 8.3.3. A felelősség korlátozása az egyéni vállalkozás egyszemélyes kft.-vé vagy egyszemélyes rt.-vé való átalakítása, illetőleg a vállalkozási forma és a tagi minőség megválasztása útján 341 9. Az egyéni vállalkozói vagyon házastársak közötti megosztása 342 9.1. A személyes, családi és háztartási célokat szolgáló vagyon körében szokásos megosztási módok 342 9.2. Az egyéni vállalkozáshoz tartozó vagyontárgyaknak a vállalkozásból való kivonását eredményező, illetőleg azt nem eredményező megosztási módok... 343 9.3. Az egyéni vállalkozás kétszemélyes kft.-vé való átalakítására vonatkozó szerződéses megállapodás alapján és annak a meghiúsulása esetén alkalmazható megosztási mód 344 9.4. A nem vállalkozó házastársat megillető értékkülönbözet utáni késedelmi kamat-fizetési kötelezettség hiánya... 348 9.4.1. A vállalkozói vagyon értéke utáni késedelmi kamatfizetési kötelezettség hiánya 348

TARTALOM 21 9.4.2. Az árukészlet értéke utáni kamatfizetési kötelezettség hiánya 350 10. A házastársak és az egyéni vállalkozás között létrejött egyéb polgári jogi jogviszonyokból eredő - vagyonközösséghez tartozó - követelések 351 10.1. Az egyéni vállalkozó házastárs által használt vagyontárgyak használati díja 351 10.1.1. Az egyéni vállalkozó házastárs által használt üzlethelyiség használati díja 352 10.1.2. Az egyéni vállalkozó házastárs által használt gépek és berendezések használati díja 352 10.2. A tagi kölcsön 354 11. Az egyéni vállalkozó korlátlan felelőssége és a vele szembeni végrehajtás 355 11.1. Az egyéni vállalkozó házastárs és a nem vállalkozó (másik) házastárs felelőssége a vállalkozó házastárs üzleti tevékenységéből eredő kötelezettségekért 355 11.2. A bírósági végrehajtás szabályainak az egyéni vállalkozó elleni végrehajtásra való alkalmazása 356 11.2.1. Az egyéni vállalkozó foglalkozásának (hivatásának) gyakorlásához nélkülözhetetlen vagyontárgyak foglalás alóli mentessége 357 11.2.2. Az egyéni vállalkozóval szembeni biztosítási intézkedések (pénzkövetelés biztosítása, zárlat) 358 11.2.2.1. Az egyéni vállalkozó tevékenységéből eredő tartozásokra vonatkozó biztosítási intézkedések a házastársak és a harmadik személy hitelezők közötti külső jogviszonyban 359 11.2.2.2. A nem vállalkozó (másik) házastárs egyéni vállalkozó házastárssal szembeni közös vagy különvagyoni követelésének biztosítása a házastársak egymás közötti, belső jogviszonyában 360 11.3. Végrehajtási igényper 361 11.3.1. Végrehajtási igényper a nem vállalkozó (másik) házastárs különvagyonának a foglalás alóli feloldása iránt 361 11.3.2. Házastársi vagyonközösségi igényper a nem vállalkozó (másik) házastárs közös vagyoni jutójának a foglalás alóli feloldása iránt 362

22 TARTALOM V. fejezet A társas vállalkozásbeli részesedések fajtái 365 VI. fejezet A kívülállók és a szövetkezeti tagok szövetkezetbeli részesedései. 367 1. A kívülállók és a szövetkezeti tagok szövetkezeti üzletrésze 369 1.1. A szövetkezeti üzletrész az Ámt. és az Szvt. rendelkezési szerint 369 1.1.1. A szövetkezeti üzletrész alvagyoni jellegének meghatározása 370 1.1.1.1. Az alanyi jogon megszerzett szövetkezeti üzletrész alvagyoni jellege 370 1.1.1.2. Az átruházás, illetve öröklés útján megszerzett szövetkezeti üzletrész alvagyoni jellege 373 1.1.2. A szövetkezeti üzletrész értékének meghatározása... 374 1.1.3. A szövetkezeti üzletrész házastársak közötti megosztása 374 1.1.3.1. A szövetkezeti üzletrész, mint forgalomképes vagyoni értékű jog átruházása, illetve házastársak közötti megosztása 376 1.1.3.2. A szövetkezeti üzletrész, mint névre szóló forgatható értékpapír átruházása és a házastársak közötti megosztása 378 1.1.4. Az elővásárlási jog és a szövetkezet által vezetett nyilvántartás figyelembe vétele a szövetkezeti üzletrészek megosztása során 381 1.1.5. Végrehajtás a szövetkezeti üzletrészre 381 1.1.5.1. A szövetkezeti üzletrész lefoglalása 382 1.1.5.1.1. A vagyoni értékű jognak minősülő szövetkezeti üzletrész lefoglalása 382 1.1.5.1.2. Az értékpapírnak minősülő szövetkezeti üzletrész lefoglalása 383 1.1.5.2. Végrehajtás a szövetkezeti üzletrészre 383 1.2. A szövetkezeti üzletrész helyébe lépett érték az Úszt. rendelkezései szerint 384 1.3. A szövetkezeti üzletrész helyébe lépett érték az új Szvt. rendelkezései szerint 385 1.3.1. A szövetkezeti üzletrész helyébe lépett érték, mint a közös vagyon tárgya 385

TARTALOM 23 1.3.2. A szövetkezeti üzletrész helyébe lépett érték megosztása 2. A szövetkezeti tagok szövetkezeti részjegye és a szövetkezeti részjegyen alapuló elszámolási igény. 389 2.1. A szövetkezeti részjegy a régi Szvt. és az Szvt. rendelkezései szerint 390 2.1.1. A szövetkezeti részjegy, mint a közös vagyon tárgya, alvagyoni jellege és értéke 390 2.1.2. A régi Szvt. hatálya alá tartozó szövetkezeti részjegy megosztása 392 2.2. A szövetkezeti részjegy és a szövetkezeti részjegy-okirat által tanúsított elszámolási igény az Szvt. és az Úszt. rendelkezései szerint 393 2.2.1. A szövetkezeti részjegy és a részjegy-okirat által tanúsított elszámolási igény, mint a közös vagyon tárgya, alvagyoni jellege és értéke 393 2.2.2. Az Uszt. hatálya alá tartozó új szövetkezeti részjegy megosztása 398 2.2.3. A szövetkezeti részjegy végrehajtás alóli mentessége.. 399 2.3. A szövetkezeti részjegy, a szövetkezeti befektetői részjegy és az átalakított szövetkezeti befektetési részjegy az új Szvt. rendelkezései szerint 399 2.3.1. A szövetkezeti részjegy, a szövetkezeti befektetői részjegy és az átalakított szövetkezeti befektetői részjegy, mint a közös vagyon tárgya, alvagyoni jellege és értéke 399 2.3.2. Az új Szvt. hatálya alá tartozó szövetkezeti részjegy megosztása 404 2.3.2.1. A szövetkezeti részjegy, a befektető szövetkezeti részjegy, az átalakított befektető szövetkezeti részjegy és a közösségi alapból finanszírozott támogatások értékének a tagváltozást nem eredményező módon történő megosztása 404 2.3.2.1.1. A szövetkezet bármely létszakában alkalmazható megosztási módok 404 2.3.2.1.2. A forgalomképes kötelmi jellegű igények esetében - a szövetkezet egyes létszakaiban - alkalmazható megosztási módok 405 2.3.2.2. A korlátozottan forgalomképes szövetkezeti részjegy, befektető szövetkezeti részjegy, illetve átalakított befektető szövetkezeti részjegy tagváltozást, illetve tulajdonosváltozást eredményező módon történő megosztása 406

24 TARTALOM 3. A szövetkezetbeli részesedés az új Polgári Törvénykönyv Harmadik- Családjogi Könyvének a rendelkezése szerint 409 VII. fejezet A társaságbeli részesedések 411 VIII. fejezet A polgári jogi társaságbeli részesedés 413 1. A polgári jogi társaság jogi szabályozása 413 2. A polgári jogi társaság típusai és fogalmi elemei 415 3. A polgári jogi társaságbeli részesedés, mint a házastársi közös vagyon tárgya 415 4. A polgári jogi társaságbeli részesedés, mint a házastársi közös vagyon értéke 416 5. A polgári jogi társaságbeli részesedés házastársak közötti megosztásának módja 417 6. A nem pjt.-tag (másik) házastárs felelőssége a tag házastárs polgári jogi társaság tagjaival és hitelezőivel szemben fennálló tartozásáért 417 A felhasznált irodalom jegyzéke 420