A számviteli törvény előírásainak a módosítása 2016. január 1-jétől az új számviteli irányelvek követelményeinek függvényében (a 2015. évi CI. törvény alapján) Hatálybalépés A 2015. évi CI. törvény a kihirdetést követő napon (2015. 07. 04-én) lépett hatályba, rendelkezéseit azonban csak 2016. január 1-jétől a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. A hatályon kívül helyezett rendelkezéseket pedig csak a 2016. január 1-jével vagy azt követően induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni, így azokra a 2015. üzleti évről készülő beszámoló készítésekor tekintettel kell lenni. 1. Értelmező rendelkezések, fogalmak módosulása Módosult a társult vállalkozás, az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás értelmező rendelkezése, és kiegészült a mértékadó befolyást gyakorló, továbbá a jelentős tulajdoni részesedés értelmező rendelkezésével. [Szt. 3. -ának (2) bekezdése] A számviteli törvény egyéb módosítása alapján a jövőben kapcsolt vállalkozás alatt az anyavállalat, a leányvállalat, a közös vezetésű vállalkozás értendő. Nem minősül kapcsolt vállalkozásnak a társult vállalkozás. A társult vállalkozásnak korábban a mértékadó befolyást gyakorló gazdasági társaság minősült. Az új előírás szerint társult vállalkozás az a konszolidálási körbe be nem vont gazdasági társaság, ahol az anyavállalat vagy a konszolidálásba bevont leányvállalata jelentős 20 százalékot meghaladó tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és mértékadó befolyást gyakorol a szavazatok 20 százalékával a gazdasági társaság üzleti és pénzügyi politikájára. Jelentős tulajdoni részesedés más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy más módon meghatározott jog, amelynek célja az említett vállalkozással való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa, és amely részesedés mértéke a 20 százalékot meghaladja. A fentieknek megfelelően pontosításra került az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás értelmező rendelkezés is. A módosítás szerint egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás az a gazdasági társaság, amelyben a vállalkozó nem rendelkezik a törvényben előírt mértékű jelentős tulajdoni részesedéssel, és amely vállalkozás nem tartozik az anyavállalat, a leányvállalat, a társult vállalkozás közé. Külön került ugyan megfogalmazásra, de lényegében változatlan tartalommal a mértékadó befolyást gyakorló értelmező rendelkezése. Mértékadó befolyást gyakorló az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok a konszolidálásnál előírt számítási eljárás értelemszerű alkalmazásával számított 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik. A jelentős tulajdoni részesedés és a mértékadó befolyást gyakorlás között az eltérés abban van, hogy a jelentős tulajdoni részesedés más vállalkozás tőkéjében való 20 százalékot meghaladó részesedést jelent, 2015.10.04.
2 a mértékadó befolyást gyakorlás pedig a más vállalkozásnál a szavazatok 20 százalékával való rendelkezésből következik, függetlenül a tulajdoni aránytól. Az üzleti vagy cégérték fogalmának módosulása Mind az üzleti vagy cégértéknél, mind a negatív üzleti vagy cégértéknél a korábbi három féle lehetséges jogcímből csak egy maradt meg, pontosított tartalommal. Gyakorlatilag törlésre kerültek azok az előírások, amelyek minősített többséget biztosító befolyás szerzése esetén is előírták az üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatását, függetlenül attól, hogy a cég részvényeit, üzletrészeit, egyéb társasági részesedéseit a tőzsdén jegyzik-e, illetve forgalmazzák-e. 2016. január 1-jétől érvényes fogalmak: Üzleti vagy cégérték a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek Szt. szerinti értékeléssel meghatározott értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték magasabb. Negatív üzleti vagy cégérték a megvásárolt társaságért, annak üzletágáért, telephelyéért, üzlethálózatáért fizetett ellenérték és a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékének a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek Szt. szerinti értékeléssel meghatározott értékével csökkentett értéke közötti különbözet, ha a fizetett ellenérték alacsonyabb, és ez a különbözet a megszerzett immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek reális értékének arányos csökkentésével sem szűnik meg. Az új előírás a korábbinál jobban hangsúlyozza, hogy a tételesen állományba vett egyes eszközök piaci értékét a számításnál a tételesen állományba vett, átvállalt kötelezettségek Szt. szerinti értékeléssel meghatározott értékével kell csökkenteni. Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó (Szt. 3. -ának új (15) bekezdése] A számviteli törvény a könyvvizsgálói kamarai törvényre utalással átveszi a kamarai törvény előírását. E szerint közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülnek a biztosítók, kivéve a kisbiztosítót és a kölcsönös biztosító egyesületet (eddig az nyrt. formában működő biztosítók és azok a biztosítók tartoztak ide, amelyeknél a tárgyévet megelőző üzleti évben az éves bruttó díjbevétel eléri az 1,5 milliárd forintot); a hitelintézetek, kivéve az MNB, az MFB és az Eximbank (eddig ilyen vállalkozás volt minden nyrt. formában működő hitelintézet és az, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti éves beszámoló mérlegfőösszege meghaladja az 500 milliárd forintot); a befektetési vállalkozások (eddig az nyrt. formában működő befektetési vállalkozás és az a befektetési vállalkozás tartozott ide, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben a mérlegfőösszeg meghaladta az 500 milliárd forintot). Továbbra is közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősül minden olyan vállalkozás, amelynek kibocsátott értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták. Ilyen értékpapírok lehetnek: a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, értékpapír-kibocsátók, nyrt.-k, kötvénykibocsátók, befektetési alapok.
3 2. Új és módosult mérlegtételek Új mérlegtételek III. Befektetett pénzügyi eszközöknél: Tartós jelentős tulajdoni részesedés Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban II. Követeléseknél: Követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben III. Értékpapíroknál: Jelentős tulajdoni részesedés I. Hátrasorolt kötelezettségeknél: Hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben II. Hosszú lejáratú kötelezettségeknél: Tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben III. Rövid lejáratú kötelezettségeknél: Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben Új és módosult mérlegtételek tartalma a befektetett pénzügyi eszközöknél Tartós jelentős tulajdoni részesedés mérlegtétel az olyan, a törvényben meghatározott mértékű (20 százalékot meghaladó mértékű) részesedést jelentő befektetést tartalmaz, ami nem tartozik a kapcsolt vállalkozásban lévő tulajdoni részesedést jelentő, tartósan befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosító részesedések közé. Tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegtétel a törvényben meghatározott mértékű (20 százalékot meghaladó mértékű) tulajdoni részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni olyan pénzkölcsönt és tartós bankbetétet tartalmaz, amely nem tartozik a kapcsolt vállalkozással, mint adóssal kötött szerződés szerinti, a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes pénzkölcsönök és tartós bankbetétek közé. Egyéb tartós részesedés mérlegtétel a módosítás szerint minden olyan tartós tulajdoni részesedést jelentő befektetést tartalmaz, amely nem tartozik tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban és tartós jelentős tulajdoni részesedés mérlegtételek szerinti részesedések közé. Módosult a tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegtétel is. Ez a mérlegtétel tartalmazza az olyan egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet, amely nem tartozik a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban és a tartósan adott kölcsön jelentős tulajdonosi részesedési viszonyban álló vállalkozásban mérlegtételek szerinti pénzkölcsönök és tartós bankbetétek közé. Egyéb tartósan adott kölcsönként kell kimutatni a módosítás alapján a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsönt és tartós bankbetétet.
4 a forgóeszközök közötti követeléseknél A törvénymódosítás szerint külön mérlegtétel lesz követelések jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben, amely azokat az Szt. szerinti követeléseket tartalmazza, amelyeknél az adós vállalkozásban a törvényben meghatározott mértékű (20 százalékot meghaladó mértékű) tulajdoni részesedés áll fenn, és a követelés nem tartozik a tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban, a tartósan adott kölcsön jelentős tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásban, a tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban, az egyéb tartósan adott kölcsön mérlegtételek szerinti pénzkölcsönök közé. a forgóeszközök közötti értékpapíroknál A törvénymódosítás szerint külön mérlegtétel lesz jelentős tulajdoni részesedés mérlegtétel, amely olyan, a törvényben meghatározott mértékű (20 százalékot meghaladó mértékű) tulajdoni részesedést jelentő, forgatási célból, különösen árfolyamnyereség elérése érdekében vásárolt befektetést tartalmaz, amely nem tartozik részesedés kapcsolt vállalkozásban meghatározott részesedések közé. a kötelezettségek között A törvénymódosítás szerint külön mérlegtétel lesz hátrasorolt kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben, tartós kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben, amely mérlegtétel azokat a számviteli törvény szerinti kötelezettségeket tartalmazza, amelyeknél a törvényben meghatározott mértékű (20 százalékot meghaladó mértékű) részesedéssel rendelkező hitelezővel kötött szerződés szerint a pénzértékben kifejezett fizetési kötelezettségek lejárata az egy évet meghaladja, ideértve az átváltoztatható és átváltozó kötvények miatti, továbbá az egyéb kötvénykibocsátásból származó kötelezettségeket is, ha azok pénzügyi rendezése a tárgyévet követő évben még nem esedékes. rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal szemben 3. Egyszerűsített éves beszámoló (mutatóértékek) Változtak az egyszerűsített éves beszámoló készítése három mutatóértékének határértékei. Nem haladhatja meg ezek közül bármelyik kettő értéke a mérlegfőösszeg az 1.200 (500 helyett) millió forintot, az éves nettó árbevétel a 2.400 (1.000 helyett) millió forintot, az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt (ez nem változott). Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót az eddigieken túlmenően a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó sem. Az irányelv szerint a befektetési vállalkozások és pénzügyi holdingvállalkozások nem alkalmazhatják az irányelv szerinti mikrovállalkozásokat érintő mentességeket. A törvénymódosítás ehhez kapcsolódóan előírja, hogy nem készíthet mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót a befektetési vállalkozás, a pénzügyi holding-vállalkozás. Egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódó előírás-változások
5 Az egyszerűsített éves beszámoló mérlege az 1. számú melléklet A, illetve B változata közül a vállalkozó által választott mérleg nagybetűvel és római számmal jelölt tételeit tartalmazza, valamint az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása a 2. vagy a 3. számú melléklet közül a vállalkozó által választott eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelölt tételét tartalmazza. A fentiek alkalmazásából származó összevont tételek (arab számok) összegét és tartalmát a kiegészítő előírás szerint külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek. Új előírás az is, ha az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozó él a piaci értéken történő értékelés [Szt. 57. -ának (3) bekezdése] lehetőségével, akkor a kiegészítő mellékletben be kell mutatni a piaci értékelésbe bevont, illetve visszaírással érintett eszközök leltárát [Szt. 58. -ának (1) bekezdése], az értékhelyesbítésekre vonatkozó adatokat [Szt. 59. -ának (1) bekezdése]. 4. Az eredménykimutatás tartalma, tagolása Az eredménykimutatás tartalma a mérleg szerinti eredmény és a rendkívüli tételek megszűnése miatt módosul. A törvénymódosítás törli az eredménykimutatás B változatának alkalmazhatóságát is. Ennek megfelelően módosul az Szt. 70. -a és 71. -ának (2) bekezdése. Az eredménykimutatás a vállalkozó adózott eredményének a levezetését az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti év(ek) adózott eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, az adózott eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be. Az üzleti év adózott eredményét az üzleti (üzemi) tevékenység eredménye és a pénzügyi műveletek eredménye (a továbbiakban: adózás előtti eredmény) adófizetési kötelezettség levonásával csökkentett összegben kell meghatározni. Az üzemi (üzleti) tevékenységre vonatkozó eredmény-megállapítás két módjának tagolását a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza. A vállalkozó a 2., illetve a 3. számú melléklet közül választhat. Amennyiben azonban a vállalkozó az egyik üzleti évben összköltség-eljárással, a másik évben forgalmi költség eljárással, illetve fordítva készíti az eredménykimutatást, biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatóak legyenek. Egyik eljárásról (változatról) a másikra való áttérésről a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni és az áttérést indokolni kell. Az adózás előtti eredmény az üzemi (üzleti) tevékenység eredményének és a pénzügyi műveletek eredményének együttes összege [Szt. 87. -ának (1) bekezdése]. 5. Pénzügyi műveletekhez kapcsolódó változások Fogalmi meghatározás: A pénzügyi műveletek bevételei közé tartozó tételek közül: a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége tétel elnevezése módosult, és a részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek elnevezést kapott, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége tétel is módosult, és a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek az új elnevezés. A pénzügyi műveletek ráfordításai közé tartozó tételek közül:
6 a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége tétel elnevezése módosult, és új elnevezése a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, van egy új tétel is a részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek elnevezéssel. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések különböző jogcímeken történő megszüntetéséhez kapcsolódó nyereségjellegű különbözetek tartoznak ide. További, de nem új tétel, hogy részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni: a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözetet. Új előírás, hogy részesedésekből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az elengedett kötelezettség összegét, a tartozásátvállalás során ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség összegét, a véglegesen fejlesztési célra kapott támogatást, ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódik, továbbá a térítés nélkül átvett, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések piaci értékét. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor azzal arányosan kell elszámolni részesedésekből származó bevételként. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek Az eddig is ide sorolt, különböző jogcímű kamatbevételeken túlmenően ide került a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözete is, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több. Új előírás, hogy a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: az elengedett kötelezettség összegét, tartozásátvállalás során ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség összegét, ha az a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, követeléshez kapcsolódik, továbbá a térítés nélkül átvett, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok, kölcsönök piaci értékét. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) azzal arányosan kell elszámolni befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként.
7 Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Az eddig is ide soroltakon túlmenően itt kell kimutatni a társaságba bevitt részesedések árfolyamnyereségét, az átalakuláskor megszűnt részesedések árfolyamnyereségét, beolvadáskor a külső tulajdonosnál megszűnt részesedés árfolyamnyereségét, tőkekivonással történő tőkeleszállítás esetén a bevont részesedés árfolyamnyereségét, ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódik. A pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az elengedett kötelezettség összegét, tartozásátvállalás során ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség összegét, ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódik, továbbá a térítés nélkül átvett, a forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok piaci értékét. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor azzal arányosan kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek (új tétel) A befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések különböző jogcímen történő megszűntetéséhez kapcsolódó veszteségjellegű különbözetek tartoznak ide. További, de nem új tétel, hogy részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke között veszteségjellegű különbözetet, új tételként viszont a térítés nélkül átadott, a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét. Befektetett pénzügyi eszközök (értékpapírok, kölcsönök) ráfordítása, árfolyamvesztesége Az eddig is ide sorolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (valamint diszkontértékpapír) beváltásakor, értékesítésekor realizált árfolyamveszteségen túlmenően új tételek a térítés nélkül átadott értékpapírok, kölcsönök nyilvántartás szerinti értéke, a társaságba bevitt értékpapír, kölcsön árfolyamvesztesége, ha a nyilvántartási érték a több, valamint ide átsorolt a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteség természetesen akkor, ha az értékpapír, a kölcsön, a befektetési jegy a befektetett pénzügyi eszközök között került kimutatásra. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Az eddig is ide soroltakon túlmenően itt kell kimutatni a társaságba bevitt részesedések árfolyamveszteségét,
8 az átalakuláskor megszűnt részesedések árfolyamveszteségét, beolvadáskor a külső tulajdonosnál megszűnt részesedés árfolyamveszteségét, tőkekivonással történő tőkeleszállítás esetén a bevont részesedés árfolyamveszteségét, ha az a forgóeszközök között kimutatott részesedéshez kapcsolódik, továbbá a térítés nélkül átadott, a forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok könyv szerinti értékét. 6. Egyéb bevételekhez, egyéb ráfordításokhoz kapcsolódó változások A rendkívüli tételek megszűntetése kapcsán azok a tételek kerültek ide, amelyek részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközökhöz kapcsolódnak (azaz immateriális jószághoz, tárgyi eszközhöz, beruházáshoz, készlethez, rövid lejáratú követeléshez kapcsolódnak), illetve eszköztől függetlenek. A kiegészítő előírás szerint az egyéb bevételek között kell kimutatni: a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyereségjellegű különbözetét, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több, a tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik, a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik, a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, a költségek (ráfordítások) ellentételezésére kapott támogatásnak, juttatásnak nem minősülő, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét, a halasztott bevételként elhatárolt negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeget (ez utóbbi előírás a korábbi megismétlése). Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: ha az a részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközhöz kapcsolódik = az elengedett kötelezettség összegét, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig, = térítés nélkül visszaadási kötelezettség nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét, = a tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig; fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét. A halasztott bevételként időbelileg elhatárolt összegek feloldásának a szabályai nem változtak. A kiegészítő előírás szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:
9 a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak veszteségjellegű különbözetét, ha a nyilvántartás szerinti érték a több, a behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét, a tartozásátvállalás során ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, amelyet halasztott ráfordításként kell kimutatni a kötelezettség pénzügyi rendezéséig, a tartozást átvállalónál, a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, a költségek (ráfordítások) ellentételezésére adott támogatásnak, juttatásnak nem minősülő, támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét, a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét, a térítés nélkül átadott részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értékét, valamint a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített áfával növelt összegben. Továbbra is halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) egyéb ráfordításként elszámolt nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg. 7. A rendkívüli tételek megszűntetése Az új számviteli irányelv nem teszi lehetővé rendkívüli tételek elszámolását. Ezért a korábban rendkívüli bevételként, illetve rendkívüli ráfordításként meghatározott tételeket tartalmuknak és jellegüknek megfelelően az egyéb bevételek, a pénzügyi műveletek bevételei, illetve az egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell kimutatni. A rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások közé tartozó tételek (gazdasági események) átcsoportosításánál a rendező elv az indokolás szerint a következő: az egyéb bevételek között kell kimutatni a korábban rendkívüli bevételnek minősülő tételekből azon gazdasági eseményekkel kapcsolatos elszámolások bevételeit, amelyek nem kapcsolódnak részesedésekhez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz vagy átalakulásokhoz és a rendszeres üzletmenet részeként értelmezhetőek; az egyéb ráfordítások között kell kimutatni a korábban rendkívüli ráfordításnak minősülő tételekből azon gazdasági eseményekkel kapcsolatos elszámolások ráfordításait, amelyek nem kapcsolódnak részesedésekhez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz vagy átalakulásokhoz, egyesülésekhez, szétválásokhoz és a rendszeres üzletmenet részeiként értelmezhetőek; a részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni a korábban rendkívülinek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekhez kapcsolódnak; a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni a korábban rendkívülinek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak; részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni a korábban rendkívülinek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekhez kapcsolódnak; befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni a korábban rendkívülinek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül
10 azokat, amelyek a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak. További változást jelentő eltérés, hogy a megszűnő rendkívüli tételek többségénél a bruttó módon történő elszámolás helyett csak a bevételként, illetve a ráfordításként kimutatott összegek különbözetét kell rögzíteni, jellegének megfelelően a bevételek, illetve a ráfordítások között, jellemzően árfolyamnyereségként, árfolyamveszteségként. További kérdést jelent, hogy ha különböző eszközökről van szó, akkor a kapott értéket az egyes eszközök között hogyan kell megosztani? Változás az is, hogy a részesedésekkel, értékpapírokkal, kölcsönökkel kapcsolatos elszámolás a pénzügyi műveletek bevételei, illetve ráfordításai között nemcsak annak függvényében jelenik meg máshol, hogy az részesedés, illetve értékpapír, kölcsön, de attól is más, hogy azt a befektetett pénzügyi eszközök, illetve a forgóeszközök között kell kimutatni. Nem változik a halasztott bevételként, illetve halasztott ráfordításként időbelileg elhatárolható tételek köre. Változás az, hogy ezen tételek a jövőben az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások, valamint a pénzügyi műveletek bevételei, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításai között elszámolt tételekhez kapcsolódnak. Néhány rendkívüli tétel átcsoportosítása Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás elszámolása a tulajdonosnál A hatályos előírás szerint: A gazdasági társaság alapításakor, a társaság jegyzett tőkéje emelésekor a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak könyvelése a tulajdonosnál (tagnál): a nyilvántartás (könyv) szerinti értéken (rendkívüli ráfordítás) a létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéken (rendkívüli bevétel) T 881 K 11-19, 21-28 31-36 T 366 K 981 T 171-172 K 366 Az új előírás szerint: a) A törvénymódosítás szerint az egyéb bevételek között kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás (könyv) szerinti érték a több. Tekintettel arra, hogy a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgy nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét kell egyéb bevételként, illetve egyéb ráfordításként kimutatni, a könyvelés egyik lehetséges módja a következő: A gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak könyvelése a gazdasági társaság alapításakor, a társaság jegyzett tőkéje emelésekor: a) Ha a bevitt vagyontárgy nem minősül értékpapírnak, részesedésnek, tartósan adott kölcsönnek, akkor
11 a bevitt vagyontárgy nyilvántartás (könyv) szerinti értéke T 8642 K 11-16 21-28 31-36 a bevitt vagyontárgy létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke T 366 K 9642 T 171-172 K 366 a nyilvántartás (könyv) szerinti érték és a létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott érték különbözetének megállapítása (az egyéb bevételként, egyéb ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében) ha az összevezetés után a 8642. számlán marad egyenleg, akkor a nyilvántartás szerinti érték a több ha a 9642. számlán, akkor a létesítő okiratban meghatározott érték a több a 8642. számlán maradó egyenleg, egyéb ráfordítás a 9642. számlán maradó egyenleg egyéb bevétel T 9642 K 8642 b) A törvénymódosítás szerint részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több. Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb. Mivel a bevitt részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének különbözetét kell a fentiek szerint megállapítani, a könyvelés egy lehetséges módja a következő: Ha a bevitt vagyontárgy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés, akkor a részesedés nyilvántartás (könyv) T 8712 K 171-172 szerinti értéke a bevitt részesedés létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke T 366 T 171-172 K 9722 K 366 a nyilvántartás (könyv) szerinti érték és a létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott érték különbözetének megállapítása (a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében) T 9722 K 8712
12 ha az összevezetés után a 8712. számlán marad egyenleg, akkor a létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb ha a 9722. számlán, akkor a létesítő okiratban meghatározott érték a több a 8712. számlán maradó egyenleg, részesedésekből származó árfolyamveszteség a 9722. számlán maradó egyenleg, részesedésekből származó árfolyamnyereség c) A törvénymódosítás szerint befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több. A befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több. A különbözet megállapításának és könyvelésének egy lehetséges módja: Ha a bevitt vagyontárgy a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön, akkor az értékpapír, a kölcsön nyilvántartás (könyv) szerinti értéke a bevitt értékpapír, kölcsön létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke T 8724 K 18-19 T 366 T 171-172 K 9738 K 366 a nyilvántartás (könyv) szerinti érték és a létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott érték különbözetének megállapítása (a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében) T 9738 K 8724 ha az összevezetés után a 8724. számlán marad egyenleg, akkor a nyilvántartás szerinti érték a több ha a 9738. számlán, akkor a létesítő okiratban meghatározott érték a több a 8724. számlán maradó egyenleg, befektetett pénzügyi eszközökből származó árfolyamveszteség a 9738. számlán maradó egyenleg, befektetett pénzügyi eszközökből származó árfolyamnyereség
13 d) A törvénymódosítás alapján a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, a forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének különbözetét, ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több. A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, a forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének különbözetét, ha a nyilvántartás (könyv) szerinti érték a több. A különbözet megállapításának és könyvelésének egy lehetséges módja: Ha a bevitt vagyontárgy a forgóeszközök között kimutatott részesedés, illetve értékpapír, akkor a bevitt, forgóeszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti T 8754 K 371-373 értéke a bevitt részesedés létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke T 366 T 171-172 K 9754 K 366 a bevitt, forgóeszközök között kimutatott értékpapír nyilvántartás (könyv) szerinti értéke T 8754 K 374 a bevitt értékpapír létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott értéke T 366 K 9754 T 171-172 K 366 a nyilvántartás (könyv) szerinti érték és a létesítő okiratban, annak módosításában meghatározott érték különbözetének megállapítása (a bevételként, a ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében) ha az összevezetés után a 8754. számlán marad egyenleg, akkor a nyilvántartás (könyv) szerinti érték a több ha a 9754. számlán, akkor a létesítő okiratban meghatározott érték a több T 9754 K 8754 a 8754. számlán maradó egyenleg, pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása a 9754. számlán maradó egyenleg, pénzügyi műveletek egyéb bevétele. Gazdasági társaság átalakulásakor (összeolvadásakor, különválásakor, kiválás esetén) az átalakult társaság tulajdonosánál A hatályos előírás szerint: Az átalakult, az összeolvadáskor megszűnt, a különvált, a kiválással létrejött gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedés (részvény, üzletrész, egyéb
14 társasági részesedés) nyilvántartás (könyv) szerinti értékének kivezetése (rendkívüli ráfordítás) T 885 K 171-172 371-372 az átalakulással, összeolvadással, különválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke (kiválás esetén a kiválással létrejött társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke) a kapott részesedés értéke (rendkívüli bevétel) T 366 T 171-172 K 985 K 366 Az új előírás szerint: A törvénymódosítás szerint részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a több (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál). Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a kevesebb (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál). Ha az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosa a megszűnt részesedést a forgóeszközök között mutatja ki, akkor a fentiek szerinti különbözetet a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatnia. Mivel a megszűnt részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értékének és az ellenében kapott (szerzett) részesedés értékének különbözetét kell a fentiek szerint kimutatni, a könyvelés egy lehetséges módja a következő: Az átalakuló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás (könyv) szerinti értékének T 8714 K 171-172 kivezetése
15 az átalakulással, összeolvadással, különválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű bekerülési értéke (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni) a különbözet megállapításához a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében T 366 T 171-172 K 9724 K 366 T 9724 K 8714 ha az összevezetés után a 8714. számlán marad egyenleg, a szerzett részesedés értéke a kevesebb ha a 9724. számlán marad egyenleg, akkor a szerzett részesedés értéke a több a 8714. számlán maradó összeg, a részesedésekből származó árfolyamveszteség a 9724. számlán maradó összeg, a részesedésekből származó árfolyamnyereség Ha az átalakult gazdasági társaság tulajdonosa (tagja) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt részesedést a forgóeszközök között mutatja ki, a megszűnt részesedés nyilvántartás (könyv) szerinti értékének kivezetése T 8756 K 371-372 az átalakulással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű bekerülési értéke (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni) a különbözet megállapításához a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése, a kisebbik összegében ha az összevezetés után a 8756. számlán marad egyenleg, a szerzett részesedés értéke a kevesebb T 366 T 171-172 K 9756 K 366 T 9756 K 8756
16 ha a 9756. számlán marad egyenleg, akkor a szerzett részesedés értéke a több a 8756. számlán maradó összeg, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása a 9756. számlán maradó összeg, a pénzügyi műveletek egyéb bevétele Hitelező által elengedett kötelezettség A hatályos előírások szerint: A hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összege (rendkívüli bevétel), ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik T 43-47 K 9893, 9896 ha a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódik, az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összege azt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, maximum azon eszköz(ök) könyv szerinti összegében, amelyhez kapcsolódik T 43-47 K 9893, 9896, de T 9893, 9896 K 4831 az időbeli elhatárolást az elengedett, elévült kötelezettséghez kapcsolódó eszköz(ök) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni T 4831 K 9893,9896 Az új előírás szerint: A törvénymódosítás szerint az egyéb bevételek között kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha a kötelezettséghez részesedésnek, értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszköz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig. Egyéb bevételként kell kimutatni a halasztott bevételként elszámolt, időbelileg elhatárolt összegből a kapcsolódó költségek, ráfordítások ellentételezésére megszüntetett összeget is. Az előbbiekből következik az is, hogy egyéb bevételként kell kimutatni az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét akkor is, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik. A hitelező által elengedett, valamint elévült kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének elszámolása, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik (egyéb bevétel) ha az elengedett kötelezettség T 43-47 K 9643
17 részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, az egyéb bevételként elszámolt összeget halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig T 9643 K 4831 az időbeli elhatárolást az elengedett, elévült kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszköz(ök) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni T 4831 K 9643 A törvénymódosítás szerint részesedésekből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha ahhoz a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés kapcsolódik, legfeljebb a kapcsolódó részesedés könyv szerinti értékének összegéig. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor azzal arányosan kell elszámolni részesedésekből származó bevételként. Ha az elengedett, elévült kötelezettséghez a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés kapcsolódik, az elengedett, elévült kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti T 43-47 K 97292, de összegének elszámolása halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, az elengedett, elévült kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett részesedés könyv szerinti értéke T 97292 K 4831 összegéig az időbeli elhatárolást az elengedett, elévült kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett részesedés bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének ráfordításkénti T 4831 K 97292 elszámolásakor kell megszüntetni a 97292. számla egyenlege a részesedésekből származó bevétel Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az elengedett kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha ahhoz a befektetett eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön kapcsolódik, legfeljebb a kapcsolódó értékpapír, kölcsön könyv szerinti értékének összegéig. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) azzal arányosan kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként.
18 Ha az elengedett, elévült kötelezettséghez a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír, kölcsön kapcsolódik, az elengedett, elévült kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti T 43-47 K 97392, de összegének elszámolása halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az elengedett, elévült kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett értékpapír, kölcsön könyv T 97392 K 4831 szerinti értékének összegében az időbeli elhatárolást az elengedett, elévült kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett értékpapír bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének ráfordításkénti elszámolásakor, a kölcsön megszűnésekor, részbeni megszűnésekor kell megszüntetni T 4831 K 97392 a 97392. számla egyenlege a befektetett pénzügyi eszközökből származó bevétel A törvénymódosítás szerint, a törvényben meghatározott gazdasági események (így a kötelezettség elengedése esetén is) nyereségjellegű eredményeit a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, veszteségjellegű eredményeit a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni, ha azok a forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódnak. Kötelezettség elengedése esetében a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kimutatott összegét halasztott bevételként időbelileg el kell határolni, mivel az a forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódik. Ha az elengedett, elévült kötelezettséghez a forgóeszközök között kimutatott részesedés, értékpapír kapcsolódik, az elengedett, elévült kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti T 43-47 K 97592, de összegének elszámolása halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az elengedett, elévült kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett részesedés, értékpapír könyv szerinti T 97592 K 4831 értékének összegéig az időbeli elhatárolást az elengedett, elévült kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett részesedés, értékpapír bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni T 4831 K 97592 a 97592. számla egyenlege a pénzügyi műveletek egyéb bevétele
19 8. Megszűnt a mérleg szerinti eredmény 8.1. Osztalékfizetés elszámolásának változása Az irányelv szerint a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják a mérleg és az eredménykimutatás előírt tagolásának kiigazítását annak érdekében, hogy az tartalmazza az eredmény felosztását vagy a veszteség kezelését. A fizetendő osztalék bemutatására vagy annak az évnek a beszámolójában kerül sor, amely eredményének felosztásáról döntöttek, vagy annak bemutatására és elszámolására egy évvel később, az osztalékról szóló döntés üzleti évében. A hatályos előírás szerint az eredménykimutatásban a tárgyévi mérleg szerinti eredmény az osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára igénybevett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett adózott eredmény. A jövőben az adott év adatai alapján megállapított osztalékot a következő évben, az erről szóló határozat napján kell elszámolni, és így megszűnik a mérleg szerinti eredmény, az eredménykimutatás utolsó eredménykategóriája az adózott eredmény lesz. Nem változik a Ptk. azon előírása, hogy a legfőbb szerv hatáskörébe tartozik a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása és a nyereség felosztásáról való döntés. Kft. esetében külön is kiemelésre került a taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. Az osztalékkal kapcsolatosan a legfontosabb változás így az, hogy a mérleg szerinti eredmény hiányában kifizetendő osztalékról való döntést közvetlenül az eredménytartalék terhére kell elszámolni. (A törvényi előírás nem szól arról, hogy az osztalékról szóló döntést mikor kell könyvelni, a kifizetéskor vagy a döntés meghozatala időpontjában. Az általános és a részletes indokolás alapján az osztalék összegét a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban!) A törvénymódosítás szerint: Az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék akkor fizethető ki osztalékként, részesedésként, a kamatozó részvény tulajdonosának kamatként, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék, a részesedés, a kamatozó részvény kamatának figyelembevétele (kifizetése) után sem csökken a jegyzett tőke összege alá. Az előző üzleti év adózott eredménye csak az előző üzleti évről készült beszámoló elfogadása után, a következő évben kerül az eredménytartalékba könyvelésre. Ezért indokolt azt a szabad eredménytartalék korrekciós tételeként számításba venni. Új előírás az, hogy a szabad eredménytartalék és a saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, a tulajdoni részesedés jelentő befektetés után kapott (járó) osztalék, részesedés összegét is. 8.2. Osztalékelőleg-fizetés elszámolásának változása Az osztalékelőlegre vonatkozó előírás is a fentiekre tekintettel módosult. Osztalékelőlegként a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul szolgáló beszámoló mérlegében) kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, pozitív értékelési tartalékkal csökkentett a közbenső mérlegben (illetve egyéb, az alapul