E-számvitel. Tartalom. Tisztelt Előfizetőnk! 2015.augusztus VII. évfolyam 8. szám. A hónap témája. Olvasóink kérdezték. elektronikus Szakmai folyóirat

Átírás

1 E-számvitel elektronikus Szakmai folyóirat 2015.augusztus VII. évfolyam 8. szám Tartalom A hónap témája A számviteli törvény évi változásairól II. rész Olvasóink kérdezték Vegyen részt rövid felmérésünkben! Tisztelt Ügyfelünk! Válaszaival komoly segítséget ad nekünk ahhoz, hogy a kiadványban csak olyan témák szerepeljenek, amelyek az Ön munkáját segítik. A kérdőív kitöltése körülbelül 5 percet vesz igénybe: Garanciális kötelezettség könyvelése KATA alá tartozó bt. eredménytartalékának kivezetése végelszámolás során Licencdíj számviteli elszámolása Jövőben esedékes értékesítés év végi nyilvántartása Szerző: Botka Erika a Magyar Számviteli Szakemberek Egyesületének főtitkára Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Kérem, hogy az tágyába írják bele, hogy E-számvitel. Megújult honlapunkról a Segédletek közül töltheti le a szerkeszthető dokumentummintát, az Excel-alapú segédleteket és hozzáférhet az extratartalmakhoz. A kézirat lezárásának dátuma: július 25. 1

2 A számviteli törvény évi változásairól II. rész Eredménykimutatás tartalmi változásai Az eredménykimutatás a vállalkozás döntésétől függően változatlanul elkészíthető forgalmi költség eljárással, illetve összköltség eljárással, azzal, hogy a korábbi B változatok megszűnnek, nem alkalmazhatóak. Amennyiben azonban a vállalkozás az egyik üzleti évben összköltség eljárással, a másik évben forgalmi költség eljárással, illetve fordítva készíti az eredménykimutatást, biztosítani kell, hogy a tárgyév adataival az előző üzleti év adatai összehasonlíthatók legyenek. Egyik eljárásról (változatról) a másikra való áttérésről a kiegészítő mellékletben tájékoztatást kell adni, és az áttérést indokolni kell. Az eredménykimutatás új sémái az alábbiak: Az eredménykimutatás előírt tagolása (összköltség eljárással) 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Saját termelésű készletek állományváltozása 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04) III. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés 05. Anyagköltség 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke 07. Egyéb szolgáltatások értéke 08. Eladott áruk beszerzési értéke 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke IV. Anyagjellegű ráfordítások ( ) 10. Bérköltség 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések 12. Bérjárulékok V. Személyi jellegű ráfordítások ( ) VI. Értékcsökkenési leírás VII. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII) 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 14. Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 15. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei Ebből: értékelési különbözet VIII. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) 18. Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 19. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 20. Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott 21. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 22. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai Ebből: értékelési különbözet IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai ( ) B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX) C. Adózás előtti eredmény (+A+B) X. Adófizetési kötelezettség D. Adózott eredmény (+C-X) 2

3 Az eredménykimutatás előírt tagolása (forgalmi költség eljárással) 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02. Exportértékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02) 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04. Eladott áruk beszerzési értéke 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II. Értékesítés közvetlen költségei ( ) III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II) 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 07. Igazgatási költségek 08. Egyéb általános költségek IV. Értékesítés közvetett költségei ( ) V. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés VI. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+III-IV+V-VI) A következő sorok értelemszerűen megegyeznek az összköltséges eljárás és VIII-X., valamint a B-D. soraival. A fenti eredménykimutatás sémákat áttekintve az eredménykimutatás szerkezeti felépítésében az egyik legnagyobb változás, hogy az irányelvi előírásokhoz való megfelelés miatt a rendkívüli bevételek és a rendkívüli ráfordítások megszűnnek. Eddig a rendkívüli bevételbe és rendkívüli ráfordításba elszámolásra kerülő gazdasági események átsorolásra kerültek az üzemi eredménybe (egyéb bevételbe, egyéb ráfordításra) vagy a pénzügyi műveletek eredményébe (pénzügyi műveletek bevételeibe, pénzügyi műveletek ráfordításaiba). Az egyéb bevételekbe, egyéb ráfordításokba jellemzően azok a gazdasági eseményekkel kapcsolatos elszámolások kerültek, amelyek nem kapcsolódnak részesedéshez, értékpapírokhoz, kölcsönökhöz, vagy átalakulásokhoz (azaz a rendszeres üzletmenethez kapcsolódódnak). Az átsorolásokon túlmenően bizonyos esetekben a gazdasági események elszámolásában is van tartalmi változás. A rendkívüli bevételek helyett az egyéb bevételek között kell elszámolni: 1) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak (pl. készlet, tárgyi eszköz) nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több. A gazdasági esemény elszámolásában az átsoroláson túlmenően tartalmi változás van, mert a számviteli törvény eddig hatályos előírása szerint az apportba bevitt eszközök könyv szerinti értékét rendkívüli ráfordításként kellett elszámolni, míg a létesítő okiratban meghatározott értékét rendkívüli bevételként kellett elszámolni. Így az apportálás eredménye eddig bruttó módon jelent meg az eredménykimutatás rendkívüli eredmény kategóriájában. Ezzel szemben az új előírás szerint az apportálás eredményét egyenlegében kell kimutatni. Ez az új előírás a könyvelésben is változást fog okozni, de a konkrét könyvelés menetére a számviteli törvény módosítása nem ad szabályt. Az egyik lehetőség, hogy az apportált eszközök könyv szerinti értékét elszámolja a vállalkozás egyéb ráfordításként, a létesítő okiratban elfogadott értékét egyéb bevételként, majd ha a létesítő okiratban meghatározott érték a több, akkor az apportált eszköz egyéb ráfordítások között elszámolt könyv szerinti értékét átvezeti az egyéb bevételek közé, ezzel biztosítva, hogy az apportálás nyeresége kerüljön csak kimutatásra. Amennyiben az apportált eszköz könyv szerinti értéke több, mint a létesítő okiratban meghatározott érték, akkor az egyéb bevételeket kell az egyéb ráfordítások közé átvezetni, így nettó módon jelenik meg az apportálás vesztesége. A másik lehetőség, hogy az apportálás elszámolására technikai számlát iktatnak be. A technikai számlán kerül elszámolásra az apportált eszköz könyv szerinti értéke és a létesítő okiratban elfogadott értéke. 3

4 Ezek után a technikai számla egyenlegét, ha az K egyenlegű, akkor a vállalkozás átvezeti az egyéb bevételek közé, ha T egyenlegű, akkor az egyéb ráfordítások közé: 2) a tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, továbbá a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik, 3) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, illetve nem fejlesztési célra kapott támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, 4) térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatások piaci illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét. Egyéb bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni: 5) az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az elengedett kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig, 6) fejlesztési célra visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átvett pénzeszközök összegét, 7) térítés nélkül - visszaadási kötelezettség nélkül - átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök piaci illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti értékét, 8) a tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti öszszegét, ha az részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő beszerzett eszközhöz kapcsolódik, legfeljebb az átvállalt kötelezettséghez kapcsolódóan beszerzett eszköz könyv szerinti értékének összegéig. Nem változott viszont a halaszott bevételek feloldása. Így továbbra is támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is. Az előbb felsorolt halasztott bevételek feloldását azonban az új előírások szerint minden esetben egyéb bevételként kell elszámolni. A rendkívüli ráfordítások helyett az egyéb ráfordítások között kell elszámolni: 1) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, értékpapírnak vagy részesedésnek nem minősülő vagyontárgyak nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több (az apportáláshoz kapcsolódóan az egyéb bevételeknél leírtak szerint az apportálás vesztesége az új előírás szerint nettó módon jelenik meg), 2) behajthatatlannak nem minősülő, elengedett követelés könyv szerinti értékét, 3) a tartozásátvállalás során ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét a tartozást átvállalónál. Nem változott azonban az időbeli elhatárolásra vonatkozó előírás, amely szerint az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során a tartozásátvállalás beszámolási időszakában a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség egyéb ráfordításként elszámolt megállapodás szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a megállapodás szerinti pénz- 4

5 ügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordítások helyett az egyéb ráfordításokkal szemben megszüntetni, 4) a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett támogatás, véglegesen átadott pénzeszközök összegét, 5) a fejlesztési célra kapott támogatás visszafizetendő összegét, 6) a térítés nélkül átadott, részesedésnek vagy értékpapírnak nem minősülő eszközök nyilvántartás szerinti értékét, valamint a nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben. Ezen túlmenően az egyéb ráfordítások között kell elszámolni, de halasztott ráfordításként időbelileg el lehet határolni az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében a vállalkozó által megvalósított (megszerzett) és jogszabályi rendelkezés alapján az üzemeltetőnek térítés nélkül, véglegesen átadott olyan eszköz (beruházás) nyilvántartás szerinti értékét, amelyet a jövőbeni vállalkozási tevékenysége érdekében valósított (szerzett) meg. Rendkívüli eredményből a pénzügyi műveletek eredményébe átsorolt gazdasági események Az irányelv előírásainak megfelelően a pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai szerkezete is átalakításra került. A pénzügyi műveletek eredményében a számviteli törvény korábbi kategóriái több esetben megmaradtak, de egyes soroknak új elnevezése van, illetve az egyes sorokban a gazdasági események elszámolása tartamilag megváltozott. A törvénymódosítás az eddigi kategóriákat kibővítette aszerint, hogy a rendkívüli bevételek és ráfordítások között eddig kimutatott gazdasági események közül melyek kapcsolódnak részesedésekhez, befektetett pénzügyi eszköznek minősülő értékpapírokhoz, vagy hosszú lejáratú kölcsönökhöz, illetve melyek kapcsolódnak forgóeszközök közé tartozó részesedések, értékpapírok, kölcsönök gazdasági eseményeihez (a forgóeszközökhöz kapcsolódó tételek a pénzügy műveletek egyéb bevételei, egyéb ráfordításai közé kerültek átsorolásra). Az irányelv lehetőséget ad arra, hogy az eszközés forrástételek vagy a bevételi és ráfordítás tételek egymással szemben elszámolhatóak legyenek, ha a nettósított összegek bruttó összegként bemutatásra kerülnek a kiegészítő mellékletben. Így a törvénymódosítás részesedésekkel, értékpapírokkal és átalakulásokkal kapcsolatos tételek eredményeit (árfolyamnyereségeit vagy árfolyamveszteségeit) nettó módon jelenteti meg a pénzügyi műveletek egyes kategóriáiban. Mivel az eredménykimutatásban bizonyos tételek nettó módon kerülnek kimutatásra, ezért a kiegészítő mellékletben bemutatandó információk köre is bővül a nettósított összegek bruttó összegeinek közzétételével. Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni a korábban rendkívülinek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó részesedésekhez kapcsolódnak. A forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez kapcsolódó események eredményeinek elszámolását pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni. A törvénymódosítás szerint befektetett pénzügyi eszközökből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni, a korábban rendkívülinek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, kölcsönök eseményei eredményeinek elszámolását pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni. Befektetett pénzügyi eszközökből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként számoltatja el a törvénymódosítás a korábban rendkívüli- 5

6 nek vagy egyéb pénzügyi műveletnek minősülő tételek elszámolási jogcímei közül azokat, amelyek befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó értékpapírokhoz, kölcsönökhöz kapcsolódnak. A forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, kölcsönök eseményei eredményeinek elszámolását pénzügyi műveletek egyéb bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni. Az egyes eredménykimutatási sorokhoz kapcsolódóan a konkrét gazdasági események az alábbiak. Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni: 1) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözetet, 2) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több (azaz részesedés apportálás esetén is az új előírás alapján a nettó eredmény kerül kimutatásra), 3) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amenynyiben a kapott eszközök értéke a több, 4) az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a több (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál). Itt is a rendkívüli tételeknél szereplő korábbi szabályokhoz viszonyítva új szabály, hogy az eredmény nettó összege kerül kimutatásra az eredménykimutatásban, 5) az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) a gazdasági társaság beolvadása esetén a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a több. Itt is a rendkívüli tételeknél szereplő korábbi szabályokhoz viszonyítva új szabály, hogy az eredmény nettó összege szerepel az eredménykimutatásban, 6) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a több. Itt is a rendkívüli tételeknél szereplő korábbi szabályokhoz viszonyítva új szabály, hogy az eredmény nettó összege szerepel az eredménykimutatásban. Részesedésekből származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg 6

7 el kell határolni az egyéb bevételeknél felsorolt, halaszott bevételként elszámolandó tételeket, ha az részesedéshez kapcsolódik (elengedett kötelezettség összegét, fejlesztési célra kapott pénzeszközök összegét, térítés nélkül visszaadási kötelezettség nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként részesedés értékét, tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét). A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor azzal arányosan kell elszámolni részesedésekből származó bevételként. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételként, árfolyamnyereségként kell kimutatni: 1) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (ideértve a bankbetétet is), hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét, 2) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól, hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik, továbbá eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot, valamint a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott kockázatitőkealap-jegyek után kapott hozam összegét. Forgatási célú befektetés esetén a hozamokat az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni. 3) pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat összegét, 4) a tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget, 5) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál az elszámolt kamattal csökkentett eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti nyereségjellegű különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor, 6) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a több. Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként kell elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni az egyéb bevételeknél felsorolt, halaszott bevételként elszámolandó tételeket (elengedett kötelezettség összegét, fejlesztési célra kapott pénzeszközök összegét, térítés nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszköz értékét, tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét), amenynyiben azok a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírhoz, kölcsönhöz kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor vagy kölcsön esetén annak megszűnésekor (visszafizetésekor vagy kivezetésekor) azzal arányosan kell elszámolni befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírok, kölcsönök) származó bevételként. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni az eddigi előírásokon túlmenően elszámolni a Részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek, illetve a Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó bevételek, árfolyamnyereségek eredménykimutatási soroknál az előbbiekben felsorolt minden gazdasági eseményt, ha azok a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, kölcsönökhöz kapcso- 7

8 lódnak. Pénzügyi műveletek egyéb bevételeként kell elszámolni, de halasztott bevételként szintén időbelileg el kell határolni az egyéb bevételeknél felsorolt, halaszott bevételként elszámolandó tételeket (elengedett kötelezettség összegét, fejlesztési célra kapott pénzeszközök összegét, térítés nélkül átvett, az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszköz értékét, tartozásátvállalás során harmadik személy által ellentételezés nélkül átvállalt kötelezettség szerződés szerinti összegét) amenynyiben azok forgóeszközök között kimutatott részesedéshez, értékpapírhoz kapcsolódnak. A halasztott bevételt a kapcsolódó ráfordítás felmerülésekor azzal arányosan kell elszámolni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeként. Részesedésekből származó ráfordításként, árfolyamveszteségként kell kimutatni (a nettósított elszámolás itt is több esetben megjelenik): 1) a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet, 2) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott részesedés nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a létesítő okiratban meghatározott érték a kevesebb, 3) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás, a kényszertörlési eljárás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor a megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt tartós részesedés ellenében kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti (átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékével csökkentett) értékének a különbözetét, amenynyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb, 4) az átalakuló, egyesülő, szétváló gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejött gazdasági társaságban szerzett részesedés a megszűnt részesedésre jutó, a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegével azonos összegű bekerülési értékének a különbözetét, amennyiben a szerzett részesedés értéke a kevesebb (kiválás esetén a kiválással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke összegét kell figyelembe venni a különbözet számításánál), 5) az átvevő gazdasági társaságon kívüli tulajdonosnál (tagnál) a gazdasági társaság beolvadása esetén a jogelőd gazdasági társaságban lévő megszűnt tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és a megszűnt részesedésre jutó a jogelőd gazdasági társaság végleges vagyonmérlege szerinti saját tőke értékének (mint a jogutód gazdasági társaságban szerzett részesedés bekerülési értékének) a különbözetét, amennyiben a saját tőke értéke a kevesebb. 6) a tulajdonosnál (a tagnál) a gazdasági társaság jegyzett tőkéjének leszállításakor, ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg, a bevont tartós részesedés (részvény, üzletrész, egyéb társasági részesedés) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értékének és névértéke fejében átvett eszközök értékének a különbözetét, amennyiben az átvett eszközök értéke a kevesebb. 7) a térítés nélkül átadott befektetett eszközök között kimutatott részesedések nyilvántartás szerinti értékét. Befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni: 1) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamatozó értékpapír- 8

9 nál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál az elszámolt kamattal csökkentett eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti veszteségjellegű különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor, 2) a térítés nélkül átadott, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapírok és kölcsönök összegének nyilvántartás szerinti értékét, 3) a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget, 4) a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a gazdasági társaságba bevitt, befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott értékpapír vagy kölcsön nyilvántartás szerinti értékének és a létesítő okiratban meghatározott értékének a különbözetét, amennyiben a nyilvántartás szerinti érték a több (nettósított elszámolás). Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell elszámolni a Részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek, illetve a Befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből) származó ráfordítások, árfolyamveszteségek eredménykimutatási soroknál az előbbiekben felsorolt minden gazdasági esemény veszteségjellegű eredményét, ha azok a forgóeszközök között kimutatott részesedésekhez, kölcsönökhöz kapcsolódnak, kivéve a befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget, amelyet a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek, adott kölcsönök elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével. Olvasói kérdések Tisztelt Előfizetőnk! Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYE- NES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Számvitellel kapcsolatos kérdését az olvasoikerdesek@forum-media.hu címen tudja feltenni Botka Erikának. Garanciális kötelezettség könyvelése Kérdés Ha a cég garanciális kötelezettségeire átutal a vevőhöz elkülönített számlára meghatározott összeget egy évre, kell-e még céltartalékot képeznie, hiszen a vevőnél a pénz fedezetben már ott van? Válasz Garanciális kötelezettségvállaláshoz kapcsolódó céltartalék képzésnek semmilyen köze sincs a pénzmozgásokhoz. Céltartalékot a garanciális kötelezettségvállalásból várható jövőbeni veszteségre kell képezni. Ezért ha a garanciális kötelezettség fedezetére a cég átutalt összeget a vevőnek, ez csak azt jelenti, hogy a vevő pénzügyi biztosítékot kért ezen kötelezettségre (ez azonban a gyakorlatban megvalósulhat úgy is, hogy a számla összegéből pénzügyi visszatartás történik). A pénzügy fedezet biztosítási módjától függetlenül azonban a céltartalék képzési kötelezettség az általános számviteli szabályok szerint fennáll, mert az adott üzleti évben elszámolt árbevételnek kell fedezetet adnia az ezen ügyletből várható jövőbeni garanciális javítási költségekre. 9

10 KATA alá tartozó bt. eredménytartalékának kivezetése végelszámolás során Kérdés Egy betéti társaság múltja: - Alapítás éve: között: számviteli törvény + társasági adó hatálya alá tartozott között: számviteli törvény + eva hatálya alá tartozott között: kikerült a számviteli törvény hatálya alól + kata től kijelentkezik kata alól, így visszakerül számviteli és társasági adó hatály alá. - jövőbeli terve az, hogy saját elhatározás alapján végelszámolást szeretne indítani. A jei nyitómérleg elkészítése kapcsán merült fel az a kérdés, hogy a tételes leltározás alapján figyelembe kell-e venni a ei beszámolóban szereplő eredménytartalékot? Ez az eredménytartalék már az eva időszak előtti ( ei) beszámolóban is szerepelt, tehát osztalékként ki nem fizetett. Válasz A kérdésben leírt adatok alapján megállapítható, hogy a betéti társaság ai időszak alatt kata adóalany volt. Mivel a kata adóalanyok bevételi nyilvántartást vezetnek, ezért ezen adóalanyiság időszaka alatt nincsenek a számviteli törvény hatálya alatt. A számviteli törvény hatálya alól való kilépéskor a betéti társaságnak a december 31-ei mérlegfordulónapú beszámoló adatai alapján a Kata tv a (1)-(2) bekezdésének előírása alapján osztalék utáni adót kiváltó adót kellett fizetnie. Így, ha kilépéskor tárgyi eszközök, immateriális javak könyv szerinti értékével nem csökkentették az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját, akkor a kata tv a (6)-(7) bekezdésének előírása alapján a számviteli törvény hatálya alá visszatéréskor csak kata időszakos eredménytartaléka van, amit ha a tulajdonos végelszámolás során megkap, akkor nem keletkezik szja és eho fizetési kötelezettsége (azaz a kata tv. előírása alapján ez már leadózott befektetésnek minősül). Amennyiben kilépéskor tárgyi eszközök, immateriális javak könyv szerinti értékével csökkentették az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját, akkor ez az összeg nem adózott befektetésnek minősül, így ez olyan, mintha a társasági adóalanyiság alatt kimutatott eredménytartalék, ezért ezt viszszatéréskor elkülönítetten társasági adós eredménytartalékként kell kimutatni, és ha végelszámolás során ezt kapja meg a tulajdonos, akkor ezután szja és eho fizetési kötelezettség keletkezik (kivéve azt az esetet, hogyha katás időszak alatt ezt az összeget természetbeni juttatásként leadózta). Licencdíj számviteli elszámolása Kérdés Interneten keresztül külföldről vásárolt szoftver licencdíját hova kell elszámolni, ha a licenc egy évig biztosít jogot a használatra? Válasz A szoftver licencdíjának megszerzése vagyoni értékű jog megszerzését jelenti. A számviteli törvény 24. -a (1) bekezdésének és a 25. -a (1) és (6) bekezdésének az előírása szerint az immateriális javak között azokat a vagyoni értékű jogokat lehet aktiválni, amelyeknek a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálják. A kérdésben leírtak szerint a megvásárolt licenc egy évig biztosítja a szoftver használatát, így ebben az esetben nem teljesülnek a számviteli törvény előbb hivatkozott előírásai, ezért a licencért fizetett összeget nem lehet az immateriális javak között vagyoni értékű jogként aktiválni. A licencért fizetett összeget költségként mint igénybe vett szolgáltatás kell elszámolni. Az elszámolt költségből azonban a nem a tárgyévet illető részt időbelileg el kell határolni. Ha például 2015-ben előre kell az egyéves haszná- 10

11 lati díjat kifizetni és a használati időszak június 1-jétől május 31-ig tart, akkor a évben költségként elszámolt összegből a január 1-jétől május 31-ig terjedő időszakra jutó, arányos költséget kell a évi zárlat keretében elhatárolni, mivel az nem terhelheti a 2015-ös üzleti évet. Jövőben esedékes értékesítés év végi nyilvántartása Kérdés Megrendelésre a cég szoftvert fog fejleszteni (az elkészült szoftver tulajdonjogát fogják értékesíteni). A szerződést júniusban kötik, de az átadási határidő március hó év végén készletértéket kell kimutatni? Válasz A válasz röviden: igen. Mivel a szoftver a 2015-ös üzleti év végén még nem fog elkészülni, ezért a évben a szoftverfejlesztéssel kapcsolatosan közvetlenül felmerülő költségeket (szoftverfejlesztők bérei és azokhoz kapcsolódó járulékok, anyagköltségek, értékcsökkenési leírás stb.) befejezetlen termelésként állományba kell venni, azaz a befejezetlen termelést közvetlen önköltségen kell készletre venni. Így a 2015-ben a szoftverfejlesztéssel kapcsolatosan felmerülő költségek nem fogják a 2015-ös üzleti évet terhelni. In-house szeminárium! Ha szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó- és számviteli törvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az olvasoikerdesek@forummedia.hu címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! E-számvitel című szakmai folyóiratunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási, számviteli tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésre álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. E-számvitel VII. évfolyam hetedik szám, július Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp. Váci út 91/a Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Szerkesztő: Varga Szabolcs HU ISSN Előfi zethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: Tel.: , Fax: , forum-media@forum-media.hu Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft.