HASZNÁLTAUTÓ VÁSÁRLÁSI KISOKOS FORD szerviz szerviz Rapid Rent Flottakezelés szerviz szerviz
Tartalomjegyzék Igényfelmérés - Mire is használjuk az autót? 2 Hol vegyünk autót? 4 Mire figyeljünk, hogy ne tudjanak becsapni minket? 6 Csalás az órával 7 Autót külföldrôl? 8 Mely modellek a legmegbízhatóbbak? 8 Mit tudunk venni egymillióért? 9 Hogyan szúrjuk ki az autón a rejtett sérüléseket? 10 Drágább az olcsóbb? 11 Weltauto 12 Milyen finanszírozást válasszunk? 13 Kötelezô vagy Casco? 14 A papírok ára 15 Mennyibe kerül havonta? 16 A karbantartás 17 Szerzô: Bittó Ákos
Igényfelmérés - Mire is használjuk az autót? Az autóvásárlás ha nem is egy életre szól, de ideális esetben jó néhány évre elkötelezzük magunkat egy autó mellett. Ez nem csak annyit jelent, hogy nap mint nap ugyanazzal a kocsival járunk dolgozni, vagy teszünk meg vele nagyobb utakat: megannyi szempont van, amit egy autó megvásárlása elôtt érdemes megfontolni. Most induló új sorozatunkkal azoknak próbálunk tanácsot adni, akik használtautó-vásárlás elôtt állnak és még nem döntötték el, hogy pontosan hol és milyen kocsit vásároljanak. 1. Mire kell a kocsi? Ez az a kérdés, ami leginkább meghatározza azt, hogy milyen autót vegyünk, természetesen a rendelkezésre álló pénzen felül. Ha az autóban zömében egyedül, vagy másodmagunkkal ülünk, akkor egy kisebb kocsi is elég, kisebb motorral. A mai kisautók sem jönnek már zavarba az autópályán, a 130-at ezek is gond nélkül tudják tartani.
Nincs már tehát arra szükség, hogy valaki csak azért vegyen nagy autót, mert hosszabb távokat megy vele, noha tény, hogy a nagyobb kocsikban még mindig nagyobb biztonságban van az ember egy esetleges ütközés során. Városban, kevés utassal azonban a kis autó az ideális. A kis kocsik azonban négy embernek hosszabb távra már nem kényelmesek. Utazáshoz, családosoknak nem is kérdéses, hogy nagyobb autóra van szükségük, amik általában nagyobb motorral is készülnek. A növekvôhengerûrtartalom azonban nem azt jelenti, hogy egy nagyobb autó annyival többet is fogyaszt, mint amennyivel nagyobb a motorja. A kis autókhoz képest a pluszfogyasztás általában egy-két liter. 2. Benzint vagy dízelt? A dízelautók - természetesen azonos állapotban - akár fél millió forinttal is többe kerülhetnek benzines társaiknál. Ha utánaszámolunk, a mai üzemanyagárak mellett már sok tízezer kilométerre van szükség ahhoz, hogy ez a különbség megtérüljön, a gázolajosok valamivel kevesebb fogyasztásán. És akkor még mindig ott van a szervizelés, ami a dízelautók esetében általában többe kerül, mint egy hagyományos benzinmotoros kocsinál. Ugyanakkor persze vannak olyanok is, akik mindennek ellenére és ezekkel együtt jobban szeretik a nyomatékos dízelek karakterisztikáját, mint a benzinmotorok pörgôsségét. 3. Mennyit szánok rá? Pár százezer forint alatt, csak a legritkább esetben és nagy szerencsével lehet használható autót kifogni. Félmillió alatt pedig nem is érdemes jó autóról beszélni, ennyi pénzért olyan ritkán jön szembe velünk igazán jó kocsi, mint a fehér holló. Az igények persze itt is meghatározzák, hogy mennyiért néz autót az ember. Elsô kocsinak, városba 300 ezer forint körül is lehet már autót venni. Olcsó húsnak azonban híg lehet a leve, nem árt számításba venni azt sem, hogy a vásárlás után a szervizelésre könnyedén elmehet még akár 100 ezer forint is. És persze nem szabad figyelmen kívül hagyni az átíratás és a biztosításkötés pár tízezres költségét sem. Hol vegyünk autót? Tulajdonostól Sokan azt mondják, csak az a biztos, ha tulajdonostól vásárol az ember használt autót. Annyi biztos, hogy sok elônye van a dolognak: a legtöbb esetben a tulaj többé-kevésbé megbízhatóan el tudja mondani az autó elôéletét, az esetleges gondokat, a szervizelésrôl is tud mesélni. Ugyanakkor persze nem szabad elfelejtenünk, hogy senki nem önmaga ellensége és vagy tudatlanságból, vagy félig-meddig szándékosan, de lehet, hogy így sem derül ki minden hiba. Az autóba persze senki nem lát bele, még tulajdon gazdája sem, ráadásul lehet, hogy egy hiba, amit a tulaj aprónak vél, más szemében igazán nagy probléma. Ezért már a telefonos érdeklôdésnél érdemes minden részletrôl kifaggatni az eladót, nehogy feleslegesen menjünk megnézni egy szépnek hirdetett, valójában azonban több sebbôl vérzô kocsit. Autópiacon A legnagyobb, a fôvárosi autópiac korábban nem volt jó hírû. Tény, hogy az itt megforduló autók nagy száma miatt felhígult a szakma, sok nepper megjelent a piacon, akik aztán nem mindig a legjobb autókat próbálták a vásárlók nyakába sózni. Mostanra változott a helyzet: a vásárlóknak egyre kevesebb a pénze, viszont egyre felkészültebben érkeznek és már sokkal nehezebb ôket becsapni. Meg is fogyatkozott egyébként az autópiacon a kereskedôk száma, ma már csak az tud megmaradni, aki megbízhatóan dolgozik. Ez a tendencia szerencsére a legtöbb kereskedôre igaz, a szigorúbb jogi szabályozás és a kevésbé naiv vásárlók miatt a gazfickók már nem maradnak meg. Ennek ellenére ne feledjük, hogy ôk sem szentek! Szándékosan becsapni biztosan nem fognak, sokan közülük még át is nézetik az autót, mielôtt elkezdik árulni.
Azt azonban ne várjuk, hogy nagyszerviz után adják át a kocsit, szétesni azonban nem fog alattunk. Márkakereskedésbôl Talán ez jelenti a legbiztonságosabb vásárlási módot. A márkakereskedôk szinte mindegyikének van használtautó-telepe is, ahol zömében az új kocsikba beszámított használtakat árulják. Gyakran megesik, hogy a tulajdonos már az elôzô autóit is ennél a kereskedésnél vette, így aztán az elôélet és a szervizelés is nyomon követhetô. Autó vásárlása Németországból Mindannyian ismerjük a Németországból importált autó mítoszát, amely az esetek többségében be is igazolódik. Az európai gazdaság motorjaként elismert Németországnak, közúthálózata tökéletes minôségû, autószervizei híresen magas színvonalúak, és ami az autók karbantartását illeti, ismert a németek precíz hozzáállása. Ezeknek következtében nem véletlen, hogy az onnan származó autók nagy része lényegesen jobb esztétikai és mûszaki állapotban van, mint a belföldi társai. A fennebb említett okokból kifolyólag, kézenfekvônek tûnik az autó Németországból való beszerzése, ami két módon valósulhat meg: a. Önállóan b. Egy erre szakosodott kereskedô segítségével Hogyha az elsô opciót választod, elôször is meg kell keresned az autót. Erre a mobile.de vagy az autoscout24. de rengeteg lehetôséget kínál, de itt is meg kell jegyeznünk pár fontos dolgot. A saját biztonságod érdekében, igyekezz elkerülni a természetes személyek hirdetéseit, kivéve, ha magabiztosan használod a német nyelvet. Ellenkezô esetben kockáztatod a félreértéseket és az ebbôl fakadó idôpocsékolást. Továbbá, szavatossági igényekkel sem léphetsz fel késôbbiekben, ha ezt a helyzet megkívánná. Kereskedôhöz fordulva lényegesen egyszerûbb lehet a dolgod, de a döntést ez esetben sem tanácsos elkapkodni. Elôször ellenôrizd, hány autót kínál eladásra az illetô kereskedô és a hirdetett jármûvek képei milyen környezetben készültek. Németország ugyan civilizált ország, de ott is léteznek nepperek. Abban az esetben, ha a kereskedô csak kevés autót hirdet, nagyon nyomott áron és rendezetlen körülmények közt fotózva, azt ajánljuk, inkább állj el a vásárlástól. Nagy készlettel rendelkezô, lehetôleg márkakereskedôt választva, jelentôsen csökkentjük egy költséges felsülés kockázatát. Ezzel egyidejüleg az autó történetének ellenôrzése is játszi könnyedséggel megoldható. Mindennek ellenére, az autó önálló importja nem a legkényelmesebb autóvásárlási módszer, fôleg akkor, ha az erre szánt idô is véges. Hogyha sikerült is megtalálni a megfelelô autót, még mindig hátra van a hazaszállítás megszervezése vagy a Németországba való személyes kiutazás. És persze a különféle okmányok beszerzése. Az elôbb említettek alternatívája, egy szakosodott vállalkozás szolgáltatásainak igénybevétele. Ennek legnagyobb elônye, hogy a beszerzés minden lépését végigjárják (az autó megkeresése, ellenôrzése, szállítás). Gyôzôdj meg róla, hogy garantálják az autó minden paraméterét és hogy a szállítás biztosítva van.
Mire figyeljünk, hogy ne tudjanak becsapni minket? Legyen azonban mégoly biztos is a forrás, ha nem vagyunk száz százalékig biztosak az autó elôéletében, még mindig van néhány dolog, amit érdemes ellenôrizni. A kilométeróra tekergetése idehaza szinte már hagyomány, tehát ebben nem érdemes maradéktalanul megbízni. Sokat elárulhatnak azonban más, apró jelek arról, hogy az autó valójában mennyit futott. A kezelôszervek kopottsága, pontosabban állapota az elsô, amibôl le lehet szúrni azt, hogy egy autót mennyit használtak. Újra lehet bôrözni egy kormányt, le lehet cserélni egy sebváltógombot, így eltüntetve a kopásnyomokat, van azonban egy dolog, amire csak nagyon kevesen gondolnak az autójukat kozmetikázók közül. Ez pedig a gázpedál és a kuplung. A pedálok gumijának kopottságán tökéletesen látszik, hogy mennyit taposták ôket. Elôfordulhat azonban pont az ellenkezôje is: sok autómárkánál - érdekes módon gyakorta a németeknél - a gombok és kapcsolók sokkal hamarabb megkopnak, mint amit az autó valós kora alapján gondolnánk. Ez tehát önmagában nem lehet alap arra nézve, hogy mennyire használták (el) a kocsit. A kezelôszervek pontossága, a váltó precizitása, a kormány holtjátéka, sôt még a kapcsolók kattanása is árulkodhat arról, hányszor használták ôket az elmúlt években. Alapvetôen mindennek hasonló állapotot kell tükröznie, még ha az nem is a teljes tökéletességet jelenti. Ha az egyik dolog feltûnôen jobban mûködik, mint a másik, akkor már érdemes arra gyanakodni, hogy a kocsiban már cseréltek ezt-azt.
Csalás az órával A kilométerórák visszatekerésére Magyarországon szinte külön iparág épült. Állítólag tôlünk nyugatabbra is ûzik az autók efféle megfiatalítását, ott azonban némileg diszkrétebben, mint nálunk. Idehaza nemegyszer bele lehet futni olyan kocsikba is, amiknek az óráját a kereskedô, vagy a tulajdonos eladás elôtt akár több százezer kilométerrôl tekerte vissza 90 ezerre. A mûvelet sem a digitális, sem az analóg kijelzôs szerkezeteknél nem kíván nagy idôráfordítást. A mechanikus óráknál meg kell hozzá bontani a mûszerfalat, majd kézzel vissza lehet pöckölgetni az órát. A digitális kijelzôknél sem sokkal bonyolultabb a mutatvány, csak egy hozzáértô, egy számítógép és pár perc kell hozzá. Szervizekben pár ezresért el is végzik az óratupírozásnak nevezett munkafolyamatot. A törvény egyelôre egyébként nem tiltja a kilométerállás meghamisítását, noha etikailag komoly aggályokat vet fel a dolog. Éppen ezért születôben van egy tervezet, ami már komolyan szankcionálná a kilométerórával való machinálást. Mivel idehaza lassan mindenki elfogadta, hogy az országban szinte minden használt kocsi legfeljebb 180 ezer kilométert futott, sokan abban reménykednek, hogy a szervizkönyv biztonságot nyújthat. Manapság azonban már ez sem jelent száz százalékos megbízhatóságot, ugyanis ezt a dokumentumot is lehet, és sajnos szokták is hamisítani. Ha ellenôrizetlen származással veszünk autót, egy dolog nyújthat többé-kevésbé biztonságot: ha elvisszük a kocsit egy hozzáértô szerelôhöz, vagy egy olyan márkaszervizbe ahol le lehet kérdezni az autó szerviztörténetét. 2013. július 1-tôl börtön jár a kilométeróra visszatekerése miatt. Az eladás megkönnyítése végett a hazai gépjármûvek jelentôs hányadánál az eladók meghamisítják a kilométeróra számlálójának állását. Július 1-tôl hatályos büntetô törvénykönyv szerint azonban, új bûncselekmény a gépjármû kilométer-számlálójának visszatekerésre, ami akár 1 évig terjedô szabadságvesztéssel büntethetô. Az okmányirodák tájékoztatása szerint idén júliustól már csak olyan adásvételi szerzôdést fogadnak el a gépjármû átírásakor, melyen az eladó és a vevô aláírásával hitelesíti a pillanatnyi kilométeróra állást. Ez a szabályozás ha nem is szüntette meg, de erôsen visszaszorította a kilométerórával manipulálók számát.
DunaAut ónál
Mit tudunk venni egymillióért? A válság nem tett jót a használt autók piacának sem. Ez az eladóknak rossz hír, a vevôk azonban most könnyen akadhatnak jó vételre olyan áron is, ami néhány éve még igencsak alacsonynak számított. Néhány éves használt autót ugyanis már akár egymillió forint körüli áron is lehet vásárolni, ami ráadásul nem is okvetlenül pénztemetô. A francia és az olasz autók például legendásan nagy értékvesztéssel bírnak, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek rossz kocsik lennének. Olykor elôfordul, hogy egy autónak sokkal rosszabb a híre, mint amilyen a minôsége, pusztán azért, mert a magyar piacon csak a német autókat tartják valamire. Pedig ott van például a Nissan Almera, ami igaz, hogy egyfajta szürke eminenciás és nem nagyon lehet villogni vele az utakon, de sok-sok évig problémamentesen szolgálja ki gazdáját. Az Almerának igazi típushibája nincsen, ellenben kiválóan megfelel családi autónak. Kényelmes, utastere elfogadható méretû öt személynek is és a csomagtartóba is be lehet pakolni egy családi hétvége hozzávalóit. Kritika csak az 1,4-es motorokat szokta érni, ezzel kicsit lusta az autó, a fogyasztása viszont nem jobb, mint az 1,6-osnak. Egymillió forint körül 10-12 éves Almerákat lehet venni, amik azonban jól viselik az idô múlását, a szerkezetek és az alkatrészek az átlagosnál tartósabbak. A Fiat Stilo néhány éve még viszonylag drága autónak számított, nem is járt jól vele az, aki újonnan vette. Most viszont már igazán érdemes körbenézni a piacon, ugyanis megkímélt, szép állapotú példányok akadnak az egymillió körüli sávban. A Stiloval megoszlanak a tapasztalatok, abban azonban mindenki megegyezik, hogy nagy és kényelmes autóról van szó, a háromajtós pedig kifejezetten sportos vonalú kocsi. Mûszaki problémák akadnak egyik-másik példánnyal, ezt azonban egy elôzetes átvizsgáláson ki lehet szûrni. Eleinte néha akadtak gondok a kuplunggal és a kormányszerkezettel is, ezeket garanciában cserélték annak idején, tehát használtan már nem lehetnek ilyen bajok a kocsival. Elektronikai hibák elôjöhetnek, néhány, az átlagosnál gyorsabban kiégô izzót azonban meg lehet bocsájtani egy olasz autónak, pláne, ha jó áron jut hozzá az ember. Az egymillió forinttal rendelkezôk talán legjobb vétele lehet a Renault Thalia. Klasszikusan csúnya, habár a B-oszlopig ugyanolyan, mint eredetije, a Clio, mégis sokkal rondábbra sikerült annál. Ezt azonban elfeledteti a sofôrrel, mihelyst a praktikumra terelôdik a szó. A hatalmas csomagtartó bármit elnyel, kisautó létére nyugodt szívvel megvehetik azok is, akik családi kocsit akarnak. A Clio a Renault-k között nagyon jól sikerült autónak számított és ezt továbbörökítette a Thaliára is. Az alapmotor is megfelelôen mozgatja a puttonyos kasztnit, a beltér pedig kicsit talán még igényesebb is a kategória átlagánál. Egymillióért nagyon jó vétel.
Hogyan szúrjuk ki az autón a rejtett sérüléseket? Akinek sikerül kifognia olyan használt kocsit, ami még nem sérült meg soha, annak akkora szerencséje van, mintha magát a lottóötöst nyerte volna meg. Tetszik vagy sem, kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy az elôzô tulaj(ok) szinte biztos, hogy meghúzták az autót a garázskapuban, esetleg valaki rányitotta az ajtót a kocsira, ne adj isten nekicsattant egy fának. Alapvetôen tehát nem tragédia és egyáltalán nem egyedi, ha az ember a járgány keresgélése közben olyan autókra bukkan, amiken már dolgozott a fényezô, vagy a lakatos. A nagyobb bajok inkább abból származnak, ha a javításokat nem végezték szakszerûen. Még az is elôfordulhat, hogy ránézésre tökéletes, sérülésmentesnek tûnik az autó, holott korábban már állt a fényezôkamrában. Ennek a kiszûrésére szokták alkalmazni a festékmérést, vagy rétegvastagság-mérést. Egy - egyébként nem túl olcsó - kis szerkezetet az autó felületéhez érintve a készülék megmondja, milyen vastagságú a festékréteg az autón. Az apró, néhány mikronos eltérések még beleférnek a tûrésbe, ha azonban egyik elemen sokkal vastagabb a festékréteg mint a másikon, akkor biztos, hogy az már átesett legalább egy fényezésen. Ez önmagában még nem probléma, ha megfelelôen kezelték a lemez belsô felületét és a külsô fényezés is jó minôségû, nagy baj nem lehet belôle. Nagyobb problémát tudnak okozni a rosszul javított törések, a karosszériaelemek torzulásai. Szélsôséges esetben ronthatják akár az autó úttartását is, amitôl balesetveszélyessé válik a kocsi, de egy rosszul helyre tett ajtó mellett még a víz is becsoroghat az utastérbe. Ez lehet az egyik intô jel: ha olyan helyen rozsdásodik a kocsi, ahol nem lenne szabad, akkor érdemes élni a gyanúperrel, hogy az autó törött volt és nem is csinálták meg túl szépen. Amikor átnézzük az autót, vizsgáljuk meg a kasztni éleit: ha végighúzzuk az ujjunkat az elemek között, érezni fogjuk, ha van eltérés. Szembe állva az autóval is jól látható, ha nem párhuzamosak az élek, de egy lógó, nehezen nyíló vagy záródó ajtó is intô jel lehet. A motortérbe nézve ne csak azt vegyük észre, hogy milyen szépen lemosták az olajat, vizsgáljuk meg a futómû környékét belülrôl, illetve a kasztni elejét is. Az éleknek belül is szimmetrikusaknak kell lenniük, de a csavarok is sokat elárulnak. Ha hiányzik egyik-másik, netán az egyik rozsdás, a másik teljesen új, akkor szintén érdemes gyanakodni. Az autó nem egyenes futása szintén intô jel: ha valamelyik irányba húz a kocsi, akkor nem csak a futómû beállítása lehet rossz, az is elképzelhetô, hogy szembôl kapott egy nagyobb pofont, amitôl elmászott a futómû. Alapvetôen biztosra menni csak márkaszervizben lehet, ahol száz százalékosan meg tudják
Drágább az olcsóbb? Aki autóvásárlás elôtt áll, szinte mindig szembe találja magát azzal a kérdéssel, hogy drágább, de fiatalabb, vagy némileg olcsóbb idôsödô autót vegyen. A kérdés elsô olvasatra egyszerûnek tûnik, a döntést azonban mégis számtalan ok befolyásolhatja. A legegyszerûbb persze természetesen az, hogy mennyit szánunk az autóvásárlásra. Itt sem egyértelmû a képlet, hiszen van, aki csak nagykategóriás autóban tudja elképzelni az életet, arra azonban csak keveseknek van lehetôségük, hogy megvegyenek egy néhány éves luxusautót. Egy tíz-egynéhány éves nagyautó árából pedig bizony tényleg lehet vásárolni egy csaknem új kiskocsit, ami viszont nem nyújt akkora kényelmet és biztonságot, mint egy nagyobb járgány. Igaz, a fenntartása szinte biztos, hogy olcsóbb és nem csak a kisebb fogyasztás miatt. A tíz év körüli luxuskocsikon ugyanis számtalan hibalehetôség van, fôként az elektronika terén. Igazi horror történeteket lehet hallani menet közben megálló prémium luxus limuzinokról. Az ilyen kocsik javíttatása pedig pont annyiba kerül, mint újkorukban. Ha azonban azonos kategóriájú autókat mérünk össze, már érdemes lehet vacillálni egy olcsóbb, de jó állapotú öreg és egy átlagosan megkímélt fiatalabb autó között. A közép- és kiskategória alkatrészárai ugyanis az idô múlásával egyre csökkennek és a szervizesek sem mondanak rémisztô összegeket a javításra, ezt érdemes kipróbálni egy márkaszervizben. Persze amennyivel olcsóbb a vételár, annyival drágább lehet a karbantartás, viszont korántsem biztos, hogy rosszabbul járunk egy idôsebb autóval.
DunaAutónál
Milyen finanszírozást válasszunk? Magyarországon ma az autók túlnyomó többségét hitelre vásárolják. Az új autók esetében ez szinte már természetesnek számít, kevesen engedhetik meg maguknak, hogy készpénzben kifizessenek több millió forintot. A használt kocsik esetében is elérhetôek ezek a konstrukciók, sôt némely autókereskedô jobban is szereti, ha hitelre veszik meg tôle a kocsit. Sok kereskedésben vállalják a hitelügyintézést is, ôk egy vagy több bankkal, illetve hitelintézettel is kapcsolatban állnak. Ezekben az esetekben egyszerûbb a helyzet, mintha a vevô önmaga kezdene ügyintézésbe, hiszen a dologban tapasztalt munkatársak lesznek segítségére. Ez persze nem jelenti azt, hogy önerôbôl megoldhatatlan lenne a hitelfelvétel: több, erre szakosodott cég is van a piacon, akik a gondok nagy részét leveszik az ügyfél válláról. Van azonban néhány dolog, amire érdemes figyelni már a kezdet kezdetén. A hitelfelvétel egyik legfontosabb követelménye, hogy a hitelezni kívánt autó megfeleljen a követelményeknek. Lehet bármilyen keveset futott és szép állapotú, az öreg autókra igen nehéz kölcsönpénzt szerezni. A legtöbb pénzintézet úgy szabja meg, hogy az autó a hitel lejáratakor nem lehet több 15 évesnél. Általában forint- és euró alapú konstrukciókat kínálnak, a svájci frank az árfolyam ingadozás miatt már ezekbôl az ügyletekbôl is kikopott. Az autóhitelek kamatai 5-25 százalék körül mozognak, érdemes azonban figyelembe venni, hogy hitel vagy lí-zing esetén a törzskönyv a pénzintézetnél marad. Hitelnél, a tulajdonos a hitelt igénylô magánszemély lesz, a lízingnél azonban a céget jegyzik be a forgalmiba, tulajdonosként.
Kötelezô vagy Casco? Mindenki tudja, hogy az autók a közúti forgalomban nem vehetnek részt biztosítás nélkül, ha pedig mégis és a rendôrök lekapcsolják a sofôrt, akkor komoly büntetésre számíthat. Sokan azonban mind a mai napig összekeverik a kötelezô felelôsségbiztosítást és a CASCO-t, pedig a két biztosítás egészen másra való és mást jelent. A kötelezô biztosítás az - mint ahogy neve is mutatja - ami nélkül az autó nem közlekedhet. Ennek meglétét már az autó átiratásakor is igazolni kell, így elviekben nem is kerülhet forgalomba olyan kocsi, aminek nincs biztosítása. A konstrukció arra való, hogy ha balesetet okozunk, akkor ne nekünk kelljen megtéríteni a másik autóban keletkezett kárt, a biztosító átvállalja ezt. Cserébe különbözô rendszereket dolgoztak ki, amivel jutalmazzák, illetve büntetik a sofôröket. A baleset nem okozók évente kapnak új bónusz-fokozatokat a rendszerben, minél feljebb lép valaki, annál kevesebb az éves díja. Persze ez fordítva is mûködik, vagyis a baleset okozása a rendszerben való visszaeséssel jár, ami növeli a biztosítási tarifát. Ezen felül a biztosítók több szempontot is figyelembe vesznek. Lehet kedvezményekhez jutni úgy, hogy az adott biztosítónál már van egy másik típusú biztosításunk, de kedvezmény jár a közszolgálati dolgozóknak, a vidéki kisvárosokban élôknek, a sokgyerekeseknek, annak, aki Interneten köti a szerzôdést és még sorolhatnánk. A CASCO ezzel szemben teljesen mást jelent, sôt pont a kötelezô fordítottját. A CASCO ugyanis inkább hagyományos biztosítás abból a szempontból, hogy annak a kárát téríti meg, aki a szerzôdést kötötte. Módozattól függôen fizet baleset, illetve lopás esetén is, érdemes azonban figyelni arra, hogy mindig van egy úgynevezett önrész: ez annyit tesz, hogy a térítendô kár nagyságától függetlenül egy bizonyos összeget mindig a tulajdonosnak kell állnia. Minél nagyobb az önrész, annál kisebb a havidíj.
A papírok ára Ha az ember túl van a nehezén és kitalálta, kiválasztotta, majd megvette vágyai autóját, akkor már csak egy dolog van hátra: a papírmunka. Sokaknak eszükbe sem jut még az autóvásárlás elôtt, hogy egy kocsi átíratása is pénzbe kerül, ráadásul nem is kevésbe. Tehát az elsô, amit érdemes bevésnünk: az autó vételárán felül még jó pár tízezrest rá fogunk költeni a kocsira akkor is, ha egyébként tökéletes állapotban van. Az elsô lépés a kötelezô biztosítás megkötése. Ennek igazából a vásárlás pillanatától kezdve érvényesnek kell lennie, és mivel ma már Interneten is meg lehet kötni pár perc alatt, tulajdonképpen sok akadálya nincs is. Neten intézve ez azonnali költséget nem jelent, egyébként a motor köbcentijétôl függôen átlagosan negyedévente 3-5000 forint költséggel lehet számolni. Az eladótól kapott forgalmival, törzskönyvvel, az eredetvizsgálat papírjaival, az adásvételi szerzôdéssel és a biztosítási kötvénnyel a vásárlástól számított 8 napon belül be kell menni az okmányirodába: ennyi idô áll rendelkezésre a kocsi átíratására. Maga a procedúra kb. tíz perc alatt lezongorázható, a legfájdalmasabb az egészben az, hogy szinte minden mozdulat pénzbe kerül. Az átírási illeték köbcentinként 18 forint, az új forgalmi és az új törzskönyv díja 6-6 ezer forint. Ehhez még hozzájön az elvégzett eredetvizsgálat díja (szintén motormérettôl függ, nagyságrendileg 10-20 ezer forinttal lehet számolni) és máris 50 ezer forint környékére szökik fel egy közepes autó ügyintézésének díja. Ezen túlesve azonban az új tulajdonos már nyugodtan ülhet be a kocsi volánja mögé: a forgalmit azonnal megkapja, a törzskönyvet pár hét múlva postázzák ki neki.
Mennyibe kerül havonta? Két olyan alapigazság van, amit érdemes megfontolni még az autóvásárlás elôtt. Az elsô, hogy egy autót nem megvenni nehéz, hanem fenntartani. Aki használt kocsit vásárol, az leginkább ezzel találkozik majd a hétköznapokban és bizonyára sokszor eszébe idézi majd a másik szólást: a szegény ember új autót vesz. Egy autó fenntartása valóban nem kétfilléres dolog. Ha minden rendben mûködik, akkor is vannak olyan költségek, amit nem lehet megúszni. Ott van kezdésnek mindjárt a kötelezô biztosítás, ami havonta néhány ezer forintos tételt jelent. Ugyancsak nem lehet kibújni a teljesítményadó alól sem, amit félévente kell fizetni a helyi önkormányzatnak. Összege attól függ, hány kilowattos a kocsi, de évente 20-30 ezer forint nem számít ritkaságnak ebben az adónemben. A tankolással általában senki nem számol elôre, pedig a legnagyobb pénzt ez viszi el: még ha nem emelik is az üzemanyag árát minden héten, egy havonta 2 ezer kilométert futó autó - ez nagyjából átlagos futásteljesítménynek mondható - nyugodt szívvel leereszt a torkán 30-40 ezer forintnyi naftát. Aki lelkiismeretes, de lusta ahhoz, hogy otthon takarítsa az autóját, havonta 1-2 ezer forintot biztos költ a mosatásra, vagy az egyéb ápolószerekre. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy vannak olyanok is, akik hitelre vesznek autót: átlagban 30 ezer forintot bizonyára kifizetnek a törlesztôrészletre, persze vannak olyan szerencsések is, akik a nagy értékû kocsijukért havonta akár 100 ezer forintot is visszaadnak a banknak. Összességében tehát egy autó fenntartása nyugodtan felkúszhat havi szinten 100 ezer forint fölé is, ráadásul ebbe érdemes azt is belekalkulálni, hogy idônként a szervizköltségekkel is számolni kell. Azoknál pedig csak a csillagos ég jelenti a határt, bár manapság már a márkaszervizekben is nagyon kedvezô áron vehetik igénybe a szolgáltatásokat az autósok. A valóságban ennél azért okosabban is lehet csinálni: ne feledjük, hogy az iménti számok átlagot jelentenek, tehát egy kisebb fogyasztású autóval, balesetmentesen közlekedve havonta több tízezer forintot is meg lehet takarítani. Ha pedig tényleg új autót vesz az ember, a szervizköltséggel jó ideig nem is kell számolnia.
A karbantartás A hazai kínálat többségét elnézve talán hihetetlennek tûnik, de a használt kocsi is elfuthat sok százezer kilométert probléma nélkül, ha rendszeresen és az elôírások szerint szervizelik. Míg tûlünk nyugatra ezeket általában be is tartják, idehaza sokan még mindig elfeledkeznek arról, hogy egy autóról is gondoskodni kell. A márkaszervizek persze nem olcsók, hosszú távon azonban kifizetôdik a karbantartás. A legtöbb márkaszervizben maximális odafigyeléssel és kedvezô áron végzik el a kocsik karbantartását. Az autóknál létfontosságú az olajcsere. Nem csak az idôben történô cserére, de a megfelelô minôségre is figyelni kell, hiszen alapvetôen ez határozza meg a motor élettartamát. Ritkábban kell hozzájuk nyúlni, de legalább ennyire fontos a szíjak és a görgôk cseréje. Amíg egy esetleges ékszíjszakadás igazán nagy bajt nem okozhat, a vezérmûszíjra már nagyon kell figyelni, hiszen az elszakadt szíj szó szerint tönkrevághatja a motort. Ennek csereciklusa 120-140 ezer kilométer között változik autótípustól függôen. Ilyenkor illik kicserélni a vízpumpát is, ami a hûtôvizet keringeti a rendszerben. Ha ez beadja a kulcsot, a hûtôközeg nem tudja ellátni feladatát, a motor túlmelegszik. A kötelezôkön túl amúgy is érdemes mindent kicserélni, amirôl bebizonyosodik, hogy már nem úgy mûködik, ahogy kellene: ne hagyjuk, hogy kopogjon a futómû, hogy szeleljen a kipufogó, vagy furcsa hangok jöjjenek a motorból. Olyan az autó is, mint a lyukas fog: ha idôben közbelépünk, kis költséggel és kis fájdalommal meg lehet elôzni a bajt, hogy aztán sokáig gond nélkül szolgáljon még tovább.