Devai EMKE-fuzetek 1. Schreiber Istvan. Deva vara

Devai EMKE-fuzetek 1. Schreiber Istvan Deva vara

Deva belvarosa r, \

Devai EMKE-f(izetek 1. Schreiber Istvan Deva vara 2005

K~szOlt a Corvin KOnyv- es lapkiad6 Vallalat szerkesztesegeben Igazgat6: Varga Karoly Aborft6n: Kiralyi var Devan, 13-15. szazad, Rohbock vizfestrnenye (1850-es evek) SumftcSgepes el6k~zftes: XPRESS kft., Deva Igazgat6: Varga Agnes Mdszaki szerkesztg: FUlOp Erika IIdik6 Korrektdra: P~durean Gabriella A szerkesztgrg cfme: 330065 Deva, str. Gh. Baritiu, nr. 9 Levelcfm: 330190 Deva, o.p. 1., c.p. 138 Te~on:0254-234500 Fax: 0254-234588 E-mail: corvinomail.recep.ro C Schreiber Istvan C Corvin Kiad6 tc;\ Megjelen~set \ei a Communitas tarnogatta Alap(tvany Detcrierea CIP a Bibllotecii Na'ionale a Romlniel SCHREIBERISTVAN IHva Vtira, Schreiber Istv~n Deva: Editura Corvin, 2005 32 p; 21 em. ISBN 973-622-203-9 902(498Deva) 94(498Deva)

~av.jra 3 a XIX. szazad elso Ieleben Dllva boszke v~ra.....mljdartavl.tbdl.

4 ~vav~ra Magas Deva vara A devel var, tobbszori atepltesenek decere, szetkezeteben megmaradt nemet lovagvarnak. Egyik ilyen jellegzetessege a delnyugati Bethlen-bastya. Er6dltmennye val6szfnuleg csak az Arpad-hazi kiralyok alatt epltettek ki. Addig a feltetelezesek szerint csupsn egy orhely allhatott a helyen. 1242 uun IV. Bela kiraly, visszeurve az orszagba, helyesebbnek latta, ha a varepltesre vonatkoz6 kiralyi jogot kiterjeszti az orszeg f6uraira is. A tovebbr«is fenyeget6 tatar veszedelem es a nyugat-eur6pai lovagvarak rendszerenek. hatasa alatt, megindult nalunk is a szelesebb koru varepltkezes. A devai varral kapcsolatos els6 fr~sos bizonyft~k IV. Bela korabol szarmazik. 1267-ben - az egyik okirat szerint - kalnoki Cheel gr6f, Oeva vara alatt hagyva csaladjat es javait, a partot6 Istvan kiralyf oldalan harcolt IV. Bela apakiraly seregei ellen. 1849. augusztus 13-an, par nappal a devai fegyverletetel elett, vai6sz(- naleg gondatlansag miatt, leveg6be repult, s (gy befejezodott mind tortenelmi, mind strategiai szerepe. A legenda szerint a robbanas egy, a varban maradt csaszari tizedes (aki atallt a honved seregek oldalara) bosszuallasanak tulajdon(that6. 6 volt ugyanis a 16szerraktar felel6se, s mikor rajott arra, hogy szepseges felesege egy honved tiszttel megcsalja, rajuk robbantotta a varat,. A v'r szerkezetet a becsi katonai leveltarban talalt, 1826-os tervrajzok rogzttik pontos reszletesseggel. A regebbi tervrajzok elvesztek, ~s a Bethlen Mikl6s elegge hianyos le(rasan krvul, csak itt-ott kapunk utalast a valtozasokra vonatkoz6lag: 1. Tudjuk, hogy a XV-XVI. szazad fordulojan jelent6s valtozasokat eszkozoltek a var epuleten, E stf1usban gazdag atalakrtasnak, inkabb drszttesnek ernlekekent, egy ablakparkany-maradvany tanuskodik, Az ajt6keret anyaga es megmunkalasa egyezik a lebontott reforrnatus templom csillagboltozatanak klsd(sz(tmenyevel es a Szapolyai cimerrel. 2. Szechy Maria 1640. november 8-an eladja Devat es uradalrnat 6000 talleron I. R~k6czy Gyorgy fejedelemnek. Az ekkor felvett leltar a devai varnak legregibb hiteles lefrasa. Induljunk setara a varba, utikalauzkent hasznalva az emlftett inventarlumot, melyet helysznke miatt nem kozlunk.

~vav~ra 5 A d~vai v.1r a/aprajza Szinte G.1bor ~ny: 1:1000.t.-.~,. '.....::::_ "'-... y,. /.... ' '.. I 4 I SCi.. - ".. ',,7,/ M~rt~k 10,;,,1 OM, 10I 10, 30, 40, 50, 60!70!10,90,'00m "', Szerinte a (eleele vonallal (ellijnteten helyele r~szint a Hunyadiale leor.1ban ~ptj/tek, reszint mar megvoltale; a vil.1gosan vonalk.1zott r~szletele a Bethlen G.1bor (ejedelem~ge a/all ~ptjltek. Magyar.1zat: I., 2. Bethlen-leapu 3. Csiga/~s6 4. Kisleapu a gya/ogj.1r6knale 5. Dobog6 6. A (elvon6hfd pill~re 7. A felvon6hrd b4sty.1i 8. 6ttorony 9. A bels6 vagy f6leapu, O. 6rszoba It., 12. Konyha, leamra 13. Pince 14., 15., 16. A palota ~s me/telehely;~ge; 17. Cisztema '8. L~pcs6 a v4rfoleon 19. Az oreg.1gyule he/ye 20. Bethlen-b4stya 2'. Kazamata 22. Agycitelepele 23. Az ig.1s fogatole es barmok helye 24. Az 1849. ~vi robban.1s he/ye - -.Jl.-, 25 A v.1r fijidszinti alaprajza, 826-ban, a bees!... katonai le~/t.1rban 6rz6tt tervrajz a/apj4n..."" t. Fe/56 lcapu a fe/von6hfdda/ 2. Be/56 lcapu 3. V.1rudvar 4. 6rszoba 5. es 8. BottOn 'L 6. Lale.1solc7. Afj.1r6 9.,, O. Szel1.1rale tt, Cisztema 12. Fel56v.1l5zeg '3. Puskaporrakt.1r 14. Puslcaporos torony I 5. K~zi szel1.1rale 16. StJf6hh 17. Mo5Ohh 18. Pince 19. Az.1gyl1tJtegeicb4sfy.1ja 20. TiJz~relehelye 2'. Kuls6 v.1rfal 22. Keleti b4stya '. 23. Kozeps6 kapu 24. AI50 leapu 25. KOI56 v«imovele 26. Felj.1r6 I1t 27. Kor/~pcs6 fe/s6 nyl1.1sa \

6 ~vav~ra Megallunk a Csaszar kapuja el6tt. N~gy szeglettel eprtett k6bastya, folotte agyuhellyel, fatomaccal. Kis drabant-haz epult a falahoz. El6ttOnk, gyalogos ember el6tt, a kapu fi6ka-ajtajat nyitjak ki az c5rok.csak lovasoknak, szekereknek nyitjak ki a kaput. Innen delnyugat fele vastag k6fal huz6dik fel a Bethlen-bastyaig. Magaba a varba az als6 es fels6 kapuk fogg6h(djain keresztul jutunk be. Elhaladva a "tomloc" mellett, a "pattantyus" es "viceporkolab" hazalt erintjok, majd a bolthajtasos, ketajtoju "nagy tornloc" mellett haladunk el. Alljunk meg egy pillanatra a "tarhaz~ el6tt. Ket "sot6kemence" van nem messze tc5le.az ecetes-haz is itt van a kozelben. Amott, a var keleti szegleten "Szent Tamas bastyaja" emelkedik. Kis "buzatart6 hazacska" van mellette, meg harem "pince" es a "vashaz". Kozottuk az "es(5v(z kutja", mellette kulon haze Szemben vele, az eszaki fal rnentet a "partazott mennyezeta palota" es az "asszonyhaza" foglalja el. Erre nezve a leanyok haza meg az ot "drabant-haz", majd a "szenatart6 haz", A "csonka torony" mellett a "czeithaz" (Zeughaus, fegyverraktar), majd a "porkolab-haza" all. Ors6s folyos6k korttik a var udvarat, Eisenyvedt a var zsindelyfodele. Reg6ta nem ut a var sarkara szerelt 6ra sem. Elhanvagolt allapotban van. 3. I. Rakoczy Gyorgy fejedelem rendeletere Deva varanak elhanyagolt epuleteit kljavttjak. A mar kijavftott varat abrazolja Giovanni Morando Visconti rnernok 1699-ben keszult rajza. Szalardi Janos Siralmas magyar kr6nikaja felvllagostt, hogy mit uj(tottak a varon: "Deva varanak, ha a napnyugat felc51del fele alafordulo derek.d~va vsra ~s vsrosa d~1i oldalsrol veit e k~p«giovanni Morando Visconti, olesz m~mok 1699-ik; rajzsrol rezbe metszette brass6i We/zer IstvSn."

~vav~ra 7 v~nltj~ra lathatnanak es 16hetn~nek,s a ki-, s bemenetelbe nagy akadalyt is tehetnenek, annak orvoslasara,az ott val6 k6szikl~knak strlusahoz kepest egy igen ternerdek k6fahl Wsty~t rakatott; es noha a fels6 varba men6 k6- sziklanal kiv~gott igen nagy es szep s j6 itahl hives vizet tart6 csatornaktlt, s az als6 kapu el6tt is csak kozel nagy b6 v(zzel kifoly6 gyonyoras~ges foly~s volna: mlndazonaltal a varnak kozep felmen6 ker(t~se tajat, altal a k6szikl~n eleven kutat is vagaml, ~s Iyukasztani akarvan, egvnehany esz- WrH'~nr ~I...",.--"--... ------.._~ ic:: >"..'I~ 3y', f ~----- ".If 1. fjrhb 2. szetf4r 3. /ovalda 4. romoic S. KS/vSria 6. A/apt =F6~r4ny - Me"~lcs~rSny

8 Deva vara A ver erne/eli a/aprajza 1826-ban. 1-4. Legenyseg szoba; 5. Vifrkapolna 6-8. Tiszt! lakas 9. Tabor; pap/akas 10. Konyha 11. Legenyseg; szoba 12. Folyoso 13-'8. TUzerek, legenyscg cs egyeb lak6k szobs! tendok alatt majd huszonot olig alavagatta vala, de azt felbehagyatta vala. A var kosziklaja alatt val6 udvarhazat nagy szepen reforrnaltatta, es cserepes hejazat ala vetette vala." 4. Bethlen Mikl6s 1660-ban reszletesebb lerrast hagyott a devai varrol Memoires historique-jeben. Eleget abrandozott itt az 6don falakon rernenytelen szerelrnerol, Banffy Agnesrol, Barcsay Akosne fejedelemasszonyr61: "A devai var a legjobb erosseg egesz Erdelyben, es tan rnondhatnarn, volt egesz Europaban a bornbaknak feltalalasa elott. Ide rnegyen az ember egy lankas hago uton, mely is vezet toronyforrnara epftett legelso strazsak hazahoz, es amely mintegy szaz embert befogadhat; ezt rneghaladvan, megyen az ember, egy kobol vagyis kosziklabol (allo) keszftett hfdra, mintegy otven olnyi melysegu, es hatvan olnyi szelessegu, kerneny kosziklaba bevagott vararkan keresztul: ezt rneghaladvan, ujra az elsohoz hasonl6 strazsahazhoz, onnan mintegy husz olnyi boltozaton keresztul rnenven,

Deva vara 9 megyen be az ember a varnak udvarara, melynek is kerulete szaz 01; ennek kozepeben vagyon egy j6 nagyocska t6, a lovak es rnarhak itatasara, mely is telik meg az es6 es elolvadt hovrz altai, de mid6n ez nem elegseges, vagyon ket kut, jobbra es balra, melyb61 a vtz nagy kereken okrok altai vontatik; ezen kutak igen melyek, de az itatasra igen j6k; vagyon meg ezen k(voi egy kis haltart6 is, amelyben sok pisztrangot tartatnak; ennek mellette jaszoly modjara font raktarto hely is; ebben mindenkor sok rak, az akkor keszttettel egybenkotott csom6 - fak alatt talaltatik: csak egy ilyen csom6 - fat felemel az ember, es szazankent talalja alatta a rakot; itt szaporodnak es taplaltatnak a majorsag odahanyt belivel, igaz, hogy majd minden nap a vizet valtoztatni, es a jaszolyt tiszhtani szukseges. Az egesz varnak korulotte alatt boltok, Oregek vagynak; azon fejul eles-tarlo es lovak tartatnak. A negy szegeleteben ezen varnak, van negy grad its, melyeken a koru I lev6 foly6s6ra es a koroskorul lev6 lakoszobakba es toltesekre mehetni. Mind ezek oly kernenyen k6b61 es k6sziklab61 vagynak alkotva, hogy semmi repedest, egymast61 val6 elvalast azokon nem latni; a toltes is amely ezen epuletet elfedi, oly ep es er6s, mintha csak mostan epllettek volna, holott ezen var ernlekezhetetlen id6knek el6tte epfttetett." A varbell kutak val6sz(naseget Schuster Marton ketsegbe vonja. Igaz, hogy Bethlenen k(voi kortarsa, Szalardi is emlnest tesz a varbeli kutakr61, es osszeegyeztetve kettojuk lerrasat a kutak helyenek meghatarozasara vonatkoz6lag, marls ketely tarnad bennonk. A varudvari j6 nagyocska t6 is ketsegesse vallk akkor, ha szarnba vesszuk azt a tenyt, hogya varudvar alapjat nyers k6szikla kepezi, amelyen sehol t6 nyomai nem lelhet6k. Mindenesetre a vtztarolas valamlkeppen meg kellett legyen oldva. Az 1640. evi inventarium rovid ernhtest tesz egy "es6v(z kutjar61". Ennek helye va- 16sz(naleg az utols6 renovalas idejeben feltontetett ciszternanak felel meg, ami a mai "David Ferenc ernlekfulke", A bortonok koionben eppen vele szemkozt, az eszakl oldal foldszintjen helyezkedtek el. A szinte bevehetetlen var Achilles-sarka a klszornjaztatas volt. A benne, akarhol is tarolt iv6vizet k(volr61 kellett a varba vinni. Ez a problema merolhetett fel. Probaltak megoldani kntasassal, ami Szalardi szerint nem sikerult, es nem is sikerolhetett. S. 1713-ban gr6f Steinville Istvan csaszari generalis fut6arkokkal, csillagbastyakkal meger6sllett foldvarral latja el az un, "Sane" -ot, A var epaleteir61 lefoly6 vizet egy csatornaba vezeti. lejaratot epft a varudvartol a

10 Deva vara keleti bastyaig, meger6s(ti a Kalvaria-sziklat, a nyugati kazamatakat is 6 tervezi. A var tarnado vonalat a devai utcak ellen iranytt]a. Ezert a regi devai utcak mind a var fele igyekeznek. 6. 1752-ben gr6f Braun Miksa Ulisszes erdelyi hadparancsnok ujabb ercstteseket vegeztet a varon, A tuzerseg fejllsdesevel a var vesztt strategiai fontossagabol, s inkabb a parasztfelkelesek fekezeseben jatszik szerepet. 7. 1817-ben az atutazo I. Ferenc csaszarnak annyira megtetszett a var, hogy elrendelteti ujraep(teset. A var 1826-ban, e munkalatok folyaman osszeallttott harem tervrajz alapjan a kovetkezekeppen festett: - A varhegy tetejen allott maga a kett6s fallal ovezett var, Alatta, delkelet iranyban a Kalvaria-sziklat talaljuk, A varhegy keletitlsl eszaki labaig huz6dott a "foldvar" (folder6dftmenyek, parancsnoki lakas, lsrhaz, raktarak). - A var foldszinti alaprajzan feltuntetett helyisegek, falak korvonalai meg fellsmerhetok a romokon. - Fel a varba egyetlen ut vezetett, a Varhegy es Szarhegy kozotti nyereg fellsli. - Az als6 kapu vtzszintes fedeso, boltozatos atjaro. KOlslSfve felkor alaku, a belse szegmens zarasu, Oldalaihoz illeszkedik jobbr61 es balr61 a kolslsvarfal, mely eszaknyugatr61, eszak es kelet fellsl felkor alakban kerfti be a varat, A keletl bastyatol vissza az als6 kapuig, a delnyugati tuzerbastyan keresztul, v(zszintesen buzodik a kolslsvarfal, biztosftva a varnak deli iranyba, a varos fele halad6 tarnado vonalat. A szegletes tazerbastva magotti helyisegben az agyukat tartottak. - A varfalak a Varhegy trahujabol epultek. Meszhabarcsba rakott klslemezek. - Ha a varba vezetls utat koveijuk, az als6 kaput61 kb. 250-300 meternyire, az lsrseg szarnara epftett, boltozatos rnellekhelylseggel ellatott kozepsls kapun tulhatadva vagy 50 rneterre, megszuntk a kaptat6. A keleti bastyat egy felkar alaku kettlss fal kozottl, fedett lepcsls kati ossze a belsls varnak eszaki reszevel, A regi ut elhaladt ez ellstt, egy delnyugati es nyugati masodik kolslsfalon beloi. A dobog6n athaladva elerjuk a fels6 kaput, mely a var belsls falaba van epftve, ma is megfigyelhetjok a felvonohfd zsenialis elhelyezeset. - A varepuletet korolvevls belsls varfal a delnyugati reszen kettlss. - Maga a varepulet elnyult negyszoget alkot, delnyugatra kiszelesedik,

D~va vara 1 1 eszakkeletre elkeskenyed6 szarnnyal. A belso kaput61 az epulet nyugati csucsaig nincsenek epuletek. Egyszera fallal zart resz, Az epulet nyugatidelnyugati resze csak foldszintes, Itt volt a ciszterna, es innen balr61 jobbra, a harorn kis Oregben egyik szertar, kett6 lakas volt. A keleti szarny, szinten egyemeletes, kapcsolatot teremtett az el6bb emf (tett ket hosszu resz kozott, A deli es delkeleti resz foldszintjen voltak a szertarak. A keleti szarny egyik foldszinti helyisege atjarokent szolgalt az ugynevezett varszeghez, A varszegrol rnaszhatunk Ie a mostani zaszlorud alatti sotet pincehelyisegbe, amely puskaporraktarkent szolgalt, - A varepuletbe csak a belso kapun keresztul volt bejaras. Innen egy rovid keresztfolyos6ba jutottak, melyb61 elere haladva, jobbra a varudvar, balra az 6rszobara vezetett a bejarat, - Az eszakkeletl foldszint kis folkei bortonkent szolgaltak. Nem lehetetlen, hogy annak idejen ezek egyikebe volt bezarva az Apor vajda fogsagaba jutott Ott6 kiraly (1309). - Fenn, az emeleten, egy korfolyoso futott vegig a szobak el6tt. - Az eszakkeleti resz emeleten lakoszobak voltak a legenyseg szamara, Ugyszinten a keleti reszen is. A deli resz emeleten volt a varkapolna, paplak, tiszti lakas es emeleti konyha. Meg volt egy sot6haz is a varepulet eszakkeleti reszenek kols6 falahoz ep(tve. 8. 1849-ben Kc5vary Laszl6 kolozsvari tortenesz (gy (rja Ie a mar romba dc5lt varat: "A magas hegyre csigaut s harorn kapu vezetett. Ezen csigaut mekkorasagara megjegyzem, mikepp csupan a legkois6 kaput61 a masodikig 856 lepest keri nge. A varfalhoz felerve, nyugatra egy melyseg felett az ut mintegy 50 lepesnyi hrdon viszen at, hoi felvon6 h(dja volt. A kapun belepve, par olnyi elc5udvar ny(jt fel, hoi az 6rseg tanyazott, 8eljebb egy negyszogletd korulepttett tagasabb udvara volt, melynek foldje sirnrtatlan szikla. Ezen udvar hossza 50 lepesnyi, szelessege j6val kevesebb. Az epoletek fekvese nem tokeletes negyszog, A del i epoletek fel valanak epnve, az eszakkeleti oldal fedel ala volt veve, meg pedig ugy hogy az esevizet r61a mind befele vezettek, 5 kutba fogtak tel. Kovetkez6- leg a varepuletbol k(volrc51egy 1001 magassagu falnal egyeb nem latszott, A var epuletein kfvul, kereken egy harom-negy 01 szelessegu ter fut korol, amit egy torpebb varia I ovez, melynek koralakja nem egeszen tojasdad, Ezen varfalon k(voi a csigautakat is kc5fal vedette. Visszaterve az epuletekbe, eszakkeleti szegleteben meg itt romladoztak

12 oevav~ra a rendetlenul osszeeptten apr6 szobak, Mutattak meg a kincstar-szobat a deli oldalon, a foldben a kapolnat, tovabb az alladalmi bortont, hoi tobbek kozt David Ferenc, az erdelyi reforrnacio neves alakja, els6 unitarius puspok, vallasbeli uj(tasert, a tordai es fehervari zsinatt61, halalig val6 rabsagra (teltetve 1579. november havaban itt elhalt. Mondjak, hogy alagut is lenne, melyen at a hegy alatt fekv6 katonai sot6hazhoz lehetett kimenni. Oltalmi tekintetben, mostani 16szereink ellen, nem volt valami nagy fontossagu, Mikor a csaszariak 1849 tavaszan Erdelyt idehagytak, benn egy 200 f6b61 all6 6rseget hagytak, harorn agyuval, EI6bb baro Banffy Janos czerniroztata, keslsbb Forr6 ezredes ostromolta. A varbeliek sokaig fenntartottak magukat: mrg nem annyira jutottak, hogy vizok mosasra nem is juta; elelornben, f61eg s6ban is megfogyatkozanak. Forr6 vegre apr6 agyui helyebe egy 18 fontost vonata del fe161,azon a helyre, melynek a hegyfok kifolyasa serre az 6rseg magat szabad elmenetele, lefegyverzes feltetele alatt, punkosd vasarnapjan, 1849. majus 27-en megadta. A puskapor par h6nap rnulva, augusztusban felrobbant, s a var mely a Maros partjanak oly sokaig kulcsat alkota, s hajdan a zaszlos urasagok sasfeszke vala, ismet romba suiyeztetett. " A Hunyad megyei Regeszeti es Tortenelmi Tarsulat megvasarotta, Hajduczky J6zsef f6real-iskolai tanar buzgalma reven setautakat keszttettek a varhegy oldalaira. A varmegye tarnogatasaval gyonyora ultetvenyeket letesflettek az addig csupasz varkupon. Napjainkban a varrorn allami tulajdonban van, es tortenelmi maemlekkent szerepel. A varhegy ma termeszetvedelrnl terolet.

Deva vara 13! :-........_ -.., 1/, r-«; "'\,, \...._----"" '\ A var kozvetlen korny~kea foldvarral A csillag~nc b~r6 Steinville tabornok idej~b61 val6

14 ~vav~ra Deva vara A t6rtenelem lapjain Barhonnan is erkezunk, barmilyen iranybol is kozeledunk a varos fele, a devai varrom mar messzir61 udvozol egy jellegzetesen elkulonult vulkani hegykup tetejer61. 184 m rnagassagbol 6rzi a varost (tengerszint feletti magassaga 371 m). Romjai meg ma is buszken allnak fenn a hegytet6n, dacolva a rohan6 idovel, Elmulasrol, szomoru es v(g napokr61 meselnek, Az 6si rnult ittfelejtett emleke talan egyike az orszag legfest6ibb sarkainak. A terrneszet orok kolteszete, a regmult id6k szelleme rabul ejti lelked, ha netalan erre tevedsz. A d~vai v~r tort~nelmi szerepe mar a legtavolibb mult rank hagyott ernlekeinek tom keiegebo I is kiulnik, de kulonoskeppen nyilvanvalova valik a nepvandorlasok utani tortenelem szinte minden egyes lapjanak olvasasakor, Tatar-torok hordak betoreseiben, a Habsburg uralom elleni evszazados szabadsagharcban, nemzeti es vallasi kialakulasainkban, atkos partharcokban, paraszttelkelesekben egyarant resze volt. 6sid6kt61 kezdve a Maros-volgy kulcsat a Varhegy alkotta, ahonnan attekintest lehetett nyerni az egesz deval rnedencere, a Maros terere es ahonnan a harci eszkozok kezdetleges koraban az egesz videket uralni lehetett. Az lssember mindeddig itt kimutatott nyomai arra utalnak, hogy varhegyonk oldalait lakta valamikor. Nyomai kimutathat6k a Varhegy keleti es deli oldalanak als6bb reszein. Teglas Gabor feltetelezi, hogy ebben a korban "sanc vagy toltes erodot" kepezhetett, Ennek nyomait azonban az ut61agos er6d(tesek rnegsemmisftettek, s csak a tart6s ittlakas ernleket mutathatjuk ki. A devai muzeurnban, a f61eg Teglas Gabor es Floca Octavian altai begyajtott 6storteneti adatok (edenytormelekek, allatcsontok, [aspisszilankok, konyhahulladekok stb.) tanui annak, hogy a devai Varhegy mar val6ban az 6sember altai is lakott, jelent6s hely volt. A dclkok ldejeben ezen a helyen mar jelentekeny 6rhely auon. Deva alatt akkoriban nagy fontossagu kozlekedesi ut huzodott, melynek vedelmere kevesbe kaphattak volna varhegyunknel megfelel6bb strateglai pontot.

Deva vara 15 Fel sem tetelezhete, hogyaz ilyen nagyszeroen kiepftett vedelmi rendszer, mint amilyen, dacolt itt a r6maiak h6d(t6 legi6ival, elhanyagoltiatta volna egy ilyen terrneszet adta elonyokkel rendelkezl5 hely kihasznalasat, Mar Teglas Gabor szerint is legval6sz(nobbnek tonik, hogy a DEWA, DAVA, DABA nev dak eredeta es varat, varost jelent. Sok daciai helynevben isrnetlodik (Sigidava, Arcidava stb.), s Ie Traciaig talalkozunk e nevvel, amint ezt a kesl5bbi roman torteneszek egesz sora alatarnasztja.. Velernenye azonban ellentetes Smidt Vilmos allftasaval (1866), aki a Deva nev eredetet etimol6giai lag az egykori itt letelepult szlavok kegyelt istennojenek DZEWANAK (= a szlavok nemzeti Venuszatl nevebol szarmaztatja. Itt megjegyezzok meg, hogy Floca Octavian ellentmond Teglas Gabor velemenyenek (Ghidul regiunii juderului Hunedoara 1957, 1969), aki nyelvtudornanyi ervekre hivatkozva szinten a nev delszlav eredete mellett kardoskodik (Deva - leiny). k(voi a termeszet A r6maiak gyakorlati erzeke sem hagyhatta figyelmen eme adomanyat, A r6mai hadi ut is eppen a varhegy alatt huzodott Marosnemeti fele Ihataraban volt Micia r6mai castrum). S akkor eppen a devai varhegyre ne tettek volna, ha nem mast, akkor leginkabb egy l5rtornyot a gondos r6maiak? Szetszort tanyaikat koionooz6 pontokon eszleltek a Varhegy kozeleben. fgya Sport l(ceum helyen, a Magna Curia teruleten, a kovendvari es Bezsan-hegyi k6banyakban. Ez ut6bbi helyen Herkulesnek szentelt oltart is talaltak. A dak-romal eresseget azonban, ha nem romboltak Ie a kivonulo r6- maiak, lerornboltak az atvonulo vandornepek (g6tok, hunok, avarok), a- mennyiben szemet mert nekik szurni, Ha pedig ez nem torrent meg, akkor az id6 kfmeletlen vasfogara maradt (tobb mint 800 evig), vagy pedig megsemmisolt a kesobbi varepitesek folyarnan. Az Arp'd-hcizi kir~lyok alatt itt epult fel Erdely egyik legelsl5 kiralyi vara, t.ehetseges, hogy a mai var, mar a kunok es beseny6k betoreseinek idejen epult Szent Laszlo es Salamon kiralyok alatt, melyet a tatarjaras tonkretett, 1897-1899-ben ugyanis, az akkori Brtlz t.aszlo szlsllsjebenfeltartak egy Szent laszl6 korabeli magyar vitezi s(rt, ami vegul is okot adhat az ilyenszero feltevesre, Bizonytteknak azonban ttl I keves. Az els6 frugs bizonyft~k a devai var letezesevel kapcsolatban IV. Bela kirctly korabol szarmazlk, es "castrum Dewa" alakban emlftik, Ezen 1269-

16 ~vav~ra ben kelt okirat alapjan, a var magyar korszakbeli tortenetenek kezdetet a tatarjaras (1241) utani torneges varep(tes korara kell tennunk. Az emlrtett okirat arr61 beszel, hogy kalnoki Cheel gr6f Deva vara alatt gyermekeit es minden javat elhagyva vitezul harcolt IV. Bela kiraly hadai ellen. Istvan ifjabb kiraly erdekeben is sok foglyot ejtett. Ez a csata 1267 -ben tortent, A var tehat ekkor mar letezett. Egy masik, 1273. majus 23-an keltezett adornanylevelben IV. Laszlo megjutalmazza a Chak nemzetsegb61 val6 Peter mestert, mert atyja V. Istvan parancsabol vitezul harcolt a kunok ellen. 1295. aprilis 19-en Barcsan ftelkezik l.aszlo mester, Deva vara legels6 ismert varnagya, A vegyes hui kirctlyok alatt a devai var egyre tobb jelent6s esemeny szfntereve valik. 1307 -ben Kan t.aszlo erdelyi vajda itt tartotta fogsagban Ott6 kiralyt Csak a szerb es bolgar fejedelem kozbenjarasara nyerte vissza szabadsagat. A rnegtort uralkod6 szabadon bocsatasa elleneben a vajda kezeiben hagyta koronajat, Karoly-Robert csak nagy aron szerezhette meg a magyar koronat Laszlo vajdatol. Id6vel leverte ellenfeleit, es t.aszlo vajda helyebe Tamas vajdara brzta Erdelyt. Ebb61 a korb61 szarmazik a var Szent Tamas bastyaja, 1308-ban Laszlo fia Pal a devai varnagy: 1333-ban pedig Marton Hunyad megye f6ispanja. 1385-t61 Deva vara az erdelyi vajdak szekhelye, s kincstari tulajdon. 1416-ban varoskozi Lepes Lorand erdelyl alvajda Devan lakott, s a Zsil menti magyarsagnak bizonysaglevelet adott ki. 1427 -ben Zsigmond kiraly a kornyekbeli jobbagyokat varjavito munkalatokra es asasokra kotelezte, 1437 -ben Zsigmond kiraly elvette Csak Laszlotol az erdelyi reszek vajdasagat, melyet eddig Levai Cseh Peterrel egyott viseltek, valamint a devai kiralyi var fele reszet, es Cseh Peternek adornanyozta, 1445-ben, amikor Cillei Frigyes es fia, Ulrik, Ujlaki Mikl6s erdelyi vajda, macs6i bannal es szekely ispannal orokosooesi szerzodest kotott, ut6d nelkuli halaluk esetere Deva varat Gorgeny varaval egyott Ujlaki Mikl6s birtokai kozott soroltak tel. Bizonyos azonban, hogy Ujlaki a varat, mint erdelyi vajda es szekely ispan birtokolhatta, csupan ideiglenesen. 1447-ben, az orszagnagyok oklevele szerint, I. Ulaszlo kiraly 1440- ben Hunyadi Ianosnak es ut6dainak adomanvozta Deva varat es uradalrnat, mely adornanyt ekkor ujra meger6s(tettek.

Oeva vara 17 1449-ben Hunyadi janos elengedi a neki jar6 haromfele evi ad6t, s nehany nap rnulva felmenti a varost mindenfele cenz~al61. 1453-ban V. Laszlo ismet, mint kiralyi varat adornanyozza Hunyadi Janosnak, akit be is iktattak Deva birtokaba a varoshoz tartoz6 53 faluval egyott. Hunyadi halala utan Devat ozvegye, Szilagyi Erzsebet tudhatja magaenak, 1457-ben a hirtelen felolkerekedett Garay es CiJley part sugalrnazasara, a pozsonyi orszaggyules visszakovetelte Hunyadil~1 (tobb mas varral) Deva varat es varosat is. Ezt a hatarozatot azonban nem hajtottak vegre, 1459-ben Matyas kiraly nagybatyja, Szilagyi Mihaly vallja rnagaenak a varost, nyilvan Matyas kiraly reven, Ugyancsak 6 noveli a varos szabadalmait, minden idegen tisztviselo bfraskodasatol felmentve azt. E kivaltsagokat Matyas kiraly a devai varnagyhoz intezett parancsleveleben szinten meger6s(tette. 1474-ben mar Magyar Balazs vajda rendelkezik az itteni varnagyokkal. 1481-ben ezt a szerepkort Bathory Istvan varnagvai veszik at. II. Ulaszlo kiraly okt6ber 2-an kelt oklevele kiralyi vamak nyilvarutja, melyet Bathori Istvan orszagbironak, erdelyi vajdanak es testvereinek 16 000 forintert zalogosjtott el. Alig 10 ev rnulva Deva vara isrnet a korona birtoka az erdelyi vajda irany(tasa alatt, ahol az alvajdak egyben a varnagyok is. 1500 korul szarnottevo epttkezest, ujjaalak(tast eszkozoltek a varon, Erre enged kovetkeztetn i a szazadtordu 16n lebontott devai reforrnatus temp- 10m fal- es a varbeli ablak- es ajtodiszrtesekre szolgalt, e korb61 szarrnazo, k6alkatresz-maradvanyok kozotti egyontenlseg. 1504-ig, Corvin janos halalaig, Deva vara a Hunyadi csalad birtokat kepezte, Ett61 kezdve isrnet visszaszall a koronara. 1505-ben Schertinger Laszlo alvajda a var parancsnoka. A torokkel szemben, 1526-ban vesztett rnohacsi csata utan, ket partra szakadt az orszag, Egy resze Habsburg Ferdinandot, a masik Szapolyai lanost 6hajtotta tr6nra juttatni. 1529-ig Deva varat Ferdinand hfve, Perenyi Laszlo vajda tartotta megszallva, Ez id6 tajt kerolt a var Szapolyai janos birtokaba, A torok partfogas alatt kotott, 1538. evi bekevel, Szapolyai janos maradt a varur, Halala utan a Habsburgok jutnak a tr6nra. 1539-ben, janos kiraly n601 veve lzabellat, Zsigmdhd lengyel kiraly leanyat, reszere hitber fejeben Deva varat is lekototte.

18 ~vav~ra 1540. julius 22-en, 53 eves koraban Szapolyai janos kiraly Szaszsebesen hunyt el. Viasszal bevont holttestet Gyorgy barat, a magyar kiralvi koronaval egyutt Deva varaba hozza. PelslSci Bebek Imre, Verancsics Antal gyu lafehervari prepost, Kassai janos alkincstarnok, Estari janos, a kiralyne udvarmestere es t.iteratus Peter devai varnagy voltak lsrzlsia nagy halottnak es a kiralyi kincseknek. Harem hetig tartottak Deva varaban az utols6 magyar nemzeti kiraly holttestet, Ekozben Gyorgy baratnak sikerult lecsendes(teni a kiraly elleni lazadok zavargasait, s augusztus 29-en rnasfelezer flsnyi seregevel atkelt Alvincnel a Maroson. Visszajovet magahoz veszi a kiraly holttestet, s Szekesfehervarra viszi, ahol a magyar kiralyok mellett alussza orok alrnat. A rnagyarorszagi rendek csecsemls fiat, janos Zsigmondot kialtottak kirallya a Pest melletti Rakes mezejen, mire Habsburg Ferdinand, a nagyvaradi bekekotes ertelmeben, tamadolag lepett fel. Az orszag megprobaltatasanak legnehezebb korszaka kezdodott ekkor. M(g osztrak, spanyol es vallon zsoldos csapatok sanyarganak vegig Ferdinand reszerol, masfellsl,ugymond janos Zsigmond tamogatasara, borzaszt6 puszntasokkal keszttette el6 a torok a nep meghodoltatasat, Elneptelemtve, az orszag a torokok orszagutja lett. 1541-ben, az erdelyiek rneghtvasara, Izabella kiralyne Devara koltozott, majd 1542-ben bevonult Gyulafehervarra. Devan ezutan is tobbszor es hosszabb ideig tart6zkodott. 1549-ben pedig osszes kincset felvitette az er6dbe. A kezeben tartott orszagresz kormanyzasat koranak legnagyobb diplomataja, Martinuzzi Frater Gyorgy (Gyorgy barat) vezette. Deva az erdelyi vi Ilongasokban sokat szenvedett. A varos szep uradalmait es f6templomat (a rna mar nem letez6 Szent Mikl6s templomot) a Hunyadi es Szapolyai csaladnak koszonhette, Ezek Ienlnteve I egyidlsben nagyot hanyatlik Deva lakossaganak j61ete is. A Lugos-Facset fellsl fenyegetls torok tarnadasok Devaig is eljutottak. 1550 novembereben Devan vrvja meg Torok janos raitautesszeru csatajat a torok el6haddal, visszavonulasra kenyszerftve az orszagba benyomulni igyekvo sereget. Ezt a nagy sikenl rajtautest enekli meg Tin6di Lantos Sebestyen TOrok Janos vitezsegerc51 c(ma korabeli verses kronikajaban. Martinuzzi, a fokoz6d6 torok veszedelem elkerulese vegen 1551-ben Erdelyt Ferdinandnak adomanyozta, 1551-1553-ban, Castaldo generalis 20 es fel h6napos erlsszakos uralma alatt, Oeva es korny~e kulonosen sokat szenvedett. A lugosi es temesvari pasak ellen Deva volt akkor Erdely legflsbb vedelme.

Deva vara 19 1551 juliusaban Castaldo, Ferdinand neveben bevonult Erdelybe, A devai varat siralmas allapotban foglalta el. A varban ket faltoro agyu (egy 35 es egy 22 fontos), ket kl5dob6 rezrnozsar, egy reztarack, ket rez es ket vas sugaragyu volt janos kiraly jelvenyeivel, loszer azonban alig. A var vedelmet a vajdanak kellett intezni 15000 forintnyi fizetesebol, de amint Gyorgy barat panaszolta: "Gorgeny varara, s hadi zsoldra is alig telt fizetese". Castaldo, felismerve Deva jelentoseget, rnindiart "szakallas puskakat" rendelt. 6sszel Oeva ala gyujtotte azt a hatvanezres hadat, amely Gyorgy barat vezetese alatt allott, Sforza Pallavicina 12 ezer nemet-spanyol zsoldosa majdnem kipuszntotta a varost, A varorsegb61 is "tobbet megsemmis(tett". Fanchy janos kapitanyhelyettes is alig menekolhetett meg a garazdalkodok elol. Ez a vedelmi lntezkedes, elkepzelhete, hogy nem fokozta az u] kormanyzat iranti lelkesedest. Fanchy kenytelen volt a magaebol elelrnezni es fizetni a var{srzo lovas- es gyalognepseget, s ennek a fejeben 1552 ujev napjan Castaldot61 a j6fohoz tartoz6 lapusnyaki es banyesdi "kis joszagot" kerte, Castaldo, mivel a regi rendszer hfvenek tartotta, nem bfzott Fanchyban, s Bathory Andras, az uj vajda egyik bizalrnasat, majd Kapitan Gyorgyot brzta meg Deva parancsnoksagaval, akinek vitezseget Tin6di Lantos Sebestyen is magasztalta. Csak nagy nehezen ku Idhetett Castaldo Szebenbol egy szeker puskat a varba, A spanyol orseg fegyelrnezetlensege miatt Villey szazadost is lecserelte, de a lazadas folytat6dott. Ezalatt a torok, Lippa elveszteseert karpotlaskeppen, Ternesvarral, hatalmaba ker(tette az Alvideket, foldonfutova teve a lakossagot, Szazezer fonyi meneko10 lepte el 1 3 ezer szekeren j6fo videket, A devai varorseget maga Castaldo latta el Szaszsebesrol (ugy, ahogy tehette), mivel a ket alvajda beteges es tehetetlen volt. A torok pedig visszabodttotta Lippat, j6f6 es Lippa koze telepedve, mar Devat is fenyegette. Castaldo vasasai zsold nelkoi nem akartak harcba menni. Torok Ianossal csak Helfenstei n harorn szazada es Perusith Gaspar huszarjai utottek a fenyegetls torok taborra, Kaszon pasa azonban, mind fenyeget6bb mozdulatokat tett Lippa felol. A Hunyad megyei nernesseg, latva Castaldo tehetetlenseget, kezdett hazaszallingozni. Kendy Ferenc, Kendeffy janos es Torok janos is, nem tudvan fizetni a csapataikat, eltavoztak, Amikor a torok 1552 juliusaban mar