Felkészülés a as EU-s tervezési időszakra

Hasonló dokumentumok
as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

Strukturális Alapok

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

A területi tervezés megújításának szempontjai a időszakra szóló kohéziós politika tükrében

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

Az EGTC-k jövője. Esztergom, december 6.

Az EU kohéziós politikája

integrált területi beruházás tervezéséhez

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

Proposal for a. A Bizottság COM(2012) 496 javaslatának módosításaaz EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

GEO.POWER nemzeti szintű akcióterv ismertetése, javaslatok a as programozási időszakra

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

várható fejlesztési területek

A REGIONÁLIS POLITIKA FŐBB IRÁNYVONALAI NAPJAINKBAN ÁLDORFIANÉ CZABADAI LILLA

***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

Az Európai Unió regionális politikája

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Az EU regionális politikája

Közlekedésfejlesztési aktualitások Magyarországon (a Kohéziós Politika tükrében ) Kovács-Nagy Rita

A KOHÉZIÓS POLITIKA ÁTTEKINTÉSE EMBER LÁSZLÓ MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉSI FŐOSZTÁLY

Új EU-s és hazai regionális fejlesztési programok

A K+F+I forrásai között

Összefoglalás Magyarországnak a as időszakra vonatkozó partnerségi megállapodásáról

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a as időszakban

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

A kohéziós politika post (az EB hivatalos dokumentumai alapján) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens SZIE GTK RGVI

Az EU regionális politikája

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Újdonságok a területfejlesztés és a as időszak előkészítése területén

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD szeminárium

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

Kihívások és válaszok : az Európai Uniós keretek és lehetőségek

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

Vidékfejlesztési Politika A Vidékfejlesztési Program tervezése

Partnerségi Megállapodás

AZ ELFOGADOTT PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSOK FELÜLVIZSGÁLATA

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részéről

PE-CONS 39/1/16 REV 1 HU

A KAP második pillére Az Európai Unió vidékfejlesztési politikája Varga Ágnes

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT


Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

URBACT III Program Nemzeti Tájékoztatási Pont

Tudománypolitikai kihívások a as többéves pénzügyi keret tervezése során

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

A Halászati Operatív Program értékelése és a halgazdálkodás várható támogatása a idıszakban május 22.

AZ EU KOHÉZIÓS POLITIKÁJA

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a as fejlesztési időszakra

A évi uniós költségvetési tervezet a pénzügyi korlátok ellenére is támogatja Európa gazdasági növekedését

Határmenti programok. Határmenti programok. Tartalom. Magyarország részvétele az Európai Területi Együttműködési programokban között

VI./2.2.: Hazai társfinanszírozású uniós programok, támogatások

AZ EU FEJLESZTÉSPOLITIKÁJA ÉS TURISZTIKAI VONATKOZÁSAI

A PROGRAMÉRTÉKELÉS SZEREPE A KOHÉZIÓS POLITIKÁBAN

Transznacionális programok

Babos Dániel P. Kiss Gábor: 2016-ban fel kell készülni az Európai Uniótól érkező támogatások átmeneti csökkenésére

A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök

Regulation (EC) No. 1080/2006

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Foglalkoztatáspolitika

A programozás lehetőségei és kihívásai június

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

EURÓPAI BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSE A 2007-ES PÉNZÜGYI ÉVRE. Számadatok JANUÁR

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

CENTRAL EUROPE Program TRANSENERGY: Termálvizek az Alpok és a Kárpátok ölelésében. TRANSENERGY Konferencia Budapest, szeptember 13.

A TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KERET

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

Kohéziós politika 2014 és 2020 között a jövő befektetési stratégiája Növekedés és versenyképesség az EU-ban

4. SZÁMÚ KÖLTSÉGVETÉS-MÓDOSÍTÁSI TERVEZET A ÉVI ÁLTALÁNOS KÖLTSÉGVETÉSHEZ

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata

A közötti időszak vidékfejlesztési program tervezése, különös tekintettel a fiatal gazdákat érintőtöbblet és különleges támogatásokra

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

A as programozási időszak

Mi várható a következő KE(H)OP időszakban?

REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEK A JELENLEGI FEJLESZTÉSI RÉGIÓKBAN

Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források

A CLLD-LEADER megközelítés érvényesíthetősége a programozási időszakra vonatkozó tervezésben

A LIFE számokban : a évi éghajlat-politikai pályázatok értékelésének tapasztalatai és a évi prioritások

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI PROJEKTEK A EU KÖLTSÉGVETÉSI IDŐSZAKBAN. XII. Regionális Közlekedési Konferencia Debrecen március

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés. Program- és projektvégrehajtás

III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI

Dr. Halm Tamás május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

A Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök

Az EU kohéziós politikája

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

A magyar regionális fejlesztéspolitika múltja, jelene és jövője

2020+3x20. Smart Stratégia & a kapcsolatok

EURÓPA Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

Átírás:

Felkészülés a 2014-2020-as EU-s tervezési időszakra Towards an Effective Regional Resource Allocation TERRA Nyitó konferencia Szeged, 2012. augusztus 9. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő

Tartalom A 2014-2020-as Európai Uniós pénzügyi időszak jogszabályi keretei (Az EP és a Tanács rendelete) A 2014-2020-as Európai Uniós Pénzügyi időszak pénzügyi keretei Új stratégiai szintű elemek a 2014-2020-as időszakban Felkészülés az új fejlesztési időszakra - Integrált programozás és megvalósítás

A 2014-2020-as Európai Uniós pénzügyi időszak jogszabályi keretei Jelenleg zajlik a 2014-2020-as időszakra vonatkozó jogszabályok parlamenti és tanácsi vitája AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közös Stratégiai Kerethez tartozó Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (JAVASLAT)

A rendelet javaslat két részre oszlik. Az első rész egy sor közös rendelkezést határoz meg a közös stratégiai keretben megadott valamennyi strukturális eszköz szabályozására. Ezek a rendelkezések a támogatás általános elveire, így például a partnerségre, a többszintű kormányzásra, a férfiak és nők közötti egyenlőségre, a fenntarthatóságra, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti jognak való megfelelésre vonatkoznak. A javaslat szintén tartalmazza a stratégiai tervezés és programozás közös elemeit, beleértve az EU 2020 stratégiából származó közös tematikus célkitűzések felsorolását, a közös stratégiai keretre vonatkozó uniós szintű rendelkezéseket, valamint az egyes tagállamokkal kötendő partnerségi szerződéseket szabályozó rendelkezéseket.

Szükség van az egyedi földrajzi vagy demográfiai problémákkal küzdő városok, funkcionális földrajzi egységek és szubregionális területek szerepének tisztázására. Meg kell erősíteni és meg kell könnyíteni az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztések részvételét. Lényeges alapelv, hogy a helyi fejlesztési stratégiák végrehajtására irányuló hatáskört a közösség érdekeit képviselő helyi akciócsoportokra kell ruházni.

Közös megközelítést határoz meg a kohéziós politika, a vidékfejlesztési politika, valamint a tengerügyi és halászati politika teljesítményközpontúságának megerősítése érdekében, ezért a feltételrendszerrel és a teljesítés felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a figyelemmel kísérésre, jelentéstételre és értékelésre vonatkozó intézkedéseket is magába foglal. A rendelet második része egyedi rendelkezéseket tartalmaz az ERFA-ra, ESZA-ra, és a Kohéziós Alapra vonatkozóan. Ezek közé tartoznak a kohéziós politika küldetésével és céljaival, a pénzügyi kerettel, a konkrét programozási és jelentéstételi intézkedésekkel, a főbb projektekkel és a közös cselekvési tervekkel kapcsolatos rendelkezések. A második rész tartalmazza a kohéziós politika szerinti irányítási és ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos követelményeket, és részletesen ismerteti az ellenőrzésre és a pénzügyi irányításra vonatkozó konkrét intézkedéseket.

A 2014-2020-as Európai Uniós Pénzügyi időszak pénzügyi keretei Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 312. cikkében intézményesítette az Európai Unió többéves pénzügyi keretét. A keret biztosítja, hogy az Uniónak a költségvetését rendezett módon, saját forrásain belül kell, hogy meghatározza. A cikk alapján, a többéves pénzügyi keretet legalább 5 éves időszakra kell meghatározni A költségvetési keret tárgyalásának első lépéseként az Európai Parlament 2011. júniusi plenáris ülésén elfogadta az arra vonatkozó javaslatát. A Lisszaboni Szerződés életbelépésével az EP az eddigieknél is erősebb jogosítványokkal rendelkezik a többéves pénzügyi keret elfogadásában.

A Szerződés előtt a Bizottság javaslatát, a Tanácsban egyhangúan megszülető kompromisszumos megoldást az EP módosításaival Intézményközi Megállapodásba foglalták, ami azonban nem volt elsődleges, kötelező erejű jogi aktus. Most a Tanács egyhangúlag határoz az EP egyetértését követően. Az EP elveszíti azon jogát, hogy egyoldalúan felmondja az intézményközi megállapodást, vagyis már a költségvetési keret kialakításakor erősebben törekszik érdekei érvényesítésére.

A 2014-2020-as többéves pénzügyi keret 5 fejezetből fog állni. Az Európai Bizottság javaslata alapján a legnagyobb részét a pénzeknek az "intelligens és inkluzív növekedés" kiadás fogja kitenni, mely a teljes keretösszeg 48%-át, 491 milliárd eurót foglalná magában. Ennek a fejezetnek több, mint háromnegyedét (376 milliárd euró) a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra kívánják fordítani. A kohéziós kiadások megoszlásának tervezete (336 milliárd+40 milliárd euró az Európai Összekapcsolási Eszközre): 162,6 milliárd euró a konvergencia régióknak; 38,9 milliárd euró az átmeneti régióknak; 53,1 milliárd euró a versenyképességi régióknak; 11,7 milliárd euró a területi együttműködésre; 68,7 milliárd euró a Kohéziós Alapnak.

A kohéziós politikára fordított összegek a 2007-2013-as időszakhoz képest várhatóan mintegy 5%-kal csökkennek. A Bizottság továbbá 2014-től bevezetné az átmeneti régiók kategóriáját, ebbe azok a régiók tartoznának, amelyek GDP-je az EU átlag 75%-a és 90%-a között van (a 2007-2013-a időszakban az ún. phasing in és phasing out régiókat is támogatja a kohéziós politika, ám nem önálló célkitűzésként.) Fentiek alapján a jelenlegi Bizottsági javaslat szerint éppen a legfejletlenebb régiók részesedése csökkenne a kohéziós kiadásokból

Tematikus célkitűzések Kutatás és innováció Információs és kommunikációs technológiák (IKT) Kis- és középvállalatok (KKV-k) versenyképessége Haladás az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdasági modell felé Klímaváltozással kapcsolatos átállás, továbbá kockázatmegelőzés és - kezelés Környezetvédelem és erőforrás-hatékonyság Fenntartható közlekedés/szállítás, továbbá megoldások a főbb hálózati infrastruktúrák szűk keresztmetszeteire Foglalkoztatás fejlesztése és a munkaerő mobilitásának támogatása A szegénység elleni küzdelem és társadalmi felzárkóztatás Oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás Intézményi képességek és a hatékony közszolgálat fejlesztése

Új stratégiai szintű elemek a 2014-2020-as időszakban A Bizottság által elfogadott közös stratégiai keret alapján, partnereivel együttműködve és a Bizottsággal folytatott párbeszéd révén minden tagállam partnerségi szerződést dolgoz ki. A partnerségi szerződés átülteti a közös stratégiai keretben előírt elemeket a nemzeti végrehajtási folyamatba, és komoly kötelezettségvállalásokat kell tartalmaznia az uniós célkitűzéseknek az alapok programozása általi elérésére. Eredményességmérési keretet kell meghatározni minden programra vonatkozóan azzal a céllal, hogy a célkitűzések és célértékek megvalósítását figyelemmel kísérjék minden egyes programban az adott programozási időszakában. A Bizottságnak 2017-ben és 2019-ben eredményességi felülvizsgálatot kell szerveznie a tagállamok közreműködésével. 2019-ben eredményességi tartalékot kell előirányozni és elosztani azok között, ahol az eredményességmérési keretben lefektetett rész célértékeket elérték.

A GDP- és GNI-adatok jelentős mértékben befolyásolják a kohéziós politikában elérhető források mértékét, és a kohéziós támogatási felső határra (capping) tett bizottsági javaslattal együtt ahhoz vezetnek, hogy Magyarország 20 százalékkal kevesebb kohéziós forrásra lenne jogosult a következő időszakban. A javaslat szerint a tagállami allokáció mértéke az adott ország GDP-jének 2,5%-ában lenne maximálva. A korábbinál alacsonyabb plafonérték rögzítésének indoka a jelenlegi időszakban egyes tagállamok esetében tapasztalható alacsony abszorpció.

Felkészülés az új fejlesztési időszakra Integrált programozás és megvalósítás Területi tervezés programterületek meghatározása a térségi igények hatékonyabb kielégítése érdekében, funkcionális területi együttműködések megjelenése Közös programozás integrált tervezés és programozás az EU Kohéziós Politikája, és más Uniós valamint tagállami pénzügyi eszközök alkalmazására Több alapból finanszírozott programok ERFA és ESZA finanszírozású operatív programok a közös tervezés, megvalósítás és monitoring érdekében

A közösségek által irányított helyi fejlesztési program helyi akciócsoportok meghatározó szerepe (városi, vidéki, határon átnyúló stb. programok, de mindenképpen a helyi közösség a megvalósító). Az Irányító Hatóság egyes feladatait a helyi közösségek átvehetik (pl. projekt kiválasztás) Integrált területi beruházás (Inetgarted Territorial Investment) amennyiben városfejlesztési vagy más területi stratégia megvalósítása több prioritás vagy operatív program keretében lehetséges. A közösségek által irányított helyi fejlesztési programokkal szemben ez top-down megvalósítású is lehet és az Irányító Hatóság is lehet a lebonyolító Közös cselekvési terv egy kedvezményezett felelőssége alá tartozik, és meghatározott prioritásokhoz köthető projekt csomag. Kerete min. 10 millió euró, ill. az operatív program vagy programok közpénzekből folyósított támogatásának a 20 %-a közül az alacsonyabb összeg Városfejlesztés kiemelt szerepe hangsúly a fenntartható város fejlesztésen, városfejlesztési platform kialakítása

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!