FUNKCIÓBŐVÍTŐ VÁROSREHABILITÁCIÓ

Kazincbarcika Város Önkormányzata KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV 2010. MÁRCIUS

TARTALOMJEGYZÉK I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 4 II. A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE... 11 III. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 13 III.1. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE... 13 III.2. JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA... 14 III.3. AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK BESZERZÉSE MÓDSZERTAN... 15 IV. HELYZETELEMZÉS... 16 IV.1. AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE... 16 IV.1.1. Az akcióterület településszerkezete... 16 IV.1.2. Az akcióterületre vonatkozó szabályozások bemutatása... 17 IV.2. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐI... 19 IV.2.1. Demográfiai helyzet... 19 IV.2.2. Gazdasági helyzet... 21 IV.2.3. Munkaerő-piaci, foglalkoztatottsági helyzet, jövedelmi helyzet... 23 IV.2.4. Lakáshelyzet... 25 IV.2.5. Környezet állapota, problémák... 26 IV.2.6. Közlekedési helyzet... 28 IV.2.7. Közműhálózat értékelése... 29 IV.2.8. Közszféra jelenléte... 30 IV.2.9. Közbiztonsági helyzet... 32 IV.2.10. A fő problémák elemzése... 32 IV.2.11. Az akcióterület SWOT elemzése... 34 IV.3. A FEJLESZTÉSSEL ÉRINTETT TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE... 35 IV.4. PIACI IGÉNYEK BEMUTATÁSA... 37 V. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK... 40 V.1. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI... 40 V.2. AKCIÓTERÜLETI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA... 40 V.3. AKCIÓTERÜLETI CÉLOK INDIKÁTORAI... 41 V.4. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK... 43 Regionális Operatív Program 2007-13 között város-rehabilitációs célú pályázat tartalma... 43 Magánberuházásban tervezett projektek... 74 Egyéb önkormányzati fejlesztések... 75 2

A célok elérést szolgáló beavatkozások logikai kapcsolata... 79 Összefoglaló táblázat a beavatkozások kapcsolatáról... 81 A fejlesztések térképvázlaton történő bemutatása... 82 V.5. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ... 83 V.6. A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE... 91 V.7. PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK BEMUTATÁSA... 92 V.8. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI... 95 V.9. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK... 95 V.10. ESÉLYEGYENLŐSÉGI HATÁS... 96 V.11. KÖRNYEZETI HATÁSOK... 98 VI. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETEI... 100 VI.1. SZEREPEK, FELELŐSSÉGI KÖRÖK... 100 VI.2. A PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET MŰKÖDÉSE... 114 VI.3. A PROJEKT TAPASZTALATOK BEMUTATÁSA... 118 VI.4. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁBAN SZEREPLŐ KULCSEMBEREK BEMUTATÁSA... 123 VI.5. AZ AKCIÓTERÜLETI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE, CIVIL SZEREPLŐK BEVONÁSA. 123 VI.6. ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS... 124 VI.6.1. Partnerek bemutatása... 124 VI.6.2. A fejlesztési tevékenység és a szolgáltatások működésének rövid leírása... 129 VI.6.3. Szervezeti terv... 141 VII. PÉNZÜGYI TERV... 142 VII.1. A PÁLYÁZAT ÖSSZEFOGLALÓ KÖLTSÉGVETÉSE, A TELJES AKCIÓTERÜLETI TERV PÉNZÜGYI TERVE... 142 VII.2. KOCKÁZATOK ELEMZÉSE... 147 3

I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Kazincbarcika Városközpont Akcióterületi Terv célja Kazincbarcika és térségének igazgatási-kiskereskedelmi-pénzügyi központjának rehabilitálása. A helyzetelemzés összefoglalása Az akcióterület Kazincbarcika közösségi, szolgáltatási és kereskedelmi központja és jelentős számú lakossággal is rendelkezik. A város gazdasági szerkezetének, teljesítőképességének és az itt élő társadalmi csoportok összetételének megváltozásával, az egykoron átgondoltan megépített közterületi rendszer állapota erősen leromlott. A lakosság jövedelmi helyzete nem teszi lehetővé a lakóházak felújítását, a szociális bérlakások esetében jelentős, már a lakókörülményeket veszélyeztető állagromlás jelent meg az elmúlt években. A helyi kereskedelmi-szolgáltató egységek a meglévő teraszrendszer elavultsága miatt több helyen nehezen megközelíthetőek. A városi piac infrastruktúrája is jelentős állagromláson ment keresztül. A közszféra működéséhez szükséges ingatlanok többsége felújításra, kapacitásbővítésre szorul. A civil szféra szereplői szétszórtan, többségében alacsony színvonalú helyszíneken működnek. A stratégia összefoglalása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) alapján és a helyzetértékelés során feltárt problémák alapján az akcióterületi terv a tervezett programokkal a városközponti akcióterület városi, gazdasági és közcélú infrastruktúráját, valamint az itt élő közösségek összetartó erejét és értékeit kívánja fejleszteni. Átfogó cél: A Városközpont infrastrukturális és társadalmi megújítása Specifikus célok: Modern, a lakosság kötődését erősítő kereskedelmi-szolgáltató városközpont megteremtése A foglalkoztatási potenciál megerősítése a kapcsolódó fizikai és szolgáltatási környezet fejlesztésével, valamint a kommunikáció eszközeivel Az itt élők közösségi aktivitásának növelése, a negatív társadalmi folyamatok akadályozása 4

Kapcsolódás a rendezési tervhez: KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV Az Akcióterületi Terv készítése a rendezési terv módosításaival párhuzamosan történt. A rendezési terven történő változtatások a fejlesztési igények figyelembevételével történt. A fejlesztési gények alapján gyakorlatilag a Városközpont teljes területén megváltozott a beépítési szabályozás. Partnerség: A funkcióbővítő városrehabilitációs projekt széles partneri körben valósul meg A pályázó Kazincbarcika Város Önkormányzata vezetésével megalakult konzorcium, melynek támogatásban részesülő tagjai, az Arborétum Kft és az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ és a támogatásban nem részesülő Alfi-Ker Kft. A fejlesztések gerincét az önkormányzat valósítja meg, a kapcsolódó magánerős beruházás az Alfi-Ker Kft. felelőssége. A fejlesztésekhez kapcsolódó társadalmi programok az Arborétum Kft és az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ feladata. Kazincbarcika Város Önkormányzata Jelen pályázat kezdeményezője Kazincbarcika Város Önkormányzata a konzorciumi partnerekkel való együttműködésben megvalósítani kívánt projekt költségvetéséből a legnagyobb összköltségű fejlesztések, projektelemek gazdája. Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján, az általa elfogadott SZMSZ szerint működik. A képviselő-testület hivatala és munkaszervezete Kazincbarcika Város Polgármesteri Hivatala, amely 119 munkatársat foglalkoztat, ellátva az összes kötetező és önként vállalt önkormányzati feladatot, funkciót. Az Önkormányzat a Város vonzerejének növelése, a foglalkoztatottság javítása és a Város élhetőbbé tétele érdekében 2008-ban elfogadta az Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amelynek alapján számos városfejlesztési projekt tervezett. Ezek között kulcsfontosságú a jelen projekt, tekintettel arra, hogy a Városközpont fejlesztésére irányul, ahol a városi és kistérségi lakosság többsége megfordul. Alfi-Ker Kft Az Alfi-Ker Kft. 2000-ben 6 kereskedelmi vállalkozással együtt létrehozta a Reál Hungária Élelmiszer Rt.-t. A Reál hálózat profilja élelmiszer- és vegyi áru kereskedelem. A tulajdonosok által üzemeltetett Reál és ReálPONT láncolatban országszerte több mint 2000 bolt van. Az üzletlánc hálózatot kiskereskedelmi vevői részére alakították ki. 5

Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft. KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV Kazincbarcika város önkormányzata megbízásából a jelenlegi szervezet 1992-től látja el a városüzemeltetési feladatokat. A társaság városüzemeltetési feladata mellett továbbra is fontos szerepet tölt be a közcélú foglalkoztatás. A hátrányos helyzetű közhasznú - közcélú munkavállalók foglalkoztatása keretében társaságunk végzi a szociális segélyre jogosult személyek kötelező foglalkoztatását is. Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ Kazincbarcika Város Önkormányzatának kötelezően ellátandó közművelődési feladatait az önállóan működő és gazdálkodó közszolgáltató költségvetési szerv, az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ látja el. A szervezet főbb tevékenységei a következők: Kazincbarcika kulturális életének ismertté tétele; Az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek biztosítása; A lakosság műveltségének, esztétikai szemléletének fejlesztése, a rekreáció biztosítása. Tervezett fejlesztések Egressy Béni út és a kapcsolódó terek rehabilitációja keretében a városközpontban működő intézményi és kereskedelmi funkciók közterületi környezetének fejlesztése történik. A beruházás hatására: Megújul hat belvárosi tér és az Egressy Béni út, Egységes terasz rendszer teszi megközelíthetőbbé az itt működő kereskedelmi és szolgáltató egységeket. Elkészül a területet nyugatról párhuzamosan követő tehermentesítő út, ami lehetővé teszi a terület közlekedési forgalmának csökkentését Ügyfélközpont - Szolgáltatóház létrehozása funkcióváltással projekt célja a volt iskolaépület felújításával olyan modern ügyfélközpont létrehozatala. A volt iskolaépületben teljes körű akadálymentesítésre és fűtéskorszerűsítésre kerül sor. A Piac rehabilitációja teljes mértékben magánerős fejlesztés, melynek célja a volt városi piac helyén egy korszerű piac, és bevásárlóközpont létrehozása a szükséges kiszolgáló infrastruktúrák kiépítésével. 6

Közösség építő akciók megvalósítója az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ. A projekt keretében a következő programok valósulnak meg: Esélyegyenlőségi és tolerancia tréning a polgármesteri hivatal, az iskolák és városi intézmények dolgozói részére; Városismereti kiállítás; szabadidős foglalkoztató programok kialakítása a Belvárosban; a hagyományosan meglévő lakóközösségek újraélesztés. Közterület-fejlesztési akciók célja az Egressy Béni út és a hozzá kapcsolódó terek környezetében a fejlesztések által közvetlenül érintett területeken társadalmi akciók keretében a parkok, utcabútorok megújítása szebbé tétele. A fejlesztésekhez kapcsolódó foglalkoztatási kezdeményezés keretében 12 munkanélküli kap a közterületi fejlesztésekhez kapcsolódó betanított munkás képzést. Két szakmai vezető segítségével részt vesznek az akcióterület közterületeinek felújításában és részt vesznek a növényzet karbantartásában. A közterületfejlesztési és a foglalkoztatási akciók megvalósítója az Arborétum Kft. Városmarketing akciók keretében információs oldal kialakítására, befektetési és program kiadvány készítésére, PR akciók megszervezésére kerül sor. 7

A pályázat költségvetése A pályázat teljes bruttó költségvetése 1 102 969 910 Ft, amelyhez még 109 462 820 Ft értékű, pályázaton kívüli tevékenység járul. A fejlesztésekhez tartozó támogatási igény 817 042 577 Ft. A főbb pénzügyi adatokat az alábbi, tevékenységenkénti és partnerenkénti megosztást bemutató táblázatban részletezzük: Összesen Nem Önrész Kazincbarcika "Városközpont" (25% Áfa-t Támogatás Önrész elszámolható mindösszese funkcióbővítő rehabilitációja, tartalmazó bruttó*) költség n Előkészítési feladatok 58 237 854 Ft 49 502 176 Ft 8 735 678 Ft 8 735 678 Ft Projekt megvalósításhoz kapcsolódó szolgáltatások 15 609 167 Ft 13 267 792 Ft 2 341 375 Ft 2 341 375 Ft Projektmenedzsment 27 859 375 Ft 23 680 469 Ft 4 178 906 Ft 4 178 906 Ft Adminisztrációs költségek 2 789 100 Ft 2 370 735 Ft 418 365 Ft 418 365 Ft Egressy Béni u. teraszrendszer és közterek 345 271 191 Ft 293 480 513 Ft 51 790 679 Ft 109 462 820 Ft 161 253 499 Ft rekonstrukciója Nyugati tehermentesítő út építése 163 710 416 Ft 139 153 854 Ft 24 556 562 Ft 24 556 562 Ft Szolgáltató ház - Ügyfélközpont kialakítása az Újvárosi iskola 298 358 558 Ft 253 604 774 Ft 44 753 784 Ft 44 753 784 Ft rekonstrukciójával Városi piac rekonstrukciója (Alfi-ker Kft. Beruházásának 141 743 349 Ft 0 Ft 141 743 349 Ft 141 743 349 Ft része) ESZA Foglalkoztatási akció (projektelem gazdája: 28 628 400 Ft 24 334 140 Ft 4 294 260 Ft 4 294 260 Ft Arborétum Kft.) ESZA Közterületfejlesztési akció (projektelem gazdája: 6 875 000 Ft 5 843 750 Ft 1 031 250 Ft 1 031 250 Ft Arborétum Kft.) ESZA Közösségfejlesztési akció (projektelem gazdája: 5 662 500 Ft 4 813 125 Ft 849 375 Ft 849 375 Ft Egressy Központ) Városmarketing 8 225 000 Ft 6 991 250 Ft 1 233 750 Ft 1 233 750 Ft Összesen 1 102 969 910 Ft 817 042 577 Ft 285 927 333 Ft 109 462 820 Ft 395 390 153 Ft Költségvetés és források partnerenkénti megoszlása Összesen (25% Áfa-t tartalmazó bruttó*) Támogatás Önrész Nem elszámolható költség Önrész mindösszese n Kazincbarcika Város Önkormányzata 920 060 661 Ft 782 051 562 Ft 138 009 099 Ft 109 462 820 Ft 247 471 919 Ft Arborétum Kft. 35 503 400 Ft 30 177 890 Ft 5 325 510 Ft 0 Ft 5 325 510 Ft Egressy Központ 5 662 500 Ft 4 813 125 Ft 849 375 Ft 0 Ft 849 375 Ft Alfi-ker Kft. 141 743 349 Ft 0 Ft 141 743 349 Ft 0 Ft 141 743 349 Ft Összesen 1 102 969 910 Ft 817 042 577 Ft 285 927 333 Ft 109 462 820 Ft 395 390 153 Ft * Egyes költségek nettó vagy 20%-os Áfa-val számított bruttó összegek annak megfelelően, hogy az ÁFA arra levonható-e vagy 2009. július 1. előtt merült fel. 8

A működés bemutatása: Az egyes programelemek megvalósításáért és működtetéséért a város és kompetens szakmai partnerei (konzorciumi partnerei: Arborétum Nonprofit Kft., Egressy B. Könyvtár, Kulturális és Sport Központ) felelnek. A város 100%-os tulajdonában levő Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft. látja el a városüzemeltetési feladatokat, közterületek karbantartását. Ennek megfelelően a felújított utcák, terek, zöldterületek, a nyugati tehermentesítő út működtetését is éves költségvetéséből finanszírozza. A működtetést jelenlegi eszköz és humán erőforrás kapacitásával biztosítani tudja. A felújított közterületek éves fenntartása 2009-es árakon évi 13,5 mft költséget jelent, melynek legnagyobb része jelenlegi is felmerül, a különbözet forrását a Kft. bevételei jelentik. Az Ügyfélközpont és Szolgáltatóház működtetése értelemszerűen Kazincbarcika Város Önkormányzatának feladata, éves szinten mintegy 36 mft költséget jelent, amit ellensúlyoz, hogy a jelenlegi irodakapacitások megszüntetésével jelentős (kb. 25 mft/év) költségmegtakarítás érhető el. Így a szükséges forrásokat az önkormányzat biztosítani tudja. Kazincbarcika Város Önkormányzatának kötelezően ellátandó közművelődési feladatait az önállóan működő és gazdálkodó közszolgáltató költségvetési szerv, az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ látja el, a közösségi akciók megszervezése, lebonyolítása illeszkedik alaptevékenységéhez, kulturális, nevelési, képzési és közösségépítő tevékenységéhez, céljaihoz, így a megvalósítás szakmai és pénzügyi háttere biztosított. 9

A megvalósuló beruházások területileg koncentráltan kerülnek megvalósításra, így a fejlesztések hatására Kazincbarcika városközpontja valódi térségi központnak megfelelő városi környezettel fog rendelkezni. 10

II. A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE Kazincbarcika Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) szerint a város elfogadott Településfejlesztési Koncepciójában és Gazdaságfejlesztési Programban leírtakhoz illeszkedve a város hosszú távú célja a következő: Megújuló Kazincbarcika, mint térségi szerepkörű, élhető város. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia az hosszú távú célt a következő középtávú célokra bontja tovább: Helyi foglakoztatás bővítése A szociális integráció fenntartható megvalósítása Lakosság megtartó városfejlesztések megvalósítása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia négy városrészt határol le: 1. Belváros 2. Újkazinc-Sajókazinc 3. Kertváros - Herbolya 4. Barcika - Alsóváros Jelen akcióterületi terv a Belváros városrészhez tartozó Városközpont akcióterület fejlesztését célozza meg. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a következő megállapításokat teszi a Belváros városrészre. A Belváros egyedi építészeti jelleggel bíró településrésze Kazincbarcikának. A településrészre jellemző a településközpont, középületek, építészeti értékkel rendelkező épületek, köztéri alkotások, több helyen a lakóépületek nem kielégítő állapota. Ezek látványa, a rendezett és esztétikus környezet hiánya nagymértékben rontja a településképet, és negatívan befolyásolja az életminőség alakulását, valamint a település befektetési és turisztikai lehetőségeit. A közterek és parkok száma elegendő, a meglévők felújítása azonban szükséges. A településrész a város szolgáltató intézményeinek fő területe, szinte valamennyi funkció itt 11

koncentrálódik. Ugyanakkor az egyes intézmények területi elhelyezkedése, megosztottsága az ügyintézés, és a szolgáltatások igénybevételének idejét meghosszabbítja. Mindezek alapján az Integrált Városfejlesztési Stratégia a Belváros részére az Élhető, szolgáltató Belváros célt jelölte ki. Az akcióterületen tervezett fejlesztések, mind a középtávú városi szintű célokat, mind a városrészi célt figyelembe veszik. A Terv megvalósításával hozzájárul az akcióterület és így a Belváros épített környezetének megújításához, a közterek szebbé tételéhez, és így a város környezet javításához, élhetőbb tételéhez, a Belváros gazdasági funkcióinak bővüléséhez, a vállalkozások működési körülményeit javító szolgáltatások kialakításához, a közösségi és foglalkoztatási kezdeményezések, valamint a szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése segítségével a szociális integráció feltételeinek javításához. 12

III. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA III.1. AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE Az akcióterület a város középpontjában, a Belváros városrészben helyezkedik el. A terület közterületekkel történő lehatárolása a következő: Jó szerencsét út Építők útja Tardonai út Egressy Béni út Mátyás király út, Piactér (Mátyás király út, Herbolyai út Egressy Béni út közti terület) Gyermekek útja Fő tér Mátyás király út Fő tér. Az akcióterület nagysága 3,81 km2, az állandó népesség nagysága 3.230 fő, részesedése a település lakosságszámából (30.986 fő) 10,42%. Kazincbarcika egyike Magyarország csinált városainak. A település gyors ütemű fejlesztése során az ötvenes évek iparosításának kiszolgálását megvalósító településfejlesztés eredményeképpen egységes, a kornak megfelelő un. szoc-reál stílusú városközpont jött létre. Kazincbarcika városközpontja a nagy történelmi múltú városoktól eltérően nem a történelmi településrészeket foglalja magába, hanem azt a településrészt, ahová Kazincbarcika építésekor először költöztek lakosok, először települtek közintézmények. A városközpontot déli és délkeleti irányban a Kertváros, illetve a Bükk hegység nyúlványai teljesen körülölelik. Észak felé Újkazinc városrész, és legújabb beépítésű városrésze a Barcika - Alsóváros lakótelep városrész határolja az akcióterületet. 13

Az akcióterület Kazincbarcika közszolgáltatási, pénzügyi és kiskereskedelmi központja. A terület fő tengelye az Egressy Béni utca, a város főutcája, melyre felfűzve tömbös beépítésű többszintes házak találhatók. A lakótömböket parkok választják el, a közterületeken számos köztéri alkotás helyezkedik el. Az Egressy Béni utcához kapcsolódik a Fő tér, amelynek északi, a főutcával leválasztott részén található a város két fontos közintézménye, a Polgármesteri Hivatal és a kulturális központ. Az Egressy Béni utcához kapcsolódó terek szintén részéi a fejlesztésnek. Az akcióterület déli végpontját a jelenleg elhanyagolt állapotban lévő piac területe képezi. Az akcióterület lehatárolását a város funkcionális tagozódása, az egységes építészeti arculata indokolja. III.2. JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA A kijelölt akcióterületen a tervek szerint ÉMOP források felhasználásával funkcióbővítő város rehabilitációs fejlesztések kerülnek megvalósításra. A rehabilitálandó terület jellemzői funkcióellátottság tekintetében a következők: Indikátor típusa Műemlékkel, vagy műemlék jellegű épületek száma és/vagy helyi védettséget élvező épületek száma Közösségi funkciót ellátó intézmények száma Kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatóegységek száma Határérték 20.000 fő lakos fölötti városok esetében 1. Város közösségi-társadalmi súlyponti területe minimum 1 db minimum 1 db Város gazdasági súlyponti területe minimum 1 db 9 db Kazincbarcika Városközpont akcióterület értékei 14 db 182 db Üzleti szolgáltatóegységek száma minimum 1 db 12 db A fentiek alapján az akcióterület megfelel a városközponti akcióterület lehatárolásával kapcsolatos kritériumoknak. 14

III.3. AZ AKCIÓTERÜLETRE VONATKOZÓ ADATOK BESZERZÉSE MÓDSZERTAN Az akcióterületre vonatkozó adatokat több, egymástól független forrásból szereztük be. Az elemzések elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal által szolgáltatott adatokra támaszkodnak. A KSH-tól származó információkat egészítettük ki Kazincbarcika Város Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalától, valamint az érintett szervezetektől származó adatokkal. Az adatokat szolgáltató munkatársakkal általában mélyinterjút is készítettünk az adatokhoz kapcsolódó folyamatok elemzése és a háttér információk beszerzése céljából. Az elmúlt években két alkalommal is készült a lakosság véleményét összegyűjtő felmérés. Az egyik 2007-ben, a másik a fejlesztési stratégia összeállítása során. Ezen felmérésekből az érintett akcióterületet, illetve fejlesztéseket érintő elemeket is felhasználtuk munkánk során. Az adatgyűjtés során dokumentumelemzést is végeztünk. A tanulmány kiinduló alapját Kazincbarcika Város Településfejlesztési Koncepciója, Településrendezési Terve és a város Gazdasági Stratégiája jelentette. A megnevezett dokumentumokat egészítettük ki a városi szakmapolitikai elemzésekkel, beszámolókkal, valamint a kapcsolódó kistérségi fejlesztési dokumentumokból származó információkkal. 15

IV. HELYZETELEMZÉS IV.1. AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVE Kazincbarcika Étv. szerint készült Településrendezési tervét 2005-ben fogadta el a képviselőtestület. A terv a teljes közigazgatási területre készült, településfejlesztési koncepciót, településszerkezeti tervet, szabályozási terv melléklettel rendelkező helyi építési szabályzatot és alátámasztó munkarészeket tartalmazott. Az elmúlt években történt fejlesztések, valamint az új városfejlesztési elképzelések alapján a testület a rendezési tervet folyamatosan módosította. Az akcióterületi tervben, a jelen pályázatban szereplő infrastrukturális, építészeti fejlesztésekhez szükséges módosítások 2008. során fogadta el város képviselőtestülete. IV.1.1. Az akcióterület településszerkezete Az akcióterület tengelye az Egressy Béni utca. Az 1953-ban épült Békeváros területének a beépítési jellege laza, az utcákat széles, parkosított zónák, a szocreál lakótömböket terek választják el egymástól. A Békevároshoz északkeleten csatlakozó, parkosított intézményterületet az 1960-as évek óta folyamatosan fejlődik, a Fő tér és környékének közintézményei a hatvanas évek modern középületi stílusában épültek. A Fő téren áthalad az Egressy Béni út, így a központi tér szerepet csak részben tudja betölteni. A városközponton átmenő Egressy Béni út eredetileg forgalmi útként épült ki, melyre szervezve kapcsolódtak a városközpont környezetében kiépült városrészek. 1990 után intenzíven elindult a központ fejlődése, korszerűsítése. A korábbi lakótelepszerű megjelenés igazi belvárosi központtá kezdett kiépülni üzletekkel, jelentős utcabútorozással ellátott pihenőterületekkel, növénytelepítésekkel. A megnövekedett gépjárműforgalom már zavarja a gyalogosokat, és korlátozza azt a lehetőséget, hogy korszerű közösségi felületek alakuljanak ki a központban. A tervezett változtatás alapján az Egressy Béni út városi forgalmi út szerepe megszűnik, helyette a Völgypark szélén, ill. a Gyermekek útján meglévő nyomvonalon - kiépített gyűjtőút látja el a központ kiszolgálását. Az út új minőségi burkolatot kap, és gyalogos közösségi felületté alakítható. A város legfontosabb intézményei előtt Polgármesteri Hivatal, Művelődési Központ, Bíróság kialakítható a város új főtere, ami a település emblematikus elemévé válhat. 16

IV.1.2. Az akcióterületre vonatkozó szabályozások bemutatása Kazincbarcika Város Településrendezési Tervének az Akcióterületi Terv készítésének időpontjában hatályos beépítési szabályzata szerint az akcióterületre a következő szabályozások vonatkoznak: Lakóterületre vonatkozó szabályozások: o o o o Építők útja és a Fő tér északkeleti része, Ságvári tér, Munkácsi tér területe- Jellemzők: Nagyvárosias jellegű beépítés, szabadon-álló (egy épület esetében zártsorú) beépítési móddal. A minimális telekterület kialakult. A beépítési szabályozás maximálisan 80 %, a maximális építménymagasság 15 méter. A zöldfelület arány minimum 10%-os lehet. Egressy Béni utca - Jellemzők: Településközpont vegyes jellegű beépítés, szabadonálló beépítési móddal. A minimális telekterület kialakult. A beépítési szabályozás maximálisan 50 %, a maximális építménymagasság 15. A zöldfelület arány minimum 20%-os lehet. Liget utca, Építők útja, Jó szerencsét út, Fő tér, Egressy Béni út által lehatárolt terület Jellemzők: Településközpont vegyes jellegű beépítés, szabadonálló beépítési móddal. A beépítési szabályozás maximálisan 50 %, a zöldfelület arány minimum 20%-os lehet. A minimális telekterület 1132/11 hrsz. ingatlan kivételével kialakult. A maximális építménymagasság a helyi adottságokhoz képest változó, 15-9 m közötti, illetve a templomtorony mérete határozza meg. Városi élelmiszerpiac területe - Jellemzők: Településközpont vegyes jellegű beépítés, szabadonálló beépítési móddal. A beépítési szabályozás maximálisan 50 %, a zöldfelület arány minimum 20%-os lehet. A maximális építménymagasság 4,5 m lehet. Közterületek: o Városközpont közterületek: határai: Jó szerencsét út-mátyás király út-tardonai út - Építők útja. A közterületek tekintetében az Egressy Béni utca, és a hozzá kapcsolódó terek Köu/Kt besorolásúak. A Köu/Kt besorolás szabályozása a következő: Köu/ KT közlekedési területen belüli köztér. Szabályozása: Gyalogos forgalom 17

számára fenntartott, korlátozott kiszolgáló gépkocsi forgalmat is biztosító, díszburkolattal fedett, növényzettel és utcabútorokkal, köztéri műalkotásokkal gazdagított közlekedési terület. A közlekedési területen belüli köztereket kertészeti, térburkolati, forgalomtechnikai tervek alapján kell megvalósítani. Megvalósítás előtt közterületi terv készítendő, melynek ki kell térni a térburkolatokra, növényzetre, utcabútorokra, térvilágításra és egyéb közművekre. A különféle tervfajtáknak egy időben kell készülni. Korlátozott kiszolgáló gépjárműforgalom és parkolás lehetséges. Védett közterek esetén a HÉSZ 55. (3) bekezdése szerint kell eljárni. o o o Jó szerencsét út akcióterületi szakaszai: Köu/2 országos mellékút, települési főút besorolás alá esik. Szabályozása: Belterületen: minimum 22 méter, illetve szabályozási terv szerint, határvonal a meglévő jogi határokkal, az út építési területe minimum 30 méter, az út védőtávolsága 100 méter. Építők útja akcióterületi szakasza: Köu/3 helyi gyűjtőút. Szabályozása: Belterületen min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték Gyermekek útja, Eszperantó út, Liget utca akcióterületi szakasza: Köu/4 kiemelt belterületi kiszolgáló út. Szabályozása: Méretezés nélküli minimális szélessége 16 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték. Részleges gyűjtőúti funkcióval. Városi élelmiszerpiac és környéke o A terület határai: A Mátyás király út és a Derkovits lakótelep közötti terület az autóbusz pályaudvar és a Tardonai út között. A terület besorolása Vt/Z.10.8.16.-ra változott, amely szerint a terület településközpont vegyes jellegű beépítés, zártsorú beépítési móddal. A beépítési szabályozás maximálisan 80 %. A minimális telekterület 1000 m2. A maximális építménymagasság 16 m lehet A területen belüli zöldterületek Z/1 besorolással Közpark minősítéssel rendelkeznek. A rendezési terv az Egressy Béni utcán található épületek közül 9 db, az Építők útján 12 db épületet helyi értékvédelmi oltalom alá helyezett. 18

IV.2. AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐI IV.2.1. Demográfiai helyzet Az akcióterületen élő lakónépesség az önkormányzati nyilvántartás szerint a 2008-as évben 3230 fő. A terület népsűrűsége 847 fő/km 2, amely a területen található parkok nagy területének következtében alakult ki. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az akcióterület 2001. évi lakónépessége 3823 főt számlált, amely a város egész, 32.356 fős, népességszámának mintegy 11,81 %-át jelentette. Az állandó népességi mutatókat vizsgálva hasonló viszonyokat figyelhetünk meg, hisz az akcióterület állandó népessége 3832 fő, ami a város egészének (32.962 fő) 11,62 %-a. Az akcióterületen élő népesség természetes szaporodása, illetve fogyása alakításában központi szerepet betöltő korösszetétel szerint a 0-14 éves lakosok aránya 16,58 %, a 15-59 korúaké pedig 60,89 %, míg a 65 és annál idősebb korosztály aránya meghaladja a 22 %-ot, (ami magasabb, mint a teljes Belváros 20,8%-os átlaga) mely arányok jelentősen eltérnek az ideálisnak tekinthető korszerkezettől. 19

Ideális korösszetételről akkor beszélhetnénk, ha az aktív korúak 2/3-os aránya mellett a Lakónépesség aránya az egyes korcsoportok szerint 70,0 60,0 50,0 [%] 40,0 30,0 20,0 Kazincbarcika város Városközpont 10,0 0,0 0-14 évesek aránya 15-59 évesek aránya 60- x évesek aránya gyermekek száma némileg meghaladná az idős korú lakosság számát. A fenti diagrammal szemléltetett kedvezőtlen korszerkezet annak is köszönhető, hogy a 1960-as, 70-es években a területre beköltözők mára megöregedtek, illetve a kvalifikált, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok jelentős része elvándorol a városból. 20

A lakosságszám csökkenésének másik oka a kedvezőbb anyagi helyzetben lévő lakosok jobb lakóhelyi feltételeket, nyugalmasabb életformát nyújtó kertvárosi, és rózsadombi területekre történő kiköltözése, illetve a hátrányos szociális helyzetű lakosság városi peremterületekre irányuló migrációja. A 2001. évi és a jelenlegi önkormányzati adatok közötti különbség oka, hogy míg a népszámlálás esetében helyszíni ellenőrzés történt, addig az önkormányzati adatok a bejelentéseken alapulnak, amely nem minden esetben tükrözi a valóságot. IV.2.2. Gazdasági helyzet Az akcióterület Kazincbarcika kiskereskedelmi, szolgáltatási központja. Az Egressy Béni utcán a piactól a Fő térig kiskereskedelmi boltok, találhatók. A területen döntő többségben szolgáltató szervezetek működnek. Kazincbarcika egészéhez viszonyítva az akcióterületen a vállalkozások száma felülreprezentáltságot tükröz, a Városközpont területéhez viszonyítva a vállalkozássűrűség itt a legmagasabb a városban. A vállalkozások a rendszerváltás után szaporodtak a területen, azonban ezek jó része kényszerből létrehozott, egy-két fős mikrovállalkozás. A Városközpontnak egyedi jelleget kölcsönöz, hogy bevásárló utcája az Egressy út épületeinek földszinti lakásaiból lett kialakítva. A jelen akcióterületen található a kereskedelmi és magánszálláshelyek 9,47 %-a, arányait tekintve ennél csak a Móricz lakótelep akcióterületén van kevesebb. A Városközpont vendéglátóhelyeinek száma a 2007-es évben 17 db volt. Az üzletek közül elsősorban az élelmiszer, vegyes iparcikk, vendéglátó és ruházati jellegűek a jellemzőek. Számuk az évek során folyamatos 5-10 %-os hullámzást mutat, de ez normálisnak mondható tendencia. Ezen az akcióterületen található a kiskereskedelmi üzletek 27,37 %-a, ezen belül is az élelmiszer jellegű üzletek 23,03 %-a, míg a ruházati jellegűek 37,00 %-a. Az olcsó kínai üzletek, használt ruha kereskedések száma az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt a területen, ami a helyi lakosság szociális helyzetével és vásárlóerejével áll összefüggésben. Az akcióterületen az iparűzési adót fizető vállalkozások száma a 2007-es évben 164 db volt, ami mennyiségét tekintve 10,57 % a város egészéhez képest. 21

A Városközpontból származó iparűzési adó bevétel a 2001-es évben 83.211.300 Ft volt, ami 13,21%-át képezte Kazincbarcika város tárgyi bevételeinek. E bevételt illetően az elmúlt évek során folyamatos csökkenést figyelhetünk meg az akcióterületen, mivel a 2004. évben már csak 81.823.950 Ft-ot, míg 2007-ben 75.193.735 Ft-ot tett ki ez az adónem, ami ekkor a város egészének mindössze 4,74 %- a volt, szemben a város azonos időszakra eső jelentős iparűzési adó bevétel növekményével. A területen irodai túlkínálat van, a bérleti díj 2000 Ft/hó/m 2, a forgalmi díj 280-300 000 Ft/m 2 körül alakul. Iparűzési adóbevélet nagysága 1 600 000 000 1 400 000 000 1 200 000 000 1 000 000 000 800 000 000 600 000 000 Kazincbarcika város Városközpont 400 000 000 200 000 000 0 2001 2004 2007 [Ft] A Városközpont kereskedelmi és szolgáltatási funkciókkal való ellátottsága a legkedvezőbb Kazincbarcikán, megtalálható itt a T-Com városi kirendeltsége, a Raiffeisen Bank, az OTP Bank, az ERSTE Bank, a K&H Bank valamint a Sajóvölgye Takarékszövetkezet fiókja. Számos ruházati, divatcikk, és sportszaküzlet működik a területen, továbbá megtalálhatóak itt éttermek, élelmiszer üzletek, háztartási szaküzletek, bútor és lakberendezési üzletek, gyógyszertárak, utazási irodák, könyves boltok, cukrászdák, virágüzletek és egyéb szolgáltató egységek. Az Egressy úton, több helyen kereskedelmi célú árusító pavilonok találhatók a terek utcák kereszteződéseiben, melyek megjelenése, elhelyezése igen vegyessé teszi az utcaképet, de az oda települt szolgáltatásokra, kínálatra a lakosság részéről igény mutatkozik. A kiskereskedelmi egységek számára jelentős problémát jelent a boltok rossz megközelíthetősége a kevés parkoló és az akadálymentesítés hiányosságai. A boltok előtt végigfutó rámparendszer elavult, akadálymentesítés nem található, vagy szabálytalan. A megnyíló bevásárlóközpontok komoly konkurenciát jelentenek a boltoknak, ennek 22

kompenzálásához szükséges lenne a környezet felújítása a stabilabb működés érdekében. A Piac tér infrastruktúrája és az itt található építmények elavultak, nem felelnek meg az elvárásoknak. A funkció megtartásához szükséges a terület rehabilitációja. IV.2.3. Munkaerő-piaci, foglalkoztatottsági helyzet, jövedelmi helyzet Az akcióterület a munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet tekintetében a városi átlag alatt található. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül 27,28 %, amely arány meglehetősen alacsony, és a városi mutatónál (22,55 %) is kedvezőtlenebb képet ad. A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában a városi (11,35 %) átlaggal közel megegyező képet mutat, hiszen az akcióterület esetében e mutató 10,49 %-os, ami megegyezik azzal az országos tendenciával, miszerint a felsőfokú végzettségűek elsősorban a városközpontokban, illetve a leginkább elöregedő városrészekben koncentrálódnak. Képzettségi adatok [%] 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Kazincbarcika város Városközpont A munkanélküliség meglehetősen kedvezőtlen állapotát szemlélteti a Városközpontban a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (49,91 %) az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, ami kismértékben magasabb a városi átlagnál (48,82 %). A rendszerváltás óta a Városközpont munkanélküliségi adatainak változása együtt mozog a városi adatokkal, az akcióterület munkanélküliségi szintje a Régi telep után a legmagasabb Kazincbarcikán. A népesség foglalkoztatottsági jellemzői Kazincbarcikán is összefüggnek az egyes az akcióterületek korszerkezetével. Jellemző, hogy az aktív korúakkal kisebb arányban 23

rendelkező területeken a foglalkoztatás aránya is viszonylag alacsony. A munkanélküliség magas szintje mellett a foglalkoztatottak aránya is lényegesen kedvezőtlenebb a város egészének átlagánál. Az akcióterületen székhellyel rendelkező vállalkozások viszonylag magas száma a foglalkoztatás szempontjából megtévesztő lehet, mivel a Városközpontban is érvényesül a hazai mikro- és kisvállalkozások sajátos jellemvonása, az önfoglalkoztatás, az alkalmazottak nélkül működő vállalkozások jelentős aránya. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (19,8 %) az aktív korúakon belül jelentősen magasabb a városi mutatónál (16,33 %), ami a terület hátrányos szociális viszonyait tükrözi. Kazincbarcikán háztartásokban az egy főre jutó jövedelem 51.000 forint volt 2007-ben. Az akcióterületen ennél az átlagnál jobbak a jövedelmi viszonyok. A 2007-es reprezentatív mintán alapuló kérdőíves felmérés tanulsága szerint az egy főre jutó jövedelem a háztartásokban 56.000 forint volt a területen. Az akcióterület munkaerőpiaci, foglalkoztatottsági jellemzői az összehasonlító, városrészen M u n k a e r ő - p ia c i a d a to k 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Rendszeres m unkajövedelem m el nem rendelkezők a r á n y a a z aktív korúakon (15-59 évesek ) belül Legfeljebb általános iskolai Foglalkoztatottak a r á n y a a 15-64 év es Foglalkoztatott nélküli háztartások végzettséggel rendelkezők é s rendszeres m unkajövedelem m el n em rendelkezők a r á n y a a z aktív korúakon belül népességen belül a r á n y a Kazincbarcika város V árosközpont belüli adatok esetében jobbak, mint a Belvárosi adatok, mivel a Hámán Kató úti lakótelep mutatói jelentősen rontják az arányokat. Összességében elmondható, hogy a KSH 2001. évi adatai alapján a Városközpont akcióterületi adatai azon mutatók tekintetében (foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, gazdaságilag aktív korcsoport aránya) tér eljelentősen az átlagostól, ahol az idősebb korcsoportú lakosság aránya befolyásolja az adatokat. A helyi szakértők tapasztalatai alapján a Városközpont trendjei nem változtak az elmúlt időszakban. 24

IV.2.4. Lakáshelyzet Az akcióterületen található lakások száma 2001-ben 1 922 db volt. Az önkormányzati adatközlés szerint ez 2007-re 1 889 db lakáscélú ingatlanra módosult. A lakások számának változását két tényező változtatta. Egyrészt az Egressy Béni úton az épülettömbök tetőterében átalakításokkal lakások kerültek kialakításra, másrészt számos lakás iroda célt tölt be. Az akcióterületen lévő önkormányzati tulajdonban lévő lakások száma 54 db. A területen a beépítés jellege nagyvárosias (Építők útja, Fő tér és Egressy u. tereinek északkeleti lezárása), településközpont-vegyes az Egressy út esetében. A beépítési módja a Fő tér (zártsorú) kivételével szabadonálló. A városközpontban a téglaépületek a jellemzőek, melyek többségében az 1950-es, 1960-as években épültek. Vannak ugyan újabb beépítésű területek is az akcióterületen, de az igazi centrumot a fenti időszakban létesített lakóházak uralják, ezek határozták meg a későbbi területek jellegét is. Az Egressy út két oldalán elhelyezkedő társasházakban elsősorban a 40-60 m 2 -es kétszobás lakások jellemzőek, szintenként csak egy-egy nagyobb lakás található. A lakások állapota sok esetben nem megfelelő, ugyanis egyszerre több épületet, nagy tömegben és rövid határidővel építettek, ebből eredendően a kivitelezés során több olyan hiba is adódott, amit a mai napig nem sikerült teljes mértékben kijavítani. (tetőszigetelés, külső nyílászárók, homlokzat hőszigetelése, belső épületgépészet). Veszélyforrásként megemlíthetjük az épületek gyűjtőcsöves kéményeit, melyek közül sok életveszélyes. A területen az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 5,4% amely megfelel a városi átlagnak. Az önkormányzati tulajdonú lakások közül a komfortos lakások száma 2, a félkomfortos lakások száma pedig 40. Az önkormányzat számára jelentős problémát jelent a Jókai téri lakások állapota. Értékesítésükre több kísérletet tettek, eredménytelenül. A Jókai téri bérlakások állaga leromlott, a bérlőknek pénzügyi elmaradása van a kezelő és a szolgáltatók irányába. A helyi ingatlanpiac több éve stagnál. A terület nem igazán keresett a városban, az átlagos négyzetméterár 100-120 000 Ft négyzetméterenként (szemben az Újkazinc lakótelepi városrészre jellemző 130 000 Ft/m2-el). A helyi ingatlanszakértők szerint a közterületek rendezése javíthat a terület ingatlanpiaci árainak, illetve a forgalom megindulásának helyzetén. 25

IV.2.5. Környezet állapota, problémák KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV Az akcióterületet építészeti szempontból két különálló egységre tagolható. A Békeváros a település 1953-ban épült épületeinek egysége, ahol a beépítés laza, a legkorábban épült utcákat széles parkosított zónák választják el egymástól. Az eredetileg lakófunkciót kiszolgáló területen megjelentek a közintézményi és a szolgáltató funkciók a lakóépületek földszintjén. A Békeváros -hoz északkeleten intézményterület a város és a térség közösségi-közigazgatási központja. A terület a 60-as évektől folyamatosan alakul, közintézményeinek döntő többsége a hatvanas évek modern középületi stílusában épültek, de megtalálhatók a napjainkban épült historizáló stílus is. A Fő tér nagy területű, áthalad rajta az Egressy Béni utca, így a központi tér szerepet csak részben tudja betölteni. Az akcióterületen nagy, gondozott parkfelületeket, szobrokkal, köztéri elemekkel gazdagított közterületeket találunk. A lakókörnyezet minőségének lényeges mutatója a zöldfelületek nagysága, ami a városközpont területén 169.173 m2. Az elfoglalt területük, méretük szerint a Belvárosi környezetben számottevő nagyságrendet jelentenek. Nagy részük, hozzávetőleg a területek fele, a házak által határolt, nagy, udvar szerű terület, ahol a lakók autói is parkolnak. Ezek a parkok terek igen eltérő állapotban vannak. A Fő tér és az Építők útja, illetve a Liget utca környéki parkok nagyon jó állapotban vannak, gondozottak, míg az Építők útjának másik végén, a lakóházak közötti területek inkább gondozatlanok, elhanyagoltak. A Ságvári, Egressy, valamint Munkácsi tereken rossz állapotú játszóterek találhatóak. Ezek a játszóterek, és parkok teljes, vagy részleges felújításra szorulnak, a játszóterek nem felelnek meg a jelenleg hatályos biztonsági szabványoknak. Kazincbarcikát ma is szokás a szobrok városaként emlegetni, hiszen közterületein több mint 40 szobor található. Kazincbarcika Város Önkormányzatának 339/2005 (12.22.) Önkormányzati Határozatának 2.sz melléklete szerint az akcióterület fő tengelyét képező Egressy Béni út mindkét házsora és a közrezárt terek helyi védelem alá esnek. Szintén a fenti dokumentumban szerepel a terület helyi védelem alá eső közterületi műalkotásai (15 db.): 26

Alkotó neve Alkotás címe Anyaga Év Hely Andrási Kurta János Kiáltás bronz 1967 Építők útja Antal Károly Jókai Mór mészkő 1966 Jókai tér Búza Barna Kuruc lovas bronz 1960 Rákóczi tér Daróczi Mihály Tavasz, nyár, ősz terrakotta dombormű 1955 Egressy B. u. Győri Dezső Borjút terelő fiú bronz 1969 Völgy park Huszár Imre Diána őzzel bronz 1960 Völgy park Madarassy Walter Szüretelők I., II. terrakotta balkon 1955 Egressy B. u. Martsa István Almaszüret kerámia balkon 1955 Egressy B. u. Mezey István Hild emlékoszlop krómacél 1984 Fő tér Mikus Sándor Kévekötő terrakotta dombormű 1955 Egressy B. u. Mikus Sándor Munka után terrakotta dombormű 1955 Egressy B. u. Ohmann Béla Szüret (szökők.) kő 1957 Ságvári tér Olcsai Kiss Zoltán Táncospár bronz 1957 Egressy B. tér Pátzay Pál Munkácsy bronz 1965 Munkácsy tér Somogyi József Anyaság bronz 1963 Építők útja A településközpont az átgondolt, zöldmezős létrehozásnak köszönhetően nagy zöldfelületi aránnyal rendelkezik. A településrendezési terv a belterületi zöldfelületeket rendeltetésük szerint több csoportba osztja. Az akcióterületen megtalálhatók a Városi szintű közparkok (Fő tér, Magyar-Dán Barátság Liget, Völgy park és a Munkácsy tér), a közkertek (Ságvári tér, Rákóczi tér, Egressy tér, Szabadság tér, Jókai tér). Az akcióterületen a két meghatározó út az Egressy Béni és az Építők útja mellett kifejlett fasorok találhatók. A fasorok jelentősen javítják a városképet. A közterületeket az Arborétum Kht. kezeli. Problémát jelent a meglévő közterületek állapota. A közterületen lévő utcabútorok állapota rossz, nem tudják betölteni funkciójukat. A növényzet számos helyen pótlásra szorul. A burkolatok hiányosak, töredezettek. A kiskereskedelmi egységek megközelítése gondot jelent, az akadálymentesítés nem felel meg az előírásoknak. A környezeti problémák közül a zaj-, rezgés-, károsanyag kibocsátás esetében az Egressy Béni utca, a Jó szerencsét út és a Mátyás Király út a város egyik legforgalmasabb, így a legveszélyeztetettebb utcái közé tartoznak, a rendezési terv forgalomcsillapítást javasol a közterületre. Megemlítheti továbbá a tájképi szennyezés a városrész egyes területein, különös tekintettel a Jókai tér 6 sz. alatti lakótömbre, ahol a lakások állaga mellett az épületek homlokzata, illetve környéke sem illeszkedik az egységes városképbe. Az akcióterületen keletkezett éves hulladékmennyiség a legmagasabb arányú az akcióterületek közül, mennyisége 6137 m3/év, aránya 10,3%. A magas arány oka, hogy a 27

kiskereskedelmi üzletekben keletkező hulladék. A városban a lakosság kommunális adót fizet, nincs külön szemétszállítási díj. A kommunális adófizetési kötelezettség alól vannak kivételek, pl. a 70 évnél idősebb lakosok bizonyos feltételek esetén teljes mentességet kapnak, illetve a 40 év alatti lakosok kedvezményben részesülnek. A kommunális adót fizető lakások száma jelen területen 1389 db. IV.2.6. Közlekedési helyzet A Városközpont akcióterület úthálózata teljesen kiépített és pormentes, az akcióterület útjainak minősége általában jó, sőt van ahol újszerű állapotú. A rendezési terv besorolása alapján a következő kategóriák találhatók a területen: Városi főutak: Mátyás Király útja, Építők útja, Jó szerencsét u. Városi gyűjtő-utak: Eszperantó u. Kiszolgáló utak: Egressy Béni u., Gyermekek útja, Liget u. Terek: Egressy Béni tér, Fő tér, Jókai tér, Munkácsy Mihály tér, Rákóczi tér, Ságvári tér Szabadság tér A fenti utak közül a legforgalmasabbak a városi főutak és az Egressy Béni utca. Az Egressy út belvárosi szakaszán a közelmúltban forgalomlassító útburkolati szakaszokat építettek, az utat számos helyen keresztezi gyalogátkelőhely, ezen az úton nehéz járművek nem közlekedhetnek. Kazincbarcika város közigazgatási területén a helyi közforgalmú közlekedési tevékenységet a Borsod Volán Zrt. Miskolci Területi Igazgatósága végzi. Az autóbusz járatainak vonalvezetése a lakóterületeket és az iparterületet kapcsolja össze. A buszmegállók úgy kerültek kialakításra, hogy a lakóhely és a buszmegálló közötti távolság ne haladja meg a 350 métert. A Városközpont területén a megállók száma a következőképpen alakul: Építők útja 2 db, Jó szerencsét út 1 db Mátyás király úton 1 db illetve az akcióterület déli határán kívül, azzal határosan helyezkedik el az autóbusz pályaudvar. Kazincbarcika város menetrend szerinti helyi járatai 9 autóbuszvonalon közlekednek, ebből a Belváros városrészt és a Városközpont akcióterületet az alábbi érinti: 28

Számozása Viszonylata 1 Autóbusz állomás Építők útja - Szent Flórián tér aut.vt. 3 Autóbusz állomás - Építők útja Márka ABC - Vasútállomás 6 Autóbusz állomás Építők útja- Táncsics út - Szent Flórián tér aut.vt. 23 Autóbusz állomás Mátyás király út - Szent Flórián tér aut.vt. 42 Vájár út - Mátyás király út - Szent Flórián tér aut.vt. A helyi szakaszhatárokon áthaladó, illetve megálló helyközi járatok közül beérkezési útvonalak szerint az alábbiaknak van jelentősége: Sajószentpéter irányából a Mátyás király útnak, Sajókaza - Ózd irányából az Építők útjának, Rudabánya - Aggtelek - Edelény irányból pedig a Jó szerencsét úton át a Mátyás király útnak van jelentősége, hiszen ezeket a járatokat belső közlekedésre is igénybe veszik a lakosok. A területen nincs kiépített kerékpárút. A kerékpárt használók száma az elmúlt években jelentősen lecsökkent, mivel korábban a mindennapos közlekedésre, napjainkban pedig már csak sportolásra használják a kerékpárokat. Szükséges ugyanakkor az akcióterület személygépkocsikkal történő közlekedési zsúfoltsága miatt a kerékpáros forgalom élénkítése, ennek megteremtésére kerékpárutak kiépítése. A településen növekszik a gépjárművek száma, ami az utak terhelését és a parkolóhelyek iránti igényt tovább fogja növelni. Míg az akcióterületen az intézmények és a bevásárlóközpontok környékén a parkolás megoldott, addig az Egressy Béni úton és a lakóházak környékén kapacitáshiány jelentkezik. A parkolás helyzet javítása érdekében a város önkormányzata jelenleg tervezi bevezetni a fizetős parkolási rendszert. IV.2.7. Közműhálózat értékelése Az akcióterület infrastrukturális ellátottsága jó, köszönhetően a kiemelt állami beruházásként létrejött Borsodi Vegyi Kombinát mellett a város infrastruktúráját is megfelelően kiépítették. Vízi közművek, Szennyvízkezelés, Csapadékvíz-elvezetés A Barcika Vízmű Kft. biztosítja a város (és a térség) a vízellátást, a szennyvizek elvezetését és kezelését. A szolgáltató közlése alapján, területen a vízvezeték-hálózat és a szennyvízelvezető rendszer az 50-es években, az akkor szokásos technológiával készült vezetékrendszer. Cseréje indokolt lehet, amennyiben az Egressy út rehabilitációja 29

megtörténik. Az akcióterületen a minden lakás számára biztosított a víz és szennyvíz hálózatra történő rákötés lehetősége. A közterületeken zárt rendszerű a csapadékvíz elvezetése. A csapadékvíz elvezető hálózat állapota jó. Gázellátás A városban a vezetékes gázszolgáltatás 1965-ben indult meg, a gázellátást a Tiszántúli Gázszolgáltató Zrt. biztosítja. A terület minden utcájában kiépült elosztóvezetékek a teljes gázellátás lehetőségét biztosítják, hálózati, valamint órai csúcsigény szempontjából a terület jól ellátott, továbbfejlesztésre, újabb fogyasztók bekapcsolására lehetőség van. A terület lakásainak többsége egyedi gázfűtéses, azonban előfordul néhány helyen a távfűtés (Jókai-, Szabadság tér). Távfűtés A területen biztosított a távfűtési szolgáltatás, amit a városi önkormányzat tulajdonában lévő Timpanon Kft. biztosít. Az akcióterületen a lakások fűtési rendszere nem egységes társasházanként. A városrészben a lefedettség 70%, a szolgáltató adatközlése szerint a hálózat felújításra szorul. Elektromos energia ellátás A terület háztartásainak elektromos energiával való ellátottsága gyakorlatilag 100 %-os. A villamos üzemű közvilágítás energiaellátása a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatról történik, állapota jó. Az elektromos-energia ellátást az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. szolgáltatja. Hírközlés, kommunikáció A város egy kábeltelevíziós hálózatot működtet, melyre a terület lakásainak mindegyike számára elérhető. A településen igénybe vehető a Timpanon Kft. helyi információs televízióadás. A kiépült hálózat alkalmas internet szolgáltatásra is, ami jelenleg is üzemel. A területen a mobil szolgáltatók lefedettsége teljes, a vezetékes telefonhálózat kiépített. IV.2.8. Közszféra jelenléte Az akcióterület a település közigazgatási - közszolgáltatási központja. A területen működik a város Polgármesteri Hivatala, a Városi Bíróság. Mindkét létesítmény térségi funkciókat tölt be. A Polgármesteri Hivatal jelenleg két épületben működik, a nagy ügyfélforgalmat bonyolító szervezeti egységek közül több eredetileg más célra készült korszerűtlen, zsúfolt 30

helyiségekben. Az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ komplex szolgáltatást nyújt a város és a térség lakosságának. Az épület folyamatosan esett át kisebb-nagyobb felújításokon, de a közeljövőben szükséges lesz egy átfogó, komplex felújítás, amelyre már megszülettek az engedélyes tervek. Az oktatási intézmények közül óvodai és gimnáziumi képzés található az akcióterületen. 2006-ban kezdődött meg a településen az oktatási intézmények racionalizálása, melynek következtében intézmény összevonások és iskolabezárás történt. A Rákóczi téri iskolát bezárták, az épület tornatermét a város más oktatási intézményei használják. Az oktatási intézmények felújításra (energiaracionalizálás, vizesblokkok cseréje), új eszközök beszerzésére szorulnak, melyeket a fenntartó önkormányzat a közeljövőben tervez. Az akcióterületen található orvosi rendelő szintén felújításra szorul. Intézmény megnevezése Címe Kapacitása Közigazgatás Kazincbarcika Önkormányzatának Fő tér 4. 30 986 fő Polgármesteri Hivatala Kazincbarcikai Városi Bíróság Fő tér 41. Kazincbarcika + 83 település Kazincbarcikai Városi Ügyészség Fő tér 40. Kazincbarcika + 83 település Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Rákóczi tér 6. fsz./5. 33 település Önkormányzati Kistérségi Társulás Irodája Dr. Sád Edvárd Közjegyző Rákóczi tér 6. I./4. n.a. Dr. Szirmai László Közjegyző Építők útja 3. fsz. 3. n.a. Kultúra Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Fő tér 5. 57 776 fő Központ Kisgaléria Egressy út 35. n.a. Mozi és Színházterem Egressy tér 5. n.a. Kiállítóterem Egressy tér n.a. Oktatás Kazincbarcikai Összevont Óvodák - Jószerencsét út 4. 175 fő Napsugár Tagóvoda Ságvári Endre Gimnázium Jószerencsét út 2. 655 fő Egészségügy Felnőtt háziorvosi rendelő Egressy út 36 2 körzet Királysas Gyógyszertár Egressy út 5. n.a. Szent István Gyógyszertár Egressy út 29. n.a. 31

IV.2.9. Közbiztonsági helyzet A területre és a város egészére- vonatkozóan a közbiztonsági helyzet romlása jellemző a 90 - es évek óta. Ennek oka egyrészt a lakosság egzisztenciális lehetőségeinek csökkenése, másrészt a közösségek szétesésében keresendő, amelyek nagyon fontos szereppel bírtak a Városközpont területén. A bűnesetek számára az ingadozás a jellemző, 2006-2007 között a számuk csökkent, ezen belül a közrend elleni esetek csökkenése volt megfigyelhető.. Ezzel szemben meghatározóbbá váltak a lopások és a gyermekkori elkövetők száma is emelkedett. Jelenleg a területre jellemző bűnesetek a vagyon elleni bűncselekmények, a garázsfeltörések, kerékpárlopások és a hétvégi vandalizmus főleg az Egressy Béni utcán. Az Egressy út a jelenlegi intenzív forgalom áteresztésére már nem alkalmas, a zsúfoltság miatt gyakoriak a közlekedési szabálysértések. Összességében elmondható, hogy Kazincbarcikán a rendőrség munkájával általában elégedettek az itt lakók, nincsenek bűnöző családok, közbiztonság jónak mondható. A polgárőrség akciókkal segíti a közrend megtartását, szórólapokkal bűnmegelőzés (betörések megelőzésére javaslatok) és áldozatsegítéssel. IV.2.10. A fő problémák elemzése Az akcióterület Kazincbarcika legkorábban kiépült lakóterületi egysége, itt telepedtek le a település társadalmi gerincét alkotó ipari alkalmazottak. A munkahelyi közösségek szétesésével és a korcsoportok öregedésével az egykori tömbközösségek felbomlottak, a jelenlegi lakók már nem érzik annyira magukénak a lakóhelyüket, mint elődeik. A város gazdasági szerkezetének és teljesítőképességének megváltozásával, az egykoron átgondoltan megépített közterületi rendszer állapota erősen leromlott. Az üzemek foglalkoztatói kapacitása beszűkült, ezáltal csökkent a lakosság jövedelmi helyzete. Megindult a fiatalok és a piacképes munkaerő elvándorlása az akcióterületről, amely korszerkezete jelentősen eltolódott az idősebb korcsoportok irányába. A helyi foglakoztatás hangsúlya áttevődött a kereskedelmi-szolgáltatói szektorra. A lakóegységek funkciója bővült, megjelentek az épületek földszintjén a kiskereskedelmi egységek, pénzintézetek, elindult a lakóövezet a belvárosi funkciókkal történő feltöltődése. 32

Azonban a közterületek infrastruktúrája nem követte a változásokat. A gépjárművek számának növekedésével az Egressy Béni út áteresztőképessége és a terület parkolási kapacitása jelentősen beszűkült. A közterületek elhanyagolttá váltak, a zöldfelület minőségi javításra, pótlásra szorul. A lakosság jövedelmi helyzete nem teszi lehetővé a lakóházak felújítását, a szociális bérlakások esetében jelentős, már a lakókörülményeket veszélyeztető állagromlás jelent meg. Ezek a jelenségek az ingatlanok további értéktelenedéséhez vezetnek. A helyi kereskedelmi-szolgáltató egységek versenyképességét rontja, hogy a lakótömbök földszintjén lévő kiskereskedelmi, pénzintézeti vállalkozások elérhetősége a meglévő teraszrendszer elavultsága miatt nehezen megközelíthető, valamint a piac infrastruktúrája is jelentős állagromláson ment keresztül. Így a megközelíthetőség és a környezet állapota rontja a megépült és megépülő bevásárlóközpontokkal szembeni versenyképességét a helyi kis- és középvállalkozóknak. Az esetleges boltbezárások tovább rontják az akcióterület presztízsét, amely az ingatlanok elértéktelenedéséhez vezethet. A közszféra működéséhez szükséges infrastruktúra többségében felújításra, kapacitásbővítésre szorul. A civil szféra szereplői szétszórtan, többségében alacsony színvonalú helyszíneken működnek. A problémák megoldását a Városközpont komplex fizikai rehabilitációja és a helyi kötődést segítő programok jelenthetik. 33

IV.2.11. Az akcióterület SWOT elemzése Az akcióterület helyzetelmése alapján a következőkben foglaljuk össze a terület erősségeit gyengeségeit és a fejlesztési irányok meghatározásakor figyelembe veendő lehetőségeket és veszélyeket: Erősség Megfelelő elérhetőség makro és mikro szinten Kiépített infrastruktúra Kiépült intézményhálózat Jelentős kiskereskedelmi jelenlét Jelentős pénzintézeti jelenlét A város és a térség igazgatási központja A lakosok jövedelmi helyzete jobb a városi átlagnál Átgondolt, tervezett településszerkezet, sok zöldfelület, köztéri alkotás. Tömegközlekedés Az idősebb korosztályok kötődése erős a városrészben Jelentős kulturális rendezvények és fesztiválok Lehetőség A BorsodChem tervezett fejlesztései pozitív hatás gyakorolnak a városra és az akcióterületre. A kiskereskedelem megerősítésével nő a foglalkoztatottság A közterületek megújításával javul a lakások ingatlanpiaci helyzete A megvalósuló beruházásokkal csökken az elvándorlás mértéke A javuló elérhetőségnek köszönhetően nő a foglalkoztatók száma, a meglévők megerősödnek Gyengeség A hagyományos tömbközösségek szétesése Elöregedett korszerkezet Magas a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Ingatlanpiac stagnálása A lakások felújításra szorulnak A bérlakások állapota rossz Szegregációs gócpont a Jókai téren Utak forgalmasak, parkolóhelyek száma alacsony Közterek állapota elhanyagolt Közintézmények felújításra szorulnak Alacsony mértékű a befektetett működő tőke Gyenge a KKV-k tőkeereje Piactér korszerűtlen, felújításra szorul Korszerűtlen technológiájú szennyvíz hálózat. Az Egressy Béni utcán található üzletek közül sok nehezen elérhető Veszély A beruházások elmaradása miatt a Városközpont gazdasági szerepe és a település vonzereje csökken. Az akcióterületen kívül épülő bevásárlóközpontok csökkentik a terület kiskereskedelmi egységeinek forgalmát. Csökken a település eltartó-képessége Miskolc kedvezőbb helyzete miatt nem telepednek le foglalkoztatók Az intenzív lakóhelyi szuburbanizáció következtében megbomolhat a lakóhelyi közösségek integritása. 34

IV.3. A FEJLESZTÉSSEL ÉRINTETT TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE Az akcióterületen lévő fejlesztések tulajdonviszonyait az alábbi táblázat tartalmazza. Fejlesztés megnevezése Egressy Béni u. és a kapcsolódó terek rehabilitációja - rehabilitáció Egressy Béni u. és a kapcsolódó terek rehabilitációja - teraszrendszer Egressy Béni u. és a kapcsolódó terek rehabilitációja tehermentesítő út Ügyfélközpont és szolgáltató ház kialakítása (Újvárosi iskola) Piac rehabilitációja I. szakasz: jelen pályázat keretében az épület komplexum közúti kapcsolódásának megteremtése és parkolójának kialakítása valósul meg Helyrajzi száma(i) 1127; 1111/42; 1128/15; 1129/25; 1129/31; 978; 628; 1111/40; 1111/24; 1111/23.; 1111/26 ; 1111/37; 1111/41; 1129/11; 1129/7; 1129/8 1128/15; 1129/31; 1129/25; 1131/1; 1131/2; 1132/16; 1132/15; 1132/12; Tulajdoni viszonyok jellemzése (tulajdonosok, tulajdoni hányad, egyéb használók) EMOP projektek 1130 1128/2 980/5 Városi Önkormányzat Kazincbarcika 1/1 Társasházi tulajdon Városi Önkormányzat Kazincbarcika 1/1 Kazinc-Távhőszolgáltató Kft. jogutódja: Timpanon Kft. Városi Önkormányzat Kazincbarcika 1/1 ALFI-KER KFT. 4400 NYÍREGYHÁZA Debreceni út 99. 1/1 Egyéb önkormányzati projektek Polgármesteri Hivatal komplex felújítása 1132/5 Városi Önkormányzat Kazincbarcika 1/1 A Ságvári Gimnázium 1096 Városi Önkormányzat fejlesztése Kazincbarcika 1/1 Magánerős beruházások Piac tér II. ütem 980/5 Városi Önkormányzat Kazincbarcika 1/1 A mozi épületének új funkciókkal történő megtöltése 1111/44 Városi Önkormányzat Kazincbarcika 1/1 A fejlesztést befolyásoló tényező (terhelések, műemléki státus, szolgalmi jog stb.) földmérési jelek Bányaszolgalmi jog - Tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem, ALFI-KER KFT. 4400 NYÍREGYHÁZA Debreceni út 99. - Összességében elmondható, hogy az akcióterületen tervezett beruházások tulajdoni viszonyai rendezettek. A városi piac ingatlana eladása megtörtént a beruházó és a pályázatban partnerként részt vevő ALFI-KER Kft. részére, az adás-vételi szerződés aláírásra került, a terület tulajdonjog változásának bejegyzése rövidesen lezárul. Az egyéb fejlesztésekkel érintett ingatlanok tulajdonosainak belegyező nyilatkozata beszerzésre kerül. A 1130 HRSZ ingatlan esetében a Kazinc-Távhőszolgáltató Kft. 2008. február 29-én jogutóddal megszűnt és beolvadt a TIMPANON Vagyonkezelő és Szolgáltató Kft-be, amely a pályázatban partnerként részt vesz. Az Önkormányzat bérleti szerződést köt a Timpanon Kft-vel a 1130 HRSZ-ú ingatlanon szükséges terület igénybevételére. Az akcióterületen EMOP forrásból megvalósuló fejlesztésekkel érintett ingatlanok tulajdonviszonyait az alábbi térkép mutatja be. 35

Az ingatlanok per-, és tehermentesek. Az Újvárosi iskola 1128/2-es ingatlanja bányaszolgalmi 36

joggal érintett, a TIGÁZ hozzájárulását adta a fejlesztéshez. KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV IV.4. PIACI IGÉNYEK BEMUTATÁSA Szolgáltatóház felújításának indokoltsága, kihasználtsága: A felújított, átalakított épületbe az alábbi önkormányzati egységek, illetve APEH és Megyei Egészségbiztosítási Pénztár irodák költöznek be az ügyfelek hatékonyabb, kulturáltabb kiszolgálásának érdekében. A Polgármesteri Hivatal kapacitásai már rég nem biztosítják a hivatal működéséhez szükséges tereket, irodai elhelyezést, és ügyfélszolgálati, okmányirodai feladatok ellátásának körülményeit. Ennek eredményeként kellett az Adócsoportot 9 fővel szükségmegoldásként mintegy 100 m2-en, bár központi helyen, de az épületen kívül elhelyezni (Fő tér 35.), továbbá a Polgármesteri Hivatal B épületébe (Fő tér 39.) költöztetni a Szociális és Gyermekvédelmi osztályt, Gyámhivatalt és a Közterület Felügyeletet összesen 29 fővel. Ennek ellenére a zsúfoltság olyan méreteket öltött a Polgármesteri Hivatal épületében, amely a munkatársak hatékonyságát, a munkamorált is jelentősen rontja. Irodánként gyakran 3, olykor négy munkatárs is dolgozik, ami nyáron szinte elviselhetetlen körülményeket teremt. Nehezíti a helyzetet a raktári kapacitások hiánya, az iratok hozzáférhetősége, visszakereshetősége is jelentősen romlott. Az ügyfelek szempontjából is rendkívül kényelmetlen az elhelyezés, a várakozás a szűk folyosókon, a lépcsőházzal egy légtérben lévő előtérben lehetséges, nem biztosíthatóak a kulturált várakozás feltételei, megfelelő székmennyiség, ruhatár, levegőztetés, ami különösen a nyári hónapokban növeli az ügyfelek türelmetlenségét. A 321 m2-es irodai alapterületen dolgozó ügyfélszolgálatos dolgozók évente 31000 ügyfélmegkeresést kezelnek. Az okmányiroda tulajdonképp a korábbi tanácsteremben működik a fent vázolt körülmények között. Átköltözésével a tanácsterem funkciót, amelynek hiányát az emeleti jóval kisebb tanácsterem vette át, ismét be tudja tölteni, megfelelő helyszínt biztosítva a testületi üléseknek, ünnepélyes összejöveteleknek. A több épületben történő elhelyezés a kényelmetlenségek, kevésbé hatékony munkaszervezés, a közlekedésből fakadó munkaidő veszteségek mellett az üzemeltetési, és dologi költségek növekedését is magában hordozza (pl. belső posta, takarítás, őrzés költségei, karbantartási költségek). Az új épület mindezekre megoldást jelent, optimális munkavégzési feltételeket biztosít, illetve 37

a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság számára is megteremti a XXI. századi kulturált ügyintézés lehetőségét. Az APEH, MEP iroda épületben történő kialakításával, esetleges egyéb szolgáltatók, illetve civil szervezetek jelenlétével a lakosság ügyintézésre fordított ideje csökken, illetve maga az ügyintézés egyszerűsödik növelve a lakossági elégedettséget is. Az APEH iroda jelenleg heti három alkalommal fogadja az ügyfeleket, a beköltözés során a hét öt napján lesz nyitva. A jelenlegi éves ügyfélforgalom mértéke (10 000) a becslések szerint 12-14000-re is emelkedhet. A dolgozók elhelyezését, az irodák, ügyfélszolgálati terek kialakítását az épület adottságain kívül az egyes osztályokon folyó munka jellege is meghatározta. Ennek megfelelően a népesség-nyilvántartási és a gépjármű ügyintézés esetén nagy, 6-7 ügyintézői asztal elhelyezésére alkalmas tereket terveztünk, míg a szociális és gyermekvédelmi ügyintézők az ügykezelés bizalmas, időnként elhúzódó volta miatt külön-külön irodát kapnak. Az épületben megteremtődött annak lehetősége, hogy a költöző egységek osztályvezetői külön irodába kerüljenek, illetve megfelelő kapacitású irattári helyiségek is elősegítik a hatékony munkát (iratok helyben történő elhelyezése, egyszerű kereshetősége). A volt tornatermi épületszárnyat monolit vb. födém beépítésével kétszintessé tesszük, ezzel növelve az épületben meglévő iroda illetve tároló kapacitásokat. Így nyílik meg a lehetőség a teljes adócsoport elhelyezésére a szükséges kiszolgálóhelyiségek biztosítása mellett (dohányzó, teakonyha és női dolgozói vizes-blokk). Közterület fejlesztések indokoltsága: Egressy Béni út Kazincbarcika főutcája, még az ötvenes évek elején, tudatos várostervezési elképzelések mentén épült ki. A lakó-, a gazdasági- és igazgatási célú építményeivel és a közkerti funkciókat is ellátó közterületeivel a város leglátogatottabb része, ahol felélénkült a gyalogos forgalom, megnőtt az igény különösen a kereskedelmi és szolgáltató egységek közelében, a rövidebb és hosszabbidejű tartózkodásra, a korzózásra is. A közúti és gyalogos forgalmi rendben lassan a mellérendeltségi viszony kezd kialakulni. Olyan új környezetminőség megteremtése, indokolt, amely alkalmazkodva a fenti folyamatokhoz, föloldja az elhanyagoltság érzetét és növeli a zöldterület nagyságát. Az utca jelenleg kétirányú forgalmat bonyolít, a lakóépületek földszintjén, mindkét oldalon, az utca teljes hosszában kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatók találhatók. Ennek megfelelően a forgalom igen jelentős, a korlátozottan rendelkezésre álló parkolóhelyek nem biztosítják a szükséges kapacitásokat. A főutca és kapcsolódó terek kialakításánál, azok kereskedelmi, 38

szolgáltató és közösségi funkciói miatt elsősorban a gyalogosforgalmi, a közösségi igényeket kell figyelembe venni. Másik aspektus az üzletekhez kapcsolódó áruszállítás biztosítása korlátozott behajtással védve a sétálóutca funkciót. A lakossági felmérés értékelése (lásd V.3 fejezet) egyértelműen jelzi a lakosság igényét a város köztereinek megújítása iránt. A hajdani bányászváros jogos igénye, hogy a XXI. századhoz méltó belvárossal rendelkezzen, ehhez adottságai mindenképpen megvannak; tágas terek, főutca, köztéri szobrok, nagy kiterjedésű zöldterületek, nyüzsgő belváros. Azonban a felújítás hiánya rányomja bélyegét a terek hangulatára, használhatóságára; az elavult, igénytelen mikroarchitektúra elemek, működésképtelen kutak, a zöldfelületek elhanyagoltsága, a korszerűtlen, sérült burkolatok műszaki, városrendezési illetve forgalomszervezés szempontból is teljes mértékben indokolják az akcióterület műszaki rehabilitációját. A fejlesztések eredményeként a közterek városi, kereskedelmi, közösségi funkciói megerősödnek, a térhasználat optimálisság válik, mindezek eredményeként a lakosság életminősége javul, helyi kötődése erősödik, a közösséghez tartozás élménye új értelmet kap. (Ne feledjük, hogy ennek itt hagyományai vannak, az egyes háztömbök lakói a közös munkahely, hasonló életvitel, értékrend miatt szoros kapcsolatokat ápoltak, szabadidejükben rendszeresek voltak együtt, ez iránti nosztalgia az idősebbekben erősen él.). A város lakosságmegtartó ereje mindenképp nő, az ingatlanok felértékelődnek. Csökken a zsúfoltság, a tehermentesítő út megépítésével a gépkocsiforgalom átterelődik, a terek ismét a közösségi élet központjává, fiatalok találkozóhelyévé, szabadidős tevékenységek színterévé válhatnak. 39

V. FEJLESZTÉSI CÉLOK ÉS BEAVATKOZÁSOK V.1. AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI V.2. AKCIÓTERÜLETI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) a Belvárosra, mint városrészre a következő célt határozta meg: Élhető, szolgáltató Belváros Az akcióterület fejlesztési céljai az IVS-ben meghatározott városrészi cél és a helyzetértékelésben feltárt, megoldandó problémák figyelembevételével kerültek meghatározásra. A helyzetértékelés legfontosabb megállapításait, problémáit a Fő problémák elemzése és a SWOT analízis mutatja be. A feltárt problémák szükségessé teszik az akcióterület épített környezetének fejlesztését, az itt élő közösségek megerősítését, az elérhető funkciók bővítését és színvonalának javítását, a meglévő társadalmi és szociális problémák kezelését, valamint gazdasági aktivitás és a foglalkoztatási potenciál növelése érdekében teendő lépéseket. Az akcióterületen feltárt, említett problémák megoldása hozzájárul a meghatározott élhető, szolgáltató Belváros városrészi cél megvalósulásához. A fentiekből következően a jelen terv a tervezett programokkal a városközponti akcióterület városi, gazdasági és közcélú infrastruktúráját, valamint az itt élő közösségek összetartó erejét és értékeit kívánja fejleszteni. A területen megvalósuló beavatkozások a városrészi célt a következő akcióterületi célokon keresztül tudja szolgálni: Átfogó cél: A Városközpont infrastrukturális és társadalmi megújítása Specifikus célok: Modern, a lakosság kötődését erősítő kereskedelmi-szolgáltató városközpont megteremtése A foglalkoztatási potenciál megerősítése a kapcsolódó fizikai és szolgáltatási környezet fejlesztésével, valamint a kommunikáció eszközeivel Az itt élők közösségi aktivitásának növelése, a negatív társadalmi folyamatok 40

akadályozása V.3. AKCIÓTERÜLETI CÉLOK INDIKÁTORAI Az akcióterületi célok mentén és a pályázati kiírás ajánlása alapján a következő indikátorok rendelhetők a fejlesztések megvalósulásának ellenőrzéséhez. Minden tevékenységhez output indikátort kapcsoltunk. Cél/részcél Modern, a lakosság kötődését erősítő kereskedelmiszolgáltató városközpont megteremtése Az itt élők közösségi aktivitásának növelése, a negatív társadalmi folyamatok akadályozása (?) Modern, a lakosság kötődését erősítő kereskedelmiszolgáltató városközpont megteremtése Modern, a lakosság kötődését erősítő kereskedelmiszolgáltató városközpont megteremtése A foglalkoztatási potenciál megerősítése a kapcsolódó fizikai és szolgáltatási környezet fejlesztésével, valamint a kommunikáció eszközeivel A foglalkoztatási potenciál megerősítése a kapcsolódó fizikai és szolgáltatási környezet fejlesztésével, valamint a kommunikáció eszközeivel A foglalkoztatási potenciál megerősítése a kapcsolódó fizikai és szolgáltatási környezet fejlesztésével, valamint a kommunikáció eszközeivel A Városközpont infrastrukturális és társadalmi megújítása Az itt élők közösségi aktivitásának Mutató neve A fejlesztéssel (városrehabilitációs tevékenységgel) érintett terület nagysága A fejlesztések által (támogatással) érintett lakosság létszáma a rehabilitált településrészeken A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma A konstrukció által teremtett munkahelyek száma A konstrukció által teremtett munkahelyek száma - nők A konstrukció által teremtett munkahelyek száma hátrányos helyzetűek Új városi funkciók betelepedése Típus (output/eredmény ) Mértékegység Minimálisan elvárt célérték Célértéke elérésének időpontja output ha 4,45 2011 december output fő 3000* 2011 december eredmény db 1 2011 december output db 19 2011 december eredmény db 18 2012 június eredmény db 2 2012 június eredmény db 12 2012 június eredmény db 6 2011 december Lakossági elégedettség eredmény % 75 2012 június Mutató forrása Kedvezményezett jelentései KSH, népszámlálás, önkormányzati nyilvántartás Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései önkormányzati nyilvántartás, építési naplók önkormányzati nyilvántartás, építési naplók önkormányzati nyilvántartás, építési naplók Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései 41

Cél/részcél növelése, a negatív társadalmi folyamatok akadályozása Az itt élők közösségi aktivitásának növelése, a negatív társadalmi folyamatok akadályozása A foglalkoztatási potenciál megerősítése a kapcsolódó fizikai és szolgáltatási környezet fejlesztésével, valamint a kommunikáció eszközeivel Az itt élők közösségi aktivitásának növelése, a negatív társadalmi folyamatok akadályozása Az itt élők közösségi aktivitásának növelése, a negatív társadalmi folyamatok akadályozása Az itt élők közösségi aktivitásának növelése, a negatív társadalmi folyamatok akadályozása A foglalkoztatási potenciál megerősítése a kapcsolódó fizikai és szolgáltatási környezet fejlesztésével, valamint a kommunikáció eszközeivel Modern, a lakosság kötődését erősítő kereskedelmiszolgáltató városközpont megteremtése Mutató neve Akadálymentesített épületek száma Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Közösségépítő akciók száma Közterület fejlesztési akciók száma Városmarketing kiadványok száma A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV Típus (output/eredmény ) Mértékegység Minimálisan elvárt célérték Célértéke elérésének időpontja output db 10 2011 december eredmény fő 12 2012 június eredmény fő 700 2012 június output db 3 2012 június output db 3 2012 június output db 1500 2012. június eredmény GJ 0 2011 december Mutató forrása Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései *Az érintett lakosság létszámát az útmutatónak megfelelően módosítottuk, a korábbi 30000 fő a teljes város lakosságát takarta, nem csak az akcióterületen élőket. **Energia megtakarítás nem történik, hiszen a Szolgáltatóház alapterülete lényegesen meghaladja a korábbi irodakapacitást, továbbá ahol bár alacsonyabb szinten a fejlesztést követően is van energiafelhasználás. A mintegy 60%-os alapterület növekedésből eredő energiafelhasználási többletet nem tudják kompenzálni az energiahatékonyság javító beavatkozások. 42

V.4. FEJLESZTÉSI PROGRAMOK Regionális Operatív Program 2007-13 között város-rehabilitációs célú pályázat tartalma Az akcióterületen megvalósuló projektek a kiírások adta lehetőségekből következően részben a gazdasági és szolgáltatási funkciók erősítését, a városközpont megjelenésének élhetőségét, a kapcsolódó projektelemek pedig a társadalmi elfogadottságot a közösségek megerősítését, a munkatapasztalatok szerzésének lehetőségét szolgálják. Az akcióterv keretében megvalósított funkcióbővítő városrehabilitációs tevékenységek megvalósításával az terület hozzájárul a Belváros városrész és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott városi szintű célrendszer megvalósításához. Az itt felsoroltakon kívül további támogatott, magán illetve önkormányzati beruházásokat tervez a város, amelyek szintén a célok elérését szolgálják. A Kazincbarcika Városközpont funkcióbővítő akcióterületi terv keretében hét projekt kerül a tervek szerint megvalósításra. A következőkben bemutatjuk az egyes beavatkozások tipizált jellemzését. Egressy Béni út és a kapcsolódó terek rehabilitációja A projektek tipizált jellemzése Az Egressy Béni út és a kapcsolódó terek rehabilitációja projekt beruházási típusú, városi funkciót erősítő projektként definiálható. A kedvezményezett Kazincbarcika Város Önkormányzata, a projekt önkormányzati típusú A pénzügyi szempontból a projekt mindenki számára ingyen elérhető szolgáltatást nyújt, bevételt egyáltalán nem termel. A projektek fenntartását, működtetését a fenntartót Kazincbarcika Város Önkormányzata biztosítja. A projekt illeszkedése az akcióterv céljaihoz A projekt célja a Városközpont gazdasági-igazgatási közterületi környezetének megújításával, funkcióváltásával a lakossági elégedettség, valamint a kis-, és középvállalkozói szolgáltatói egységek versenyképességének növelésén keresztül a: Modern, a lakosság kötődését erősítő kereskedelmi-szolgáltató városközpont megteremtése A foglalkoztatási potenciál megerősítése a kapcsolódó fizikai és szolgáltatási 43

környezet fejlesztésével, valamint a kommunikáció eszközeivel Vonzó közterületek kialakítása a belvárosi élet újjáélesztése és látogatottságának növelése érdekében akcióterületi célokhoz történő hozzájárulás. A beavatkozáshoz szorosan kötődik két kisléptékű tevékenység, a Közösség építő akciók, a Közterület fejlesztési akciók valamint a fejlesztéshez szükséges utcabútorokat elkészítése kapcsán megvalósítandó foglalkoztatási program. A beavatkozás helyszíne A projekt a város központjában az Egressy Béni úton és az ahhoz kapcsolódó tereken valósul meg (hrsz: 1127; 1111/42; 1128/15; 1129/25; 1129/31; 978; 628; 1111/40). A beruházással érintett közterületek: Egressy Béni út, Ságvári tér, Munkácsy tér, Rákóczi tér, Egressy tér, Szabadság tér, Jókai tér. A beavatkozás célja és célcsoportja A beavatkozás célja a városközpontban működő intézményi és kereskedelmi funkciók közterületi környezetének fejlesztése, a Belváros megjelenésének javítása. A fejlesztés megvalósításával cél a terület részbeni funkcióváltása, közösségi tér kialakítása, az Egressy Béni út környékének forgalomcsillapított övezetében a környezet minőségének, élhetőségének fejlesztése. A beavatkozás legfontosabb célcsoportjai város lakossága, az ide látogatók és az itt működő, a kereskedelem és a szolgáltatások terén tevékenykedő vállalkozások. A projekt során külön hangsúlyt kap a terület akadálymentesítése, így a fogyatékkal élők és a kisgyerekesek szempontjainak szem előtt tartása. 44

A városközpont felülről: az Egressy Béni út és kapcsolódó terek A beavatkozás műszaki tartalma és funkciója Az Egressy Béni út, a város közlekedési rendszerében betöltött szerepe és a településközpont vegyes terület használata által Kazincbarcika városközpontjának kiemelkedő fontosságú szerkezeti eleme. A lakó-, a gazdasági- és igazgatási célú építményeivel és a közkerti funkciókat is ellátó közterületeivel, kapcsolódó tereivel a város leglátogatottabb része. A közel 60 éve terv szerint épült út és tér együttes építészeti és térképzési értékeket őriz, melyek védelme és továbbfejlesztése országos érdek. Kazincbarcika városközpont területén az Egressy Béni út és térrendszere rendezésének célja egy új környezetminőség megteremtése, a sokszínű térhasználat megtartása és gazdagítása. A tervezett rekonstrukció föloldja az elhanyagoltság érzetét, és az új környezetminőség megteremtése, a felértékelődött környezet új lendületet adhat a lakosságmegtartásnak. A rehabilitációval érintett terület a Liget út és Mátyás király út között az Egressy Béni út építészeti térfalai által közrezárt terület, kiegészülve az utca légteréhez kapcsolódó közterületekkel. Az Egressy Béni úton a lakóházak földszintjei folyamatosan átépülnek 45

üzletekké, melyekhez kapcsolódó teraszrendszer felújítása, mint kapcsolódó tevékenység, másik elemét képezi a jelen projektnek. Az Egressy Béni út és térrendszere területeinek mindegyike többfunkciós tér vagy utcaszakasz. A térrekonstrukciók megtervezésekor a meglévő és tervezett funkciók arányos egymásra épülő útszakaszokkal összekapcsolódó, de mégis elkülönülő elhelyezése jelenti az építészeti koncepciót. a) A közterületek rehabilitációja: A Egressy Béni út és kapcsolódó terek megújítása A fejlesztések terület és méretkimutatása a következő: ÖSSZESÍTETT TERÜLET és MÉRETKIMUTATÁS BONTÁS Burkolat: 12457 m2 Aknafedlap: 117 db Víznyelő: 8 db Szobor: 1 db (áthelyezésse) Kandelláber: 19 db Kerti pad: 19 db TERVEZETT ÉPÍTETT ELEMEK (TERVEZÉSI TERÜLET: 33 808 m2) Burkolatok: 16042 m2 Szegélyek: 4003 fm Mikroarchitektúra: Növényi kazetta: 358 m2 Kerti lépcsők:144 m2 Faveremrács: 8 db Díszmedencék: felújított 40 m2 tervezett 50 m2 Balkonláda: 195 db Kerti pad: 155 db Kerti szék: 28 db Sakkasztal: 3 garn. Hulladékgyűjtő: 76 db TERVEZETT ZÖLDTERÜLET: 16587 m2 Gyepfelület: gyepszőnyeg:1036 m2 szórt gyepfelület: 12901 m2 Virágfelület: 1285 m2 Rózsaágy: 141 m2, 705 db Cserje: 6840 db Díszfa: 59 db Rézsűképzés: 120 m2 Termőföld: 2608 m3 FELÚJÍTÁSI MUNKA: 7 db meglévő szobor Az egyes terek fejlesztését területi egységenként mutatjuk be. 46

Egressy Béni út Az Egressy Béni utat a közúti közlekedés egyirányú forgalommal tárja fel, ebből következően a közúti közlekedés sávját egyöntetűen 7,0 m szélességben határoztuk meg. Ez aszimmetrikus elrendezést eredményezett, ami a páratlan oldalon a meglévő zöldterület 5,0 méterre szélesedő bővülésében nyilvánul meg. A közút két oldalán a megmaradó és megnövelt szélességű zöldsávokat, mindkét oldalon 3,0-3,0 m széles járdákat, majd a meglévő épületek tartozékaként új üzleti zónák kerülnek kialakításra. Az elegáns utcakép kialakítása céljából egységes burkolatrendszer- és anyaghasználat jelenik meg, ami a járdák anyag- és színvilágát is érinti. Az utcai zöldsávban továbbra is az intenzíven kezelt gyepfelületet lesz az uralkodó zöldfelületi elem. A jobb közérzet növelése érdekében változatos díszértékű szolitereket, évelő és egynyári virágfelületeket kerül kiültetésre és kialakításra ( 8676 m 2 zöldterület, ebből gyepfelület 6600 m 2, 195 db balkonláda kiültetése). 68 db kerti támlás pad és 38 db hulladékgyűjtő kihelyezése, 100 db aknafedlap szintbehelyezése történik meg a fejlesztés során. A Pollack Mihály utca Egressy Béni útra történő kicsatlakozásának a megszüntetésével, tereplépcsők, kerti támfal építésével egy teresedés jön létre. A lakóházakat kelet felől kiszolgáló szerviz út és az Egressy Béni út szintkülönbségéből adódóan a közterületet lépcsős támfalrendszerrel kerülnek elhatárolásra a szerviz úttól. A közforgalomtól elzárt teresedés feladata; pihenő dísztér, mely alkalmas vendéglátás céljára kiülő terasznak, utcai, kamara színjátékok esetenkénti megrendezésére is. 47

A díszburkolattal gazdagított teret a jelentős nagyságú zöldterülettel (500 m 2 gyep, rózsaágyás, cserjék és 10 db díszfa) kísérve elsősorban örökzöld növények 3db támlás kerti pad, 3 db hulladékgyűjtő telepítésével válik kellemes tartózkodási hellyé. Tardonai út és a Mátyás király utca közötti utca szakaszon az utcakép javítása céljából a burkolt felületek anyaghasználatában minőségi változtatás következik be az eltérő méretű és színű térkövek használatával. Ságvári tér Útról kiteresedő tér íves formájú díszmedencével, szoborral, melynek hiányosságai a nem megoldott gyalogos forgalom, a meglévő közművek zavaró felépítményei, nyugat felől túlzott mértékű a fásítottsága. A térrendezés során biztosítjuk az 1., 2. és 5. számú lakóházak gépkocsis és gyalogos kiszolgálását, a közkert értékeinek a megőrzésével a gyalogosok átlós irányú közlekedését, nyugalmasabb pihenőterek létesítése. A közlekedési felületek burkoltak. A közkerti funkciókat ellátó kis terek és sétányok térkővel burkoltak homokágyazatra rakva. A további közlekedési felületek járdák és utak burkolását is beton anyagú térkövekből kerülnek kialakításra, melyet a zöldfelületek gyepfelület, cserje sávokkal virágfelületekkel - szigetesen kísérnek. A meglévő díszfákat megtartjuk. 2925 m 2 építési területen tereplépcsők, növényi kazetták, 1487 m 2 burkolt felület és 1243 m 2 zöldterület tervezett. Továbbá 4 db kerti pad, 16 db kerti szék, 7 db hulladékgyűjtő egy kandeláber kihelyezése történik meg a szobor és a vízmedence felújításán túl. Egressy tér Az Egressy tér rendezésének elve a meglévő értékek kiemelése, megláttatása közkerti környezetben, a lakó-, az intézményi és üzleti zónák gyalogos közlekedésének biztosításával. A közkert tervezése során a szobor helyben tartásával, de három lépcsőmagasságra megemelve, környezetét szép ívű egyiptomi szem formájú pihenőtérré fejlesztettük, melybe átlós irányban sétányok futnak. A zöldterület jellemző elemei a gyepfelület, az alacsonyra növő cserje-, és a növényi kazettákban a virágfelületek A burkolt felületeit természetes anyagú kőhasználattal terveztük. A mozi épülete előtt és a 4. számú lakóház környezetében gépkocsiforgalomra megerősített szerkezetre beton anyagú térkő burkolás lesz. A téren 2255 m2 felület bontásával, újraépítésével, a szobor felújításával 1318 m2 új burkolt és 791 m2 zöldfelület jön létre. 15 támlás kerti pad és 4 db hulladékgyűjtő kihelyezését tervezzük. 48

Munkácsy tér A térrendezéssel a többfunkciós téren biztosítjuk az 1., 2. és 5. számú lakóházak gépkocsis és gyalogos kiszolgálását, és a közkert értékeinek a megőrzésével a gyalogosok átlós irányú közlekedését is kereszt alakú és átlós irányú sétányok kiépítésével, melyek a helyén tartott Munkácsi szobor mögött íves vonalvezetéssel lezárt, közel téglalap formájú pihenőtérbe szerveződnek. Valamennyi közlekedési és pihenőhely burkolt beton anyagú térkővel. A burkolt térformák eltérő nagyságú, szigetes helyzetű zöldterületekkel határoltak. Uralkodó zöldfelületi eleme a gyepfelület. Csak azokon a helyeken kerül sor cserje- és virágkiültetésre, ahol pihenőhelyek létesültek, továbbá ritkás ültetési távolságban, virágzásukban díszlő fasorokat tervezettek. A szobor körüli pihenőhelyi virágokat alacsony növényi kazettákban telepítjük. 1346 m2 burkolt felület és 1215 m2 zöldterület, 14 kerti pad és 4 db hulladékgyűjtő teszi komfortosabbá a teret. Szabadság tér Napjainkban a tér elveszítette a dísztéri szerepét, emiatt nagyobb hangsúlyt fektettünk a zöldterületek növelésére, megtartva az obeliszk kiemelt burkolattal ellátott helyzetét, az ahhoz felvezető széles sétányt, mely padokkal ellátva pihenésre is helyet ad. Az Obeliszk körül csak természetes anyagú kőhasználatot terveztünk gyalogos teherbíró szerkezetre, mögötte összefüggő felületű zöldterület ligetesen telepített fáival a pihenés helye. Azonos anyaghasználattal terveztük a burkolt felületeket, ahol az eltérő funkciókat a kőkiosztások sűrűsödő mintázatával és színekkel érzékeltetjük (1546 m2 burkolt felület). A megnövelt területű zöldterületein elsősorban a jól kezelt gyepfelület az uralkodó. Az emlékmű környezetében a vegyes cserje és virágkiültetés, míg a pihenőkertben a virágfelület a jellemző, és a 2084 m2 megújított zöldterületen, 367 m2 cserjésnek és 29 díszfának is kiemelt szerep jutott. 26 db támlás kerti pad és 10 db hulladékgyűjtő kihelyezése tervezett. Rákóczi tér A tér markánsan megjelenő épített elemei a Kurucz szobor körüli teret, és a pihenőszigeteket lehatároló növényi kazetták, melyek falai betonanyagú falrendszer elemeiből építettek fedőlappal lefedve. A szobor környezetében a kőhasználatot a természetes anyagú, míg a továbbiak beton anyagú térkövek határozzák meg változó elemnagyságban és színekben. A térhasználatokat 2236 m2 burkolt felület mellett zöldterületek fogják egységbe összefüggő nagy területekkel, illetve kisebb területsávokkal. Ez utóbbiakban a virágfelület, vegyes cserje- 49

és virágkiültetés, valamint az alacsony növésű cserjék a jellemző zöldfelületi elemek. Az összefüggő területen a gyepfelület az uralkodó elem ligetesen ültetett facsoportokkal, fasorokkal gazdagítva, összesen 1540 m2 zöldfelületet képezve. A térhasználatot 12 db kerti szék, 17 db kerti pad, 6 db hulladékgyűjtő telepítésével, 15 db közműakna szintbe emelésével javítjuk. Jókai tér A tér rendezésével a kellemes hangulatú zöldterületnek, mint természeti értéknek a megőrzését, ugyanakkor a lakóházsor előtt a gépkocsi forgalom biztosítását, parkolási lehetőséget biztosítunk. A gyalogos forgalmú területeken, pihenőhelyeken a beton anyagú térkő elemek alkalmazását terveztük változó kőméretben és színvilágban. A kiszolgáló aszfaltos út mellett az akácfasor megtartásával a kijelölt parkolóhelyet egyöntetűen gyephézagos betonanyagú térkővel burkoljuk. A széles zöldterületen továbbra is a gondozott gyepfelület az uralkodó zöldfelületi elem, melyet cserje és virág növényi szintek létesítésével gazdagítunk. A 2952 m2 területen 892 m2 burkolása (zömében Semmelrock La-Linia térkő), továbbá 1038 m2 zöldterület (cserje, gyep és fatelepítés) kialakítása történik meg. 5 db támlás kerti pad, 3 garnitúra sakkasztal 6 db támla nélküli paddal és 5 db hulladékgyűjtő kihelyezésével a tér funkcionalitását erősítjük. b) A közterületek rehabilitációja: Az Egressy út egységes teraszrendszer létrehozása A főút, az Egressy út közlekedési felületeivel párhuzamos, az épületek magasföldszintjén található üzletek előtt húzódó, a földszinti padlóvonalakkal megegyező magasságú, az épület megjelenéséhez alkalmazkodó, egységes kinézetű terasz felületek létrehozása tervezett. A terasz rendszer nem összefüggő, csak a kirakatok, ill. a boltok megközelítése miatt szükséges. A fejlesztés nyolc ingatlant érint. Az épület lépcsőházainak Egressy út felől történő megközelítése jelenleg szintben történik. A tervezett emelt szintű terasz az adott épület előtt annyi részből áll, ahány részre a lépcsőházi bejáratok osztják. Az épületek pincéinek szellőzését az építendő teraszrendszer nagyban befolyásolja. A pincék szellőzésének új rendszere ACO rendszerű 50

angolaknákkal történik. 51

A teraszok kialakításánál a legfontosabb alapelv az volt, hogy a teraszok melletti sétányon haladva a járókelők minél kevesebb határoló támfalat lássanak, helyette a zöld területek és virágládák látványa legyen meghatározó. Ezért a teraszokra tüzihorganyzott, hengerelt acél szerkezetű, lazúrral kezelt tölgylécezésű virágládákat terveztünk. Mind a lépcső, mind a rámpa külső oldalán szabályos, dupla vonalvezetésű, korlát kerül felszerelésre. A beavatkozás keretében 686 db virágláda kihelyezése, 1995,4 m2 terasz burkolása, a rámpákhoz illetve a lépcsőkhöz kapcsolódóan 179,8 fm és 110,15 fm korlát beépítése valósul meg. A 1111/24 és 1111/23. hrsz. épületek építészeti kialakítása nem hasonlít a tervezési területen található, teraszrendszer építésével érintett hagyományos, nagyméretű épületek kialakításához. A 1111/26, 37, 41 és az 1129/11, 7, 8 hrsz. az épületnél az Egressy utcai bejáratnál az előtér 1,5 szint magas, az emeletre vezető lépcső tere az épület átellenes oldalán található, ezért a bejárati tér ill. a bejárati ajtó a rámpák magasságával, kb. 1,20 m-rel megemelhető. Az 1111/24 (Egressy u. 8.-12.) és 1111/23. hrsz. (Egressy u. 2.-6.) épületeknél a lépcsőtér az Egressy utcai homlokzat mögött található, itt a bejárati tér csak 1 szint magas, tehát a tér és a bejárati nyílászáró megemelése nem jöhet szóba. Itt minden lépcsőházi bejáratot szintben kell megoldani, a három bejárat között általában két emelt terasz alakítható ki, külön feljutási lehetőséggel. A kis épülethossz miatt itt akadálymentes rámpák építése nem jöhet szóba. Az épületek oromfalain nyíló üzletek, irodák megközelítésére szolgáló teraszok jelenleg változatlanul maradnak. A teraszok megközelítése a teraszok előtt elvezetett gyalogútról merőlegesen történik. A további épületeknél a teraszok kialakítása a bejárati kapu szintjének megemelésével, a lépcsőház bejárati előterének átalakításával történik (padlóburkolat és lábazat felbontása, bejárati előtér feltöltése lépésálló Austrotherm anyaggal, padlóburkolat cseréje, felületet átglettelése, alapfestés után két réteg mosható vizes diszperziós festék felhordása), melynek során külső lámpák és a kaputelefon áthelyezése is szükségessé válik. A teraszokra való feljutás egyik oldalról lépcsővel, a másik oldalról szerkesztett, 3 karú akadálymentes rámpákkal történik. A 1111/26. hrsz. épületnél (Egressy tér 2.-4. Egressy u. 28.-32. Szabadság tér 1. -7.) az Egressy utca felőli oldalon fix, épített terasz kerül kialakításra, míg a két téren a meglevő acél tartóvázra szerelt könnyű szerkezetű teraszok maradnak. Az épület Egressy u. felőli oldalán, a középső részen egy emelt szintű terasz épül. 52

A 1111/37. hrsz. épület (Szabadság tér 2.-8.- Egressy u. 22.-26. Jókai tér 1. -7.) a Szabadság tér, az Egressy utca és a Jókai tér felőli lépcsőházi egységekből épül fel. Az Egressy utca felőli oldalon fix, épített terasz kerül kialakításra, míg a két téren a meglevő acél tartóvázra szerelt könnyű szerkezetű teraszok maradnak. Az épület Egressy u. felőli oldalán, a középső részen egy emelt szintű terasz épül. Az erre a szakaszra eső középső, 24. sz. bejárat, a terasz tengelyében megemelésre kerül a teraszrendszer szintjére. A 1111/41. hrsz. épület (Egressy u. 14.-20. Jókai tér 2. -10.) az Egressy utca és a Jókai tér felőli lépcsőházi egységekből épül fel. Az épület Egressy u. felőli oldalán, a középső részen és az épület két szélén egy-egy emelt szintű terasz épül. A középső teraszon a 18. sz. bejárat, a terasz tengelyében megemelésre kerül a teraszrendszer szintjére. Az 1129/11. hrsz. saroképület (Ságvári tér 2.- Egressy u. 33.-37. Liget u. 1. ) a Ságvári tér, az Egressy utca és a Liget u. felőli lépcsőházi egységekből épül fel. Az épület Egressy u. felőli oldalán, három terasz épül, a szélső be is fordul Liget utca felé. A Liget utcai sarok helyzetű terasz megismétlődik a Liget u. 1. lépcsőház másik oldalán. Az Egressy utcai szakaszra eső középső, 35. sz. bejárat, a középső terasz tengelyében megemelésre kerül a teraszrendszer szintjére. Az 1129/7. hrsz. sarok épület (Munkácsi tér 2.- Egressy u. 27.-31. Ságvári tér 1. ) a Munkácsi tér, az Egressy utca és a Ságvári tér felőli lépcsőházi egységekből épül fel. Az épület Egressy u. felőli oldalán, három terasz épül. Az Egressy utcai szakaszra eső középső, 29. sz. bejárat, a középső terasz tengelyében megemelésre kerül a teraszrendszer szintjére. A szélső teraszrészek rövidebbek, itt rámpa kialakítására nincsen lehetőség. Ezeket a terasz részeket lépcsőn lehet megközelíteni. A 1129/8. hrsz. épület (Rákóczi tér 2.-6.- Egressy u. 21.-25. Munkácsi tér 1. ) a Rákóczi tér, az Egressy utca és a Munkácsi tér felőli lépcsőházi egységekből épül fel. Az Egressy utca felőli oldalon fix, épített terasz kerül kialakításra, a két téren nem tervezett teraszok kialakítása. c) A közterületek rehabilitációja: Nyugati tehermentesítő út A tervezett gyűjtőút a Tardonai úttól a Liget utcáig tartó folyamatosan végigjárhatóra kialakított nyomvonal, mintegy 650 fm hosszban. Az építési hossz ennél valamivel hosszabb a Liget utcán kiépítendő balra kanyarodó sáv kifuttatása miatt. A teljes építési hossz 748 fm. Az útvonal egy része meglévő utak átépítése és korszerűsítése révén jön létre, közöttük pedig új áttörések épülnek. A tervezett út a Tardonai úttól indul, új áttöréssel folytatódik a Rákóczi térig, majd a meglévő úthurkok összekötésével kialakuló egyenes vonalvezetésű úton folytatódik a Liget útig. Közben további három új átkötő szakasz megépítésére van szükség, valamint a meglévő lakóutca szélesítése és 53

korszerűsítése valósul meg. A 0+000 0+047 szakaszon meglévő út átépítése, szélesítése szükséges a Liget utca esetében szintén szélesítésre van szükség. Az építéshez kapcsolódik a Liget utca Egressy utca felé vezető szakaszának és a posta parkolóútjának a nyugati gyűjtőúthoz csatlakozó szakaszon történő kismértékű nyomvonal korrekciója. Az út választott tervezési kategóriája B. V.c. belterületi gyűjtőút, D : sűrűn beépített terület, érzékeny környezet, a tervezési sebesség 30 km/ó. A tervezett utak mindenütt beleértve a meglévő és az újonnan tervezett szakaszokat is mindkét oldali kiemelt szegéllyel épülnek, az út kiépítése belterületi jellegű 2x1 forgalmi sávval. Az alkalmazott minimális sávszélesség 3,00 m, a minimális pályaszélesség pedig 6,50m. Így 4129 m2 aszfaltos útburkolat (teljes pályaszerkezettel), valamint 1863 m2 aszfalt szőnyegezés valósul meg. A meglévő utak mellett szakaszosan található járdákat összekötöttük, helyenként átépítésüket tervezzük úgy, hogy a keleti oldalon folyamatosan végigjárható járda alakuljon ki. Az utat kísérő járdák minimálisan 1,5 m szélességűek. Mintegy 1400 m2 kőburkolatú járda épül teljes pályaszerkezettel. Speciális adottsága az útnak, hogy elválasztja egymástól a beépített területet és a város központi parkját, ligetét. A liget gyalogútjainak keresztezési pontjainál a gyalogutak keresztező szakaszainak korrekcióját terveztük az úton kialakított gyalogátkelőhelyekre való rávezetés céljából. A gyalogátkelőhelyeket kiemeltük a kiemelt szegély síkjáig, és az átjáró felületek kőburkolatot kapnak. Az út 0+505 km szelvényében, az út bal oldalán a ligetből érkező gyalogúton új lépcsők kiépítése szükséges, a 0+524,15 km szelvényben az út jobb oldalán épül lépcső. Az út építése miatt meg kell szüntetni a Városgazdálkodási vállalat épülete melletti rakodó utat. Ennek pótlására leálló öblöt terveztünk 25 m hosszúságban, 2,5 m-es szélességgel. A tervezett keleti gyűjtőút végig kétirányú forgalomra alkalmas útként épül ki. Az utat védett útvonalként szabályozzuk, tehát mindenütt a becsatlakozó utakról érkező forgalom ad elsőbbséget. Járműosztályozós forgalmi csomópont épül ki a polgármesteri hivatal mögötti parkolóút Liget utcai csatlakozásánál, ahol önálló balra sávot biztosítottunk. A tervezett útvonal víztelenítése teljes területen zárt rendszerben történik. A meglévő szakaszokon jelenleg is zárt rendszerű vízelvezetés működik, mely új víznyelő bekötések kiépítésével, illetve a szükséges víznyelő áthelyezésekkel felhasználható az új úthálózat víztelenítésére is. A tervezet csatornák átlagosan 1,0 és 2,15m közötti mélységben épülnek, és meglévő aknákra csatlakoznak. A közvilágítás kiépítése két kábelszakasz elbontását és két szakasz létesítését feltételezi. 52 db acéloszlopra felszerelt lámpakar biztosítja a teljes szakasz közvilágítását. 54

A beavatkozás előkészítettsége A projekt rendelkezik engedélyeztetési és kiviteli tervdokumentációval. A tulajdonviszonyok tisztázottak, a fejlesztés területe az Önkormányzat 1/1 arányú tulajdonában van. Projekt neve Egressy Béni út és a hozzá kapcsolódó terek megújítása Tevékenység típusa Városi funkciót erősítő Finanszírozó strukturális alap ERFA Projekt rövid leírása (15-20 sorban) A projekt célja Kazincbarcika belvárosában egységes városkép kialakítása, az út két oldalán az akadálymentesítés elvégzése, forgalomcsillapítás. A projekt beavatkozási területe 3,9 ha Projekt helyszíne Belváros városrész, Egressy Béni út és a hozzá kapcsolódó terek Pályázó szervezet megnevezése Kazincbarcika Város Önkormányzata HRSZ: 1127; 1111/42; 1128/15; 1129/25; 1129/31; 978; 628; 1111/40 Partner - Partner szerepe - Célcsoport bemutatása A területen élők, a város és térségének lakossága, turisták Megvalósítás tervezett kezdete 2010. II. negyedév Megvalósítás tervezett vége 2010. IV. negyedév Tervezett költségvetés Bruttó: 509 millió Ft (elszámolható költség) Ügyfélközpont és Szolgáltatóház létrehozása funkcióváltással A projektek tipizált jellemzése A projekt beruházási típusú, közszférát erősítő fejlesztés. A kedvezményezett szempontjából a tevékenység önkormányzati típusú, a fenntartást az önkormányzat operatív szervezte, a Polgármesteri Hivatal látja el. Jövedelemtermelési szempontból a működés során a felmerülnek egyes szolgáltatások esetében a nyújtott szolgáltatás ellenértékeként elkért díjak, eljárási költségek, illetékek. Ezek a bevételi források azonban legfeljebb a működési költségekhez hozzájáruló bevételt jelentenek. A projekt illeszkedése az akcióterv céljaihoz A projekt célja a funkció nélküli, bezárt Újvárosi Iskola épületének átalakítása ügyfélközponttá és szolgáltatóházzá. Komplex felújításával, az igazgatási infrastruktúra megújításával a lakossági és vállalkozói elégedettség növelésén keresztül a: Modern, a lakosság kötődését erősítő kereskedelmi-szolgáltató városközpont megteremtése, A foglalkoztatási potenciál megerősítése a kapcsolódó fizikai és szolgáltatási környezet fejlesztésével, valamint a kommunikáció eszközeivel 55

akcióterületi célokhoz történő hozzájárulás. A beavatkozás helyszíne KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV A központ kialakítása a jelenleg funkcióját veszített, bezárt Újvárosi Általános Iskola épületében, a Rákóczi tér 9. szám alatt a 1128/2 helyrajzi számú ingatlanon valósul meg. A beavatkozás célja és célcsoportja A projekt célja a volt iskolaépület felújításával olyan modern ügyfélközpont létrehozatala, amely helyet ad önkormányzati, szolgáltatói és civilszervezeti funkcióknak, lehetővé téve a gyorsabb, kulturáltabb ügyfélkapcsolatok kialakítását. A projekt legfontosabb célcsoportja a város és a térség lakossága, a városi civil szervezetek, a település, illetve a városrész vállalkozásai, akik számára az ügyfélbarát, gyorsabb ügyintézés segíti a helyi kötődés kialakulását, a központi funkció erősödését. A beavatkozás műszaki tartalma és funkciója A város önkormányzata, a Polgármesteri Hivatal jelenleg szűkös körülmények között működő hivatali egységeit, ezentúl funkciók szerint szétválasztva, két külön épületegységben szeretné működtetni. Az 1950-es években épült Újvárosi Általános Iskola az alábbi átalakítás, felújítás után adna helyet az Ügyfélszolgálati Irodának. Az egykori, jellemzően, ún. szocreál szellemiségben épült, jó szerkezeti állapotban lévő egyébként felújításra szoruló - iskola épületet jelenleg használaton kívül van. A tervezett polgármesteri hivatali ügyfélcentrum egy mai igényeknek maximálisan megfelelő épületegyüttes lesz, de külső megjelenésében alkalmazkodik az Egressy u. és a hozzá kapcsolódó terek történeti épületegyütteséhez és köztereihez. Telek teljes területe 10713 m2, ebből 6284,89 m2-t foglal el a zöldfelület, míg a közlekedési terület 1809 m2. A Helyi Építési Szabályzatban foglaltak szerint 75 db parkolót alakítunk ki (949 m2), az épület bruttó 1926,61 m2 alapterületet foglal el. Az átalakítás során a főépület védelemre érdemes tömegét és homlokzatainak építészeti elemeit lehetőség szerint változatlanul hagyjuk, a tetőidom nem változik meg, csupán az épület dél-nyugati végfala fölött a kontyolt tetősíkra kerül egy felépítmény az emeleti folyosó frisslevegő utánpótlásának biztosításához. A tetőfedés TONDACH Palotás tetőcseréppel történik. A homlokzat 5 cm utólagos hőszigetelést kap, melyre színezett nemes-vakolat kerül, 56

a műkő felületek felújításra kerülnek. A főépületen nemrég új hőszigetelt külső műanyag nyílászárók kerültek elhelyezésre, így csak az eddig ki nem cserélt homlokzati nyílászárókat cseréljük. Az összes helyiségben a padlóburkolat visszabontása, új burkolat (laminált padló, kerámia burkolat illetve greslap) lefektetése tervezett. A falburkolatokat vizes diszperziós festéssel fedjük, a vizes helyiségekben csempeburkolat tervezett 2,1m magasságig. Az épületben csak a volt tornatermi szárnyban tervezett álmennyezet (gipszkarton) elhelyezése a monolit vb gerendák eltakarása miatt. A főépület részben alápincézett épületében a földszinti és I. emeleti szinten kerülnek kialakításra a tervezési program szerinti irodák. Központi helyre kerül a személyfelvonó (két Schindler 3300 típusú), mely alkalmas kerekes székkel való közlekedésre. A földszinten belül a főépület és az összekötő épületszárny között fél szint magasság különbség van. A két épületrész szintkülönbségét ferde emelő beépítésével összekötő lépcsőn korlátlift telepítése tervezett. Az akadálymentes útvonalat a burkolatban középen elhelyezett, 60cm széles, a burkolat színétől és felületétől kontrasztosan eltérő burkolati vezetősáv jelzi. Az épület pinceszint nettó alapterület 171,88 m2, ahol elsősorban tároló helyiségek lesznek. A földszinten kerül elhelyezésre az okmányiroda, anyakönyvvezetői szoba és egy posta, az emeleten pedig a gyámhivatal helyiségei. Kialakításra kerül a földszinten egy vendég férfi és női vizes-blokk (akadálymentes mosdó), valamint szerver helyiségek, közlekedők. A földszinten szabálysértési, hagyatéki, személyigazolvány, gépjármű közlekedési, működési engedély, egyéni vállalkozói, ügyintézés, népesség nyilvántartás, APEH, MEP, civil szervezetek irodái, anyakönyvvezetői szoba, osztályvezetői iroda, közterület felügyelet található közlekedő, kiszolgáló, váró, adminisztrációs helyiségekkel kiegészítve. A földszint nettó alapterülete 1442,65 m2 Az emeleten 17 ügyintézői helyiség, 156 m2 alapterületű ügyféltér, 3 adminisztrációs helyiség, irattár, három osztályvezetői iroda kialakítása tervezett a szükséges közlekedőkkel, vizesblokkal, összesen 1173,31 m2-en. Az épület teljes nettó alapterülete 2787,84 m2 A volt tornatermi épületszárnyat egy monolit vb. födém beépítésével kétszintessé tesszük, ennek földszintjén kap helyet az Építési hatóság és az APEH irodái. Az emeleten az adócsoport helyiségei találhatóak egy dohányzóval, teakonyhával és egy női dolgozói vizes- 57

blokkal. Az emeletre az akadálymentes közlekedést biztosító személyfelvonóval is fel lehet jutni. A két épületszárnyat összekötő földszintes nyaktagban kaptak helyet a Közterület felügyelet helyiségei, a Civil szervezetek irodája, teakonyha, dohányzó helyiség, a hivatalsegédek öltözője és vizes-blokkja, valamint dolgozói és vendég férfi és női mosdók és egy akadálymentes mosdó. Az épület jelenleg közművekkel ellátott fűtése távhő által biztosított. Az átalakítás során az épületen belül a jelenlegi fűtési rendszer egy része elbontásra kerül. A fő épületrészben a radiátorok és a fűtési vezetékek lecserélésre nem kerülnek, a fő módosítások az átalakításra kerülő, jelenlegi tornatermi részen történnek. Az épület fűtési igényét az alagsorban található hőközpont biztosítja. A fűtési rendszer korszerűsítése céljából a meglévő fűtési keringtető szivattyú cserére kerül egy korszerű Wilo-VeroLine-IP-E tip. frekvenciaváltós fűtési keringtető szivattyúra. Az újonnan beszerelésre kerülő hőleadók Dunaferr-Lux-N tip. lapradiátorok, amelyek termosztatikus radiátorszeleppel, visszatérő-szabályozó szeleppel és légtelenítő dugóval vannak felszerelve. Frisslevegő ellátást az ügyfélterekbe mennyezeti LINDAB befúvó anemosztátok segítéségével biztosítjuk, a hűtés igényt az emeleti ügyfélfogadóban és a földszinti népesség nyilvántartó helyiségekben HAIER gyártmányú X-MULTI split mennyezeti klímagépekkel elégítjük ki. A meglévő elektromos hálózat a funkcióhoz nem illeszkedik, s egyébként is korszerűtlen, elhasználódott. Ennek megfelelően a táppontig el kell bontani. Az új telefon és informatikai rendszer strukturált lesz. A központ a szerver helyiségben lesz a telefonközponttal egyetemben, továbbá automatikus tűzjelző rendszer létesítése valósul meg. A tervezett videokamerás megfigyelő rendszer fix kamerákból, digitális központból, a kameraképek mátrix-szerű kiválasztását biztosító egységből, valamint LCD-TFT monitorokból áll. 58

A beavatkozás előkészítettsége A projekt rendelkezik engedélyes és kiviteli tervdokumentációval. A tulajdonviszonyok tisztázottak, rendelkezésre áll az ingatlanon szolgalmi joggal rendelkező TIGÁZ engedély a beruházáshoz, az ingatlan a projektgazda 1/1 arányú tulajdonában van. Projekt neve Ügyfélközpont - Szolgáltató Ház kialakítása Tevékenység típusa Közszféra közösségi funkcióit erősítő Finanszírozó strukturális alap ERFA Projekt rövid leírása A bezárt iskolaépület teljes körű átalakítása komplex közösségi szolgáltató komplexummá. Kialakításra kerül önkormányzati, közműszolgáltató és civil fogadóközpont. Projekt helyszíne Belváros városrész, Rákóczi tér 9. Hrsz.: 1128/2 Pályázó szervezet megnevezése Kazincbarcika Város Önkormányzata Partner - Partner szerepe - Célcsoport bemutatása Kazincbarcika és térségének lakossága Megvalósítás tervezett kezdete 2010. III. negyedév Megvalósítás tervezett vége 2011. III. negyedév Tervezett teljes költségvetés Bruttó: 298 millió Ft A Piac rehabilitációja I. szakasz A projektek tipizált jellemzése A Piac rehabilitációja a beruházási típusú, a kis-, és középvállalkozói szférát erősítő funkciójú fejlesztés. A kedvezményezett szempontjából a tevékenység gazdasági típusú, a fenntartást a beruházást megvalósító Alfi-Ker Kft. látja el. A piac rehabilitációja a jövedelmet termelő projektek közé sorolható. A létrejövő helyiségek után a terület kezelője bérleti díjat szed, ami a fenntartási költségeken túli bevételt is termel. A projekt illeszkedése az akcióterv céljaihoz A projekt célja a Piac területének infrastrukturális előkészítésével, a vállalkozói lehetőségek infrastrukturális javításán keresztül a: Modern, a lakosság kötődését erősítő kereskedelmi-szolgáltató városközpont megteremtése A foglalkoztatási potenciál megerősítése a kapcsolódó fizikai és szolgáltatási környezet fejlesztésével, valamint a kommunikáció eszközeivel akcióterületi célokhoz történő hozzájárulás. 59

A beavatkozás helyszíne A projekt a Városközpont akcióterület déli részén a jelenlegi városi élelmiszerpiac területén, a 980/5 helyrajzi számú ingatlanon valósul meg. A teljes beruházás rövid bemutatása A beruházással létrejövő létesítmény alapfunkciója Városi piac és ALFI élelmiszerüzlet. A beruházás során a jelenlegi épületállomány bontásra kerül, az új épületek a meglévő (hosszirányban közel 6 m-es) szintkülönbségek kiküszöbölésével kerülnek kialakításra. Az újonnan építendő létesítmény két különálló, - két árusító és egy pinceszintből álló - szárnyból ( A és B ) tevődik össze, ill. a piac részhez külső elárusító terület is kapcsolódik. Az A épületszárnyban élelmiszerbolt, mini-plaza jelleggel egy központi közösségi térre felfűzött üzletek, valamint az emeleten további vendéglátó és szolgáltató létesítmények lesznek megtalálhatóak. Az üzletek végleges funkciói még nem dőltek el, de a tervek szerint élelmiszerüzletek, vendéglátó egységek, valamint különböző szolgáltatások (pl. fodrászat, kozmetika, bowling-pálya) is elérhetőek lesznek. A B épületszárny alapvetően a megújuló piacnak ad helyet, külön őstermelői pultokkal, de melegkonyhás büfék kialakítására is van lehetőség. A piac rész külön bejárattal rendelkezik majd, valamint elválasztható az A épületszárnytól, így nyitvatartási ideje különböző lehet attól. Az épületszárnyak emeleti szintjein helyezkednek majd el a férfi és női öltözők, valamint az igazgatóság irodái és az ügyfélszolgálat is. Az épület minden szintjén lesznek férfi, női, valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított WC-k is. A beruházás során figyelmet fordítanak az akadálymentes elérhetőség biztosítására is, így akadálymentes parkolók kerülnek kialakítására, valamint az épület minden szintje könnyen, lifttel is elérhető mozgáskorlátozottak számára. A telek teljes területe 6600 m 2, ebből 813,72 m 2 -en zöldterületet terveznek kialakítani, az építendő létesítmény nettó alapterülete 3324 m 2, az összes szint alapterülete pedig 8821 m 2. Az Alfi-Ker Kft. teljes mértékben banki hitelből és saját forrásból valósítja meg projektjét, amelynek nettó költségvetése mintegy nettó 1,5 milliárd Ft. 60

A beavatkozás célja és célcsoportja KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV A projekt célja a zöldség-gyümölcs kereskedelem körülményeinek kulturálttá tétele, a városi piac működési feltételeinek megteremtése, a kapcsolódó kereskedelmi funkciók kialakulásának elősegítése a lakosság színvonalasabb ellátása érdekében. A projekt célcsoportja a város és a térség lakossága, a környékbeli termelők, kereskedők. A piaci szereplők számára a kulturált szolgáltatási környezet kialakítása erősíti a versenyképességet, a lakosság részére pedig a helyi kötődést. A beavatkozás műszaki tartalma és funkciója A piac jelenleg korszerűtlen, leromlott állapotú ingatlan. A Városközpont projekt keretében a teljes beruházásnak a következő része kerül megvalósításra: az épület komplexum közúti kapcsolódásának megteremtése és az épületegyüttes parkolójának kialakítása (a továbbiakban beavatkozás). A teljes beruházás részeként jelen beavatkozás (is) lehetővé teszi a kiskereskedők kulturált működési körülményeinek biztosítását. A komplexum további elemei kapcsolódó magánerős beruházásként valósulnak meg. Útépítés: A Városi Piac telke a Mátyás király utca és a Derkovits lakótelepet északról határoló kiszolgáló út új nyomvonalán és új szintekkel kialakított összekötő útjával kerül feltárásra, így a telek gépkocsival történő megközelítése a hátsó kiszolgáló útról biztosított. A Városi piac pinceszinti parkolóját és földszinti rakodóterületét a Derkovits tér felől lehet megközelíteni. A Mátyás Király utca és a Derkovits téri utca között kiépítésre kerül egy új útátkötés, amely kétirányú forgalmat fog bonyolítani. Az áruház főbejáratának gyalogos megközelítése az Egressy Béni utcát kísérő járdáról a meglévő gyalogátkelőhelyen keresztül biztosított. A Mátyás Király úton felfestésre kerül egy új gyalogátkelőhely, amely a tervezett párhuzamos parkolók között merőlegesen átvezeti a gyalogos forgalmat a Városi piac új épülete mellett kiépített járdáig, ahonnan egy lépcsőn keresztül lehet elérni az épület főbejáratát. A Mátyás Király út és a Derkovits tér között tervezett új útátkötés mellett, elbontásra kerül a gyalogos lépcső és annak támfal rendszere. A Városi piac és a Tigáz között tervezett új út magassági vonalvezetését követve a lépcsők közé egyenlő hosszúságú pihenőket iktatva, új járda kerül kiépítésre. 61

A beavatkozást az alábbi műszaki paraméterekkel jellemezhetjük: Aszfaltos útburkolat és járda építése alábbi pályaszerkezetben Kiemelt szegély építés alapárok kiemeléssel Süllyesztett szegély Útbontások Útépítés rekonstrukció 2000 m2 650 m 414 m2 680 m3 1004 m2 Parkolóhelyek kialakítása: A telken belül a terepszinten, az új átkötő útszakaszon 41 db parkolóhely kerül kiépítésre. A garázs szinten további 91 darab parkolóhely kialakítása tervezett, melyek közül 2 db mozgáskorlátozottak számára fenntartott hely. Az épület Derkovits tér felőli oldalán a meglévő parkolókban a gépkocsi állások helyeit fel kell festeni, így a telken kívüli megállapodások alapján biztosítható a további szükséges 60 db parkoló-állás, amely mindösszesen adja az OTÉK által kötelezően előírt 192 db parkolóhelyet. A parkoló mezők aszfalt burkolattal és kiemelt szegéllyel készülnek, a felületükről elfolyó víz elvezetéséről zárt csapadékcsatornák gondoskodnak. A parkolók mellett 21 db kerékpár elhelyezésére alkalmas kerékpártároló kerül kialakításra. Támogatásban részesülő partner: A partner az Alfi-Ker Kereskedelmi Kft., ugyanakkor az NFÜ ROP Irányító Hatóság jóváhagyásával jelen beavatkozáshoz támogatást nem igényel, azt teljes mértékben hitelből és saját forrásból finanszírozza. A beavatkozás előkészítettsége A projekt tulajdonviszonyai tisztázottak, az ingatlan a megvalósító Alfi-Ker Kft. 1/1 arányú tulajdonában van. A projekt rendelkezik engedélyes, kiviteli tervekkel, az előkészítő munkálatok (tereprendezés, közművek kiváltása) megkezdődtek. 62

Projekt neve Piac rehabilitációja I. szakasz Tevékenység típusa Gazdasági célú Finanszírozó strukturális alap ERFA Projekt rövid leírása (15-20 sorban) A teljes beruházás műszaki tartalma: a jelenleg rossz állapotban lévő piac teljes körű rehabilitációja, új piaccsarnok építése. A Városközpont rehabilitációs projekt keretében a teljes beruházás ezen része valósul meg: az épület komplexum közúti kapcsolódásának megteremtése és parkolójának kialakítása Projekt helyszíne Belváros városrész, Hrsz: 980/5 Pályázó szervezet megnevezése Kazincbarcika Város Önkormányzata Partner Alfi-Ker Kft. Partner szerepe Tulajdonos, megvalósító Célcsoport bemutatása A város és a térség lakossága Megvalósítás tervezett kezdete 2009. III. n. év Megvalósítás tervezett vége 2010. IV. n. év Tervezett teljes költségvetés Nettó 141 m Ft Közösség építő akciók A projektek tipizált jellemzése A beavatkozás szociális típusú, a társadalmi szférát erősítő funkciójú fejlesztés. A kedvezményezett típusa alapján a projekt önkormányzati típusú. A projektelem szervezési feladatait az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ (továbbiakban: Egressy KKSK)látja el. Pénzügyi szempontból a projekt mindenki számára ingyen elérhető szolgáltatást nyújt, bevételt nem termel. A projekt illeszkedése az akcióterv céljaihoz A projekt célja a helyi lakosok megszólítása, közösség építés, a tolerancia növelése, a fejlesztések elfogadtatása: Modern, a lakosság kötődését erősítő kereskedelmi-szolgáltató városközpont megteremtése, Az itt élők közösségi aktivitásának növelése, a negatív társadalmi folyamatok akadályozása akcióterületi célokhoz történő hozzájárulás. Támogatásban részesülő partner: Az Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ. A program megvalósításához 15% önrészt biztosít. 63

A beavatkozás célja és célcsoportja KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV A projekt célja a helyi lakosok megszólítása, közösség építés, a tolerancia növelése, a fejlesztések elfogadtatása. A projekt legfontosabb célcsoportja a Belváros lakossága, kiemelten az itt élő roma közösség és a fiatal korcsoportok. A beavatkozás tartalma és funkciója A projekt keretében a következő programok valósulnak meg: Esélyegyenlőségi és tolerancia tréning a polgármesteri hivatal, az iskolák és városi intézmények dolgozói részére a tréning keretében 30 fő vesz részt három napos képzésen. Az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása elengedhetetlen feltétele az etikus intézményi működésnek. Ehhez azonban nélkülözhetetlen a vezetők, munkatársak téma iránti fogékonysága, érzékenysége. Fontos az is, hogy a vezetők úgy tekintsenek a munkahelyi esélyegyenlőségre, mint hozzáadott értékre. Mindehhez szükséges egy olyan attitűdformáló tréning, amely a vezetők és a munkatársak téma iránti érzékenységét és elköteleződését megteremti. Attitűdformáló tréningek elsődleges célja az esélyegyenlőség irányában való érzékenyítés, a tolerancia és befogadó-készség növelése. A saját élményen alapuló tréningmódszer segít abban, hogy a résztvevők megismerjék a sztereotípiák és az előítéletek működését, a diszkrimináció típusait. A résztvevők megtapasztalják, hogy milyen privilegizált helyzetben és milyen kirekesztve lenni, ezzel növelve az empátiájukat a hátrányos helyzetű csoportok felé. A tréning fontos eleme a lehetséges megoldások közös feltérképezése, ami elősegíti, hogy a privilegizált helyzetben levők aktív lépéseket tegyenek a hátrányos helyzetűek kirekesztése ellen. A tréning célja a biztonságos és befogadó környezet megteremtésével a kooperáció és csoportos munka fokozatos megtanulása. Az egyének pedig bátorítást kapnak arra, hogy felismerjék a diszkrimináció különböző formáit, és annak helyes kezelését, megakadályozását. Modulok: Munkáltatók bevezetése a hátrányos helyzetű csoportok hatékony kezelésébe Érzékenyítő és antidiszkriminációs tréning vezetőknek/ munkatársaknak / oktatóknak Csapatépítő érzékenyítő tréning Hátrányos helyzetű vagy fogyatékos munkatársak / tanulók felkészítésének 64

módszertana a munkahelyi alkalmazkodásra Városismereti kiállítás szabadtéri kiállítás a megújult Belvárosban a város kialakulásáról, a fejlesztések lépéseiről, a további tervekről. Fiatal Belváros program - Foglalkoztató programok kialakítása a Belvárosban és környékén élő fiatalok számára, a hasznos időtöltés módjainak megismertetése érdekében Tértalálkozó a hagyományosan meglévő lakóközösségek újraélesztése, megerősítése a városközpontban közös programok szervezésével A beavatkozás funkciója az egyes felújított terek környékén élő lakóközösségek erősítése, a település és az új fejlesztések értékeinek bemutatása, az itt élők és dolgozók közötti tolerancia javítása, a városrész közbiztonságának fokozása. A beavatkozások megvalósítása Közbeszerzési Eljárás keretében kerül megvalósításra. Az eljárás kiírása során a nyertes ajánlattevőnek a következő szolgáltatást kell nyújtania: 1 db tolerancia tréning megszervezése 30 fő részére 3 napos tematikával. A képzéshez a helyszínt az Egressy KKSK biztosítja. A képzés résztvevőinek a szervező biztosítja az előadásokhoz szükséges kelléket. A képzés vizsgával zárul, a résztvevők oklevelet kapnak. A résztvevők körét a projektgazda önkormányzat jelöli ki. A tolerancia tréningen részt vevő oktatók a résztvevőket a Fiatal Belváros Program keretében gyakorlati képzésben részesítik, ahol egyúttal a tolerancia gyakorlati formáit is bemutatják. 1 mobil kiállítási installáció elkészítése. Az installáció szakmai anyagát az Egressy KKSK határozza meg, illetve biztosítja a kiállítás alapját képező eredeti fényképeket és dokumentumokat. Az eredeti dokumentumokról a nyertes ajánlattevő másolatot készít. Az installációk mozgathatók és időjárásállónak kell lenniük. A nyertes ajánlattevő biztosítja a program meghirdetését, megszervezését, valamint az installációk őrzését. A szabadtéri kiállításon dokumentálja a résztvevők körét. A nyertes ajánlattevő az Egressy KKSK részére biztosítja a térverseny és a Fiatal Belváros program megvalósításához kapcsolódó mobil sporteszközöket a projekt teljes időtartamára: o o o Streetball kosárlabda-palánk 2 db Kosárlabda: 10 db Mozgatható kapuk: 2 db 65

o o o o o o Football labda 10 db Kézilabda 10 db Mozgatható röplabdaháló: 2 db Asztalitenisz asztal és a hozzá való felszerelés: 2 db Asztalitenisz ütők: 4 db Asztalitenisz labdák A nyertes ajánlattevő biztosít a térverseny és a fiatal belváros programhoz 300 db többszínnyomott pólót. A pólók feliratát egyezteti az Egressy KKSK és a projektgazdával. A Fiatal Belváros, a Tértalálkozó és a Városismereti Kiállítás egy rendezvény keretében kerül megrendezésre, azonban az Egressy KKSK munkatársai a rendelkezésre átadott eszközöket a program teljes egésze alatt felhasználják további, kisebb rendezvények megtartásához. A projekt megvalósítója Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ. Projekt neve Közösség építő akciók Tevékenység típusa Szociális célú tevékenység Finanszírozó strukturális alap ESZA Projekt rövid leírása Tolerancia képzés, kulturális és sport rendezvények, civil programok megvalósítása Projekt helyszíne Belváros városrész Pályázó szervezet megnevezése Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ Partner - Partner szerepe - Célcsoport bemutatása Kazincbarcika, ezen belül elsősorban a Belváros lakossága Megvalósítás tervezett kezdete 2010. II. negyedév Megvalósítás tervezett vége 2011. IV. negyedév Tervezett teljes költségvetés bruttó: 5,66 millió Ft Közterület-fejlesztési akciók A projektek tipizált jellemzése A beavatkozás szociális típusú, a társadalmi szférát erősítő funkciójú fejlesztés. A kedvezményezett típusa alapján a projekt önkormányzati típusú. A projekt üzemeltetését Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft. Pénzügyi szempontból a projekt mindenki számára ingyen elérhető szolgáltatást nyújt, bevételt egyáltalán nem termel. Támogatásban részesülő partner: Az Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft, amely a program megvalósításához 15% önrészt biztosít. 66

A projekt illeszkedése az akcióterv céljaihoz KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV A projekt célja az Egressy Béni út és a hozzá kapcsolódó terek környezetében a fejlesztések által közvetlenül érintett területeken társadalmi akciók keretében a parkok, utcabútorok megújítása szebbé tétele: Modern, a lakosság kötődését erősítő kereskedelmi-szolgáltató városközpont megteremtése Vonzó közterületek kialakítása a belvárosi élet újjáélesztése és látogatottságának növelése érdekében Az itt élők közösségi aktivitásának növelése, a negatív társadalmi folyamatok akadályozása akcióterületi célokhoz történő hozzájárulás. A beavatkozás helyszíne A projekt a város központjában az Egressy Béni úton és annak közvetlen környezetét alkotó köztereken valósul meg. A beavatkozás célja és célcsoportja A projekt célja a városközpont közterek, parkok rehabilitációja, beruházás elfogadtatása, a teljes akcióterület köztereinek folyamatos gondozása, megújítása és a közösségi kapcsolatok, helyi identitás, környezettudatosság, társadalmi tőke erősítése. A beavatkozás tartalma és funkciója A projekt keretén belül fejlesztésekkel közvetlenül nem érintett akcióterületi részek parkjainak megújítására és a környező épületek környezetének szépítésére kerül sor az itt lakók közös munkájával. A projekt keretében a következő programok valósulnak meg: Faültetési akciók Közterület tisztítási akciók Épületek virágosítását célzó akciók 67

Az eljárás kiírása során a nyertes ajánlattevőnek a következő szolgáltatást kell nyújtania: 2 db faültetési, virágosítási és szemétszedési akció megszervezése összesen 200 fő részvételével: A nyertes ajánlattevő biztosít 200 fő részére egyszeri meleg étkeztetést, többszínnyomott pólót. A pók feliratát egyezteti az Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft. és a projektgazda megbízottjaival. A programot 4 alkalommal meghirdeti az akcióterületen, a hirdetés bemutatja a megvalósítandó, az akcióterületen megvalósítandó közterületi fejlesztést. A virágosítási akció az Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft. szakmai vezetésével valósul meg. A nyertes ajánlattevő az Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft részvételével a következő elültetendő növényzetet biztosítja: 100 db őshonos, környezetbe illeszkedő fa 200 db környezetbe és a meglévő növényzethez illeszkedő cserje 1000 db kétnyári virág A projektelem megvalósítója Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft. Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partnerek Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Közterület fejlesztési akciók Szociális célú tevékenység ESZA A megvalósítandó Egressy B. projekt lakossági elfogadtatását elősegítő társadalmi akciók, faültetés, ápolás. Belváros városrész Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft. Kazincbarcika, ezen belül elsősorban a Belváros lakossága 2010. II. negyedév 2011. IV. negyedév Bruttó: 6,88 millió Ft Foglalkoztatási Akció A projektek tipizált jellemzése A beavatkozás soft típusú, a társadalmi szférát erősítő, foglalkoztatási funkciójú tevékenység. A kedvezményezett típusa alapján a projekt önkormányzati típusú. A projekt fenntartását az Önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő, a közterület fenntartásával megbízott Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft. látja el. Pénzügyi szempontból a projekt mindenki számára ingyen elérhető szolgáltatást nyújt, közvetlen bevételt nem termel. 68

A projekt illeszkedése az akcióterv céljaihoz KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV A beavatkozás célja a helyi humán erőforrás fejlesztése, ezáltal a foglalkoztatási potenciál növelése a: A foglalkoztatási potenciál megerősítése a kapcsolódó fizikai és szolgáltatási környezet fejlesztésével, valamint a kommunikáció eszközeivel Az itt élők közösségi aktivitásának növelése, a negatív társadalmi folyamatok akadályozása akcióterületi célokhoz történő hozzájárulás. Támogatásban részesülő partner: Az Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft. mely a 12 főt alkalmazza a program ideje alatt. A program megvalósításához 15% önrészt biztosít. A beavatkozás tartalma és funkciója A projektelem keretében 12 munkanélküli kap a közterületi fejlesztésekhez kapcsolódó betanított munkás képzést. Két szakmai vezető segítségével részt vesznek az akcióterület közterületeinek felújításában és részt vesznek a növényzet karbantartásában. Az egyedi megjelenés és az egyszerű előállíthatóság érdekében a mintadarabokat formatervező tervezi meg. Az Arborétum Kft saját megvalósításában kerül megvalósításra.: A 12 főt az Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft választja ki az eddig a közmunkaprogramban részt vettek munkanélküliek közül. 2 főállású alkalmazott 18 hónapon napi 6 órán keresztül biztosítja a szükséges gyakorlat megszerzését a kiválasztott munkanélküliek részére. Irányítja, ellenőrzi, gyakorlati tanácsokkal látja el a munkavállalókat. A nyertes ajánlattevő a következő szolgáltatásokat biztosítja: Az Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft által kiválasztott 12 fő részére biztosítja a következő képzéseket: o o 12 fő részére akkreditált 100 órás kisgépkezelői tanfolyam megszervezése 12 fő részére akkreditált 350 órás parkgondozó tanfolyam megszervezés A képzésekhez szükséges elméleti és gyakorlati hely biztosítása. 69

Biztosítja a gyakorlati képzéshez szükséges berendezéseket, melyek a következők: o o o A program teljes időtartamára szükséges munkaruha és védőfelszerelés 2 db fűkasza, 2 db fűnyíró, 12 db kéziszerszám A 12 fő részére a szakmai tananyagon kívül speciális mentorálást is biztosít. A mentorálás keretében különböző szolgáltatások nyújtása is sor kerül. (álláskeresési technikák, motivációs tréning, stb) A program befejezésekor értékelő rendezvény megtartására kerül sor. Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Partner Partner szerepe Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Foglalkoztatási Akció Kiegészítő soft tevékenység ESZA A helyi munkanélküliek képzésével, foglalkoztatásával a fejlesztésekbe történő bekapcsolódás, új kompetenciák megszerzése. nem releváns Kazincbarcika Város Önkormányzata Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft. Foglalkoztató Helyi közmunkások, munkanélküliek 2010. II. negyedév 2011. IV. negyedév Bruttó: 28,63 millió Ft Városmarketing akciók A projektek tipizált jellemzése A beavatkozás soft típusú, a társadalmi-gazdasági szférát erősítő funkciójú tevékenység. A kedvezményezett típusa alapján a projekt önkormányzati típusú. A projekt fenntartását a polgármesteri hivatal látja el. Pénzügyi szempontból a projekt mindenki számára ingyen elérhető szolgáltatást nyújt, közvetlen bevételt nem termel. A projekt illeszkedése az akcióterv céljaihoz A beavatkozás célja a helyi adottságok, programok, befektetési lehetőségek megismertetése, ezáltal a foglalkoztatási potenciál növelése a: A foglalkoztatási potenciál megerősítése a kapcsolódó fizikai és szolgáltatási környezet fejlesztésével, valamint a kommunikáció eszközeivel akcióterületi célhoz történő hozzájárulás. 70

A beavatkozás célja és célcsoportja KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV A beavatkozás célja a helyi adottságok, programok, befektetési lehetőségek megismertetése, ezáltal a foglalkoztatási potenciál növelése. A projekt célcsoportja a turisták, befektetők, ide települő vállalkozások. A beavatkozás tartalma és funkciója A beavatkozás keretében információs oldal kialakítására, befektetési és program kiadvány készítésére, marketing akciók megszervezésére kerül sor. A projekt keretében tervezett tevékenységek a következők: Többnyelvű kiadvány készítése a város értékeiről, programjairól, a helyi befektetési lehetőségekről Szakmai kiállításokon történő részvétel Barcika Követei Klub létrehozása A beavatkozás funkciója a fejlesztések segítségével megújult város megismertetésén keresztül Kazincbarcika elfogadtatásának, ismertségének javítása. A projekt megvalósítója Kazincbarcika Város Önkormányzata. A beavatkozások megvalósítása Közbeszerzési Eljárás keretében kerül megvalósításra. Az eljárás kiírása során a nyertes ajánlattevőnek a következő szolgáltatást kell nyújtania: 1 db honlap elkészítése és üzemeltetése a projekt időtartama alatt, melyet a pályázat után a projektgazda átvesz és tovább üzemeltet. A honlap bemutatja a kazincbarcikai fejlesztéseket, bemutatja a befektetési lehetőségeket és a jövőbeni fejlesztési terveket. 3 PR vacsora szervezése, ahol a Kazincbarcikához kötődő, elszármazott, meghatározó személyiségek vesznek részt. A vacsorák célja a nagy publicitás örvendő személyiségek meggyőzése és felkészítése a város lehetőségeinek propagálására. Három tematikus kiállításon való részvétel megszervezése, a szükséges dekorációs anyag elkészítése. Minimum 1840 db színes, többnyelvű kiadvány készítése a város befektetési lehetőségeiről. 71

Projekt neve Városmarketing akciók lebonyolítása Tevékenység típusa Kiegészítő soft tevékenység Finanszírozó strukturális alap ERFA Projekt rövid leírása A város ismertségének, megítélésének javítása, a befektetői szándékok sűrítése. Projekt helyszíne nem releváns Pályázó szervezet megnevezése Kazincbarcika Város Önkormányzata Partner - Partner szerepe - Célcsoport bemutatása Az ország lakossága, szakmai szervezetek, befektetők Megvalósítás tervezett kezdete 2010. II. negyedév Megvalósítás tervezett vége 2012. I. negyedév Tervezett teljes költségvetés Bruttó: 8,23 millió Ft Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Tevékenység neve Tevékenység helyszíne (utca házszám, hrsz ha releváns) Tevékenység neve Tevékenység neve Gazdasági funkciót erősítő Városi funkciót erősítő Közösségi funkciót erősítő Közszféra funkciót erősítő Az infrastrukturális beruházásokat kiegészítő kisléptékű ( soft ) elemek ERFA ERFA ERFA ERFA ERFA ESZA Piac rehabilitáció Kazincbarcika, Városi élelmiszerpiac hrsz.: 980/5 Egressy Béni út és a hozzá kapcsolódó terek megújítása Egressy Béni utca, Ságvári, Munkácsy, Rákóczi, Jókai, Szabadság, Egressy tér hrsz.: 1127; 1111/42; 1128/15; 1129/25; 1129/31; 978; 628; 1111/40;1111/24; 1111/23.; 1111/26 ; 1111/37; 1111/41; 1129/11; 1129/7; 1129/8; 1128/15; 1129/31; 1129/25; 1131/1; 1131/2; 1132/16; 1132/15; 1132/12; 1128/3; 1130 Ügyfélközpont- Szolgáltató Ház kialakítása Kazincbarcika Rákóczi tér 9. 1128/2 Városmarketing akciók Közösség - építő akciók Közterület-fejlesztési akciók A projektekhez kapcsolódó foglalkoztatási kezdeményezés 72

Összefoglaló indikátor tábla: Mutató neve A program szerint hátrányos helyzetű kistérségekben a program hatására teremtett főállású új munkahelyek száma A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás aránya Fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma Típus (output/ eredmény) Bázis-érték Mértékegység Minimálisan elvárt célérték Célérték elérésének időpontja Mutató forrása Mutató számításának módszere és gyakoris.ága A ROP/akcióterv rel eváns indikátorai output db 0 1492 2015 IH Jelentésekből évente eredmény % 0 10 2015 IH Jelentésekből évente Az Akcióterületi terv indikátorai eredmény db 0 19 2010 Kedvezményezett Jelentések tartalma Az egyes projektek indikátorai Az Egressy Béni út és a kapcsolódó terek rehabilitációja Lakossági elégedettség eredmény % 51 75 Új városi funkciók betelepedése Új városi funkciók betelepedése Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Közösségi építő akciók száma Közterület fejlesztési akciók száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma Városmarketing kiadványok száma A marketing iroda által generált befektetői kapcsolatfelvételek 2012 június Ügyfélközpont - Szolgáltató Ház kialakítása eredmény db 0 6 A Piac rehabilitációja I. szakasz eredmény db 2 3 Közösség építő akciók output fő 0 700 output db 0 3 Közterület fejlesztési akciók output db 0 3 output fő 0 200 Foglalkoztatási Akció output fő 0 12 Városmarketing akciók output db 0 1500 eredmény db 0 30 2011 december 2011 december 2012. június 2012. június 2012. június 2012. június 2012 június 2012 június 2012 június Kedvezményezett Kedvezményezett Kedvezményezett Kedvezményezett Kedvezményezett Kedvezményezett Kedvezményezett Kedvezményezett Kedvezményezett Kedvezményezett Jelentések tartalma, egyszeri Jelentések tartalma, egyszeri Jelentések tartalma, egyszeri Jelentések tartalma, egyszeri Jelentések tartalma, egyszeri Jelentések tartalma, egyszeri Jelentések tartalma, egyszeri Jelentések tartalma, egyszeri Jelentések tartalma, egyszeri Jelentések tartalma, egyszeri 73

Magánberuházásban tervezett projektek Az akcióterületen egy magánerős beruházás megvalósulása várható a 2013-ig tartó tervezési időszakban. Piac rehabilitációja A beavatkozás műszaki tartalma A beruházással felújításra, illetve kialakításra kerül a városi piac és az ALFI élelmiszerüzlet. A telek teljes területe 6600 m 2, ebből 813,72 m 2 -en zöldterületet terveznek kialakítani, az építendő létesítmény nettó alapterülete 3324 m 2, az összes szint alapterülete pedig 8821 m 2. A beruházás részelemei Városi piac rekonstrukciója az ÉMOP pályázaton kívül A telken belül összekötő út, valamint közmű rákötések Parkolóhelyek kialakítása és meglévő parkoló megőrzése, felújítása (91 db mélygarázsban, 41 db telken belül, 60 db telken kívül) Első lépésként a jelenlegi épületállomány elbontása történik, ennek helyén két különálló szárnyú épület épül, mely két árusító és egy pinceszintből áll. A piac szinthez külső elárusító terület is kapcsolódik. Az A épületszárnyban élelmiszerbolt, mini-plaza jelleggel egy központi közösségi térre felfűzött üzletek, valamint az emeleten további vendéglátó és szolgáltató létesítmények lesznek megtalálhatóak. Az üzletek funkciók még nem véglegesedtek, de a tervek szerint élelmiszerüzletek, vendéglátó egységek, valamint különböző szolgáltatások (pl. fodrászat, kozmetika, bowling-pálya) is elérhetőek lesznek. A B épületszárny alapvetően a megújuló piacnak ad helyet, mely galéria szinttel ellátott vásárcsarnok, külön őstermelői pultokkal, de melegkonyhás büfék kialakítására is van lehetőség. A piac rész külön bejárattal rendelkezik majd, valamint elválasztható az A épületszárnytól, így nyitvatartási ideje különböző lehet attól. Az épületszárnyak emeleti szintjein helyezkednek majd el a férfi és női öltözők, valamint az igazgatóság irodái és a piacfelügyeleti ügyfélszolgálat is. Az akadálymentes megközelítést a szintek között lift biztosítja. 74

A projekt neve Piac rehabilitáció II. szakasz A mozi épületének új funkciókkal történő megtöltése A projekt rövid leírása A városi élelmiszerpiac megújítása nagybani és kiskereskedelmi üzletek kialakítása A Belvárosban található régi mozi épületben kereskedelmi, szolgáltató és lakó funkciók kialakítása, magánbefektetők bevonásával A projekt helyszíne (hrsz.) Városi Élelmiszerpiac Érintett helyrajzi számok: 980/5 Egressy tér 5 Érintett helyrajzi számok: 1111/44 Fejlesztő szervezet Becsült beruházási költség (nettó m Ft) Előkészítettség A megvalósítás tervezett kezdete és vége Alfi-Ker Kft. 1100 m Ft Előkészítés alatt 2009. III. n. év Később bevonandó magánbefektető 800 mft Előkészítés alatt 2012. III. n. év 2010. IV. n. év 2013. IV. n. év Projekt neve Piac rehabilitáció II. szakasz (az ÉMOP pályázaton kívüli fejlesztések) Tevékenység típusa Gazdasági Finanszírozó strukturális alap - Projekt rövid leírása A városi élelmiszerpiac megújítása kiskereskedelmi üzletek kialakítása Projekt helyszíne Kazincbarcika Városi Élelmiszerpiac, Hrsz: 980/5 Megvalósító szervezet megnevezése Alfi-Ker Kft. Partner - Partner szerepe - Célcsoport bemutatása Város és a térség lakossága Megvalósítás tervezett kezdete 2009 III. félév Megvalósítás tervezett vége 2011. IV. félév Tervezett teljes költségvetés 1360 millió Ft Egyéb önkormányzati fejlesztések Kazincbarcika Város Önkormányzata az akcióterületen és annak közvetlen közelében több fejlesztést is tervez a város. A tervezett fejlesztések közül számos szorosan kapcsolódik az Egressy út és a kapcsolódó terek rehabilitációja projekthez. A tervezett beruházások különböző megvalósítási szinten állnak. Az Egressy Béni út jelenleg tervezett forgalomcsillapításával az utcán jelenleg átmenő forgalom tehermentesítése szükséges. A tervek szerint a forgalom az akcióterületet szegélyező utcákra kerül elterelésre, ezen utcák megerősítése és a szükséges parkoló-kapacitás kiépítése szükséges. A keleti gyűjtőút kialakításának projektje ÉMOP támogatásban részesült, a kivitelezési tevékenységek közbeszereztetése folyamatban van. Szintén a közlekedési fejlesztéseket szolgálja a Mátyás Király út fejlesztése. A Mátyás Király utat érinti a jelenleg támogatási szerződés megkötése alatt álló kerékpárút fejlesztés is. Az Egressy Béni út tehermentesítésének érdekében megerősítésre kerül az akcióterületet keletről szegélyező Építők útja aszfaltburkolata is. 75

Az önkormányzat két pályázat keretében valósítja meg a Városháza épületének megújítását. A fejlesztések közül a teljes körű akadálymentesítés megvalósult, az épület energiaracionalizálásának megvalósítása pályázati elbírálás szakaszában van. A fejlesztések célja a város és a térség lakosságának minőségi környezetben történő kiszolgálása. A szintén az akcióterületen található Ságvári Gimnázium akadálymentesítése, és a Kazincbarcikai Összevont Óvodák Napsugár Tagóvoda konyha és kapcsolódó helyiségek felújítása is a tervezett beruházások között szerepel. Megvalósult fejlesztések: Projekt neve Polgármesteri Hivatal, Fő tér 4. sz. alatti, központi épületének teljeskörű, külső és belső akadálymentesítése Tevékenység típusa Közszféra funkciót erősítő Finanszírozó strukturális alap ERFA Projekt helyszíne Kazincbarcika Fő tér 4. Hrsz.: 1132/5 Pályázó szervezet megnevezése Kazincbarcika Város Önkormányzata Célcsoport bemutatása Kazincbarcika és térségének lakossága Megvalósítás kezdete 2009. II. negyedév Megvalósítás tervezett vége 2009. IV. negyedév Tervezett teljes költségvetés Bruttó:80 mft Megvalósítás alatt lévő pályázatok: Projekt neve Projekt státusza Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Az Építők útja útburkolatának felújítása Kazincbarcikán A közbeszerzési eljárás lezárult Városi funkciókat erősítő ERFA Építők útja, Kazincbarcika Város Önkormányzata Az akcióterület, továbbá a város és térségének lakossága 2010. II. NEGYEDÉV 2010. III. NEGYEDÉV Bruttó 33 mft 76

Projekt neve Projekt státusza Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés A Mátyás király út, útburkolat felújítása Kazincbarcikán A közbeszerzési eljárás lezárult Városi funkciókat erősítő ERFA Mátyás Király Út Kazincbarcika Város Önkormányzata Az akcióterület, továbbá a város és térségének lakossága 2010. II. NEGYEDÉV 2011. III. NEGYEDÉV bruttó 36 mft Projekt neve Projekt státusza Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Kazincbarcikai kerékpárút hálózat bővítés fejlesztése Támogatási szerződéskötés alatt Városi funkciókat erősítő ERFA Mátyás Király Út Kazincbarcika Város Önkormányzata Az akcióterület, továbbá a város és térségének lakossága 2010. III. NEGYEDÉV 2011. IV. NEGYEDÉV bruttó 177 mft Projekt neve Projekt státusza Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Célcsoport bemutatása Megvalósítás kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Keleti gyűjtőút megépítése Közbeszerzési eljárás alatt Városi funkciókat erősítő ERFA A gyűjtőút az Egressy út és Jószerencsét út kereszteződéséből indul délkelet felé, bekanyarodik a Fő tér irányába, majd a Mátyás király út érintésével visszavezet a Fő tér déli oldalán lévő társasházak mögé, tovább halad az Egressy Béni út keleti oldalán álló épületek mögött a Gyermekek útján a Mátyás király utcai csatlakozásig Kazincbarcika Város Önkormányzata Az akcióterület, a város és térségének lakossága 2010. MÁJUS 2010. SZEPTEMBER bruttó 270 mft 77

Projekt neve A Ságvári Endre Gimnázium épületének akadálymentesítése Projekt státusza Közbeszerzési eljárás alatt Tevékenység típusa Közösségi funkciót erősítő Finanszírozó strukturális alap ERFA Projekt helyszíne Kazincbarcika, Jó szerencsét u. 2. Hrsz.: 1096 Pályázó szervezet megnevezése Kazincbarcika Város Önkormányzata Célcsoport bemutatása Kazincbarcika és térségének középiskolás korú tanulói, tanárai, az iskola használói Megvalósítás tervezett kezdete 2010. II. negyedév Megvalósítás tervezett vége 2010. III. negyedév Tervezett teljes költségvetés Bruttó: 49,5 mft Projekt neve Projekt státusza Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Célcsoport bemutatása Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Kazincbarcikai Összevont Óvodák Napsugár Tagóvoda konyha és kapcsolódó helyiségek felújítása Megvalósítás alatt Közösségi funkciót erősítő ERFA tervezés alatt Kazincbarcika Város Önkormányzata Az intézménybe felvételt nyert gyerekek, valamint a dolgozók 2010. II.. negyedév 2010. III. negyedév bruttó 26 mft Projekt neve Energetikai fejlesztés és közvilágítás Polgármesteri Hivatal tárgyban Projekt státusza Támogatási szerződéskötés alatt Tevékenység típusa Közösségi funkciót erősítő Finanszírozó strukturális alap KEOP Projekt helyszíne Kazincbarcika Fő tér 4. Hrsz.: 1132/5 Pályázó szervezet megnevezése Kazincbarcika Város Önkormányzata Célcsoport bemutatása Kazincbarcika és térségének Megvalósítás tervezett kezdete 2010. II. negyedév Megvalósítás tervezett vége 2010. IV. negyedév Tervezett teljes költségvetés Bruttó: 111 mft 78

Az Akcióterület közvetlen közelében elhelyezkedő, tervezett beruházás ok Az akcióterület közvetlen szomszédságában található autóbuszpályaudvar korszerűsítése, akadálymentesítése a közeljövőben esedékes, a beruházás előzetes költségvetése 300 millió forint. A fejlesztések között korszerű váróterem és utasforgalmi tájékoztatás kiépítése kerül megvalósításra támogatási források bevonásával. A BORSOD Volán benyújtotta pályázatát az ÉMOP megfelelő kiírására, elbírálása folyamatban van. Szintén az akcióterületen kívül valósul meg a Kazincbarcika Jószerencsét út Mátyás király út körforgalmú csomópont kiépítése, amely a közúti fejlesztések fejlesztését, és a városközpont tehermentesítését szolgálja. Projekt neve Projekt státusza Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt rövid leírása Autóbusz pályaudvar fejlesztése A benyújtott pályázat elbírálás alatt Városi funkciót erősítő ERFA Váróterem, kiszolgáló helyiségek, utas tájékoztatás, kapcsolódó köztér és útfejlesztések, akadálymentesítés Projekt helyszíne Városi Autóbusz pályaudvar Hrsz.: 624 Pályázó szervezet megnevezése Borsod Volán Zrt. Partner Kazincbarcika Város Önkormányzata Partner szerepe A projektgazda támogatása a projekt előkészítésében Célcsoport bemutatása Kazincbarcika és térségének lakossága Megvalósítás tervezett kezdete 2010. I. negyedév Megvalósítás tervezett vége 2010. IV. negyedév Tervezett teljes költségvetés Bruttó: 300 mft Projekt neve Tevékenység típusa Finanszírozó strukturális alap Projekt helyszíne Pályázó szervezet megnevezése Célcsoport bemutatása Megvalósítás kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés Kazincbarcika Jószerencsét út Mátyás király út körforgalmú csomópont kiépítése Városi funkciókat erősítő ERFA Mátyás Király út és Jószerencsét út kereszteződésében Kazincbarcika Város Önkormányzata Kazincbarcika és térségének lakossága 2009. III. NEGYEDÉV 2009. IV NEGYEDÉV bruttó 60 mft A célok elérést szolgáló beavatkozások logikai kapcsolata A tervezett fejlesztések egyik közös célja a városközpont megújítása. A megújítás mögött álló koncepció lényege, hogy a környezet megújításának társadalmi és gazdasági hatásai erősítik a város térségi szerepkörét, elősegítik a településen a helyi vállalkozók megerősödését, ezáltal stabilizálódik a foglalkoztatási helyzet. A városközpont megújítása több beavatkozást igénylő komplex feladat. A fejlesztések első köre a közterületek megújítása, a városi közösségi tér kialakítása. Ezt a célt 79

szolgálja a jelenlegi EMOP pályázat keretében megvalósuló Egressy út és a kapcsolódó terek rehabilitációja, a helyi védettséget élvező épületek homlokzatának és a további zöldterületek, közterületek felújítása. A területen megvalósuló magánbefektetések javítják a kereskedelmi- üzleti szolgáltatási funkciókat, illetve a leromlott állapotú épületek megújításával javítják a településképet. Az épített környezet megújításán túl intézményüzemeltetési racionalizálási célú az Ügyfélközpont - Szolgáltató Ház, a Városháza és a Ságvári Gimnázium komplex felújítása. A fejlesztések várhatóan hatással lesznek a városközpont már jelenleg is megterhelt közlekedési helyzetére. Ezért szükséges a tehermentesítő utak, kerékpárutak mellett a parkolók kialakítása és a forgalomcsillapítás bevezetése a területen. Szintén a koncepció része az autóbusz pályaudvar felújításával a közösségi közlekedés erősítése. A beavatkozások következtében elkezdődik egy olyan folyamat, amely megindítja a terület ingatlanjainak felértékelődését, és érdekeltté teszi további magánbefektetők megjelenését. A megújított közterületeknek köszönhetően a Városközpont közösségi tér funkciót szerez. Ez megnöveli a forgalmat és javítja a helyi vállalkozók versenyképességét. Az összefoglaló táblázatban zöld színnel jelöltük a konkrét tervek szerinti, sárgával a becsült ütemezési időtávokat. 80

Összefoglaló táblázat a beavatkozások kapcsolatáról Beavatkozás típusa Projekt neve Megvalósítás feltétele EMOP rehabilitációs 1. Az Egressy Béni út és a kapcsolódó terek rehabilitációja 8, 11, 12, 14 EMOP rehabilitációs 2. Ügyfélközpont- Szolgáltató ház kialakítása 1. EMOP rehabilitációs 3. A Piac rehabilitációja, EMOP rehabilitációs 4. Közösség építő akciók 1. 2. EMOP rehabilitációs 5. Közterület fejlesztési akciók 1. EMOP rehabilitációs 6. Foglalkoztatási Akció 1. EMOP rehabilitációs 7. Városmarketing akciók 1. 2. Közszféra projektjei 8. Kazincbarcika Jószerencsét út Mátyás király út körforgalmú csomópont kiépítése Magánszféra projektjei 9. Polgármesteri Hivatal, Fő tér 4. sz. alatti, központi épületének teljeskörű, 1. külső és belső akadálymentesítése Magánszféra projektjei 10. Piac rehabilitáció II. szakasz 3. Közszféra projektjei 11. Az Építők útja útburkolatának felújítása Kazincbarcikán Közszféra projektjei 12. A Mátyás király út, útburkolat felújítása Kazincbarcikán Közszféra projektjei 13. Kerékpárút fejlesztések 1. 12. Közszféra projektjei 14. Keleti gyűjtőút megépítése 1. 11, 12. Közszféra projektjei 15. A Ságvári Gimnázium fejlesztése Közszféra projektjei 16. Kazincbarcikai Összevont Óvodák Napsugár Tagóvoda konyha és kapcsolódó helyiségek felújítása Közszféra projektjei 17. Energetikai fejlesztés és közvilágítás Polgármesteri Hivatal tárgyban 9. Magánszféra projektjei 18 Autóbusz pályaudvar fejlesztése 1. 11, 12, 14 2008 2009 2010 2011 2012 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 81

A fejlesztések térképvázlaton történő bemutatása 82

V.5. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ Kazincbarcika teljes lakosságának, mint célcsoportnak a jellemzése: Jelenleg Kazincbarcika lakónépessége 30.986 főt számlál, amely az 1990-es évhez (35.692 fő) képest mintegy 13,19 %-os csökkenést mutat a város népességszámában. Bár a város összességében nem tekinthető elöregedettnek, de a fiatalok elköltözési hullámával az elöregedési folyamatok elindultak. A népességszám csökkenésében a természetes demográfiai fogyásnál jelentősebb szerepe van az elvándorlásnak. Ez a tendencia már évtizedek óta megfigyelhető, és különösen a fiatalabb (20-40 év közötti) korosztályra jellemző, és az elvándorlók iskolai végzettsége magasabb a városi átlagnál, ami szintén veszélyes tendencia. A város negatív vándorlási egyenleggel jellemezhető. A vándorlási különbözet erősen függ a városban lakók életkörülményeitől és ezen belül a munkalehetőségek változásától. Kazincbarcikára kétirányú vándorlás a jellemző, a képzett, munkaképes korosztály a városból a szomszédos, élhetőbb településekre költözik (pl. Sajóivánka), míg a roma lakosság a könnyebb megélhetés reményében Kazincbarcikára vándorol. Kazincbarcikát a rendszerváltástól kezdve a foglalkoztatás, a gazdasági aktivitás drámai csökkenése, és a munkanélküliség ugrásszerű növekedése jellemezte. A piacgazdaságra való áttérés legnagyobb vesztesei a 8 osztályt vagy kevesebbet végzettek voltak, nagyrészük a roma etnikumhoz tartozott. A népességen belül a foglalkoztatottak aránya az utóbbi közel 15 évben drasztikusan lecsökkent, a népesség mindössze egyharmada, tehát a 32.356 fős lakosságból csupán 10.907 fő foglalkoztatása megoldott. A Kazincbarcikán élő mintegy 10-12 ezer háztartás életkörülményeit alapvetően befolyásolják a helyi nominál és reál-jövedelmi viszonyok. A helyi jövedelmek átlagosan 22-25 %-kal maradnak az országos átlag alatt, ezzel szemben a megélhetési költségek mindössze 8-10%-kal alacsonyabbak az országos átlagnál. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a településrészen meghaladja a 3,81 %-ot (1168 fő), azaz minden 25. kazincbarcikai lakos megélhetésének forrása a szociális ellátó rendszer. 83

Kazincbarcika lakossága, mint célcsoport igényei: KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV 2008 április 12-22 között kérdőíves lekérdezést folytattunk Kazincbarcikán. A kérdőíveket 242-en töltötték ki. A kérdőívek többsége papírlapon érkezett (165 db), 74 db-ot interneten keresztül jutattak el hozzánk. A kérdőívekre választ adók többsége bizakodó, háromnegyedük válasza szerint van lehetőség a településen jobb életkörülmények között élni. A többség minden probléma ellenére pozitívan látja a város jövőjét. Azok átlagéletkora alacsonyabb (46 év), akik szerint nincs kilátás a jobb körülményekre. Meg lehet állapítani, hogy a fiatalok sokkal pesszimistábbak az életkörülményeik javulásával kapcsolatban. Az idős, nyugdíjas korosztály optimistábban látja a város jövőjét. Az alábbi ábrán látható a válaszadók véleménye a problémák fontossági sorrendjéről, a legfontosabbnak a munkahelyteremtést a legkevésbé fontosnak a kulturális, szabadidős lehetőségek bővítését tartják. Az alábbi ábrán látható a lakosság véleményének megoszlása az akcióterületeken megvalósuló fejlesztésekről. 84

A Belvárost érintő kérdések közül a válaszadók a közterek, parkok megújítását tartották a legfontosabb feladatnak (3,8). Mindezek mellett az egyéb kategóriában sokan jelezték azt a problémát, hogy kevés a szelektív szemétgyűjtési lehetőség, illetve azt, hogy a meglévő szemetes konténerek lehetővé teszik, hogy kukázzanak. A közterületen hiányolják a válaszadók a padokat, a nyilvános illemhelyeket. A Belváros parkolási gondjainak megoldását is fontosnak tartják. Szintén hangsúlyos az épületek, üzletek képének egységesítése. A válaszadók közepesen fontosnak tartják, hogy hivatali ügyeiket egyszerűbben, gyorsabban és egy helyen tudják intézni. A vállalkozásokkal kapcsolatos ügyintézés már nem annyira hangsúlyos probléma számukra. A kérdőívekre adott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a közterek megújítását akcióterülettől függetlenül támogatják a válaszadók. Azt is fontosnak tartják, hogy a felújított területeket a munkák befejeztével is tiszták és ápoltak maradjanak. Az üzletek, boltokkal kapcsolatban egységesen el lehet mondani, hogy fontosnak tartják a megjelenés egységesítését. A lakossági fórumon jelentős számban képviseltették magukat az akcióterületen kiskereskedelmi egységet üzemeltető vállalkozók. Véleményük szerint a versenyképességüket jelentősen fokozná a Belváros pezsgő életének fenntartása, fokozása. Fontosnak tartják a közlekedés terén tervezett változásokat, a Belváros parkolóhelyzetének megoldását, az üzletek jó megközelítését és az árufeltöltés feltételeinek megteremtését. 85

A Városközpont lakossága, mint célcsoport jellemzése: KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV Az akcióterületen élő lakónépesség a 2008-as évben 3230 fő, a város lakosságának több, mint 10%-a. A korösszetétel tekintetében a városrész elöregedett, mivel ide költöztek be legelőször az 50-es évek letelepítési hullámában, valamint a fiatalabb, mobilis korosztály elköltözött a központból. Iskolázottság tekintetében magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A jövedelmi helyzet szerint a városi átlaghoz képest a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya magas, az itt élő aktív korúak mintegy felének nincs munkaviszonya. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas aránya (1/5-e) az aktív korúakon belül jelentősen magasabb a városi mutatónál ami szintén a terület hátrányos szociális viszonyait tükrözi. A Városközpont lakossága, mint célcsoport igényei: A kérdőíves felmérések, a lakossági fórumok alapján a területen élők szerint Kazincbarcika egészére tekintve a legfontosabb fejlesztendő terület a munkahelyekhez kapcsolódik. A területen alacsony a foglalkoztatottak aránya, ez érzékenyen érinti a megkérdezetteket. A második és harmadik helyen a lakókörnyezet fejlesztésére tartanak igényt, a lakóépületek felújításával és az infrastrukturális adottságok javításával. A terület az új Kazincbarcika legrégebben betelepült részeinek, az itt élők számára szimbolikus épületek állapotának rendbetétele fontos igény. A lakossági fórumokon megfogalmazottak egybecsengenek a kérdőíves lekérdezés eredményeivel. Speciálisan a Belváros városrész esetében az akcióterület lakossága legfontosabbnak a közterületek megújítását, az épületek homlokzatának felújítását tartották. A kérdőívben magas értékkel szerepelt még az önkormányzati, illetve a közszolgáltatói ügyintézés megújítása. Mind a kérdőívek, mind a lakossági fórumokon előkerült a közlekedés helyzete. A parkolási lehetőségek nem megoldottak, a város egykori főutcája már nem tudja betölteni a szerepét. A lakossági fórumon többször is megfogalmazódott, hogy a terület élhetetlenné vált, elsősorban a közlekedési helyzet romlása miatt. A lakossági fórumokon a résztvevők külön felhívták a figyelmet a közterületek állapotára, az intézményi ügyfélfogadás minőségére, kapacitáshiányára. 86

Speciális célcsoportok: Mozgáskorlátozottak: A városban mintegy 700 mozgáskorlátozott él. A lakossági általános igények a fogyatékosok esetében kifejezetten jelentkeznek a közterületi és az épület felújítások, a szabványos akadálymentesítések alkalmazása. A jelenlegi állapotok nem megfelelőek, sok szolgáltatási egység, intézmény elérhetetlen számukra. Az Egressy Béni út és a kapcsolódó terek rehabilitációja keretében kiépített elemek akadálymentesítése megvalósul, az Ügyfélközpont és Szoláltató Ház, illetve a Piac területe teljes mértékben akadálymentesített lesz. Fiatalok: Az akcióterületen a fiatal korcsoport aránya alacsonyabb, mint a város többi területén. Ennek oka, hogy a más városokban felsőoktatási intézményben végzett fiatalok nem térnek vissza a városba. A városközpont nem vonzó, nincsenek közösségi terek, más területeken jobbak az életkörülmények. A fiatalok számára fontos igény a munkalehetőségek, a szolgáltatások és a lakáskörülmények. Az Egressy Béni út és a kapcsolódó terek rehabilitációja keretében kiépített elemek javítják az épített környezet állapotát, a területen meglévőingatlanok értékét. A beruházás első lépcsője a terület teljes, lakóházakra is kiterjedő fejlesztésének. Ugyanakkor a belváros a fiatalok által sokat látogatott hely, kedvelt szórakozási helyszín is ezért fontos területe lehet nevelési, szemléletformálási akcióknak. Romák: Az akcióterületen kisebb roma közösség él a Jókai téren. A romák számára a városrész lakosságára jellemző igényeken túl fontos a kulturális különbségek áthidalása, és az előítéletek megszüntetése. Speciális problémát jelent a város roma közösségének belső megosztottsága is. Az akcióterületi terv keretében a romák problémáinak megoldását a Közösségfejlesztési akciók keretében megvalósuló tolerancia program, és a roma művészek kulturális bemutatkozásával kívánjuk elérni. A foglalkoztatási program keretében a helyi romáknak lehetőségük lesz új kompetenciák elsajátítására. Helyi vállalkozók, kiskereskedők Az akcióterületen 147 kiskereskedelmi egység található. A városon belül itt koncentrálódnak a ruházati jellegű butikok, speciális árukészlettel rendelkező egyedi boltok. A boltok jellemzően az Egressy Béni út és a kapcsolódó terek magasföldszintjén helyezkednek el. A helyi kisvállalkozóknak az utóbbi években speciális problémával kell szembenézniük, a 87

bevásárlóközpontok középvárosokban történő megjelenésével, amely komoly konkurenciát jelent számukra. A kiskereskedők versenyképesség megőrzését és a vásárlók számának növekedését a közterületek megújításától remélik. Az Egressy Béni út és a kapcsolódó terek rehabilitációja keretében kiépített teraszrendszer a boltok látogatottságát javítja. A Piac rehabilitációja biztosítja a kereskedők részére a kulturált árusítás lehetőségét. Szolgáltatóház felújításának indokoltsága, kihasználtsága: A felújított, átalakított épületbe az alábbi önkormányzati egységek, illetve APEH és Megyei Egészségbiztosítási Pénztár irodák költöznek be az ügyfelek hatékonyabb, kulturáltabb kiszolgálásának érdekében. A Polgármesteri Hivatal kapacitásai már rég nem biztosítják a hivatal működéséhez szükséges tereket, irodai elhelyezést, és ügyfélszolgálati, okmányirodai feladatok ellátásának körülményeit. Ennek eredményeként kellett az Adócsoportot 9 fővel szükségmegoldásként mintegy 100 m2-en, bár központi helyen, de az épületen kívül elhelyezni (Fő tér 35.), továbbá a Polgármesteri Hivatal B épületébe (Fő tér 39.) költöztetni a Szociális és Gyermekvédelmi osztályt, Gyámhivatalt és a Közterület Felügyeletet összesen 29 fővel. Ennek ellenére a zsúfoltság olyan méreteket öltött a Polgármesteri Hivatal épületében, amely a munkatársak hatékonyságát, a munkamorált is jelentősen rontja. Irodánként gyakran 3, olykor négy munkatárs is dolgozik, ami nyáron szinte elviselhetetlen körülményeket teremt. Nehezíti a helyzetet a raktári kapacitások hiánya, az iratok hozzáférhetősége, visszakereshetősége is jelentősen romlott. Az ügyfelek szempontjából is rendkívül kényelmetlen az elhelyezés, a várakozás a szűk folyosókon, a lépcsőházzal egy légtérben lévő előtérben lehetséges, nem biztosíthatóak a kulturált várakozás feltételei, megfelelő székmennyiség, ruhatár, levegőztetés, ami különösen a nyári hónapokban növeli az ügyfelek türelmetlenségét. A 321 m2-es irodai alapterületen dolgozó ügyfélszolgálatos dolgozók évente 31000 ügyfélmegkeresést kezelnek. Az okmányiroda tulajdonképp a korábbi tanácsteremben működik a fent vázolt körülmények között. Átköltözésével a tanácsterem funkciót, amelynek hiányát az emeleti jóval kisebb tanácsterem vette át, ismét be tudja tölteni, megfelelő helyszínt biztosítva a testületi üléseknek, ünnepélyes összejöveteleknek. A több épületben történő elhelyezés a kényelmetlenségek, kevésbé hatékony munkaszervezés, a közlekedésből fakadó munkaidő veszteségek mellett az üzemeltetési, és dologi költségek növekedését is magában hordozza (pl. belső posta, takarítás, őrzés költségei, karbantartási 88

költségek). Az új épület mindezekre megoldást jelent, optimális munkavégzési feltételeket biztosít, illetve a szolgáltatásokat igénybe vevő lakosság számára is megteremti a XXI. századi kulturált ügyintézés lehetőségét. Az APEH, MEP iroda épületben történő kialakításával, esetleges egyéb szolgáltatók, illetve civil szervezetek jelenlétével a lakosság ügyintézésre fordított ideje csökken, illetve maga az ügyintézés egyszerűsödik növelve a lakossági elégedettséget is. Az APEH iroda jelenleg heti három alkalommal fogadja az ügyfeleket, a beköltözés során a hét öt napján lesz nyitva. A jelenlegi éves ügyfélforgalom mértéke (10 000) a becslések szerint 12-14000-re is emelkedhet. A dolgozók elhelyezését, az irodák, ügyfélszolgálati terek kialakítását az épület adottságain kívül az egyes osztályokon folyó munka jellege is meghatározta. Ennek megfelelően a népesség-nyilvántartási és a gépjármű ügyintézés esetén nagy, 6-7 ügyintézői asztal elhelyezésére alkalmas tereket terveztünk, míg a szociális és gyermekvédelmi ügyintézők az ügykezelés bizalmas, időnként elhúzódó volta miatt külön-külön irodát kapnak. Az épületben megteremtődött annak lehetősége, hogy a költöző egységek osztályvezetői külön irodába kerüljenek, illetve megfelelő kapacitású irattári helyiségek is elősegítik a hatékony munkát (iratok helyben történő elhelyezése, egyszerű kereshetősége). A volt tornatermi épületszárnyat monolit vb. födém beépítésével kétszintessé tesszük, ezzel növelve az épületben meglévő iroda illetve tároló kapacitásokat. Így nyílik meg a lehetőség a teljes adócsoport elhelyezésére a szükséges kiszolgálóhelyiségek biztosítása mellett (dohányzó, teakonyha és női dolgozói vizes-blokk). Közterület fejlesztések indokoltsága: Egressy Béni út Kazincbarcika főutcája, még az ötvenes évek elején, tudatos várostervezési elképzelések mentén épült ki. A lakó-, a gazdasági- és igazgatási célú építményeivel és a közkerti funkciókat is ellátó közterületeivel a város leglátogatottabb része, ahol felélénkült a gyalogos forgalom, megnőtt az igény különösen a kereskedelmi és szolgáltató egységek közelében, a rövidebb és hosszabbidejű tartózkodásra, a korzózásra is. A közúti és gyalogos forgalmi rendben lassan a mellérendeltségi viszony kezd kialakulni. Olyan új környezetminőség megteremtése, indokolt, amely alkalmazkodva a fenti folyamatokhoz, föloldja az elhanyagoltság érzetét és növeli a zöldterület nagyságát. 89

Az utca jelenleg kétirányú forgalmat bonyolít, a lakóépületek földszintjén, mindkét oldalon, az utca teljes hosszában kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatók találhatók. Ennek megfelelően a forgalom igen jelentős, a korlátozottan rendelkezésre álló parkolóhelyek nem biztosítják a szükséges kapacitásokat. A főutca és kapcsolódó terek kialakításánál, azok kereskedelmi, szolgáltató és közösségi funkciói miatt elsősorban a gyalogosforgalmi, a közösségi igényeket kell figyelembe venni. Másik aspektus az üzletekhez kapcsolódó áruszállítás biztosítása korlátozott behajtással védve a sétálóutca funkciót. A lakossági felmérés értékelése (lásd V.3 fejezet) egyértelműen jelzi a lakosság igényét a város köztereinek megújítása iránt. A hajdani bányászváros jogos igénye, hogy a XXI. századhoz méltó belvárossal rendelkezzen, ehhez adottságai mindenképpen megvannak; tágas terek, főutca, köztéri szobrok, nagy kiterjedésű zöldterületek, nyüzsgő belváros. Azonban a felújítás hiánya rányomja bélyegét a terek hangulatára, használhatóságára; az elavult, igénytelen mikroarchitektúra elemek, működésképtelen kutak, a zöldfelületek elhanyagoltsága, a korszerűtlen, sérült burkolatok műszaki, városrendezési illetve forgalomszervezés szempontból is teljes mértékben indokolják az akcióterület műszaki rehabilitációját. A fejlesztések eredményeként a közterek városi, kereskedelmi, közösségi funkciói megerősödnek, a térhasználat optimálisság válik, mindezek eredményeként a lakosság életminősége javul, helyi kötődése erősödik, a közösséghez tartozás élménye új értelmet kap. (Ne feledjük, hogy ennek itt hagyományai vannak, az egyes háztömbök lakói a közös munkahely, hasonló életvitel, értékrend miatt szoros kapcsolatokat ápoltak, szabadidejükben rendszeresek voltak együtt, ez iránti nosztalgia az idősebbekben erősen él.). A város lakosságmegtartó ereje mindenképp nő, az ingatlanok felértékelődnek. Csökken a zsúfoltság, a tehermentesítő út megépítésével a gépkocsiforgalom átterelődik, a terek ismét a közösségi élet központjává, fiatalok találkozóhelyévé, szabadidős tevékenységek színterévé válhatnak. 90

V.6. A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE Az akcióterület rehabilitációs projektjeinek megvalósítási szakasza 2010 első negyedévében kezdődnek, és 2012 második negyedévében zárulnak. A főbb tevékenységtípusokra vonatkozóan az összesített GANTT diagramokat havi bontásban a következő ábra mutatják be. Tevékenység megnevezése Megvalósítás kezdete 200 9 év 12. hó 01. hó 02. hó 03. hó 04. hó 05. hó 2010 év 2011 év 2012 év 06. hó 07. hó 08. hó 09. hó 10. hó 11. hó 12. hó 01. hó 02. hó 03. hó 04. hó 05. hó 06. hó 07. hó 08. hó 09. hó 10. hó 11. hó 12. hó 01. hó 02. hó 03. hó 04. hó 05. hó 06. hó 07. hó A megvalósítás záró dátuma ) 1. A 2. fordulós pályázat 2010.02.12 2010.02.30 benyújtása 2. Hiánypótlás, pályázat 2010.03.01 2010.03.20 befogadása 3. Kiértesítés kézhezvétele 2010.03.21 2009.04.30 az értékelést követő támogató döntésről 4. Támogatási Szerződés 2009.05.01 2010.06.30 előkészítése, megkötése 5. Megvalósításhoz 2010.03.08 2010.06.30 kapcsolódó közbeszerzési eljárások lefolytatása, szolgáltatók kiválasztása 6. Projekt megvalósítás 2010.07.01 2012.06.30 7. Szerződéskötés: 2010.07.15 2010.08.31 kivitelező, szolgáltatók megbízása 8.0 Területelőkészítés 2010.07.16 2010.08.31 (8.1+8.2 tevékenységeknél) 8.1 Egressy Béni út és a 2010.07.16 2010.12.30 kapcsolódó terek rehabilitációja 8.2 Ügyfélközpont és 2010.07.16 2011.07.31 Szolgáltatóház létrehozása funkcióváltással 8.3 Piaccsarnok 2009.09.01 2011.07.31 fejlesztése" beruházásrész: bekötőút felújítása és a telken belüli parkolók kialakítása 8.4 ESZA programok 2010.08.01 2012.03.31 Közösségépítő akciók 2010.08.01 2012.03.31 Közterület-fejlesztési akciók 2011.04.01 2011.10.30 Foglalkoztatási akció 2010.08.01 2012.03.30 8.5 Városmarketing 2010.08.01 2012.03.30 9. Projekt nyilvánossági 2010.07.01 2012.04.30 feladatok 10. Projektmenedzsment 2010.05.01 2012.06.30 11. Projektzárás (ZPEJ, pénzügyi elszámolás, záró kifizetési kérelem) 2012.05.01 2012.06.30 91

V.7. PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK BEMUTATÁSA A partnerségi egyeztetések a tervezés teljes időszakában folyamatosan történtek. Interjúkat készítettünk a település és a célcsoportok meghatározó, kompetens vezetőivel, szakértőivel Az interjúk során információkat gyűjtöttünk be a célcsoportok helyzetéről, igényeiről. Az interjúk listáját a következő táblázat ismerteti: Sorsz ám Név Szervezet Téma Időpont 1 Fekete Sándor ügyvezető Arborétum Kht 2 Szatmáriné Szabó Erzsébet elnök Kereskedelmi és Iparkamara 3 Unterer János igazgató Irinyi János SZKI 4 Tomkóné Kiss Mária elnök 5 6 7 Molekné Kőrösi Beatrix könyvtárvezető Fábián Zoltán kistérségi megbízott Székelyné Varga Mária Többcélú Kistérségi Társulás irodavezetője Lizák János asszisztens 8 Vilmos Róbert helyettes vezető 9 Dienes Mária elnök 10 Csóra György elnök 11 Nagy Elemér CKÖ elnök 12 13 14 15 Berentés András műszaki és kezelési vezető; Lőrincz József ingatlanközvetítési irodavezető Untenerné Molnár Ágnes, Intézményirányító osztály vezető Boros Béla Elnök-igazgató Lukács Zsolt Állomásvezető Kazincbarcikai Mozgáskorlátozottak Egyesülete Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sportközpont NORDA Kazincbarcikai Többcélú Kistérségi Társulás Kazincbarcika, Munkaügyi Központ Kazincbarcikai Egyesületek Fóruma Közbiztonsági Egyesület Cigány Kisebbségi Önkormányzat Timpanon Kft. Kazincbarcika Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Zrt. Borsod Volán 16 Hudák József ÉRV Zrt. Arborétum Kht. tevékenysége Kazincbarcikán A gazdasági szervezetek Kazincbarcikán A szakközépiskola szerepe Kazincbarcikán Mozgáskorlátozottak, civil szféra helyzete a településen Az EBKKS szerepe és a kulturális élet Kazincbarcikán A fejlesztések szerepe Kazincbarcikán és térségében A város szerepe a településhálózatban, város, régió lehetőségei, gazdaságfejlesztés foglalkoztatottság, munkaerőpiaci problémák Civilek szerepe a város életében Közbiztonsági helyzet Helyzetelemzés Ingatlanpiac, iparosított technológiával épült lakóépületek az akcióterületeken, tulajdonviszonyok, lakásállomány Intézményi ellátottság a városban A város hulladékgazdálkodásával kapcsolatos kérdések megbeszélése A város járatsűrűségével kapcsolatos kérdések egyeztetése Ivó és szennyvízellátással kapcsolatos információk egyeztetése A város közbiztonsági kérdéseivel kapcsolatos problémák felmérése Távhőszolgáltatással kapcsolatos információk begyűjtése 2008. március 11. 2008. március 11. 2008. március 11. 2008. március 11. 2008. március 11. 2008. március 11. 2008. március 11. 2008. március 11. 2008. március 11. 2008. március 11. 2008. március 11 2008. március 20. 2008. március 20. 2008.március 20. 2008 március 20. 2008.március 20. 17 Toldi Tóth Gábor 2008.március Rendőrség Kapitány helyettes 20. 18 Balla Zoltán 2008.március Kazinc Távhő Kft. Divízióvezető 20. 19 Munkaügyi Központ Munkaügyi adatok trendek 2008. április 30 92

Az akcióterületi terv széleskörű tájékoztatás keretében vonta be a projekt elsődleges célcsoportját, Kazincbarcika lakosságát. A kommunikáció a helyi média csatornáin, fórumokon, kérdőíves megkérdezésen és mélyinterjúkon keresztül történt. A lakosság irányába történő kommunikáció a Partnerség a Városért nevet viselte, a csatornák a következők voltak: A Mozaik c. helyi újság, megjelenik 11 500 példányban A Kazincbarcikai Városi Televízió (KVTV) adása Kazincbarcikán elérhető 12 000 háztartásban A Rádió Top vételkörzete lefedi Kazincbarcika teljes területét Plakátok elhelyezése: 300 db Leírásokelhelyezése a város honlapján, helyi elektronikus sajtóban A kommunikáció a következő menetrenddel került megvalósításra: Március 25-én a Mozaik c. helyi újság számában két oldal terjedelemben az Integrált Városfejlesztési Stratégiához kapcsolódó fejlesztésekről készült riport a tervezőkkel. Március 26-tól április 17-ig: a lakossági kérdőívekkel kapcsolatos reklámszpotok a elhelyezése a helyi elektronikus sajtóban: a KVTV-ben és a Rádió Top-ban. Április 3-án a projektet beharangozó stúdióbeszélgetés a KVTV Presszó c. magazinműsorában, valamint a Rádió top műsorában. Április 12. az IVS-sel kapcsolatos lakossági kérdőívek terjesztése 12 000 példányban Április 21. lakossági fórumokra szóló meghívó plakátok elhelyezése az érintett akcióterületeken. Április 22. tárgynyereménysorsolás a KVTV-ben a kérdőívek beküldői között. A kérdőíveket 242-en töltötték ki. A kérdőívek többsége papírlapon érkezett (165 db), 74 db-ot interneten keresztül jutattak el hozzánk. Április 24.-25 lakossági fórumok megtartása Április 25. Mozaik c. helyi lap Színes mozaik c. rovatában hír a lakossági fórumokról Április 25-én és április 28-án 18 órai kezdettel a KVTV Híradójában összefoglaló a lakossági fórumokról. Április 30. a helyi televízió 18.15-kor kezdődő A Hét Ügye c. műsorában riport a 93

fejlesztések által nyújtott lehetőségekről. KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV A fenti kommunikációs folyamat eredményeképpen számos információt nyertünk a célcsoportról és a fejlesztéskről alkotott véleményükről. A pályázat előzetes támogatásban részesítése utáni projektfejlesztés (II. forduló) során a partnerségi egyeztetések fókuszáltak és problémacentrikusakká váltak. A Projektgazda folyamatosan egyeztetett a pályázat megvalósításában részt vevő partnerekkel, és a tervezőkkel, havi rendszerességgel került sor megbeszélésekre, egyeztetésekre. 2009. november 10-én került sor a fejlesztések végleges állapotát bemutató lakossági fórumra. A fórumon megfogalmazottak alapján a lakossági igények alapján került sor a tervek véglegesítésére, amely folyamatban a közreműködő szervezet is aktívan részt vett. A projekt során felmerülő változtatási igények, szükségletek folyamatosan kerültek egyeztetésre a Közreműködő és az Irányító Hatósággal. 2009. január 13 Projektgazda projektfejlesztő-tervezői indító értekezlet 2009. február 12 Projektgazda projektfejlesztő - tervezői egyeztetés 2009. március 12 Projektgazda projektpartner projektfejlesztő - tervezői egyeztetés 2009.április.07. Projektgazda Közreműködő Szervezet egyeztetés 2009. június 17. Projektgazda - projektfejlesztői egyeztetés 2009. július.30 Projektgazda - projektfejlesztői egyeztetés 2009. szeptember 4. NFÜ ROP IH egyzetetés 2009. szeptember 22. Projektgazda projektfejlesztői tervezői egyeztetés 2009. szeptember 22. Projektgazda Közreműködő Szervezet egyeztetés 2009. szeptember 30. Partneri és tervezői egyeztetés 2009. november 02. Projektgazda - projektfejlesztői egyeztetés 2009. november 10 Lakossági fórum 2009. november 24 Projektgazda Közreműködő Szervezet egyeztetés 2009. december 01 Projektgazda projektfejlesztő megbeszélés 2010. február 10 Projektgazda projektfejlesztő megbeszélés 94

V.8. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI V.9. TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HATÁSOK Az új beruházásoknak köszönhetően új funkciók jönnek létre. Ezek a funkciók (közösségi tér, szolgáltató ház, nagybani piac) erősítik a város központi funkcióit, térségi vonzóerejét. A központi szerep, az új beruházások, felújított épületek és a fejlesztések elfogadását célzó akciók növelik a város lakosságának elégedettségét. A fejlesztések nyomán várható, hogy a város lakosságszámának csökkenése mérséklődik, vonzóbbá válik a fiatalabb (20-30 éves) korcsoportok számára, a lakosság elöregedési folyamata mérséklődik. A vonzóbb környezetnek köszönhetően várható a lakófunkció presztízsének emelkedése is, a városrész kedvezőtlen demográfiai folyamatai megállnak, a helyenként meglévő szociális bérlakások hosszútávon megszűnhetnek. A központi funkciók, térségi szerepkör növeli az akcióterület látogatottságát. A látogatottsággal növekedés várható a vendéglátóhelyek és kiskereskedelmi boltok forgalmában. A forgalom növekedésével nő a város iparűzési adó bevétele. A forgalom növekedésével a kiskereskedelmi egységek gazdasági helyzete stabilizálódik. A megerősödött gazdaság egységek foglalkoztatói képessége megnő. A közterületi fejlesztések következtében megújul a Városközpont környezetet, vonzóbbá válik, melynek következtében a lakás célú ingatlanok felértékelődnek. Az üzleti célú ingatlanok kihasználtsága megnő, mivel a területen jelenleg túlkínálat jellemző, nem várható a bérleti díjak és az árak jelentős emelkedése. A fejlesztések révén a lakosok jobban magukénak érzik a várost vagy városrészt, amely a korábbi identitástudat erősödéséhez, újjáéledéséhez vezet. A fejlesztések révén a lakosság elégedettsége a városvezetés munkájának elismerését jelenti majd. Az Ügyfélközpont - Szolgáltató Házban létrejövő szolgáltatások (okmányiroda, szociális, vállalkozói ügyintézés, szolgáltatók ügyfélközpontjai) egyszerűbbé és gyorsabbá teszi az ügyintézést, a közszolgáltatások színvonalasabbá válnak. Ezzel szintén nő a lakosság elégedettsége. A házban kap helyzet a város turisztikai és marketingirodája. A marketingiroda, valamint a városmarketing akcióknak köszönhetően javul a befektetői hajlandóság. Az új befektetők munkalehetőséget teremtenek, ami által nő az iparűzési adóbevétel és csökkennek a szociális terhek. A rehabilitált piac funkciói bővülnek, megjelenik a nagybani piac a kiskereskedelmi piac és a 95

kiskereskedelmi boltok mellett. Ezzel az új funkcióval nő a település központi szerepe, ami a megújított meglévő funkciók minőségjavulása mellett növeli a lakossági elégedettséget és a vásárlói forgalmat. A vásárlói forgalom növekedése a kereskedők üzleti biztonságának és gazdasági teljesítőképességük növekedésével jár, ami növeli a foglalkoztatási lehetőségeket. A fejlesztésekhez kapcsolódó társadalmi projektek közül a foglalkoztatási program segítségével 10 munkanélküli jut olyan kompetenciákhoz, amelyek segítségével el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. A foglakkoztatási kezdeményezés eredményeképpen a munkaerő hozzá tud járulni az Egressy Béni út projekt megvalósulásához, és csökkenti a munkanélküliséget. V.10. ESÉLYEGYENLŐSÉGI HATÁS A fejlesztések egyik célja a településen élő hátrányos helyzetű csoportok elégedettségének növelése. A beavatkozások kiemelt figyelmet fordítanak ezekre a csoportokra, amelyek esélyegyenlőségi hatását a fő csoportok szerint az alábbiakban mutatjuk be. Családbarát munkahelyi körülmények megteremtése, erősítése A családbarát környezet megteremtésének érdekében az Ügyfélszolgálat - Szolgáltató Ház fejlesztésénél több fejlesztés is megvalósul. Az akadálymentesítés a mozgásukban korlátozottak mellett a babakocsis szülők közlekedését is könnyíti. Kialakításra kerül az épületben pelenkázó, illetve a tervek között szerepel egy játszótér kialakítása az épület udvarán. A gyermeknevelést segítően egy foglalkoztató program megszervezésére is sor kerül, ahol a fiatalok délutáni elfoglaltságát a közösségi játékok és a sport irányába lehet fordítani. A nemek közötti egyenlőség erősítése A fejlesztések következtében olyan munkahelyek kerülnek megerősítésre, amely elsősorban a női foglalkoztatást preferálja. Ilyen az Ügyfélközpont - Szolgáltató Házban kialakítandó irodai munkahelyek, illetve az Egressy úton található kiskereskedelmi egységek. Ezen foglalkoztatási helyek megerősítése a nők helyzetét segíti. Szintén a nők helyzetét erősíti az Ügyfélközpont - Szolgáltató Ház területén kialakításrakerülő gyermekpelenkázó és gyermekjátszótér Az akadálymentesítés előrehaladása A fejlesztések során minden beruházással érintett elem akadálymentesítése meg fog történni. 96

Az Egressy utcán és a kapcsolódó tereken az üzletek elérhetősége a teraszokon keresztül lehetséges, ez jelenleg nem minden bolt esetében, illetve nem megfelelő módon történik. Az Ügyfélközpont - Szolgáltató Ház és a Piac rehabilitációja esetében is teljes körű akadálymentesítés történik. Az akadálymentesítés nem csak a mozgásukban korlátozottakat, hanem a más fogyatékkal rendelkezőkre (vakok, gyengénlátók, siketek, nagyothallók) is kiterjed. Fogyatékos személyek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása A fogyatékos személyek életminőségének javítása érdekében az akadálymentesítések előrehaladása pontban részletezetteken túl további fejlesztések is történnek. Az Ügyfélközpont Szolgáltató Házban kialakításra kerül egy, kizárólag a fogyatékos személyek részére kialakított ügyfélszolgálati iroda. Ezen kívül az akadálymentesítések lehetővé teszik, hogy a fogyatékkal rendelkezők munkát vállaljanak a létrehozott épületekben, az Egressy út kiskereskedelmi egységeiben és a Piac területén. Az Ügyfélközpont Szolgáltató Házban létrejövő civil szoba segíti a fogyatékkal élők érdekképviseletét ellátó civil szervezetek működési feltételeit. Roma emberek életminőségének és munkaerőpiaci esélyeinek javítása A roma emberek életminőségének javítása érdekében a Közösség fejlesztési akciók keretében tolerancia képzést indítunk. A tolerancia képzésen az önkormányzati dolgozók és a pedagógusok vesznek részt. A képzés célja, hogy a munkájuk során hátrányos, illetve roma származású emberekkel megfelelő kapcsolatot tudjanak kialakítani. A program keretében kulturális eseményekre is sor kerül ahol lehetőséget biztosítunk a helyi roma művészeknek a munkáik, illetve a helyi roma közösség egyéb kulturális értékeinek a bemutatására. A Fejlesztésekhez kapcsolódó foglalkoztatási akció keretében a roma származású munkanélkülieknek is lehetőségük lesz szakmai kompetencia és munkalehetőség megszerzésére. Más hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci és társadalmi esélyeinek javítása A helyi munkanélküliek számára induló foglalkoztatási program keretében lehetőség nyílik a közterületi bútorok létrehozásához szükséges faipari és vasipari kompetenciák megszerzésére. A helyi munkalehetőségen túl a képzésen résztvevők más településen is kamatoztathatják az itt megszerzett tudásukat. A tolerancia programban résztvevő pedagógusok jobban tudnak a hátrányos helyzetű csoportok iskoláskorú gyermekeivel foglakozni, ezzel is segítve beilleszkedésüket a társadalomba. 97

V.11. KÖRNYEZETI HATÁSOK Jelenleg az akcióterületen több környezeti probléma is megtalálható, melyek egy része a jelentős közlekedési forgalomra, illetve a közterületek elhanyagolt állapotára vezethető vissza. A beruházások fő célja a területen jelentkező közlekedési forgalom csillapítása, a közterületek megújítása, az elhanyagolt közcélú, lakossági szolgáltatást végző épületek felújítása új funkciókkal történő ellátása. A fejlesztések lehetővé teszik több, a beruházásokhoz kapcsolódó fejlesztés (helyi védettséget élvező ingatlanok homlokzat-felújítása, parkok, közterületek megújítása, rendezése, középületek felújítása) közeljövőben történő megvalósulását. A beruházási időszakban a zavaró tényezők átmeneti negatív mellékhatásként jelentkeznek: Az építkezések bontási, építési és kommunális hulladékai ideiglenesen terhelik a környezetet; az építési forgalom jelentős zaj- és rezgés-terheléssel, és károsanyag-kibocsátásból fakadó levegőszennyezéssel jár. Itt elsősorban a terek megújítása esetében jelentkezik jelentős zajkibocsátás, hiszen a burkolatok teljes cseréje valósul meg. Azonban a lecserélésre kerül a jelenleg használt aszfaltos burkolat, amely helyett környezetbarát utcakövezet, valamint zöldfelület kerül kialakításra. Mivel a fejlesztések kialakult városi környezetben, meglévő parkokban és köztereken zajlik, az élővilágra kifejtett negatív hatások csak ideiglenesen és elviselhető mértékben jelentkeznek, az építkezés alatt. A meglévő parkok rekonstrukciója ugyanakkor megújítja a városi zöldterületeket, a faállomány egy részét, emellett új fasorok telepítése is történik. Ez értékteremtő hatással lesz a városi környezetre, annak élővilágára. Kazincbarcikán az egyik legnagyobb az egy lakosra jutó zöldfelület aránya a magyar városok közül. Ennek fenntartása érdekében a fejlesztések úgy kerülnek megvalósításra, hogy ez az arány ne csökkenjen, illetve lehetőleg növekedjen. Ennek érdekében a projekt keretében pótoljuk a kipusztult fákat és pl. a parkolók esetében gyepesített térburkolatokat használunk. A fejlesztések tervezésénél kiemelt szempont a zöldfelületek arányának lehetőség szerinti megtartása, amire a megfontolt terület felhasználás mellett a meglévő zöldfelületek intenzívebbé tétele (fásítása) is pozitívan hat. A közterület-fejlesztések az akcióterületen jelentős értékteremtő hatással lesznek az épített környezetre. A megújítandó középületek, a felújított városi élelmiszerpiac ugyancsak hozzájárulnak a városrész épített környezetének fejlesztéséhez. 98

A beruházásokat követő időszakban a természeti környezetre kifejtett hatások lényegesen kisebbek lesznek. A közterületek új burkolata jobb vízgazdálkodási jellemzőkkel rendelkezik, melynek következtében javul a településrész mikroklímája. Az új létesítmények üzemeltetésével járó pótlólagos járműforgalom elhanyagolható mértékű, ugyanakkor a tervezett forgalomcsillapítás bevezetésével mérséklődik az Egressy út közlekedési terhelése. A parkolók átgondolt kialakításával szintén csökken a területen átmenő forgalom. A területen növekszik az elhelyezett szemétgyűjtők száma, az új felületeknek köszönhetően a takarítás könnyebbé válik, melynek következtében javul a köztisztaság. A fenti fejlesztések figyelembe veszik a megnövekedett látogatóforgalomból adódó környezetterhelést. A közterületek kialakításának célja ezért a központban történő gyalogos közlekedést preferálja. A megnövekedett látogatóforgalom nagyobb szemétterhelést jelent, amely elsősorban a látogatók, másodsorban az őket kiszolgáló kereskedelmi és vendéglátó egységek működéséből származik. Az Ügyfélközpont és Szolgáltató Ház tekintetében hőszigetelést hajtunk végre, amely csökkenti az energiafelhasználást, így az energia termelésével járó környezeti szennyezést is. Mivel az épületben több, jelenleg a Belváros területén szétszórtan található ügyfélszolgálati jellegű iroda fog működni, a beavatkozásnak köszönhetően csökken a várost terhelő közlekedésből származó terhelés. A nagybani piac kialakítása szintén csökkenti a város területén jelentkező környezetterhelést, ugyanis a jelenleg a közterületeken elszórtan árusító termelők egy helyen lesznek megtalálhatók. Ez javítja a közterületek összképét, ellenőrizhetővé és koncentráltabbá teszi a hulladékképződést, a piac mellett található parkolónak köszönhetően csökkenti a közlekedési terhelést. 99

VI. A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETEI VI.1. SZEREPEK, FELELŐSSÉGI KÖRÖK A sikeres projekt végrehajtásának feltétele, hogy egy rugalmasabb végrehajtási lehetőséget biztosító mátrix jellegű projektszervezet jöjjön létre az önkormányzatnál, ahol a tradicionális projektszervezettel ellentétben nagyobb szükség van a munkatársak alkalmazkodó képességére, de kevesebb szerkezeti változással oldható meg a projekt végrehajtása körüli feladatok. Ebben a struktúrában szervezeti és a projektvezető között a prioritások és erőforrások vonatkozásában esetleg kialakuló konfliktusok megelőzése érdekében a fejlesztésért felelős alpolgármesternek világossá kell tennie beosztottjai körében, hogy a projekt prioritást élvez. Ezen túl a projekttel kapcsolatos elvárásokat feladatok, a kapcsolódó munkaidő - a munkaköri leírások módosításával is tudatosítani kell a projektmenedzsmentben részt vevő munkatársakban, szervezeti vezetőkben. Így biztosítható a hatékony együttműködés és sikeres megvalósítás. A projekt megvalósítására az önkormányzat és partnerek - szervezeti hierarchiájától független tehát, önálló projektmenedzsment szervezet létrehozása tervezett a hatékonyabb, rugalmasabb működésen túl, a támogatásban részesülő partnerekkel közösen történő végrehajtás, illetve a közbeszerzés útján kiválasztott tanácsadó bevonása okán is. Az akcióterületi projektmenedzsment szervezet feladata a kijelölt akcióterületen folyó városrehabilitációs beavatkozások előkészítése, megvalósításának szervezése, pénzügyi, jogi, beszámolási és egyéb adminisztrációs feladatainak ellátása. Ez azt is jelenti, hogy a projektmenedzsment szervezetben a pályázó önkormányzat mellett a támogatásban részesülő partnerek szakértői (szakmai lebonyolítás, pénzügyi menedzsment) szinten helyet kapnak. A projektmenedzsment szervezetben jelentős szerepet kapnak a közbeszerzés útján kiválasztott külső szakértők is, akik segítik a projektgazdát, fő feladatuk a megvalósításhoz kapcsolódó mérnöki tanácsadás, pénzügyi adminisztráció és az elvárásoknak megfelelő jelentési és menedzsment feladatok segítése beleértve a kapcsolattartás, a pályázati anyagnak, és támogatási szerződésnek megfelelő megvalósítás biztosítását. A városrehabilitáció komplex feladatrendszere szükségessé teszi, hogy a menedzsment vezetői, munkatársai és szakértői a következő területeken rendelkezzenek megfelelő tapasztalatokkal, referenciákkal: 100

KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV Projektmenedzsment: A városfejlesztési projektek megvalósításához szükséges menedzsment tapasztalatok biztosítása. Az akcióterületi tervben megfogalmazott városfejlesztési célok megvalósítása, a városfejlesztési szemlélet érvényesítése a teljes szervezeti rendszeren belül, a tervek módosítása, fejlesztése, továbbá a támogatási szerződésnek megfelelő megvalósulás támogatása. Beruházás: A beruházások ellenőrzéséhez, a kivitelezőkkel történő tárgyalásokhoz szükséges tapasztalatok biztosítása. Kapcsolódó ESZA típusú programok szervezése: Az akcióterületen megvalósuló foglalkoztatási, szociális, közösségépítő elemek megszervezése, a szükséges koordináció biztosítása. Pénzügyi, jogi kérdések: Az akcióterületi terv megvalósításához szükséges pénzügyi források biztosítása, külső forrásbevonások megvalósításának biztosítása, a hatékony pénzügyi menedzselése. A városfejlesztések megvalósításával kapcsolatos szerződéses háttér biztosítása, a szükséges engedélyezési eljárások menedzselése. Adminisztráció, eljárásrend: A városfejlesztési projektek átlátható, nyomon követhető, ellenőrizhető, a támogatás szabályainak megfelelő dokumentálásának, adminisztrációjának biztosítása. A projektmenedzsment szervezet meghatározott belső rend szerint a fejlesztésért felelős alpolgármesternek tartozik beszámolási kötelezettséggel, az előkészítés és a megvalósítás előrehaladásáról folyamatosan tájékoztatja a fejlesztésekért felelős alpolgármestert, rendszeres beszámolókat készít a képviselőtestületnek, illetve a civilek bevonásával a megvalósítás nyomon követésére létrehozott Városrehabilitációs Fórumnak (lásd VI.2 fejezet). A projektmenedzsment a megvalósítás teljes ideje alatt, a projekt pénzügyi zárásáig folytatja tevékenységét. A projektmenedzsment feladatai általában a projekt végrehajtása során, melyeket világos felelősségi körök mentén a projektmenedzsment szervezet tagjaihoz rendelve lát el: a Támogatási Szerződés egyeztetése, aláírásra előkészítése, esetleges módosítások előkészítése (a szerződés megkötésének támogatása, biztosítékok, nyilatkozatok csatolása, EMIR-ben rögzítés, stb.) a szükséges közbeszerzési eljárások lefolytatásához a közbeszerzési szakértő támogatása (szükség esetén illetve az előírások szerint a KSZ és az EKKE tájékoztatása) a projekttel kapcsolatos beruházás-irányítási feladatok ellátása 101

KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV a projekt határidőben és költségterv szerinti megvalósításának biztosítása - a projekt ütemterv folyamatos ellenőrzése, frissítése és szükség szerinti fejlesztése; - a projekt költségvetésének frissítése és folyamatos nyomon követése; - megelőző és helyesbítő intézkedésekre javaslattétel, illetve döntések kezdeményezése, a szerződéses kötelezettségek betartásának folyamatos ellenőrzése; - esetleges módosítási kérelmek, változás bejelentők összeállítása, beterjesztése - esetleges pótmunkák közreműködő szervezettel történő egyeztetése a projekt felügyelet, jelentéstételi kötelezettségek ellátása - a terület előkészítési, kivitelezői munkák figyelemmel kísérése a műszaki ellenőr tevékenységén keresztül; - kapcsolattartás a vállalkozókkal, a műszaki ellenőrrel, a tervezővel a szerződéses felek szerződéses kötelezettségeinek előírások szerinti végrehajtásával kapcsolatban; - megvalósítás és pénzügyi ütemez nyomon követése, szükség esetén intézkedések kezdeményezése, projektgazda tájékoztatása; - projekt előrehaladási jelentések összeállítása, zárójelentés elkészítése; pénzügyi és monitoring tevékenység a Támogatási Szerződésben foglaltaknak és az Ámr., a 255/2006. (XII.26.) Korm. rendelet, 281/2006. (XII.23.) Korm. Rendeletek, a pénzügyi elszámolás szabályainak (útmutató) figyelembe vételével - a pénzügyi kötelezettségek nyilvántartása, kötelezettségvállalás állományának folyamatos figyelemmel kísérése; - a pénzügyi tevékenységek menedzselése, kifizetési kérelmek összeállítása (előlegigénylés, számlaösszesítők, hiánypótlások kezelése); - elektronikus számlakitöltő alkalmazása; - vállalkozó számlák tartalmi, formai ellenőrzése, költségek elszámolhatóságának vizsgálata; - folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel a számlák kifizetése, azok számviteli, pénzügyi, jogi kérdései kapcsán; ellátása a projekttel kapcsolatos tájékoztatási, adatszolgáltatási, döntés-előkészítési feladatok - a tájékoztatási és PR-feladatok ellátása az Arculati Kézikönyv figyelembe vételével, hirdetőtáblák megtervezése, kihelyezése, 102

- jelentések készítése a projekt pénzügyi és műszaki előrehaladásáról, a tájékoztatással, nyilvánossággal kapcsolatos tevékenységről - a projekttel kapcsolatos, annak megvalósítása során keletkezett iratok jól áttekinthető, elkülönített és ellenőrizhető rendszer szerinti kezelése és őrzése. (vonatkozó kormányrendeletnek megfelelően) kockázatok kezelése, változtatás és változásmenedzsment: - a projekt környezetével, a projekttel kapcsolatos események figyelemmel kísérése, változások, kockázatok azonosítása, osztályozása, javaslattétel a szükséges kockázatcsökkentő intézkedésekre, - segítségnyújtás a változások és kapcsolódó problémák menedzselésében: a projekt hatókörét, határidejét, költségvetését érintő változások adminisztrációja, minősítése és elbírálása minőségbiztosítás - annak biztosítása, a műszaki ellenőr segítségével, hogy a projekt megvalósítása a meghatározott minőségi előírások szerint történik - az adminisztratív dokumentumok ellenőrzése az ütemezésnek megfelelő kifizetések érdekében Az akcióterületi menedzsmentszervezet felépítését az alábbi szervezeti ábra foglalja össze (a jelentéstételi kötelezettség a hierarchia szintjei szerint érvényesül): 103

Önkormányzat Városrehabilitációs Fórum Fejlesztésért felelős alpolgármester Projektfelelős Önkormányzat Szakmai koordinátor Külső szakértő Beruházási menedzser Alfi-Ker Kft Adminisztratív koordinátor Önkormányzat Pénzügyi szakértő Műszaki tanácsadó Külső szakértő Foglalkoztatási, közterületfejl. koordinátor Arborétum Kft Külső szakértő Egyéb szakértők Külső szakértők Városmarketing koordinátor Önkormányzat Közösségfejlesztési prog. koordinátora Egressy Központ Pénzügyi felelős Önkormányzat Pénzügyi felelős Arborétum Pénzügyi felelős Egressy 104

Fejlesztésért felelős alpolgármester KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV A fejlesztések általános felügyeletét, irányítását az akcióterületi fejlesztésért felelős alpolgármester látja el, mely az alábbi feladatokból tevődik össze: - Rendszeresen ellenőrzi a projektek előrehaladását, figyelemmel kíséri az ütemtervekben meghatározott határidők betartását. - A párhuzamosan futó projektek átfogó felügyelete és támogatása megfelelő erőforrás allokációval; - Irányítja projektvezető munkáját, az ő kompetenciáját meghaladó kérdésekben döntést hoz. - Biztosítja a Városrehabilitációs Fórum és a képviselőtestület tájékoztatását, a projektvezető beszámoltatásán keresztül, szervezi a testület által meghozandó döntések előkészítését. - A nyilvánossági fórumokon képviseli az önkormányzatot a projekttel kapcsolatban. - Biztosítja a saját forrás rendelkezésre állását a kifizetési ütemezésnek megfelelően. - Az önkormányzat számviteli rendjével összhangban gyakorolja a teljesítésigazolások, átutalások lebonyolításával kapcsolatos kompetenciáit. - Szükség esetén képviseli a projektgazdát a KSZ, IH felé, illetve az esetleges kockázatok, problémák negatív hatásait a rendelkezésére álló eszközökkel mérsékli (kommunikáció, utasítás, előterjesztés, tárgyalás); A feladatot ellátó személy: Sztupák Péter alpolgármester Tapasztalata: projekt előkészítési folyamatok koordinációja, testületi kapcsolattartás, partnerségi fórumok munkájának szervezése, megvalósítása Projektvezető (önkormányzati munkatárs) Az akcióterületi projektmenedzsment szervezetek irányítását az önkormányzat részéről kijelölt projektvezető látja el a sikeres megvalósítás érdekében. A projektvezető felelős a projekt megvalósítás jóváhagyott keretfeltételeinek megfelelő végrehajtásáért és előrehaladásáért. Előterjeszti a projekt előrehaladási jelentéseket, illetve felelős a támogatás 105

lehívása, a pénzügyi elszámolás szabályosságáért. Feladatai: KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV - Közbeszerzési eljárások során a KSZ és EKKE tájékoztatása, bevonása a jogszabályokkal összhangban; - A projekt teljes ideje alatt az projektgazda a partnerek és harmadik személyek célirányos együttműködését garantálja, azaz a munkatársak megfelelő motiválása, munkaszervezés révén biztosítsa a hatékony információszolgáltatást, az erőforrások rendelkezésre állását, időben történő döntéshozatalt, és segítse az érintettekkel való kapcsolattartást. - A testületi üléseken rendszeresen beszámol a projekt előrehaladásról, elért eredményekről, és szükség szerint előkészíti az előterjesztéseket. - Feladata a menedzsment szervezetben dolgozók operatív irányítása, beszámolók elkészíttetése, a képviselőtestület és a Fórum tájékoztatásának biztosítása. - E tevékenységek része a határidőt, költségeket, személyzeti erőforrásokat, szakmai tartalmat érintő legfőbb döntések előkészítése, a megvalósítás előrehaladásának felügyelete és támogatása a szakmai koordinátor és az adminisztratív koordinátor rendszeres beszámoltatása alapján. - Felügyeli a megvalósítás során közreműködő vállalkozók (kivitelezők) és szolgáltatók (közbeszerzési szakértő, műszaki ellenőr, külső projektmenedzsment szolgáltató, könyvvizsgáló stb.) bevonásának ütemezését, a kapcsolódó eljárásokat, és azok munkáját ellenőrzi. - Felügyeli a projekthez kötődő nyilvánosság biztosításával kapcsolatos feladatok ellátását - Biztosítja a projekttel kapcsolatos nyilvánossági események koordinálását, illetve előkészítését a közbeszerzéssel kiválasztott szolgáltató beszámoltatásán keresztül, nyilvános eseményeken megjelenik; - Kifizetések fennakadásmentes igénylésének biztosítása, partnerek vonatkozó feladatainak összehangolásával, ellenőrzés, teljesítésigazolások jóváhagyása a műszaki ellenőr bevonásával; - Felméri és kezeli a kockázatokat a munkatársak, harmadik személyek bevonásával; 106

- Partnerekkel szemben megfogalmazza az elvárásokat, kezeli felvetéseiket; - Az elkészült dokumentumok tartalmát az elvárásokkal összhangban ellenőrzi, szükség esetén módosítást kezdeményez; - Változások kezelése, TSZ módosításának kezdeményezése, megalapozása; érvényre juttatása a megvalósítás során. - Rendszeres és ad hoc projektmegbeszélések tartása; - A projekt menedzsmenthez szükséges erőforrások és a megvalósításhoz szükséges saját forrás bankkal egyeztetett biztosítása; A feladatot ellátó személy: Tóthné Skultéty Mária, - mérnök, Városfejlesztés és városüzemeltetés osztályvezető Tapasztalata: önkormányzati beruházási programok előkészítése, megvalósításának felügyelete, kapcsolódó önkormányzati feladatok ellátása Szakmai koordinátor (külső szakértő) Biztosítja az integrált fejlesztés összehangolt szakmai koordinációját, a szakszerű, KSZ elvárásoknak megfelelő lebonyolítást az egyes területek illetve partnerek felelőseinek bevonásával. - Figyelemmel kíséri a projekt célkitűzéseinek támogatási szerződés szerinti (határidők, célértékek, stb.) teljesülését, menedzseli az esetleges kockázatokat, a projektvezető felé intézkedik az ehhez szükséges erőforrások biztosításáról, döntések meghozataláról; - Rendszeresen és ad hoc jelleggel tájékoztatja a projektvezetőt az előrehaladásról, problémákról, kompetenciáját meghaladó feladatokról. Kiemelt feladata a közreműködő szervezet bevonása, tájékoztatása, a kétoldalú információáramlás biztosítása; - A műszaki felelős rendszeres beszámoltatása, a foglalkoztatási és szociális programokért felelős koordinátorokkal (partnerek szakmai képviselői) fenntartott formális kapcsolata biztosítani tudja a hatékony és tervezettnek megfelelő megvalósítást; - Egységes feladatértelmezés és eljárások bevezetésével, a feladatok racionális 107

ütemezésével, a párhuzamosságokból fakadó erőforrás megtakarítással hozzájárul a megvalósítás eredményességéhez; - A pályázati követelményekkel összhangban a projekt előrehaladásának megfelelően a nyilvánosság biztosításához, a közvélemény tájékoztatásához szükséges, közbeszerzéssel kiválasztott külső szolgáltató által elvégzendő tevékenységeket támogatja háttéranyagok összeállításával az önkormányzat kommunikációs felelősének bevonásával, a projektvezető tájékoztatásával és jóváhagyásával. - Ez egyes projektelemek szakmai és pénzügyi felelőseitől kapott jelentések és információk alapján összeállítja a projekt előrehaladási jelentéseket, jóváhagyásra előterjeszti a projektvezetőnek. Ennek keretében figyelemmel kíséri az indikátorok teljesülését. Szükség esetén változások kezeléseként, az adott változásnak megfelelő tartalommal, a támogathatóság szem előtt tartásával a támogatási szerződés módosítását kezdeményezi; - Napi szinten tartja a kapcsolatot a projektvezetővel illetve az adminisztratív koordinátorral és a partnerek szakmai felelőseivel; - Helyszíni szemléken részvétel, a kedvezményezett képviselete. A feladatot ellátó személy: Urbánné Pásztor Edina Tapasztalata: EU finanszírozású vidékfejlesztési programok és foglalkoztatási projektek előkészítése, megvalósítása, monitoring Műszaki felelős (külső szakértő) Felelős a teljes megvalósítás során a műszaki típusú tevékenységek, projektelemek előrehaladásáért, szakmai támogatásának biztosításáért a műszaki ellenőr és a tanácsadó kompetens szakértőinek bevonásával. Feladatai: - Előre kidolgozott programterv szerint, világos felelősségi körök és mérföldkövek mentén támogatja az önkormányzat munkáját a közbeszerzési eljárás (építés, eszközbeszerzés, szolgáltatás igénybe vétel) lefolytatása, az ajánlatok értékelése, illetve a kivitelezés teljes időszaka alatt az adott szakterületen járatos szakértőkkel, illetve a közbeszerzési törvénnyel összhangban. Ennek megfelelően napi kapcsolatot tart fenn az önkormányzat műszaki osztályával, kivitelezővel, műszaki ellenőrrel, és szükség esetén a szakmai koordinátoron keresztül a közreműködő szervezettel is. - Felel a pályázati kiírásnak, támogatási dokumentációnak megfelelő műszaki tartalom 108

megvalósításának biztosításáért. KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV - Havi rendszerességgel tájékoztatja a szakmai koordinátort az előrehaladásról, értékeli a műszaki típusú kockázatokat, javaslatot tesz a kockázatok kezelésére. Feladata tehát kettős: egyrészt a műszaki feladatok szakértői támogatása, szakmai javaslattétel, másrészt a szakmai koordinátor folyamatos tájékoztatása a műszaki megvalósításról. A feladatot ellátó személy: Juhász Péter Tapasztalata: támogatásból megvalósuló városfejlesztési, épület felújítási projektek, műszaki ellenőrzése, megvalósítása, koordinálás, A végrehajtást segítő szakértők (külső szakértők) A végrehajtást segítő külső szakértők a projekt megvalósítása során felmerülő speciális feladatok megvalósításában vesznek részt. Ezek közül legfontosabbak: Projekt asszisztens (tanácsadó alkalmazottja), akinek feladata a projekt folyamat monitoring feladatainak ellátása, előrehaladási és záró jelentés elkészítésében való közreműködés, elkülönített, előírásoknak megfelelő dokumentumkezelés, archiválás, a partnerek hasonló tevékenységeinek formai, tartalmi összehangolása, és az egyéb információszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének segítése. Közbeszerzés útján kiválasztott közbeszerzési szakértő, akinek feladata a megvalósítás során szükségessé váló közbeszerzési dokumentációk elkészítésének koordinálása és a kapcsolódó eljárások menedzselése. Közbeszerzés útján kiválasztott műszaki ellenőr, akinek feladata a műszaki megvalósítás során megvalósuló részteljesítések ellenőrzése, jóváhagyása, projektvezető tájékoztatása, vele való együttműködés a sikeres projektmegvalósítás érdekében. A feladatot ellátó személy: Projekt asszisztens Edelényi Béla terület és településfejlesztő szakgeográfus, területfejlesztési tanácsadó Tapasztalat: a projekt előkészítésért felelős, területfejlesztésben, EU projektek kidolgozásában, projektmenedzsmentben tapasztalattal rendelkező szakember, aki kiváló helyismerettel rendelkezik, az önkormányzat felelős munkatársaival jó kapcsolatot ápol. Piaccsarnok és bevásárlóközpont építése és infrastrukturális fejlesztése beruházáson belül a bekötőút felújítása és a telken belüli parkolók kialakítása projektelem koordinátora (Alfi-Ker Kft.) 109

Az Alfi-ker Kft. által delegált szakértő, aki a beruházás megvalósításáért felel. Mivel a fejlesztés a pályázatból nem részesül támogatásban, a beruházás megvalósulásának lépéseiről tájékoztatja a funkcióbővítő projekt koordinátorát. Beruházási tervet készít, nyomon követi a megvalósulást, ellenőrzi a kivitelezőket. Negyedévente szakmai jelentést készít, szükség esetén ad hoc jelleggel is tájékoztatja a projekt koordinátort. A feladatot ellátó személy: Pásztor Zoltán műszaki vezető Tapasztalat: a projekt végrehajtásáért felelős, beruházási tapasztalatokban jártas szakember, aki kiváló szakmai és gyakorlati ismerettel, vezetői tapasztalattal rendelkezik. Foglalkoztatási és közterület-fejlesztési akció koordinátora ( Arborétum Városüzemeltetési Non-profit Kft.) Az Arborétum Kft. által delegált szakértő, aki a szervezet által megvalósítandó foglalkoztatási akció szakmai tartalmáért, összehangolásáért felel. Programtervet készít, nyomon követi az akció igény szerint történő megvalósítását, eredményességét, értékeli azt, és szükség esetén felülvizsgálja akár az akció tényleges tartalmát, volumenét, akár az akciót végrehajtó szakemberek delegálását. Felméri a programok eredményességét veszélyeztető kockázati tényezőket, kockázatkezelési tervet dolgoz ki, illetve az erőforrások esetleges átcsoportosításáról döntéseket hoz. Negyedévente szakmai jelentést készít, szükség esetén ad hoc jelleggel is tájékoztatja a projekt koordinátort. A feladatot ellátó személy: Fekete Sándor ügyvezető igazgató Tapasztalat: a projekt végrehajtásáért felelős, városüzemeltetési feladatok és közcélú foglalkoztatás megvalósításában jártas szakember, aki kiváló szakmai és gyakorlati ismerettel, vezetői tapasztalattal rendelkezik, az önkormányzat felelős munkatársaival napi kapcsolatban lévő szakember. Közösségépítő akciók koordinátora (Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ) Kazincbarcika Város Önkormányzata által delegált szakértő, aki a beavatkozás keretében megvalósítandó, képzési és közösségi programok szakmai tartalmáért, lebonyolításáért felel. Programtervet készít, nyomon követi a programok igény szerint történő megvalósítását, eredményességét, értékeli azt, és szükség esetén felülvizsgálja akár a programok tényleges tartalmát, volumenét, akár a programot végrehajtó szakemberek delegálását. Biztosítja a szükséges erőforrásokat, különös tekintettel a képzésben, mentorálásban résztvevők szakmai 110

kompetenciáira. A közösségépítő programok megvalósításában feladata a külső kapcsolatok, kommunikáció tervezése elsősorban a helyi fiatalok aktív bevonása, de a város, kistérség fiataljainak részvétele, a civil szervezetek tájékoztatása révén is Felméri a programok eredményességét veszélyeztető kockázati tényezőket, kockázatkezelési tervet dolgoz ki, illetve az erőforrások esetleges átcsoportosításáról, egyéb inputok bevonásáról döntéseket hoz. Negyedévente szakmai jelentést készít, szükség esetén ad hoc jelleggel is tájékoztatja a projekt koordinátort. A feladatot ellátó személy: Kerekes Ottó igazgató. Tapasztalat: a projekt végrehajtásáért felelős, művelődésszervező feladatok és sport programok megvalósításában jártas szakember, aki kiváló szakmai és gyakorlati ismerettel, vezetői tapasztalattal rendelkezik, az önkormányzat felelős munkatársaival napi kapcsolatban lévő szakember. Városmarketing akció koordinátora (Önkormányzat) Az önkormányzat által delegált szakértő, aki a szervezet által megvalósítandó beruházási program szakmai tartalmáért, összehangolásáért felel. Programtervet készít, nyomon követi a program igény szerint történő megvalósítását, eredményességét, értékeli azt, és szükség esetén felülvizsgálja akár a program tényleges tartalmát, volumenét, akár a programot megvalósító kivitelezők delegálását. Felméri a programok eredményességét veszélyeztető kockázati tényezőket, kockázatkezelési tervet dolgoz ki, illetve az erőforrások esetleges átcsoportosításáról döntéseket hoz. Az akció a projekthez kötődő nyilvánossági faladatokkal összhangban kerül végrehajtásra. Negyedévente szakmai jelentést készít, szükség esetén ad hoc jelleggel is tájékoztatja a projekt koordinátort. A feladatot ellátó személy: Tóthné Skultéty Mária, - mérnök, Városfejlesztés és városüzemeltetés osztályvezető Tapasztalata: önkormányzati beruházási programok előkészítése, megvalósításának felügyelete, kapcsolódó önkormányzati feladatok ellátása Adminisztratív projektkoordinátor (önkormányzati alkalmazott) Az önkormányzat alkalmazottjaként felelős a projektelemekhez kapcsolódó adminisztratív és 111

pénzügyi feladatok támogatásának koordinálásáért, a dokumentumok elkülönített kezeléséért és rendelkezésre állásáért, operatív feladatok megszervezéséért. - a projekt előrehaladási jelentések elkészítéséhez a pénzügyi felelősöktől a szükséges inputok, eljárásrendnek, formadokumentumoknak megfelelően számlák, bizonylatok, teljesítésigazolások, stb. begyűjtése naprakész adatbázisok működtetését. - A pénzügyi szakértő inputja alapján elkészíti, jóváhagyatja, és a közreműködő szervezetnek határidőre eljuttatja a pénzügyi előrehaladási jelentéseket és kifizetési kérelmeket, az önkormányzat közgazdasági osztályának bevonásával menedzseli az eljárásrendnek megfelelő kifizetési kérelmek benyújtását a szükséges mellékletek, biztosítékok bizonylatok, számlák, stb. biztosításával. - Kezeli a hiánypótlási felszólításban foglalt hiányosságokat, a szükséges módosításokat - Nyomon követi a projekt költségvetés alakulását, a pénzügyi menedzsment aktuális feladatairól, felmerülő problémákról folyamatosan tájékoztatja a projektvezetőt, illetve adminisztratív támogatást nyújt a tájékoztatási kötelezettséggel összhangban a nyilvánosság biztosításához. - Koordinálja, számon kéri a pályázó és a támogatásban részesülő partnerek pénzügyi felelőseinek munkáját, annak érdekében, hogy az előírt formában, tartalommal és határidőre elkészüljenek a pénzügyi jelentések, a lehívásokhoz szükséges egyéb dokumentumok. - Gondoskodik a szállítói kifizetésekről, a saját forrás rendelkezésre állásáról és a támogatás lehívásáról az útmutatónak megfelelő kifizetési kérelmek összeállításával; - Az online számlakitöltő használatával biztosítja az adatok EMIR-ben történő megjelenését, az időközi kifizetések kezdeményezését A feladatot ellátó személy: dr. Feledi Olga Vezető tanácsos, jogász Tapasztalata: pályázatok koordinációja, szakterületek munkájának összehangolása, menedzsment feladatok ellátása 112

Pénzügyi szakértő (külső szakértő) KAZINCBARCIKA VÁROSKÖZPONT AKCIÓTERÜLETI TERV Felelős a projekt költségvetésének és cash-flow tervének aktualizálásáért és ezek vonatkozó számviteli szabályozásnak megfelelő végrehajtásáért, az EU pénzügyi elszámolási szabályainak betartásáért, a pályázat pénzügyi elszámolásának, pénzügyi jelentések elkészítéséért, kifizetési kérelmek elvárásoknak megfelelően történő összeállításárért. - Szakmai támogatást nyújt a pénzügyi menedzsment, a bizonylatok, teljesítésigazolások, stb. kiállításának, feldolgozásának folyamatához. Ezzel biztosítja a többi pénzügyi szakértő munkájának hatékonyságát, az eljárásrendnek megfelelő lebonyolítást, az ütemezésnek megfelelő számlázást, támogatás lehívást. - A belső szakmai kapcsolattartás mellett feladata a közreműködő szervezettel való folyamatos, aktív információcsere a zökkenőmentes pénzügyi lebonyolítás az időszakos és záró kifizetési kérelmek benyújtása érdekében. - Az önkormányzat adminisztratív koordinátorának munkáját segíti a pénzügyi felelősök által összeállított outputok minőségbiztosításával. A feladatot ellátó személy: Mihályné Balázs Melinda közgazdász Tapasztalata: ROP alatt támogatott fejlesztési projektek menedzselése, pénzügyi menedzsmentje Pénzügyi felelősök A konzorciumi tagok (támogatásban részesülők) pénzügyi kompetenciákkal, támogatásból megvalósuló projektek pénzügyi lebonyolításában szerzett tapasztalatokkal rendelkező munkatársai, akik az eljárásrendnek megfelelően határidőre elvégzik a formadokumentumok kitöltését, támogató dokumentumok összeállítását, biztosítják a pénzügyi jelentések elkészítéséhez szükséges inputokat. Munkájuk során támaszkodnak a tanácsadó szakértőjének iránymutatásaira, a minőségbiztosítás során jelzett hiányosságokat pótolják. Ezen felül a szervezet belső monitoring feladatait is ellátják. Feladataik: - Kivitelezők, szolgáltatók tájékoztatása a számlabenyújtás, teljesítésigazolás, kifizetések formai és tartalmi feltételeiről; - a támogatás kifizetéséhez a kapcsolódó számlák szabályoknak megfelelő kiállíttatása, illetve a projekt tevékenységek elvégzését, a költségek felmerülését igazoló egyéb dokumentumok biztosítása; - számlák alapján időközi és záró kifizetési igénylések összeállítása, előlegigénylés 113

elvárásoknak megfelelő kezelése, projekt céljai és szabályai szerinti felhasználása; - a számlakitöltőben (elektronikus alkalmazás) az elszámolása kapcsán felmerült számlák adatainak rögzítése, a kifizetési igényléshez kapcsolódó dokumentumok kitöltése, összesítők elkészítése; - kifizetési tervet aktualizálása, a kifizetési igénylés jóváhagyatása a projektmenedzserrel; - A kifizetésekhez kapcsolódóan a hiánypótlás 30 napon belüli teljesítése; - a piaci ár igazolása; - Az utófinanszírozásnál a nettó összeg kifizetés igazolása mellett, az ÁFA összeg APEH felé történő rendezésének igazolása; - a bevételeket elkülönített nyilvántartása; - a számviteli és adótörvényeknek megfelelő alátámasztó dokumentáció alapján a kifizetések, pénzügyi nyilvántartások kezelése, jogszabályban előírt dokumentumok csatolása; A fenti feladatok maradéktalan ellátása érdekében elkülönített nyilvántartást vezetnek, elkülönített adatbázisba rendezik a projekt megvalósításával kapcsolatos számlákat, dokumentumokat. A feladatot ellátó személyek: Kissné Krpán Ildikó mérlegképes könyvelő Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft Husi Józsefné mérlegképes könyvelő Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ Rónyainé László Anna mérlegképes könyvelő Kazincbarcika Város Önkormányzata VI.2. A PROJEKTMENEDZSMENT SZERVEZET MŰKÖDÉSE A projektmenedzsment szervezet működésének sikere a szakmai kompetenciák megléte mellett a világos felelősségi kör meghatározásokon, a hatékony információáramláson, a racionális ütemezésen és az elvárásoknak, a szakmai kívánalmaknak megfelelő dokumentáláson múlik. Projektelemekhez rendelt felelősségi körök Az egyes projektelemek megvalósítása kapcsán partnerenként definiáltuk, ki melyik projektelem megvalósításáért felelős: 114

Projektelemek 1 Egressy Béni út és a kapcsolódó terek rehabilitációja 2 Ügyfélközpont és Szolgáltatóház létrehozása funkcióváltással 3 Piaccsarnok és bevásárlóközpont építése és infrastrukturális fejlesztése beruházáson belül a bekötőút felújítása és a telken belüli parkolók kialakítása A projektelem megvalósításáért felelős Konzorciumi Tag Kazincbarcika Város Önkormányzata Kazincbarcika Város Önkormányzata ALFI-KER Kft. 4 Közösségépítő akciók Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ 5 Közterület-fejlesztési akciók Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft 6 Foglalkoztatási akció Arborétum Városüzemeltetési Nonprofit Kft 7 Városmarketing Kazincbarcika Város Önkormányzata Az adott projektelemért felelős szervezet feladatai a következők: - a projektelem végrehajtásnak részletes ütemezése, ahol releváns programterv elkészítése; - a kapcsolódó beszerzésekkel kapcsolatos műszaki, szakmai paraméterek meghatározása; - a szükséges humán erőforrás biztosítása: (1) a helyi lakosság kompetenciáinak, igényeinek, részvételi hajlandóságának és alkalmasságának felmérésre a programokban való részvétel, és kihasználtság biztosításához; (2) az ESZA programok hatékony lebonyolítására alkalmas elkötelezett szakemberek, felelősök delegálása; - a projektelem megvalósításának szervezése, nyomon követése, ehhez szakemberek biztosítása; 115

- a projektelem működtetésének megszervezése, a működéshez szükséges finanszírozás biztosítása a teljes fenntartási időszak alatt; - a projektelemhez kapcsolódó információszolgáltatás; - a projektelemhez kapcsolódó teljesítése ellenőrzése; - a projektelemhez kapcsolódó kifizetések előzetes jóváhagyása; Információáramlás Az információcsere több szinten, több platformon is megvalósul. Egyrészt a napi munka során a szakértők, a megbízó és hatóságok képviselői között telefonos, e-mail-es kapcsolattartáson keresztül, másrészt formális keretek között az ütemezett megbeszéléseken, ahol a projektgazda, illetve vállalkozói oldalról a projektigazgató és / vagy a projektfelelős is jelen van. (Ezen megbeszéléseken a téma jellegéből adódóan a projektfelelős döntése alapján a különböző szakmai csoportok vezetői is képviseltetik magukat.) A fent említett információáramlási módok mellett ad hoc jelleggel, szükség szerint tartott egyeztetések szolgálják a tájékoztatást, ügyintézést. A projektmenedzsment szervezet tagjai szükség szerint, de legalább havonta találkoznak, és megvitatják az előkészítési és megvalósítási feladatokat. A tagok, az előzetes munkaterv alapján hajtják végre feladataikat, amit a projektvezető állít össze a szerződéskötés megtörténte után. A menedzsment tagjai a rendes megbeszélések közötti időszakban telefonon és e-mailben kommunikálnak. Igény szerint, de legalább negyedévente a projektelemek előrehaladásáról és a megvalósítandó feladatokról jelentés készül a Fórum tagjai és a képviselő testület számára. A projektmenedzsment szervezet a fontosabb mérföldkövekhez kötötten gondoskodik a sajtó tájékoztatásáról is, és a nyilvánosság biztosításhoz kapcsolódó egyéb feladatokról a közbeszerzés során kiválasztott szolgáltatóval kötött szerződéssel összhangban. Külső kapcsolatok: KSZ, kivitelező, mérnök, hatóságok, helyi média A projektszervezet egyik legfontosabb külső kapcsolata a megvalósítás, a támogatás lehívás ideje alatt a Közreműködő Szervezet. A projektmenedzsment kifizetésekhez kapcsolódó folyamatainak hatékonysága jórészt azon múlik, hogy mennyire előkészített, megtervezett és célirányos az együttműködés a KSZ és a kedvezményezett között. 116

Míg a Közreműködő Szervezettel a kapcsolat a projektvezető szintjén történik, addig a mérnökkel, kivitelezővel, hatósággal való kommunikáció, szakmai kapcsolat többrétű, sokkal operatívabb, a projektszervezetben a koordinátori illetve szakértői szinten is értelmezendő. A külső projektmenedzsment támogatásra szerződött szakértő képviseli a projektgazdát a Közreműködő Szervezettel szemben, ugyanakkor a kivitelező és műszaki ellenőr közvetlenül az önkormányzat projektmenedzserével, a napi operatív teendők tekintetében pedig a kedvezményezett és a partnerek szakmai és pénzügyi szakértőivel áll közvetlen kapcsolatban, akik a pályázatnak megfelelő lebonyolítást szem előtt tartva a külső tanácsadó segítségét is igénybe vehetik, szükség esetén pedig a döntések előkészítésében játszanak szerepet. A projektszervezet további külső kapcsolatai a partnerséghez, nyilvánossághoz köthetők, azok szervezeti formalizálását annyiban tartjuk szükségesnek, hogy az önkormányzat a helyi média segítségével biztosítsa a projekt hatékony kommunikációját, annak érdekében, hogy a projekt megvalósításához szükséges adatok, információk, igények begyűjtése, és az érintettek maximális együttműködése ne szenvedjen csorbát. Dokumentálás A projekt megvalósítás során keletkezett dokumentumokat egységes és elkülönített könyvtárstruktúrában a keletkezés időpontjának jelzésével a projektgazda jóváhagyását követően kerülnek mentésre a projektmenedzsmenthez kialakított elkülönített áttekinthető könyvtárstruktúrában. A hivatalos iratok, jegyzőkönyvek eredeti példányát szkennelve is archiváljuk. Ezeket, különösen a kifizetési kérelmekhez kapcsolódókat, az önkormányzat elektronikus formában saját szerverén is tárolja. A megbeszélésekről emlékeztetők készülnek, melyek tervezetét minden résztvevő elektronikusan megkapja, majd 3 napon belül megküldött észrevételek feldolgozásával a projekt koordinátor véglegesíti, megküldi az érintetteknek, és archiválja. A napi munka során a projektgazda, a partnerek kijelölt szakemberi és a vállalkozó szakemberei telefonon keresztül és elektronikus levelezés útján kommunikálnak. A projektgazda, partnerek képviselőivel, illetve a hatóságokkal a folytatott telefonos kommunikáció konklúziói a külső tanácsadó szakemberei elektronikus levélben is megerősítik, az elektronikus levelek visszakereshetőségéről gondoskodik. Valamennyi, az egyes projektelemek előkészítését és megvalósítását érintő dokumentumból egy egy példányt megőriz az érintett konzorciumi partner, illetve az önkormányzat. A egyes teljesítésekhez kötődően a teljesítésigazolást az adott projektelemért felelős szakmai 117

partnernek, a projektvezetőnek, illetve szükség esetén a műszaki ellenőrnek is alá kell írnia. A számlák befogadását az adott tevékenység kapcsán érintett támogatásban részesülő partner végzi. A kifizetés előfeltétele, hogy a teljesítéshez kapcsolódóan a szerződéses háttér, a költségvetés és a teljesítés igazolás ellenőrzése és jóváhagyása megtörténjen. Döntéshozatal, jelentéstételi kötelezettség Az operatív, napi szintű döntéseket a projektvezető hozza meg a szakmai előkészítést, és előterjesztést követően. A projekt megvalósulását lényegesen befolyásoló illetve érintő kérdésekben a szakmai, pénzügyi előkészítést követően tájékoztatja a fejlesztésért felelős alpolgármestert, aki az előterjesztés, javaslat alapján döntést hoz, illetve kompetenciáját meghaladó kérdésekben testületi előterjesztést készíttet. Amennyiben a döntéshez a Közreműködő Szervezet hozzájárulása szükséges, az ezzel kapcsolatos dokumentumok összeállítása, egyeztetések lefolytatása a külső tanácsadó feladata. A pénzügyi és szakmai felelősöket az előrehaladási jelentések elkészítésének támogatásán túl jelentéstételi kötelezettség terheli a projektkoordinátor felé, amennyiben a projekt támogatási szerződés illetve pályázat szerinti megvalósulását (legfőképpen ütemezést, költségvetést, indikátorok teljesülését) érintő probléma merül fel, melyet hatáskörükben kezelni nem tudnak. A projektvezető tájékoztatásáról a külső szakértővel való konzultációt követően a projektkoordinátor gondoskodik, rögzíti a tényállást, és javaslatot tesz. Az egyes projektelemek előrehaladásáról a koordinátor havonta rövid állapotjelentést küld a projektvezetőnek, aki legalább kéthavonta beszámol a felelős alpolgármesternek, a menedzsment szervezet tagjainak. A Közreműködő Szervezetnek, a Városrehabilitációs Fórumnak, vagy a képviselőtestületnek készülő jelentések csak a fejlesztésért felelős alpolgármester jóváhagyása után küldhetők ki. VI.3. A PROJEKT TAPASZTALATOK BEMUTATÁSA A pályázó Kazincbarcika Város Önkormányzata széleskörű tapasztalatokkal rendelkezik támogatásból megvalósuló projektek lebonyolításában. Az alábbi táblázatban az utóbbi öt év projektjeit mutatjuk be. A projektek esetében a partnerek az önkormányzat vállalatai (Arborétum Közterületkezelő Kht, Timpanon Ingatlangazdálkodási Kft.), illetve intézményei (iskolák) voltak. 118

Pályázat megnevezése Szociális bérlakás állomány növelése SZT-2002-LA-1 (Hámán K. 16 lakás ) Céltámogatás igénylés Kazincbarcika- Felsőbarcika szennyvízcsatorna építésére Kazincbarcika- Felsőbarcika szennyvízcsatorna építése Városi Kórház felújítás címzett támogatása Igénybejelentés települési szilárd hulladék közszolg. fejl. Középiskolai kortársképzés tanfolyam támogatása Kábítószerfogyasztás megelőzésével kapcsolatos kortárssegítő képzés támogatás KAB-SZ-03 Közoktatási Intézmények pedagógiai program módosítás készítése SZ.A.K. 2003 Értékteremtő közhasznú foglalko ztatás Nyugdíjasház parkosítás Beadás helye Gazdasági Minisztérium Belügyminisztérium Megyei Területfejlesztési Tanács Belügyminisztérium Környezetvédelmi Min. és Belügymin. ISM Gyermek-Ifjúsági és Sportminisztérium Oktatási Minisztérium Munkaügyi Központ Pályázott összeg EFt-ban Pályázati önrész 2002. évi pályázatok Elnyert támogatá s EFtban Bruttó bekerülési ktg. Megvalósul ási idő 74.794 13.096 74.794 121.989 2002-2003 Támogatási szerződés adatai Kazincbarcika Hámán Kató út 6-8. 1143/3, Hámán Kató út 10-12. 1141/6 (meglévő fsz+4emeletes lapostetős épület, magastetős tetőtér kialakítással 16 db szociális bérlakás kialakítása 76.160 95.201 76.160 190.401 2002-2004 Kazincbarcika- Felsőbarcika szennyvízcsatorna 76.160 38.081 9.520 190.401 2002-2004 Kazincbarcika- Felsőbarcika szennyvízcsatorna 2.620.000 25.000 2.620.000 2.645.000 2005 Meglévő eü-i intézmény fejlesztése, bővítése, eü. gép-műszer beszerzése 17.313 13.798 17.313 31.111 2002-2003 Gyűjtőjármű és edényzet 600 80 400 480 2002-2003 2003 évi pályázatok Kortárs segítést előmozdító tanfolyam szervezése kazincbarcikai középiskolás fiatalok számára 400 83 400 483 2003-2004 Függésben szakiskolás fiatalok kortársképző programja Az intézményi pedagógiai programok 300 600 240 240 2003-2004 módosításához és jóváhagyásához szakértő igénybevétele 657 66 657 723 2003 Muskátli úton létesített Nyugdíjasház udvarának parkosítása 2004. évi pályázatok Céltámogatás igény benyújtása Tölgyfa- Hársfa- Fenyő utak Belügyminisztérium 2062 fm szennyvízcsatorna9058 m2 aszfalt 30.147 26.269 30.147 75.369 2004-2006 szennyvízcsatorna építésére szőnyeg kivitelezése Tölgyfa Hársfa Fenyő utak szennyvízcsatorna hálózat B.A.Z. Megyei 2062 fm szennyvízcsatorna 9058 m2 aszfalt 30.147 15.075 18.953 75.369 2004-2006 kiépítése Területfejlesztési Tanács szőnyeg kivitelezése Középiskolás kortárssegítő képzés támogatása ICsSzEM Kortárssegítés Kazincbarcikán a középiskolák 1.200 125 800 925 2004-2005 számára EU Majális ( EUV-2) Miniszterelnöki Hivatal 1.000 300 800 1.300 2004 EU Majális Ifjúsági szakreferens alkalmazása IFJ-BM-04 pályázat Gyermek-Ifjúsági és Sportminisztérium 4.200 1.800 2.800 4.600 2005-2006 A helyi önkormányzatok gyermek és ifjúsági feladatai ellátásának kiegészítő támogatása 119

Pályázat megnevezése Bűnelkövetővé válás megelőzése a tanköteles korú fiatalok körében Szelektív hulladékgyűjtési rendszer kialakítása KÖVICE pályázat Kazincbarcika- Alsóbarcika városrész szennyvízcsatorna építés céltámogatás igénylés Kazincbarcika- Alsóbarcika városrész szennyvízcsatorna építés Közmunkaprogram Szilárd burkolatú közutak burkolat felújítás KAB-KEF-06-A-0011 Pályázat a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok megalakulására, valamint működésük fejlesztésére, és a drogprobléma kezelését célzó helyi stratégiák megvalósulásának előmozdítására KAB-KP-06-B/C-0026 A kábítószer-fogyasztás megelőzésével kapcsolatos kortárssegítők képzésének támogatását célzó pályázat IFJ-BM-06 A helyi önkormányzatok gyermek és ifjúsági feladatai ellátásának kiegészítő támogatására TEKI Orvosi rendelő felújítás SZILÁRD BURKOLATÚ BELTERÜLETI KÖZUTAK BURKOLAT FELÚJÍTÁSA Pályázat megnevezése Beadás helye Igazságügyi Minisztérium Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Belügyminisztérium Pályázott összeg EFt-ban Pályázati önrész Elnyert támogatá s EFtban Bruttó bekerülési ktg. Megvalósul ási idő 1.200 200 1.200 1.200 2004-2005 12.500 9.919 12.500 25.582 2005 2005 évi pályázatok 22.644 25.566 25.790 56.610 2005-2007 B.A.Z. Megyei Területfejlesztési Tanács 22.644 11.322 17.992 56.610 2005-2007 Közmunkatanács Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) ICSSZEM Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács Beadás helye 15.690 5.000 15.690 23.560 2005-2006 45.962 35.971 43.272 83.272 2005 2006 évi pályázatok Támogatási szerződés adatai Beccaria bűnmegelőzési modellprojekt Közös pályázat Megyei Rendőrfőkapitányság, Megyei Önk., Miskolc Városi Önk., B.A.Z. megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet, 10 KEK Szelektív hulladékgyűjtő rendszer kiépítésének megvalósulása Kazincbarcikán 6x4 db négyfunkciós szelektív hulladékgyűjtő sziget, 1 db szállító jármű Szennyvízcsatorna építés 1236 fm gerincvezeték 649,7 fm bekötővezeték 7940 m2 aszfaltszőnyeg Szennyvízcsatorna építés 1236 fm gerincvezeték 649,7 fm bekötővezeték 7940 m2 aszfaltszőnyeg nyílt csapadékcsatorna hálózat tisztítás, illegális hulladéklerakók megszüntetése Jószerencsét út, Egressy út, Alsóvárosi krt., Építők útja, Móra F. út 1 500 225 1 400 1 900 2006-2007 Kortársképzés Kazincbarcikán 2 csoportban 900 90 415 715 2006-2007 Kortársképzés Kazincbarcikán 2 csoportban 5 000 1 700 3 000 2006-2007 2007 évi pályázatok Mobil Ifjúsági Információs Pont Kazincbarcikán 14.812 3.703 14.812 18.515 2007 Orvosi rendelő felújítás (Kazincbarcika, Május 1. út 13.) Kazincbarcika, Széchenyi u. Dózsa u. Rózsa 37.959 52.167 34. 959 87.126 2007 u. Jószerencsét u. (26-os fkl. út és Tardona pataki híd közötti szakasz) szilárd burkolatú közutak burkolat-felújítása Pályázott összeg Pályázati Elnyert Bruttó Megvalósul önrész támogatás bekerülési ktg. ási idő Támogatási szerződés adatai 2008. évben megnyert és 2009-ben megvalósult pályázatok 120

Pályázat megnevezése Települési szilárdburkolatú belterületi közutak felújítása Kazincbarcika Csalogány út felújítása TEUT /ÉM/2008/72 Csokonai út 1. szám alatti, központi szerepű óvoda telejskörű külső és belső akadálymentesítése ÉMOP-4.2.2.-2007-0213 Köztéri játszótér felújítása és bővítése Kazincbarcikán, a Csónakázó-tó mellett HÖF-CÉDE ad/ém/2008/88 Rózsa utca 5. szám alatti háziorvosi rendelő épületének teljeskörű külső és belső akadálymentesítése ÉMOP-4.2.2.-2007-0233 Beadás helye NORDA Észak- Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Pályázott összeg EFt-ban 20.000.000.- Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (KSZ: VÁTI Kht. Miskolci területi Iroda) 20.000.000.- NORDA Észak- Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség 20.000.000.- Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (KSZ: VÁTI Kht. Miskolci területi Iroda) 34.998360.- 10.000.000.- Pályázati önrész 30.000.00 0.- 9.500.000. - 14.998.36 0.- 2.300.000. - Elnyert támogatá s EFtban Bruttó bekerülési ktg. 20.000.00 0.- 50.000.000.- 20.000.00 0.- 29.500.000.- 20.000.00 0.- 10.000.00 0.- 12.300.000.- Megvalósul ási idő 2008. VIII- 2008. IX. 2009. III- 2009. VI. 2009. II- 2009. V. 2009. III 2009. VI. Támogatási szerződés adatai A felújítás során a padka rendezése történt 818 m 2 felületen, 1638 méter szegély épült és 3475 m 2 útfelület aszfaltszőnyegezése történt meg. A projekt része az épület előtt két akadálymentes parkolóhely építése 2X2.5 méterben, 1.5 m közlekedő sávval, 10 cm széles, megfelelő optikai elkülönítéssel, a bejutás útvonalainak akadálymentesítése, az épület két szintje között lift építése, az épület belső tereinek, belső ajtóinak átalakítása, cseréje, a vizesblokkok és WC-k alkalmassá tétele. A projekt része a tájékozódást segítő táblák, egyéb optikai és audió eszközök elhelyezése is. A kialakítandó játszótér alapterülete 1.600 m 2 A területen 16 db játszóeszköz került elhelyezésre a különböző korosztályok igényeinek megfelelő kivitelben és elrendezésben. A játszóeszközök alatt 695 m 2, az előírásoknak megfelelő ütéscsillapító burkolatot építenek gyöngykavics, műfű, valamint gumi felhasználásával. Elhelyeztek parki berendezési tárgyakat, ülőpadot, hulladék tárolót, kerékpártárolót. A térkő burkolat 140 m 2. A játszóteret fa léckerítés határolja körül, 2 db kapuval. A projekt része az épület előtt egy akadálymentes parkoló kialakítása, az épületbe történő bejutást segítő lépcső átalakítása, és erre a célra, egy emelőszerkezet megépítése. A rendelő épület belő terének akadálymentesítése és a mozgáskorlátozottak számára is használható WC, vizesblokk kialakítása. 121

Pályázat megnevezése Beadás helye Pályázott összeg EFt-ban Pályázati önrész Elnyert támogatá s EFtban Bruttó bekerülési ktg. Megvalósul ási idő Támogatási szerződés adatai Kazincbarcika város köztéri térfigyelő- és képrögzítő rendszer kiépítése HÖF-TEKI bb/ém/2008/98 Kazincbarcika Jószerencsét út Mátyás király út körforgalmú csomópont kiépítése HÖF-TEKI bb/ém/2008/97 NORDA Észak- Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség NORDA Észak- Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség 20.000.000.- 20.000.000.- 18.220.00 0.- 40.000.00 0.- 20.000.00 0.- 38.220.000.- 20.000.00 0.- 60.000.000.- 2009. III- 2009. V. 2009. VI. 2009. X. A város közterületein frekventált helyszíneken 15 db térfigyelő kamerát helyeztek el, 3 helyen átjátszót építettk, a képet a központba, a rendőrségre továbbítják. A rendszerrel szemben támasztott követelmények: színes, digitális, nagy sebességű, vezérelhető (360 fokos forgatás, döntés zoom/optikai is) kamerák doom házban, ezek kültéri kivitelűek, szabotázsvédett házba szereltek, éjjel-nappali üzemmódban, automatikus átkapcsolással működtethetőek. A házakat füstüveg takarja, hogy kívülről a kamera pásztázási helyét ne lehessen megállapítani. A növekvő forgalom és a baleseti mutatók indokolják, hogy a Jószerencsét út Mátyás király út kereszteződésében lévő csomópont körforgalmúvá alakuljon. A biztonságos közlekedési feltételek fokozottan megvalósulnak a körforgalmi megoldással. 122

VI.4. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁBAN SZEREPLŐ KULCSEMBEREK BEMUTATÁSA A projekt megvalósításában résztvevő szakemberek önéletrajza a mellékletekben található. VI.5. AZ AKCIÓTERÜLETI TERV MEGVALÓSÍTÁSÁNAK NYOMON KÖVETÉSE, CIVIL SZEREPLŐK BEVONÁSA A városban és környezetében tervezett városrehabilitációs beruházások előkészítését és megvalósulását stratégiai szinten nyomon követő, koordinációs szervezet a Városrehabilitációs Fórum, melyet a közgyűlés széles partnerség keretében hoz létre. Tagjai a képviselő testület kijelölt tagjai, a helyi civilszervezetek, valamint a legfontosabb foglalkoztatók és a megvalósításban, üzemeltetésben résztvevő önkormányzati társaságok vezetői. A fórum vezetője a fejlesztési ügyekért felelős alpolgármester. A fórum megvitatja a legfontosabb fejlesztési elképzeléseket, véleményezi az ezzel kapcsolatos stratégiai dokumentumokat, és figyelemmel kíséri azok előrehaladását. A Fórum igény szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az egyes akcióterületi projektmenedzsment szervezetek vezetői beszámolót tartanak a fórum előtt az elvégzett és jövőbeli feladatokról, a célok, részcélok teljesüléséről, a problémákról és azok megoldásáról. Az önkormányzati érdekeltségű beruházások tekintetében döntési jogkörrel a képviselő testület rendelkezik. A testület tagjait az alpolgármester tájékoztatja a Városrehabilitációs Fórum ülésein elhangzottakról, illetve az egyes fejlesztések állásáról. 123