Lepsényi Kinga Az Európai Duna Régió Stratégia alkalmazása Baja turizmusfejlesztésében Konzulens: Dr. Huszti Zsolt főiskolai docens 1. Bevezetés A Duna Európa egyik meghatározó eleme, nagy szerepet játszott mind a kultúra, mind a gazdaság, mind pedig a természeti kép kialakulásában. A Duna-térség 800.000 km2-t és csaknem 100 millió lakost ölel magába. E makrorégió sajátossága a gazdasági egyenlőtlenség, a kulturális és vallási sokféleség, a biodiverzitás. Meghatározó szerepe ellenére nincsenek maximálisan kihasználva a Dunai makrorégió adottságai. 2011 első félévében Magyarország fogja betölteni az EU soros elnökségi tisztjét, mely során az egyik fő feladat az Európai Duna Régió Stratégia (EDRS) elfogadása. Dolgozatomban egyrészt vizsgálom az EDRS elődjét, a Balti-tengeri Stratégiát turisztikai szempontból, melynek gondolata 2004-ben fogalmazódott meg Lengyelország, Litvánia, Észtország és Lettország uniós csatlakozásával. A stratégia 2010 júniusa óta konkrét projektekkel segíti a Balti térség fejlődését. Ez az Európai Unió első, példaértékű makroregionális stratégiája. Másrészt vizsgálom az EDRS-t Magyarország hozzájárulása alapján, valamint összefoglalom a turizmussal kapcsolatos projekteket, melyek többsége már meglévő, működő programokon alapul. Végül, de nem utolsó sorban foglalkozok Baja turizmusával, mely az adottságokhoz képest csak csekély mértékben van jelen. A város és környéke bővelkedik mind természeti Duna, Gemenc, termálvíz stb., mind kulturális néprajzi örökségek, vallási örökségek stb. értékekben, melyek nincsenek megfelelő módon kihasználva. Mivel a családom már több generáció óta él ebben a Dél-Alföldön fekvő, Duna menti városban, így feladatomnak tartom, hogy foglalkozzak a város helyzetével és a lehetőségeimhez mérten segítsem a fejlődését. Így fejlesztési javaslatokat adok a turizmus fellendítése, valamint a térségben megfigyelhető szezonalitás csökkentése érdekében úgy, hogy ezek mind igazodjanak az EDRS projektjeihez. Dolgozatom célja, hogy a Balti-tengeri stratégia és az EDRS segítségével Baján és környékén egy vonzó, ismert turisztikai Duna-márka jöjjön létre, mely kidolgozását a megfelelő szakmai megfontolások, a valós keresleti igények, a lakosság támogatása, a kortárs szellemiség, a fenntarthatóság és végül, de nem utolsó sorban a minőség vezérlik.
2. A Balti-tengeri Stratégia 2004-ben a lengyel, észt, lett és litván Európai Uniós csatlakozás során egyértelművé vált, hogy a Balti-tengert érintő komoly problémákra sürgősen valamilyen megoldást kell találni. Így 2006 végén az Európai Parlament egy jelentést tett közzé, miszerint az Európai Bizottság hozzon létre egy makroregionális uniós stratégiát a balti-tengeri régióra vonatkozóan legkésőbb 2009 júniusáig. A Balti-tengeri Stratégiát a Bizottság 2010. június 10-én fogadta el, aminek legfőbb célja egy hatékonyabb együttműködés a balti államok között. A stratégia négy fő pillérén belül 15 prioritási területet fogalmaztak meg, melyek mindegyikéért legalább egy tagállam felelős. A Balti-tengert határoló kilenc ország közül nyolc Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Németország és Dánia - már az Európai Unió tagja, a kilencedik pedig Oroszország. 1. ábra: Balti-tengeri régió programterület (Forrás:Panorama Inforegio) Ezeknek mind megvannak a saját problémái és prioritásai, ugyanakkor ezek közül számos olyan probléma felmerül, ami mindegyiket nagy mértékben érinti. Ilyen például, hogy mivel a Balti-tenger egy kereskedelmi főútvonal, a sok szennyezés miatt a víz minősége és biológiai sokszínűsége folyamatosan romlik. Továbbá, hogy a háztartások és az ipar olyan nagy mennyiségű nitrátot és foszfátot bocsát a tengerbe, hogy ez túlzott eutrofizációt idéz elő, amely a vizet oxigénhiányossá teszi. Ez sajnos nagyon súlyosan károsítja a víz minőségét, mivel a vizet ezáltal egy zöld, bűzölgő nyálkává alakítja, amit a tenger leghamarabb 30 év alatt tud kiheverni. További megoldandó problémát jelent a Balti-térség hiányos közlekedési hálózata, a kereskedelmi akadályok és az energiaellátás problémái. A Balti-tengeri Stratégia egy közleményből és egy cselekvési tervből áll, melyet kiegészít 80 zászlóshajó projekt. A stratégia négy fő pillér köré szerveződik: a régiót környezetileg fenntarthatóvá, gazdaságilag virágzóvá, 1
könnyen megközelíthetővé és vonzóvá, valamint biztonságossá kell tenni. Ezt a stratégiát az Európai Unió mintaértékűvé kívánja tenni, mivel ez az első EU-s makrorégiós stratégia, amely ennyire átfogó. Ezáltal az EU példaként hasznosíthatná a helyes gyakorlatokat más regionális együttműködésekkel kapcsolatban is, mint például a Duna Stratégia. A Bizottság intenzív konzultációs folyamatai révén számos kérdés letisztázódott a stratégiával kapcsolatosan. Az első megállapítás, hogy nem kellenek új intézmények, amelyek még több adminisztrációs terhet jelentenének. Továbbá, hogy a stratégiának nem elméletinek, hanem a gyakorlatban is alkalmazhatónak kell lennie. Végül, koordinálva a cselekvési tervet, a Bizottság belépne, mint független ellenőrző szerv. Mivel a Stratégia többnyire már létező koncepciókon alapul, így a finanszírozáshoz a már meglévő forrásokat vennék igénybe, ezek elsősorban a strukturális alapok melyek 2007 és 2013 között 55 milliárd Eurót jelentenek, a balti államok saját forrásai és magánforrások, illetve a pénzintézetek forrásai. A stratégia projektjeit úgy határozták meg, hogy a tagállamok egyéni céljait figyelembe vegyék. Így a lehető legtöbb szempont szerint készültek el az intézkedések sorozatai. Továbbá, mivel az egyes országok prioritásai nem azonosak, így a különböző területek koordinálásáért a leginkább érintett államok közül legalább egy a felelős. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a megközelítés ne szelektív, hanem strukturált legyen. A projektek megvalósítását határidőhöz kötötték, ezzel is biztosítva a folyamatos cselekvést. A turizmus témájával a III. Pillérben foglalkoznak, melynek lényege, hogy a baltitengeri térség könnyen megközelíthető és vonzó legyen. Ezen belül három prioritási terület került meghatározásra: Az energiapiacok hozzáférhetőségének, hatékonyságának és biztonságának javítása, melyet Lettország és Dánia koordinál, ezen belül három intézkedést hoztak; A belső és külső közlekedési kapcsolatok javítása Litvánia és Svédország vezetésével; A balti-tengeri régió vonzerejének fenntartása és megerősítése elsősorban az oktatás, az idegenforgalom és az egészségügy segítségével, melyet három fő részre osztva az idegenforgalommal Németország ezen belül is Mecklenburg- Vorpommern, az egészségüggyel az Északi Dimenzió Közegészségügyi Partnersége, az oktatással Németország foglalkozik. Az idegenforgalom, bár nem ez a legfőbb problémája a balti-tengeri térségnek, jelentős mértékben hozzájárul a régió fejlődéséhez. Az életminőség igen szorosan kapcsolódik az iskolázottsághoz, mivel ezáltal jobban megvédhetőek a kulturális örökségek, a festői vidéki, parti és városi tájképek, valamint a nyitott társadalmak. A turisztikai és kulturális vállalkozások is egy hatékonyabb regionális fejlődést idéznek elő. Egy régió értéke elsősorban a humán erőforráson alapul, így az egészséges lakosság a gazdasági fejlődés elengedhetetlen feltétele. Ezért a kultúrába, oktatásba, egészségügybe és az ezekhez kapcsolódó iparágakba való stratégiai befektetések egy dinamikus és kreatív társadalomhoz vezetnek. A prioritási terület tehát az életminőség fenntartása és javítása a balti-tengeri régióban, annak érdekében, hogy a már erőteljes társadalom energiát akarjon befektetni a saját régiójának fejlesztésébe. Másként a lényeg, hogy turistákat, befektetőket, kutatókat, vállalkozókat stb. vonzzanak a balti-tengeri régióba, ezzel is új humán- és pénzügyi tőkét hozva a területre. A legnagyobb problémát a régióban a demográfiai 2
különbségek, bizonyos területeken a szolgáltatások hiánya, a fiatal képzett emberek kiáramlása a területről, illetve az egészségügyben tapasztalható óriási regionális különbségek jelentik. A problémákat csak úgy, mint a lehetőségeket a balti-tengeri régióban együtt kellene kezelni, mert a különböző területek szorosan összefüggnek egymással. Ha az egészségügyben tapasztalt különbségek redukálhatók, akkor egyrészt kapunk egy egészségesebb, boldogabb, elégedettebb társadalmat, másrészt racionalizálni lehet az egészségügyi rendszer kiadásait. A kiegyensúlyozott társadalom által a turizmus szektor sokat profitálhat a fejlődésből, továbbá a racionalizált egészségügyben megtakarított forrásokat fel lehet használni a turizmusban. A Balti-tengeri Stratégia döntéshozói felismerték azt a tényt, hogy a turizmus döntő tényezőként van jelen a balti tengeri régió vonzerejének fenntartásában és újra megerősödésében. Így két együttműködési intézkedést határoztak meg. I. Együttműködési intézkedés: Kiemelni és optimalizálni a fenntartható turizmus lehetőségét a balti-tengeri régióban egy környezetbarát turizmus stratégia létrehozásával a balti-tengeri régió szintjén, beleértve Oroszországot is. Ennek a stratégiának tartalmaznia kell a követelmények, a különböző régiókban jelentkező hasonló projektek fejlesztése, a régió közös marketingje és a projektekben való együttműködés összehangolását. II. Együttműködési intézkedés: Összegyűjteni a turisztikai szektor és a turisztikai oktatás szerveit és hálózatot létrehozni ezekből. Az intézkedés alapjául az I. Balti-tengeri Turizmus Fórum szolgál, melyet 2008. október 2-án rendeztek Rostockban. A rendezvényen 40 képviselő volt jelen a balti térség országaiból és régióiból azzal a céllal, hogy a többi érintettel lehetőséget kapjanak a közös cselekvésre. Az együttműködés folytatásaként 2009. szeptember 24-25-én megrendezték a II. Balti-tengeri Turizmus Fórumot a Litván fővárosban, Vilniusban. A Fórum eredményeként megszületett a Vilnius Nyilatkozat, melynek fő célja egy egységes Balti-tenger márka kialakítása. A hálózat hosszú távú célja pedig az, hogy a balti-tengeri régió mintegy ellenpólusaként szerepeljen a mediterrán térségnek. Habár a balti térségi turizmus gyorsabban fejlődött, mint a mediterránumi, itt még mindig négyszer annyi a vendégéjszakák száma évente (530 millió vendégéjszaka/év). A vilniusi konferencia eredményeként létrejött nyilatkozatban továbbá a felek megegyeztek, hogy további együttműködést szorgalmaznak a következő hat jövőbeli területen: közös piackutatási koncepció, az új nemzetközi piacok fejlesztése, az infrastruktúra fejlesztése, a balti-tengeri régiós termékek és szolgáltatások fejlesztése, közös reklámozási és értékesítési tevékenység, közös internetes platform. További lényeges eredménye a fórumnak, hogy döntés született az évente, különböző helyszínen megrendezendő Balti-tengeri Turizmus Fórumról. A következő konferenciát 2010. november 4-5-én tartják a nyugat Oroszországban fekvő Kaliningradban. A III. Fórum célja továbbra is a hatékony együttműködés és egy erős Balti-tenger márka kialakítása. 2.1. Zászlóshajó Projektek Mivel szükség van konkrét, gyakorlati projektekre is, megjelentek az úgynevezett zászlóshajó projektek, melyekre példaként tekintenek a további konkrét programokhoz. A turizmus témakörében három ilyen zászlóshajó projekt született és egy, ami közvetetten 3
érinti a témát. Ugyan úgy, mint a prioritási területeket, ezeket is egy-egy tagország koordinálja. 2.1.1. I. Zászlóshajó Projekt A turisták vonzása a vidéki területekre, különösen a partmenti szakaszokra közös fenntartható vidéki és partmenti turisztikai csomagok reklámozásával (pl. hegymászás, téli sportok, természetre alapozott turizmus), valamint vidéki és partmenti turisztikai beruházások tervezésében való együttműködéssel. A legnagyobb hangsúlyt a tudás, a tapasztalatok, a szakértelem és a jó gyakorlatok cseréjére fektették, azzal kapcsolatosan, hogy fenntarthatóan fejlesszék a vidéki és tengerparti területeket, illetve, hogy biztosítsák ezek megfelelő elérhetőségét. Ennek érdekében először is kiépítik a partnerek hálózatát, ahol mind a privát, mind az állami szektorban tevékenykedő kutatók, vállalkozások és üzemeltetők jelen vannak az egész balti térségből. A hálózat ki fog dolgozni egy útmutatót a jövőbeli fejlesztések megkönnyítése érdekében. A fejlesztések azon alapulnak, hogy fel kell ismerni az egyes régiók erősségeit és tematikussá kell tenni ezeket, valamint, hogy partnerség jöjjön létre a turizmus egyes szereplői között. A projekt a következő részekből áll: Partnerségi hálózat kiépítése A vállalkozások hálózatának feltérképezése Egy nemzetközi Mentor Program előkészítése, mely segítségül szolgálna a többi vállalkozás számára a fenntartható turizmus tervezésében, a beruházásban és a menedzsmentben A személyszállító hajók kikötőinek fejlesztése regionális szolgáltató központokká A termékek és szolgáltatások fejlesztési irányainak meghatározása a fogyasztói igények alapján. A projektért felelős Dél-nyugat Finnország Regionális Tanácsa, a Turku Touringgal együttműködve. 2.1.2. II. Zászlóshajó Projekt A kulturális örökség és az egyedülálló tájképek promóciója a célterületek érdekeltségeinek feltérképezése által a kulturális örökség elemeinek megőrzése és rehabilitálása érdekében. A projekthez nagyban hozzájárul az Agora 2.0 projekt, melynek célpontjában az örökségturizmus áll. Ez a projekt, mely a Balti-tengeri Régiós Program 2007-2013 felhívására készült el, hozzájárul az örökségek fenntartható felhasználásának megteremtéséhez, ezzel is előnyökhöz juttatva a turisztikai fejlesztéseket, a regionális üzleti fejlesztéseket valamint az örökség megőrzésére tett kísérleteket. A projekt által együttműködés jön létre a hatóságok, a turisztikai szakemberek, a vállalkozások, a tudományos intézetek és a zöld illetve kulturális szervezetek között. Ehhez nagyban hozzájárul például a BASTIS Balti-tengeri Örökségturizmus Információs Szerviz (Baltic Sea Heritage Tourism Information Service), ami tartalmazza a már létező illetve a létrejövő piaci adatokat, ezzel is megvédve a turisztikai kis-és középvállalkozásokat, mert így releváns piaci információkhoz juthatnak. Továbbá a partnerek a további együttműködés céljából létrehoznak egy internet alapú adatbázist a természeti és kulturális örökségekről, beleértve a Balti-tengeri régió 6 csodáját is. Ezáltal kívánnak létrehozni egy egységes régiót, amely megteremti a balti-tengeri identitástudatot. A projekt felelőse Marshal Office, Wojwodship Pomorskie. 4
2.1.3. III. Zászlóshajó Projekt Stratégiák kialakítása a fenntartható turizmusért már létező információforrások alapján, mint például a YEPAT adatbázis vagy a Nordic Culture Point. Erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy a természeti, kulturális és történelmi örökségek megközelíthetősége javuljon. A fókuszban továbbra is a fenntartható turizmus fejlesztése és támogatása áll, különös tekintettel a vidéki területekre, valamint a természeti és kulturális örökségek megközelíthetőségének és hasznosításának javítására. A másik fő célja a projektnek, hogy növelje a Balti-tengeri Régió identitástudatot. A projekt megvalósítása érdekében létre kell hozni: munkacsoportokat a természeti és kulturális örökségek fenntartható használata érdekében kreatív workshopokat az innovatív fenntartható turisztikai termékfejlesztésre empirikus tanulmányokat a látogatók örökségről alkotott képeiről. Számos már létező program összekapcsolódott a projekttel, úgy mint az EcoRegion, Parks&Benefits, AGORA 2.0 vagy a Baltic Green Belt. EcoRegion: ez a projekt összegyűjti a jó gyakorlatokat a fenntartható fejlődéssel kapcsolatosan és ezeket a nyilvánosság elé tárja egy ingyenesen elérhető adatbázis segítségével. Továbbá segítséget nyújt a már meglévő tudás, módszerek és tapasztalatok hasznosításában. Parks&Benefits: a projekt lényege, hogy bemutassa és megerősítse a fenntartható természet turizmust a Balti-tengeri Régióban, valamint hogy kommunikáció révén tudassa a védett parkokkal és környezetükkel a kölcsönös előnyöket a regionális fejlesztések és a fenntartható természeti fejlesztések között. A projekt létre kíván hozni egy hálózatot a hivatalosan is védetté nyilvánított parkokról ( EUROPARC besorolás), egy Balti-tengeri Régió specifikus természet turizmus identitást, valamint fejlett és innovatív természet turisztikai termékeket. Eddig a Balti-tengeri Régió országaiból nyolc vesz részt ebben a projektben. AGORA 2.0: megoldásokat keres és kínál az örökségek fenntartható felhasználásához Baltic Green Belt: a Nemzetközi Ökoturizmus Társaság meghatározása alapján az ökoturizmus a fenntartható turizmus egy módja, mely felelősségteljes utazást jelent a természeti területekre, amely megőrzi a környezetet és hozzájárul a helyi lakosság jólétének javulásához.ez az eszmény jelenik meg a Balti Zöld Övezeten belül, mely a délkeleti és keleti részeit érinti a Baltikumnak. Ez a terület a rendszerváltás előtt a Vasfüggöny mentén helyezkedett el, ami jól megőrizte a természeti és kulturális örökségeket, így a projekt célja többek között, hogy ezeken a területeken gazdaságilag és ökológiailag fenntartható vidéket hozzon létre. A projektért felelős a németországi Greifswald Egyetem. 2.1.4. IV. Zászlóshajó Projekt Környezetileg fenntartható kompok és tengerjáró hajók telepítésének elősegítése a Baltitengeren a tengeri szolgáltató vállalatok közelebb hozásával az utasokhoz. Ezidáig ennek a projektnek még nincs vezető partnere. 5
2.2. Kapcsolódó más projektek A turizmussal kapcsolatos prioritási területet számos más projekt is támogatja. 2.2.1. GoVeSa LINK Gotland-Ventspils-Saaremaa összekapcsolása egy fenntartható fejlődés érdekében. Gotland, Ventspils és Saaremaa szigete kiemelt turisztikai attrakciókban bővelkedik, mégis nehéz ezeknek a régióknak az elérése. A projekt ezért támogatja a megalapítását egy életképes közlekedési összeköttetésnek a három régió között és a már meglévő közlekedési feltételeket is javítani próbálja. Továbbá a projekt meg kívánja szólítani a szervezeteket és a vállalkozókat workshopok, képzések és tanulmányutak által. 2.2.2. SHIPWHER Hajóroncs örökség: digitalizálni és elérhetővé tenni a tengeri történelmi örökségeket. A hajóroncsok részét képezik a nemzetközi kulturális örökségeknek, így fontos ezeknek a megőrzése és védelme. A projekt ezt a víz alatti kulturális kincset nemzetközi szintre kívánja emelni, azáltal, hogy egy internet-alapú adatbázist hoz létre, ami segítségül szolgála a búvároknak vagy akár az egyszerű turistának, hogy képet kapjanak a hajóroncsokról A projekt továbbá szemináriumokat szervez, könyveket publikál és szervezett hajó túrákat kezdeményez annak érdekében, hogy a tengeri örökségek egy tágabb közönséghez is eljussanak. 2.2.3. CulturalTourism2011 A kulturális turizmus fejlesztése egy közös hálózattal a 2011-es Európa Kulturális Fővárosaiban. 2011-ben két Balti-tengeri város is Európa Kulturális Fővárosa lesz: Turku és Tallinn, ami által egy egységes regionális imázs építhető fel. Turku és Tallinn egy nagyon erős egységet alkothatnak, ráadásul egy határon átívelő együttműködés a siker kulcsa lehet. A cél az, hogy a két város kooperációjával egy érdekes, első osztályú turisztikai desztináció jöjjön létre, továbbá, hogy a közös munka segítségével emelkedjen a külföldi turisták száma Turkuban és Tallinnban, valamint, hogy vonzó és érdekes termékkombinációval tudjon belépni a két régió az európai piacra. 2.2.4. InFAcTo Nemzetközi étel és aktív turizmus. A projekt arra sarkallja a kis-és középvállalkozásokat, hogy az autentikus ételeket vonják be a turisztikai tevékenységekbe és szolgáltatásokba, a nemzetközi turista szám növelése érdekében. Piaci elemzésekkel megalapozzák a későbbi termék-és szolgáltatásfejlesztéseket. A vállalkozók képzésekben és benchmarking utakon vehetnek részt. 6
2.2.5. DEVEPARK Fenntartható történeti parkok menedzsmentje és fejlesztése Finnországban és Észtországban. Habár mind Finnországban, mind Észtországban számos jelentős történeti park található, néhány közülük még nem indult el a fejlődés útján. A projekt támogatja a park turizmust és elősegíti az együttműködéseket a történeti parkok fejlesztése érdekében. 2.2.6. BSI Skandináv szigetek védjegyezése. A skandináv szigetvilágban a turizmus volumene nem igazán kielégítő, ennek fő oka, hogy a szigetvilág területeire való eljutás, illetve a szolgáltatások elérése nagyon nehéz. A projekt fejleszti a turisztikai szervezetek közti együttműködést, mely egyrészt jelenti a termékfejlesztést, másrészt közös nemzetközi marketingtevékenységet. Továbbá létrehoz egy közös szervezetet, mely termékfejlesztési szemináriumokat és workshopokat szervez és egy közös honlapot. 2.2.7. GEOISLANDS A geoturizmus elősegítése a Közép Balti szigeteken. A projekt szilárd alapot kíván létrehozni a természeti turizmusfejlesztés lehetőségeihez a Közép Balti szigeteken. Ennek érdekében promóciós anyagokat készítenek úgy mint könyveket, útikönyveket, oktatási filmeket, egy tanulmányt, mely a természeti turizmus marketinggel foglalkozik a Közép Balti szigeteken és egy ehhez kapcsolódó kiállítást. 2.2.8. BACES Balti szigetvilág és szigetközpontok. A Balti szigetvilág nem bővelkedik befektetésekkel, habár számos városa a régióknak közlekedési központ, mégis a gazdasági szerepük igen csekély, ráadásul nagyban függnek a szezonalitástól. A projekt támogatja a távoli szigetek közötti együttműködést a jobb elérhetőség szempontjából. Gazdaságilag életképessé kívánják tenni a területeket Info Centrumok létrehozásával. Továbbá a projekt kampányokat és kiállításokat szervez. 2.2.9. FIR Barátságos szigetútvonalak. Számos Finn Öbölben fekvő kisebb kikötő problémája, hogy híján van a magas minőségnek, a jól szervezett szolgáltatásoknak és a turisztikai tevékenységeknek. Így létre kell hozni egy szolgáltatási láncot, mely magába foglalja a térségek összes turisztikai szolgáltatásait, a turisták vonzása érdekében. A projekt segíti Finnország és Észtország partmenti és kisebb szigeti utazásokat, továbbá létrehozott egy piaci stratégiát 2009-2013 közötti időszakra, speciális szolgáltatásokat, szuveníreket és túraútvonalakat. A projekt fő témája a történelem, az egyediség, a szigetek természeti környezete és a helyi kikötőkben nyújtott szolgáltatások. 7
3. A Duna Stratégia A Duna Európa második leghosszabb folyója, 10 országon folyik keresztül a németországi Fekete-erdőtől a Románia és Ukrajna határán fekvő Duna Deltáig. Továbbá a Duna makrorégiója további négy országot érint: Cseh Köztársaság, Szlovénia, Bosznia- Hercegovina és Montenegró. Az említett országok közül nyolc az Európai Unió tagja: Németország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Szlovénia, Románia és Bulgária; négy EU tagország várományos: Horvátország, Szerbia, Montenegró, illetve Bosznia- Hercegovina; valamint két harmadik ország: Ukrajna és Moldovai Köztársaság. 2. ábra: Az EDRS érintett területei (Forrás: http://ec.europa.eu/regional_policy/cooperation/danube/maps_en.htm) A Duna-térség 800.000 km2-t és csaknem 100 millió lakost ölel magába. E makrorégió sajátossága a gazdasági egyenlőtlenség, a kulturális és vallási sokféleség, a biodiverzitás. Mivel a Duna ilyen sok országot érint, így szükséges az integráló hatását erősíteni, ami segítene megoldani a makrorégió problémáit úgy, mint az energiabiztonság és élelmiszerellátás zavartalansága, a migrációval kapcsolatos gondok, a demográfiai változások kihívásai, gazdasági egyenlőtlenségek, a klímaváltozás vagy a globális válság. Ezt felismerve az Európai Tanács 2009. június 18-án megbízta a Bizottságot az Európai Unió Duna-régiós Stratégiájának (EDRS) kidolgozására, melynek elkészítési határideje 2010. december. A stratégia elfogadását 2011 első félévére tervezik, ami kiemelkedő eredménye lenne Magyarország EU soros elnökségének. Minthogy az EU-ban már elkészült egy makroregionális stratégia a Balti-tengeri Stratégia a Duna stratégia példaként tekinthet erre, átültetve a jó gyakorlatokat az elkészítéskor. A Balti-tengeri Stratégia példájára a Bizottság három fő pillér alapján készíti a stratégiát: I. Pillér: Környezetvédelem II. Pillér: Összeköttetés III. Pillér: Szocio- gazdasági integráció Ezekbe beletartozik többek között a víz-és erőforrás-gazdálkodás, a biológiai sokféleség fenntartása, a hidak, a vasúti-és vízi közlekedés, informatika fejlesztése, a fenntartható 8
energia biztosítása, a szocio- gazdasági integráció, munkaerőpiac, kulturális örökségek, demográfiai változások, bevándorlók integrációja. Mivel a Duna-térségi Stratégia elkészítése nincs befejezve, az elemzésnél egyelőre csupán az egyes országok hozzájárulásait tudjuk alapul venni. A dolgozatomat a továbbiakban Magyarország hozzájárulása alapján készítem. Magyarország Duna-térség jövőképe A Duna Térség Európa érték-alapú és biztonságos térsége. E jövőkép eléréséhez a Duna integráló szerepének erősítésének és fenntartható fejlesztésének megvalósítása a feltétel. Magyarország ez idáig a stratégia elkészítését három hozzájárulással támogatja, melyekben megfogalmaz négy átfogó horizontális szempontot, három stratégiai prioritást és az ezekhez kapcsolódó 11 együttműködési területet és a vonatkozó programokat, valamint öt célkitűzést. Horizontális szempontok: A Duna-térség területi kohéziójának erősítése A klímaváltozás társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek mérséklése Az EU egységes piacának elősegítése Kutatás-fejlesztés, innováció elősegítés Stratégiai prioritások: A dunai térség biztonságának erősítése, országon belül és határokon átívelően Fenntartható gazdaságfejlesztés A Dunai térségi identitás és együttműködés erősítése Együttműködési területek és vonatkozó programok: Varratmentes Európa ölelkező kapcsolatok, akadályok és szűk keresztmetszetek nélkül- A közlekedési szűk keresztmetszetek és kereskedelmi akadályok eltávolítása Élővizeink értékeinek megtartása a Duna vízgyűjtőn - védelem gazdálkodás védekezés Környezetbarát közlekedés a Duna régióban Fenntartható dunai hajózás és intermodalitás Biodiverzitás a Duna mentén A természeti örökség és ökológiai szolgáltatások védelme Duna menti zöld gazdaság A klímaváltozás hatásainak mérséklése a Duna vízgyűjtőn Danube Science Dunai Tudományos klaszter és kutatási tér Biztonságos Duna térség Duna menti intézményközi együttműködések A dunai identitás erősítése örökségvédelem, együttműködések Turizmus a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig 9
Magyarország készített egy célpiramist, melyben összefoglalja a Duna-térség jövőképét és stratégiai célrendszerét: 3. ábra: A magyar Duna-térség jövőképe és stratégiai célrendszere (Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/) 10
3.1. Turizmus az EDRS-ben A II. Stratégiai prioritás részeleme a Turizmus fenntartható fejlesztése, melybe beletartozik a Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése valamint A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculat építése és programcsomagok kidolgozása. Ezen a prioritáson belül a turizmus kérdésével egy komplett program foglalkozna: Turizmus a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. A program célja, hogy a Duna régióját egy egységes turisztikai desztinációként pozícionálja a piacon közös turizmusfejlesztési stratégia kialakításával. Magyarország a turizmusfejlesztéshez öt alprogrammal és ezeken belül mintaprojektekkel és projektcsomagokkal kíván hozzájárulni. 3.1.1. Datourway Black to Black a Duna mente fenntartható turizmusfejlesztési stratégiája a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig. Ezt a programot a folyó egész területére kívánják létrehozni, melyben Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Bulgária, Románia, Ukrajna és Moldova érintett. A cél egy egységes, együttműködésen alapuló, határokon átívelő turizmusfejlesztési stratégia kidolgozása, mely segítségével a turizmus megtanul helyesen reagálni az emberi tevékenységekre, ezáltal is hozzájárulva a folyó menti területek kiegyensúlyozott növekedéséhez. Ehhez természetesen összhangot kell teremteni mind az országok, mind pedig az egyes települések, szervezetek, vállalkozások között. A program fontosnak tartja a nyilvánosság tájékoztatását, ezért a médiában rendszeresen közzéteszi a program előrehaladottságát, valamint saját weboldalt készít. Az alprogramon belül tervezik négy mintaprojekt létrehozását. 3.1.1.1. Digitális Duna Desztináció Menedzsment (3DM) A projekt célja a turizmus valamennyi ágában tevékenykedő szolgáltatók hálózatának valamint az ehhez kapcsolódó adatbázis létrehozása. Összegzi a Duna egész területén lévő turisztikai szolgáltatásokat, ezáltal információt nyújt, kapcsolatot teremt és tart. A projekten belül három kiemelt projekt megvalósítása tervezett: Duna PROFIT, mely a helyi KKV-kat igyekszik segíteni információ nyújtásával. Duna MAPPÁCIÓ, mely az eddig létező Duna-térkép, felmérés, kutatás összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása egy térinformatikai rendszerbe. Duna TOUR, mely Duna parti check-pointok kialakítását tervezi, ahol átfogó kép kapható a terület turisztikai kínálatáról. A projekt akkor lesz sikeres, ha a lokális lépések globálisan és nyomonkövethetők lesznek, valamint, ha a Duna sokszínűségét egy egységként tudja megmutatni. 3.1.1.2. Duna-menti kulturális örökség helyszínek művelődéstörténetileg hiteles helyreállítása, mint projektcsomag. A projektben érintett országok Szlovákia, Magyarország, Szerbia valamint Románia. A projekt célja, hogy a kulturális örökségek helyszíneit önálló, komplett turisztikai attrakcióvá fejlessze illetve, hogy az örökségek szerves részét képezzék a turizmusnak. A projekt további célja, hogy a fejlesztéssel munkahelyeket teremtsen a helyi lakosság számára, valamint, hogy további szolgáltatások jöjjenek létre az örökségekre alapulva. A projekt az egyházi turizmusra alapozva tematikus utakat kialakítva - kívánja feltérképezni, fejleszteni, rekonstruálni és megvédeni a Duna menti magyar egyházi örökségeket Magyarországon illetve a környező 11
magyar vonatkozású országokban. Továbbá ezáltal szeretné a szomszédos országokkal való nemzetiségi és kulturális kapcsolatokat javítani. A projektcsomagon belül három mintaprojekt került meghatározásra, attól függően, hogy a Duna mely szakasza érintett a tematikus út során: 3.1.1.2.1. Szentendre-Budapest-Baja-Újvidék egyházi jellegű épített örökségének megőrzése, helyreállítása, a vallási turizmus fejlesztése. 3.1.1.2.2. Pozsony-Budapest (Győr, Pozsony, Komárom, Esztergom, Visegrád, Budapest) épített egyházi örökségének megőrzése. 3.1.1.2.3. Temesvár-Budapest közötti épített egyházi örökség megőrzése. 3.1.2. Duna SPA a projekt célja, hogy az érintett országokban (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Szerbia, Horvátország, Románia és Bulgária) az egészségturisztikai biztonsági és vízminőségi előírásokat, követelményeket egységesítsék és harmonizálják. Valamint a gyógyvizek, gyógy-létesítmények illetve a kapcsolódó turisztikai szolgáltatások feltérképezése és az ezekből összeállított adatbázis létrehozása. A projekt elősegítené az egészségbiztosítás rendszerei közötti initegrációt. 3.1.3. A Duna Régió Főutcája a vízparti sáv élményszerűvé tétele. 3.1.3.1. EuroVelo6: Duna menti kerékpárút, komplex turisztikai régió Az EuroVelo program egész Európában összesen 12 kerékpáros útvonalat foglal magában, melyek teljes hosszúsága 63505 km, melyből több, mint 20000 km elkészült. Az EV6 az úgynevezett Folyók útvonal, mely az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig húzódik, többek között végig a Duna mentén, ennek hossza 3653 km. Az út magyarországi szakasza kb. 460km Rajkától Mohácsig. A projekt célja egy kerékpáros-barát hálózat kiépítése, mely segítséget nyújtana a már aktívan kerékpározóknak, illetve az aktív turizmusra fogékony turistáknak. További célja, hogy elősegítse az egészséges életmódra való nevelést, bemutassa Magyarország kulturális és természeti értékeit, megismertesse a turistákat a Duna sokszínűségével. A projekt tartalma továbbá egy többnyelvű, kreatív honlap elkészítése, mely többek között tartalmazza a szolgáltatásokat és a kerékpárutakat. A meglévő kerékpárutat még kb 50 km-rel kellene kibővíteni, hogy teljes legyen az EV6 magyarországi szakasza. 4. ábra. Az EuroVelo6 útvonala (Forrás: http://www.eurovelo6.org/) 12
5. ábra. Az EV6 magyarországi szakaszának térképe (Forrás: http://www.eurovelo6.org/etappe/budapest-belgrade-de/etape_view) 3.1.4. Vízi sportbázis lánc a Duna mentén A Duna főleg alsó szakaszán nagyon sok lehetőség kínálkozik a vízi turizmus fenntartható fejlesztésére a tömeg-,iskolai-és versenysport segítségével. A projekt célja a meglévő vízi sport bázisok rekonstrukciója, a fejlesztéssel kapcsolatos szabályozási rendszer megváltoztatása valamint az infrastruktúra kiépítése. 3.1.4.1. Dunai vízi túrázók partraszálló helyei A teljes magyarországi Duna szakaszt érintő vízitúrázók partraszálló helyeinek hálózatának kiépítése, az egyes megállók kijelölésével, tervezésével és megépítésével. A projekt tervezi továbbá egy Útikönyv kiadását, mely tartalmazna térképeket, az összes megállóval, szolgáltatásaival együtt. 3.1.5. A római birodalom határai - A dunai LIMES Közép-európai szakaszának UNESCO világörökséggé nyilvánítása. Európa legnagyobb összefüggő kulturális öröksége a Római birodalom határai a limes lelőhelyek együttese, mely részei Magyarországon is megtalálhatók. A projekt célja, hogy a dunai limes UNESCO világörökségi helyszínné nevezésének előkészítése, ezzel is elősegítve egy a Duna vonalát követő kulturális útvonal létrehozását. Valamint a limes helyszínek turisztikai attrakcióként történő bemutatása és hasznosítása. A turizmushoz kapcsolódó projektek természetesen más stratégiai prioritásokban is jelen vannak, mivel az egyes prioritások nagyban összefüggnek, úgy mint Élővizeink értékeinek megtartása a Duna vízgyűjtőn, Biodiverzitás a Duna mentén vagy A dunai identitás erősítése. 13
4. Baja Baja a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében fekszik, a Duna bal partján, közel a szerb és horvát határhoz. Budapesttől kb. 180km-re fekszik, ahonnan az M6-os autópálya megépítésével gyorsan meg lehet közelíteni. 6. ábra: Baja elhelyezkedése Magyarországon (Forrás: http://www.viamichelin.com/web/maps) Az országban itt a legmagasabb a napsütéses órák száma (2050-2100 évente), éghajlata szubmediterrán. Kivételes helyzetben van a természeti értékek tekintetében, hiszen a térségben fekszik a Gemenci erdő, mely Európa legnagyobb ártéri erdeje, a Duna mellett fekszik, és a városon keresztülfolyik egyik mellékága a Sugovica, közvetlenül kapcsolódik hozzá a Nagy-Pandúr-sziget, a belváros meghatározó eleme a Petőfi-sziget, dél-keleti határában terül el a Parkerdő. 14