A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály?

Hasonló dokumentumok
Társadalmi-gazdasági igények, természeti erőforrások, fenntarthatóság és éghajlati alkalmazkodás

A természeti tőke fenntarthatóságának kérdései és indikátor-alapú értékelése

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Klímapolitika Magyarországon

A megújított Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia: a megelőzés és az alkalmazkodás hazai lehetőségei

Uniós szintű fellépések Hosszú- és középtávú tervek. Dr. Baranyai Gábor Külügyminisztérium

Az Európai Uniós éghajlat-politika prioritásai, kitekintéssel a hazai aktualitásokra Koczóh Levente András LIFE projekt koordinátor-helyettes

A Nemzeti Alkalmazkodási Központ bemutatása Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

LIFE Az éghajlatváltozás mérséklése LIFE - Climate Change Mitigation

Klímastratégiák és SECAP-ok készítése a megyékben és településeken

A hazai klímapolitika helyzete új Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

Merre vezet az energia és éghajlat politika a települések világában?

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

A klímaváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés fontossága

A NATéR, mint a hazai klímapolitika eszköze Hizó Ferenc

Fenntarthatóság, éghajlatvédelem, építésgazdaság

Nemzetközi klímapolitikai együttműködés, az EU klímapolitikája, vállalásai, eszközei, és a hazai feladatok

A tervezés, a fenntarthatóság és a környezet viszonya

Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 26. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

ÚJ ÜZLETÁG: KVÓTAKERESKEDELEM AZ ÜZLETI ÉS MAGÁNSZEKTORBAN

Hazai intézkedések értékelése az energia és a klímapolitika kapcsolatrendszerében. Prof. Dr. Molnár Sándor Prof. Dr.

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási pályázatok LIFE Climate Governance and Information (GIC) projects

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály

NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA PROGRAM. Dr. Nemes Csaba. főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

KARBONTUDATOS ÜZLETI STRATÉGIÁK. Lukács Ákos

A dekarbonizáció regionális sajátosságai Magyarországon

A Nemzeti Energiastratégia keretében készülő Távhőfejlesztési Cselekvési Terv bemutatása

A magyar kormány stratégiai tervei a klímapolitika terén

A 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a távhőellátás összefüggései

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

A LIFE Éghajlat-politika Alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása

LIFE Éghajlat-politikai alprogram

Éghajlatváltozás és a nyár kockázatai

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

A közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program OKTÓBER 17.

A napelemes áramtermelés lehetőségei és jelentősége

LIFE Éghajlat-politikai irányítási és tájékoztatási (GIC) pályázatok

A hazai ÜHG kibocsátási jövőképek, az EU 2030-as célszámai és a Párizsi Megállapodás tükrében

MELLÉKLET. a következőhöz:

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) ismertetése

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Elnök úr, Tisztelt Képviselők!

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája

A klímaváltozás várható gazdasági hatásai Magyarországon Kutatási eredmények áttekintése

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

Techológiai Előretekintési Program Magyarországon TECHNOLÓGIAI ELŐRETEKINTÉSI PROGRAM

A LIFE számokban : a évi éghajlat-politikai pályázatok értékelésének tapasztalatai és a évi prioritások

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

A LIFE Program és a LIFE Éghajlat-politikai Alprogram bemutatása

Az éghajlatváltozás hatásai, az alkalmazkodás és mitigáció lehetőségei, energetikai kérdések

HU Egyesülve a sokféleségben HU A7-0033/11. Módosítás. Romana Jordan a PPE képviselıcsoportja nevében

VEZETÉK REKONSTRUKCIÓ CO 2 VONZATÁNAK KÉRDÉSKÖRE

Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

A NÉS-2 stratégiai környezeti vizsgálata

NATéR Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer. Mattányi Zsolt, Orosz László, Turczi Gábor, MFGI, 2014

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

LIFE Éghajlat-politikai alprogram. Policy uptake : az Európai Unió éghajlat-politika prioritásai, magas uniós hozzáadott értékkel bíró LIFE pályázatok

Klímastratégia és éghajlatváltozási platform létrehozása Budapesten

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

Globális változások lokális veszélyek

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

LIFE ÉGHAJLAT-POLITIKA ALPROGRAM

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az RCMTéR projekt: új éghajlati szcenáriók a Kárpát-medencére

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( ) a közlekedésben használható alternatív üzemanyagokkal foglalkozó szakértői csoport létrehozásáról

EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS KLÍMAPOLITIKA A 2. NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

AZ EURÓPAI ZAJVÉDELMI SZABÁLYOZÁS

VIDÉKFEJLESZTÉSI POLITIKA

FENNTARTHATÓ ENERGIA- AKCIÓTERV (SEAP) FELÜLVIZSGÁLATTAL KAPCSOLATOS III. WORKSHOP

Alkalmazkodási feladatok és kihívások a SECAP készítése során. Dr. Buzási Attila Miskolc,

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban november 26. ÁROP Záró konferencia

A NATéR Projekt általános bemutatása

Vállalkozások számára elérhető energiahatékonysági programok és források a GINOP-ban

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az Európai Unió Erdészeti Stratégiája október 4. Budapest

Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a as időszakban

e-health Task Force jelentés Dr. Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár Emberi Erőforrások Minisztériuma

Globális fejlesztés és finanszírozás c. konferencia március 31.

Fenntarthatósági szempontok érvényesítése az energiagazdaságban Bencsik János a Nemzeti Alkalmazkodási Központ vezetője az MFGI igazgató-helyettese

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

Az EU Energiahatékonysági irányelve: és a kapcsolt termelés

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

MELLÉKLET. Az energiaunió aktualizált ütemterve. a következőhöz:

Átírás:

A hazai dekarbonizáció: lehetőség vagy akadály? Dr. Pálvölgyi Tamás BME egyetemi docens MFGI Nemzeti Alkalmazkodási Központ XXVII. Téglás Napok 2012. október 4. Hunguest Hotel Palota, Lillafüred

Mi fán terem a dekarbonizáció? 2007: ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) szerint : az üvegházhatású gázok globális kibocsátását 2050-re az 1990-es érték 50%-ára kell csökkenteni ahhoz, hogy a földi átlaghőmérséklet emelkedése ne haladja meg a kritikus határnak tartott 2 C-os mértéket. 2011: Európai Bizottság közleménye az ki az alacsony szén-dioxid kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervéről. (EU Decarbonisaion Roadmap DRM) DRM nem jogszabály! 2011: Unió 1990-hez képest 2050-ig 80%-os emisszió-csökkentésre vonatkozóan vázol fel kibocsátás-csökkentési pályákat. Várhatóan hamarosan a tagállamoknak is dekarbonizációs útitervet kell készíteniük Lesz-e Dekarbonizációs Direktíva? DRM ETS

EU Dekarbonizációs Útiterve* DRM - dióhéjban 1990-hez képest 2050-ig 80%-os emisszió-csökkentésre vonatkozóan vázol fel kibocsátás-csökkentési pályákat 4 fő ágazatra fogalmaz meg nem kötelező, indikatív célértékeket a tagállami sajátosságokat figyelmen kívül hagyó modell- és forgatókönyv alapú elemzésekre támaszkodnak jelentős módszertani problémák, kritika.. számítások szerint pusztán a jelenlegi szakpolitikák megvalósítása esetén 2050-re az 1990. évi kibocsátásoknak mindössze 40%-át sikerülne elhárítani nem ad útbaigazítást arra, hogy az uniós szinten felvázolt kibocsátás-csökkentés hogyan oszlik majd meg az egyes tagállamok között Készült EU szinten Energia Útiterv és Közlekedési Fehér Könyv ; nincs teljes összhang DRM-mel COM (2011) 112 A Roadmap for moving to a competitive low carbon economy in 2050 Magyar nyelven is elérhető! http://eur-lex.europa.eu/lexuriserv/lexuriserv.do?uri=celex:52011dc0112:en:not

DRM ágazati célértékek Forrás: A Bizottság közleménye az alacsony széndioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve [COM(2011)112 final] Nincsen ismert, nyilvánosságra hozott alágazati bontás! Nincsen tagállami differenciálás!

DRM és a többi EU-s, hazai kötelezettség?!

Miért kell hazai dekarbonizációs útiterv (HDÚ)? Az EU DRM nem ad útbaigazítást arra, hogy az uniós szinten felvázolt kibocsátáscsökkentés hogyan oszlik majd meg az egyes tagállamok között. A költségek szempontjából fontos tényező a szükséges intézkedések, beruházások minél hamarabbi megkezdése, ugyanis az időben történő cselekvés esetén a költségek valószínűleg számottevően alacsonyabbak, mint azok késleltetett megvalósítása esetén. Alapvető nemzetstratégiai érdekünk, hogy megfelelő a versenyképesség, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó magyarországi dekarbonizációs tervvel készüljünk az európai dekarbonizációs tehermegosztásra.

Hazai dekarbonizáció szempontjából jelentős ágazatok Villamos- és hőenergia termelés Lakossági és közületi fűtés Közlekedés Műtrágya felhasználás, földhasználat Állattartás, mezőgazdasági technológiák Hulladékgazdálkodás Vas- és acélgyártás Fugitív kibocsátások Cement- és mészgyártás Kőolaj finomítás Vegyipar F-gázok felhasználása Élelmiszeripar Papíripar Tégla, cserép, kerámia, üveg gyártása = 0,4% 0% 5% 10% 15% 20% 25% = 95%

Hol helyezkedik el a tégla- és cserépipar? Ipari eredetű technológiai és indirekt ÜHG kibocsátások megoszlása S ipar* = teljes hazai kibocsátás 6,3%-a *: energiaipar nélkül Forrás: Üvegházhatású gázok leltára Magyarországon, 2012 (Országos Meteorológiai Szolgálat)

Miről fog szólni a HDÚ? A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részeként: fel kell vázolnia a kulcsfontosságú ágazatok várható fejlődési irányait (forgatókönyveit) és ez alapján kell meghatároznia a lehetséges 2050-ig tartó kibocsátás-csökkentési pályákat, meg kell határoznia 2050-re, valamint a köztes mérföldkövekre vonatkozóan a kulcs ágazatok üvegházhatású kibocsátását, fel kell vázolnia a dekarbonizációhoz szükséges stratégiai cél- és eszközrendszert és főbb cselekvési irányokat, A Hazai Dekarbonizációs Útiterv várhatóan 2013. első félévében készül el.

Hogyan készül a HDÚ? Kormányzati felelős: NFM Klíma és Energiaügyi Államtitkársága Kidolgozó: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Nemzeti Alkalmazkodási Központ Nyílt tervezés, nem jogalkotási feladat, szakmai érintettek bevonása Munkacsoportok: energia, közlekedés, ipar, mezőgazdaság tématerületeken 4 munkacsoport állt fel, összesen több, mint 100 szakértő.. Vitaanyagok készültek, melyekre célja az (al) ágazati fejlődési forgatókönyvek kidolgozásához vélemények, jövőképek összegyűjtése A vitaanyagok alapján a munkacsoportok megkísérelnek konszenzuson alapuló fejlődési forgatókönyveket vázolni. A forgatókönyvek alapján karbon-matematika A munkacsoportok aktív és konstruktív munkájára lesz szükség!

Vitaindító anyagok általános felépítése Bevezetés, háttér a hazai dekarbonizáció klímapolitikai háttere, az ágazat szerepe a hazai ÜHG kibocsátásokban Hajtóerők az ágazati kibocsátás-csökkentés pozitív és negatív, közvetett és közvetlen meghatározó tényezői Kulcsindikátorok ágazati fajlagos mutatók, amelyektől függ a dekarbonizáció, azaz karbon számítások bemenő adatai, A kulcsindikátorok esetében ahol erre a rendelkezésünkre álló adatbázisok lehetővé tették bemutatjuk azok nemzetközi összevetését és magyarországi tendenciáit is! A kibocsátás csökkentés lehetőségei, akadályai korlátok, lehetőségek azonosítása a tevékenységek, alágazatok szintje

Köszönöm a figyelmet!