Az alapfelvétel jellemzői Módszertani leírás a Munkaerő-felmérés 2011. II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvételhez A Központi Statisztikai Hivatal a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezetett be egy magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvételt, az ún. munkaerő-felmérést (MEF). Az adatgyűjtés célja, hogy a gazdasági aktivitást, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség alakulását a nemzetközi statisztikai ajánlásoknak megfelelően, a mindenkori munkaügyi szabályozástól, illetve annak változásától függetlenül, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) fogalmait felhasználva figyelje meg. A magyar munkaerő-felmérés a vizsgált et egy meghatározott időszakban, az ún. vonatkoztatási héten végzett tevékenység alapján sorolja a következő két főcsoportba: gazdaságilag aktívak (a rendelkezésre álló munkaerő, azok a személyek akik foglalkoztatottként vagy munkanélküliként megjelentek a munkaerőpiacon) és gazdaságilag nem aktívak (inaktívak). A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység, amely pénzjövedelmet eredményez, amely természetbeni juttatást biztosít, amelyet esetleg egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. A munkaerő-felmérés mintája többlépcsős, rétegzett minta, amely kialakításánál a rétegképző ismérvek a következők voltak: földrajzi egységek, települések nagysága szerinti kategóriák, lakóövezetek. Ez utóbbiak a mintában a következő aggregátumok formájában jelennek meg: belterületek, egyéb belterületek, külterületek. A mintában alkalmazott egyszerű, rotációs eljárás szerint bármely háztartás, amely valamilyen időpontban belép a mintába, hat egymást követő negyedévben szolgáltat adatokat, majd végleg elhagyja azt. A munkaerő-felmérés ne-gyedéves mintája három havi részmintát tartalmaz. A mintába került lakásokban minden háztartásról és minden 15 74 év közötti személytől kérünk gazdasági aktivitásukra vonatkozó információt. A munkaerő-felmérés negyedéves mintája mintegy 38 000 háztartást és 68 000 személyt tartalmaz. Az egyes csoportok létszáma a munkaerő-felmérés mintájából teljeskörűsítéssel számítódik a mintában megfigyelt értékek megfelelő súllyal történő szorzása és összegezése után. A teljeskörűsítéshez szükséges súlyok, illetve felszorzó tényezők meghatározása két lépésben történik. Először a minta 275 rétegére vonatkozóan készülnek el az elsődleges súlyok, majd korrekciós eljárás során amire a meghiúsulások torzító hatásának mérsékelése miatt van szükség az ún. korrigált súlyok. A korrekciós eljárásban kulcsfontosságú szerepet játszanak a továbbszámított - és lakásszámok. Ez 2002-től a 2001. évi népszámlálásból származó információ felhasználásával továbbvezetett, előre jelzett (az adott időszakra vonatkozó) adat. A munkaerő-felmérés mintájának hibaszámítása linearizált jackknife-módszerrel történik. Azért, hogy a felhasználók érzékeljék, hogy az egyes táblázatokban szereplő létszámadatokhoz milyen nagyságrendű hiba tartozik, mellékelünk egy áttekintő táblázatot, melyből látható a foglalkoztatottak különböző nagyságú létszámhoz tartozó hiba becsült nagysága. 1
Áttekintő táblázat a negyedéves hiba alakulásáról a munkanélküliek, a foglalkoztatottak és a gazdaságilag aktívak létszámának függvényében, 95%-os megbízhatósági szinten* Munkanélküliek Foglalkoztatottak Gazdaságilag aktívak 5 640 2 299 5 640 2 299 2 013 1 258 7 219 2 767 7 219 2 767 2 288 1 346 13 704 2 945 22 171 3 571 2 500 1 730 30 000 5 201 40 000 5 699 3 000 1 762 40 000 5 438 50 000 5 848 4 000 1 825 50 000 5 650 75 000 6 178 5 000 1 889 75 000 6 116 100 000 6 469 6 000 1 952 100 000 6 521 125 000 6 736 7 000 2 015 125 000 6 888 150 000 6 985 8 000 2 078 150 000 7 227 175 000 7 220 9 000 2 141 175 000 7 546 200 000 7 446 10 000 2 204 200 000 7 849 225 000 7 663 11 000 2 266 225 000 8 138 250 000 7 872 12 000 2 329 250 000 8 416 275 000 8 076 13 000 2 391 275 000 8 684 300 000 8 274 14 000 2 454 300 000 8 944 350 000 8 656 15 000 2 516 350 000 9 444 400 000 9 024 20 000 2 825 400 000 9 920 450 000 9 380 25 000 3 131 450 000 10 377 500 000 9 726 30 000 3 435 500 000 10 818 600 000 10 392 35 000 3 736 600 000 11 663 700 000 11 032 40 000 4 033 700 000 12 465 800 000 11 650 45 000 4 329 800 000 13 236 900 000 12 252 50 000 4 621 900 000 13 979 1 000 000 12 839 60 000 5 196 1 000 000 14 700 1 100 000 13 414 70 000 5 761 1 100 000 15 402 1 200 000 13 978 80 000 6 314 1 200 000 16 087 1 300 000 14 533 90 000 6 856 1 300 000 16 758 1 400 000 15 079 100 000 7 386 1 400 000 17 416 1 500 000 15 619 110 000 7 905 1 500 000 18 063 1 600 000 16 151 120 000 8 412 1 600 000 18 699 1 800 000 17 199 130 000 8 909 1 800 000 19 943 2 000 000 18 226 140 000 9 393 2 000 000 21 156 2 200 000 19 235 150 000 9 867 2 200 000 22 343 2 400 000 20 230 160 000 10 329 2 400 000 23 505 2 600 000 21 212 170 000 10 779 2 600 000 24 647 2 800 000 22 182 180 000 11 219 2 800 000 25 771 3 000 000 23 141 190 000 11 647 3 000 000 26 879 3 200 000 24 091 200 000 12 063 3 200 000 27 972 3 400 000 25 032 225 000 13 055 3 400 000 29 052 3 600 000 25 966 250 000 13 975 3 600 000 30 119 3 800 000 26 892 275 000 14 824 3 800 000 31 176 4 000 000 27 812 300 000 15 602 4 000 000 32 222 4 200 000 28 726 350 000 16 945 4 200 000 33 258 4 400 000 29 634 400 000 18 004 4 400 000 34 286 4 600 000 30 537 450 000 18 778 4 600 000 35 305 4 800 000 31 434 1 A táblázat szerint pl. egy 25000-es munkanélküli-létszámhoz tartozó 95%-os valószínűségi szintű konfidenciaintervallum közelítőleg 25000-3131, 25000+3131 2 A munkaerő-felvétel 2009. évi felvétele alapján. 2
A kiegészítő felvétel jellemzői 2011 II. negyedévében Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon címmel kapcsolódott kiegészítő felvétel a munkaerő-felmérés adatgyűjtéséhez. A kiegészítő kérdőív a Munkaerő-felmérés mintájába kijelölt háztartásoknál az alapfelvétellel egyidőben, 2011 II. negyedévében került lekérdezésre. Amennyiben egy háztartásnál az alapfelvétel valamilyen oknál fogva meghiúsult, kiegészítő kérdőívet sem kellett kitölteni. További meghiúsulást jelentett, ha a háztartás tagjai a munkaerő-felmérés kérdéseire válaszoltak, a kiegészítő felmérés kérdőíveinek válaszai azonban a kiegészítő kérdőív megválaszolásának megtagadása miatt nem voltak megszerezhetők a kikérdezési hét folyamán. A kiegészítő kérdőív részleges megválaszolása nem volt lehetséges. 2011. II. negyedévben a munkaerő-felmérés során megkérdezett és az alapfelvételre válaszoló 15 64 évesek 1,2%-a a kiegészítő kérdőívre nem válaszolt, ezen belül a foglalkoztatottakat 0,8%-os, a munkanélkülieket 1,1%-os, az inaktívakat pedig 1,7%-os megtagadási arány jellemezte. A kiegészítő kérdőív kitöltését leginkább, 2,5%-os arányban az idősebb (55 64 éves) korcsoporthoz tartozók utasították el, miközben a fiatalok, illetve a középkorosztályhoz tartozók körében szinte azonos (0,8%-os, illetve 0,9%-os) megtagadási arány volt. A megvalósult interjúk 47,1%-a harmadik személy, azaz a család más tagjának megkérdezésével készült. Az ún. proxy-interjúk a férfiak körében nagyon magas volt, 59,0%- os, miközben a nők esetében a mutatóérték 35,5%-ot ért el. A foglalkoztatottak 47,8%-a, a munkanélküliek 42,3%-a, az inaktívaknak pedig 47,0%-a nem maga válaszolt a kiegészítő felvétel kérdéseire. A 15 24 évesek 71,3%-a, 25 54 évesek 44,5%-a, az 55 64 évesek 34,0%-a esetében válaszolt más a referenciaszemély helyett. A kiegészítő felvétel megtagadása miatt jelen kiadvány adatai eltérnek a 2011. II. negyedévre publikált alapfelvételből származó adatoktól. A különböző dimenziók mentén készített táblázatokban nem jelöltük külön az ebből adódó eltéréseket. A közölt abszolút számok ugyanazon aggregátumaiban a súlyozásból és összegzésből adódóan néhány fős eltérések lehetnek. A megoszlási viszonyszámok kerekítése elektronikusan egyedi korrekció nélkül történt, ezért a részadatok összege nem mindig egyezik meg az összesített adatok megjelenített kerekített értékeivel. A kiegészítő felvételben használt megváltozott munkaképességű fogalom A Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon c. felvétel a MEF kiegészítő felvétele, így az abból nyert információk elsősorban az alapfelvételből rendelkezésre álló munkaerőpiaci jellemzők kiegészítésére szolgálnak. A kiadványban használt megváltozott munkaképességű fogalom önbesoroláson alapul, a számbavételi és fogalmi különbözőségek miatt az adminisztratív adatforrások hasonló információival való összehasonlíthatósága erősen korlátozott. A felvétel adatai alapján megváltozott munkaképességűnek az a magánháztartásban élő tartósan fennálló egészségi problémát, betegséget, illetve korlátozottságot jelölő 15 64 éves személy számít, aki úgy nyilatkozott, hogy a munkavállalásban, illetve munkavégzésben egészségi állapota miatt akadályozva érzi magát. 3
A 15 64 éves legfőbb adatai a 2011. II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvétel alapján Megnevezés Megváltozott munkaképességű Változatlan munkaképességű 15 64 éves összesen N % fő Összesen 11,5 88,5 6 692 507 46 886 Ebből: férfi 10,7 89,3 3 294 419 23 101 nő 12,2 87,8 3 398 088 23 785 Ebből: 15 24 éves 1,9 98,1 1 184 671 9 084 25 54 éves 8,1 91,9 4 161 638 27 144 55 64 éves 30,3 69,7 1 346 198 10 658 Ebből:városban él 11,6 88,4 3 211 065 21 399 községben él 13,3 86,7 2 326 281 22 283 Budapesten él 7,4 92,6 1 155 161 3 204 Ebből:foglalkoztatott 3,7 96,3 3 744 672 24 401 munkanélküli 10,1 89,9 455 477 3 292 inaktív 23,3 76,7 2 492 358 19 193 Ebből:legfeljebb alapfokú végzettségű 18,2 81,8 1 610 174 13 350 középfokú végzettségű érettségi nélkül 14,6 85,4 1 724 423 12 877 középfokú végzettségű érettségivel 8,2 91,8 2 163 801 14 105 felsőfokú végzettségű 3,7 96,3 1 194 109 6 554 Ebből: az alábbi régióban él Budapest 7,4 92,6 1 155 162 3 204 Baranya 16,4 83,6 261 914 2 151 Bács-Kiskun 14,1 85,9 350 260 3 487 Békés 19,0 81,0 238 231 1 918 Borsod-Abaúj-Zemplén 14,1 85,9 449 878 4 188 Csongrád 12,0 88,0 283 423 1 807 Fejér 8,8 91,2 287 118 2 033 Győr-Moson-Sopron 8,0 92,0 302 073 1 638 Hajdú-Bihar 12,3 87,7 365 328 2 695 Heves 14,0 86,0 204 458 1 910 Komárom-Esztergom 11,5 88,5 210 628 1 553 Nógrád 14,3 85,7 131 955 1 347 Pest 7,2 92,8 842 029 5 174 Somogy 14,1 85,9 208 660 1 839 Szabolcs-Szatmár-Bereg 18,0 82,0 377 189 3 431 Jász-Nagykun-Szolnok 13,2 86,8 254 407 1 833 Tolna 20,9 79,1 157 110 1 467 Vas 8,9 91,1 175 094 1 662 Veszprém 7,7 92,3 241 037 1 971 Zala 11,1 88,9 196 553 1 578 4
A 15 64 éves legfőbb adatai a 2011. II. negyedévi Megváltozott munkaképességűek a munkaerőpiacon című kiegészítő felvétel alapján (folytatás) Megnevezés Megváltozott munkaképességű foglalkoztatottaliek munkanélkü- inaktívak összesen % fő N Összesen 18,1 6,0 75,9 766 823 6 495 Ebből: férfi 17,6 6,2 76,2 353 595 3 016 nő 18,6 5,9 75,6 413 228 3 479 Ebből: 15 24 éves 7,7 6,9 85,4 23 093 195 25 54 éves 27,9 10,1 62,1 336 331 2 681 55 64 éves 10,7 2,6 86,7 407 399 3 619 Ebből:városban él 20,4 6,2 73,4 371 766 2 765 községben él 14,6 4,3 81,1 309 939 3 469 Budapesten él 21,2 11,2 67,6 85 118 261 Ebből:legfeljebb alapfokú végzettségű 11,2 5,5 83,3 292 758 2 781 középfokú végzettségű érettségi nélkül 20,5 5,8 73,7 252 626 2 081 középfokú végzettségű érettségivel 23,1 7,0 69,9 177 734 1 334 felsőfokú végzettségű 31,0 6,0 63,1 43 705 299 Ebből: az alábbi régióban él Közép-Magyarország 19,5 7,4 73,1 146 020 697 Közép-Dunántúl 14,9 4,4 80,7 68 012 567 Nyugat-Dunántúl 21,8 5,5 72,6 61 739 522 Dél-Dunántúl 19,9 4,9 75,2 105 144 1 014 Észak-Magyarország 13,0 8,3 78,7 110 894 1 126 Észak-Alföld 16,8 6,4 76,8 146 290 1 361 Dél-Alföld 21,0 3,9 75,1 128 723 1 208 5