CEEweb for Biodiversity Széher út 40, 1021 Budapest, Hungary Phone: +36 1 398 0135 Fax: +36 1 398 0136 ceeweb@ceeweb.org Duna árfolyam Műhelybeszélgetés budapesti fiatalok részére 2011. augusztus 24., 17.00-21.00 Budapest, Gödör Klub 1051 Budapest, Erzsébet tér Beszámoló Rendezvényünkön a Duna folyó és a Duna-part budapesti szakaszának jelenlegi és potenciális jövőbeni hasznairól beszélgettünk. Nem elsősorban a gazdasági hasznokról, hanem azokról, amelyek nem is mindig tudatosulnak a budapestiekben, ám hiányuk sok értéktől fosztaná meg a lakosságot. A főváros folyója ivóvizet biztosít, részt vesz a helyi klíma szabályozásában, élőhelyet ad számos növény- és állatfajnak, és rekreációs, kulturális, spirituális élményt nyújt a lakosságnak, csak hogy néhányat említsünk. Okos tervezéssel folyó a város magja lehet, központi helye, a tiszta víz, gazdag élővilág élhetőbbé teszi a várost, javítja életminőségünket. A rendezvény egy szituációs játékkal indult, amely interaktív módon vonta be a fiatalokat (kb. 40 résztvevő). Ezt panelbeszélgetés követett szakértők bevonásával, amelyhez a hallgatók is hozzászólhattak. A program lezárásaként projektbemutatók keretében mutattak be az előadók olyan projekteket, terveket, amelyek a Dunához kapcsolódó ökoszisztéma szolgáltatások megőrzését, helyreállítását hivatottak elérni. A rendezvény helyszíne és interaktív tematikája lehetővé tette, hogy nagy számban elérhessük a fiatalokat egy olyan témával (ökoszisztéma szolgáltatások), amellyel amúgy nem találkoznak. A kb. 40 regisztrált résztvevő mellett még sokkal többen belehallgathattak a különböző programokba a Gödör vendégei közül is, így sikerült egy szélesebb kört elérni ezen rendezvényünkkel. A rendezvény végén több pozitív visszajelzést kaptunk a résztvevők és a helyszínt biztosító Gödör Klub részéről is. 1. Szituációs játék az érintettek szerepében: nyílt nap a Fővárosi Közgyűlésen A játékban a résztvevő fiatalok (kb. 40 résztvevő) és a felkért szakértők segítségével a következő kérdésekre kerestünk választ: Megéri-e autómentesíteni a budapesti Duna-partot? Hogyan lehet ezt megtenni? Hogyan gondolkodik erről egy főépítész, a kerékpárosklub vagy a közgazdász? Hogyan lehet értékelni azokat a gazdasági, kulturális és ökológiai szolgáltatásokat, amit a Duna nyújt? Bónuszkérdés: mik azok az ökoszisztéma szolgáltatások és hogyan értékeljük ezeket? A téma felvezetéseként a résztvevők különböző szerepeket öltve (mint pl. a Fővárosi Vízművek, a Budapesti Közlekedési Központ vagy az V. kerületi polgármesteri hivatal képviselője, de úgy is, mint építész, kerékpáros, lokálpatrióta, közgazdász, horgász, hajós, természetvédő, ingatlanberuházó, vendéglátós és még sok egyéb) részt vettek egy játékban, amelyben a Fővárosi Közgyűlés a következő határozati javaslatot tárgyalta: 1
"A Fővárosi Közgyűlés kezdeményezi a budai és pesti rakpartok gépkocsi forgalmának megszüntetését az Árpád híd és a Lágymányosi híd közötti szakaszon, egybekötve a terület rehabilitációjával. Az intézkedés végrehajtása több lépésben ütemezve történik 2020. január 1-ig bezárólag." A résztvevőknek módosító indítvány beadására és kortesbeszédre volt lehetőségük, majd a játék befejező részeként a közönség szavazott az így összegyűlt módosító indítványokról. 2. Panelbeszélgetés A beszélgetés résztvevői: Arany Ildikó - CEEweb a Biológiai Sokféleségért egyesület (A.I.) Beleznay Éva volt budapesti főépítész (B.É.)Bojár Iván András Szeretem Budapestet Mozgalom vezetője (B.I.A.) László János Magyar Kerékpárosklub elnöke (L.J.) Marjainé Szerényi Zsuzsanna BCE, Környezetgazdaságtani és Technológia Tanszékének vezetője (M.Sz.Zs.) Moderátor: Fabók Márton - CEEweb a Biológiai Sokféleségért egyesület (F.M.) Rövidített összefoglaló: FM: Bemutatta a CEEweb Egyesületet, a program hátterét, és a mai beszélgetés célját (ld. háttéranyag). Kérdés a beszélgetőpartnerekhez: Hogyan látták a szituációs játékot hátterük fényében, mennyire vág össze a tapasztalataikkal? B.I.A.: Négy évig vett részt a fővárosi közgyűlésben. Továbbá részt vett a Budapest, Európa kulturális fővárosa című koncepció kidolgozásában. A Szeretem Budapestet mozgalom alapító tagja, a mozgalom 2004-ben indult. A Duna, mint a város szerves, központi része, fontos pontja tevékenységüknek. Véleményük szerint a Duna édesvízkészlete miatt is jelentős értéket képvisel. Azt megtartani, fejleszteni szükséges. Korábban a folyó és a part fejlesztésével kapcsolatban próbáltak konzultálni ingatlan fejlesztőkkel, egyéb szakemberekkel. 2005-ben a Budapesti Építész Kamarával együtt Szeresd Budapestet címmel építészeti pályázatot írtak ki építészeknek, építészhallgatóknak, amelyben a Duna is hangsúlyos szerepet kapott. Újszerű kezdeményezéseket, ötleteket vártak civilektől, más szakemberektől egyaránt. Számos elképzelésük közül néhányat a beszélgetés utáni projektbemutatóban fog ismertetni. A játékban természetvédő civil volt a szerepe, amely eléggé különbözött igazi, a mindennapokban betöltött szerepével. Ő elsősorban közlekedéssel foglalkozik. Azt nem tudja megmondani, hogy a Dunával és a rakparttal kapcsolatban mi lenne a legmegfelelőbb megoldás, változtatás. A megoldást együtt kell megtalálni, fontos az együttgondolkodás. A városi közlekedést kell újraértelmezni, mert az nem elsősorban járművek, hanem emberek közlekedését jelenti. Annyi bizonyos, hogy közlekedés ellenes intézkedések nem megengedhetők. Korábban sokat foglalkozott a Dunával a hétvégi lezárások tervezésével, ill. Duna stratégiával kapcsolatban. Valódi tapasztalatai a Fővárosi Közgyűléssel kapcsolatban egészen mások, mint ami a 2
játékban történt. Egy valódi közgyűlésen rendszerint nem lehet egyetértésről beszélni. Főként közlekedési, ezen belül is döntően autós lobbi érvényesül, annak ellenére, hogy ez egy városfejlesztési kérdés. Jelentős mentális váltásra lenne szükség a főváros döntéshozóinak körében, hogy tudomásul vegyék, a Duna-part elsősorban az embereké. Természetvédő szervezetként számukra fontos a Duna természeti értékeinek megőrzése, mint pl.az egyedülálló szigetvilág, kavicszátonyok, holtágak, halfajok, madárvilág, stb, de hasonlóan fontos a hagyományos ártéri gazdálkodás (nádasok, rétek, kaszálók, legelők, gyümölcsösök stb.) természeti és kulturális értékeinek megőrzése is. Emellett a Duna jelentős emocionális értékekkel is bír: európai közös érték, a történelem folyója, amely több nemzetet összeköt, ezért számukra, mint nemzetközi természetvédő szervezet számára, emblematikus jelentőségű. A játékban a fenti értékek közül szinte mindegyik említésre került. Ez azért is nagyon jó, mert meglátása szerint a természetvédelem ma már messze több, mint pusztán az egyes védett területek körbekerítése. A természetes folyamatok épségét kell megőrízni, és ebben kiemelt szerepet játszanak a folyók. Az ökoszisztéma-szolgáltatások (továbbiakban: ÖSZ) koncepciója ennek a célnak az elérését segíti elő, azáltal, hogy megteremti a kapcsolatot a bonyolultnak és távolinak látszó ökológiai folyamatok, és az emberek mindennapi szükségletei között. Új típusú, holisztikusabb gondolkodást tesz lehetővé. Erre a mentális váltásra minden társadalmi és döntéshozói szinten szükség van, ezért reméli, hogy a rendezvény a megszólított fiatalokon túlmenően végső soron hozzájárul majd a budapesti városvezetés szemléletformálásához is. Saját kutatási területe az ÖSZ-ok közgazdasági értékelése. Maga is számos, Dunával kapcsolatos konferencián és egyeztetésen vesz részt, ahol jellemző a közlekedés támogatottsága. Külön érdemes megemlíteni a hajózást, amely támogatandó, mint alapvetően energia- és kibocsátás-takarékos közlekedési mód, de csak akkor, ha ennek feltételei adottak. A Duna esetében a nemzetközi kereskedelmi hajózás fellendítésére olyan mederátalakítási javaslatok születtek, amelyek a folyó ÖSZ-ait veszélyeztetnék. Olyan megoldást kell keresni, amely a hajózást igazítja a Dunához, és nem a Dunát a hajózáshoz. Hogyan zajlik a döntéshozatal ilyen szabású kérdésekben és hogyan lehet befolyásolni? Mennyire látják szakmailag és társadalmilag megalapozottnak a döntéshozatalt? A kérdés - hibásan - a közlekedési ügyosztályhoz kerül. A költség-haszon elemzések során benzinköltséget, tömegközlekedés és autós utazás átlagos idejét veszik figyelembe. Pusztán közlekedési szempontból a rakpart ésszerű döntésnek tűnhet, ám ezek az elemzések nem számolnak sem a helyben koncentrálódó környezetszennyezés káros hatásával (és annak költségeivel), sem azzal, hogy az embereknek igényük van arra a természeti és kulturális rekreációra, amit a Duna nyújthat. Komplex szimulációs modellekre lenne szükség, valamint egységes adatbázisra, ami minden szempontot figyelembe vevő értékelést tenne lehetővé. Ezt követően kell kialakítani egy stratégiai tervet. A megvalósítás egy ötletpályázaton keresztül is történhet. Hivatali oldalról egyelőre nem lát nyitottságot a fentiek megvalósításához. Elméletileg megvalósítható lenne a rakpart akár azonnali lezárása, mint ahogy az többször meg is történt pl. árvizek esetén. A legfontosabb kérdés, hogy a rakpart lezárása esetén, azt hogyan fogják hasznosítani? Erre jó példával szolgál Bécs, ahol az alsó rakparton visszaállították a természetes/természet közeli állapotot, jó kerékpárutakat alakítottak ki, kihozták a zöldet a Dunáig. Ott azonban, Budapesttel ellentétben, az alsó rakparton korábban sem volt intenzív közlekedés. Fontos kérdés továbbá, hogy 3
hogyan hasznosítanák a rehabilitált zöldfelületet, hogyan egyeztetnék össze a különböző társadalmi igényeket. Jó ötlet a rakpartok zöldítése, de egyelőre még nincsenek minden kérdésre kiterjedő válaszok. Elsőként ezeket kell megtalálni. Szükséges a környezetvédelmi és közgazdasági érdekek összeegyeztetése a döntéshozatal során. Ehhez elengedhetetlen, hogy a döntéshozatal folyamatában a ÖSZ-okat nyújtó természetes struktúrák, azaz a természeti tőke annak valós értékén szerepeljen. Ennek három feltétele van: tudományos ismeretek a természeti tőke állapotáról, értékelési módszerek, amelyek a természeti tőkéhez pénzben kifejezett értéket is társítanak amennyire lehetséges, valamint politikai akarat, amely megfelelő módon intergrálja a természeti tőke értékét a politikai döntéshozatali folyamatokba. A Duna esetében az első két feltétel nagyrészt rendelkezésre áll, ezért nekünk, civileknek, valamint a fiatal generációnak a döntéshozók szemléletét kell megváltoztatnunk. Fontos a komplex szemlélet. A Duna esetében meg kell vizsgálni néhány kulcskérdést: A turizmus milyen mértékben részesül a változásokból, azok hatásaiból, lehet-e megnövekedett bevételre számítani? A biodiverzitás szempontja mindenképpen a pioritások között kell, hogy legyen, a természetközeli állapot kialakítása a cél. Ennek fontos stressz-csökkentő értéke is van, amit számba kell venni a tervezésnél. B.I.A.: A városnak kiválóak az adottságai, egyik legnagyobb értéke, hogy a vízen él és működik. Sok várost alakítottak át már ennek fényében. Több olyan EU-s folyamatról lehet beszélni, amikről példát vehetnénk. Egyetért abban, hogy az ökológiai, ill. biodiverzitáshoz kapcsolódó szempontok fontosak. Ezzel együtt fel kell tenni a kérdést, mi a prioritási sorrend? Egyes intézkedések tervezése, végrehajtása elsősorban az emberek érdekében történik, és e szerint szempontrendszer szerint kell gondolkodni. Alapértékeket kell definiálni, és az erre vonatkozó válaszok megadhatók a megfelelő gondolati keretrendszer, gondolkodási módszertan, ill. prioritások meghatározásának segítségével. Végül a politikusok helyes döntésére van szükség. Akadályozó tényező, hogy igen nagy a szakadék közemberek és politikusok között. Napjainkban nem találni innovatív politikusokat. Előre kell gondolkodni a város biodiverzitásában, helyre kell tenni többek között a kulturális identitást! A játékban hangsúlyosak voltak az érvek. Az ÖSZ egy olyan koncepció, ami segít számbavenni - nem csupán ökológiai szempontból - azokat a hasznokat és szolgáltatásokat, amit a Duna nyújt vagy amiket a rakpartok átalakításával kapni lehet. Kérdés: miket emelnének ki azok közül a különböző gazdasági, kulturális és ökológiai hasznok közül, amiket a folyó nyújt a budapestiek számára? Az ökológiai hasznokat emelné ki. A folyó számos szolgáltatást nyújt, amelyeket négy fő típusba sorolunk. Vannak ellátó szolgáltatások, amik révén konkrét anyagi javakhoz jutunk (pl. hal, kavics, parti szűrésű ivóvíz, ipari- és öntözővíz). Szabályozó szolgáltatások, amik lehetővé teszik a fentieket (pl. élőhely biztosítása a halfajoknak, parti szűrés, felszín alatti vizek szabályozása), vagy segítenek a szennyezések semlegesítésében (kommunális és ipari szennyvizek befogadása, tisztítása, városi klíma és légszennyezettség méséklése). A kulturális szolgáltatások a Duna esetében kiemelt fontosságúak (történelmi és vallási örökség, tudományos és oktatási rekreáció, turizmus, esztétikai érték, inspiráció). Végül megkülönböztetünk még fenntartó szolgáltatásokat, ezek valójában azok az alapvető ökológiai folyamatok, amelyek az összes többi szolgáltatás alapját képezik (pl. elemek és víz körforgalma, talajképzés). 4
A gazdasági hasznok meghatározására különféle közgazdasági értékelési módszerek léteznek. A legegyszerűbb a piaci árral rendelkező szolgáltatások közvetlen értékelése, pl. a halászok által kifogott hal. Vannak közvetetten mérhető költség alapú megközelítések, pl. megnézik, hogy mennyivel magasabbak az ingatlanárak egy szép természeti környezetben, vagy turisztikai célpontok esetében azt, hogy a látogatók mennyi utazási költséget és időt fordítanak egy természeti látvány megtekintésére. A helyettesítési költség esetében azt számszerűsítik, hogy mennyibe kerülne egy adott ÖSZ-t valamilyen mesterséges megoldással pótolni (pl. eltűnt vizes élőhely helyett víztisztító építése). Abban az esetben, ha sem közvetlenül, sem közvetetten nem lehet költséget hozzárendelni egy szolgáltatáshoz, az embereket megkérdezik, hogy milyen anyagi hozzájárulásra lennének hajlandóak az adott érték megőrzéséért. Összegzés, újabb kérdés: Mit kezdünk azzal a komplexitással, ami Dunával hozható összefüggésbe? Ez a kihívás! A politika rövidtávon gondolkodik, de a valódi változások csak hosszú távon jelentkeznek. A cél meglévő értékeink megőrzése gyerekeink, unokáink számára. Muszáj figyelembe venni az emberek véleményét! Vajon mennyit költenének a jobb környezetrért (pl. tisztább levegőért)? Miről mondanának le? A mindennapok realitása, hogy leginkább azt választjuk, ami a legkevesebbe kerül. Nem csak ez a fontos! Nézzük meg és hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a költségek mellett mekkora hasznot generálunk a természeti értékek megtartásával, fejlesztésével, az ÖSZ-ok fenntartható hasznosításával!? A komplex gondolkodáshoz széleskörű, társadalmasított kommunikációra van szükség. A komplex, hosszútávú tervezés nem 4 éves ciklusokban gondolkodik - ezt a fajta gondolkodást meg kell honosítani, ehhez a társadalmi nyomás lehet célravezető. Ötletelni kell, majd ezt követően konkrét célt, jövőképet kell megfogalmazni. Sok ötlet, cél már eddig is megfogalmazódott: a belvárosban a vízhez való lejutás lehetővé tétele, a közösségi hajóhasználat elterjesztése (BKV járatok), kulturális események rendezése a Duna-parton. A Margit hídtól északra, Petőfi hídtól délre a lakó- és vegyes használati funkciót lenne érdemes erősíteni (kerékpár, gyalogossétány, játszótér). A Lágymányosi-hídtól délre, az Árpád hídtól északra pedig egyértelműen a természetes, természetközeli élőhelyek védelme a prioritás (evezősport, szabadidőre felhasználható). Zárszók: Elődleges a gondolkodás megváltoztatása. El kell gondolkodni, jók-e azok a eszközök, amik rendelkezésre állnak? Lényeges, hogy a saját pénztárca ne legyen feltétlen prioritás. 5
Olyan megoldást, szinergiát kell találni, ami a természet és a lakosság számára is megfelelő. A Duna-part azon szakaszait, ahol kulturális és természeti értékek együtt vannak jelen, kiemelten kell védeni. Gondolkodjunk el, mennyi mindent kapunk a természettől! Az emberek nyilvánítsák ki véleményüket! A civilek szólaljanak fel! Ő (Éva) elkészíti a beterjesztést a dunai közlekedéssel kapcsolatos kérdésekben, hogy legalább a hétvégi használat legyen megoldott az emberek számára. Ehhez viszont szükség van a civil összefogásra. Legyen egy szervezet, aki megfogalmazza javaslatait, aki mellé oda lehet állni. Intenzív kommunikáció szükséges és valódi nyilvánosság. Ki kell kényszeríteni a változást! B.I.A.: Hass, alkoss, gyarapíts! Köszönet 3. Rövid projektbemutatók a) Bojár Iván András (Szeretem Budapestet): Duna víziók A bemutató során olyan városfejlesztési ötleteket ismertetett Bojár Iván, amelyek a Duna és a földrajzi fekvés jelentette adottságokat jobban kiaknázzák és élhetőbbé teszik a várost. Ilyen például a korábbi hagyományok felevenítéseként szőlő telepítése a Vároldal és a Tabán megfelelő lejtőire, továbbá gyaloghíd létesítése a Duna fölött. A projektbemutató kitért arra, hogy ezek a fejlesztési elképzelések milyen akár pénzben is kifejezhető hasznokkal járhatnak a rekreáció, a turisztika és a kultúra szempontjából. b) Tömör Miklós (Valyo): Város és folyó A fiatalokból álló kezdeményezés az általul létesített rakpartonokon végigmenő Duna tanösvényre helyezte a hangsúlyt, amely egyszerre mutatja be a budapest Duna-part jelentette kulturális (vízisportok, piacok, fauszodák) és ökológiai értékeket (vízellátás, élővilág, hódok). A csoport a viza felfestésekkel kijelölt tanösvény mellett vázolta tízéves kifutású céljait, amelyek között kiemelten szerepelt az általuk bemutatott értékek további megalapozása urbanisztikai, ökológiai és közgazdasági szempontból, valamint pénzbeli értékelése és koncepciók kidolgozása is. c) Siposs Viktória (WWF Magyarország): Szabadság-sziget rekonstrukciója A WWF bemutatta a Mohács környéki Szabadság-sziget rekonstrukcióját. A jelenleg is futó projekt a sziget által korábban nyújtott szolgáltatások (és ezek közül kiemelten a vízminőség, tájkép és rekreáció) visszaállítását tűzte ki célul a szervezet hazai legnagyobb beruházásaként. A projekt során felmérték a Szabadság-sziget által jelenleg nyújtott, illetve potenciálisan nyújtott szolgáltatásokat. A beruházás nyomán visszaállított ökoszisztéma szolgáltatások használatához kidolgozás alatt van egy ökoszisztéma szolgáltatásokért való fizetési (payment for ecosystem services PES) séma használata. 6
A rendezvény támogatója a Vidékfejlesztési Minisztérium A CEEweb a Biológiai Sokféleségért egyesület természetvédő civil szervezetek közép-kelet-európai hálózata. Küldetésünk a biológiai sokféleség megőrzése a fenntartható fejlődés elősegítésén keresztül. 7