Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket vettük számításba: 1. A 213. november 1.- 214. február 28. közötti időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén hullott csapadék mennyisége. 2. A fenti időszak hőmérsékleti viszonyai. 3. A vízgyűjtőn hóban tárolt vízkészlet 214. február 28-i értéke. 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hosszú-távú meteorológiai előrejelzések. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék A 213. november 1-től 214. február 28-ig terjedő időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 172, mm-re adódott. Ez az érték jelentősen elmarad az előző 28 év átlagától (228, mm), annak 7, %-a. Az 1. ábrából kiderül, hogy a legcsapadékosabb hónap a november volt, ekkor az átlagot meghaladó csapadék esett, de az ezt követő téli hónapokban a csapadék mennyisége a havi középértékek alatt maradt. Különösen igaz ez decemberre, mikor csak az átlag egyharmada, 19, mm hullott le. A 2. ábrán látható, hogy az idei csapadék mennyisége jelentősen alulmúlja a tavalyi értéket, annak csak 63 %-a, és kevesebb az utóbbi év értékeinél is. Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levő téli időszakban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén az átlagosnál mintegy 2 %-kal kevesebb csapadék hullott. csapadék [mm] csapadék [mm] 11 1 9 8 7 6 4 3 2 1 213-214 Sokéves átlag Nov. Dec. Jan. Febr. 1. ábra. Havi csapadék értékek a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 28 26 24 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 29 21 211 212 213 214 2. ábra. A november-februári időszak csapadékviszonyai a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén 1
2. Az őszi és a téli időszak hőmérsékleti viszonyai A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének hőmérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentős szerepet játszó részvízgyűjtők havi középhőmérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat): Vízgyűjtő 213. november 213. december 214. január 214. február [ o C] [ o C] [ o C] [ o C] Felső Duna 2,7 (3,) 1,2 (-,7) 1,2 (-1,6) 2, (-,9) Inn 1, (1,) -,8 (-2,3) -,6 (-3,2) 1,3 (-2,3) Traun - Enns 2,9 (3,2),7 (-1,) 1,2 (-1,9) 3, (-,8) Morva 4,9 (3,9) 1, (-,7),6 (-1,6) 2,7 (-,2) Vág,6 (3,7),7 (-1,2) 1,4 (-2,2) 3,2 (-,8) 1. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyűjtőjének téli hőmérsékleti viszonyai Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált november-februári időszak folyamán, gyakorlatilag az összes részvízgyűjtőn az átlagosnál jóval melegebb volt. A havi középhőmérsékletek decemberben csaknem 2 o C-kal, januárban és februárban átlagosan 3 o C-kal haladták meg a sokéves átlagértékeket. Kivételt képez ez alól a Felső-Duna, az Inn és a Traun-Enns vízgyűjtője novemberben, amikor ott kissé hűvösebb volt, átlag alatt alakultak a hőmérsékletek. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén hőmérsékleti szempontból a november átlagosnak mondható, de a további hónapokban, különösen januárban és februárban az átlagnál jóval melegebb volt, a középhőmérsékletek mindenhol jelentősen meghaladták az ilyenkor megszokott értékeket. 3. A vízgyűjtőn 213. február 28-án hó alakjában tárolt vízkészlet A Duna nagymarosi vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet értékét mintegy 12, túlnyomórészt bajor és osztrák meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 23 hóvízegyenérték és hóvastagság adat alapján határoztuk meg. A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 3. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt. A 3. ábrán látható, hogy a hóban tárolt vízkészlet mennyisége a téli időszakban a sokéves átlag alatt maradt, csak december első dekádjában volt átlagos mennyiségű, januárban és februárban pedig csak kis mértékben haladta meg a sokéves minimum értéket. A vizsgált időszak átlag alatti csapadéka és a viszonylag meleg időjárás jelentős hófelhalmozódást nem eredményezett a vízgyűjtőn. A hókészlet mennyisége az időszak végén, február 28-án a sokéves átlagnak mindössze 9 %-a. 2
3. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Duna nagymarosi vízgyűjtőjén A 2. táblázatban a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 214. február 28-án érvényes értékét m-es magassági bontásban tüntettük fel. Duna - Nagymaros Tengerszint feletti magasság [m.b.f.] Vízgyűjtő terület [km 2 ] Átlagos hóvastagság [cm] Átlagos sűrűség [g/cm 3 ] Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km 3 ] - 97323,,12,,3 1 6312,2,116,2,12 1 1 11849 28,9,192,,67 1 2 7468 132,4,24 269,9 2,16 2 4 678 24,8,198 3,4 3,377 Összesen: 1832 6,6 2. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyűjtőjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 214.február 28-án. A hóban tárolt vízkészlet február 28-i értéke 6,6 km 3, ez a 199-212-es időszak, az adott év ugyanezen napján mért maximális értékének (16,72 km 3 ) a 36 %-a, a minimális értéknek (4,7 km 3 ) a 149 %-a, a sokéves átlag értékének (1,32 km 3 ) pedig mindössze az 9 %-a. A hóban tárolt vízkészlet február 28-i értékét a 4. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, az. ábrán pedig az elmúlt 1 év hasonló adataival ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet jelentősen elmarad az elmúlt évi értéktől, de az utóbbi években többször is előfordult hasonlóan alacsony hófelhalmozódás a területen. 3
km 3 km 3 2 2 2 2 1 1 1 1 sokévi átlag 214.2.28 24 26 28 21 212 214 4. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet 214.2 28-án a sokéves átlaggal 2.28-án érvényes értékei. együtt (Duna Nagymaros) 4. A tavaszi időszakra vonatkozó hidrológiai előrejelzés A március 1-jén rendelkezésre álló hosszú-távú meteorológiai előrejelzések szerint Magyarország területén a március és április átlagosnál melegebbnek és átlagosan csapadékosnak ígérkezik, míg májusban az átlagosnál magasabb hőmérsékletek mellett, az Országos Meteorológiai Szolgálat szakértői átlagosnál szárazabb időjárást jeleztek előre. A március első felére vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghőmérséklet előrejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken, területi átlagban 1-1 mm csapadékot jelez, mely jellemzően az időszak vége felé fog leesni. A hajnali minimumhőmérsékletek a Felső-Duna vízgyűjtőjén fagypont körül, az Inn valamint a Traun-Enns vízgyűjtőn fagypont alatt alakulnak. További havazás jellemzően csak a vízgyűjtő magasabban fekvő területein várható a hónap közepén, az alacsonyabban fekvő területeken a csapadék eső formájában valószínűsíthető. Március első felében a hóvízkészlet jelentősebb csökkenése nem várható, mivel a jelenlegi hómennyiség jelentős részét adó részvízgyűjtőkön fagypont alatti hőmérsékleteket jeleztek előre. A fenti meteorológiai előrejelzéseket figyelembe véve készítettük el előrejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk. Duna Budapest 214. március 214. április 214. május Havi közepes vízállás [cm] 27± 4 219± 81 247±8 Havi maximális vízállás [cm] 388±114 283±123 326±79 3. táblázat. A tavaszi időszakban várható maximális és közepes vízállások. Duna - Budapest A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás előrejelzett értékeit a fenti három hónapra a 6-8. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt évben észlelt hasonló értékekkel együtt. 4
H [cm] H [cm] H [cm] 9 8 7 6 4 3 2 1 29 21 211 212 213 214 9 8 7 6 4 3 2 1 29 21 211 212 213 214 9 8 7 6 4 3 2 1 29 21 211 212 213 214 6. ábra. Max. márciusi vízállások 7. ábra. Max. áprilisi vízállások 8. ábra. Max. májusi vízállások Duna-Budapest Duna-Budapest Duna-Budapest Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, az átlagosnál kevésbé csapadékos, és az átlagosnál jóval melegebb téli időszak végén, a Duna nagymarosi vízgyűjtő területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke alacsonynak mondható, jelentősen elmarad a sokéves átlag értékétől. Március első felében jelentősebb hóolvadás még nem várható. Amennyiben az átlagosnál kissé magasabb hőmérsékletű tavaszra vonatkozó előrejelzések beválnak, a jelenlegi felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet csak abban az esetben elegendő ahhoz, hogy jelentős árvédelmi intézkedéseket szükségessé tevő, és számottevő hóhányaddal rendelkező árhullám kialakulhasson, ha hosszú hóolvadásmentes időszakot hirtelen felmelegedés, és jelentős mennyiségű csapadék követ. Kisebb, a budapesti alsó rakpart szintjét megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén, vagy májusban mutatkozik esély. A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentős dunai árhullám kialakulásának az esélye átlagosnál kisebb. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylő helyzet is előállhat. A budapesti alsó rakpartokat megközelítő, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább március végén, vagy májusban számíthatunk. A Dráván 214. tavaszán várható lefolyási viszonyok Jelen tájékoztató ugyan a Duna lefolyási viszonyait elemzi, de a kialakult helyzet mindenképpen indokolja, hogy röviden foglalkozzunk a Dráva-Mura vízrendszerével. Itt ugyanis, elsősorban a Dráva vízgyűjtőjének felső területein, a sokéves maximumhoz közeli hóban tárolt vízkészlet (az őrtilosi szelvényre vonatkozóan mintegy,8 km 3, ebből a Mura vízgyűjtőjén 1, km 3 ) halmozódott fel. A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 9. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsőértékekkel együtt.
9. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Dráva őrtilosi vízgyűjtőjén A hóban tárolt vízkészlet 214. február 28-i értéke,81 km 3, ami az 199-213-as időszak, az adott év ugyanezen napján mért maximális értékének (6,4 km 3 ) a 89 %-a, a sokéves átlag értékének (2,72 km 3 ) pedig több mint a duplája, 214 %-a. A hóban tárolt vízkészlet február 28-i értékét a 1. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, a 11. ábrán pedig az elmúlt 1 év hasonló adataival ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévő vízkészlet az utóbbi 1 év második legnagyobb hófelhalmozódása. km 3 km 3 1 9 8 7 6 4 3 2 1 sokévi átlag 214.2.28 1 9 8 7 6 4 3 2 1 24 26 28 21 212 214 1. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke 11. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet 214.2 28-án a sokéves átlaggal 2.28-án érvényes értékei. együtt (Dráva - Őrtilos) A fentiek miatt a Dráva-Mura vízrendszerén egy, a tavaszi időszakban kialakuló jelentős árhullám esélye az átlagosnál mindenképpen jóval nagyobbnak nevezhető. Hosszabb, akár több hetes, igen magas mederteltségű időszak kialakulása valószínűsíthető. Az olvadás megindulásának nagymérvű késlekedése, illetve az olvadással egyidejű nagymennyiségű csapadék előfordulása esetén szélsőséges vízszintemelkedések kialakulásának a lehetőségével is számolni kell. Budapest, 214. március 3. Spitzerné Farkas Márta vízjelző referens 6