AZ ETS SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAI IPARI SZEMPONTBÓL Alföldy-Boruss Márk Szabályozási szakértő 2016. október 13., MAVESZ konferencia
TARTALOM 1 Bevezetés 2 ETS tárgyalási menetrend 3 Várható változások 2
BEVEZETÉS AZ EU VEGYIPARA JELENTŐS, DE SÉRÜLÉKENY A VEGYIPAR AZ EU ÖTÖDIK LEGNAGYOBB IPARA, A FELDOLGOZÓIPAR HOZZÁADOTT ÉRTÉKÉNEK 7%-ÁT ADJA 1100 VEGYIPARI CÉG TARTOZIK AZ ETS ALÁ AZ EU VEGYIPARÁNAK VILÁGPIACI RÉSZESEDÉSE AZ ELMÚLT HÚSZ ÉVBEN MEGFELEZŐDÖTT (32,2 %-RÓL 16%-RA) A LEGNAGYOBB SZEREPLŐK (MRD EUR): KÍNA (1111), EU (551), USA+CA (528) 2004 ÓTA: A TERMELÉSI ÉRTÉK LÉNYEGÉBEN NEM NŐTT AZ EU VEGYIPARÁBAN (NEM ÉRTE MÉG EL A 2007-ES, VÁLSÁG ELŐTTI CSÚCSOT) 2004 ÓTA: A SZABÁLYOZÁSI KÖLTSÉGEK MEGDUPLÁZÓDTAK KORLÁTOZOTTAK A TOVÁBBI ÜHG-CSÖKKENTÉSI LEHETŐSÉGEK 14 13,2 Globális szereplők vegyiparának átlagos éves termelésnövekedése, 2004-2014 között, % 120% Az EU vegyiparának ÜHG intenzitás változása 12 100% 10 80% 8 6 60% 4 3,6 3,4 2,6 40% 2 1,2 0,4 0,3 20% 0-2 0% -1,8 1990 1995 2000 2005 2010 2013 Felhasznált energiaegységre jutó ÜHG kibocsátás Előállított termékegységre jutó ÜHG kibocsátás Forrás: The European Chemical industry, Facts and Figures 2016, CEFIC, http://www.cefic.org/facts-and-figures/ 3
ETS TÁRGYALÁSI MENETREND 2014. október 23. Az Európai Tanács következtetései a 2030-as klíma-és energiapolitikai keretre vonatkozóan 2015. július 15. Az Európai Bizottság javaslata a 2003/87/EK Irányelv módosítására 2016. április 26. Az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottságának (ITRE) Jelentéstervezete 2016. május 31. Az Európai Parlament Környezetvédelem, Közegészségügy és Élelmiszer-biztonság Bizottságának (ENVI) Jelentéstervezete 2016. október 13. ITRE vélemény 2016. december 8. ENVI vélemény 2017.???? Európai Tanács 4
A TÉRÍTÉSMENTES KIOSZTÁS TÉNYEZŐI KLÍMACÉLOK, VERSENYKÉPESSÉG, ÖSZTÖNZÉS, VÉDELEM Kibocsátási sapka felosztása Benchmarkok Szénszivárgás Tevékenységi szint Politikai Hatékonyság-növelésre ösztönzés Versenyképesség fenntartása Fair elosztás, túl, és alulallokálás elkerülése 52%-43% Ágazatközi korrekciós tényezővel Hitelesített benchmark adatok alapján Két kategória Historikus Magas küszöbértékek 55%-40% Ágazatközi korrekciós tényezővel Technológiai fejlődési tényezők (-0,5%;-1%;-1,5%) Két kategória Egyszerűsített képlet Reálisabb érték Historikus Két periódus Több küszöbérték Cél III. Időszak előírása Bizottsági javaslat 5
A KIBOCSÁTÁSI SAPKA FELOSZTÁSA NÖVELHETŐ-E A FELDOLGOZÓIPAR TÉRÍTÉSMENTES KIOSZTÁSA? A BIZOTTSÁGI JAVASLAT VESZÉLYEZTETI A KISZÁMÍTHATÓSÁGOT, AZ IPAR TÖBB TÉRÍTÉSMENTES KIBOCSÁTÁSI EGYSÉGET SZERETNE Aukció; 8527; 55% A IV. időszak tervezett kibocsátásai (Európai Bizottság javaslata) Térítésmentes allokáció; 6267; 40% Allokáció; 6667; 43% Modernizációs Alap; 310; 2% Innovációs Alap 400; 3% HÁTTÉR - A tagállami bevételek kérdése - Romlik-e az európai ipar versenyképessége? - Ad-e teret az ipari növekedésnek? - A klímacélok elérését biztosítja-e a sapka és annak felosztása? IPARI JAVASLATOK - Aukciós részarány - Piacstabilitási tartalék rendelkezésre bocsátása - Innovációs alap forrásának megosztása 6
AZ IPARÁGI BENCHMARK-OK ÉS VÁLTOZÁSAI A TELJES FELÜLVIZSGÁLAT IGAZSÁGOSABB MINT A BECSÜLT TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSI TÉNYEZŐ ALKALMAZÁSA A JAVASLAT IPARI MEGÍTÉLÉSE - Nem valós, csak becsült - Nem minden iparág jellemezhető így - Bünteti a legjobban teljesítőket - Technikailag csak egy átfogalmazott korrekciós tényező (ágazatspecifikus) - Nem ösztönöz a hatékonyságra - Az iparágakat szembeállítja egymással - Adatgyűjtési nehézségek Az Európai Bizottság javaslata a benchmark értékek használatára ( reality check ). Forrás: ICIS- TSCACH IPARI JAVASLATOK - Az értékek 2020 előtt egy komplex felülvizsgálata - Komplex felülvizsgálat 2020 előtt és 2026 előtt - Kategóriák további finomítása, több kategória legyen (0,3 %) 7
A SZÉNSZIVÁRGÁSI LISTA VÁLTOZÁSA EGYSZERŰBB ÉS REÁLISABB KÉPLET A Bizottság javaslata: 100% a szénszivárgás kockázatának kitett ágazatoknak. Egyszerűbb képlet (0,2 kibocsátási intenzitás X kereskedelmi intenzitási szorzat felett). 152 helyett csak 50 szektor, de a kibocsátás 94%-a lefedve maradna ( jelenlegi 96% helyett). Ellenjavaslat: az eltérő kitettségi szintek megjelenítése (targeting/tiering). Előnye: Csökkenne az ágazatközi korrekciós tényező valószínűsége. Hátránya: Módszertan nehézsége (értékelési, döntéshozatali eljárás). A periódus alatti változások érvényesítése. Iparágak egymás ellen fordulása a tárgyalások során. 8
TEVÉKENYSÉGI SZINT A KIOSZTÁS KÖZELEDHET A TÉNYLEGES KIBOCSÁTÁSHOZ BIZOTTSÁGI JAVASLAT: HISTORIKUS MÓDSZER Csökkenésnek kedvez Aránytalan elosztás ÁKT kockázata IPARI JAVASLAT: DINAMIKUS ALLOKÁCIÓ Az n-1, n-2, vagy n-1 és n-2 évek kibocsátása a meghatározó Megszünteti a túl- és alulallokálást Növekedésnek kedvez Csökkenti az ÁKT kockázatát A jelenlegi monitoring és jelentéstétel elégséges lenne az adatszolgáltatáshoz Vegyipari javaslatként indult Hátránya, hogy csak a kibocsátás tervezésével együtt tervezhető Hasonló célú javaslat az alacsonyabb kapacitás-, és tevékenységi szint változási korlátok bevezetése 9
KOMPENZÁCIÓK AZ IPAR SZÁMÁRA FELHATALMAZÁST JELENTHET AZ IPAR TÁMOGATÁSÁRA; A KOMPENZÁCIÓS LEHETŐSÉGEK ELMULASZTÁSA EU-N BELÜLI VERSENYKÉPESSÉG ROMLÁSHOZ VEZETHET INNOVÁCIÓS ALAP Nem csak villamosipari szereplők! 400+ millió egység használata az innovatív technológiákra Csökkentheti a megfeleltetést (a fejlesztő cégeknél) INDIREKT KÖLTSÉGEK Tagállami / EU hatáskör? Milyen forrásból? Harmonizált kompenzáció? Kötelező kompenzáció? AUKCIÓS BEVÉTELEK Nőhet a kötelező zöldítési részarány? Átláthatóbb lehet a felhasználása? Csökkentheti a megfeleltetést (rendszerszinten) MODERNIZÁCIÓS ALAP Fejlesztések az áramszektorban Csökkentheti a megfeleltetést (rendszerszinten) 10
2005 2007 2009 2011 2013 2015 2017 2019 2021 2023 2025 2027 2029 ÖSSZEFOGLALÁS A TÉRÍTÉSMENTES KIOSZTÁS ÉVES MÉRTÉKE NAGYOBB MÉRTÉKBEN CSÖKKEN A CSÖKKENÉS KISZÁMÍTHATÓBB MÉRTÉKŰ LEHET 2500 000 2000 000 1500 000 1000 000 Az ETS alatti kibocsátáshoz tartozó térítésmentes kiosztás modellje ÁGAZATKÖZI KORREKCIÓS TÉNYEZŐ (ÁKT) - SZÜKSÉG ESETÉN -? AUKCIÓS RÉSZT IS ÉRINTHETI (ITRE)? -? A TOP10 MENTESÜLHET (ITRE)? TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSI TÉNYEZŐ - HATÁSA MINT AZ ÁKT-É - ÁGAZAT SPECIFIKUS - ÉRTÉKE ÉVI (0,3); 0,5; 1; 1,5 % - KISZÁMÍTHATÓBB, MINT AZ ÁKT SZÉNSZIVÁRGÁS 500 000 - Térítésmentes kiosztás Hitelesített kibocsátás Tervezett térítésmentes kiosztás Feltételezett hitelesített kibocsátás INNOVÁCIÓS ALAP - A TELJES SAPKÁT CSÖKKENTI ÁLTALÁNOSSÁGBAN -? AUKCIÓS RÉSZT IS ÉRINTHETI? PIACSTABILITÁSI TARTALÉK - NÖVELHETI A TÉRÍTÉSMENTES SAPKÁT KOMPENZÁCIÓS MECHANIZMUS ADMINISZTRATÍV TERHEK 11
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!
HÁTTÉR DIÁK
Back to slide 2. FREE ALLOCATION EQUATION Benchmark X Historical Activity Level X Carbon Leakage Exposure Factor X Cross-sectorial Correction Factor BENCHMARK A benchmark is a reference value for the greenhouse gas emissions, in tco2, relative to a production activity. A benchmark does not represent an emission limit or even an emission reduction target, but merely a value used to calculate free allocation per installation. The benchmarks have been developed per product, to the extent feasible. Generally speaking, a product benchmark is based on a value reflecting the average greenhouse gas emission performance of the 10 % best performing installations in the EU producing that product. The benchmarks have been established on the basis of the principle of 'one product = one benchmark.' This means the benchmark methodology does not differentiate according to the technology or fuel used, nor the size of an installation or its geographical location. MORE INFO HISTORICAL ACTIVITY LEVEL The historical activity level indicates the historical production per year corresponding to the applicable benchmark. In Phase III is calculated as the median (middle value) of the activity level in 2005 2008 or 2009 2010. In Phase IV is planned to update the HAL twice: to the average of 2013-2017 from 2021, and to the average of 2018-2022 from 2026. HAL is calculated as: CARBON LEAKAGE Carbon leakage is the term often used to describe the situation that may occur if, for reasons of costs related to climate policies, businesses were to transfer production to other countries which have laxer constraints on greenhouse gas emissions. This could lead to an increase in their total emissions. The risk of carbon leakage may be higher in certain energy-intensive industries. The sectors and sub-sectors which are deemed to be exposed to a significant risk of carbon leakage are those that figure in an official list which is valid for five years. This is established by the European Commission after agreement by the member states and the European Parliament (through the so-called comitology procedure) and following extensive consultation with stakeholders. MORE INFO CROSS-SECTORAL CORRECTION FACTOR As the preliminary allocation through the NIMs exceeded the maximum amount of allowances available in 2013, a cross-sectoral correction factor was to be applied (as provided for in Article 10a.5 of the ETS Directive). The correction factor was 5.73 % in 2013 and is thereafter increasing gradually to 17.56% in 2020. MORE INFO 14
Módszer Érték Egység Feltételek Vonatkozó kibocsátások t CO Termékreferenciaérték mellékleté termék-referenciaérték Lásd a CIM I. 2 / Kibocsátások a termék - Rendelkezésre álló egység rendszerhatárain belül a termék CIM I. melléklete szerint. Az elfogyasztott mérhető Hőreferenciaérték hő előállítására vonatkozó kibocsátások, amelyekre nem vonatkozik termékreferenciaérték. Tüzelőanyagok égetéséből származó kibocsátások, amelyekre nem vonatkozik termékvagy hőtermelési referenciaérték. Tüzelőanyagreferenciaérték Technológiai kibocsátás koncepció 62.3 t CO 2 / TJ 56.1 t CO 2 / tüzelőanyag TJ értéke Múltbeli kibocsátások 97,00 %-a (tco 2 ) - Nincs termékreferenciaérték - A hő mérhető - Nincs termékreferenciaérték - A hő nem mérhető - A tüzelőanyag elég - Nincs termékreferenciaérték - A hő nem mérhető - Nem tüzelőanyag égetéséből származnak kibocsátások - A kibocsátások technológiai kibocsátások A létesítményen belüli összes olyan kibocsátás, amelyre nem vonatkoznak az előző koncepciók, de nem tartalmaznak nem jogosult kibocsátásokat. 15
16
OVERVIEW ABOUT EU-ETS GENERAL AIM: Foster cost-effective emission reduction Meet the international targets (Kyoto, Paris) and EU goals (2020/2030/2050) PHASE I: 2005-2007 PHASE II: 2008-2012 PHASE III: 2013-2020 PHASE IV: 2021-2030 Goal learning by doing Kyoto compliance EU2020 compliance EU2030 + Paris compliance Covered sectors Power stations and other combustion plants over 20 MW; Oil refineries; Coke ovens; Iron and steel plants ; Cement clinker; Glass; Lime; Bricks; Ceramics; Pulp; Paper and board +Aviation (from 2012, with limitations) +Aluminium; Petrochemicals; Aviation from 1.1.2014 No change Covered emissions CO 2 CO 2 + N 2 O CO 2 + N 2 O + PFC from aluminium production + sectors No change Penalty 40 EUR/t 100 EUR/t 100 EUR/t indexed No change, 100 EUR/t indexed Free allocation 100% ~ 90% free allowances No free allowances for power sector Max. 100% free allowances when carbon leakage + benchmark conditions are fulfiled Max. 80 % (2013) 30 % (2020) free allowances when lower CL + benchmark values Cross Sectoral Correction Factor (94,2%-82,4%) Historical activity level No change Fields of the debate: No 100% FA as decreasing benchmark values (0,5-1,5% yearly) Changing CL conditions (criteria + category) Dynamic allocation instead of HAL Auctions - Several MS auctions Increasing auctioning (53%), shared among MS through grandfathering Total emissions cap - One step cap: 6,5% (for the period, 2005 base) Linear cap: 1,74% / year Other elements Monitoring prescriptions CDM & JI credits Harmonised, sector-specific, benchmark based allocation rules Transitional free allocation NER300 Results Price of carbon Trade Monitoring & reporting & verification Carbon market 45% EU-GHG coverage More than 11.000 installation Auctioning, fixed share Linear cap: 2,2% / year No change, Harmonised, sector-specific, benchmark based allocation rules Solidarity free allocation NER400 Modernisation Fund Innovation Fund 17
MODELLING HISTORICAL VS. DYNAMIC ALLOCATION 3% annual decreasement with historical allocation SUM loss: 11 3% annual increasement with historical allocation SUM loss: 409 100 160 90 140 80 120 70 60 100 50 80 40 2021 2022 2021 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 60 2021 2022 2021 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 Verification Base allocation Verification Base allocation 3% annual decreasement with dynamic allocation SUM loss: 112 3% annual increasement with dynamic allocation SUM loss: 291 100 160 90 140 80 120 70 60 100 50 80 40 2021 2022 2021 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 60 2021 2022 2021 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 Verification Dynamic allocation Verification Dynamic allocation 18