Digital Agenda Scoreboard

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Digital Agenda Scoreboard 2014 2"

Andrea Hegedűsné
10 évvel ezelőtt
Látták:

1 KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓ A Vállalati informatika fejlesztési támogatások 2015 című előadáshoz

2 Vállalati e-kereskedelem European SMEs continue to miss out on the opportunities of online sales. Only 14.5% of them sell online, which represents an increase of only 3.5 percentage points over five years. is growing at a glacial pace, reaching 14% in 2013, compared to a DAE baseline of 12%. Interestingly, the best performing countries include the Czech Republic and Croatia. Even the best performing countries are far from the EUwide target of 33% by Large companies, on the other hand, are much more active, with 35% of them selling online. This represents a gain of 6 percentage points over the last five years. Thus the gap between SMEs and large companies has increased since the Digital Agenda was launched. Digital Agenda Scoreboard

Interestingly, the best performing countries include the Czech Republic and Croatia. Even the best performing countries are far from the EUwide target of 33% by 2015.

3 97% of enterprises in the EU had an internet connection in 2014, but only 19% made use of cloud services. The biggest uptake of cloud services by enterprises can be seen in the Nordic countries and Italy. The ICT sector itself is the biggest user of cloud services. Most enterprises in the EU now use the internet; with 97% having an internet connection in % of enterprises also make use of cloud computing services. Across the Member States the rate varies from 5% in Romania and 6% in Poland and Latvia, to 51% in Finland, 40% in Italy, 39% in Sweden and 38% in Denmark. Firms in the ICT sector and the Professional, Scientific and Technical activities sectors are the biggest users of cloud services recording rates of cloud use of 45% and 27% of enterprises, respectively. Use of cloud computing services by enterprises in the EU28, by economic activity, 2014 (% enterprises) Professinal, scientific and technical Whole sale and retail trade Source: Eurostat Real estate Accomodation Construction 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 50% Use of cloud computing services by enterprises in EU28 Member States, Iceland and Norway, 2014 (% enterprises) Source: EUROSTAT 40% 30% 20% 10% 0% Digital Agenda Scoreboard 2015 Use of Cloud Services 3

Most enterprises in the EU now use the internet; with 97% having an internet connection in 2014. 19% of enterprises also make use of cloud computing services.

4 42% of enterprises not using cloud services report lack of knowledge as the main factor for non-use. It is a particular problem for the accommodation, construction and manufacturing sectors. The main factor preventing enterprises from using cloud services is insufficient knowledge of cloud computing. 42% of enterprises in the EU* reported insufficient knowledge of cloud computing as a reason for not using such services in % reported the risk of a security breach, 33% reported uncertainty about the location of data, 32% reported uncertainty about the applicable law and 31% reported the high cost of buying cloud services as factors preventing them from using cloud computing services. Insufficient knowledge was a particularly important factor for the accommodation (47%), construction (46%) and manufacturing (45%) sectors. While risk of a security breach was particularly important for professional, scientific and technical activities (46%), ICT (44%) and electricity, gas, steam and water supply (41%). 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% Insufficient knowledge of cloud computing Source: Eurostat Factors preventing enterprises in the EU* from using cloud computing services, 2014 (% enterpirses not using the cloud) Risk of security breach Uncertainty about Uncertainty about High cost of buying the location of data applicable law clud services * EU28, excluding the Czech Republic, France, Malta and the United Kingdom. Optional survey question. Digital Agenda Scoreboard 2015 Use of Cloud Services 4

42% of enterprises in the EU* reported insufficient knowledge of cloud computing as a reason for not using such services in 2014.

5 Operatív programok áttekintés Operatív Program millió Euró Mrd Ft Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) összesen KEHOP 15% KÖFOP 4% GINOP 34% Átváltási árfolyam: 310,5 Ft /euró EFOP 12% IKOP 15% VEKOP 4% TOP 16% 5

Program (IKOP) 3 920 1 216 Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 3 785 1 174 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 3 069 952

6 Mi az az Éves Fejlesztési Keret (ÉFK)? Éves fejlesztési keret: operatív programonként, jogszabályban meghatározott menetrend szerint készülő dokumentum, mely a tárgyévet követő évben meghirdetendő felhívásokra vonatkozó, stratégiai szintű információkat tartalmazza Éves fejlesztési keret vs. akcióterv: nagyobb hangsúlyt kap a felhívásokat megalapozó helyzetelemzés, továbbá a szakmai elvárások megfogalmazása szakpolitikai felelősök felelőssége erőteljesebb: a szakmai koncepció megalkotása, az ágazati stratégiákhoz való illesztés az éves fejlesztési keret módosítása csak rendkívül indokolt esetben lehetséges Adott felhívásnak/támogatási konstrukciónak/kiemelt projektnek legalább 1 milliárd forintos keretösszeggel kell rendelkezni Normális ügymenet esetén az ÉFK-t minden év augusztus 31-ig kell az FKB elé és október végéig az NFK elé terjeszteni

információkat tartalmazza Éves fejlesztési keret vs.

7 Készültségi állapot áttekintés ( i adatok alapján) Operatív Program Európai Bizottság általi elfogadás Éves Fejlesztési Keret (ÉFK) elfogadás 2015-ös pályázati konstrukciók indítása Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program (RSZTOP) Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztési Operatív Program (KÖFOP) Vidékfejlesztési Program (VP) részben megyék,mjv-k közötti allokációk projekt listák Társadalmi egyeztetés lezárult/tárgyalás alatt Társadalmi egyeztetés lezárult/tárgyalás alatt n/a projekt gyűjtés folyamatban n/a 7

Program (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Környezeti és

8 Regionális támogatási térkép

9 Maximum támogatás intenzitás és vidéki telephely A bemutatott területi besorolásonként meghatározott támogatási intenzitások - a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével - a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhetők. Nem támogathatóak a Közép-Magyarországi régió területén megvalósuló projektek. A fejlesztés megvalósulásának helyszíne a támogatást igénylő bejegyzett magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet. A megvalósulási helynek a támogatási kérelem benyújtásáig kell bejegyzésre kerülnie. A támogatott fejlesztéseket (beleértve az informatikai fejlesztéseket) a támogatást igénylő köteles a megvalósítás helyszínén üzemeltetni. A projekt megvalósításának helyszíne számít, a pályázó székhelye lehet Budapesten vagy Pest megyében is!

A fejlesztés megvalósulásának helyszíne a támogatást igénylő bejegyzett magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet.

10 10

12 A GINOP prioritásai Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása Alap: ERFA Forrás: 490,6 milliárd Ft Infokommunikációs fejlesztések Alap: ERFA Forrás: 141 milliárd Ft Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció Alap: ERFA Forrás: 523,3 milliárd Ft Energia Alap: ERFA Forrás: 69,9 milliárd Ft 5. Foglalkoztatás Alap: ESZA 6. Forrás: 515,6 milliárd Ft Versenyképes munkaerő Alap: ESZA Forrás: 135,6 milliárd Ft 7. Turizmus Alap: ERFA 8. Forrás: 111,8 milliárd Ft Pénzügyi eszközök Alap: ERFA Forrás: 729,6 milliárd Ft 12

Kutatás, technológiai fejlesztés és innováció Alap: ERFA Forrás: 523,3 milliárd Ft Energia Alap: ERFA Forrás: 69,9 milliárd Ft 5.

13 13

14 GINOP évi fejlesztési keret azonosított támogatási konstrukciók I.

15 GINOP évi fejlesztési keret azonosított támogatási konstrukciók

16 Áttekintés Gyártási folyamatok támogatása Információs technológia-fejlesztés, kizárólag a gyártó berendezéshez kapcsolódó informatikai eszközök és szoftverek (GINOP-1.2.1) Modern vállalat/szervezet irányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati és szervezeti infokommunikációs fejlesztések (GINOP-3.2.2) Felhő-szolgáltatások Felhőalapú vállalati szolgáltatások és egyéb e-szolgáltatások bevezetése és használata (GINOP-3.2.5) e-számlázás, e-aláírás és egyéb korszerű IT alkalmazások bevezetése (GINOP-3.2.5) Infokommunikációs motivációs, szemléletformáló és kompetencia-fejlesztő program KKV-knak (GINOP-3.2.1) e-kereskedelem Vállalati CRM, értékesítés terület (GINOP-3.2.2) Internetes értékesítés (Vállalati webáruház) (GINOP-3.2.2) Mobil alkalmazások Versenyképességet javító és vállalati tevékenységdiverzifikációt segítő kreatív mobilalkalmazások fejlesztése, bevezetése (GINOP-3.2.3) ERP-hez kapcsolódó mobil technikát használó specializált rendszer bevezetése (GINOP-3.2.2) Vállalatok önálló innovációs tevékenységének támogatása (GINOP-2.1.6) Üzleti intelligencia Kontrolling és döntéstámogatás (GINOP-3.2.2) Tudásmenedzsment vagy ERP-hezkapcsolódó mobil technikát használó, vagy térinformatikai és földrajzi információs (GIS) specializált rendszer bevezetése (GINOP-3.2.2) 16

2) Felhő-szolgáltatások Felhőalapú vállalati szolgáltatások és egyéb e-szolgáltatások bevezetése és használata (GINOP-3.2.5) e-számlázás, e-aláírás és egyéb korszerű IT alkalmazások bevezetése (GINOP-3.

17 Köszönöm a figyelmüket! Magyari Donát Fejlesztéspolitikai szakértő 17

Hasonló dokumentumok

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: