VIZSGÁZÓKNAK SZÓLÓ RÉSZLETES TÁJÉKOZTATÓ A JAVÍTÓVIZSGÁKKAL KAPCSOLATBAN Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki tanév végén a tantárgyak számától függetlenül elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tanévre szóló tanmenet teljes anyagát felölelik. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki a helyi tantervben elıírt követelmények alapján. A javítóvizsga nem ismételhetı. A vizsgák 8:00 és 18:00 között zajlanak, a vizsgákon a vizsga megkezdése elıtt legalább 10 perccel meg kell jelenni. A tantermek részletes beosztását a tanterem ajtaján, valamint a bejárati ajtón, a vizsga napján lehet megtalálni. A vizsgarészek: szóbeli vizsga írásbeli vizsga gyakorlati vizsga Magyar nyelv Irodalom Matematika Történelem Etika Idegen nyelv Biológia Fizika Földrajz Kémia Ének-zene Testnevelés Rajz és vizuális kultúra Szakmacsoportos alapozó oktatás * Informatika alapjai Informatika alapgyakorlat Elektrotechnika Mérés Mőszaki rajz Elektronika Anyagismeret Elektronikai gyakorlatok *Érvényes utoljára a 2010-ben végzı 12.a, 12.b, 12.c és 13.d osztályos tanulókra.
A szakmai alapozó tantárgyak vizsgaformái szakmacsoportoknak megfelelıen 9-13. évfolyamon. Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport Informatika Rajz és vizuális kultúra Elektronikai alapismeretek Szakmai alapgyakorlatok - informatika Szakmai alapgyakorlatok - elektronika Szakmai alapgyakorlatok digitális tech. Villamos mőszerek és mérések Elektronikai gyakorlatok Informatika szakmacsoport Informatika Rajz és vizuális kultúra Adatbázis kezelések Programozási ismeretek Elektronikai alapismeretek Szakmai alapgyakorlatok - informatika Szakmai alapgyakorlatok - elektronika Szakmai alapgyakorlatok digitális tech. A szakmai évfolyamok vizsgatárgyait és vizsgaformáit a Vizsgaszabályzat 8.sz melléklete tartalmazza. Jelentkezés a vizsgára A tanulóknak a vizsgákra a kérelmet írásban kell benyújtani, az igazgatónak címezve, a bizonyítvány leadásával egy idıben. Az írásbeli vizsga folyamatáról Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között 15 perc pihenıidıt kell a vizsgázók részére biztosítani. A vizsgázó helyét a teremben a felügyelı tanár jelöli ki. A vizsgaterembe csak a vizsgához engedélyezett segédeszközök vihetık be. A táskákat és a vizsgához nem szükséges holmikat elıre kijelölt helyen kell hagyni. Mobiltelefon csak kikapcsolt állapotban lehet a vizsgateremben. Ezeket a táskában kell hagyni. Íróeszközökrıl és segédeszközökrıl a helyesírási szótár kivételével a vizsgázók gondoskodnak, azokat a vizsga megkezdése után egymás között nem cserélhetik. A vizsgán csak kék vagy fekete golyóstollal szabad dolgozni, rajzot ceruzával lehet készíteni. A vizsgázó csak az iskola bélyegzıjével ellátott lapon és a feladatlapon dolgozhat. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. A vizsgázó minden lapon feltünteti a saját nevét, a vizsgatárgy nevét és a vizsganap keltét. A feladatlapokon csak úgy lehet javítani, hogy a téves szövegrészt egy vonallal áthúzzák, és mellé írják a helyes szövegrészt. Hibajavító nem használható! A megoldási idı leteltével a vizsgázó a dolgozatot és a feladatlapot az üresen maradt részek áthúzása után átadja a felügyelı tanárnak, és elhagyja a vizsgatermet. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idı vizsgatantárgyanként negyvenöt perc, magyar nyelv és irodalom esetén hatvan perc.
A szóbeli vizsga folyamatáról Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhetı szóbeli vizsga. A vizsgateremben egy idıben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz/kap tételt vagy kifejtendı feladatot. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökrıl a vizsgáztató tanár gondoskodik. A tételben/feladatban szereplı kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási idıt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idı alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad elıadásban kell elmondania. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés idıtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyızıdtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idı letelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következı vizsgatantárgyból történı tételhúzás elıtt, legalább harminc perc pihenıidıt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzıkönyvre. A gyakorlati vizsga folyamatáról A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idı áll a rendelkezésére. Ebbe az idıbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idı feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. A gyakorlati vizsgarész megkezdése elıtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjérıl és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tőzvédelmi, egészségvédelmi elıírásokról. A gyakorlati vizsgarészt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni. A használható segédeszközökrıl Az íróeszközökrıl a vizsgázó, és segédeszközökrıl a szaktanár által meghatározottak szerint a vizsgázó, illetve a vizsgahelyszín gondoskodik. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgán íróeszközként kék vagy fekete golyóstoll használható, rajz ceruzával készíthetı. A vizsgán csak a vizsgát szervezı intézmény bélyegzıjével ellátott lapokon lehet dolgozni, jegyzetet és vázlatot is csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A szabálytalanságról és annak következményeirıl (Meg nem engedett segédeszközt használ, vét a magatartási szabályok ellen stb.) Ha a felügyelı tanár az írásbeli/gyakorlati vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó dolgozatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli/gyakorlati vizsgát. A vizsga befejezését követıen szabálytalanságról jegyzıkönyv készül, melyet a felügyelı tanár, az igazgató és a vizsgázó ír alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzıkönyvre rávezetheti.
Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. A szabálytalanságról jegyzıkönyv készül. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzıkönyvében fel kell tüntetni. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik a vizsgabizottság munkájában részt nem vevı tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következı döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból a vizsgázó elégtelen osztályzatot kap. A javítóvizsga megszakításának következményeirıl Ha a vizsgázó a vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielıtt a válaszadást befejezné, a) az igazgató ha ehhez a feltételek megteremthetıek hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgaidıszakon belül a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhetı legközelebbi idıpontban pótolhassa a javítóvizsgát, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. Ha a vizsgázó a vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedély nélkül eltávozik, mielıtt a válaszadást befejezné, az adott vizsgatárgyból a követelményeket nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. Értékelés Amelyik tantárgyból a vizsga több részbıl áll, a tanuló érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett jegyek átlaga és a matematikai kerekítés szabályai alapján alakítja ki. Az érdemjegyek megállapításánál az alábbi százalékos teljesítmény elérését vesszük figyelembe: % osztályzat 0-19 elégtelen 20-49 elégséges 50-74 közepes 75-89 jó 90-100 jeles A teljesítmény megállapítása a tantárgyanként megállapított maximális pontszámokhoz viszonyítva történik. Ha egy adott vizsgatárgy esetén a szóbeli vizsgát megelızi egy másik vizsgarész, a szóbeli vizsgát csak az a tanuló kezdheti meg, aki elızıleg legalább 10 %-os teljesítményt ért el. Ellenkezı estben osztályzata elégtelen. A vizsgák befejezése után a vizsgák eredményét a tantestület osztályozó értekezleten véglegesíti, majd eredményhirdetésen hozza nyilvánosságra. Az írásbeli/gyakorlati vizsgakérdések megoldására adott szaktanári értékelést a vizsgázó a szóbeli vizsga megkezdése elıtt ismeri meg, vagy ha ilyen nincs elıírva, a vizsgák befejezése utáni eredményhirdetésen.
Mentességek A közoktatási törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idıt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetıvé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. A közoktatásról szóló törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a húsz perc gondolkodási idıt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló idıt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése elıtt legfeljebb tíz perc pihenıidıt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Jogorvoslat A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely jogszabálysértı és vélhetıleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Kérelmet a döntést követı három munkanapon belül az iskola igazgatójának, géppel vagy kézzel írt papíron lehet benyújtani. A kérelemnek röviden azokat az indokokat kell tartalmaznia, amelyeket a vizsgázó kifogásolt az eljárás során, jogszabálysértésre hivatkozva, a kérelmezı (kiskorú tanuló esetén szülıje) aláírásával ellátva.