A Kandó Kálmán Szakközépiskola. helyi vizsgáinak szabályzata évfolyam. (kiegészítve az 2/14. szakképzı évfolyammal)

Átírás

1 A Kandó Kálmán Szakközépiskola helyi vizsgáinak szabályzata évfolyam (kiegészítve az 2/14. szakképzı évfolyammal) A vizsgaszabályzat jogi kerete az évi LI. törvény a közoktatásról és az 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl. A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az állami (érettségi) vizsgát, arra egységesen magasabb jogszabály (100/1997. (VI.13) Kormány rendelet) vonatkozik. A helyi vizsgaszabályzat nem tartalmazza az OKJ szerinti szakképzés vizsgakövetelményeit, amit a szakképzésrıl szóló évi LVI. törvény (lll.) tartalmaz. I. Általános rendelkezések 1. Az értékelés elvei A Kandó Kálmán Szakközépiskolában az ismeretek számonkérésének követelményeit, formáit, a magatartás és szorgalom értékelésének követelményeit és formáit az oktatási törvényben foglaltak alapján végzi. (70. ) A tanulmányi eredmények értékelése Jeles (5): Tanulmányaiban kiemelkedı teljesítményt nyújt, aktív, az ismereteket alkotó módon, szabatosan, áttekinthetı formában képes kifejezni, érdeklıdése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul. Jó (4): A törzsanyagot elsajátítja és megfelelı szinten alkalmazni is tudja. Gondolatait szóban és írásban áttekinthetı formában képes kifejezni. Az órákra rendszeresen készül. Közepes (3): Kisebb hiányosságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére. Órákra való készülése nem elég egyenletes. Ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni. Elégséges (2): A tantervi minimumot teljesíti. Ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni. Szóbeli és írásbeli kifejezıképessége gyenge, nehézkes. Elégtelen (1): Nem tesz eleget a minimális tantárgyi követelményeknek. 2. Az értékelés formái Szóbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, órai munka, füzetjegy, munkafüzet jegy, házi feladat, házi dolgozat, kiselıadás, szorgalmi feladat, szóbeli és írásbeli vizsga, önálló vagy csoportos kutatómunka. 3. Az oktatás és az értékelés általános elvei Intézményünkben az éves tananyag elsajátíttatása témakörökre bontva történik az összes évfolyamon minden tantárgyban. A féléves és az év végi jegyek kialakítása az évközi jegyek alapján történik

2 Azokban az évfolyamokban, ahol lehetıség van emeltszintő oktatás igénybevételére a diákok választhatnak az iskola által megadott tantárgyak közül 11. és 12. évfolyamon. Az iskola április 15-ig ismerteti a választható tárgyak listáját, a tanuló május 20-ig dönt, ezt követıen a következı tanév végéig a tanóra látogatása kötelezı. A tanuló választása csak írásos kérelemmel, tanév végén változtatható meg. Ez alól kivételt képeznek azok a tanulók, akik félévkor elégtelenre állnak. Az ı esetükben a szaktanárok mérlegelése mellett a tanuló írásbeli kérelmére az igazgató engedélyezheti az emelt szintő csoportból normál óraszámú csoportba történı áthelyezését. 243/2003. (II.17.) Korm. rendelete 5. és 9.. II. A felvételi vizsgák 1. A felvételi vizsgák célja Az iskola a tanulói jogviszony létesítését - a közoktatási törvénnyel összhangban - tanulmányi követelmények teljesítéséhez és életkor feltételhez köti. 52. (1) Nappali rendszerő iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti c) középiskola és szakiskola esetén a huszonkettedik életévét. A c) pontban meghatározott határidı egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola elsı évfolyamán a tanulmányait a hetedik vagy a nyolcadik életévében kezdte meg, továbbá, ha olyan szakképzésben vesz részt, amelyben a szakképzési évfolyamok száma meghaladja a kettıt. A sajátos nevelési igényő tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a c) pontban meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. A középiskola a kezdı évfolyamra való megalapozott felvételi döntéséhez a jogszabályban rögzített feltételek megléte esetén felvételi vizsga keretében gyızıdhet meg. A felvételi vizsgákról, azok követelményeirıl - a pályaválasztók számára - az iskola köteles a jogszabályban elıírt módon és idıben korrekt tájékoztatást adni. Amennyiben az iskola felvételi vizsgát szervez, annak eredménye alapján dönt arról, hogy a jelentkezı tanuló rendelkezik-e a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez szükséges alapvetı tudás- és készségszinttel, valamint megfelelı viselkedéskultúrával. 2. Az írásbeli felvételi vizsga Az iskola a 9. évfolyamra jelentkezı tanulók számára a felvételi eljárást megelızı írásbeli felvételi vizsgát tart matematikából és anyanyelvbıl központilag kiadott, egységes követelményeket tartalmazó feladatlapok felhasználásával. A tanulóknak a TANULÓI JELENTKEZÉSI LAP benyújtásával kell jelentkezniük az írásbeli vizsgára. A jelentkezési lap sokszorosítható. Egy tanuló csak egy intézménybe jelentkezhet írásbeli felvételi vizsgára. A vizsga 2x45 percet vesz igénybe, a két feladatlap kitöltése között 15 perc szünetet kell adni. A feladatlapokhoz minden évben részletes központi javítási útmutató készül

3 A rendelet szerint a tanuló a dolgozatot megtekintheti, fénymásolatban a szülı is megkaphatja. Ezzel kapcsolatosan az iskolának a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. számú mellékletének pontja szerint kell eljárniuk, a rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásához kapcsolódó aktuális határidıket a tanév rendjérıl szóló OM rendelet tartalmazza. A középiskola felvételi tájékoztatójában nyilvánosságra hozza a felvételi eljárás rendjét. Ennek része a felvételi eljárást megelızı írásbeli vizsga szervezése is. Az iskola felvételi tájékoztatójának tartalmaznia kell a részképességi zavarokban szenvedı diákok esélyegyenlıségének biztosítására vonatkozó szabályokat is, mivel ezt a Közoktatásról szóló évi LI. törvény 30. (9) bekezdése számára elıírja. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési idıt, az írásbeli beszámolón lehetıvé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történı felváltását. Az írásbeli vizsga eredményérıl a középiskola közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat, azaz az OH által kiadott, a vizsga részletes eredményeit (feladatonként részletezett pontszámokat) valamint az összpontszámot tartalmazó, az iskola bélyegzıjével, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített, a tanuló nevére kiállított Értékelı lapot a tanulónak átadja. Az Értékelı lap másolatban csatolható, a tanuló illetve szülı fénymásolhatja annyi példányban, amennyire szüksége van, hitelesítése az Értékelı lapot kiállító iskola által nem kötelezı. 4. A pótfelvételi vizsga Ha a középiskolába jelentkezı tanuló a felvételi vizsga írásbeli részén igazoltan nem tud részt venni, a szülı eseti kérelme alapján az igazgató engedélyt adhat pótfelvételi vizsgára. III. A tanulmányok alatti vizsgák 1. A vizsga fajtái, vizsgára kötelezettek Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát tesz az a tanuló, akinek éves igazolt és igazolatlan hiányzása a jogszabályban elıírt mértéket (250 óra) meghaladja és jegyei alapján nem osztályozható (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20. (6)a.) (a tanuló csak eredményes osztályozó vizsga letételével folytathatja tanulmányait magasabb évfolyamon), akinek éves igazolt és igazolatlan hiányzása meghaladja a közoktatási törvény 8. -a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítı szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20. (6)b.), akinek hiányzása egy adott tárgyból a tantárgy óraszámának 30%-át meghaladta és érdemjegyei nem teszik lehetıvé az osztályozást az adott tárgyból (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20. (6)d.), Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a 250 órát év végén nem osztályozható egyetlen tantárgyból sem, kivéve, ha a nevelıtestület engedélyezi számára, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló igazolt és igazolatlan hiányzása együttesen egy tantárgyból meghaladja az órák 30%-át az adott tantárgyból nem osztályozható, kivéve, ha a nevelıtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen

4 A nevelıtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett az - e paragrafus - (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az elsı félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhetı, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 20. (6)d.) aki vendégtanuló, akinek engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben az elıírtnál rövidebb idı alatt tegyen eleget, aki elırehozott érettségi vizsgát kíván tenni, de a helyi tanterv követelményeit még nem teljesítette, akit felmentettek a tanórai foglakozásokon való részvétel alól, az iskolával magántanulói jogviszonyt létesített., aki külföldön tartózkodó, tanulmányait magántanulóként folytató tanköteles tanuló, félévkor és év végén haza kell utaznia osztályozóvizsgára. Kérelemre létesített magántanulói jogviszony legfeljebb egy tanévre szól. A magántanuló a tantervi követelmények teljesítésérıl osztályozó vizsgán tesz tanúbizonyságot. Kérelemre félévkor és évvégén tehet osztályozó vizsgát. A félévi osztályozó vizsgán szerzett osztályzat (vizsgajegy) tájékoztató jellegő. A tanulónak év végén az egész év tananyagából kell vizsgáznia, ha félévi vizsgajegye elégtelen volt, illetve félévkor nem kívánt vizsgázni. Ha a magántanulói jogviszony az osztályozó vizsgára való jelentkezés határideje után létesül, a tanuló csak év végén tehet osztályozó vizsgát. Ha tanév közben megszőnik a magántanulói jogviszony, pl. félévkor, akkor ezt követıen az elsı félév anyagából osztályozó vizsgát kell tennie. A magántanulói jogviszonnyal kapcsolatos szabályozást a közoktatásról szóló évi LI. törvény 7. (1), a11. (1) n),a 69. (3), a 120. (1), valamint a 11/1994. (VI. 8.) a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló MKM rendelet 21. (5) és a 23. (1)-(4) bekezdése tartalmazza. Ha a tanuló tankötelezettségének magántanulóként kíván eleget tenni, a szülı írásbeli kérelmet nyújt be az iskola igazgatójához. A bejelentést követı három napon belül az igazgató beszerzi a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálat véleményét, annak eldöntésére, hátrányos-e ez a megoldás a tanulónak. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 23. (1)) Amennyiben a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülı döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítésérıl a szülı gondoskodik, illetıleg a tanuló egyénileg készül fel. A tájékoztatási kötelezettségnek megfelelve a vizsgák témaköreit írásban kapja meg a magántanuló diák a vizsgát szervezı igazgatóhelyettestıl: osztályozó vizsgák esetén az elsı félév anyagából októberben, a 2. félév anyagából februárban, javítóvizsga esetén júniusban, a bizonyítvány átvételével egy idıben, az egyéb ok miatt vizsgázó (pl. mulasztás miatt) a vizsgalehetıség megajánlásával egy idıben. Dokumentálás: Az osztályozó vizsgáról jegyzıkönyvet kell készíteni. A vizsga osztályzatát az osztálynaplóba, félévkor az ellenırzıbe, év végén a tanuló bizonyítványába és az anyakönyvbe kell jegyezni, a vizsgára vonatkozó záradékkal együtt. A jegyzıkönyvet a vizsgáztató szaktanár készíti el, a többi adminisztrációs munka az osztályfınök feladata

5 Különbözeti vizsga Kandó Kálmán Szakközépiskola (OM: ) Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki tanulói jogviszony átvétellel való létesítéséhez más iskolatípusból kéri felvételét, illetve másik iskolából érkezik középiskolánkba és az általa eddig tanultak és az általunk eddig tanítottak között különbség van eltérı tanterv szerinti tanulmányokat folytatott és azonos vagy magasabb évfolyamra jelentkezik, aki tanulmányait valamely tantárgyból a már mőködı emelt szintő csoportban kívánja folytatni. A felvételrıl az igazgató dönt. A vizsga minden tekintetben megegyezik az egyéb tanulmányok alatti vizsgákkal. A tantárgyi követelményeket a szakmai munkaközösségek a helyi tanterv alapján jelölik ki. Dokumentálás: A különbözeti vizsgáról jegyzıkönyvet kell készíteni. A vizsga osztályzatát az osztálynaplóba, a bizonyítványba és az anyakönyvbe kell jegyezni, a vizsgára vonatkozó záradékkal együtt. A jegyzıkönyvet a vizsgáztató szaktanár készíti el, a többi adminisztrációs munka az osztályfınök feladata. Javítóvizsga Javítóvizsgát tesz az a tanuló, aki tanév végén a tantárgyak számától függetlenül elégtelen osztályzatot kapott, aki osztályozó, különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az elıírt idıpontig nem tette le, aki az osztályozó-, pótlóvizsga követelményeinek nem felelt meg. A javítóvizsgán számon kért ismeretek a tanévre szóló tanmenet teljes anyagát felölelik. A tantárgyi követelményeket a szaktanárok jelölik ki a helyi tantervben elıírt követelmények alapján. A javítóvizsga nem ismételhetı. Tandíjért igénybe vehetı szolgáltatás a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga esetén a második vagy további javítóvizsga. (Ktv.116. (1) e) és 117. (3)-(4)) Pótlóvizsga tanulmányok alatti pótlóvizsgán vehet részt az a tanuló, aki neki fel nem róható ok miatt nem tudott osztályozó vagy javítóvizsgát tenni. Dokumentálás: A javító és pótló vizsgáról jegyzıkönyvet kell készíteni. A vizsga osztályzatát a tanuló bizonyítványába és az anyakönyvbe kell jegyezni, a vizsgára vonatkozó záradékkal együtt. A jegyzıkönyvet a vizsgáztató szaktanár készíti el, a többi adminisztrációs munka az osztályfınök feladata

6 Évismétlés Kandó Kálmán Szakközépiskola (OM: ) Ha a tanuló egyes tantárgyakból nem teljesítette az évfolyamra elıírt tanulmányi követelményeket, javítóvizsgát tehet, vagy kérelmezheti az évismétlést. (10.sz Melléklet) Ha a tanuló a javítóvizsgán nem jelenik meg, évfolyamot ismételni köteles ha tanköteles, illetve az évfolyamot megismételheti, ha nem tanköteles. A tanuló részére engedélyezhetı az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsıbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı kérésére az iskola igazgatója dönt. A szakképzési évfolyam saját kérésre - nem ismételhetı meg. 2. Vizsgaformák, vizsgarészek: szóbeli vizsga írásbeli vizsga gyakorlati vizsga Az érettségi tantárgyak vizsgarészei általában az érettséginek megfelelıen azokhoz alkalmazkodnak. A tanulmányok alatti vizsga részeit - írásbeli, szóbeli vagy mindkettı - a nevelıtestület, illetve a vizsgáztatásra kijelölt intézmény határozza meg, legalább tizenöt nappal a vizsga elıtt. Vizsgatárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Magyar nyelv Irodalom Matematika Történelem Etika Idegen nyelv Biológia Fizika Földrajz Kémia Ének-zene Testnevelés Rajz és vizuális kultúra Szakmacsoportos alapozó oktatás * Informatika alapjai Informatika alapgyakorlat Elektrotechnika Mérés Mőszaki rajz Elektronika Anyagismeret Elektronikai gyakorlatok *Érvényes utoljára a 2010-ben végzı 12.a, 12.b, 12.c és 13.d osztályos tanulókra

7 A szakmai alapozó tantárgyak vizsgaformái szakmacsoportoknak megfelelıen évfolyamon. Elektronika-elektrotechnika szakmacsoport Vizsgatárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Informatika Rajz és vizuális kultúra Elektronikai alapismeretek Szakmai alapgyakorlatok - informatika Szakmai alapgyakorlatok - elektronika Szakmai alapgyakorlatok digitális tech. Villamos mőszerek és mérések Elektronikai gyakorlatok Informatika szakmacsoport Vizsgatárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlati Informatika Rajz és vizuális kultúra Adatbázis kezelések Programozási ismeretek Elektronikai alapismeretek Szakmai alapgyakorlatok - informatika Szakmai alapgyakorlatok - elektronika Szakmai alapgyakorlatok digitális tech. A szakmai évfolyamok vizsgatárgyait és vizsgaformáit a 8.sz melléklet tartalmazza. Amelyik tantárgyból a vizsga több részbıl áll, a tanuló érdemjegyét a vizsgabizottság a szerzett jegyek átlaga és a matematikai kerekítés szabályai alapján alakítja ki. Az érdemjegyek megállapításánál az alábbi százalékos teljesítmény elérését vesszük figyelembe: % osztályzat 0-19 elégtelen elégséges közepes jó jeles A teljesítmény megállapítása a tantárgyanként megállapított maximális pontszámokhoz viszonyítva történik. Ha egy adott vizsgatárgy esetén a szóbeli vizsgát megelızi egy másik vizsgarész, a szóbeli vizsgát csak az a tanuló kezdheti meg, aki elızıleg legalább 10 %-os teljesítményt ért el

8 3. Vizsgaidıszakok: Kandó Kálmán Szakközépiskola (OM: ) A különbözeti vizsgára tanévenként legalább két vizsgaidıszakot kell kijelölni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanév során bármikor szervezhet, általában a félévi vagy az év végi osztályozó konferenciák elıtt. A különbözeti és osztályozó vizsga javítóvizsgáját a vizsgát követı három hónapon belül meg kell szervezni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-tıl augusztus 31-ig terjedı idıszakban kell idıpontot kijelölni. A javítóvizsga pontos idıpontját az adott tanév rendje határozza meg. Az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a fentiektıl eltérı idıpontban tegyen vizsgát. (11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 25. ) A vizsgák idıpontjáról a tanulókat tájékoztatni kell. A javítóvizsga idıpontját az iskola bejárati ajtaján és a faliújságon is meg kell jelentetni, a tanévzáró ünnepségen szóban megemlíteni. A tanulóknak a vizsgákra a kérelmet írásban kell benyújtani, az igazgatónak címezve. 4. Jelentkezés a vizsgákra: a) A tanuló a bizonyítványa átvételével egy idıben jelentkezési lapot (1., 2.sz mellékletek) és tájékoztatót kap a vizsga idıpontjáról, helyérıl, továbbá a vizsgával kapcsolatos jogorvoslati lehetıségrıl (felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, független vizsgabizottság elıtti vizsga), melyet az átvételt követıen 2 héten belül le kell adni az iskola titkárságán. b) Jelentkezés független vizsgabizottság elıtti vizsgára - osztályzat megállapítás céljából a tanuló kiskorú tanuló gondviselıje aláírásával a félév, illetve a szorgalmi idı utolsó napját megelızı harmincadik napig ill., ha engedélyt kapott osztályozó vizsgára, akkor az engedély megadását követı 3 napon belül jelentkezhet az iskola igazgatójánál. - javítóvizsga céljából a bizonyítvány átvételét követı 15 napon belül (lásd: 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 22. 2,3. pont) kell a kérelmet benyújtani az iskola igazgatójához. A független vizsgabizottságok mőködésével kapcsolatos tudnivalókat a 7. sz. melléklet tartalmazza. 5. A tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolítására alkalmazni kell a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. számú mellékletében foglaltakat. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság elıtt kell letenni, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. A vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató bízza meg

9 A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága 1.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerő és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes mőködéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyızıdik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetıleg teljesítette-e a vizsga letételéhez elıírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdezı tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelı szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı pedagógus lehet A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elı. Az igazgató felel a vizsga törvényes elıkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga elıkészítésével és lebonyolításával összefüggı ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az elıírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésrıl, c) ellenırzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni Az igazgató feladatainak ellátásában közremőködhet az igazgató megbízása alapján az igazgató helyettese vagy más megbízottja A vizsga reggel nyolc óra elıtt nem kezdhetı el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. Az írásbeli vizsga menete 2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követıen a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, mőszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérı rendelkezést nem állapítanak meg A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévık személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervezı iskola bélyegzıjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap elıírhatja az írógép, számítógép használatát Az íróeszközökrıl a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökrıl az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik

10 2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése elıtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idı vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén hatvan perc, c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idıvel a rendelkezésre álló idıt meg kell növelni A közoktatási törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idıt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetıvé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenıidıt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga ( pontok) harmadik vizsgaként szükség esetén újabb pihenıidı beiktatásával is megszervezhetı Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követıen haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzıkönyvbe foglalja. A jegyzıkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetıvé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzıkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzıkönyvre rávezetheti Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzıkönyveket és a feladatlapokat az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt a kidolgozási idı lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzıkönyveket aláírásával az idıpont feltüntetésével lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielıtt a válaszadást befejezné a) az igazgató ha ehhez a feltételek megteremthetıek hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhetı legközelebbi idıpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott idıben A és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethetı vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethetı színő tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót

11 2.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik a vizsgabizottság munkájában részt nem vevı tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következı döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból a javítóvizsga kivételével a vizsgázót javítóvizsgára utasítja A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A szóbeli vizsga menete 3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhetı szóbeli vizsga A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely idıpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották A vizsgateremben egyidıben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendı feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökrıl a vizsgáztató tanár gondoskodik A tételben szereplı kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási idıt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idı alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad elıadásban kell elmondania Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés idıtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyızıdtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idı letelt Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következı vizsgatantárgyból történı tételhúzás elıtt, legalább harminc perc pihenıidıt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzıkönyvre A közoktatásról szóló törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a húsz perc gondolkodási idıt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. -ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekbıl áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló idıt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése elıtt legfeljebb tíz perc pihenıidıt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja

12 3.14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzıkönyvében fel kell tüntetni A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történı vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 2.13., , pontokban leírtak szerint jár el. A gyakorlati vizsgarész 4.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat legkésıbb a vizsgát megelızı két hónappal a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyızıdött a feltételek meglétérıl. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhetı meg, illetıleg folytatható A gyakorlati vizsgarész megkezdése elıtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjérıl és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tőzvédelmi, egészségvédelmi elıírásokról A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idı áll a rendelkezésére. Ebbe az idıbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idı feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló idıbe a vizsgázónak fel nem róható okból kiesı idı A gyakorlati vizsgarészt a vizsgafeladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végzı szaktanár írja alá A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni

13 6. A vizsgák helye, ideje és magatartási szabályai A vizsgák az iskola épületében az igazgató által kijelölt vizsgatermekben és idıpontokban zajlanak. A vizsgázók kötelesek az elıre kifüggesztett vizsgabeosztás szerint pontosan megjelenni, az alkalomhoz illı öltözékben. Javító- és pótlóvizsga esetén a középiskolai bizonyítványt és kérelmet a vizsga megkezdése elıtt le kell adni. A tanulók a vizsgateremben segítséget nem vehetnek igénybe, egymással nem beszélgethetnek és a vizsga rendjét nem zavarhatják meg. A vizsgateremben gondoskodni kell az állandó felügyeletrıl. A felügyelı tanár (vizsgáztató tanár) feladata annak megakadályozása, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használjon, társaitól vagy más személytıl segítséget vegyen igénybe. Rendbontás esetén a felügyelıtanár illetve a vizsgabizottság elnöke jegyzıkönyv felvétele mellett az érintett tanuló részére a vizsgát felfüggesztheti. 7. A vizsgáztató tanárok megbízása és a vizsgák dokumentálása A vizsgáztató tanárokat és a vizsgabizottság tagjait az igazgató írásban bízza meg feladatuk ellátásával, melyrıl a vizsgát megelızıen legalább 1 héttel az igazgatóhelyettes szóban is értesíti az érintetteket. A vizsgákon a tanuló osztályfınöke tanácskozási joggal vehet részt. A vizsgáról jegyzıkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában 5 évig meg kell ırizni! A jegyzıkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. A szülı kérésre a fenti dokumentumba betekinthet. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár eltérı színő tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A dolgozatok egy év múlva selejtezhetık. 8. Jogorvoslat A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely jogszabálysértı és vélhetıleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Kérelmet a döntést követı három munkanapon belül az iskola igazgatójának, géppel vagy kézzel írt papíron lehet benyújtani. A kérelemnek röviden azokat az indokokat kell tartalmaznia, amelyeket a vizsgázó kifogásolt az eljárás során, jogszabálysértésre hivatkozva, a kérelmezı (kiskorú tanuló esetén szülıje) aláírásával ellátva

14 IV. Záró rendelkezések 1) A Vizsgaszabályzat az elfogadását követıen hatályba lép. 2) A Vizsgaszabályzatot jogszabályváltozást követıen 30 napon belül felül kell vizsgálni, vagy az elfogadását követıen harmadik évben. 3) A Vizsgaszabályzat felülvizsgálatát az iskola igazgatója kezdeményezheti. 4) A felülvizsgálatot végzı személyt az iskola igazgatója jelöli ki. 5) Minden tanév elején a Vizsgaszabályzatot ki kell hirdetni a tanulóknak, akik a Vizsgaszabályzatban foglaltak megismerését aláírásukkal igazolják. A Vizsgaszabályzatot a könyvtárban és a tanáriban hozzáférhetıen ki kell függeszteni. A Vizsgaszabályzatot az iskola honlapján is el kell helyezni. Miskolc, június 20. Jelen szabályzat alapelveit a nevelıtestület június 26. elfogadta, alkalmazására a 2009/2010-es tanévtıl kerül sor. A végleges szöveggel egyetért. A nevelıtestület képviseletében a munkaközösség-vezetık: igazgató:

15 1.sz melléklet Jelentkezési lap osztályozó vizsgára Tisztelt Igazgatónı! Kérem, engedélyezze, hogy gyermekem osztályos tanuló a kijelölt idıpontban.... tantárgy(ak)ból javító/pótló vizsgát tehessen. (A nem kívánt rész törlendı!) Tisztelettel: gondviselı aláírása Tisztelt Igazgatónı!..osztályos tanuló kérem, engedélyezze, hogy a kijelölt idıpontban..... tantárgy(ak)ból javító/pótló vizsgát tehessek. (A nem kívánt rész törlendı!) Tisztelettel: tanuló aláírása A vizsga helye: az iskola A vizsga ideje: A vizsga tartalma: a szaktanár(ok) által kijelölt tananyag Tantárgy A vizsga részei Idıpont Miskolc,.. év.hó..nap A vizsgát engedélyezem:

16 2.sz melléklet Jelentkezési lap javító/pótló vizsgára Tisztelt Igazgatónı! Kérem, engedélyezze, hogy gyermekem osztályos tanuló a kijelölt idıpontban.... tantárgy(ak)ból javító/pótló vizsgát tehessen. (A nem kívánt rész törlendı!) Miskolc,.. év.hó..nap Tisztelettel: gondviselı aláírása Tisztelt Igazgatónı!..osztályos tanuló kérem, engedélyezze, hogy a kijelölt idıpontban..... tantárgy(ak)ból javító/pótló vizsgát tehessek. (A nem kívánt rész törlendı!) Miskolc,.. év.hó..nap Tisztelettel: A vizsga helye: az iskola A vizsga ideje: A vizsga tartalma: az évfolyam tananyaga tanuló aláírása A bizonyítvány árvételét követı 15 napon belül írásban kezdeményezheti az igazgatónál, hogy gyermeke, a tanuló javító vizsgát független vizsgabizottság elıtt tegyen. A kijelölt intézményrıl és a vizsga idıpontjáról levélben fog értesítést kapni. Miskolc,. A vizsgát engedélyezem/ a jogorvoslati kérelmet továbbítottam:

17 3. sz melléklet Záradékok Beillesztés: a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet záradékai Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelıtestület határozata értelmében osztályozóvizsgát tehet. N., TI. A(z).. tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., TI.,B. A javítóvizsgán. tantárgyból. osztályzatot kapott,. évfolyamba léphet. TI. B. A. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismételheti. N.,TI.,B. TI.,B. A javítóvizsgán.. tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot ismételni köteles. A(z).. tantárgyból..-án osztályozó(különbözeti) vizsgát tett. N.,TI. (B.) A(z)... tantárgyból... -án osztályozó vizsgát tett. N., TI. Osztályozó vizsgát tett. TI.,B. (N.) TI.,B. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére.-ig halasztást kapott. Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z).. iskolában független vizsgabizottság elıtt tette le. TI.,B. Az intézmény által alkalmazott saját záradékok TI.,B. A javító vizsgán nem jelent meg, évfolyamot ismételni köteles. (Ha a tanuló tanköteles) A javító vizsgán nem jelent meg, az évfolyamot megismételheti. (Ha a tanuló nem tanköteles) TI.,B. Az osztályozó vizsgán nem jelent meg, javítóvizsgát tehet. TI.,B. A szülı kérésére az évfolyamot megismétli. / megismételte / Határozat száma: TI.,B. A tantárgyból osztályozó vizsgát tett. A(z) évfolyamon az osztályzata, a(z) évfolyamon az osztályzata. N., TI. (B.) Alkalmazott rövidítések: Osztálynapló N. Törzslap TI. Bizonyítvány B

18 4.sz. melléklet Hiányzások 9., 10., 11. (és 12.d) évfolyamon (elméleti vagy gyakorlati óra) 36 tanítási héttel számolva. Heti óraszám egy adott tantárgyból Éves óraszám egy adott tantárgyból Hiányzás Kerekítés * Rendeletben foglaltakat az alábbi óraszámok esetén kell érvényesíteni 1 óra 36 10, óra 72 21, óra , óra , óra (és 13.d) és 2/14. évfolyamon 32 tanítási héttel számolva. Heti óraszám egy adott tantárgyból Éves óraszám egy adott tantárgyból Hiányzás Kerekítés * Rendeletben foglaltakat az alábbi óraszámok esetén kell érvényesíteni 1 óra 32 9, óra 64 19, óra 96 28, óra , óra , Megjegyzések: * A kerekítés a matematikai szabályok figyelembe vételével történik, 0,5-tıl felfelé 0,5 alatt lefelé. Minden kerekítésnél ezt az elvet kell alkalmazni. Az órák számából a meg nem tartott órákat le kell vonni, és ezek figyelembevételével kell kiszámolni a hiányzásokat

19 5.sz. melléklet 8. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez 1 A középfokú iskolákba történı jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai (részletek) A középfokú iskolai felvételi tájékoztató 1.1. A gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola (a továbbiakban együtt: középfokú iskola) felvételi tájékoztatót készít, melyet minden év október 31-éig köteles a honlapján nyilvánosságra hozni, valamint a közoktatás információs rendszerében a nyilvánosság számára közzétett, az iskolára vonatkozó dokumentumok között elhelyezni. A Hivatal a közoktatás információs rendszerében történı nyilvánosságra hozatal tényét ellenırzi A felvételi tájékoztatónak tartalmaznia kell a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, továbbá, ha az iskola felvételi vizsgát tart, a vizsgára történı jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a vizsga idıpontját és helyét, a vizsgázó teljesítményének értékelését, a jelentkezık rangsorolásának módját, külön megjelenítve a közoktatási törvény 30. (9) bekezdésében meghatározott tanulók esetében alkalmazott speciális értékelési szabályokat. A felvételi tájékoztatóban az iskolának közölnie kell az OM azonosító számát, továbbá azokat a tanulmányi lehetıségeket, amelyek közül a tanuló választhat [például általános tanterv alapján folyó oktatás, emelt szintő oktatás, szakképzésben a szakmacsoport (a továbbiakban együtt: tanulmányi terület) megnevezését] és a tanulmányi területet jelölı belsı kódot A középfokú iskola a felvételi tájékoztatójában köteles közzétenni, ha részt vesz a kötelezı felvételi feladatok ellátásában, megjelölve azt a felvételi körzetet, amelyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezık átvételi, felvételi kérelmét nem utasíthatja el, egységes iskolaként az általános iskola feladatai mellett a gimnázium, a szakközépiskola, a szakiskola feladatai közül legalább egyet ellát, annak szabályait, hogy az iskola tanulója a pedagógiai programban meghatározott milyen feltételekkel léphet a kilencedik évfolyamra, a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskola az általános iskola és a középiskola feladatait ellátó egységes iskola tagintézményeként mőködik, akkor az iskola tanulója a kilencedik évfolyamra milyen, a pedagógiai programban meghatározott feltételekkel léphet, a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett a gimnáziumi, a szakiskolai, a szakközépiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, akkor azok a tanulók, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat, a pedagógiai programban meghatározott feltételek szerint folytathatják tanulmányaikat a megfelelı iskolatípus szerinti oktatásban A középfokú iskola a tanulmányi területek belsı kódját és az adott terület fı jellemzıit az Oktatási és Kulturális Minisztérium által a minisztérium honlapján szeptember 30-áig közzétett közleményben foglaltak szerint állapítja meg, és október 15-éig elektronikus formában megküldi a hivatalnak. A felvételi kérelem benyújtása 2.1. A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által elkészített és a hivatal honlapján közzétett jelentkezési lapon kell benyújtani. A jelentkezési lap másolható. A felvételi kérelem nem utasítható el azon az alapon, hogy nem a közzétett jelentkezési lapon nyújtották be. Amennyiben a jelentkezést nem a közzétett jelentkezési lapon nyújtották be, a kérelemben érintett középfokú iskola a felvételi eljáráshoz szükséges adatok nyolc napon belüli pótlására felszólítja a kérelem benyújtóját. Ha az iskola a közoktatásról szóló törvény a (1) bekezdésének a) pontja szerint vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként 1 A 8. számú mellékletet a 13/2003. (V. 23.) OM rendelet 4. -a iktatta be, szövege a 16/2008. (IV. 30.) OKM rendelet 7. -ával megállapított szöveg

20 mőködik, külön lapon kérheti a jelentkezı nyilatkozatát a tekintetben, hogy elfogadja-e az adott vallást, illetve világnézetet A jelentkezı több jelentkezési lapot állíthat ki. Minden jelentkezési lapon egy iskola tüntethetı fel. Egy jelentkezési lapon az iskola több tanulmányi területe is megjelölhetı. A jelentkezési lapokon a tanulmányi terület 1.4. pont szerint meghatározott belsı kódját minden esetben fel kell tüntetni A jelentkezési lapon a tanuló iskolai törzslapján szereplı neve és tanulói azonosító száma, továbbá a felvételi eljáráshoz szükséges az iskola által nyilvántartott személyes adatai tüntethetık fel A jelentkezési lapot, ha a jelentkezı iskolába jár és e rendelet másképp nem rendelkezik az iskola küldi meg a felvételt hirdetı középfokú iskolának A jelentkezési lapot, ha a jelentkezı nem jár iskolába, vagy tanulmányait külföldön végzi, a jelentkezı (a továbbiakban: egyéni jelentkezı) küldi meg a felvételt hirdetı középfokú iskolának A kiskorú jelentkezési lapját mind a két szülı, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám (a továbbiakban együtt: szülı), továbbá ha a jelentkezı a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvıképtelen a jelentkezı írja alá. Nem kell a szülı aláírása, ha a szülıi felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, szüneteltette, vagy ha a szülıi felügyelet azért szünetel, mert a szülı cselekvıképtelen vagy korlátozottan cselekvıképes, illetve ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. Azt, hogy a másik szülı aláírására nincs szükség, a szülıi felügyeletet gyakorló szülınek kell igazolnia A nagykorú, cselekvıképes személy jelentkezési lapját a jelentkezı írja alá Ha a jelentkezési lap kitöltésének az a célja, hogy az általános iskolába járó, tanköteles tanuló az általános iskolai tanulmányai befejezését követıen új tanulói jogviszonyt létesítsen, a jelentkezési lap kitöltését az általános iskola szervezi meg A felvételi kérelemre az iskola bejegyzést nem tehet, azt nem javíthatja ki. Indokolt esetben az iskola felhívja a tanuló, a szülı figyelmét a hiányzó, a hibás, és az elrontott adatokra, továbbá kezdeményezi azok kijavítását A pontban meghatározott esetben az iskola a tanuló jelentkezési lapját akkor is továbbítja, ha azt a külön élı szülı nem írta alá, abban az esetben, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezésérıl a bíróság döntött, vagy a szülık a bírósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülıt, hogy a köztük lévı vita eldöntése a gyámhatóság, illetve a bíróság hatáskörébe tartozik Ha a tanköteles tanuló a kilencedik évfolyamnál alacsonyabb évfolyamra jelentkezik, a jelentkezési lapját a szülı is megküldheti a felvételt hirdetı középiskolába Az általános iskola a pontban meghatározott esetben is megszervezheti a jelentkezési lapok kitöltését A jelentkezınek a jelentkezési lapok számától függetlenül ki kell állítania két példányban egy adatlapot is (a továbbiakban: tanulói adatlap), melyben feltünteti, hogy hány jelentkezési lapot állított ki, több jelentkezés esetén akkor is, ha ugyanarról az iskoláról van szó feltüntetve a felvételi kérelmek rangsorát. A rangsorolást nem iskolánként, hanem tanulmányi területenként kell elvégezni. A felvételi kérelmek rangsorolásáról a középfokú iskola nem kérhet információt, a tanulói adatlapon feltüntetett rangsorolást nem ismerheti meg. A tanulói adatlapon fel kell tüntetni a tanulói azonosító adatokat is A pontban meghatározott esetben a tanuló osztályfınöke átveszi a jelentkezési lapokat és a tanulói adatlapokat, és ellenırzi, hogy a tanulói azonosító adatokat, továbbá a tanulmányi területek belsı kódját helyesen tüntették-e fel a jelentkezési lapokon, valamint a tanulói adatlapokon Az általános iskola a tanulók által kiállított jelentkezési lapokat a középfokú iskoláknak, a tanulói adatlap egy példányát pedig a hivatal által mőködtetett felvételi központnak (továbbiakban Felvételi Központ) küldi meg A tanulói adatlap második példányát borítékba zárja, és a tanuló végleges döntéséig megırzi oly módon, hogy ahhoz az e rendeletben meghatározott javítási lehetıségen kívül ne lehessen hozzáférni

21 2.15. A és a pontokban meghatározott esetekben a jelentkezési lap továbbításával egyidejőleg az egyéni jelentkezı, illetve a szülı küldi meg a tanulói adatlapot a Felvételi Központ részére Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be jelentkezési lapot, az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót és a szülıt a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kötelezettségekrıl és az e melléklet pontjában szabályozott eljárásról Az általános iskola az általános felvételi eljárás idején egy alkalmat köteles biztosítani ahhoz, hogy a tanuló és a szülı közösen módosíthassa a tanulói adatlapot. A módosítás egy új módosító tanulói adatlap kitöltésével történik. A módosítás során az eredetileg benyújtott tanulói adatlapon feltüntetett iskolához újabb tanulmányi terület írható be, illetıleg az eredetileg beírt rangsor megváltoztatható, a beírt jelentkezések azonban nem törölhetık. Új tanulmányi terület csak az érintett középfokú iskolával történt elızetes egyeztetés alapján jelölhetı meg. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. A módosító tanulói adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti. Az általános iskola a módosító tanulói adatlapokat megküldi a Felvételi Központnak, a többi adatlapot visszaadja a tanulóknak. A felvételi eljárás eredményének nyilvánosságra hozatala az iskolában, a felvételi értesítés 3.1. A felvételt hirdetı iskola legkésıbb az általa szervezett utolsó felvételi vizsganapot követı harmadik napon kifüggeszti a felvételi eljárás eredményét, a jelentkezık rangsorolását az elért eredményekkel. A nyilvánosságra hozatal során a jelentkezı személyes adatai akkor alkalmazhatók, ha ahhoz a jelentkezı, kiskorú jelentkezı esetén a szülı is hozzájárult. A jelentkezı, kiskorú jelentkezı esetén a szülı kérheti, hogy az általuk megadott egyéni adat (például jelige) felhasználásával tegyék közzé az elért eredményeket. A jelentkezési lap aláírása hozzájárulást jelent ahhoz, hogy az elért eredményeket a jelentkezı személyes adataival hozzák nyilvánosságra, feltéve, hogy az tartalmazza az e tényre történı figyelmeztetést, továbbá azt a tájékoztatást, hogy az elért eredmények a jelentkezı által megadott egyéni adattal is nyilvánosságra hozhatók. Ha a jelentkezı egyéni adat alkalmazását kéri, nyilatkozatát és az egyéni adatát a jelentkezési lapra kell ráírnia. Ha az egyéni adat a jelentkezési lapra nem lett rávezetve, az legkésıbb a felvételi eljárás befejezésének napjáig az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt személynek átadható A pontban meghatározott esetben a középfokú iskola a felvétellel kapcsolatos döntését megküldi a jelentkezınek, kiskorú jelentkezı esetén a szülınek, továbbá, ha a jelentkezı iskolába jár, az iskolának is (a továbbiakban együtt: felvételi értesítés). Az iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. A felvételrıl szóló értesítést a pontban meghatározott esetben az egyéni jelentkezınek, a 2.6. pontban meghatározott esetben a nagykorú tanulónak, a pontban meghatározott esetben pedig a szülınek kell megküldeni, továbbá az utóbbi esetben az általános iskolának is, ha az oda járó tanuló a középfokú iskolába felvételt nyert. A pontban meghatározott esetben az elutasításról szóló értesítést nem kell megküldeni az általános iskolának, a jogorvoslati eljárás eredményérıl pedig csak akkor kell az általános iskolát értesíteni, ha ennek eredményeképp a tanuló a középiskolába felvételt nyert A felvételi eljárás költségei a szülıre, tanulóra nem háríthatók át Ha az iskola a benyújtott felvételi kérelmek, illetve a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nem tudja elindítani az oktatást, köteles errıl három munkanapon belül értesíteni a jelentkezıket, a fenntartót és a hivatalt A felvételi eljárásnak e mellékletben nem szabályozott kérdéseire a rendelet 9. számú mellékletében foglaltakat kell alkalmazni. Az írásbeli vizsga 5.1. A középfokú felvételi eljárásban csak központilag kiadott egységes, kompetenciaalapú feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga tartható. Az iskola azt a szándékát, hogy részt kíván venni a központilag szervezett vizsgán, továbbá a feladatlap igénylését a tanév rendjében meghatározottak szerint közli a hivatallal A tanuló a központi, egységes követelmények szerint szervezett írásbeli vizsgára való jelentkezését a Hivatal által kiadott lapon december 10-éig küldheti meg közvetlenül valamely általa választott, vizsgát szervezı intézménybe