A Közös Agrárpolitika forrásainak hasznosítása a fiatal gazdák példáinak tükrében

2010. elsô szám A projekt az Európai Unió Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Fôigazgatóságának támogatásában részesült. A Közös Agrárpolitika forrásainak hasznosítása a fiatal gazdák példáinak tükrében A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége AGRYA az Európai Unió támogatásával projektet indított az alábbi címmel: Utilization of sources allotted to Common Agricultural Policy, through the examples of young farmers. A projekt a közös agrárpolitikára vonatkozó tájékoztatási tevékenységek támogatása keretében valósult meg. Az AGRYA projektjének az volt a célja, hogy a mezôgazdasági termelôk személyes tapasztalatain keresztül az európai mezôgazdasági modellt, valamint a közös agrárpolitikát és az abban rejlô lehetôségeket megismertesse a mezôgazdaságban dolgozókkal, valamint a szélesebb közvéleménnyel. A tájékoztatási tevékenység keretében szakmai tanulmányutakra került sor, melyek külön jellegzetessége, hogy lehetôséget biztosított az úgynevezett új tagországok közé tartozó Magyarország, valamint Szlovákia és Románia számára, hogy tapasztalatszerzés végett delegációt küldhessen Franciaországba, Olaszországba, valamint Németországba, mint régi tagországokba. A tanulmányutak így lehetôséget teremtettek a szakmai tudás és az együttmûködés bôvítésére, valamint arra, hogy a közös érdekek révén is közelebb hozhassuk egymáshoz a résztvevô országok mezôgazdasági termelôit. Ezek a szakmai utak tehát egyrészrôl közvetlen tapasztalatszerzésre nyújtottak lehetôséget a résztvevô fiatal gazdák számára. Másrészrôl a projekt lehetôséget teremt, hogy az a több ezer mezôgazdasági termelô, akit közvetlenül érint a közös agrárpolitika, valamint a lakosság, mely sokszor fogalmi szinten sem ismeri az adott ágazatot, és csupán közvetve érinti a mezôgazdaság helyzetének alakulása, mondhatni elsô kézbôl, egy-egy uniós standardok szerint gazdálkodó fiatal gazdától kapjon tájékoztatást. A mezôgazdaság, a vidéki területek ugyanis alapvetô fontossággal bírnak minden társadalomban, ezért közös ügyünk a mezôgazdaság fenntarthatóságának támogatása, mely a KAP egyik prioritása. Ebbôl következôen a közös agrárpolitika fokozott figyelmet fordít a vidéki területek lakosságára, valamint a mezôgazdasági termelôkre, azok támogatására, lehetôvé téve, hogy azok jó minôségû, biztonságos élelmiszereket termeljenek. Ugyanakkor a projekt elônye, hogy nem csupán azt tette lehetôvé, hogy a közös agrárpolitikáról nagy általánosságban beszéljünk, hanem arra is lehetôséget teremtett, hogy a farmlátogatások során bemutathassuk a közös agrárpolitika egyes részterületeit, az azokhoz kapcsolódó reformokat. Így az egyes tanulmányutak az alábbi ágazatokra és fôbb témakörökre épültek: állattenyésztés, állatjólét és környezetvédelem szántóföldi növénytermesztés gyümölcs- és zöldségtermesztés borászat megújuló energia A közös agrárpolitika fenti üzeneteinek kommunikációja, a projekt eredményeinek terjesztése többek között a magyar Duna Televízió forgatócsoportjának közremûködésével valósul meg, mely minden egyes delegációt elkísért Franciaországba, Németországba és

2010. 1. szám 2 Olaszországba. Az egyes tanulmányutakon meglátogatott gazdaságokról készült egy-egy rövid dokumentumfilm, melyeket a Duna Televízió a Gazdakör címû mezôgazdasági magazinja keretében sugárzott. Továbbá ezek a kisfilmek román, szlovák, francia, német, olasz, valamint angol nyelven feliratozva a www.youngfarmer.eu weboldalon az érdeklôdôk széles körével képes megismertetni az európai gazdasági modellt, a közös agrárpolitika célkitûzéseit és intézkedéseit, valamint a mezôgazdaság szereplôit. A weboldalon elérhetôek továbbá a résztvevôk által az egyes tanulmányutakról készített útleírások, az azokat dokumentáló fényképek, valamint egy összegzô tanulmány, mely többek között a fiatal gazdákat érintô támogatások és a vidékfejlesztési politika szemszögébôl hasonlítja össze a német, francia, olasz és magyar, valamint román és szlovák agrár rendszert. Megtekinthették a mikrobiológia labort is, ahol nagy csodálkozásukra több, igen jó minôségû sztereo mikroszkópot láttak. Mint kiderült, minden diákra jut egy készülék. A projekt keretében az alábbi szakmai utak valósultak meg: 2009. október 21 25., Olaszország központi témája: kertészet 2009. november 8 13., Németország központi témája: szántóföldi növénytermesztés 2009. november 18 22., Olaszország központi témája: borászat 2009. november 25 29., Franciaország központi témája: állattenyésztés, megújuló energia 2010. január 20 24., Franciaország központi témája: borászat 2010. február 17 21., Németország központi témája: kertészet 2010. március 3 7., Olaszország központi témája: szántóföldi növénytermesztés 2010. március 17 21., Németország központi témája: állattenyésztés, megújuló energia 2010. március 24 28., Franciaország központi témája: szántóföldi növénytermesztés Kertészettel foglalkozó tanulmányút Olaszországban Instituto Technico Agricola Ferrara A tanulmányút elsô állomása a Ferrara melletti alapítványi iskola volt, mely a Navarra testvérek, Gustavo és Severino által létrehozott alapítvány, a Fundatione per l'agricultora Fratelli Navarra támogatásával és az állam hozzájárulásával mûködik. Az intézményben a klasszikus mezôgazdasági szakmák mellett négy idôszerû és korszerû képzést is folytatnak, úgymint: bioenergetika, zöld idegenforgalom, ökoturizmus, zöldépítészet, tájépítészet. Ez az egyetlen intézmény Olaszországban, ahol egy iskolán belül ezek a szakmák elsajátíthatók. Az intézményben jelenleg 190, 14 19 éves korú tanuló tanul és 30 35 szaktanár, valamint 8 10 óraadó tanár oktat. A csoport több elôadóban és laboratóriumban is látogatást tett. Az intézmény nagy hangsúlyt fektet arra, hogy hátrányos helyzetû és sérült gyerekeket is tanítsanak azzal a céllal, hogy késôbb a mezôgazdaságban helyezkedhessenek el. Jelenleg 15 hátrányos helyzetû fiatal tanul az intézményben. A sérült gyerekek a mezôgazdaságról kapnak tájékoztatást, míg az egészséges diákok megtanulják, hogy miként kell és lehet bánni sérült társaikkal. Így emberi és baráti kapcsolatok alakulhatnak ki köztük. Az iskola tangazdaságában ahogy azt a csoport kalauza, Dr. Fabio Galli elmondta 13 hektáron termelnek szóját, napraforgót, 10 hektáron folyik kukoricatermesztés, amely növények termesztéstechnológiája során a nitrát direktíva igényeihez módosították a termesztés rendszerét. Fô profiljuk azonban a gyümölcstermesztés, melynek az összetétele a következôképpen alakul: 65% körte, 24% alma, 6% kiwi, 5% cseresznye, összesen 13 hektáron. Három fô kritérium szerint vizsgálják a kísérleti növényeket a termesztés során: a szelektált klónok összehasonlítása a piaci igények tükrében a különbözô metszésmódok alkalmazása és összehasonlítása az okszerû öntözés alkalmazása Fô körtefajtáik: Fétel Apát, Császárkörte és a Conference. Fô almafajtáik: a Gála fajta szelektált klónjai Schniga Schnitzer, Brookfield, Annaglo, Buckeye, Royal Beuty és a Ruby Gala, valamint a Fuji fajta és szelektált klónjai Toshiro, Raku Raku, Kiku 8, Zhen Aztec. Ezen kívül kísérleteznek még az ültevényen a Pink Lady és a Moody új fajtáival. A kiwi estében Hayward és C8 klónokat használnak. Cseresznyével a csakis Gisela 5 alanyra alapozott sûrû térállású ültetvényekkel folynak a kísérletek. A kísérleti ültetvények teljes egészében jéghálóval fedettek, melyeket 4,5 méter magas oszlopok tartják. Az ilyen típusú modern

3 2010. 1. szám ültetvény létesítési költsége itt technológiától és a felhasznált alapanyagoktól függôen 35.000 45.000 euró hektáronként. A kísérleti ültetvény meglátogatása során nyomatékosan felhívták a csoport figyelmét arra, hogy a perspektivikus fajták szelektált klónjainak tulajdonságai a termesztôtáj különféle adottságaitól függôen, jelentôsen változnak, ezért is fontos a szakmai kutatómunka és a különbözô termôtájakon kísérleti ültetvények létrehozása és azok gyakorlati kutatása, hogy megtalálják a gazdaságok helyi adottságainak és a piaci igényeknek legjobban megfelelô gyümölcsfajtákat. üzemel. Az üzemben mintegy 250 dolgozó állandó bérrel, de teljesítménykövetelménnyel dolgozik. A feldolgozott gyümölcs 60 70%-át exportra értékesítik, míg a hazai forgalmazás 80%-a áruházláncokba irányul, 20%-a kisebb piaci szereplôkhöz kerül. A jelenlegi felvásárlási árakról csak szûkszavúan nyilatkoztak. Példaként a Golden Delicious fajtát említették, melyet októberben 0,12 0,18 euró áron vásárolják. A helyi termelôktôl a Fuji fajtát 0,3 euróért veszik, míg a léalma eladási ára 0,03 0,05 euró, mely rendkívül alacsony ár. Látogatás a SALVI üzemben Az üzem alapítója Luigi Salvo, aki Európa legnagyobb és valószínûleg az egyik leghatékonyabb gyümölcslogisztikai központját építette fel Ferrara mellett, amely jelenleg is családi tulajdonban van. A SALVI-nak 350 ha területû gyümölcsöse van Ferrarában, ezen kívül még 1.000 hektáron több mint 1 millió gyümölcscsemetét is termelnek. Gyümölcsösükben almát, körtét, kiwit és szamócát termesztenek helyben, ezen kívül legnagyobb mértékben ôszibarackot, kisebb területen szôlôt és citrusokat termesztenek szerte Olaszországban. A dinamikus növekedés eredményeként, a ferrarai központi telephely mellett a cég még további 7 telephellyel is rendelkezik. Az éves gyümölcs áruforgalom az elmúlt években elérte a 120.000 tonnát. A beérkezô termékek azonosítása a konténerekre ragasztott címkékkel történik, amely az alábbi adatokat tartalmazza: dátum, termelôi kód, fajta, vonalkód. A minôsítést követôen újabb címke kerül a tartályládára, amely az elôbbi adatok mellett tartalmazza a színfedettséget és a méretet is. A post-harvest tevékenység teljes folyamatában biztosított a termékek nyomon követése. A csoport egy külön teremben megtekinthette mûködés közben a színre és méretre válogató UNITEC vízágyas továbbítású válogatórendszert, amely folyamatos, 3 mûszakos munkarendben Igen meglepô volt az a termesztéstechnológia, melyet az integrált termesztés során a termelôk ezen a vidéken alkalmaznak. Míg a hagyományos termesztési módok során, évente pl. a gyümölcsöket több mint 40 alkalommal permetezik összességében gomba-, rovar - és gyomirtószerekkel, addig a növényvédelmi problémákat az integrált termesztés esetében általában 30 kezeléssel tudják megoldani. Ez a Kárpát-medencében alkalmazott átlagos permetezéseknek több mint a duplája, bár e termésátlagok jóval 80 tonna felettiek és a nagy hatékonysággal megszervezett (szüretelôkocsis) szüret során megtérülnek a nagyobb költségeik. A göngyölegek esetén többféle összecsukható göngyöleget használnak (EuroPool System, IFCO, CHEP, RCP), hiszen az áruházláncok eltérô göngyölegigénnyel lépnek fel. Az üzem szervezettsége, a rend és a higiénia példaértékû volt. Látogatás az Associazione Nazionale Giovani Agricoltori (ANGA) szövetkezetnél A csoportot Bianca Maria Giovannini, az olaszországi fiatal gazdák szövetségének tartományi elnöke fogadta Ferrarában, aki beszélt a saját gazdaságáról, a szövetségrôl, valamint válaszolt a csoport kérdéseire. 1. Milyen támogatást kapnak az olasz gazdálkodók? Olaszországban a támogatásokra a vidékfejlesztési terv keretében lehet pályázni, de a fiatal gazdálkodó csak 40 éves korig pályázhat. Fiatal gazdák esetén, ha valaki új gazdaságot alapít, akkor az induló támogatás 40.000 euró. 40%-os támogatás kapható új gépek vásárlására, új raktár építésére, vagy nagyobb gazdaság kialakítására is. A támogatás odaítélése folyamatos ellenôrzés mellett történik és annak a gazdálkodónak, aki támogatásban részesül, 10 évig folytatnia kell a tevékenységet. 2. A résztvevôket érdekelte, hogy Maria miként tudja összeegyeztetni a gazdálkodást, a családi életet és az elnöki teendôket? Maria 33 éves és két kis gyermek édesanyja. Csak úgy tudja folytatni a gazdálkodást és ellátni az elnöki teendôket, ha az édesanyja vigyáz a gyerekekre. Maria ötödik generációs gazdálkodó, 150 hektár gyümölcsösük és szántójuk van. Egy olyan szövetkezetnek a tagja, melyet 15-en hoztak létre és összesen 350 hektáron termelnek körtét és almát.

2010. 1. szám 4 3. Milyen arányban gazdálkodnak nôk Olaszországban? Olaszországban a gazdák 30 40%-a nô. Ez annak köszönhetô, hogy a falusi turizmus is mezôgazdasági tevékenységnek tekinthetô. 4. Az induló támogatások felvétele után hányan hagyják abba a gazdálkodást? Olaszországban még senki nem hagyta abba a gazdálkodást, aki felvette az induló fiatal gazdáknak járó támogatást. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok komolyan veszik a gazdálkodást, és általában azok pályáznak erre a támogatásra, akik folytatni szeretnék a családi gazdálkodást. 5. Milyen kárenyhítési, kártérítési lehetôségek vannak Olaszországban? Olaszországban volt egy alap a jégkárenyhítésre, de ez mostanra megszûnt. Jelenleg minden gazdálkodó maga köt biztosítást valamelyik biztosítónál. Gyümölcsösöknél jégkárra, szélkárra és fagykárra lehet biztosítást kötni. A gazdák célja, hogy a biztosítókkal kidolgozzanak egy új szerzôdési rendszert. Ez arról szólna, hogy miként az iparban, úgy a mezôgazdaságban is lehessen a kiesett jövedelemre biztosítást kötni. A piaci és a pénzügyi válság miatt ugyanis a gazdáknak egyre bizonytalanabb a jövedelmük. 7. Az olasz fiatal gazdák mit várnak a KAP 2013 utáni idôszakától? Azt szeretnék, hogy az agrárpolitika olyan irányba mozduljon el, hogy jobban védje az árakat az ingadozástól. Szeretnék továbbá a befektetések támogatását megerôsíteni. Ugyanis a gazdálkodó nemcsak a saját konyhájának, hanem az Uniónak termel élelmiszert. A vidék fenntartása és karbantartása a gazdálkodók nélkül megoldhatatlan lenne. Látogatás az ORTOGEST S.p.a mezôgazdasági konzorciumban A részvénytársasági formában mûködô, 22 (termelô) tagú konzorciumukat 9 éve alakították Cesena-ban, amely egy 50 fôt alkalmazó cég. Az alapítás fô oka a méretgazdaságosság és a keresleti koncentráció, hiszen az átlagosan jellemzô 5 hektáros földterület méret nem gazdaságos. Az Rt. fô tevékenysége a termesztést követô mindenféle tevékenységre kiterjed. A tagság feltétele csak a termeléshez, annak mennyiségéhez és minôséghez kötött. A raktárkapacitások kiépítésére uniós pályázati forrásokat is fel tudtak használni. Az elmúlt években a cég jelentôs strukturális és mezôgazdasági beruházásokat hajtott végre. A gazdasági válság azonban arra kényszeríti a céget, hogy az elôremenekülést válasszák, és folyamatos innovációt hajtsanak végre. Elsôdlegesen kertészeti termékeket termesztenek: paprikaféléket, babféléket, édesköményt, cikóriát, salátaféléket. A tagok összesen 500 ha-on termesztenek 25.000 tonna zöldségfélét. A termelésük a klimatikus adottságoknak köszönhetôen, novembertôl márciusig Dél-Olaszországba kerül áthelyezésre. Ezen felül Egyiptomban babot, Spanyolországban cukkínit, ill. (üvegházban) paprikát termeltetnek. A klimatikus okokon túl ez a fajta termesztésszerkezet teszi lehetôvé, hogy egész évben tudjanak szállítani a szupermarketekbe, így tudnak a folyamatos áruházlánci beszállítás feltételének megfelelni. A cég a kertészeti termékeket kétféleképpen forgalmazza: áruházláncokon keresztül, valamint helyben, a telep saját üzletében is. Az értékesítés során 70%-ban Olaszországba (ez négy kereskedelmi láncot fed le), 30%-ban külföldre szállítanak. Fô piacaik: Nagy- Britannia, Franciaország és Magyarország. GlobalGap rendszert alkalmaznak, amelyen kívül számos új tanúsítási rendszert vezettek be. A legfontosabb az ISO-22005 certifikáció, amely biztosítja a teljes nyomonkövethetôséget. A termelésben az integrált növényvédelmi módszert alkalmazzák, amelyet évente 150, minden elemre kiterjedô szermaradvány-vizsgálat tesz teljessé. A mintavétel a betakarítások elôtt mindig megtörténik, a vizsgálat az EuroFruit laboratóriumaiban történik. Ebben a laboratóriumban a levél analízis és a talajvizsgálat is elvégezhetô, így részben ez határozza meg az okszerû növényvédelmet. Az elnök, Matteo Brunelli aki maga is vett fel fiatal gazda induló támogatást elmondta, hogy a Konzorcium tagjai alapszerzôdést, valamint a termesztési, technológiai leosztást tartalmazó szerzôdést kötnek. A beszállítás folyamatosan, a szerzôdésben rögzítettek szerint történik. Kifizetésre havonta kerül sor, ekkor a szövetkezet a szolgáltatott termény értékének 90%-át, az év végén 10%-át fizeti. Túltermelés esetén, a terményeket átmeneti hûtôházban tárolják, ami nem eladható, az a termelô költsége. Rossz piaci helyzet és túltermelés esetén, az év végén az eredmény függvényében kompenzációt igyekeznek fizetni tagjaiknak. Ugyanakkor, jobb piaci helyzet esetén sem értékesíthet a termelô külön. (Ha ez mégis megtörténne, akkor kizárják a tagot.) A szervezet továbbá mérnököket alkalmaz, akik folyamatosan támogatják a termesztést, biztosítják a szaktanácsadást. Az üzemlátogatás során elsôdlegesen a salátafélék, a mángold és a zöldbab mosását, válogatását és csomagolását nézhette meg a csoport. A válogatás és a csomagolás során döntôen nôi munkaerôt alkalmaznak, hiszen azok kézügyessége és pontossága sokkal megbízhatóbb, a rakodási-logisztikai munkákat férfiak végezték. A délutáni program során egy salátatermesztô gazdát látogatott meg a csoport betakarítás közben. Érdekes volt látni, ahogy közvetlenül a fából lévô europalettával ellátott villástargoncára pakolták a felszedett, beládázott salátát, és ezt így a villástargonca azonnal az út szélén álló kamionra pakolhatta. A szabadföldi betakarítást követôen a Brunelli cég másik épületét nézhették meg a látogatók, amelyben salátakeverékek gyártása, valamint nagykereskedelmi üzlet mûködik. Az épület egy 5 millió eurós beruházás részeként épült (ebbôl különféle támogatások formájában, 60%-ot visszakaptak), amely-

5 2010. 1. szám ben az üzleten kívül a salátafeldolgozó-salátakeverék gyártó gépsor (beszerzési értéke: 3 évvel ezelôtt 600.000 euró) is helyet kapott. A csomagológép terme mellett található a készáru raktár, amely a minél kisebb átfutási, tárolási idô érdekében csak minimális mennyiségû készárut tartalmazott. A majdnem kizárólagosan csak az áruházláncoknak kiszállított, itt készített, zacskózottan csomagolt salátakeverékek (melyek a nyers formától eltérôen ötször, vagy akár hatszor magasabb áron értékesíthetôek) az éves árbevételbôl egyre növekvô részesedéssel rendelkeznek. Összegzésképpen elmondható, hogy az olasz gazdák fokozatosan a helyi körülményeiknek megfelelôen sikeresen tudtak alkalmazkodni a változó feltételrendszerekhez. Többségükben nagyon hasonló gondokkal, problémákkal küzdenek, mint a közép-európai gazdák annak ellenére, hogy az értékesítési rendszer és a TÉSZ-ek jobban felépített rendszerben dolgozhatnak és koncentrált a piaci értékesítésük. A tanulmányút résztvevôi sok, gyakorlati szempontból is hasznos tapasztalatot gyûjthettek. Növénytermesztéssel foglalkozó tanulmányút Németországban Látogatás az Alsó-Szászországi Agrárkamaránál A tartományi Agrárkamara vezetôje, Henning Behn fogadta a csoportot Uelzen-ben, aki a beszélgetés során a Kamara szervezeti és mûködési felépítését, valamint a német agrártámogatási rendszert ismertette. Az Agrárkamara három területen segíti a gazdák munkáját: egyrészt a kölcsönös megfeleltetés szabályainak teljesítésében, másrészt az agrár környezetvédelmi szabályok betartásában, harmadrészt pedig a támogatások lehívásában és a piacra jutásában. Az Agrárkamara illetôségi területéhez tartozó három tartományban a legfôbb termesztett növény a cukorrépa és a burgonya, azonban a vetésváltás miatt termesztenek még kalászosokat és olajos növényeket is. Ulzen régióban a burgonyatermesztés a jellemzô, Hannover régióban cukorrépát, árpát és búzát termelnek, míg Oldenburg régióban inkább az állattartás a jelentôs itt sertést, baromfit, valamint szarvasmarhát tenyésztenek. Alsó-Szászország kiemelt jelentôségû a cukorrépa- és a burgonyatermesztés szempontjából, hiszen ez a terület adja Németország cukorrépa-termesztésének a 25%-át, illetve burgonyatermesztésének az 50%-át. A Kamara illetékességi területén 3.528 termelô tevékenykedik, egy gazda átlagosan 21.281 euró támogatást kap. A 2008. évben agrár beruházási támogatásként leginkább burgonyatárolók építésére pályáztak a gazdák. Ezen a jogcímen üzemenként átlagosan 98.000 euró összegû támogatáshoz jutottak. Az Alsó-Szászországi Agrárkamara feladatai közé tartozik a támogatási összegek kifizetésének a lebonyolítása, a direkt kifizetések, a támogatásokkal kapcsolatos felügyelet és ellenôrzés. A Kamara a fentieken túl tájékoztatja, és tanáccsal látja el a gazdákat többek között a támogatásokkal kapcsolatban is. A szaktanácsadásért a gazdáknak a kamarai tagsági díjukon felül nem kell külön díjat fizetni. A régióban a 2008. évben összesen 472 millió euró összegû agrártámogatás került kifizetésre. A fenti összegbôl átlagosan hektáronként 255 euró jutott szántóra, 99,75 euró legelôkre és 278 euró pedig évelô kultúrára. A Kamara vezetôje elmondta, hogy 2013-ig ki szeretnék egyenlíteni a támogatások közötti különbséget úgy, hogy a nagyobb gazdaságok hektáronkénti támogatása csökkenjen, a kisebb gazdaságok támogatása pedig növekedjen. A cél az egységes 360 euró hektáronkénti támogatási összeg. A régióban egy hektár termôföld eladási ára 8.000 és 15.000 euró, bérleti díja pedig 200 és 400 euró között mozog, az átlagos bérleti idôtartam 10 12 év. Azon a területeken, ahol intenzívebben folyik az állattartás mint például Oldenburg régió, ott a bérleti díj elérheti az 1.000 euró hektáronkénti összeget is. Ennek az a magyarázata, hogy az állattartó telep által kibocsátott trágyalé kijuttatásához szüksége van a gazdának a termôföldre. A német fiatal gazdák agrárberuházásaikhoz magasabb támogatási összegekre pályázhatnak, és kedvezményes hitelhez juthatnak, azonban a földvásárláshoz nem kapnak támogatást. Az agrár-környezetgazdálkodással kapcsolatban a Kamara képviselôje, Stefan Kleuker, elmondta, hogy a jogcímre az Agrárkamara tartalékot képez úgy, hogy a termelôk támogatási keretébôl 2009-ben 7%-ot, majd évenként 1 százalékpontos növeléssel, 2012-ig 10%-ot visszatartanak. Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló keretet meghaladja a beérkezett kérelmek száma az említett jogcímen, forrásösszeget csoportosítanak át úgy, hogy a nem kiemelt jogcímek keretösszegét csökkentik. A cél minden esetben a támogatás teljes mértékû felhasználása. Az 5 éves program elsô 3 évében lehetôsége van a programban

2010. 1. szám 6 résztvevô gazdának további területeket bevonni természetesen a kötelezettségvállalás ezen területekre történô kiterjesztése mellett. A program keretein belül területek kivonására nem nyílik lehetôség. Agrár-környezetgazdálkodási támogatás szántóföldi növénytermesztés, rétgazdálkodás, biotermék-elôállítás, valamint talaj- és vízvédelem jogcímekre igényelhetô. A gazdáknak többféle kiegészítô támogatás igénybevételére is lehetôségük van. Mulcsvetés technológia alkalmazása esetén hektáronként 40 euró a támogatási összeg, míg biogazdálkodás folytatása mellett hektáronként 45 euró. Amennyiben a gazda vállalja, hogy a hígtrágyát talajfelszínre, vagy a talajba injektálva, környezetbarát módon juttatja ki és a hígtrágya nitrogén tartalmának évenkénti vizsgálata pozitív eredménnyel zárul, úgy állategységenként (például 1 állategység: 11 db hízósertés) 15 euró összegû kiegészítô támogatást igényelhet. Köztes növények, mint például olajretek, vagy mustár vetését hektáronként 70 euró összeggel támogatják. Ezen kiegészítô támogatás igen népszerû, a 2009-es évben mintegy 10.000 hektár területen alkalmazták. Hektáronként 540 euró összegû kiegészítô támogatás igényelhetô eltérô fajtájú növénnyel történô védômezsgye telepítésére. Ennél a támogatásnál megkötés, hogy az összes területnek maximum 15%-a lehet védômezsgye, melynek szélessége minimum 3 méter és maximum 24 méter kell, hogy legyen továbbá használaton kívüli területeken valósítható meg, mint például cukorrépa prizma helye, vagy erdôsáv árnyékos széle. Az Alsó-Szászországi Agrárkamara illetékességi területén 32 LEADER akciócsoport tevékenykedik, melyek átlagosan 2 millió euró összegbôl gazdálkodnak mondta el a beszélgetés során Martina Wojahm, az Agrárkamara képviseletében. Az akciócsoportoknak nincsenek elôre meghatározott támogatási jogcímei. Amennyiben a pályázó megfogalmaz egy ötletet, akkor azt különbözô szinteken véleményeztetik és végigkísérik egészen a támogatás kifizetéséig. Pályázó bárki lehet, mezôgazdasági gazdálkodótól egészen az önkormányzatig. A támogatás intenzitása is változó, a projekt színvonalától és a közösség anyagi helyzetétôl függ. Nagy hangsúlyt fektetnek a nyilvánosságra, idôben a megfelelô csatornákon (televízió, rádió, újság, szórólapok) tájékoztatják a lakosságot. A stratégiákat évente felülvizsgálják és a szereplôket akár személyes megkeresés útján is meghívják. 45 ha cukorrépa- és 75 ha gabonaterület. A fenti területbôl 40 ha a saját tulajdonú termôterülete, az átlagos parcellamérete 9,5 ha. Mivel a burgonya monokultúrában nem termeszthetô, ugyanarra a területre 4 5 évnél korábban nem kerülhet vissza, ezért kénytelen a szomszéd gazdálkodókkal egy évre termôterületet cserélni. A burgonyatermesztés céljára kapott termôterületért cserébe kétszer akkora nagyságú gabonatermô területet kell adnia. Amennyiben gazdálkodótársától jelentôsebb nagyságú burgonyatermô-területet hosszabb távra vesz bérbe, akkor a bérbeadó tárolóját is bérelnie kell. A tároló bérleti díja átlagosan 5 euró tonnánként, a teljes tárolókapacitással számolva, függetlenül attól, hogy a tárolót milyen mértékben használja. Megközelítôleg 6.000 tonna burgonya elhelyezésére alkalmas tárolókapacitással rendelkezik. A legújabb tárolója 480.000 euróba került, melynek elôfinanszírozása teljes egészében önerôbôl történt, majd a beruházás elkészültét követôen 25%-os támogatásban részesült. A burgonyatermésének 80 90%-át nagykereskedôk, feldolgozók részére értékesíti, 2009-ben a burgonya átlagos felvásárlási ára 100 120 euró között mozgott tonnánként. Hans-Adolf Constien gazdasága, Bargfeld Hans-Adolf Constien létrehozott egy bemutatófarmot, ahol napi 8 euró ellenében, szállás és étkezés biztosítása mellett mutatja be a gazdák munkáját. A fôleg városból érkezô, zömében gyermek résztvevôk nyomon követhetik és segédkezhetnek a mezôgazdasági munkákban. George Timm gazdasága, Bargfeld A csoport vendéglátója, George Timm, 34 éves gazdálkodó, aki 10 éve vette át az édesapjától a gazdaságot. Akkor mintegy 100 ha területen kezdett gazdálkodni. Késôbb környékbeli gazdákkal szövetkezett, így ma megközelítôleg 300 hektáron foglalkozik növénytermesztéssel, melybôl 150 ha burgonya-, 30 ha hagyma-, A gazdaságban fôleg burgonya és cukorrépa termesztéssel foglalkoznak, továbbá gépi szolgáltatást végeznek. A klasszikus gépi bérmunkák mellett speciális mezôgazdasági szolgáltatások elvégzését is vállalják. A gazdaságban termelt fô növény a burgonya, melyet elsôdlegesen

7 2010. 1. szám nem étkezési célra, hanem alkohol elôállítása céljából termesztenek. A burgonya hasznosítása helyben, egy teljesen zárt rendszerû szeszfôzdében történik, mely 40 évvel ezelôtt még malomként üzemelt. A szeszfôzés állami monopólium. A fôzés jogát átadhatják, azonban az csak szigorúan ellenôrzött keretek között mûködhet. Az elôállított alkohol állami tulajdonba kerül, az állam zárt rendszerben értékesíti azt a felhasználóknak, majd ezt követôen utalja a feldolgozás díját. A csoport által meglátogatott szeszfôzde naponta 25 tonna burgonyát dolgoz fel, amelybôl 3.000 liter 85%-os alkoholt nyernek. A visszamaradt burgonya mellékterméket vagy szarvasmarhák takarmányozására hasznosítják, vagy biogázüzem alapanyagaként szolgál. Constein úr a burgonya mellett búzát is termeszt. A búza 2009-es évi terméshozama 8 9 tonna körül alakult hektáronként, melynek eléréséhez 200 220 kg nitrogén és 200 kg kálium hatóanyagot juttatnak ki. Constienék kiemelt jelentôséget tulajdonítanak az öntözésnek, így nagy hozamú kutakkal rendelkeznek. Németországban az öntözés céljából kitermelt víz állami tulajdonban van, azonban nem kell utána illetéket fizetni. Egyedüli korlátozás, hogy 7 év átlagában évi 70 mm vízmennyiségnél több nem juttatható ki az egyes táblákra. A kijuttatott mennyiséget dokumentálni kell, a vízfelhasználást a vízkészlet védelme érdekében az Öntözési Szövetség szigorúan ellenôrzi. Biogázüzem, Betzendorf A csoport által meglátogatott biogázüzem 2004-ben létesült 4 gazdálkodó összefogásának eredményeképpen. Az üzem létrehozását az alacsony gabonaárak, valamint a beruházás megvalósításához nyújtott támogatás ösztönözte. Az igénybe vett banki hitelt az üzemeltetés harmadik évében már visszafizették. A tulajdonosok a 2010. évre tervezik a jelenleg 550 kwh teljesítményû üzem kapacitásának kétszeresére történô bôvítését. A biogázüzemben 2 alkalmazott dolgozik, évi 1.500 munkaórában. Ôk csak a rendszer felügyeletét látják el, ugyanis az üzem teljesen automatizált. A körzetben hektáronként 50 tonna silókukorica termelhetô, és az üzem mûködéséhez 450 500 hektár szükséges. 1 hektár után 25 Mwh energia nyerhetô. Az üzem mûködése során visszamaradt szennyvíziszapot visszajuttatják a termôföldekre. A mûködés feltételeit az áramszolgáltatóval 20 évre megkötött szerzôdés biztosítja, melynek értelmében a biogázüzem korlátozás nélkül, bármikor betáplálhatja a hálózatba az általa megtermelt elektromos energiát. A német jogi szabályozás értelmében ellentétben pl. a magyar szabályozással a megújuló energiával elôállított elektromos áram elsôbbséget élvez a fosszilis tüzelôanyagokból, illetve az atomenergiából nyert árammal szemben, ami a biztos üzemeltetés további garanciájaként szolgál. Az erômû 150 családnak biztosítja a villamos energia szükségletét. A biogázüzem által elôállított 1 kwh elektromos áramért átlagosan az atomerômûvekben elôállított áram kétszeresét, vagyis 0,15 eurót fizet a szolgáltató. Biogazdaság, Amelinghausen A biogazdaság a környék legrégebbi ilyen jellegû farmja, melyet 1932-ben alapítottak. A biotermékeket a Demeter minôségellenôrzési rendszerben termelik, szigorú ellenôrzés mellett. Németországban az utóbbi tíz évben sok gazdálkodó próbálkozott biotermékek elôállításával, de többségük nem tudott megfelelni a feltételeknek. A 200 hektár szántóterülettel és 75 hektár erdôvel rendelkezô gazdasághoz baromfi, sertés és 40 db szarvasmarha tartozik. A tejet helyben dolgozzák fel és saját üzletükben értékesítik, literenként 1 euróért, a sajtot pedig 12 euróért. A boltjukban értékesítik még a saját vágásból származó húst, ugyanígy a maguk termelte búzából az ôrölt lisztet, az általuk sütött kenyeret, valamint más termelôk biotermékeit is. Házhozszállítással is foglalkoznak, Hamburg környékén mintegy 10.000 családot látnak el. A biztos termelés és megélhetés titka a direktértékesítésben rejlik. A bio termékek piaca Németországban stabil. Továbbá a biogazdálkodókat Németországban nem érintette a tejválság, hiszen 1 liter tejet ma is 1 euróért, 1 kg sajtot 10 15 euróért árusítanak. A gazda Hamburg és környékén ABO rendszerben megrendelésre, kiszállítással több, mint 5.000 t zöldséget értékesít évente. A farmot városi gyerekek is látogatják, akik napi 18 euró összegért két hetet töltenek a gazdaságban bentlakással. Vetômag-elôállító gazdaság, naperômû, szélerômû, Südergellersenben A napkollektor telepen 2.850 panel szolgáltatja az elektromos áramot, biztosítva több száz háztartás éves elektromos áram szükségletét. Az energiatermelés mellett kukorica-, kalászos-, és bur-

2010. 1. szám 8 gonya-vetômag elôállításával is foglalkoznak, továbbá vállalják a vetômagok bértárolását is. A gazdaság telephelye lakott területen belül helyezkedik el, így kénytelenek voltak épület alatt létesíteni terménytisztítót és a 6 méter magas, szögletes formájú, vetômag tárolására szolgáló silókat. A billentôgarat is a zárt épületen belül került elhelyezésre. A telephelyen a csoport láthatott egy speciális gabonatisztító berendezést, amely fotocellák segítségével képes az árpamag közül kiválasztani és elkülöníteni az ahhoz nagyon hasonlító gyomnövény-magot. A gazdaság komoly öntözô-, szállító-, és tároló kapacitással, továbbá nagyteljesítményû burgonyabetakarító géppel és kômentesítô géppel rendelkezik. A vetôburgonya osztályozása egy külön csarnokba telepített, nagy kapacitású, kétszintes burgonyaosztályozó berendezés segítségével történik. Burgonya-feldolgozó üzem A régió gazdái által megtermelt burgonyát és hagymát osztályozza, dolgozza fel és csomagolja az üzem, továbbá lehetôség van díj ellenében történô bértároltatásra is. A beszállítani kívánt burgonyából és hagymából vett mintákat az üzem laborjában mind felületi, mind pedig beltartalmi vizsgálat alá vetik. A hûtött tároló csarnokokat az állagmegôrzés érdekében, szükség esetén zöld fényt kibocsátó neoncsövekkel világítják meg, ezzel lassítva a csírázási folyamatok elindulását. A csomagolás elôtt a burgonyát a nagy kapacitású, több szintes, külön csarnokban elhelyezett, számítógép által vezérelt mosóberendezés segítségével tisztítják, majd a szintén külön csarnokba telepített, ugyancsak számítógép által vezérelt osztályozóban válogatják. Ezt követôen fajta és méret szerint elkülönítetten, betonsilókba kerül, ahonnan szállítószalagok segítségével kerül a csomagolósorra. A burgonya kiszerelése a vevô által kért típusú, színû, feliratozású, illetve nagyságú csomagolóanyagokkal történik. 2009-ben a burgonya átlagos felvásárlási ára 7 eurócent/kg-ra esett vissza, míg a megtisztított, osztályozott és kiszerelt burgonyának kilóját átlagosan 15 eurócentért értékesítik tovább. Mezôgazdasági szakkiállítás, Hannover vezérlését, valamint az ezen eszközök által szolgáltatott adatok feldolgozásához szükséges szoftvereket a környezet és a kezelô kímélése céljából fejlesztik a gyártók. Hiszen ezen eszközök alkalmazásával kisebb átfedésekkel és ezáltal kevesebb üzemanyag-felhasználással lehet dolgozni, a hozam- és területtérképek elemzésével és az alkalmas permetezô- és mûtrágyaszóró géppel pedig kevesebb inputanyagot, koncentráltabban lehet kijuttatni, így kevésbé terheljük a környezetünket. Az éghajlatváltozásra reagálva, a talajnedvesség megôrzését szem elôtt tartva, szinte minden munkagépgyártó termékének tervezése során érvényesül a talaj-visszatömörítés és a minimális talajmozgatás elve. Ugyancsak a csapadék mennyiségének csökkenése és egyenetlen eloszlása következtében a korábbiaknál is hangsúlyosabban kerül elôtérbe az öntözôgépek és -berendezések szükségessége és ezáltal azok fejlesztése, illetve a precíziós gazdálkodás körébe való bevonása és az ezt lehetôvé tevô eszközökkel történô felszerelése. A kor követelményeire válaszul egyre több gyártó jelent meg a kiállításon bioenergia elôállításához szükséges gépekkel, eszközökkel és technológiákkal. Borászattal foglalkozó tanulmányút Olaszországban A kétévente, Hannoverben, az egykori világkiállítás területén megrendezésre kerülô Agrotechnika kiállítás a világ legnagyobb mezôgazdasági szakkiállítása. A 2009. évben november 10. és 14. között 46 országból, több mint 2.300 kiállító, mintegy 190.000 m 2 területen várta a látogatókat. Egyre több gyártó jelent meg a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközökkel, és az ilyen eszközöket korábban már bevezetô gyártók is jelentôs fejlesztéseket hajtottak végre. A mûhold alapú terület-kimutatást és hozamtérképezést, a mûholdas nyomkövetést, az automata kormányzást, az inputanyag-kijuttató gépek Le Cetine gazdaság, Sinalunga A tanulmányút elsô állomása és egyben a csoport szálláshelye Giancarlo Micelotta gazdasága volt, melynek fô profilja a szôlô- és olívatermesztés, valamint az ehhez kapcsolódó agroturizmus. A támogatásokra vonatkozó kérdésekre a házigazda elmondta, hogy az elmúlt évek során közösségi támogatást is kapott, amit a fiatal gazdák vehettek igénybe. Ezt a közösségi hozzájárulást 40 éves kor alatt lehetett igénybe venni elsô beruházási támogatás néven. Elsô támogatását gépek megvásárlására fordította és részben a közösségi támogatásokból sikerült az épületeket is felújí-

9 2010. 1. szám tania. Összesen mintegy 55.000 eurós támogatást kapott. Az agroturizmus melybôl a házigazda jövedelmének is meghatározó része származik Olaszországban olyan turisztikai vendégfogadási mód, amit kizárólagosan a mezôgazdasági tevékenységet végzô cégek folytathatnak. Vendégeket ugyanakkor olyan cég is fogadhat a megfelelô engedélyek birtokában, mely mezôgazdasági terméket állít elô. A házigazda az agroturizmus keretében tehát saját termékeit, valamint a régióra jellemzô ételeket szolgál fel a vendégeknek, akiknek arra is lehetôségük van, hogy részt vegyenek a helyi szôlôszüreten vagy az olívabogyó szedésében. A szüret ideje alatt egyébként a közeli középiskola diákjai is segítenek a munkákban. Fattoria del Colle, Trequanda Siena A gazdálkodást és a turizmust is látványosan ötvözô tevékenységet folytat Donatella Cinelli Colombini, akinek gazdasága a Fattoria Di Colle, mely Trequanda-ban található, és a híres Chianti régióhoz tartozik. A tulajdonosok összesen 336 hektáron gazdálkodnak. 160 hektáron gabonát elsôsorban durumbúzát, 6,5 hektáron olívát és 22 hektáron szôlôt termelnek, a fennmaradó terület erdô. Fô termesztett szôlôfajtáik a Sangiovese, a Merlot, valamint a Tramini és a Foglia Tonda. Maga a névadó, Donatella grófnô fogadta a csoportot és avatta be a gazdasága történetébe. Donatella Cinelli Colombini 1998-ban, szüleitôl vette át a gazdaság irányítását, ekkor kezdték el a fejlesztéseket. 10 év alatt 6.000.000 eurót kellett befektetniük a gazdaságukba és az ehhez kapcsolódó fejlesztésekbe, melyekbôl kb. 330.000 euró volt a támogatás. A beruházások nagy része saját területeik eladásából származó önerôbôl és hitelbôl valósult meg. Amint a technikai háttér a rendelkezésére állt, a feladat egy jó borász alkalmazása volt. A mindössze 11 éve alapított gazdaságba férfiak nem jelentkeztek borásznak, így nôket alkalmazott, akiknek személyében kiváló szakemberekre talált. Rövidesen kiderült, hogy ez egyben remek marketingfogás is. Azóta Prima Donna jelzéssel árusított boraikkal jelentôs gazdasági sikereket értek el. Ma már csupa nôi dolgozója van a borgazdaságuknak. A gazdaságuk két részbôl áll: Fattoria Di Colle, Trequanda-ban és Casato Prime Donne, Montalcino-ban. Az olasz borok eredetvédelmi rendszerében Toszkána vidékén hat DOCG eredetvédett bort lehet készíteni, melybôl hármat a fent említett két birtokon elô tudnak állítani. Ezek a Chianti, Nobile és a Brunello. A Brunello-t készítik Montalcino-ban, mely 100%-ban Sangiovese fajtából készül. (Brunello di Montalcino DOCG, Brunello di Montalcino Prime Donne DOCG, Brunello di Montalcino DOCG Riserva, Rosso di Montalcino DOC, Grappa di Brunello) Trequanda-ban az alábbi borokat készítik: Il Drago e le Sette Colombe IGT Toscana Rosso, Cenerentola DOC Orcia Rosso, Chianti Superiore DOCG, Leone Rosso IGT Toscana Rosso, Rosa di Tetto IGT Toscana Rosato, Sanchimento IGT Toscana Bianco, Vino Santo DOC Chianti, Grappa di Chianti. Boraikat részben saját üzleteikben, de nagyobb részben mintegy 180.000 üveggel külföldön értékesítik. A jelenlegi gazdasági helyzetben a tulajdonos szerint rendkívül fontos a jól átgondolt marketingtevékenység. Ez a vállalkozás Olaszország elsô, csak nôk által vezetett és a borászat teljes munkafolyamatát is nôi munkaerôvel végzô borászata hangsúlyozta ki egyediségüket a marketingtevékenységgel kapcsolatban Donatella. Az agroturizmus keretében vendégeik fogadására 19 apartman, 2 villa (10 és 14 ágyas) áll rendelkezésükre, melyekhez 3 nagy medence is tartozik. Az étkeztetést az agroturisztikai étteremben oldják meg, kiegészítve olyan szolgáltatásokkal, mint borkóstolás, vagy fôzôiskola a vendégek számára, ahol a helyi specialitásokkal ismerkedhetnek. Podere Terreno gazdaság, Radda in Chianti Toscanában is hódít az ökológiai gazdálkodás. Ennek szép példája a meglátogatott Podere Terreno farm, amely Siena mellett 440 méter magasan terül el. Körös-körül erdôk övezik, emiatt is sikerült megôrizni a konvens és a biotermesztés között elôírt izolációs védôtávolságokat az ültetvényeik körül. Pier Francesco Rapisarda-Haniez, a csoport vendéglátójának beszámolója alapján az övék volt az elsô ilyen farm Toszkánában. Bevételeiknek egyik felét a mezôgazdaság, másik felét pedig a turizmus jelenti. 18 20 éves szôlôültetvényeken gazdálkodnak. Az 52 hektáros gazdaságukban 12 hektáron gabonát, 6,5 hektáron szôlôt, 3,5 hektáron olivát termesztenek, a fennmaradó 30 hektárnyi terület erdô. A legfontosabb tevékenységük azonban a bortermelés és az olí-

2010. 1. szám 10 vaolaj elôállítás, bár ezen utóbbi tevékenységük csupán csak minimális haszonnal végezhetô. Sangiovese, Cabernet Sauvignon és Merlot szôlôfajtáik vannak termesztésben. Hagyományos értelemben vett növényvédôszereket nem használnak, csak a Bordói lé és ventillált kénpor korlátozott mennyiségû használata az engedélyezett számukra. Mivel palackozási engedélyt nem kaptak a hatóságoktól, ezért kénytelenek bérpalackozóhoz fordulni, de engedélyeztek számukra címkézést, mivel kiterjedt exportpiacra dolgoznak. A csoporthoz csatlakozott Andrea Janganelli agrárszakértô, aki az olasz mezôgazdaság legégetôbb gondjairól adott tájékoztatást. Sok a közös vonás az országaink között, visszacsengtek a támogatási rendszer nehézségei, a generációváltás mindennapi gondjai. Az állam támogatja, hogy gyors ütemben megtörténjen a fiatalítás. Cél, hogy 65 évnél idôsebb gazda ne folytasson aktív gazdálkodást. Toscanában évente 2.000 gazdaság élén történik meg a generációváltás, amelyet kedvezményes hitelekkel támogat az állam. Szigorú szabály, hogy legalább 5 évig fenn kell tartani a vállalkozást és legalább 28.000 euró beruházást kell végrehajtani. Ezt lehet cégtulajdonosként, vagy akár bérlôként is. A birtokot el lehet ajándékozni, nincs ehhez kapcsolódó illeték. Itt az örökösödési adó 2 millió euróig jelképes, ezen érték felett 4%-os. A csoport itt találkozhatott Toszkana fô falugazdászával, aki 9 kollégájával a helyi gazdálkodóknak segít eligazodni a különféle támogatásokban. 70.000 ha terület tartozik hozzájuk. A régióban a legtöbb pénzt a biogazdálkodásra, és integrált termesztésre fizetik ki. Consorzio vino Chianti Classico, San Casciano in Val di Pesa A Chianti régió általános és minôségi borászati-szôlészeti tevékenységérôl Silvia Fiorentini számolt be a csoportnak a cég központjában. Chianti tartomány teljes területe 70.000 hektár, ebbôl 10.000 hektár szôlô. 33 bortermelô kezdeményezésére 1924-ben alapították a Borvédô Konzorciumot, amely egyfajta borminôsítô intézet. 1932- ben hozták létre a Chianti Classico termôterületét 7.000 hektáron, elkülönítve a többi Chianti régiótól. 1984 óta a legmagasabb DOCG kategóriába sorolt az itteni bor. Ezt a minôségi elismerést kémiai és organoleptikus vizsgálat alapján kaphatja meg a bor. Ma 613 gazdaság a tagja, ebbôl 346 olyan, amelyben bort is palackoznak. Ez 260.000 hl/év. A teljes technológia nyomon követése után adják ki a fekete kakassal jelzett DOC és DOCQ minôsítést, amelyet az Európai Unió is elismer. Ez a fekete kakas a kizárólagos védjegye a legmagasabb minôségû, legalább 38 hónapig palackban érlelt superior kategóriának. Fontos, alapvetô kritériumok a minôsítés során: 80 100%-ig kizárólagosan Sangiovese fajtából kell, hogy készüljön. A maradék maximum 20% lehet másfajta vörös szôlôfajta is errôl a területrôl, de lehet nemzetközi fajta is pl. Cabernet Sauvignon és Merlot is. 2006 óta nem lehet fehér fajtát belekeverni. Az elôállítás teljes folyamatának ezen a területen kell végbemennie. Legalább 3.350 tôkeszámnak kell lennie hektáronként. 1 hektáron maximum 7,5 tonna szôlôt lehet elôállítani (ez 52,5 hl borral egyenértékû). min. 12%-os alkoholtartalmú kell, hogy legyen, speciális változatának a Chianti Classico Riservának pedig magasabb, minimum 12,5%-os alkoholtartalmúnak kell lennie. Nem lehet október 1. elôtt szüretelni és a következô év október elseje után lehet csak értékesíteni, míg a Riserva csúcskategóriából csak a szüret utáni év január 1-tôl számolt, két éven át ebbôl min. 3 hónapig üvegben érlelt bor értékesíthetô. 70%-ot exportálnak ebbôl a borból. 2 millió eurót költenek évente reklámra. Ennek egy részét a tagok fizetik üvegenként és hektoliterenként. Mivel ez nem elég, ezért külsô forrásból pl. a Mezôgazdasági Minisztériumtól is kapnak támogatást. Az elmúlt 15 évben a szôlôk 60%-át újratelepítették. Beszélgetés Gianni Brandinivel, az Olasz Mezôgazdasági Szövetség régiós felelôsével a La Fortuna gazdaságban A helyszín Azienda Agricola la Fortuna Montalcino-ban, az egyik leghíresebb chianti termesztési körzetben, Montalcino környékén található a családi gazdaság. Zannoni úr, a gazdaság vezetôjének elmondása alapján az olívatermesztés és a borászat a fô profiljuk. A gazdaságot még 1907-ben alapították a felmenôik. Az idôközben a csoporthoz csatlakozott Gianni Brandini, az Olasz Mezôgazdasági Szövetség Régiós Felelôse, aki igyekezett megválaszolni az érdeklôdô kérdéseket. Ugyanazokat a problémákat sorolta, amelyekkel a magyar bortermelôk is találkoznak nap, mint nap. A túl-

11 2010. 1. szám termelésbôl fakadó problémák orvoslására az Európai Unión kívüli területek piaci meghódításával próbálkoznak. Nagy segítségükre van például az USA-ban élô jelentôs olasz diaszpóra, ezért a vidék exporttevékenységének fô célja az Egyesült Államok, Ausztrália, valamint az európai országok közül Németország. Svájcba, Nagy- Britanniába és még az Észak-európai országokba is exportálnak, de a gazdasági világválság itt is érezhetô. Kína és Oroszország felé is szeretnének nyitni, de a bürokratikus ügyintézés és a vámok jelentôsen megnehezítik a dolgukat. Fattoria Poggio Alloro gazdaság, San Gimignano Marco Fioroni, a fiatal tulajdonosok egyike kalauzolta végig a csoportot az 1970-ben alapított gazdaságon, ahol biológiai gazdálkodást folytatnak. Gazdaságuk 23 hektár szôlô ültetvénybôl (14 hektáron kékszôlôt és 9 hektáron fehérszôlôt termesztenek), 4 hektár olíva ültetvénybôl, 20 hektár szántóból (melyen gabonát termesztenek) és erdôterületbôl áll. A családtagokon kívül csak 4 alkalmazottjuk van, minden tevékenységük gépesített. A csoport tagjai számára az igazi izgalmat a fermentáló jelentette. A már több gazdaságban is megcsodált borászati high tech jelenlétére itt végre választ kaptak. 2000 és 2003 között tehát Közép-Európa országainak EU-s csatlakozását megelôzôen igen magas támogatási összegeket lehetett kapni a technológia megújítására. Ezt a lehetôséget kihasználva, 2002-ben uniós támogatással egy új, háromszintes borászati üzemet építettek, amely kb. 3.000 hektoliter kapacitású. Erjesztôbôl és tárolótérbôl áll ez akkor a legkorszerûbb reduktív technológiának számított hûthetô, fûthetô, saválló acéltartályokkal. A prémium kategóriás boraikat tölgyfahordóban érlelik, amely érlelô tér a borászat méreteihez képest viszonylag csekély kapacitású, mindösszesen 30 40 hektoliter, amit a látogatók számára meglepôen magas hômérsékleten közel 20 C-on tartanak. Értékesítésük részben palackos formában történik, de jelentôs hányadát helyben értékesítve, gallonokban adják el a környezô vendéglôsöknek. Fô fajtájuk a vörösborokból a Sangiovese, Merlot és Cabernet, fehérborból a Chardonnay. A boraik viszonylag alacsony árfekvésûek: palackonként (többségében) 5 euró és (kis részben) 20 30 euró közötti áron tudnak értékesíteni. A teljes termelésük évente mintegy 150.000 palack, ebbôl 30%-ot exportálnak. Saját cégük nem palackozhat, mert az önkormányzat nem adott rá engedélyt, ezért kamionos cég palackozik számukra. Csak bio anyagokat használnak. A desszert vagy csemegeborhoz a szôlôt fürtösen, egyenként felaggatva tárolják, melyekbôl általában 2.000 üveget készítenek évente, amit átlag feletti összegért, 14 euro/palack áron tudnak értékesíteni. A látott borászatok technológiájával kapcsolatban, összegzésképpen az alábbiak mondhatók el: 1. A korszerû borászatokban félig nyitott, horizontális membrán préseket lehetett látni, hiszen fôleg vörös szôlôt dolgoznak fel. Az erjesztés és borkezelés saválló koracél tartályokban történik. Egykét régebbi pincében még üvegszálas mûanyag, festékkel kikent vas, és vasbeton tárolókat is használnak. A borok érlelését tölgyfahordókban végzik. Préstípusok: Diemme; Enovenenta; Sipren, Vaslim. 2. Fehérborokat reduktív technológiával, vöröseket elôször reduktív, majd vagy tartályokban irányított mikrooxidációval, vagy fahordós érleléssel készítenek. 3. Régi hordók helyett korszerû barrique hordós érlelést alkalmaznak a magasabb minôségû vörösborok esetében. 4. Olaszország fejlett élelmiszeripari gépgyártással rendelkezik. Így fôleg ezeket alkalmazzák a borászatokban: Enovenenta, Diemme, Zombelli, melyekbôl elsôsorban gumilapátos típusokat használnak (ezek olcsóbbak, de kevésbé jók, mint a csigaszivattyúk). 5. Fehér és roséborokat 15 18 C-on, vörösborokat 25 28 C-on erjesztik, ahol az üzem technológiai színvonala lehetôvé teszi az irányított erjesztési típust. A látott üzemek nagy része ilyen volt. 6. Fehér és roséborok esetében 1 2 hét, vörösboroknál 2 4 hétig tart a héjon erjesztés folyamata, majd almasav-bontás történik baktériumok segítségével. A látott üzemekben ezt a préselés után végzik. 7. A fejtés folyamata az üzem technológiai színvonalától függôen, vagy roto tartályokban, vagy körfejtéssel történik. A látott üzemek 90%-ában egyébként ezt a technológiai formát alkalmazták. 8. A cefrét a szôlô feldolgozásakor 1 dkg/hl borkénnel kénezik, ez 25 30 mg szabadkénes savszintet eredményez a cefrében. Az erjedés és az almasav-bontás után a fehér, illetve a roséborok esetében 40 50 mg/l, vörösboroknál 25 30 mg/l szabadkénes sav szintet állítanak be. 9. Palackozás után a fehér és roséborok értékesítését minél hamarabb megkezdik, míg a Toszkán vidékre leginkább jellemzô vörösborokat palackban érlelik legalább fél évig, majd ezután értékesítik. A csúcsminôségû vörösborokat 3 4 éves koruk után

2010. 1. szám 12 hozzák forgalomba. Az értékesítés nagy része (20 40%) helyben bonyolódik, míg a többi, a tágabb olasz belföldi piac, valamint a kiemelkedô fontosságú külföldi piac elsôsorban az USA és a fejlett ázsiai országok felé történik, köszönhetôen nagyrészt az ottani olasz közösségek olasz borokhoz való kötôdésének és a kiváló Toszkán turisztikai márkanévnek, valamint a magas szintû marketing tevékenységnek. Leszögezhetô a szakmai út értékelésekor, hogy Olaszország igen magas szintû és jelentôs technológiai-stratégiai fejlesztéseket hajtott végre a borászati ágazatban, az 1999 és 2003 közötti idôszakban, még a kelet-európai tagállamokkal történô bôvítés elôtt. Ezeknek a célirányos fejlesztéseknek köszönhetôen, a helyi termelôk jelentôsen emelni tudták a Toszkán borok készítésének technológiai színvonalát. A támogatási rendszerükben kiemelten kezelték ezeket az új, fôképp borászati, illetve agroturizmussal is szervesen összekapcsolt projekteket. Nem aprózták el a pénzeszközök felhasználását, mivel a helyi gazdálkodók elmondása alapján támogatásra csak az 500.000 eurót meghaladó értékû projektek pályázhattak, és többségében részesülhettek is belôle. Ennek a pályázati rendszernek és az olasz agroturizmussal is szervesen összekapcsolt kiváló marketingnek is köszönhetôen, Olaszország céltudatosan megalapozott versenyhelyzeti elônybe került a térségünkkel szemben technológiailag és turisztikailag is tökéletesen kihasználva az olasz vidéki tájban és kultúrájukban rejlô lehetôségeket. Állattenyésztéssel és megújuló energiával foglalkozó tanulmányút Franciaországban ALPA Haroué-i oktatási központ, Lorraine Lotharingia. Az oktatási központot 1964-ben hozták létre azzal a céllal, hogy közremûködjenek Lorraine régióban a mezôgazdasági szakemberek képzésében mutatta be a szervezetet Philippe Weichmann, a kommunikációért felelôs szakember. Évente mintegy ezren vesznek részt az itteni tanfolyamokon, többek között szarvasmarha tenyésztést és kertészeti-gyümölcstermesztési ismereteket oktatnak. Az oktatás célja a hatékonyabb termelés elôsegítése, környezetvédelmi és élelmiszeripari kérdésekben a helyes gazdálkodási mód kialakítása. A továbbképzésben részt vehet alkalmazott és gazda egyaránt. A képzésben való részvételt azzal is segítik, hogy az alkalmazott a központban töltött ideje alatt is megkapja rendesen a fizetését. A gazda pedig ha szükséges, kérhet saját maga helyett szakmai vezetôt, így nem kell aggódnia gazdasága mûködése felôl, míg ô a továbbképzésen vesz részt. Az ALPA önfinanszírozó, 34 fô dolgozik a szervezetnél, míg a gazdaságban fôként gyakornokok. A mezôgazdasági vállalkozások egy képzési alapot tartanak fenn és ebbôl a bevételbôl finanszírozzák a képzés költségének döntô hányadát. Fontos, hogy a gazdák által befizetett pénz a mezôgazdaságban marad. Természetesen a bevételek kiegészítésére pályázatok készítését és szaktanácsadást is vállalnak. Az állam oly módon segíti a fiatal gazdák letelepedését, hogy törvény szabályozza: ha egy gazda szeretné eladni a földjét és ugyanakkor azon a területen letelepedni kíván egy fiatal gazdálkodó, akkor a gazdálkodást befejezô gazda köteles a földjét elsôként neki adni, kivéve, ha a tartósbérlô jelentkezik a megvételre. Ebben a folyamatban más érdekképviseletekkel együtt részt vesz az ALPA is. Az ALPA oktatási központ saját tangazdasággal rendelkezik, amelyben egy tejtermeléssel foglalkozó tehenészet, egy sertésistálló, a vidék arany gyümölcsének is becézett 3 ha mirabolán-mirabella sárga szilvaültetvény van 1200 fával. Továbbá 143 ha szántóföldi növénytermesztés (kukorica, búza, napraforgó, repce) és legelôterületek segítik az itt tanulók szakszerû képzését. A gazdaság részei koncentráltan helyezkednek el a központi épület körül. Tartástechnológiájuk teljesen zárt. Fabrice Noirot, az FNSUA fôtitkára az érdekképviselet mûködését mutatta be. A megyében gazdálkodó termelôk 70%-a csatlakozott ehhez a szervezethez. Minden ágazat képviselteti magát, a csatlakozás önkéntes alapon mûködik. A tulajdonviszonyokról szólva, ebben a megyében 130 hektárig növelheti a gazdálkodó a tulajdonában, illetve bérleményében levô földterületeket. E fölött viszont már szakmai bizottság dönt a kérdésben. A térségben 120 130 euró között mozog hektáronként a termôföld bérleti díja, általában 9, vagy 18 éves szerzôdéseket kötnek. A tulajdonos a megállapodás lejárta elôtt csak abban az esetben kérheti vissza a földet, ha önálló gazdálkodásba akar fogni. A földadó mértéke megyénként változik: itteni mértéke 15 euró hektáronként. A szervezet a megújuló energiaforrásokban látja a jövôt, szerintük a térségben a helyi adottságokat kihasználva a biomassza erômûvek létesítése és a napkollektorok telepítése lehet a két irány. A következô évtôl Franciaországban széndioxid (CO 2 ) adót vezetnek be, bár a gazdák ugyan egyelôre mentesülnek alóla. A végsô cél az, hogy a gazdaságok nettó energia-elôállítók legyenek. Érdekességként megemlítette, hogy Franciaországban hasonlóan Magyarországhoz a felhasznált villamos energia nagyobb részét, kb. 60%-át atomerômûvekben állítják elô. A megújuló energiaforrások közül a napenergiát 60 eurócent/kwh, pl. biogázból származó energiát 15 eurócent/kwh, áron veszik át a termelôktôl, míg Magyarországon ezt mintegy 25 forint vagyis kb. 10 eurócentért. Fabrice Noirot maga is gazdálkodik családi vállalkozásban. Gazdaságukban rajtuk kívül csupán egy alkalmazott dolgozik. 110 hektáron gabonát termel, 90 hektár legelôje van, 104 húsmarhát és 55 anyakocát nevel. Évente átlagosan 70 ezer euró támogatáshoz jut. A kamarai rendszer mûködését Pierre Decaux, a Meurthe-et- Moselle-i Mezôgazdasági Kamara igazgatója mutatta be. A gazdák

13 2010. 1. szám által szervezett Kamara mûködtetése Franciaországban törvényi kötelezettség. A megyében 45 választott tagja van a Szervezetnek, ôk szavaznak arról, hogy ki kerül be a regionális testületbe. Az Országos Kamarai Központ (APCA) pedig a megyei és regionális szervezetek vezetôibôl áll. Céljuk az agrárium képviselete a közhatalmi szervezetek felé, tények közlése a francia mezôgazdaságról. A Kamara a gazdák számára nyújt segítséget és a jogszabályi háttérnek való megfelelésben is szerepet vállalnak. A megyei szervezet ötven elsôsorban agrármérnök végzettségû alkalmazottal dolgozik. A szakmai tanácsadás a mezôgazdasági és környezetvédelmi, állattenyésztési, és egyéb területekre is kiterjed. A kamarai tagok hektáronként 4 euró tagdíjat fizetnek a Kamarának, ezáltal a szervezet évi 2 millió euró bevételhez jut ebbôl a forrásból. A teljes költségvetésük évente 5 millió euró, a többi pénzt Európai Uniós támogatásból, regionális és megyei támogatásokból, valamint fizetôs szolgáltatásokból (képzésekbôl) teremtik elô. Tejgazdaság, Champneuville Lilasban GAEC néven mûködik egy gazdasági csoportosulás a közös termelésért. Négy termelô dolgozik együtt, 320 hektáron gazdálkodnak, 250 tehenet tartanak és kizárólag a tejtermelésre koncentrálnak. Ketten az állatokkal, egy a gabonatermeléssel foglalkozik, a negyediknek pedig az egyéb tevékenységek koordinálása a feladata. Egyikük, Vautrin Régis a fejôrobotokat bemutatva elmondta: 2008 januárja óta mûködik a berendezés. A beruházás 500 ezer euróba került: ebbôl a pénzbôl nemcsak a berendezést, hanem egy új épületrészt is kialakítottak. A munkák elvégzéséhez 30% támogatást kaptak: ezek egyharmada az Európai Uniótól és a francia államtól származott, valamint ugyanekkora összeggel járult hozzá a régió és a megye is ehhez a fejlesztéshez. A fejôrobot munkáját tekintve teljesen önálló rendszer, emberi munkavégzést nem igényel, csupán a számítógépes rendszeren keresztül az alap paraméterek beállítását kell elvégezni és utána az ellenôrzést akár egy távolabbi számítógéprôl is lehet koordinálni. Egy robot maximálisan ajánlott fejési kapacitása 70 tehén naponta, a két fejôrobotra összesen 138 fejôstehén jut jelenleg, vagyis majdnem a maximumon üzemelnek. Egy nap 33 liter az átlagos napi tejmennyiség. A robotgépek megtérülését tíz évre tervezik. A gazdaságot átlagosan háromévente ellenôrzik, eddig azonban semmilyen hibát nem találtak náluk. Az ALOTIS nevû szövetkezetet 40 éve 60 taggal alapították, ma 1.000 tagot számlál az összefogás. A belépés teljesen önkéntes, a cél a termelôk összefogása és képviselete a feldolgozók irányába, részt vesznek a feldolgozás utáni értékesítésben is, hogy minél ellenôrizhetôbb legyen a teljes termékpálya. A rendszer teljesen átláthatóan mûködik. Minden héten a termelôk, feldolgozók és a szövetkezetek képviselôi közösen határozzák meg az egy hétig érvényes, garantált felvásárlási árat és közzéteszik a sajtóban. Így minden termelô maga döntheti el, hogy el akarja e adni az állatot az adott héten vagy sem. Ha igen, akkor jelentkezik a szövetkezetnél és ôk megszervezik a gyûjtôhelyre való szállítást. Amint felhajtják a szállítókamionra az állatot a termelônek nincs tovább gondja vele. A begyûjtô helyen mérik és osztályozzák az állatokat és a válogató kapuk segítségével rövid idô leforgása alatt tovább is szállítják ôket a feldolgozás helyére. Ez a régióbeli három vágóhíd egyikét jelenti aszerint, hol van még kapacitás, hol adnak jobb árat érte, esetleg melyik van a legközelebb. Mindezért a szövetkezetnek elôre meghatározott összeget kell fizetni. Ha egy vágóhíd csôdbe megy és nem fizet, vagy egy külföldre szállított árut nem fizetnek ki, akkor a gazdákat a szövetkezet fizeti ki. Ez nem okoz számukra nehézséget, hiszen a pénzügyi mérlegük az elmúlt 40 év alatt még csak nullás sem volt, mindig nyereséggel zártak. Minden évben a nyereségbôl visszaosztanak a tagoknak, illetve tartalékot képeznek belôle. Mindezért 36 adminisztrátor dolgozik, segítenek a tenyésztésben, pályázat készítésben illetve építkezés esetén a tervezésben. A rendszer kiválóan mûködik. Sertéstelep A gazdaság 1993-ban teljesen újonnan zöldmezôs beruházásként épült. 400 kocával dolgoznak, ami évente 7.500 eladott sertést jelent. A cégnek 4 tulajdonosa van, ebbôl két fiatalember 7 évig volt a cég alkalmazottja, majd a tavalyi év folyamán mintegy 110.000 eurónyi tôke befizetése után üzlettársként társultak. A teleplátogatás során elôször az elletô került bemutatásra, ahol a választott malacok száma 12. A fûtést elektromos hôsugárzókkal, illetve infralámpákkal oldották meg. Taposórácson állnak az állatok, mely alatt laguna típusú rendszer található, ahonnan a hígtrágyát az üzemhez tartozó 720 hektárnyi földterületükre juttatják ki. Ezután a csoport a kocaszállást nézhette meg, ahol a mesterséges megtermékenyítés folyik, melyet a két fiatal tulajdonos végez 86%-

2010. 1. szám 14 os eredményességgel. A fajtát illetôen pietriennel termékenyítenek. A szövetkezeten keresztül értékesítik az állatokat. A telep keverôüzeme szorosan a telephez csatlakozik, ahol a saját maguk által megtermelt takarmány bekeverése folyik. A takarmánykeverékhez kukoricát nem használnak, alapjában búzából, árpából, ásványi anyagokból és vitaminokból áll. Az alap alkotóelemek között a szója aránya mintegy 30%. 1 kg sertéshúst 1,15 euróért értékesítenek, ezt az árat ôk is kevésnek tartják a hús önköltségi ára a meglátogatott gazdaságban jelenleg kb. 1 euró. Gyárlátogatás ERIMITAGE 2008-ban 230 millió liter tejet dolgoztak fel, melynek felhasználásával ebben a gyárban közel 31.000 tonna sajtot készítettek. Ebbôl 22.820 tonnát a lágysajt tesz ki, emellett 8.200 tonna keménysajtot és kisebb mennyiségben a Gouda típusba sorolhatóakat. A gyár összesen 670 embernek ad munkát, ebbôl 587-en dolgoznak a termelésben, 83-an kereskedelmi és egyéb területen ismertette Daniel Gremilbet, a szervezet elnöke. Ô maga is gazdálkodik 170 hektáron, ebbôl 16 ha gabona, 18 ha kukorica, a többi pedig legelô. Összesen 60 tejhasznú tehenet fejnek. A szervezetet 1931-ben alapították 211 taggal. Elsôdleges céljuk egy olyan központ kialakítása volt, ahol a fejéstôl az értékesítésig mindent egy helyrôl koordinálhatnak. A specialitásuk a MASTER sajt, ezenkívül lágysajtokat, Ementáli fajtákat és nem fôzött sajtokat állítanak elô. Három csoportra osztják a termékeiket: különlegességek, francia specialitások és a nemzetközi piacra szánt sajtok. 47.500 tonnányi sajtot készítettek 2008-ban. Leginkább belföldre értékesítették termékeiket (84%), a külföldi export 7.248 tonna (az össztermelés 16%- a). Fôképp az Európai unió országaiba szállítanak, így Németországba 41%, Belgiumba 16%, Svédországba 16%, Ausztriába 12%, ezen kívül fontos piacuk még Oroszország és Észak-Amerika is. Öt különbözô eljárással, 10 különbözô formában, összesen 50 féle sajtot állítanak elô. 2008-ban 383 millió liter tejet dolgoztak fel. A tagok átlagosan 250.000 liter tejet adtak le, jelenleg összesen 1481 beszállítójuk, tagjuk van, ami a három megyében összesen 3.000 családot jelent. A 2009-es bevételük 306,4 millió euró volt. Ez 12,9%-os pénzforgalmi növekedést jelent a 2007-es évhez viszonyítva, míg a sajtgyártás 5,2%-kal emelkedett ezen idô alatt. 2006 2008 között 36 millió euró értékben hajtottak végre fejlesztéseket. Szeretnék elérni azt, hogy nagyjából a feldolgozáshoz igazodjon a termelés mértéke is, mivel az év elsô felében termelôi túltermelés a jellemzô, míg a sajtfeldolgozás csúcsa az ôszi-téli idôszak. Egy év alatt több mint 18%-kal csökkent a tej ára. 2008 szeptemberében a bónuszokkal is megtoldott minôségi tejnek 36 cent volt a liter ára, míg idén szeptember végén 29,5 cent volt a régióban a minôségi tej literenkénti értékesítési ára (s csupán nagyrészt azért lett nyereségük, mivel a sajt ára változatlan maradt). A sajtfogyasztás a gazdasági válság hatása ellenére is a korábbi szinten maradt. Franciaországban ennek mértéke egy fôre számítva évente: 18 kg. Cristophe Claudel gazdasága, Bassesur Cristophe Claudel, édesapjával együtt hegyi gazdaságot mûködtet a 810 m tengerszint feletti magasságban fekvô Bassesur le Rupt településen. 35 tehenet tartanak. Jövôbeli céljuk az állomány bôvítése olyan szintre, hogy két család megélhetése biztosított legyen. Több mint 80 hektáron gazdálkodnak, teljes területen évente 240.000 liter tejet termelnek, ennyit tesz lehetôvé a tejkvótájuk. A jövôben ezt bôvíteni szeretnék. Idén 12.000 euró támogatást kaptak a gazdaság egészére. A támogatások a tengerszint feletti magassággal arányosan nônek. Az 500 méter feletti magasság miatt a kedvezôtlen adottságok kiegyenlítésére plusz támogatást adnak. A közeli patak miatt gondjaik vannak a nitrát-direktíva védôsávra vonatkozó elôírással. A 2009-es év fejlesztése a tehenészetben, az elôírásoknak mindenben megfelelô trágyatároló beruházás volt. Az istállók látogatása során látható volt, hogy a gerendaszerkezetre több helyen is leveles ágak voltak felerôsítve. A borjaknál elôforduló szôrhullással, foltosodással járó betegség ellen kedvezô hatású, a népgyógyászatból átvett Ilex aquifolium, vagyis az örökzöld közönséges magyal leveles ágai vannak felaggatva (Erdélyben is ismeretes az immunerôsítô hatása). A gazdaság mellett a fiatal gazda édesapja megmutatta az 1927 óta folyamatosan a helyi patakvíz erejére épített fûrészmalmot, melyben az istálló és a lakóépületek faanyagát is feldolgozták. A közel hat hónapos havas idôszakban Cristophe síoktatóként hasznosítja a nyáron legelôként mûködtetô fûfelületeket. Emellett jövedelmük jelentôs része származik a falusi turizmusból, 5 6 fô részére teljes kényelemmel berendezett saját faházukat adják ki.

15 2010. 1. szám Dominiqe Josset gazdasága A Cleebourg-i Szövetkezet üzeme Dominiqe Josset gazda és felesége 1989-tôl gazdálkodnak. A gazdálkodás 212 hektáron folyik (legelô 42 ha, repce 75 ha, búza 60 ha, árpa 55 ha). Jelenleg 26,5 eurócentért tudja eladni a megtermelt tejet literenként. A múlt évben igen gyenge áron sikerült értékesítenie a nôvényi terményeit: sörárpáját 83 euró/tonna, repcéjét 230 euró/tonna, élelmiszeripari búzáját 105 euró/tonna áron. Terméseredményei viszont jók voltak, búzából 7,4, sörárpából 6,5, repcébôl 4,2 tonna szem termett hektáronként. Húseladásnál a hasított marhát 2,14 euró/kg-ért tudja értékesíteni. Cross compliance jellegû ellenôrzése nem volt még a gazdaságában. Borászattal foglalkozó tanulmányút Franciaországban Jean Luc Schaeffner fiatal mezôgazdász családi birtoka Steinselzben Jan Luc 2008. januárjától vette át a gazdaság vezetését édesapjától. Szántóföldi növénytermesztéssel 30, szôlôtermesztéssel 5 hektáron foglalkoznak. A családi gazdaságuk szerves része az állattartás, ezen belül 20 Charolai szarvasmarhát tartanak. A fajtaszortiment Elzászra jellemzôen a következô, fôleg fehérbort adó szôlôfajtákból áll: Pinot Gris, Rizling, Tramini, Muskotály, és egyetlen kékszôlô fajta: a Pinot Noir. A tôkemûvelésmód ernyômûvelés volt ebben az ültetvényben, de a gazda elmondása szerint ez a legjellemzôbb a vidéken. Ez annyit tesz, hogy a kb. 80 cm-es tôketörzs végén két szálvesszôt hagynak meg, melyeket jobbra és balra ívelnek, mintegy 45 -os szögben sorirányban. Metszésmódot tekintve csercsapos váltómetszést végeznek ezen a tôkemûvelésen, mely jelen esetben ugarcsap nélküli hosszúmetszést jelent. Rendszerint már a télen elkezdik a metszést, a munkacsúcs kivédése miatt. Külön említésre méltó a korszerû gépesítettség Elzászban, mely lehetôvé teszi a keskeny sortávolságok megvalósítását a keskeny nyomtávú modern traktorok által. Így a francia ültetvényekben viszonylag magas tôkeszám a jellemzô, mely kis egyedi tôketerhelés megvalósítására ad lehetôséget. A termésmennyiség általában 100 120 q/ha körül alakul, mely 75 80 hl bormennyiséget jelent hektáronként. A megtekintett ültetvény 20 éves, közepes kondíciójú. Jean Luc összes szôlôtermését a helyi szôlészeket tömörtô Cleebourg-i szövetkezet vásárolja fel. Az átlagos szôlôfelvásárlási ár jelenleg Elzászban 1,0 1,5 euró között alakul. Biotermesztésbôl származó szôlô kilogrammonkénti felvásárlási ára akár a 3 4 eurót is elérheti. Jelenleg 1 fô állandó alkalmazottja van, 2 3 fô szezonális munkaerôvel dolgozik a betakarításig. Szüretkor rendszerint 10 15 segítôje van. Az átlagos munkabér 8 euró/óra körül mozog. Magyarországon az átlagos munkabér szôlôben 2, maximum 3 euró/óra körül alakul. A szövetkezet 4 helyi kisváros környékérôl vásárol fel szôlôt mintegy 15.000 hl évi bormennyiséget állít elô. A fajták, amikkel dolgoznak az elzászi borvidék jellemzô szôlôfajtái: Rizling, Pinot Gris, Sylvaner, Muscat, Gewürztraminer és Pinot Noir. A borászvezetô, Frédérich Orth, mutatta be a borkészítési technológiájukat pincebejárás közben. Fôleg elegáns, üde borokat készítenek, s ami meglepô volt, hogy minden boruk néhány g/l maradék cukrot tartalmazott, a magyar szakmai ízléstôl eltérôen. A szôlôfeldolgozó ill. a pince modern technológiáról árulkodott 3 szintes, a feldolgozás pedig a gravitáció elvének megfelelôen történik. Az elsô szint a szôlô fogadásra és elôkészítésre, a második a préselésre, a harmadik a bor tárolására lett kialakítva. Naponta 300 t szôlôt tudnak feldolgozni. Frédérich Orth elmondása alapján a préselés pneumatikus présekkel történik, a 70%-ot csak 0,3 bar nyomással préselik ki. Az alkalmazott alacsony nyomás nagyon kíméletes préselést tesz lehetôvé. Ezek után az újbort palackozásra készre kezelik, cross flow membránszûrôt használnak. Palackzárási módokat tekintve friss, üde boroknál csavarzáras palackzárást lehetett látni, de leginkább jó minôségû, elsô osztályú natúr parafa dugót használnak. Kuriózum termékük a Crémant. A borász elmondása szerint Crémant-ot csak Pinot blanc, Pinot gris és Pinot noir fajtákból lehet készíteni. A Crémant egy 11% vol alkoholtartalommal, 5 8 g/l maradék cukor tartalmú pezsgô. Vörösbor érlelésre 225 l-es, közepes pörkölésû francia barrique hordókat használnak, melyeket 4 évente cserélnek. A barrique hordó meghatározott ûrtartalmú, speciális készítésû tölgybôl készített hordót jelent, melynél a hordó dongáit a készítés során erôsebben pörkölik/égetik meg a szokásosnál. Elsôdlegesen a Querqus nemzetségbôl a kocsánytalan tölgy, a kocsányos tölgy és a fehér tölgy alkalmas barrique hordó készítésre. A barrique-olás

2010. 1. szám 16 során a tölgyfa karakter beilleszkedik, besimul a bor jellegzetes aromái közé. Ez a készítési technika ugyanis a benne érlelt bornak harmadlagos aromákat kölcsönöz: vanília, karamell, csokoládé, pörkölt kávé. A bor illat-, és ízvilága kiegészül a fa jellegzetes anyagaival, ezáltal gazdagabbá válik. Tölgyfahordót három töltés erejéig lehet felhasználni, az ez utáni töltéseket kisfahordós érlelésnek lehet hívni. Értékesítést tekintve a borász elmondta, hogy az évente elôállított egy millió palack felét (!) helyben, a Szövetkezet boltjában értékesítik a helyieknek és az idelátogatóknak. A maradék 50%-ból 20%-ot exportálnak, 30%-ot pedig helyi kisboltoknak, éttermeknek adnak el. Nagykereskedelmi láncokban nem jelennek meg. Magyarországon például a borfogyasztók több mint fele nagykereskedelemben, hiper-, és szupermarketekben, bevásárló központokban vásárol bort. Beszélgetés Paul Schiellein-nel, az Alsó-Rajna vidék falusi turizmusát összefogó szervezet elnökével Paul Schiellein maga is gazdálkodó, 60 hektáron kukoricát és cukorrépát, 0,5 hektáron málnát termeszt, valamint extenzív baromfitartással foglalkozik, 3 épületben, épületenként 4400 csirkét nevel. Mindezek mellett 3 vendégházat is üzemeltet. Jól ismeri Magyarországot, tanulói és oktatói kapcsolatban is áll a gödöllôi Szent István Egyetemmel. Szinte évente ellátogat az országba a falusi turizmussal kapcsolatos tapasztalatcsere érdekében. A kis falu 1700-as években épült fa szerkezetes házaiban már régi idôk óta folytatnak falusi vendéglátást. Az erre vállalkozók szervezetbe tömörülése az 1980-as, 90-es évekre tehetô. Abban az idôben az ilyen szállást üzemeltetôk mindegyike maga is gazda volt, manapság ezen a vidéken mûködô, mintegy 900 vendéglátónak már csupán 20%-áról mondható el. A szállások számát tekintve elmondta, hogy minden évben kb. 40 ház zár be, de másik 40 elkezdi mûködését, így nagy változás nem tapasztalható. Az itteni környezetre, történelmi, vallási emlékekre, templomokra valamint a bor- és sörkultúrára mint turisztikai attrakcióra építô falusi turizmus, a 90-es évektôl kezdve folyamatosan növekvô igény mutatkozik. Ezt bizonyítja az is, hogy az éves szezon 50 hetébôl átlagosan 25 (18 30) héten vannak vendégek, és hogy 2008-hoz képest 2009-ben 9%-kal nôtt a forgalma. A környékbeli hotelek és éttermek forgalma ugyanakkor közel 10%-kal visszaesett. Mindezek okán annak érdekében, hogy a hotelek és a falusi vendéglátók közti feszültséget csökkentsék, a vendéglátók gyakran nem szolgálnak ebéddel, hanem vendégeiket a közeli éttermekbe küldik. Paul elmondta, hogy fô vendégkörük családokból és nyugdíjasokból tevôdik össze, akiknek különféle közös programokat szerveznek a falu többi vendégházával összefogásban. A vendégházak foglaltságában jelentôs szerepet játszik a környezô termelô vállalatokhoz érkezô munkások számára biztosított szállás is. Paul számos különbözô nemzetközi turisztikai kiállításon is részt vesz például Hamburgban, Brüsszelben vagy Párizsban. Beszélgetés Simone Kiefferr-el, a Colmar-i Elzászi Szakmaközi Szervezet (CIVA) képviselôjével, az Elzászi Borszövetség igazgatóhelyettesével A borászok 1870-tôl kezdtek társulni ezen a vidéken. Az Elzászi Borszövetség 1962 óta létezik és jelenleg már 5000 tagja van a szervezetnek. Ebbôl 3.000 fôállásban termel szôlôt és készít bort. A borvidéken fôként fehérbort állítanak elô (90%), de megtalálható a vörös bor is (10%). Az elzászi borvidék jellemzô fajtái a következôk: Pinot Noir, Pinot Gris, Pinot Blanc, Muskotály, Gewürztraminer es Rizling. Simone szerint az elzásziak sikerének titka a jó minôségû fehérbor készítésben rejlik. Simone a szôlômûvelésrôl is beszélt: tradícionális két szálvesszôs ernyô mûvelésmód a legelterjedtebb a vidéken, általában 5000 tôke/ha tôkeszámmal, 12x2 rügy/szálvesszô terheléssel. A borvidék területén 180 km-en termesztenek szôlôt, mintegy 15.500 hektáron. Ez a legészakabbra fekvô bortermelô vidék Franciaországban, ahol a borok leginkább a Champagne-hoz hasonlítanak. Hét különbözô bort készítenek itt, s mindegyik eredetvédett. Az elzászi régióban egy évben összesen 1 millió 200 ezer hektoliter bort készítenek, illetve készíthetnek. Ennek 75%-át a hazai piacon értékesítik, ebbôl 15%-ot helyben. 25%-a exportra kerül, zömében Belgiumba, Olaszországba, és az USA-ba. Az ázsiai piaca egyelôre csak 2%-ot tesz ki. Az Elzászi Borszövetkezetbe tömörült 5000 gazda fele palackoz is. A szôlô és bortermelés Elzász összes mezôgazdasági termelésének 40%-át teszi ki. Különleges a klíma Colmarban. Ez a második legszárazabb vidéke Franciaországnak. Az éves csapadék mennyisége 400 mm körül alakul. Az átlagos szôlôbirtok méret ebben a régióban 2 hektár. Simone elmondása szerint Elzászban 10 12 ha birtoknagyságon jól meg lehet élni kizárólag a szôlôtermesztésbôl is. Jelenleg 220 nagyvállalkozás van Elzászban, ezek közül 17 mûködik szövetkezeti formában. 900 azon termelôk száma, akik a teljes vertikumot átölelik, azaz szôlôt termelnek, bort készítenek és kereskednek. Az összes megtermelt elzászi bor 43%-át nagykereskedôkön, 37%-át a szövetkezeteken, míg 20%-át önállóan értékesítik. Egyre több a biobor is. Jelenleg 250 hektáron termelnek ilyen termesztéstechnológiával szôlôt Elzászban. A szôlôtermesztés és a borkészítés minden fázisát ellenôrzik Franciaországban. Ez után kaphatja meg csak a minôsítést igazoló tanúsítványt a termelô. Ezért az ellenôrzéséért, amit ôk forgalomba hozatali járuléknak hívnak, üvegenként 3 euró centet kell fizetni a gazdáknak de ezért kap a termelô egy tanúsítványt, amelyet rátehet a palack kapszulájára. Ezen kívül a borszövetkezetbe befizetett pénzbôl finanszírozzák a közös marketinget.

17 2010. 1. szám Simone részletes tájékoztatást adott az elzászi terroir -ról is. A terroir a földrajzi helyzet, az alapkôzet és a rajta kialakult talaj, valamint a klíma megismételhetetlen egysége. 13 különbözô talajtípus található a vidéken, mely azt eredményezi, hogy ugyanazon szôlôfajta nagyon különbözô borokat képes adni. A borok nyelvén a terroir azt a felismerhetô, egyedi jelleget, illat- és ízvilágot jelenti, amely az adott talaj, mikroklíma és fekvés megismételhetetlen találkozásából kerekedik ki. A 10 millió lakosú Magyarországon 22 borrégió van, a 62 milliós Franciaországban viszont csak 7. Ebbôl az igazán nagy régió 4, melybôl a legismertebbek Burgundia, Bordeaux és Champagne. A régiók szétaprózását nem engedik meg, mert ez az érdekérvényesítô képességük romlásához vezetne. Az Elzászban több borászatban is elôállítanak Crémant habzóbort. A pezsgô ára Franciaországban minimum 10 euró kell, hogy legyen, a habzóbort ennél olcsóbban 4 6 euróért lehet a kereskedelemben eladni. A Freyburger családi borászat, Bergheim A család az elsô világháború elôtt is itt élt és szôlôtermesztéssel foglalkozott. A környékbeli négy település határában található a 25 hektáros ültetvényük, melyek különbözô termôhelyi adottságú területek. A környék jellemzô fajtáit termesztik, melyek közül a legfontosabbak a Rajnai rizling és a Tramini. Ezenkívül termesztenek még Pinot Noir-t, Szürkebarátot, Pinot Blanc-t és Chardonnay-t. A terület számos kisebb méretû parcellán oszlik meg. Egyes területek közel 250 évesek. A megtermelt szôlôt saját borászatukban dolgozzák fel, a palackozást és értékesítést is maguk végzik. A családban már a negyedik generáció foglalkozik borkészítéssel. Mivel a teljes megtermelt szôlômennyiséget feldolgozzák, egy korszerû 2.000 hl-es pincével rendelkeznek. A megtermelt bort lepalackozzák, évi termelésük 200.000 250.000 palack (2.000hl), melyet maguk értékesítenek. Az elôállított palackos bor 25%-át helyben, a borászatuknál értékesítik, 25%-át exportálják. Körülbelül negyedét élelmiszer üzletláncokban, negyedét pedig a környék éttermeiben, élelmiszer üzletekben tudják eladni. Az üzemben 10 alkalmazott végzi a mindennapos munkákat. A pincészetben külön érdekesség, hogy maguk készítik minden évben a Crémant kategóriájú pezsgôjüket. A készre kezelt alapbort élesztôvel palackba töltik, és lefordítva erjesztik 2 hétig. Ezután degorzsálják, a megfelelô cukortartalmát beállítják. Ezt követôen legalább 2 évig érlelik palackban. A pincelátogatást követôen Stéphane Janus, a helyi Agrárkamara munkatársa ismertetett néhány fontos gazdasági adatot Elzászra vonatkozóan. Elzászban több mint 1 millió lakos él (224 fô/km 2 ). Összes területe 479.880 ha. Az elzászi gazdaság négy pilléren nyugszik. Legfontosabb a gép és a nehézipar, második a gyógyszeripar, ezt követi az élelmiszeripar, majd a mezôgazdaság. A mezôgazdaság diverzifikált, amely kedvezô a vidék népességeltartó képessége szempontjából. Elzász teljes területének 42%- a áll mezôgazdasági termelés alatt, 22% termelés alól kivont, 36% erdô. A megyében 106 000 szarvasmarhát tartanak, mely 30 000 fejôstehenet és 17 000 húshasznú szarvasmarhát takar. Az átlagos farm méret 28,5 ha, amely az országos átlagnál jelentôsen kisebb. A szôlôtermelés alá vont terület az összesnek mindössze 3,3%-a, az általa termelt bevétel viszont az összes mezôgazdasági bevétel 26%-a, tehát kiemelkedô profitot termel. Az országos átlaghoz képest mintegy kétszeres méretû földterületet használnak szôlôtermesztésre. Az elzászi borvidéken csak minôségi, vagy annál magasabb minôségû bort termelnek, ezzel is az országos átlag felett vannak. A gazdák több mint fele 45 év alatt van, ezzel európai szinten is példaértékûek. Kertészeti szakiskola, Colmar Az intézményben nem csupán fiatalok tanulnak, hanem felnôttoktatás keretein belül az idôsebb korosztálynak is lehetôsége nyílik kertészeti dísznövénytermesztést, szôlôtermesztést, állattenyésztést, területfejlesztést és zöldségtermesztést tanulni. Az intézmény elméleti és gyakorlati oktatásának vezetôi bemutatták a 2005 2006-ban felújított és kibôvített üvegházakat, ahol a gyakorlati oktatás és kísérletezés folyik. Az iskola intézményén belül ezeket az üvegházakat külön cég üzemelteti, és így van ez a szôlôskerttel, növénytermesztô területekkel, tehenészettel is. Az üvegházban a növényeket korszerû technológiával termesztik, öntözésük, tápoldatozásuk zárt rendszerû, az öntözôvíz egy részét a tárolt csapadékból biztosítják. Többek között különbözô technológiai és növényvédelmi kísérleteket is folytatnak, amelyekben a diákok aktívan közremûködnek hétvégéken és a nyári szünidô alatt is.

2010. 1. szám 18 Az iskola vezetôje elmondta, hogy jól ismeri Magyarországot és különbözô elzászi versenyen találkozott már magyar résztvevôvel, akik mindig kiemelkedô eredményeket értek el a borkóstoláson. Mivel fontosnak tartják diákjaik mobilizálását, kölcsönös cserén alapuló partnerkapcsolatot alakítottak ki magyar iskolákkal és a mosonmagyaróvári egyetemmel (és szeretnének még további partnereket is szerezni, akik között elsôdleges célpontot a kertészeti egyetemek jelentenek). Kertészettel foglalkozó tanulmányút Németországban Találkozás a nürnbergi nagybani piac kereskedôivel Az 1917-ben alapított nürnbenrgi nagybani piac 110.000 m 2 -én évente 175.000 t áru cserél gazdát, ahol a piac vezetôje, Nordhart Úr fogadta a csoportot. A piac területén 300 eladó van jelen, ebbôl 80 helyi termelô, a többiek nagykereskedôk. Fôként friss zöldség, gyümölcs, egy kisebb csarnokban hús, de egy üzletben dísznövény is megtalálható. A piacon biotermékeket is árulnak, melyek ára 20 40%-kal magasabb, de ahogy azt a csoport tagjai csodálkozva állapították meg az is elôfordulhat, hogy nincs eltérés a bio- és a konvencionális termékek ára között. A csak tetôvel fedett területen 55 euró egy 45 m 2 -es terület bérleti díja. A tetôberuházást, a területen áruló gazdák közösen hozták létre. A beruházásért cserébe a piac igazgatósága 20 évig szerzôdésben rögzítette a bérleti díjat 55 euróban. Hasonlóan épült fel a helyi termelôk összefogásával egy komplett kôépület is. A hûtôvel rendelkezô nagykereskedôk 550 euróért bérlik a raktárt havonta. Az elsô kereskedô, akivel a csoport találkozott, teljes termékpalettával rendelkezett. Üzletfilozófiája szerint, csak a legjobb minôségû árunak van helye a polcokon. Nemcsak ô, hanem a következô árus is arra hívta fel a figyelmet, hogy amint német termék jelenik meg a piacon, a vásárlók csak azt vásárolják, így az adott termék importálását be is szüntetik addig, amíg a német szezon tart. Mottójuk a Bizalom, ami a hosszú távú együttmûködés alapja. A beszélgetések során szóba került az is, hogy Magyarországon jelenleg az a tendencia figyelhetô meg, hogy a szuper- és hipermarketek piaci térnyerése miatt, a kisebb kereskedelmi egységek nehéz helyzetbe kerültek. A nürnbergi kereskedôk szerint hasonló trend van jelen Németországban is, de az igazgató személyes véleménye szerint bízva a német fogyasztói szokásokban a kisebb boltok újra megerôsödhetnek. Ezt követôen a csoport meglátogatta a nagybani legnagyobb kereskedôjét, aki egész Németország területén értékesít. 8.900 m 2 - es, 10 11 C-os hûtôcsarnokkal és számítógépes rendszer által vezérelt 16 db banánérlelô kamrával rendelkezik. Bulgáriába, Romániába és Csehországba is szállít zöldséget és gyümölcsöt. Ezen kívül értékesít éttermeknek, hoteleknek, és kiskereskedôknek is. Célja, hogy lehetôség szerint közvetlenül a termelôtôl vásároljon. Rendelkezik ISO minôségirányítási rendszerrel, beszállítóitól is követelmény a GlobalGap. Minden szállítmányt laborban vizsgáltat be a szermaradvány miatt, mielôtt még a raktárba érne. Azonban az EU-s szabályokon túl, figyelembe kell venni a célország által támasztott követelményeket is. A kereskedô 42 napra fizeti ki a beszállítókat. De a többi árusító sem mondott többet 4 hét fizetési határidônél. Walter Greiner gyümölcstermesztô gazdasága Walter Greiner, a gazdaság tulajdonosa a negyedik generációhoz tartozik, aki a kertészetet folyamatosan fejlesztette, de már az ötödik generáció is tanulja a szakmát. Jelenleg 7 hûtôházzal rendelkezik, ebbôl 5 szabályozott légterû, mely egy 500.000 eurós beruházásból épült. A gazdának 12 hektár gyümölcsöse van. Ebbôl 8 ha alma, 2 ha körte, 1 ha csonthéjas gyümölcs (mint pl. meggy, 4 5 fajta szilva) és 1 ha szôlô. Korábban egy német üzletlánc beszállítója volt, de amikor a láncok átálltak a központi logisztikai rendszerre, fô értékesítési csatornája a farmon mûködô bolt lett melyben a termékek 20%-át közvetlenül értékesíti, továbbá a hétvégi piac. Ezen túl kiskereskedelmi partnerei vannak. Összesen 400 t almát termeszt évente. Fô fajtái: Elstar, Delicious és Jonagold. Foglalkozik körtetermesztéssel is: Alexander, Lucas és a Vilmos körte az elsôdleges fajtái. Saját pálinkafôzôvel is rendelkeznek. Németországban 300 l cefre kifôzése engedélyezett termelônként. Ennek a végtermékét, valamint korlátozott mennyiségben gyümölcsborokat is árusíthat saját boltjában. A szüreti idôben 6 alkalmi munkást alkalmaznak, a téli metszést az édesapa és fia végzik, mely kb. négy hónapig tart. A kicsomagolást, szelektálást pedig 2 állandó alkalmazott végzi.

19 2010. 1. szám A boltjában saját készítésû gyümölcsborokat, pálinkákat, almachipset és gyümölcslekvárokat árul. A csoport számára a látogatás egyik tanulsága volt, hogy a jövedelmezô gazdaság titka a fogyasztókig kialakított szolgáltatás. Az Erschendorfi Borász Szövetkezet Németországban mindegy 100.000 ha-on termelnek borszôlôt. A Majna folyó mentén olyan meredek domboldalakon termesztik a szôlôt, ahol gépi mûvelés nem lehetséges. Általában 20 30 centet fizetnek a szôlôs gazdáknak, de ezen a vidéken az 1 eurót is megadják 1 kg szôlôért. 1 ha-on 100 liter bor készítése engedélyezett. Az egyetlen univerzális gépet, amit használnak, csörlôvel húzzák fel, amelyre mulcsozó, lomb-ritkító, és permetezô gépet is fel tudnak szerelni. Boraikat saját vinotékában és boltokban értékesítik. Az általuk elôállított borok 4 30 euró között mozognak. A marketing tevékenységet maguk végzik, de az országos szövetségnek is tagja a gazdaság. Az itt termelô üzemek elsôsorban a nyáron ide áramló turistákra építenek. Nyáron ugyanis megtöbbszörözôdik a régió lakossága. 4 kemping és 10 lakókocsipark, illetve számos hotel várja a turistákat, akik nemcsak a kiváló (pl.: késôi szüretelésû) borkülönlegességek miatt érkeznek a Majna-masni vidékére, hanem nagyszerû bicikli és kiránduló útvonalak csalogatják ide a pihenni vágyókat. A Höfler-farm Salátatermesztés üvegház alatt ppm-ig hasznosítja a CO 2 -ot. Érdekes, hogy a salátát elôre kilyukasztott fekete fóliával takart talajra ülteti a gazda, így nincsen gondja a gyomnövényekkel, illetve elôre meghatározott a sor és tôtávolság is. A környéken homokos talaj van, így nagy hangsúlyt kell fektetni a talaj humusztartalmára. Ennek szinten tartását gombahumusszal és istállótrágyával oldja meg. Nem híve a talajfertôtlenítésnek, vagy a talajcserének, ugyanis szerinte, ha az ember megfelelôen ápolja a talajt és betartja a vetésforgót, akkor nem lehet gond a talaj minôségével. A gazda elárulta, hogy ha az egészet újrakezdené, akkor a bio termesztést választaná. Ugyanis többek között marketing szempontból is jobb a bio termesztés. Szerinte a jövôt a megújuló energiaforrások létrehozása, hasznosítása jelenti. A Dworschak-farm Üvegházas zöldség termesztés Az üzem 150 éve mûködik, melyet már a hatodik generáció tart kézben. 10.000 m 2 üvegház alatt paradicsomot és uborkát, illetve 10 hektáron mindenféle zöldséget termelnek. A tulajdonos véleménye szerint 1 m 2 -en 45 kg paradicsomot kell megtermelni, hogy a termelés gazdaságos, a költségek fedezhetôk legyenek. (A tavalyi átlagtermés 48 kg volt.) 5 fajtát termeszt, ezeket mind fürtös paradicsomként értékesíti. Egy kilogrammot 1,05 euróért állít elô és átlagosan 1,3 euróért tud eladni, ami kb. 1,98 euróért jelenik meg a partner üzletházak polcain. Kisebb boltokkal nem, kizárólag csak nagy áruházláncokkal dolgozik együtt, azoknak közvetlenül szállít be. A családi gazdaság fô profilja a salátatermesztés. Ehhez 2 állandó és 20 alkalmi munkavállalót foglalkoztat. A gazdaság mellett mûködô boltban nemcsak saját, hanem más környékbeli termelôk termékét is értékesíti. Termelésének 20%-át a saját boltjában, 80%-át nagy áruházláncokon keresztül értékesíti, mint az Aldi, Lidl és az Edeka. Az üzem létrehozásának a Hollandiából hozott üvegház volt az alapja, mely mostanra 2,55 hektáron terül el. Az üvegházak fûtését háromféle technológia mûködtetheti: gázkazán, hôlégbefúvó, vagy víz áramoltatása, amit kevésbé használnak. A külsô és a belsô hômérsékletkülönbség elérheti akár a 40 50 C-ot is. Az üvegházas termesztésen kívül 27 hektár szabadföldi területen snidlinget, salátát és retket termeszt, valamint a brokkoli palántát is itt nevelik. Az üzem összegyûjti az esôvizet egy 6000 m 3 -es víztárolóba, amelybôl a gazda meg tudja oldani a telepítés teljes vízigényét. Korábban 120 zöldségtermelô összefogásával kiépült egy csôrendszer, mely a Dunából nyerte az öntözôvizet. A beruházás értéke 10 millió euró volt. Az üvegház levegô- és gázösszetételét a fûtôanyag szabályozza. A levegô összetételében 380 ppm CO 2 -nak kell lennie, a saláta 1.500 A szezon április közepén kezdôdik ilyenkor 5 fajtát palántáznak el és november közepén fejezôdik be. November végén sterilezéssel tisztítják ki a környezetet. Mesterséges közegen, perlit talajon termelnek, melyet 5 6 évig használnak. Zsinegre felfuttatva, a szezon végére akár 1,4 m hosszú is lesz egy paradicsom növény.

2010. 1. szám 20 Gázzal fûtenek, melynek költsége 35.000 euró/hónap. Az öntözést esôvízbôl oldják meg: 10.000 m 2 tetôfelületrôl sikerül összegyûjteni az ültetvény teljes vízigényét. A víz zárt rendszerben cirkulál, azaz, ami kifolyik a termesztô edényekbôl, az felfogásra kerül, egy filter segítségével megszûrik és tápoldat formájában újra kijuttatják. Mindezt egy központi számítógép által vezérelve. Ezen kívül minden mást is számítógép vezérel: az energiaernyôt, a fûtést és az esedékes szellôztetést is. Megfelelô helyeken szenzorok vannak elhelyezve a paradicsomok földlabdájában, melyek pontosan mérik a szükséges paramétereket, amelyekre a központi számítógép reagál. Az üzem a palántát nem maga termeli meg, hanem Hollandiából importálja, ugyanis olyan palántát, amire a tulajdonosnak szüksége van, nem termesztenek Németországban. Beszélgetés a helyi gazda szövetség elnökével A gazdák TÉSZ-ekbe tömörülnek. Ezek lehetnek településszintû, kistérségi és megyei szintû szervezetek is. Minden szinten kell lennie legalább egy nônek is, így minden téren képviselik a gazdákat. Átlagban 80 euró a tagdíj, mely a területtôl függ. Bioland ultramodern fûszertermelô üzem A Bioland összesen 1 hektáros területen, 5 fajta fûszernövényt termeszt és értékesíti közvetlenül a nagy áruházláncoknak. (Az üzem kapacitása 3,5 millió cserép/év.) 10 évvel ezelôtt álltak át a biológiai termesztésre. Belépve az üvegház területére, furcsán világító, kisebb méretû ventilátorokat lehet látni felakasztva a termesztô asztalok felett. Kiderült, hogy ez az ecetmuslicák ellen szolgál védelmül, amelyek a bio termesztés legnagyobb ellenségei ebben az ágazatban, hiszen a lárváik károsítják a növények gyökereit. Herr Völker többek között a szakképzésrôl elmondta, hogy a gyakorlatorientált, 6 éves szakképzés során a diákok nem specializálódnak, a teljes mezôgazdasági vertikumot felölelik. A fiatalok a gazdaságba kikerülve, rendszerint a családi gazdaságban kezdenek dolgozni, aminek vezetését fokozatosan átveszik. A 40 év alatti termelôk többlettámogatásokat, leginkább kamattámogatást kapnak. A régióban a területalapú támogatás 300 euró/ha. Azonban itt is éles vita van az egyéb források elosztásáról: a termelôk az I. tengelybe, míg a környezetvédôk a II. tengelybe csoportosítanák a forrásokat. A munkabérekrôl és a járulékokról faggatva elárulta, hogy jellemzôen 6,35 euró a fizikai dolgozók órabére, ami 20% munkaadói járulékkal egészül ki. A munkavállaló a bruttó bér 80%- át kapja meg fizetésként. A lakosság 2%-a dolgozik közvetlenül a mezôgazdaságban, és a közvetlenül kapcsolódó iparágakat is figyelembe véve, minden kilencedik ember munkája kapcsolódik a mezôgazdasághoz. Nürnberg körzetében 1964-ben ment végbe a birtokrendezés, amely során két-három év leforgása alatt a felaprózott földeket koncentrálták. Jellemzôen egy termelô 2 3 földterületet kapott, mellyel egy idôben kialakították az infrastruktúrát (utakat, öntözést, csatornákat), amely átlagosan 5% területvesztéssel járt. Az ebben való részvétel önkéntes volt, a résztvevôk egyetértésén alapult és a költségek 50%-át az állam vállalta. A területen nagyon fontos az öntözés. 1964 elôtt bárki fúrhatott kutakat, amelyekbôl korlátlanul lehetett vizet kiemelni, és semmilyen díjat nem kértek érte. Azóta azonban új kutak nem létesíthetôk, az újabb öntözési igényeket közösségi csatornákból biztosítják. Ehhez a gazdának 90 euró/ha csatlakozási díjat kell fizetnie, ezért azonban a földjéhez vezetik a vizet. A vízfelhasználást korlátozzák: 3.500 m 3 /hektárra, amit nem lehet átcsoportosítani. A felhasználást szigorúan ellenôrzik, órával mérik, és a felhasznált mennyiség után 0,35 euró/m 3 vízdíjat kell fizetni. Ez a berendezés viszont érdekes annyiból, hogy élve fogja be egy dobozba a muslicákat, amelyek úgyis csak 1 3 órán át élnek, így tojásaikat ott fogják lerakni. Ezen túl még ragacsos papírlappal próbálják hatástalanítani a kártevôket. Néhány évvel ezelôtt vásárolták meg az UV fénnyel mûködô csapdákat, amellyel hosszútávon jelentôs költségeket takarítottak meg. További kártevôk ellen parazita kártevôket vetnek be.