Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye mezőgazdaságáról Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága
1/ A megye általános jellemzése: Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb megyéje, területe 7247 km 2, a lakosainak száma 719 ezer fő, népsűrűség 99 fő/ km 2, az országos átlag alatti. A 357 településnek mintegy 2/3-a gazdasági, társadalmi és infrastrukturális adatok alapján hátrányos helyzetű. A megye agrárökológiai adottságai is kedvezőtlenek, az összes terület átlagos aranykorona értéke 10,2 AK/ha, a szántóterületé 17,5 AK/ha. A megye termőhelyi adottságai rendkívül differenciáltak, megtalálható a kiváló adottságokkal rendelkező Dél-borsodi mezőség és a gyenge adottságú Észak-borsodi terület. B.-A.-Z. Megye földterület műveléságankénti megoszlása Művelési ág Ha Szántó: 250 401 Kert: 8 570 Gyümölcsös: 7 589 Szőlő: 8 100 Gyep: 121 260 Mezőgazdasági terület: 395 920 Erdő: 205 400 Nádas: 2 069 Halastó: 429 Termőterület: 603 818 Művelés alól kivett terület 120 899 Összes terület: 724 717 A megye földterületének 55%-án mezőgazdasági termelés folyik. Az összes terület 83%-a termőterület. A 28%-os erdősültségi arány, amely az országos átlagot meghaladja. A mezőgazdaságban alkalmazott munkaerő a megyei alkalmazottak arányában 3,4%. A bruttó havi átlagkereset 148.000 Ft, amely 81% az összes megyei alkalmazott átlagkeresetének. 1
A megye területén 3.450 társas vállalkozás, 1.275 egyéni vállalkozó tevékenykedik az agrárszektorban. A tárgyévben az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők száma 14.357 fő, ez a korábbi évektől mintegy 7.000 termelővel kevesebb. A családi gazdaságok száma 719, a családtagok száma 1680 fő, az általuk megművelt terület: 62 028 ha Az agrárágazat főbb termelési tendenciáit elemezve megállapítható, hogy a növénytermesztési termékek termékkibocsátásából származó bevétel meghaladja a 65%-ot, a kívánatos 50 50 %- os növénytermesztési és állattenyésztési aránnyal szemben. A bevételek kiegyenlítettebbé és biztosabbá tevő multifunkcionalitásban a termelők a kezdeti lépéseket végzik, a falusi turizmus, vendéglátás és ehhez kapcsolódó egyéb szolgáltatás területén. Kedvező hatással van saját termékek értékesítésére a közbeszerzési törvény és a kistermelői termékek előállítására és forgalmazására vonatkozó jogszabályok módosítása. 2/ Szántóföldi növénytermesztés: A megye összes termőterületéből 250.401 ha a szántó művelési ágba tartozik a hektáronkénti átlagos kataszteri tiszta jövedelem 17,5 AK, mely jóval az országos szint alatt van. Megyénk a szántóföldi növénytermesztés szempontjából viszonylag kedvezőtlen helyzetben van. A domborzati-, talaj- és éghajlati adottságok a legtöbb növénykultúra esetében rosszabbak, mint az országban általában, de megyén belül is számottevő különbségek vannak. Ezt jól tükrözi, hogy a termőterület 2/3 része eróziótól sújtott dombvidék, hasonló nagyságrendet tesz ki a savanyú kémhatású talajok aránya, 50 ezer hektárt meghaladó a belvizesedésre hajlamos területek részesedése. A földhasználat tagoltságát a birtokszerkezetet az egyéni gazdaságok körében az elaprózódottság jellemzi. Az egyéni gazdálkodók 93%-a 5 ha alatti területen gazdálkodik, de a gazdasági szervezeteknek is mindössze 14,5%-a termel 1 000 hektár feletti területen. Az utóbbi két évben némi birtokkoncentráció tapasztalható, de ennek tendencia jellege csak valószínűsíthető. Az elmúlt évtizedben a termelésszerkezetben meghatározóvá vált a kalászos és az ipari növények aránya, minimálisra csökkent a szántóföldi zöldségfélék termesztése. 2
A termésátlagok összességében csaknem minden növényféleségnél 10-13%-al alacsonyabbak, mint az országos átlag, mely a termőhelyi adottságokból, valamint a kedvezőtlen időjárásból is adódik. A 2012. évet aszály, fagy, jég sújtotta. A 2013-es évet megalapozó 2012-es őszi vetésű növények az őszi csapadék jótékony hatásának köszönhetően jól mentek a télbe és jól telelnek az alábbi táblázat szerint: Őszi vetési és talaj előkészítési munkák 2012. év Megnevezés Vetésterület (hektár) Őszi káposztarepce 14.240 Őszi árpa 5.910 Őszi búza 64.155 Rozs 1.480 Triticale 4.814 Őszi vetés összesen 90.599 Őszi mélyszántás 159.802 Főbb termesztett növények terület és betakarítási adatai: 2012. év Növényfaj Betakarított terület Betakarított termés Termésátlag (kg/ha) (ha) (tonna) Őszi árpa 4.920 3.600 17.712 Őszi búza 67.001 3.697 247.700 Tavaszi búza 1.670 3.400 5.678 Rozs 1.610 2.990 4.813 Tritikálé 5.502 3.809 20.957 Tavaszi árpa 12.835 3.803 48.811 Zab 6.110 3.188 19.478 Repce 2.420 1.900 4.598 Magborsó 2.531 1.799 4.553 Napraforgó 44.987 2.650 119.215 Szója 610 1.800 1.098 Kukorica 45.711 6.360 290.721 Burgonya 544 20.140 10.956 3
Elemi károk: Az utóbbi 4 év folyamán egyre jelentősebb számban fordulnak elő különböző elemi károk. Az elmúlt évben 1800 termelői bejelentés érkezett 1085 termelőtől elemi károkra vonatkozóan. A főbb kárfajták a téli és tavaszi fagykár, illetve az aszálykár. Megyénkben a bejelentett károsodott területek nagysága 50.600 ha volt. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyében a növénytermesztési tevékenységet a termelési eredmények követése tekintetében folyamatosan az elvárásoknak megfelelően felügyelet alatt tartottuk. A növénytermesztésben konkrétan a tavaszi, nyári, őszi tevékenységek nyomon követése során a vetett területek nagyságát a termelési eredményeket a Statisztikai Hivatal és az Agrárgazdasági Kutató Intézettel egyeztetve a felettes szakmai irányító szervezet felé jelentettük, kiértékeltük. Az Aratási Bizottság munkájának irányításával sikeresen levezénylésre került a megtermelt termés betakarítása. Az egész évi mezőgazdasági tevékenységről és a várható terméseredmények szakszerű becslésének folyamatos jelentésével elősegítettük a megye mezőgazdasági helyzetképének reális megítélését és a várható országos eredmények pontos prognosztizálását. 3/ Kertészet: Megyénkben a szőlő (8.100 ha) és gyümölcstermesztésnek (7.589 ha) évszázadokra visszamenően tradíciója van, és az agrárgazdaságban meghatározó jelleggel bír. A mezőgazdasági terület 4,0 %-án található kertészeti kultúra. A területhez képest talán kevésnek tűnik, de a szőlő és gyümölcsültetvények munkaerő szükséglete és fajlagos hozama nagyságrendekkel meghaladja a szántóföldi kultúráét. A tengerszint feletti 150-300 méteres magassági zónában két történelmi borvidéken (Bükki, Tokaji) termesztenek szőlőt és készítenek belőle kiváló minőségű bort. A Tokaji borvidék, mint kultúrtáj a világörökség része, a világon egyedülálló természetes csemegeborai méltán világhírűek. A jövedelmezőség javítása és a nemzetközi borpiacokon történő fokozottabb megjelenés érdekében a minőségi szőlő és bortermelés előtérbe helyezése indokolt. A 2012. évi szőlőtermés mennyisége a közepes termésátlag alatt maradt, de a minősége kiváló volt. A 2012-es évjárat borai minőségüket tekintve kiemelkedőek. 4
Jelentős a megyében a gyümölcstermesztés is, főként alma, körte (Cserehát, Bodrogköz), kajszi (Gönc), őszibarack, meggy (Dél-borsodi mezőség) és a cseresznye (Szomolya). Az új ültetvénytelepítések döntően a hátrányos helyzetű települések körzetében (Cserehát, Bodrogköz) valósultak meg, így növekedett a foglalkoztatási lehetőség, és javult a jövedelmi igények kielégítése is. Korszerű fajtastruktúrát képviselő és intenzív termelési technológiájú ültetvények jöttek létre. Az ültetvényekben megtermelt gyümölcsök főképp a megyén kívül kerültek értékesítésre, mivel a megyében nincs számottevő feldolgozó üzem. Jelentősen bővült az elmúlt években a korszerű, szabályozott légterű hűtőházak száma, mely kedvezően befolyásolja az értékesítési lehetőségeket is. A zöldségtermesztés a frissáru tároló helyek és a feldolgozó kapacitások hiányában minimálisra csökkent, pedig a folyóvölgyek jó vízgazdálkodású öntéstalajai kiváló termőhelyül szolgálnak az ágazat tevékenységéhez. A termelési kedv elvesztésében közrejátszott a piac és ezzel összefüggésben a jövedelmezőség beszűkülése (multinacionális kereskedelmi cégek dömping áras termékei). Kertészeti növények: 2012. év Növény fajok Termő terület/ha/ Össztermés /t/ Zöldségfélék összesen 608 csemegekukorica 297 3226 paradicsom 4,5 104 zöldpaprika 3,5 49 karfiol 2 5,2 görögdinnye 123 1405 vöröshagyma 31 930 egyéb zöldségféle 147 Gyümölcs összesen 7589 őszibarack 122 545 alma 2230 70438 kajszibarack 1450 4350 körte 565 3164 egyéb gyümölcs 3222 Szőlő összesen 8100 csemegeszőlő 415 431 borszőlő 7685 53795 5
Az állami támogatással létesült ültetvények üzemben tartási kötelezettségének ellenőrzését a Magyar Államkincstárral közösen, illetve önállóan a Földművelésügyi Igazgatóság 16 pályázó esetében végezte el. A Támogatási okirat elengedhetetlen részét képező mellékletében az állami támogatás feltételeként megkötött jelzálogjog szerződések határideje lejárt ezért a törléseket már 89 %-ban elvégeztük. 4/ Állattenyésztés: A megye állattenyésztését, évtizedekre visszamenőleg a természeti adottságokból eredően az extenzív legelőgazdálkodásra alapozott állattartás határozta meg. Az itt található, mintegy 120 ezer hektár gyepterület kiváló lehetőséget teremt a szarvasmarha-és juhtenyésztés fejlesztéséhez. Napjainkban valamennyi állatfajra jellemző, hogy mindegyikük létszáma jelentősen alatta marad a terület állattartó képességének. A szarvasmarha tenyésztésben több évtizede kialakult kettős hasznosítási irány sokat veszített jelentőségéből, helyét a speciális szakosodott fajtahasználat vette át (tej, hús). A megyei tejtermelés a 2000.évi 105 millió literes mennyiségről napjainkra 74 millió literre csökkent. A húshasznú szarvasmarha tenyésztésben csak az extenzív, gyepre alapozott állattartásnak van jövője. A tehén létszám 18.300 db ebből 50 %-a tejhasznú 50 %-a húshasznú állomány. Az elmúlt évtizedekben az ágazat jövedelemtermelő képessége jelentősen romlott, míg a 80- as években az 1 tehénre jutó vágómarha termelés 450 kg körül volt, napjainkban viszont 370 kg-ra csökkent. A 230 kg-os legelőről választott borjak kerülnek értékesítésre többnyire exportra. A sertéstenyésztés volumene a 80-as évek közepéig folyamatosan növekedett, majd a bekövetkezett piacvesztés, illetve a kiszámíthatatlan ármozgások következtében az egyéni gazdaságok döntő többsége leállt az árutermeléssel. A tenyésztési és hizlalási kedv csökkenésében a magas takarmányozási költségeken és nyomott felvásárlási árakon túl közrejátszott a belterületi állattartás szigorúbb szabályozása és a vagyonbiztonság nagymérvű romlása. A jelenlegi kormányzati intézkedések a korábbinál kedvezőbb feltételeket teremtenek az állatállomány ismételt növekedésének. A feldolgozóipar a minőségbiztosítási és élelmiszerbiztonsági rendszerek bevezetésével a termelőktől is megköveteli az alapanyag 6
előállítás dokumentált nyomon követhetőségét. A jelenlegi összes állatlétszám 81.000 sertés, ebből kocaállomány: 6200 db. Napjainkban 5 szakosított sertéstelep működik megyénkben melyek közül 2 tekinthető megfelelő technikai színvonalúnak. A megye legnagyobb vágó-és húsfeldolgozó üzeme 2006. évben felszámolásra, majd 2008. évben lebontásra került és a kisebb feldolgozó üzemek közül is több a megszűnés szélén áll. A juh állomány létszáma a támogatásoknak köszönhetően az elmúlt években stabilizálódott. Az állatállományban jelentős tulajdonosi átrendeződés ment végbe, hiszen az egyéni és családi gazdaságokban található az állomány 90%-a, s ez a tendencia még tovább folytatódik. A juhágazaton belül a tejelő típusú állományok leépülése a jellemző, mivel a feldolgozóipari háttér megszűnt, de a kistermelői gomolya, juhtúró, sajt gyártása a törvényi szabályozás és a jobb jövedelmezőség reménye okán terjedőben van. Az ágazatra jellemző, hogy kimondottan export orientált, az élő vágóállatok több mint 90%-ban külföldre. A juhtenyésztés jövedelmezősége javult, részben az agrár-környezetgazdálkodási, illetve egyéb közösségi támogatásoknak, de az állomány növekedését, korszerű fajták beállítását nem eredményezte. Jelenleg 66.000 db juhot tartanak a megyében melyből az anyaállomány: 50.300 db. A baromfi szektor vonatkozásában elsősorban az árutojás termelés tekintetében következett be jelentős fejlődés. Megyénkben található az ország egyik legnagyobb (370 ezer db tojótyúk) árutojás termelő és értékesítő üzeme (Szerencsi Mg. Zrt.), mely technológiai színvonalát tekintve is világszínvonalú. Az értékesítési biztonság megteremtése és növelése érdekében 2009. évben közel félmilliárdos beruházással, technológiai színvonalában, az országban egyedülálló tojásfeldolgozó üzem került átadásra. Jelenleg az Uniós normáknak megfelelő tojótyúk tartási technológia kialakítása megtörtént, ami kisebb létszám csökkenést okozott. A tyúkfélék jelenlegi összlétszáma 1,7 Millió db. Megyénk mintegy ezer méhészetében 75 ezer méhcsalád található. Kiemelkedő jelentőségűnek tartjuk, hogy több mint 300 taggal megyénkben működik az ország egyik legnagyobb méhész szövetkezete mely államilag elismert termelői csoportként a beszerzés és értékesítés területén integrálja a termelőket. 7
Az utóbbi években egyre nagyobb jelentőséget kapott hazánkban a biológiai alapok, illetve az őshonos-és veszélyeztetett állatfajták védelme. Az Országgyűlés 2004. évben nemzeti kincsé nyilvánította az ebbe a fajtakörbe tartozó állatfajokat és ennek eredményeként az EU-n belül is kiemelt védelemben, illetve kiemelt támogatásban részesíthetők. Megyénkben többek között a mangalica sertés, a magyar szürke szarvasmarha, a racka juh és a hucul lófajta törzsállományai részesülnek kiemelt támogatásra. 5/ Vadgazdálkodás: Megyénk vadgazdálkodási adottságai a természeti adottságokhoz hasonlóan változatosak, a vadászható állatfajok széles skálája biztosít vadászati lehetőséget. Gazdálkodási szempontból a jó és gyenge élőhelyek egyaránt jelentős területet képviselnek, amely megmutatkozik a megye vadállományának minőségében is. Gímszarvas: Állománya és terítéke folyamatosan növekszik. Az elmúlt idényben közel kétezerkétszáz gímszarvast ejtettek el, melyből több mint 580 bika bírálatát végezte el hatóságunk. A terítékre került bikák érmes aránya 20-30 % közötti. Dámszarvas: Alárendelt szerepet játszik a megye vadgazdálkodásában. Kisebb létszámban állandó a jelenléte a Tisza mentén Prügy, Taktakenéz körzetébe, illetve az Északerdő Bükk Üzemi területén lévő dámkertre korlátozódik, mintegy 12 bika bírálatát végzi el a vadászati hatóság. Őz: Vadgazdálkodási szempontból egyedszáma és terítéke miatt az egyik legjelentősebb nagyvadfaj a megyében. Az állomány növekedését tükrözik a hasznosítási számok, az elmúlt idényben 2000 db feletti volt az elbírált őzbakok száma. Muflon: Megyében a Bükk- és a Zempléni hegységekben található jelentős muflon állomány, ami minőségileg nem a legjobb. Az utóbbi években terítéke kismértékben növekszik, a tavalyi évben közel 150 db kos bírálatát végeztük el. Teríték nagysága miatt közepes vadgazdálkodási jelentőséggel bír, bár a bérvadászok részéről egyre növekvő kereslet figyelhető meg iránta. 8
Vaddisznó: A hazai vadászok között legnagyobb népszerűségnek örvendő vadfaj mennyiségi és minőségi paramétereinek vonatkozásában, megyénk előkelő helyet foglal el országos viszonylatban. Ezt jelzi a bemutatásra kerülő vadkantrófeák magas érmes aránya is. Említést érdemel az Aggteleki Karszt hegység területén található Északerdő Zrt. Szín Üzemi Vadászterülete. Ezen a vadászterületen került terítékre annak a vadkannak az agyara, mely az Országos ranglista első helyét foglalta el 1995 és 2000 között. A megye vaddisznóállománya emelkedő tendenciát mutat, az elmúlt év terítéke meghaladta a tizennégyezer feletti egyedszámot. A magas vaddisznólétszámmal jelentősen megnőtt az általa okozott mezőgazdasági vadkár is, amely minden évben jelentős feszültséget eredményez a mező- és erdőgazdálkodók valamint a vadgazdálkodók között. Apróvad: A mezei nyúl és a fácán állományviszonyait elsősorban az időjárás valamint a mezőgazdaságilag művelt területek mennyisége és minősége határozza meg, ezért a becsült állománynagyságuk és terítékük rapszodikusan változik, de hosszútávon csökkenés figyelhető meg. A 2010-es évi hideg csapadékos időjárást követően a 2011-es év kedvező időjárása némileg enyhítette az apróvad állomány veszteségeit, azonban a 2012-es rendkívül csapadékszegény, aszályos időjárás tovább csökkentette az apróvad állományt. Vadászterületek nyilvántartása: A vadászterületekről és a hozzá kapcsolódó dokumentumokról, adatokról a nyilvántartást folyamatosan vezettük. A bejelentett levelezési, vagy képviselő címváltozásokat mind az iktató, mind a címadat nyilvántartó programunkban bevezettük, a változásokat megküldtük az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak elektronikus formában. Vadászterületek kijelölése: 2012-ben új vadászterület kialakítására, vadászterület határának módosítására nem került sor. Vadászatra jogosultak nyilvántartásba vétele, aktualizálása: A tavalyi évben új vadászatra jogosult nyilvántartásba vételére nem került sor, ez a feladat csak az új vezetőség illetve levelezési címek változásának regisztrálására korlátozódott. Vadgazdálkodási üzemtervek jóváhagyása, módosítása: A vadgazdálkodási üzemterv jóváhagyásával, módosításával kapcsolatban a tavalyi évben nem volt feladata hatóságunknak. 9
Éves vadgazdálkodási tervek jóváhagyása: A megyében működő 119 vadászatra jogosult határidőben benyújtotta hatóságunkhoz az éves vadgazdálkodási tervét. Az éves terveket vadgazdálkodási körzetenként csoportosítva és az előző évek adatait figyelembe véve egyedileg bírálja el hatóságunk. A tervjóváhagyás folyamán az egyes vadfajokra előirányzott állománykezelési elveket vette figyelembe hatóságunk, melyek nagyvad esetében többnyire állománycsökkentést irányzott elő. Éves vadgazdálkodási tervek módosítása, tervteljesítés ellenőrzése: Az éves tervmódosítási kérelmek jellemzően az év második felében érkeznek hatóságunkhoz. A módosítási kérelmek zöme az apasztási tervszámok emelésére érkezett be Igazgatóságunkhoz. Éves vadgazdálkodási tervek teljesítésének ellenőrzése: Hatóságunk a komplex ellenőrzések keretén belül ellenőrizte vissza az éves vadgazdálkodási tervek teljesítését. Az ellenőrzés a legnagyobb problémát jelentő vaddisznóra, valamint a gímszarvasra terjedtek ki. Ellenőrzések: A 2012-es évben 10 komplex ellenőrzés végzett hatóságunk. Az ellenőrzés során az egyéni és társas vadászati naplók tételes átvizsgálására kerül sor. Ellenőrizte hatóságunk az azonosító jel felhasználás és a jelentés pontosságát, továbbá a naplók zsákmányrovatainak és a vadgazdálkodási jelentés összhangját. Vizsgáltuk az elejtett trófeás vadak számának és a bírálatra bemutatott trófeák darabszámának egyezését. Komplex ellenőrzések kiterjedtek a hivatásos vadász szolgálati felszerelésének és ruhájának a meglétére, a szolgálati napló vezetési kötelezettség teljesítésére, továbbá jogosult részéről a balesetvédelmi oktatás megtartására, naplózására. Az ellenőrzések során feltárt kisebb hiányosságok esetén figyelmeztetést alkalmaztunk, súlyosabb esetekben, a vadászatra jogosultnál vadgazdálkodási bírság kiszabását kezdeményezte Igazgatóságunk. 2012. évben súlyos jogszabálysértést nem tapasztaltunk. Helyszíni szemlére 3 esetben került sor. A társas vadászatok ellenőrzése októbertől február végéig tartó idényfeladata hatóságunknak. Mivel a társasvadászatok kb. 90%-át hétvégeken tartják, ügyeleti rendszer keretén belül, az idényben több hétvégén egy felügyelő ellenőrzést 10
tartott a megyében. A hétvégi és hét közben tartott társas vadászatok közül 19 ellenőrzésére került sor. Élőhelyfejlesztési pályázatokkal kapcsolatos feladatok: Forráshiány miatt ebben az évben a pályázati kiírás felfüggesztése továbbra is érvényben maradt. A felfüggesztő döntésig pályázatot nem nyújtottak be Igazgatóságunkhoz. Megyei Állami Vadászvizsga Bizottságban történő részvétel: Igazgatóságunk 2 fővel vesz részt a vizsgabizottság munkájában. A 2012. évben megszervezett vizsganapokon minden alkalommal jelen volt Igazgatóságunk képviselője. Vadkárbecslő szakértő névsor felülvizsgálata, aktualizálása: Sajnálatos módon a vadkárbecslő szakértők névsorában szereplők száma nagyobb ütemben csökken, mint ahányan a névsorba történő felvételüket kérik. 2012-ben új személy felvétele nem történt meg. Hivatásos vadászok nyilvántartásba vétele: A vadászatra jogosultak alkalmazásában lévő hivatásos vadászokról a vadászati hatóság folyamatos nyilvántartást vezet. Ez tartalmazza a vadászati törvény által előírt adatokat, amelyek változását folyamatosan vezeti a hatóság. A jogosultak területének megfelelő létszámú hivatásos vadász létszám változását folyamatosan követjük és az esetleges eltérés esetén a jogosultat felszólítjuk a létszám pótlására. A nyilvántartásba vételhez tartozik a hivatásos vadászok esketése, naplóval, ellátása és rendőrségi nyilvántartásba vételükhöz igazolás kiadása. Tavaly 15 új hivatásos vadász került felvételre a nyilvántartásba. Hivatásos vadászok ellenőrzése: A hivatásos vadászok célellenőrzés keretében illetve a vadászatra jogosult komplex ellenőrzésének keretein belül vannak ellenőrizve. Az ellenőrzés kiterjed a naplójuk ellenőrzésén keresztül, a ruházatuk és felszerelésük törvény által előírt kihordási idejének ellenőrzéséig. Az esetleges eltéréseket határidő megadásával pótoltatjuk, illetve a napló vezetésének a hiányosságaira először felhívjuk a figyelmet, súlyos esetben a hivatásos vadászként működésüket szüneteltetjük. 11
Vadvédelmi bírságok kiszabása: Hatóságunk 2012. évben 9 személlyel szemben folytatott eljárást vadvédelmi bírság kiszabása ügyében. 2 vadásszal szemben megszüntetésre került az eljárás. Trófeabírálat: A B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati és Halászati Osztálya a trófeabírálatok határidőben és fennakadásmentesen történő elvégzésének érdekében, minden hónap első hétfőjére és keddjére határozta meg a trófeabírálati napokat. A trófeabírálati napokon előforduló hosszú várakozási időket elkerülendő, előzetes telefonos egyeztetés esetén, hatóságunk az év bármely munkanapján elvégezte a bemutatott trófeák bírálatát. A vadászati hatóság, trófeák trófeabírálatra alkalmas állapotának megállapítását követően 2012. évben 3155 db trófea bírálatát végezte el. Az elbírált trófeák közül 441 db trófea ért el érmes minősítést, amely trófeákról hatóságunk oklevelet állított ki az elejtők részére. Az elvégzett bírálatok a felsorolás szerint alakultak: 2047 db őz, 584 db gímszarvas, 12 db dám, 145 db muflon, 367 db vaddisznó. Vadkísérő jegyek és azonosítók kiadása, nyilvántartása: Hatóságunk az előző évi tapasztalatok alapján, a 2012/2013. vadgazdálkodási évre 24.000 db vadazonosító jegyet igényelt, amire még így 4000 db pótigénylést adtunk le. December végéig 26.500 db vadazonosító jelet adott ki a vadászatra jogosultak részére. Vadászati engedélyek kiadása: 2012. évben 463 db havi és 19 db éves vadászati engedélyt adott ki Igazgatóságunk. A megyénkben vadászati engedélyt váltó külföldi vadászok nemzetiségét tekintve, a német és osztrák vadászok állnak az első két helyen, a harmadik helyen a szlovák, negyedik helyen pedig a román állampolgárok állnak. 6/ Halgazdálkodás: Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország vizekben egyik leggazdagabb megyéje. Közel 7.000 ha vízfelület található itt, amelyből 6.457 ha halászati vízterület. A megyei halászati hatóság 232 halászati vízterületet tart nyilván, de ezek száma évente 3-5 új halászati vízterülettel gazdagodik, 2012. évben 19 vízterület került pályáztatásra. 12
A vízterületek összetétele igen változatos. A folyóvizek közül a hegyvidéki kristálytiszta pisztráng szinttájba tartozó patakoktól, a kisebb márna szinttájba tartozó folyókon át (Bódva) a nagyobb márna, illetve dévér szinttájba tartozó folyókig (Hernád, Sajó, Tisza), valamint a mesterséges csatornákig (Bársonyos, Zsaró stb.) minden előfordul. Az állóvizekre is ez a sokszínűség a jellemző. Több hegy és domb, valamint síkvidéki kisebb-nagyobb tározó, mint a Hámori-tó, Lázbéri-, Rakacai-, Monoki-, Varbói-, Geleji tározó stb., a néhány négyzetméterestől a sok száz hektár területű, és még ma is növekvő sóderbánya tó, néhány mesterségesen épített tógazdaság, és a folyók mentén található lefűződött holtágak, valamint egy-két kisebb láp adja az állóvizek sokszínűséget. A megyében hozzávetőleg 285 ha halastó felület található, amelyből jelenleg 278 ha üzemel, 6 haltermeléssel foglalkozó egység gazdálkodik a megyében, közülük a legjelentősebb a Geleji Dél-Borsodi Agrár Kft., termelését a pontyos gazdálkodás jellemzi, a tavakon elért hozamuk az országos átlagnak megfelelő. Egy intenzív telep is található a megyében, Garadnán. Termelése az adottságokhoz képest kimagasló 25-35 t/ha. Ma már csak itt tenyésztik az őshonos sebes pisztrángot. Mellette a szivárványos pisztráng három törzsét és pataki szajblingot is tenyésztenek. Meg kell említeni, hogy a tokaji székhelyű Tiszavirág Halászati Szövetkezet végelszámolás alatt áll, ezért az általa használt halászati vízterületekről lemondott, mivel nem tud ezeken felelősen gazdálkodni. A megyében kb. 25 ezer horgász, 400 szabadidős (kisszerszámos) halász van, és 30 hivatásos halász dolgozik. Sajnos a romló anyagi helyzet miatt sok a jogosulatlan horgász, halász, akik nem vásárolják meg az állami halász, horgász és területi jegyeket. Ezért fontos a halászati őrzés. A megyében összesen 420 halőr végez ellenőrzést. A halászati hatóság által kezdeményezett, 2012-évben a rendszeres ellenőrzések következtében kb. 40%-al visszaesett a halvédelmi bírságok száma. A halászati hatóság 2012. évben 451 személynek, közel 14 millió forint összegben szabott ki halvédelmi bírságot. Miskolc, 2013-06-19 Berta Béla igazgató 13