Önellenőrző kérdések polgári eljárásjogból 2016/2017. tanév I. félév Felsőoktatási szakképzés Bevezetés, alapelvek: 1. Hol helyezkedik el a polgári eljárásjog a jogrendszerben? 2. Mi az alapelvek általános szerepe? 3. Említs 3 példát az igazságszolgáltatás általános alapelvei közül! 4. Mit jelent a polgári perben a rendelkezési elv? 5. Mit jelent a jóhiszemű pervitel kötelezettsége? 6. Milyen magatartások valósítanak meg rosszhiszemű pervitelt, és melyek ezek szankciói? 7. Mit jelent a tárgyalási/peranyag szolgáltatási elv? 8. Mit jelent a szabad bizonyítás elve? 9. Mit jelent a perhatékonyság elve, és milyen jogi eszközei vannak a félnek a megsértése esetén? 10. Miben nyilvánul meg a perbeli esélyegyenlőség elve? 11. Mit jelent a nyilvánosság elve? 12. Mit jelent az anyanyelvhasználat elve? 13. Mit jelent a közvetlenség elve? 14. Mit jelent a szóbeliség elve? Bírósági szervezetrendszer, bírák kizárása: 15. Vázold fel a magyar bírósági szervezetrendszert! 16. Milyen összetételben ítélkeznek a bíróságok? 17. Melyek az abszolút kizárási okok bírák kizárása esetén? 18. Mit jelent a relatív kizárási ok a bírák kizárása körében? 19. A kizárás elintézése (igazgatási ügykörben, kizárási eljárásban) 20. Milyen jogkörei vannak a bírónak, akinek a kizárását kezdeményezték? Hatáskör, illetékesség 21. Mit jelent a hatáskör? 22. Mely bíróságok ítélkeznek elsőfokon? 23. Mire terjed ki a járásbíróság hatásköre? 24. Mire terjed ki a törvényszék hatásköre? 25. Mire van hatásköre az ítélőtáblának? 26. Melyek a Kúria legfontosabb feladatai? 27. Említs 4 példát a törvényszék elsőfokú hatáskörébe tartozó perek közül! 28. Mit jelent az illetékesség? 29. Az általános illetékesség természetes személyek és jogi személyek esetén 30. Mit jelent a vagylagos illetékesség (példával)? 31. Mit jelent a kizárólagos illetékesség (példával), és a felek által kikötött illetékesség? Hogyan kapcsolódnak ezek össze? Felek és már perbeli személyek 32. Melyek a perképesség összetevői? 33. Hogyan viszonyul egymáshoz a polgári jogi jogképesség és perbeli jogképesség? 34. Mi a jogkövetkezménye a perbeli jogképesség hiányának? 35. Hogyan viszonyul egymáshoz a polgári jogi cselekvőképesség és a perbeli cselekvőképesség? 36. Hogyan definiáljuk a beavatkozót? 37. Ki az önálló beavatkozó? Jellemezd a jogállását! 38. Ki a függő beavatkozó? Jellemezd a jogállását! 39. Mondj 3 példát kényszerű pertársaságra! 40. Mondj 3 példát egyszerű pertársaságra!
41. Hogyan jellemezhető a kényszerű pertársak viszonya? 42. Hogyan jellemezhető az egyszerű pertársak viszonya? Képviselet 43. Min alapulhat a képviseleti jogosultság, és ez alapján milyen képviseleti formák ismertek? 44. Említs 4 példát arra, hogy ki lehet meghatalmazott a polgári perben! 45. Ki nem lehet meghatalmazott polgári perben? 46. Milyen alakszerűségi követelmények vonatkoznak az peres képviseletre jogosító meghatalmazásra? 47. A meghatalmazás terjedelme 48. A képviseleti jogosultság vizsgálata 49. Miben tér el a jogi képviselő a Pp. 67. -ban felsorolt meghatalmazotti körtől? 50. Említs 3 példát, amikor kötelező a jogi képviselet! 51. Említs 3 példát arra, hogy ki lehet jogi képviselő! 52. Az ügygondnoki képviselet jogi természete 53. Említs 3 példát, amikor ügygondnok kirendelésére kerül sor! 54. Ki lehet ügygondnok? Egyéb általános szabályok 55. Mi a határidő és a határnap? 56. Melyek az eljárásjogi határidők számítására vonatkozó szabályok? 57. Mit értünk mulasztás alatt, mi lesz annak a jogkövetkezménye? Milyen jog eszközzel hárítható el ez? 58. Melyek az igazolási kérelem előterjesztésének feltételei? 59. Milyen határidővel terjeszthető elő igazolási kérelem? 60. Mit jelent az idézés és milyen módon valósulhat meg? 61. Mit kell tartalmaznia az idéző végzésnek? 62. Milyen módon valósulhat meg a kézbesítés? 63. Milyen esetekben és mikor áll be a kézbesítési vélelem? 64. Milyen feltételei vannak a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem benyújtásának? 65. Milyen határidővel terjeszthető elő a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem? 66. Milyen esetekben lehet hirdetményi kézbesítést kérelemre elrendelni? 67. Milyen esetekben lehet hirdetményi kézbesítést hivatalból elrendelni? 68. Hogyan történik a hirdetményi kézbesítés? 69. Melyek a szabálytalan hirdetményi kézbesítés jogkövetkezményei? 70. Mikor van szükség kézbesítési megbízottra, mi a feladata, és ki lehet? Kereset, keresetlevél 71. Mi a keresetlevél? 72. Milyen minimális kellékei vannak a keresetlevélnek? 73. Milyen típusú kereseti kérelmeket ismersz (rövid jellemzéssel)? 74. Milyen mellékleteket kell a keresetlevélhez kapcsolni? 75. Milyen esetben lehet szükség hiánypótlásra, és melyek a hiánypótló végzés elemei? 76. Milyen szabályok vonatkoznak az áttételre? 77. Mikor kell idézés kibocsátása nélkül elutasítani a keresetlevelet szervezeti okok miatt? 78. Mikor kell idézés kibocsátása nélkül elutasítani a keresetlevelet személyi okok miatt? 79. Mikor kell idézés kibocsátása nélkül elutasítani a keresetlevelet eljárási/pergátló okok miatt? 80. Mikor kell idézés kibocsátása nélkül elutasítani a keresetlevelet hiányossági okok miatt? 81. A tárgyalás kitűzésével kapcsolatos szabályok 82. A tárgyalási időköz Perköltség
83. A perköltség fogalma 84. Mi a jóhiszemű és célszerű pervitel, és milyen jogkövetkezményei vannak a megszegésének? 85. Említs 2 példát bíróságon kívül felmerülő, perköltségnek minősülő költségekre! 86. Említs 3 példát bíróság előtt felmerülő, perköltségnek minősülő költségekre! 87. Melyek az eljárási illeték meghatározásának alapvető szabályai (illetékalap meghatározása, illeték mértéke) 88. Az ügyvédi képviselet költségei 89. A személyesen eljáró, és a nem ügyvéd meghatalmazott általi képviselet költségei 90. Milyen költségek megtérítésére és milyen feltételekkel tarthat igényt egy tanú? 91. A szakértői bizonyítás költségei 92. A költségelőlegezés fogalma 93. Kinek kell előlegeznie a bizonyítással kapcsolatos költségeket? (fő szabály, kivétel) 94. Milyen módon előlegezhetők a bizonyítás költségei? 95. Fő szabályként mikor dönt a bíróság a perköltség viseléséről és milyen kivételek vannak ez alól? 96. Mi a perköltségviselés fő szabálya? 97. Említs példát az állam perköltség viselésére! 98. Milyen költségviselési szabály érvényesül ok nélküli pereskedés esetén? 99. Milyen szabályok vonatkoznak a sikertelen percselekménnyel, késedelemmel, vagy más módon okozott felesleges költségek viselésére? 100. Milyen költségviselési szabály alkalmazása merülhet föl, ha a fél a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére pereskedik? 101. Mit jelent a személyes költségkedvezmény kategóriája és milyen típusai vannak? 102. Mit jelent a tárgyi költségkedvezmény kategóriája és milyen típusai vannak? 103. Mire jogosít a költségmentesség és az illetékmentesség? 104. Mire jogosít a költségfeljegyzési és az illetékfeljegyzési jog? 105. Mi alól mentesít a teljes személyes költségmentesség? 106. A mérsékelt illeték, mint költségkedvezmény célja, rendszere (1-1 példával) Tárgyalás, akadályok az eljárás menetében 107. Milyen jogosítványai vannak az elnöknek a tárgyalásvezetés körében? 108. Milyen jogosítványai vannak az elnöknek a rendfenntartás és a tárgyalás méltóságának megőrzése érdekében? 109. Milyen szabályok szerint készíthető felvétel a tárgyaláson? 110. Ismertesd egy tárgyalás menetét vázlatosan! 111. Milyen típusai vannak az alperesi ellenkérelemnek? 112. Milyen jogkövetkezményei lehetnek az első tárgyalás elmulasztásának az alperes, a felperes és mindkét fél által? 113. Mit jelent a bírósági meghagyás és milyen feltételei vannak? 114. A bírósági meghagyással szembeni jogorvoslat 115. Említs 3 esetkört példaként, mely az eljárás szünetelését eredményezi! Melyek a szünetelés jogkövetkezményei? 116. Említs 3 esetkört példaként, mely az eljárás félbeszakadását eredményezi! Melyek a félbeszakadás jogkövetkezményei? 117. Említs 3 esetkört példaként, mely az eljárás felfüggesztését eredményezi! Melyek a felfüggesztés jogkövetkezményei? 118. Mikor van helye a per megszüntetésének? Bizonyítás 119. A bizonyítás fogalma 120. A bizonyítási eljárás szakaszainak felsorolása 121. Említs 4 példát a bizonyítás nélkül elfogadható tények köréből! 122. A bizonyítási kötelezettség elhatárolása a bizonyítási tehertől
123. Sorold fel a bizonyítási eszközöket és a bizonyítékokat! 124. Ki a tanú? 125. A tanúbizonyítási indítvány előterjesztése 126. A tanú idézésének szabályai 127. A tanú megjelenési kötelezettsége (a meg nem jelenés szankciói, az előzetes és utólagos kimentés lehetősége) 128. A tanú kihallgatásának folyamata (lépései, kinek a feladata) 129. Mit értünk abszolút tanúzási akadály alatt? 130. Melyek a relatív tanúzási akadályok? 131. Mi a szekértő szerepe a perben? 132. Milyen típusú szakértőket ismersz? 133. A szakértő kirendelése (személyének kiválasztása, felhívás a véleményadásra) 134. Melyek a szakértő kötelezettségei? 135. Mikor tekinthető aggályosnak egy szakvélemény, és mi a teendő ilyen esetben? 136. Hogyan csoportosíthatjuk az okiratukat tartalmuk szerint? 137. Hogyan csoportosíthatjuk az okiratukat formailag? 138. Hogyan csoportosíthatjuk az okiratokat bizonyító erő szempontjából? 139. A teljes bizonyító erejű magánokirat (fogalma, bizonyító ereje, hamisítatlanság vélelme) 140. A közokirat (fogalma, bizonyító ereje, a valódiság vélelme) 141. Az egyszerű magánokirat 142. A szemle fogalma, szabályai 143. A bizonyítékok értékelése, a szabad mérlegelés korlátai Határozatok és jogerő 144. Melyek az egyéb határozatok? 145. Hogyan jellemezhető az ítélet és a végzés kapcsolata? 146. Milyen típusai vannak az ítéletnek a kereseti kérelem jellege alapján? 147. Milyen típusai vannak az ítéletnek a kereseti kérelemhez viszonyított terjedelme alapján? 148. Mi a részítélet? 149. Mi a közbenső ítélet? 150. Hogyan határolható el a részítélet és a közbenső ítélet? 151. Melyek az ítélettel szembeni követelmények? 152. Milyen kivételeket ismersz a kérelemhez kötöttség alól? 153. A végzések csoportosítása és felépítése 154. Mit jelent az egyszerű kötőerő? 155. Említs példát a kötőerő jogszabály általi feloldására ítéletek és végzések esetén! 156. Mit jelent az anyagi jogerő? 157. Milyen stádiumok vezetnek egy anyagi jogerős határozat abszolút megtámadhatatlanságához? 158. Mit jelent az alaki jogerő, és miben nyilvánul meg a pozitív és negatív hatása? 159. Mit tartalmaz az ítélet fejrésze? 160. Hogyan épül fel az ítélet rendelkező része? 161. Az ítélet indokolásának elemei 162. Milyen szabályok vonatkoznak a határozatok meghozatalánál a tanácskozásra, szavazásra? 163. Milyen módokon lehet közölni egy határozatot? Mely határozatokat kell kézbesítés útján közölni? (3 példa) Perorvoslatok 164. A perorvoslat és a jogorvoslat fogalmának elhatárolása 165. A perorvoslatok felsorolása 166. Mit jelent a rendes, rendkívüli és a vegyes jellegű perorvoslat (példával)?
167. Mit jelent a fellebbviteli jellegű perorvoslat (példával)? Milyen további csoportosítás lehetséges e kategórián belül? Mit jelent a nem fellebbviteli jellegű perorvoslat (példával)? 168. Mit jelent az önálló és a járulékos perorvoslat (példával)? 169. Milyen szabályok vonatkoznak az ítélet kiegészítésére? 170. Mennyiben tér el a végzések kiegészítése az ítéletek kiegészítésétől? 171. A határozatok kijavításával kapcsolatos tudni valók 172. Kik jogosultak fellebbezést előterjeszteni? 173. Milyen határideje van a fellebbezésnek? 174. Melyek a fellebbezéssel támadható határozatok? 175. A fellebbezés előterjesztése és tartalma 176. Milyen intézkedési lehetőségei vannak az elsőfokú bíróságnak egy fellebbezéssel kapcsolatban? 177. Milyen intézkedéseket tehet a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás kitűzését megelőzően? 178. Hogyan határolhatjuk el a fellebbezési ellenkérelmet és a csatlakozó fellebbezést? 179. Hogyan zajlik egy fellebbezési tárgyalás? 180. Milyen esetekben bírálható el a fellebbezés tárgyaláson kívül? 181. Milyen határozatokat hozhat a bíróság a fellebbezési eljárás eredményeképpen (ítéletek, végzések bemutatása)? Perújítás, felülvizsgálat 182. Melyek a perújítással támadható határozatok? 183. Sorold fel a perújítási okokat! 184. Kik jogosultak perújítással élni? 185. Milyen határidővel terjeszthető elő perújítási kérelem? 186. Milyen elemeket kell tartalmaznia egy perújítási kérelemnek? Hova kell benyújtani? 187. A perújítási megengedhetőségének vizsgálata 188. Milyen döntéseket hozhat a bíróság a perújítási eljárás eredményeképpen? 189. Kik jogosultak felülvizsgálati kérelmet előterjeszteni? 190. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának határideje 191. Mire hivatkozással lehet felülvizsgálatot kérni? 192. Mely határozatokkal szemben van helye felülvizsgálatnak? Említs három kizárt határozat típust? 193. Mit kell tartalmaznia a felülvizsgálati kérelemnek? 194. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének szabályai 195. Milyen intézkedéseket tehet a Kúria a felülvizsgálati kérelem alapján? 196. Milyen határozatokat hozhat a Kúria a felülvizsgálat eredményeként? Különleges perek 197. Említs hat közös szabályt a személyállapoti perek köréből? 198. Házassági perek típusainak felsorolása rövid jellemzéssel 199. Milyen vagylagos és kisegítő illetékességi szabályt ismersz házassági pereknél? 200. Ki lehet a házassági bontóper, és ki az érvénytelenítési per alperese és felperese? 201. Melyek a házassági bontóper tárgyalásával kapcsolatos speciális szabályok? 202. Ki lehet a gondnokság alá helyezés iránti per alperese és felperese? 203. Milyen plusz elemeket kell tartalmazni a keresetlevélnek gondnokság alá helyezés iránti perben? 204. Mit kell tartalmazni az ítélet rendelkező részének gondnokság alá helyezés iránti perben? 205. Mely szervekkel kell közölni a gondnokság alá helyezést? 206. A gondnokság alá helyezés felülvizsgálata iránti per? 207. Mi a közigazgatási per? Milyen feltételekkel kezdeményezhető? 208. Hatásköri és illetékességi szabályok a közigazgatási perekben
209. Milyen határozatokat hozhat a bíróság közigazgatási perben? 210. Keresetlevél benyújtásával kapcsolatos speciális szabályok közigazgatási perben (hova, felterjesztés) 211. Milyen esetben keletkezik sajtó-helyreigazítási közlemény közzétételére vonatkozó jogosultság? 212. Mi az előfeltétele a sajtó-helyreigazítási pernek? 213. Mit kell tartalmazni a keresetlevélnek sajtó-helyreigazítási perben? Fizetési meghagyásos eljárás 214. Mely követelések érvényesíthetők kizárólag fizetési meghagyás útján? 215. Mely követeléseknél vehető igénybe opcionálisan fizetési meghagyásos eljárás? 216. Mely követelések nem érvényesíthetők fizetési meghagyás útján? 217. A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének szabályai 218. Az FMH kibocsátása iránti kérelem tartalma 219. Az eljáró közjegyző az FMH eljárásban 220. Milyen intézkedéseket tehet a közjegyző az FMH kibocsátása iránti kérelem alapján? (felsorolás) 221. Milyen esetekben kerül sor az FMH kibocsátása iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására? 222. Az FMH kibocsátása 223. Az FMH tartalma 224. Az FMH-val szembeni ellentmondás határideje és tartalma 225. Az FMH jogerősítése 226. Az FMH eljárás perré alakulása Végrehajtási eljárás 227. Mi a végrehajtási eljárás? 228. A végrehajtási eljárás alapelvei és rövid jellemzésük 229. Melyek a végrehajtási eljárás szakaszai? 230. Melyek a végrehajtás általános feltételei? 231. A végrehajtható okiratok felsorolása, rövid jellemzése 232. A munkabérre történő végrehajtás szabályai 233. A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre történő végrehajtás szabályai 234. Az ingófoglalás szabályai 235. Az ingóságok értékesítésének szabályai 236. Hogyan történik egy ingatlan lefoglalása? 237. Az ingatlanok értékesítésének szabályai 238. A meghatározott cselekmény végrehajtásának szabályai