KÖLTSÉGKEDVEZMÉNYEK. Szabályozás célja. (esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód) jogérvényesítéshez kapcsolódó alapjogok maradéktalan megvalósulása

Átírás

1 KÖLTSÉGKEDVEZMÉNYEK

2 KÖLTSÉGKEDVEZMÉNYEK Szabályozás célja jogállamiság bírósághoz fordulás joga (esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód) jogérvényesítéshez kapcsolódó alapjogok maradéktalan megvalósulása támogatási rendszer 2

3 nemzetközi jogi előírások: SZABÁLYOZÁS ALAPJA (ALAPJOGI KÖVETELMÉNYEK) Emberi Jogok Európai Egyezménye: független, pártatlan bíróság előtt, tisztességes, nyilvános és ésszerű időn belüli eljáráshoz való jog Emberi jogok Európai Bírósága: magába foglalja a bírósághoz fordulás jogát, amelynek ténylegesnek és hatékonynak kell lennie. Szubjektív akadályok (társadalmi és vagyoni szempontból hátrányos helyzetűek) is korlátozhatják, pozitív állami beavatkozást igényel az akadálymentes gyakorolhatóság érdekében. Európa Tanács: az igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférés elősegítésére vonatkozó ajánlások. közösségi jogi elvárások: a Tanács 2003/8/EK irányelve a jogi segítségnyújtásról: valamennyi uniós polgár számára biztosítja a jogérvényesítés megfelelő színvonalát a más tagállami bíróság előtti eljárás nehézségei miatt szükséges jogi segítségnyújtás, egyenlő bánásmód a határokon átívelő ügyekben nemzeti jog: Alaptörvény (pozitív diszkrimináció eszközével esélyegyenlőség jogegyenlőség) AB határozatok jogi segítségnyújtó rendszer kialakítása során jogalkotói mérlegelési jogkör (támogatás nem alapjog, hanem mérlegelésen alapuló kedvezmény) évi LXXX tv. a jogi segítségnyújtásról (mérlegelés nem sértheti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát!) 3

4 KÖLTSÉGKEDVEZMÉNYEK FAJAI 1. A kedvezmény tartalma szerint költségmentesség (nem köteles olyan költséget előlegezni vagy viselni, amelyet egyébként köteles volna) költségfeljegyzési jog (illetékfeljegyzési jog + eljárási költségek állam általi előlegezése) illetékmentesség (mentesülés az illeték előlegezése és viselése alól) illetékfeljegyzési jog (mentesül az illeték előzetes lerovása alól) mérsékelt illeték (nevelő hatás, felek önkéntes jogvitarendező magatartásának erősítése) 2. A kedvezmény igénybevételét megalapozó tények személyes (jövedelmi és vagyoni viszonyok alapján) költségmentesség illetékmentesség illetékfeljegyzési jog tárgyi (külön jogszabályi rendelkezés alapján) költségmentesség költségfeljegyzési jog illetékmentesség 4

5 SZEMÉLYES KÖLTSÉGMENTESSÉG 1./ A kedvezmény jogosultja természetes személy fél és beavatkozó külföldiek részére csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi megállapodás vagy viszonosság esetében engedélyezhető. Európai Unió tagállamának állampolgára és az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára a magyar állampolgárokra irányadó feltételek szerint jogosult költségmentességre. 2./ A kedvezmény alapja: jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a perköltséget fedezni nem tudja (fél, akinek eltartásáról szülője köteles gondoskodni, vagy aki házastársával együtt él) 3./ A kedvezmény terjedelme: teljes vagy részleges teljes költségmentesség: valamennyi költségre részleges költségmentesség: költségek meghatározott hányadára, vagy tételesen meghatározott költségekre. Ha a fél részleges költségmentességben részesül, a mentességgel nem érintett költségekre megilleti a költségfeljegyzés joga. 5

6 SZEMÉLYES KÖLTSÉGMENTESSÉG 4./ A kedvezmény tartalma: illetékmentesség mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és ha e törvény másként nem rendelkezik megfizetése alól vö. ehhez azon költségeket, amelyeknek előlegezése alól a költségmentességben részesülő fél mentesül, az állam előlegezi, kivéve az ügygondnoki díjat. Az ügygondnoki díj megfizetésére a perköltségek viselésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével és a költségmentesség teljes vagy részleges jellegétől függetlenül a pervesztes felet akkor is kötelezni kell, ha költségmentességben részesül. [Ügygondnoki díj: ha a jogszabály értelmében a keresetet ügygondnok ellen kell indítani (Pp. 281., 295., 302., 312., Ptk. 4:139. ), az ügygondnok költségeit és díját, valamint az őt terhelő perköltséget az állam viseli. Az alperes részére kirendelt ügygondnok eljárásával felmerült illetéket és költséget az állam előlegezi, illetőleg viseli a felperes pernyertessége esetén]. 6

7 SZEMÉLYES KÖLTSÉGMENTESSÉG mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól - a külföldi felperest - a perrel felmerülő költségek fedezése céljából - az alperes kívánságára biztosítékot köteles adni, kivéve pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi A pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtó szolgálat engedélyezi. A bíróság a perköltség viseléséről szóló határozatában a díj összegének megállapítása nélkül, a perköltségviselés arányának meghatározásával megállapítja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére ki köteles. A pártfogó ügyvéd az őt megillető díjakat a perköltségben elmarasztalt ellenféllel szemben közvetlenül érvényesítheti, a pervesztes ellenfél pedig köteles az állam által megelőlegezett pártfogó ügyvédi díj összegét közvetlenül az államnak megfizetni. 7

8 SZEMÉLYES KÖLTSÉGMENTESSÉG 5./ Az engedélyezés folyamata igazolt kérelemre nem részesíthető költségmentességben: ha azt külön törvény kizárja ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, ha mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a költségmentes perlés lehetővé tételét célozta. ha a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, teljes költségmentesség kivételesen és csak akkor engedélyezhető, ha a várható perköltség összege a rendelkezésre álló adatok alapján előreláthatólag lehetetlenné teszi a bírósághoz fordulást. 8

9 SZEMÉLYES KÖLTSÉGMENTESSÉG engedélyezés kötelező, ha a) jövedelemi/vagyon vizsgálatával jövedelme nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül nincs b) jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban. c) mérlegeléssel kivételesen, ha a fenti feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett. megtagadás a bíróság felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a meg nem fizetett illetéket beadványának elutasítása, illetőleg, ha ennek már nincs helye, lelet készítésének terhe mellett pótolja. 9

10 TÁRGYI KÖLTSÉGMENTESSÉG 1./ A kedvezmény alapja [Kmr. 2. ]: jövedelmi és vagyoni viszonyokra tekintet nélkül külön jogszabályban meghatározott perek [Pp.] Külön jogszabályban meghatározott perek Az apaság vélelmének megdöntése iránti perben az alperest a vértulajdonságvizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költségei kivételével a perköltségek megfizetésére kötelezni nem lehet; a pernek a felperesre nem hárítható költségét az állam viseli [Pp (3) bek.]. A gondnokság alá helyezés iránti perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség (84. ) illeti meg [Pp (6) bek.] A gondnokság alá helyezés hatályában való fenntartása, módosítása, megszüntetése, a választójogból való kizárás, a választójogból való kizárás megszüntetése, valamint a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálata iránt indított perben a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül teljes költségmentesség (84. ) illeti meg [Pp (5) bek.]. 10

11 2./ A kedvezmény tartalma TÁRGYI KÖLTSÉGMENTESSÉG Pp a szerinti teljes költségmentesség, így illetékmentesség, mentesség az eljárás során felmerülő költségek (tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsi díj, pártfogó ügyvéd díja, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) előlegezése és - ha e törvény másként nem rendelkezik - megfizetése alól, mentesség a perköltség-biztosíték letétele alól, pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti igény, ha azt törvény lehetővé teszi. 11

12 TÁRGYI KÖLTSÉGFELJEGYZÉSI JOG [KMR. 3. ] 1./ A kedvezmény alapja jövedelmi és vagyoni viszonyokra tekintet nélkül se tv., se közösségi jogi aktus, se nemzetközi szerződés nem ad tárgyi költségmenetességet akkor a Kmr.-ben felsorolt perekben. 2./ A perek az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per; a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per; a gyermek elhelyezésével és átadásával, valamint a kapcsolattartással összefüggő per, a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti eljárást is, a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg, a bányakár megtérítése iránti per; a bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése. 12

13 TÁRGYI KÖLTSÉGFELJEGYZÉSI JOG [KMR. 3. ] 3./ A kedvezmény tartalma a Pp. 85/A. -a szerinti kedvezmények: eljárás folyamán felmerülő költsége állam általi előlegezése, kivéve azokat a költségeket, melyeket a fél a tárgyi költségfeljegyzési jog ellenére is köteles megelőlegezni, illetékfeljegyzés jog. kivéve vértulajdonság-vizsgálat/származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költségének előlegezése alól nem mentesít. 13

14 1. Tárgyi illetékmentesség az illeték tárgyára vonatkozik nem kell illetéket fizetni ILLETÉKMENTESSÉG Illetékmentes az eseti gondnok és az ügygondnok részére a bíróság által készített jegyzőkönyv- vagy egyéb iratmásolat. A bírósági közvetítés illetékmentes. Illetékmentes a polgári ügyekben: az eljárást megindító beadvány idézés kibocsátása - nemperes eljárás esetén érdemi vizsgálat, cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása - nélküli elutasításáról rendelkező döntés elleni fellebbezés; költségmentesség vagy az illetékfeljegyzési jog tárgyában hozott határozat elleni jogorvoslati eljárás; bontóperben a házasság vonatkozásában indított viszontkereset; határozat kijavítása, illetve kiegészítése iránti kérelem; áttételt elrendelő végzés elleni fellebbezés; kárpótlási ügyekben hozott közigazgatási döntés bíróság általi felülvizsgálata; eredményes alkotmányjogi panasz alapján induló eljárás; személyes adatok védelmével, illetve a közérdekű adatok nyilvánosságával összefüggésben indított per 14

15 2. Személyes illetékmentesség ILLETÉKMENTESSÉG az illetéket a mentes féltől nem lehet követelni. Teljes személyes illetékmentességben részesül: Magyar Állam, helyi önkormányzatok és azok társulásai, költségvetési szerv, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., valamint a Tartalékgazdálkodási Kht., illetve annak tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság, egyesület, a köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, ideértve a közalapítványt is, vízgazdálkodási társulat, egészségbiztosítási szerv, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., a Duna Televízió Nonprofit Zrt., a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., és a Médiaszolgáltatástámogató és Vagyonkezelő Alap, 15

16 ILLETÉKMENTESSÉG az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel összefüggő illetékügyek tekintetében, területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény hatálya alá tartozó fejlesztési tanács, közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú szociális szövetkezet, Európai Közösségek, valamint azok intézményei és szervei, hivatalai, elkülönült alapjai, Nemzeti Eszközkezelő Zrt., nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti intézményi tanács, Országos Betétbiztosítási Alap, pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló évi XXXVII. törvényben meghatározott Szanálási Alap. 16

17 ILLETÉKMENTESSÉG Nemzetközi szervezet, ennek tisztségviselői és családtagjaik, idegen állam, idegen állam magyarországi diplomáciai, konzuli és egyéb képviselete, ezek tagjai és családtagjaik illetékmentességére nézve nemzetközi szerződés, ennek hiányában a viszonosság az irányadó. szervezetet az illetékmentesség csak abban az esetben illeti meg, ha a vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. 17

18 Mérsékelt illeték ILLETÉKMENTESSÉG 1. Az illeték a peres eljárás illetékének 10%-a ha a felperes keresetétől legkésőbb az első tárgyaláson eláll, ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor, és a per e szünetelés folytán megszűnik, ha az alperes a követelést az első tárgyaláson azonnal elismeri, vagy az első tárgyalás előtt a követelést teljesíti, ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek, ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik, ha a bíróság az eljárást megindító beadványt idézés kibocsátása nélkül, hivatalból elutasítja, vagy a pert a Pp a a) pontja alapján megszünteti. A polgári és büntető fellebbezési eljárás, illetve felülvizsgálati eljárás illetékének a 10%-át kell megfizetni, ha a fellebbezést vagy a felülvizsgálati kérelmet az annak elbírálására jogosult bíróság tárgyalásának megkezdése előtt visszavonják, vagy a kérelem visszavonására a tárgyaláson kívüli elbírálás időpontjáig kerül sor. 18

19 ILLETÉKMENTESSÉG 2. Az illeték a peres eljárás illetékének 30%-a, ha az első tárgyalást követően az eljárás szüneteléssel vagy a felperes keresetétől való elállása folytán szűnik meg, illetőleg a per megszüntetését a felek közösen kérik % Az illeték a peres eljárás illetékének 50%-a, ha az egyezségkötésre az első tárgyalást követően kerül sor (továbbá a Ha a felek az első tárgyalást követően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, és ezt követően a bíróság az egyezséget jóváhagyja, az egyébként fizetendő peres eljárás illetékek 50%-ának a közvetítő általános forgalmi adóval növelt díjával, de legfeljebb forinttal csökkentett összegét kell megfizetni, feltéve ha a közvetítői eljárást törvény nem zárja ki; a fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál. Az eljárási illeték az egyébként fizetendő illeték 50%-a, ha a polgári pert - akár közjegyző, akár bíróság előtt lefolytatott - előzetes bizonyítási eljárás előzte meg. Ha a felek a polgári eljárást megelőzően külön törvényben szabályozott közvetítői eljárásban vettek részt, az eljárás illetékének a közvetítő általános forgalmi adóval növelt - az illetékfizetésre kötelezett fél által viselt - díjával, de legfeljebb forinttal csökkentett összegét, de legalább az egyébként fizetendő illeték 50%-át kell megfizetni. 19

20 1. Tárgyi illetékfeljegyzési jog ILLETÉKFELJEGYZÉSI JOG (ELŐZETES LEROVÁS ALÓLI MENTESÜLÉS) jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül a munkaügyi perben, ha az a munkavállaló szándékos vagy súlyos gondatlan károkozásával, valamint a vezető állású munkavállaló polgári jog szabályai szerinti kártérítési felelősségével kapcsolatban indult; továbbá a végkielégítés iránti per a törvény alapján járó összegen felüli részében, ha az a minimálbér hússzorosát meghaladja; a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott, illetve a vagyonában bekövetkezett olyan kár megtérítése iránti igény esetén, amikor a személy élete, testi épsége vagy egészsége is veszélyeztetve volt; bűncselekményből - ide nem értve a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kárt -, valamint a szabálysértésből származó kár megtérítése iránti igény esetén; házassági perben, kivéve a házassági bontópert, valamint a házassági perben érvényesített vagyonjogi igényt; személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perben; közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perben; közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti eljárásban; olyan kártérítési perben, amelyet a fél a per tisztességes lefolytatásához, illetve ésszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jogai megsértése miatt indít; 20

21 ILLETÉKFELJEGYZÉSI JOG (ELŐZETES LEROVÁS ALÓLI MENTESÜLÉS) 2. Személyes illetékfeljegyzési jog jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban nem álló megterhelést jelentene, különösen, ha a lerovandó illeték a fél és a házastársa, valamint vele egy háztartásban élő, általa eltartott gyermekei előző adóévben elért egy főre eső adóköteles jövedelme 25%-át meghaladja ügygondnokot és a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnokot, valamint azt a felet, akinek érdekében az őt megillető igény érvényesítése céljából az ügyész, vagy az erre jogosult szervezet indított pert. Nem részesíthető az illetékfeljegyzési jog kedvezményében a fél, ha perlekedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik, úgyszintén akkor sem, ha mint engedményes lép fel és valószínű, hogy az engedményezés az illetékfeljegyzési jog kedvezményével való perlés lehetővé tételét célozta. Harmadik országbeli állampolgárok részére az illetékfeljegyzési joggal járó perlés kedvezménye csak a Magyar Állam által kötött nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetében engedélyezhető. A viszonosság kérdésében az igazságügyért felelős miniszter nyilatkozata irányadó. Nem lehet illetékfeljegyzési jogot engedélyezni: házasság felbontására irányuló kereset esetén. 21

22 ELJÁRÁSI CSELEKMÉNYEK cél: a polgári eljárás megindítása, lefolytatása és befejezése. fajtái: alanya szerint bíróság felek egyéb alany tartalma szerint akarat-kijelentés tudomás- kijelentés érvényesség/hatályosság szempontjából érvényes és hatályos hibás érvénytelen és hatálytalan 22

23 1. BEADVÁNYOK azon eljárási cselekmények, amelyek bírósághoz címzett információkat tartalmaznak - írásbeliség/szóbeliség - kezdőirat/utóirat - tartalmi elemek: címzettként a bíróság folyamatban lévő ügyben a bírósági ügyszám azonosítás érdekében név és lakóhely per tárgya aláírás (nem ügyvéd/ügyvéd/kötelező jogi képviselet) - mellékletek - példányszám 23

24 2. HIÁNYPÓTLÁS amennyiben a beadvány nem felel meg az azzal szemben támasztott törvényi alaki vagy tartalmi követelményeknek és az abban foglaltakból a szükséges adatok nem állapíthatók meg, az elnök a beadványt rövid határidő kitűzésével, a hiányok megjelölése mellett, pótlás végett a félnek - visszaadja, és egyben - figyelmezteti a jogkövetkezményekre. 24

25 2. HIÁNYPÓTLÁS ELRENDELÉSE - bírói mérlegelésen alapul (olyan fogyatékosságban szenved-e, amely akadályozza az eljárás további menetét) - illetékköteles beadványt az illeték lerovása nélkül, vagy annak csak részben való teljesítésével terjesztették elő, úgy kötelező a hiánypótlás elrendelése 25

26 2. HIÁNYPÓTLÁS A KERESETLEVÉL HIÁNYOSSÁGAI MIATT - a bíróság nyomban, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja - amennyiben a tárgyalás előkészítése keretében, az ellenféllel való közlést megelőzően a bíróság azt állapítja meg, hogy a keresetlevél akár alaki, akár tartalmi szempontból nem felel meg a törvényi követelményeknek, úgy a jogi képviselő nélkül eljáró felperest általában hiánypótlásra kell felhívnia - hiánypótlásra való felhívás mellőzésével a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha a jogi képviselő útján benyújtott keresetlevél nem tartalmazza a törvényben tételesen felsorolt, minimálisan szükséges és elengedhetetlen, ekként kötelező tartalmi elemeket, illetve ha a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását vagy nem fizették meg az eljárási illetéket, vagy nem tett eleget az egyeztetési kötelezettségének 26

27 2. HIÁNYPÓTLÁS JOGHATÁSAI 2.1. hiánypótlás teljesítése Ha a fél a beadvány hiányát a kitűzött határidő alatt pótolja, azt úgy kell tekinteni, mintha már eredetileg is helyesen adta volna be hiánypótlás elmulasztása - beadvány elutasítása [ha a beadvány hiányai olyan jellegűek, amelyek annak elbírálását egyáltalán nem teszik lehetővé] - annak a hiányos tartalma szerinti elbírálása [a késedelmes hiánypótlás joghatásai azonban igazolási kérelemmel elháríthatók] 27

28 3. MULASZTÁS Mulasztás akkor valósul meg, ha a fél, illetve egyéb perbeli résztvevő személy - az arra megszabott határidőn belül, illetve határnapon nem végzi el az előírt eljárási cselekményt. [kivéve, ha az adott eljárási cselekmény elvégzésének akadálya köztudomású természeti esemény, illetve elháríthatatlan más akadály] Mulasztás következményei általában a törvény erejénél fogva, maguktól állnak be. [kivéve, ha ehhez előzetes figyelmeztetés szükséges vagy az ellenfél kérelmére alkalmazandóak] 28

29 4. IGAZOLÁSI KÉRELEM 4.1. célja vétlen (önhibán kívüli) mulasztás kimentésére szolgál [nincs helye igazolásnak azonban, ha azt a törvény kizárja] 4.2. kötelező tartalma elő kell adni a mulasztás okát és a mulasztás vétlenségét valószínűsítenie kell, határidő elmulasztása esetén pedig egyidejűleg az elmulasztott eljárási cselekményt is pótolni kell határidő - elmulasztott határnaptól, illetőleg az elmulasztott határidő utolsó napjától 15 nap [a mulasztás csak később jutott a félnek vagy képviselőjének tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét (szubjektív határidő)] - a mulasztástól számított három hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet (objektív határidő) 29

30 4. IGAZOLÁSI KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA 4.1. elutasítás - érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani: ha az igazolást a törvény kizárja, vagy az igazolási kérelmet elkésetten terjesztették elő, vagy határidő elmulasztása esetében az igazolást kérő az elmulasztott cselekményt a kérelem előterjesztésével együtt nem pótolta - érdemi vizsgálat eredményeként Az igazolási kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye helyt adás - mintha a mulasztást el sem követték volna el - az elmulasztott határnapon tartott tárgyalást pedig a szükséges keretben meg kell ismételni. Az új tárgyalás eredményéhez képest az elmulasztott tárgyalás alapján hozott határozat hatályban tartása vagy teljes, illetőleg részbeni hatályon kívül helyezése kérdésében is határozni kell Az igazolási kérelemnek helyt adó végzés külön fellebbezéssel nem támadható meg, és az ügyet befejező határozat elleni fellebbezésben támadható. 30

31 5. HATÁRNAP/HATÁRIDŐ 5.1. fogalom határnap egy meghatározott konkrét időpont, amely alatt az eljárási cselekményt teljesíteni kell határidő meghatározott időszak 31

32 5. HATÁRNAP/HATÁRIDŐ 5.2. számítás A napokban megállapított határidő: - kezdőnap nem számít - törvénykezési szünet A hónapokban vagy években megállapított határidő lejárta. *** Határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik. Legkésőbb a határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adták meghosszabbítás - esetei törvényi határidő, illetve bírói határidő - mértéke meghosszabbítással együtt, negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése 32

33 IDÉZÉS [FELHÍVÁS A BÍRÓSÁG ELŐTTI MEGJELENÉSRE] megjelenés kötelező mulasztás jogkövetkezményekkel jár idéző végzés kivételesen lakhelykutatás határnapról értesítés (új határnap tűzése a határozat kihirdetésére) idézés tartalma (tájékoztatás! idézés szabályszerűsége) idézés formái írásban szóban (tá. elhalasztása esetén) rövid úton (külön kézbesítő útján) 33

34 KÉZBESÍTÉS [BÍRÓSÁG IRATAINAK CÍMZETT RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ DOKUMENTÁLT ÁTADÁSA] a címzett tudomást szerez a küldeményről joghatást csak akkor vált ki, ha szabályszerű kiváltott joghatás: perindítás hatályának beállta határidők kezdőnapja személyes megjelenésre/meghatalmazott részére a címzett a bejelentett címen ismeretlen kézbesítés módjai: személyes átvétel tárgyaláson fax/elektronikus út postai szolgáltató útján (ajánlott/tértivevényes) (folyt.) 34

35 KÉZBESÍTÉS [BÍRÓSÁG IRATAINAK CÍMZETT RÉSZÉRE TÖRTÉNŐ DOKUMENTÁLT ÁTADÁSA] kézbesítési vélelem [feltételezi a hivatalos irat közlését] cél: rosszhiszemű pervitel megakadályozása átvételt megtagadja nem kereste kézbesítési vélelem megdöntése 35

36 KÉZBESÍTÉSI VÉLELEM MEGDÖNTÉSE hivatkozás alapja önhibán kívüliség kézbesítés szabálytalansága (csak erre, ha megtagadta az átvételt) megdöntés iránti kérelem benyújtása ki? címzett ideje: tudomástól 15 nap (szubjektív) beálltától 6 hónap (objektív) helye: azon bíróságnál, amely eljárásában beállott helyt adás esetén a jogkövetkezmény: hatálytalanság és megismétlés 36

37 KÉZBESÍTÉSI MEGBÍZOTT külföldi felperes/külföldi alperes feladata: irat átvétele és továbbítása vélelem: átvételtől 15-dik napon megismerte a megbízó az irat tartalmát (folyt.) 37

38 KÉZBESÍTÉSI MEGBÍZOTT Hirdetményi kézbesítés okok: tartózkodási hely ismeretlen kézbesítési jogsegély nincs kézbesítési megbízott nincs elháríthatatlan akadály előre eredménytelen ismeretlen örökösök részére elrendelés: kérelem költségelőlegezés valószínűsítés megvalósítása: kifüggesztés joghatása: 15-dik napon kézbesített 38

39 A POLGÁRI PER SZAKASZAI 1. elsőfokú eljárás szakasza [szükségképpeni szakasz] 1.1. keresetindítás felperes eljárási cselekménye bíróság köteles megvizsgálni 1.2. tárgyalás előkészítése cél a tárgyalás eredményességének biztosítása 1.3. tárgyalás tényállás felderítése cél az érdemi határozat meghozatala (folyt.) 39

40 A POLGÁRI PER SZAKASZAI 2. másodfokú eljárás szakasza [esetleges szakasz] fellebbezés benyújtása cél: megvizsgálni az elsőfokú határozat megalapozottságát/jogszerűségét 3. felülvizsgálati szakasz [esetleges szakasz] cél: jogerős határozat vizsgálata 4. végrehajtási szakasz 40