Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék



Hasonló dokumentumok
A kárpátaljai cigányság demográfiai viszonyai Molnár József, Csernicskó István, Braun László

A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig

Kárpátalja népesség számának alakulása között

MEGTART A SZÓ HASZNOSÍTHATÓ ISMERETEK A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVHASZNÁLATRÓL SZERKESZTETTE: CSERNICSKÓ ISTVÁN

arculatának ( )

A kárpátaljai magyarság a kárpát-medencei nemzetrészek között a kisebb lélekszámúak

A KÁRPÁTALJAI MAGYAR NYELVŰ FELSŐOKTATÁS HELYZETE ÉS A MAGYARORSZÁGI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI

Roma tanulók oktatási körülményei Kárpátalján

Demográfusok, népességföldrajzi szakemberek, politikusok

Braun László, Csernicskó István és Molnár József. Magyar anyanyelvő cigányok/romák Kárpátalján

A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra

A határon túli magyarság demográfiai helyzete. Nemzetpolitikai továbbképzés június 9.

Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

Demográfiai mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Bevándorlók Magyarországon: diverzitás és integrációs törésvonalak

1. Bevezető. 2. Zenta Község népessége 2002-ben

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája IV. Fehér, Beszterce-Naszód és Kolozs megye Táblamellékletek

II. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS EREDMÉNYEI ORSZÁGOS ÉS MEGYEI SZINTEN

Egy többrétegű probléma - a magyar vidék demográfiai kihívásai különböző forgatókönyvek tükrében

A szlovákiai Roma Atlasz magyarországi adaptálása és a felmérés részeredményei

Badis Róbert: Demográfiai folyamatok és etno-kulturális. körében

ROMÁK ÉS MAGYAR CIGÁNYOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN *

2. térkép: Szatmár vármegye természetföldrajzi képe és közigazgatási beosztása 1889-ben. Forrás: Gönczy P

AZ ELVÁNDORLÁS HATÁSA A KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁG HELYZETÉRE

A migrációs folyamatok hatása a kárpátaljai magyarok számának alakulására

Erdély etnikai és felekezeti statisztikája II. Bihar, Máramaros, Szatmár és Szilágy megye. Táblamellékletek

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A Kárpátaljai Magyarság a statisztikai adatok tükrében

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés)

ETNIKAI TÉRFOLYAMATOK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A termékenység és a párkapcsolatok nyitott kérdései

Romák az Unióban és tagállamaiban

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok

Magyarország népesedésföldrajza

Hogyan változott a magyar foglalkoztatás 2008 óta?

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet népességelőrejelzése (2041-ig) és várható hatásai

X. FIATAL POLITOLÓGUSOK TALÁLKOZÓJA A magyarság esélyei

Helyhatósági választások Ukrajnában Megerősödést hozott a magyar pártok együttműködése Kárpátalján

1. fejezet. 2. fejezet

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, szeptember 28.

A hatalomváltások hatása Kárpátalja népességszámának alakulására 1869-től napjainkig

SZEMLE MAGYAR SZAKIRODALOM

A meghirdetésre kerülő szakok, szakirányok, képzési formák, a felvehető hallgatók száma és a tandíj mértéke. Mesterképzés.

Ki a szórvány Kárpátalján?

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

Ukrán állampolgárok Magyarországon: nemzeti összetartozás és gazdasági kényszer

A kisebbségi magyar közösségek népesedési folyamatai 1989 után

Tények, adatok a Kárpátaljai magyarok nyelvtudásáról

Alba Radar. 13. hullám

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

BAZ és KÁRPÁTALJA megye programcsomag

NYELVI JOGAINK ÉS LEHETŐSÉGEINK

Ukrajna politikai megosztottságának földrajzi háttere. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Beregszász

XXI. SZÁZAD Tóth Ágnes Vékás János


KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK

Veszélyek és esélyek (túl)népesedési vagy néptelenedési problémák a világon és Magyarországon

Ukrajna törvénye az állami nyelvpolitika alapjairól: a kárpátaljai magyarságot érintő problémák és perspektívák. Piliscsaba, július 12.

Migrációs trendek és tervek Magyarországon

Egyházi és állami anyakönyvek a Kárpátaljai Állami Levéltárban

TANDEM Kárpátaljai szociológiai felmérés

Kárpátalja magyar lakosságának térbeli átrendeződése a csehszlovák időszakban **

Demográfiai előrebecslések, a népesség jövője. Hablicsek László KSH NKI

A cigányság helyzete Magyarországon

Időpont: Károlyi István 12 Évfolyamos Gimnázium

(A szlovák-magyar, az ukrán-magyar és az osztrák-magyar határvidékek egy-egy térségének összehasonlító vizsgálata)

A magyarországi nemzetiségek létszámváltozása 2001 és 2011 között

A kisebbségek helyzete Magyarországon

A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés

V. A VIZSGÁLT TELEPÜLÉSEK TÁRSADALMI ÉS INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZÕI

egyetemi tanársegéd, Miskolci Egyetem Molnár Judit 1 BEVEZETÉS

Migrációs trendek társadalmi-demográfiai kontextusban és regionális összefüggésben

A cigányság migrációjának területi sajátosságai egy északkelet-magyarországi felmérés tükrében

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 14.

Az önálló Cseh Köztársaság történetében az elsõ népszámlálást

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

NİI KARRIER 40 és 50 ÉV FELETT NEMZETKÖZI KONFERENCIA november 20

Népességdinamika és társadalmi szerkezet OBÁDOVICS CSILLA EGYETEMI DOCENS KULCSÁR LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR NYME KTK SOPRON

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

A Kárpát-medencei magyar szórványok településszerkezete és főbb demográfiai jellemzői

2.1. DEMOGRÁFIAI CSERE

Migrációs adatrendszerek Magyarországon és a Munkaerő Felvétel a migráció-kutatásban

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓ INTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI DEMOGRÁFIAI TÁJÉKOZTATÓ FÜZETEK 9.

[Erdélyi Magyar Adatbank] Varga E. Árpád: Fejezetek a jelenkori Erdély népesedéstörténetéből. Függelék

Statisztikai mutatók leírása

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

ETNIKUM NEMZETISÉG NEMZET

Kárpátalja gazdaságfejlesztési stratégiai terve

Népesség növekedés (millió fő) Népességszám a szakasz végén (millió fő) időszakasz dátuma. hossza (év) Kr.e Kr.e Kr.e Kr.e.

Ukrajnai szervezetek által benyújtott pályázatok. Érvénytelen pályázatok. Határidőn túl /2007

A NÉPESSÉG SZERKEZETE ÉS JÖVŐJE

Tanulmányi célú nemzetközi migráció Kárpátalján

Í rásunk az erdélyi magyarságot érintõ közelmúltbeli és várható demográfiai folyamatokat

Bevezetés A határvidék kutatás nem csak azért lényeges, mert a tér felosztásakor új

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Cigányok Kárpátalján Molnár József, Csernicskó István, Braun László

Miskolc három városrészének kriminálgeográfiai vizsgálata a magyarországi és az Európai Uniós folyamatok aspektusából

Átírás:

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás: ENSZ Népesedési Alap) mlrd. fő 7 0 10 250 500 750 1000 1250 1500 1750 2000 i. sz.

A Föld népességszám-változása a XX. század kezdete óta (adatforrás: ENSZ Népesedési Részleg, 2010-es felülvizsgálat) mlrd. fő 7 6 5 4 3 2 1 0 1900 1920 1940 1960 1980 2000 év

A globális szaporulati ráta változása 1950-től napjainkig ( ) (adatforrás: ENSZ Népesedési Részleg, 2010-es felülvizsgálat) 25 20 15 10 5 0 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 év

A népességszám változása Ukrajnában 1950 2011 ((adatforrás: ENSZ Népesedési Részleg, 2010-es felülvizsgálat)) mill. fő 60 50 40 30 20 10 0 1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 év

1880 1900 1910 1921 1930 1941 1946 1959 1970 1979 1989 2001 lélekszám, ezer fő A Kárpátalja mai területén élő össznépesség, illetve a két fő nemzetiség számának alakulása 1880 és 2001 között a népszámlálások és az 1946-os összeírás adatai alapján. A magyarok számát függőleges pirossal, az ukránokét vízszintes kékkel vonalazott terület jelöli (adatforrás: KSH, Kocsis Károly) 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 a népszámlálás éve

1989 1991 1993 1995 1997 1999 2001 2003 2005 2007 2009 2011 Kárpátalja népességszám-változása 1989 2011-ben (adatforrás: stat6.stat.lviv.ua, Kárpátaljai Megyei Statisztikai Főhivatal) ezer fő 1300 1284,7 ezer fő 1280 1260 1240 1247,4 ezer fő 1220 1200

A népesség száma Kárpátalja közigazgatási egységeiben (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Főhivatal)

1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 A természetes szaporulat (piros vonal), a migrációs egyenleg (függőleges vonalak) és a népességszámváltozás (zöld vonal) Kárpátalján 1990 2010-ben (adatforrás: stat6.stat.lviv.ua, Kárpátaljai Megyei Statisztikai Főhivatal) 10 8 6 4 2 0-2 -4-6

A születési ráta, halálozási ráta és a természetes szaporulat Kárpátalja közigazgatási egységeiben 2010-ben (Molnár D. István nyomán a Kárpátaljai Megyei Statisztikai Főhivatal adatai alapján)

A kárpátaljai összlakosság 2001-es és 2011-es korfája (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal) korcsoportok 90-94 75-79 60-64 45-49 30-34 15-19 0-4 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 férfiak, % nők, % 2001 (sz.r.=11,7 ) korcsoportok >100 90-94 80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 férfiak, % nők, % 2011 (sz.r.=14,7 )

Kárpátalja lakosságának nemzetiségi összetétele 2001-ben (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal) Román 2,6 % Magyar 12,1 % Orosz 2,5 % Cigány 1,1 % Egyéb 1,2 % Ukrán 80,5 %

Kárpátalja városi (bal oldalt) és falusi (jobb oldalt) lakosságának nemzetiségi összetétele 2001-ben (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal) Román 1,2 % Magyar 11,6 % Orosz 5,6 % Cigány 1,6 % Egyéb 2,5 % Román 3,4 % Magyar 12,3 % Orosz 0,6 % Cigány 0,9 % Egyéb 0,5 % Ukrán 77,5 % Ukrán 82,3 %

Kárpátalja nyelvterülettérképe (társszerző Molnár D. István, a Kárpátaljai Megyei Statisztikai Főhivatal adatai alapján)

Kárpátalja közigazgatási egységeinek nemzetiségi összetétele a 2001-es népszámlálás adatai alapján (Molnár D. István, a Kárpátaljai Megyei Statisztikai Főhivatal adatai alapján)

2001 és 2011 között Kárpátalján az ukránok számának enyhe emelkedése valószínűsíthető. Okok: a természetes szaporulat enyhe pozitívuma negatív migrációs egyenleg pozitív asszimilációs mérleg

A kárpátaljai összlakosság és ukrán népesség korfája (2001) (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal) korcsoportok >100 90-94 80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 férfiak, % nők, % összlakosság (sz.r.=11,7 ) 95 85 75 65 55 45 35 25 15 5 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 ukránok (sz.r.=12,0 )

A magyarság száma és aránya Kárpátalján 2001-ben: 151,5 ezer fő 12,1% Hogyan változott azóta?

2001 és 2011 között a kárpátaljai magyarság lélekszámát módosító tényezők: Természetes szaporulat? Vándorlási mérleg? Asszimiláció?

A kárpátaljai összlakosság és magyar népesség korfája (2001) (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal) korcsoportok >100 90-94 80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 férfiak, % nők, % összlakosság (sz.r.=11,7 ) 95 85 75 65 55 45 35 25 15 5-5 -4-3 -2-1 0 1 2 3 4 5 magyarok (sz.r.=10,5 )

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A Beregszászi járás (Beregszász várossal) természetes szaporulatának alakulása (oszlopdiagram, ) 1998 2010-ben a megfelelő összkárpátaljai értékekkel összevetésben (vonaldiagram) (adatforrás:kárpátaljai Megyei Statisztikai Főhivatal, stat6.stat.lviv.ua/ukrcensus) 4 2 0-2 -4-6

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 A Beregszászi járás (Beregszász várossal) természetes szaporulatának alakulása (oszlopdiagram, ) 1998 2008-ban 36 vizsgált kárpátaljai magyar többségű település átlagértékeivel összevetésben (vonaldiagram) (adatforrás:kárpátaljai Megyei Statisztikai Főhivatal, stat6.stat.lviv.ua/ukrcensus, Biró Krisztina) 0-1 -2-3 -4-5 -6

2001 és 2011 között a kárpátaljai magyarság lélekszámát módosító tényezők: Természetes szaporulat kb. -3, összesen közel 5 ezer fős fogyás Vándorlási mérleg?

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A külföldre (nem FÁK-országba) kitelepülő kárpátaljaiak évi száma (oszlopdiagram) és a magyarok becsült részesedése ezen belül (vonaldiagram) (adatforrás:kárpátaljai Megyei Statisztikai Főhivatal) fő 1200 1000 800 600 400 200 0

2001 és 2011 között a kárpátaljai magyarság lélekszámát módosító tényezők: Természetes szaporulat kb. -3, összesen közel 5 ezer fős fogyás Vándorlási mérleg évente átlagosan 200 fővel csökkenti a magyarság számát, a 10 év alatt 2 ezer fős fogyás Asszimiláció?

A magyarság száma és települési aránya alapján kialakított településcsoportok (az asszimiláció által leginkább érintett csoportokat aláhúztuk): 6. csoport 4,9% 5. csoport 3,5% 4. csoport 15,2% 3. csoport 14,2% 2. csoport 13,7% 7. csoport 0,1% 8. csoport 0,8% 1. csoport 47,6% 1. Majdnem tisztán magyarlakta települések. 2. Magyar többségű, de jelentős más nemzetiséggel rendelkező települések. 3. Közel fele részben magyarlakta nagy települések. 4. Kis arányú, de nagy számú magyarsággal rendelkező nagy települések (5 asszimilációs veszteség/év). 5. Közel fele részben magyarlakta falvak. 6. A szórvány magyarság települései (10 asszimilációs veszteség/év). 7. Kisszámú, de jelentős arányú magyar kisebbség lakta aprófalvak. 8. Számottevő magyar közösséggel nem rendelkező települések.

A magyar népesség anyanyelvi összetétele Kárpátalja közigazgatási egységeiben a 2001-es népszámlálás adatai alapján (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal) Közigazgatási egység A magyarok aránya, % Adott anyanyelvűek aránya a magyarok között, % ukrán magyar orosz egyéb Beregszász város 48,1 0,5 99,2 0,2 0,0 Huszt város 5,4 22,2 77,1 0,5 0,1 Munkács város 8,5 6,6 92,4 0,8 0,2 Ungvár város 6,9 9,5 87,7 2,4 0,3 Beregszászi járás 76,1 0,1 99,8 0,0 0,0 Huszti járás 3,9 1,6 98,3 0,1 0,0 Ilosvai járás 0,1 25,4 73,7 0,9 Munkácsi járás 12,7 1,0 98,9 0,0 0,2 Nagybereznai j. 0,1 33,3 66,7 Nagyszőlősi járás 26,2 2,0 97,9 0,1 0,0 Ökörmezői járás 0,0 75,0 25,0 Perecsenyi járás 0,2 29,5 69,2 1,3 Rahói járás 3,2 23,8 75,9 0,2 0,1 Szolyvai járás 0,7 45,4 53,8 0,3 0,5 Técsői járás 2,9 6,7 93,8 0,2 0,3 Ungvári járás 33,4 0,7 99,0 0,2 0,1 Volóci járás 0,1 28,0 68,0 4,0 összesen 12,1 2,6 97,1 0,2 0,1

2001 és 2011 között a kárpátaljai magyarság lélekszámát módosító tényezők: Természetes szaporulat kb. -3, összesen közel 5 ezer fős fogyás Vándorlási mérleg évente átlagosan 200 fővel csökkenti a magyarság számát, a 10 év alatt 2 ezer fős fogyás Asszimiláció a 10 év alatt 2 ezer fős fogyás

A magyarok számának 2001 és 2011 közötti valószínűsített változása Kárpátalján az egyes tényezők hatására és összességében: természetes szaporulat -5 ezer fő migrációs mérleg -2 ezer fő asszimiláció -2 ezer fő összesen -9 ezer fő

2001 és 2011 között Kárpátalján a románok számának stagnálása feltételezhető. Okok: nulla körüli természetes szaporulat nulla körüli migrációs egyenleg nulla körüli asszimilációs mérleg

A kárpátaljai összlakosság és román népesség korfája (2001) (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal) korcsoportok >100 90-94 80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 férfiak, % nők, % összlakosság (sz.r.=11,7 ) korcsoportok >100 90-94 80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 férfiak, % nők, % románok (sz.r.=11,7 )

2001 és 2011 között Kárpátalján az oroszok száma várhatóan kb. 5 ezer fővel csökken. Okok: természetes fogyás asszimiláció elvándorlás

A kárpátaljai összlakosság és orosz népesség korfája (2001) (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal) korcsoportok >100 90-94 80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 férfiak, % nők, % összlakosság (sz.r.=11,7 ) korcsoportok >100 90-94 80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 7 6 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 6 7 férfiak, % nők, % oroszok (sz.r.=2,8 )

A cigányok száma Kárpátalján 2001-ben: a népszámlálás szerint 14 ezer felmérésünk szerint 32 ezer 2011-ben?

A cigány népesség eloszlása Kárpátalja településein (2001-re vonatkozó becslések)

A kárpátaljai összlakosság és cigány népesség korfája (2001) (adatforrás: Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal) korcsoportok >100 90-94 80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 férfiak, % nők, % 95 85 75 65 55 45 35 25 15 5 8 7 6 5 4 3 2 1 0 1 2 3 4 5 6 7 8 összlakosság (sz.r.=11,7 ) cigányok (sz.r.=27 )

A barkaszói (2010) és a beregdédai (2009) cigány közösségek korfái (forrás: Pocsai Ferenc, Kosztyó Gyula) >100 90-94 80-84 70-74 60-64 50-54 40-44 30-34 20-24 10-14 0-4 14 12 10 8 6 4 2 0 2 4 6 8 10 12 14 barkaszói romák (sz.r.=36 ) beregdédai romák (sz.r.=47 )

A kárpátaljai cigányok becsült természetes szaporulata: 2002 2004-ben 27-10=17 2005 2010-ben 40-10=30 összességében 2011-re +9 ezer fő

A 2011-re alighanem több mint 40 ezres kárpátaljai cigányság népszámlálási önmeghatározása, illetve besorolása a következő ukrajnai cenzus egyik talánya. Ami jelentősen befolyásolhatja a 2012-ben Kárpátalján magyarként összeírtak számát is.

Köszönöm a figyelmet!