ELEMZÉSEK 2016/11. Stratégiai Védelmi Kutatóközpont

Hasonló dokumentumok
A terrorizmus és a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendi helyzet lakossági percepciója

1. cikk. Terrorveszélyhelyze t

A közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén

Kétharmad a letelepedési kötvények ellen. Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatása

Kik voltak a NOlimpia aláírói?

Iránytű a budapesti olimpiához Az Iránytű Intézet októberi közvélemény-kutatásának eredményei

Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?

Miért nincs több nő a magyar politikában?

Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Alba Radar. 26. hullám

Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén

Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA

Választásoktól távolmaradók indokai:

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY

Alba Radar. 4. hullám. Helyi politikai preferencia

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Alba Radar. 9. hullám

Stratégiai Védelmi Kutatóközpont. Előzmények

A politikai hovatartozás és a mobilitás

Hatékonyság vagy ellensúly

A Kőbánya-Kispest metróvégállomás környezetében tervezett beruházás április

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Közelgő kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL

Összefogás 2018? Az ellenzéki szavazók a politikusoknál is megosztottabbak

THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET

Alba Radar. 28. hullám

Női politikusok a közvélemény szemében

Mit gondol Európa? Mit érez Magyarország?

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉKRŐL - ÁBRÁK -

Bizonytalan CSOK a CSOK program megítélése A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY- KUTATÁSA

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 5. hullám. A lakosok politikai preferenciája

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

Elutasítják a budapestiek a Kossuth tér átépítését

KUTATÁSI EREDMÉNYEK a BOM számára az olimpiával kapcsolatban készített telefonos közvélemény-kutatásból. Budapest, június

Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete

Mélyponton a teljes politikai elit

Lakossági véleményfeltárás. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat

Félidei eredmények. közvélemény-kutatás a Heti Válasz megbízásából

A BEVÁNDORLÁS- ILLETVE MENEKÜLTKÉRDÉSBEN KIALAKULT TÁRSADALMI VÉLEMÉNYKLÍMA VÁLTOZÁSA MAGYARORSZÁGON 2015-BEN

Iránytű a magyar politikához Az Iránytű Intézet decemberi közvélemény-kutatásának eredményei I.

Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban

Egészségügy, szociális biztonság és bevándorlás: a magyar választók legfontosabb problémái A REPUBLIKON INTÉZET ELEMZÉSE

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

A válság és a különleges jogrend kapcsolata, különös tekintettel a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerre

Összességében hogyan értékeli az igénybe vett szolgáltatás minőségét?

Alba Radar. 2. hullám

Alba Radar. 14. hullám. A lakosok politikai preferenciája

Alba Radar. 3. hullám. Vélemények a fehérvári médiáról

30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.

Frakcióvezetők a Parlamentben

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december

Migrációval kapcsolatos attitűdök nemzetközi összehasonlításban.

Alba Radar. 1. hullám. Politikai helyzetkép

Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből

Alba Radar. 7. hullám

GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016

A politika szereplôinek és a demokrácia. állapotának megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás

A nemzeti védekezés időszakai

Alba Radar. 12. hullám

Az idegenellenesség alakulása Magyarországon különös tekintettel az idei évre

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

Közvélemény-kutatás a védőoltások megítéléséről január 3-9. Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán

Stratégiai Védelmi Kutatóközpont. Bauer Kristóf: Bizonytalanság az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban A Pew közvélemény-kutatásának

Political Capital ÖSSZEESKÜVÉS-ELMÉLETEK, ÁLHÍREK, BABONÁK A MAGYAR KÖZVÉLEMÉNYBEN

Közbiztonsági referensek képzése

Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról

Alba Radar. 8. hullám

Alba Radar. 24. hullám

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére

Alba Radar. 18. hullám

Ragadozómadarak mérgezése és védelme Magyarországon Ismeretek és attitűdök

Alba Radar. 13. hullám

Alba Radar. 6. hullám

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban

Terrorfenyegetettséggel kapcsolatos előadás résztvevőinek a köszöntése

Alba Radar. 13. hullám. Rekonstrukciós program Székesfehérváron a lakosok szemével

Alba Radar. 21. hullám

Standard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban

Európai Unió: bír{ljuk, de maradn{nk

Az Európai Unióhoz való csatlakozás támogatottsága Kelet-Közép- Európában

Alba Radar. 11. hullám

Kutatás a rezsicsökkentésről

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline topline jelentés

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 79.5)

Közbiztonság Budapesten

A MAGYAR HONVÉDSÉG LAKOSSÁGI MEGÍTÉLÉSE A 2016-OS MIKROCENZUS ÉS MÁS REPREZENTATÍV ADATFELVÉTELEK TÜKRÉBEN

Új módszertan a kerékpározás mérésében

2. Az állampolgárokra vonatkozó vizsgálat

Munkaerő-piaci helyzetkép

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

Átírás:

2016. július 12. Szabó László: 1 A terrorizmus és a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendi helyzet lakossági percepciója. Vezetői összefoglaló A felnőtt népességet reprezentáló válaszadók több mint 80%-a érzékelte Nyugat Európa, 43%-a és 40%-a pedig az Egyesült Államok és Magyarország növekvő terrorfenyegetettségét. Azzal, hogy hazánk terrorfenyegetettségét az Egyesült Államokra vonatkozó mértékre helyezi a lakosság, azt mutatja, hogy az objektív fenyegetettség és a szubjektív percepciója számos európai államhoz hasonlóan hazánk esetében is külön válik. A válaszadók több mint fele (53%) a terrorveszélyhelyzetet fontosnak tartja a terrorizmus elleni hatékony fellépés szempontjából, egyharmada (32%) a kormány hatalma növelésének szándékát látja benne, 15% nem nyilvánított véleményt. Aktuálisan a terrorizmust hazai viszonylatban a relatív többség ítéli valós problémának. Az elmúlt másfél év során számos nagy áldozatszámmal, nagy médiafigyelemmel és nagy félelemkeltő hatással járó úgynevezett stratégiai terrortámadásra került sor Európában és az Egyesült Államokban. A magyar Országgyűlés 2016 júniusában az Alaptörvényben meghatározott különleges jogrendi helyzeteket kiegészítette a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendi elemmel. Elemzésünkben amely a ZRI Závecz Research Kft reprezentatív felmérésen alapul arra keressük a választ, hogy Magyarországon milyen a terrorizmus és a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendi elem lakossági megítélése. Előzmények A magyar Országgyűlés 2016. június 7-i ülésnapján kétharmados többséggel elfogadta Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítását (hatályos 2016. július 1-jétől). A módosítást a Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselői támogatták (153 igen), az LMP és baloldali függetlenek ellenezték (13 nem), egy baloldali független pedig tartózkodott. Az MSZP képviselői nem vettek részt a szavazásban. A módosítás lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre kétharmaddal terrorveszélyhelyzetet hirdessen ki, ezáltal rendkívüli intézkedések bevezetésére hatalmazza fel a kabinetet. A kormány rendeletet alkothat, törvényeket függeszthet fel, rendkívüli intézkedéseket hozhat, amennyiben a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő, felhasználhatja a Magyar Honvédséget is a helyzet megoldására. A kormánypártok szerint a migráció során az illegális bevándorlókkal terroristák is érkeznek az Európai Unió területére, azaz valós veszélyekről van szó, és ezt a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendi elem bevezetésének lehetőségével kell kezelni. Az Alaptörvény hatodik módosításának indoklása többek között a következőt tartalmazza: Az Alaptörvény különleges jogrendi szabályai ugyanis elsősorban a klasszikus államközi kihívásokra nézve határoznak meg logikailag zárt rendszert, amelyben a rendkívüli állapot a klasszikus külső háborús fenyegetés, a szükségállapot az állam, illetve a társadalom rendjét alapjaiban fenyegető belső fenyegetések, a megelőző védelmi helyzet a háborús felkészülés, a váratlan támadás pedig az országon kívülről érkező, váratlan fegyveres becsapások, illetve a veszélyhelyzet az ipari és természeti katasztrófák kezelésére hivatott. Ez a rendszer egyfajta súlyosság szerinti, és ezzel arányosan a jogkörök tekintetében is a fokozatos bővüléssel járó megoldást jelent, amibe azonban az új típusú biztonsági kihívások teljességgel nem illeszthetők be. 2 1 Szabó László, PhD: a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. E-mail: szabo.i. laszlo@uni-nke.hu 2 T/416 Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása. 1

A baloldali ellenzék szerint az Alaptörvény módosítása összességében nem az emberek biztonságát, hanem a kormány hatalmi törekvéseit szolgálja. Elsősorban a terrortámadás közvetlen veszélyének nem pontosított, gumijellegű fogalma állt a bírálatok fókuszában. Szocialista és LMP-s képviselők is kezdeményeztek alaptörvény-módosítást a Magyar Honvédség terrorveszélyhelyzetben széles körben történő alkalmazására, tehát a haderő szükség esetén bekövetkező felhasználását a baloldali, LMP-s ellenzék is javasolta. A Jobbik 2016 januárjától sürgette a Magyar Honvédség alkalmazását a terrorveszély kezelésében. Az adatfelvétel időszakában történt az Egyesült Államokban, Orlandóban az ország történetének legvéresebb, lövöldözéssel elkövetett merénylete. A legalább 50 halálos áldozatot követelő terrorcselekmény elkövetője cselekedete előtt az Iszlám Állam vezetőjének tett hűségesküt, erről a magyar média is hírt adott. 3 A korábban Nyugat-Európában Brüsszelben és a Párizsban elkövetett terrorcselekményeket, valamint azt követő nyomozás eredményeit szintén részletesen taglalta a magyar sajtó. A közélettel, eseményekkel kapcsolatos informáltság 4 Június elejétől az ország a futball-eb hatása alatt állt. A megkérdezettek közel 40 százaléka rendszeresen követte a magyar csapat részvételével zajló eseményt, további 44% pedig alkalmanként (1. ábra). A mintába kerültek körülbelül egyharmada folyamatos, fele pedig alkalmankénti közéleti és az ország biztonságával, külpolitikájával kapcsolatos érdeklődésről számolt be. Ebben a relatíve magas közéleti információkövetésben jelentős szerepe lehet a labdarúgó Európabajnokság húzó hatásának. A futballesemények, hírek figyelése, nézése a férfiak nagyobb részét kötötte le (45%), a nők esetében ez az arány valamivel egyharmad alatt volt. A közélet és a biztonságpolitikai kérdések követésében nincs különbség a két nem között, kimutatható még, hogy az idősebbek, a felsőfokú végzettségűek nagyobb arányban informálódtak napi gyakorisággal. 1. ábra. Mennyire érdeklődik Ön (%) labdarúgó EB 38 44 18 közélet, politika 36 47 17 külpolitika 33 56 11 0% % 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 0% rendszeresen alkalmanként soha 3 A merénylő hűségesküjét pszichológiai hatások is befolyásolhatták, az Iszlám Állam melletti elköteleződésének ideológiai alapjai jelenleg nem bizonyítottak. 4 A kutatást a ZRI Závecz Research Kft bonyolította le. Az országos minta a felnőtt népességre (nem, életkor, település, iskolai végzettség alapján) reprezentatív, a minta elemszáma 00 fő, az adatfelvétel telefonos megkeresés útján 2016 júniusában történt. 2

A szubjektív terrorfenyegetettség-percepció Az elmúlt egy évben a biztonsággal, a külpolitikával kapcsolatos történésekben, hírekben a szíriai multidimenzionális háború, az Iszlám Állammal szembeni fellépés, a migráció hatása Európában és Magyarországon, valamint Nyugat- Európában és az Amerikai Egyesült Államokban elkövetett konkrét terrorcselekmények domináltak. A megkérdezettek értékelték a terrorfenyegettség elmúlt egy éves dinamikáját. Két ország Amerikai Egyesült Államok, Magyarország és egy térség Nyugat-Európa helyzetének változását kellett minősíteniük. A felnőtt népességet reprezentáló válaszadók több mint 80 százaléka érzékelte Nyugat-Európa, 43 és 40 százaléka pedig az Egyesült Államok és Magyarország növekvő terrorfenyegetettségét (2. ábra). E két ország esetében a populáció valamivel több mint fele azonban nem gondolta, hogy a biztonsági helyzet változott a korábbihoz képest. Az Egyesült Államokban több, az iszlámmal összefüggő terrorcselekményt követtek el, ezzel szemben Magyarországon erre eddig nem került sor. Az, hogy Magyarország terrorfenyegetettségét az Egyesült Államokra vonatkozó mértékre helyezi a lakosság, azt mutatja, hogy az objektív fenyegetettség és szubjektív percepciója hazánk esetében különválik. Nyugat-Európa és az Egyesült Államok terrorfenyegetettségét illetően szociodemográfiai változók mentén statisztikailag szignifikáns különbség nem mutatható ki. Hazánk növekvő fenyegetettségét szignifikánsan a nők, a városokban és a községekben lakók észlelték nagyobb arányban. 2. ábra. Most három térséggel, országgal kapcsolatban tennék fel kérdéseket. Ön szerint az elmúlt egy évben nőtt, nem változott, vagy csökkent az Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Magyarország terrorfenyegetettsége? (%) 0 90 80 70 60 50 40 43 84 40 51 56 30 20 0 6 14 2 nőtt nem változott csökkent USA Nyugat-Európa Magyarország 4 A terrorveszélyhelyzet mint különleges jogrendi elem Az Alaptörvény hatodik módosítása tartalmazza a terrorveszélyhelyzet bevezetésének lehetőségét, feltételeit. A módosításról a felnőtt lakosság fele értesült (3. ábra). A budapestiek, a megyeszékhelyeken lakók és az idősebbek, azaz a 60 év felettiek rendelkeztek nagyobb arányban információval a módosításról. A legfontosabb tartalmi elem, a bevezetésről döntő személy, testület megjelölésében a mintába kerültek közel egyharmada (31%) adott helyes választ, az országgyűlés döntési jogkörét említve (4. ábra). Hasonló arányban nevezték meg a miniszterelnököt, míg a köztársasági elnököt 15% említette, 22% pedig nem válaszolt (NV) vagy nem tudott válaszolni (NT). 3

3. ábra. Hallott Ön arról, hogy néhány napja az Alaptörvénybe bekerült a terrorveszélyhelyzet elnevezésű különleges jogrendi elem? (%) nem hallott 50% hallott 50% 4. ábra. Ön hogy tudja, Magyarországon ki dönt a terrorveszélyhelyzet bevezetéséről? (%) köztársasági elnök 15% NT, NV 22% miniszterelnök 32% országgyűlés 31% A terrorveszélyhelyzet különleges jogrendi elem szükségességét is értékelték a megkérdezettek (5. ábra). Az összes megkérdezett több mint fele (53%) fontosnak tartja a terrorizmus elleni hatékony fellépés szempontjából, egyharmada (32%) a kormány hatalma növelésének szándékát látja benne, 15% nem nyilvánított véleményt. Az alaptörvény módosításáról való értesültség alapján megállapítható, hogy azok körében, akik hallottak róla, az egyharmadot (36%) meghaladja a kormány hatalmi terjeszkedését feltételezők aránya. A módosításról nem értesültek között a terrorizmus elleni hatékony fellépést 57% gondolja a terrorveszélyhelyzet különleges jogrend kapcsán. Feltehető, hogy akik szükségesnek tartottak valamilyen intézkedést a terrorizmus elleni fellépéshez, kevésbé figyeltek fel ennek jogi megvalósítására. 4

5. ábra. A terrorveszélyhelyzet kihirdetése terrortámadás veszélye vagy tényleges terrortámadás esetén lehetőséget biztosít rendkívüli intézkedések bevezetésére. Ön szerint ez? (%) népesség 53 32 15 nem hallott róla 57 27 16 hallott róla 49 36 15 0% % 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 0% a terrorizmus elleni hatékony fellépés miatt fontos a kormány hatalmának növelése miatt fontos NT, NV Úgy tűnik, hogy a mintába kerültek pártválasztása döntő módon meghatározza a kormány szándékáról való vélekedést. A baloldali és LMP-s szavazók 62 százaléka a kormány hatalmának növelését látja a terrorveszélyhelyzet különleges jogrend mögött, és 30% tartja fontosnak a terrorizmus elleni harchoz (6. ábra). A Jobbik szavazói körében 46%, a kormánypárti szavazók között pedig 83% az új különleges jogrendi elemet a terrorizmus elleni hatékony fellépéshez szükségesnek tartók aránya. A pártok szavazói alapvetően kedvenc pártjuk álláspontját fogadták el. Megjegyzendő, hogy az ismeretlen preferenciával rendelkezők közel fele fontosnak tartja a terrorveszélyhelyzet bevezethetőségét a terrorizmus elleni küzdelem szempontjából, közel egyharmaduk viszont kormányzati hatalmi terjeszkedést feltételez. 5

6. ábra. A terrorveszélyhelyzet kihirdetése terrortámadás veszélye vagy tényleges terrortámadás esetén lehetőséget biztosít rendkívüli intézkedések bevezetésére. Ön szerint ez? (%) ismeretlen preferenciájúak 48 32 20 baloldali ellenzék+lmp 30 62 8 Jobbik 46 37 17 Fidesz-KDNP 83 7 0% % 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 0% a terrorizmus elleni hatékony fellépés miatt fontos a kormány hatalmának növelése miatt fontos NT, NV A közvéleményben domináns vélemény (84%) terrorveszélyhelyzetben a Magyar Honvédség országhatárain belül történő alkalmazása (7. ábra). A releváns pártok között a Magyar Honvédség alkalmazhatósága tekintetében kialakult egyetértés jellemzi szavazó táboraikat is. 7. ábra. A terrorveszélyhelyzet kihirdetése esetén a Magyar Honvédség az ország határain belül bevethető. Véleménye szerint ez (%) hasznos, mert szükségessé válhat a Magyar Honvédség alkalmazására 84% felesleges, mert erre a feladatra a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok elegendőek 16% A migrációnak az Egyesült Államokra, Nyugat-Európára és Magyarországra gyakorolt hatását is minősítették a megkérdezettek. A Magyarországot érintő, migráció okozta biztonsági kockázatot valamivel a relatíve magas nyugateurópai szint alatt helyezi el a lakosság, ezektől az értékektől elmarad az alacsony szintű amerikai kockázatpercepció. 6

Legnagyobb arányban (58%) Nyugat-Európa migráció általi nagymértékű veszélyeztetettségét állapították meg, Magyarország esetében a minta 41 százaléka, az Egyesült Államok tekintetében pedig 17 százaléka érzékel nagy veszélyt az adott ország biztonságára. Ez utóbbi adatot szociodemográfiai változók mentén vizsgálva látható, hogy a tőlünk távol elhelyezkedő Egyesült Államokban a nők, valamint a legfeljebb 8 osztályt végzettek hajlamosabbak veszélyt észlelni, tehát ez a két szegmens általában is szenzitívebb lehet a biztonságproblematikára. Közepes mértékű veszélyt a megkérdezettek 36-38 százaléka feltételez a két országban, illetve egy térségben. Nem lát biztonsági problémát a migráció nyomán az Egyesült Államok vonatkozásában a válaszolók közel fele (46%), Magyarország tekintetében pedig 21 százaléka. A terrorizmust Magyarország vonatkozásában a megkérdezettek fele (49%) valós problémának ítéli, 38 százaléka figyelemelterelést lát benne, illetve az emlegetésében, további 13 százaléka pedig nem nyilvánít véleményt (9. ábra). Ezek az arányok többnyire hasonlóak a terrorveszélyhelyzet különleges jogrend terrorizmus elleni hatékony fellépést biztosító, illetve kormányzati hatalmi terjeszkedést szolgáló jellegének megítéléséhez (lásd 5. ábra). A pártpreferencia szerinti vizsgálat is hasonló irányokat jelez. A terrorizmust valós problémaként azonosítja a Fidesz KDNP-szavazók több mint 80 százaléka, a Jobbikra voksolók kétharmada és az MSZP-t választók egyharmada (. ábra). Kissé meglepő, hogy a kormánypártok szavazóinak 18 százaléka, a jobbikosok egyharmada más problémákról való figyelemelterelést érzékel a terrorizmus kormányzati emlegetése kapcsán, az MSZP-t favorizálok esetében a 68 százalékos arány a vártnak megfelel. A budapestiek, a 60 év felettiek és a felsőfokú végzettségűek azok, akik az átlaghoz képest nagyobb arányban gondolják figyelemelterelésnek a terrorizmusra való kormányzati hivatkozásokat. 8. ábra. Ön szerint a migráció mekkora veszélyt jelent az Amerikai Egyesült Államok, Nyugat-Európa és Magyarország biztonságára (%)? 0 90 80 70 60 50 40 30 20 0 17 58 41 37 36 nagy veszélyt jelent közepes veszélyt jelent nem jelent veszélyt USA Nyugat-Európa Magyarország 38 46 6 21 7

9. ábra. Ön szerint a terrorizmus Magyarországon (%) NT, NV 13% figyelemelterelés 38% valós probléma 49%. ábra. Ön szerint a terrorizmus Magyarországon (%) ismeretlen preferenciájúak 52 48 baloldali ellenzék+lmp 32 68 Jobbik 67 33 Fidesz-KDNP 82 18 0% % 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 0% valós probléma figyelemelterelés 8

11. ábra. Ön szerint a terrorizmus Magyarországon (%) diploma 45 55 érettségi 59 41 szakmunkás 64 36 alapfok 55 45 0% % 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 0% valós probléma figyelemelterelés A következő két ábra a terrorfenyegetettség dinamikájáról alkotott véleményeket mutatja egyrészt a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendről, másrészt a terrorizmus magyarországi problematikájáról alkotott vélekedésekkel összevetésben. A mintába kerültek 40 százaléka érzékelte hazánk terrorfenyegetettségének növekedését az elmúlt egy évben. Közülük 76-77% gondolja a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendet a terrorizmus elleni hatékony fellépés szempontjából fontosnak, valamint a terrorizmust valós problémának hazánk tekintetében (12. és 13. ábra). A terrorfenyegetettség változatlan mértékét, állapotát az összes válaszadó 56 százaléka állítja. Közülük 55% tartja fontosnak a terrorveszélyhelyzet különleges jogrend szükségességét, 45% pedig a kormányzati hatalom kiterjesztését látja benne. A terrorizmus hazai problematikája tekintetében a terrorfenyegetettségben változást nem észlelők (az összes megkérdezett 56 százaléka) közül 57% a terrorizmus problematikáját figyelemelterelésnek tartja más fontos problémákról, valós problémának pedig 43% gondolja. Összességében megállapítható, hogy a társadalom megosztott, egyrészt az abszolút többség támogatja a terrorizmus elhárítását szolgáló különleges jogrendben tett módosítást, ugyanakkor az aktuális helyzetben a terrorizmust hazai viszonylatban a relatív többség ítéli valós problémának. 9

12. ábra. Ön szerint az elmúlt egy évben nőtt, nem változott, vagy csökkent Magyarország terrorfenyegetettsége az alapján, hogy a terrorveszélyhelyzet különleges jogrendet hogyan ítéli meg (%)? 55% 50 45 40 35 30 25 20 15 5 0 76% 24% 55% 45% 50% 50% nőtt nem változott csökkent a terrorizmus elleni hatékony fellépés miatt fontos kormány hatalmának növelése miatt fontos 13. ábra. Ön szerint az elmúlt egy évben nőtt, nem változott, vagy csökkent Magyarország terrorfenyegetettsége az alapján, hogy a terrorizmus hazai problematikát hogyan ítéli meg (%)? 55 % 50 45 40 35 30 25 20 15 5 0 77% 23% 43% 57% 53% 47% nőtt nem változott csökkent valós probléma figyelemelterelés

Az SVKK Elemzések 2003 óta a Kutatóközpont munkatársainak tematikus szakpolitikai elemzéseit megjelentető időszakos kiadvány, melyben a szerzők független kutatói álláspontjukat közlik. Az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont független szakpolitikai kutatóintézet, a kiadványaiban megjelenő elemzések, álláspontok, vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség vagy a kiadó véleményét. Az elemzésben foglalt információk, adatok, megállapítások tájékoztatás céljából készültek. Kiadó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szerkesztés és tördelés: Bazsó Márton, Csiki Tamás A kiadó elérhetősége: 1581 Budapest, Pf. 15. Tel: 00 36 1 432-90-92 E-mail: svkk@uni-nke.hu 2012 : NKE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések (ISSN 2063-4862) 2011 2012: ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések (ISSN 2063-4854) 2007 2011: ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet Elemzések (ISSN 2063-4854) 2003 2007: ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Elemzések (ISSN 2063-4854), 2016 Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2016 11