Hogy a török hódoltság után mikor épült az első templom Bácsalmáson, azt megállapítani pontosan nem tudjuk, viszont jogosan feltehetjük, hogy mindjárt a község újjáalakításakor 1719-ben vagy 1720-ban. Ezt azért állíthatjuk, mert a szabadkai ferencrendi feljegyzés szerint a bánáti török háború (1716-1718) után megkezdték a ferencrendiek a lelkipásztorkodást; tehát valami istentiszteleti helynek kellett lennie. Az első adat az almási templomról 1733-ból származik. Az első templom igen szegényes istenháza volt. Sárral összetapasztott rőzse volt a fala, nádfedeles, de se mennyezete, se padlózata nem volt. Amennyire bírta a nép, igyekezett az istenházát minél méltóbbá tenni. 1748-ban csináltattak mennyezetet. 1756-ban pedig már képek is voltak a falon. Beszerezték a legfontosabb felszerelési tárgyakat. A jelzett évben van már keresztkút és az egyházi ruhák számára, melyeket azelőtt csak az oltár mögött letettek, szekrényeket készíttettek. 1/6
Maurovics Péter a község első lelkes plébánosa azon volt, hogy méltóbb istenháza épüljön a községben; a régi nemcsak túlságosan kezdetleges volt, hanem kicsi is. A terv 1759-ben valósult meg. Felépült Almás második temploma. A község önerejéből állította fel. az új templom hossza 19 méter, szélessége és magassága 7,6 méter. Mennyezete gerendák által fenntartott téglákból állt, de padlózata nem volt. Tetejét náddal fedték, tornya 2,85 méter magas téglából épült, benne három harangot helyeztek el: a régi mellé vettek egy 100 kg-os harangot és egy 150 kg-osat. A templom maga elég gyarló anyagból készült: vályogból. Benne három oltárt helyeztek el. A falat fehérre meszelték és képekkel díszítették. Volt ennek a templomnak kórusa is, de az orgona hiányzott. Jól szolgált a második templom, de oly gyarló anyagból készült, hogy bizony nem sokáig bírta az idők viszontagságát. Felmerült tehát a szükség, hogy új templomot építsenek éspedig komoly anyagból, mely állja az időt. Erre magának a községnek nem igen volt képessége. Nagy nehezen megmozdult a kegyúr, a Királyi Kamara és szolid anyagból (tégla, kő) épített Almásnak templomot: ez volt tehát a község harmadik temploma. Az új templomot 1779. augusztus 10-én szentelte fel Gaszlevics Antal kalocsai kanonok. Az új templom hossza 24,7 méter, szélessége 5,7 méter. Tornya 15,2 méter magas volt; a templom tetejét fazsindely fedte. Beosztása is ugyanaz volt, mint a régié azzal a különbséggel mégis, hogy most már volt orgona is a kóruson, gyóntatószék, padok, zászlók és néhány újabb kép került a falra. 1798-ban vettek egy nagyharangot 808 kg súllyal, melyet maga az érsek ( gróf Kollonitz László ) szentelt fel. 1803-ban szószéket is vettek, így a felszerelés teljes lett. Ez a templom éppen akkor épült, mikor a német telepítések megkezdődtek. - Erre jó lett volna gondolni. Tényleg nemsokára a község lakossága jelentékenyen szaporodott a telepítések által, ezért már 12 év múlva 1791-ben panaszkodik a plébános (Kuluncsich György), hogy kicsi a templom, így aztán a hívek jelentékeny része kinnreked. Jellemző az új kegyurak (közbirtokosság) egyikének Koronay -nak jelentése 1804-ből. Eszerint a templomban legfeljebb 400 ember fér el, holott a község lakóinak száma ekkor már 3497! Az érsek még ugyanezen évben felszólította az új kegyurakat, hogy építsenek egy megfelelő templomot. - Az új kegyurak csak 13 év múlva, 1817-ben reflektáltak a felszólításra. - Sok huzavona után Mihálovits Márton plébános 1821. március 2-án jelentette Kalocsára, hogy az eddigi számtalan kérésnek, figyelmeztetésnek, felszólításnak semmi eredménye. Nincs más hátra, mint a királyhoz folyamodni, hogy a mulasztó kegyurakat kényszerítse kötelességük teljesítésére. Ezzel meg is fenyegette a kalocsai főszentszék a kegyurakat. 2/6
Ennek a legvégső eszköznek a hatása alatt 1822 tavaszán hozzáfogtak az új templom építéséhez. 1823 tavaszán már tető alatt volt az új templom. A földesurak először Mindenszentek tiszteletére akarták szenteltetni, de később a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepére kérték. Őszre készen lett és Mihálovits Márton plébános 1823. november 30-án áldotta meg Almás község negyedik templomát :a mai templomot. Az új templom szilárd anyagból készült, fazsindelyes volt. Hossza 45,6 méter, szélessége 13,3 méter, tornya 38 méter magas volt, melybe öt harang került. A templompénztárból oltárokat vettek. Beszereztek egy hat változatú orgonát, három gyóntatószéket. Építettek a szentélyben és a sekrestye felett oratóriumokat. - Amilyen nehezen épült fel ez a templom, olyan nehezen ment az időközben szükségessé váló renoválás. Már 1841-ben szükséges volt javításokat eszközölni. 1843-ban mégis megjavították a templom tetejét, készítettek padlózatot (mert eddig nem volt) éspedig a szentélyben kövekből, a hajót kitéglázták. - 1871-ben újra renoválni kellett a templomot. 1897-ben új orgonát szerzett be a templom. 1904-ben dr. Polyákovics Lajos plébános alapos restaurálásába fogott a templomnak. A tető teljesen beázott, a mennyezet is tönkrement. A terveket Petrovácz Gyula építészmérnök készítette. Emelték a falat, főleg a tornyot, palával fedték a tetőt. Kifestette Kuczka Mihály templomfestő által a belsejét. Az első világháború alatt a terméspala-fedés szétmállott, új fedésre kellett gondolni, mert a festmények is nagyon tönkrementek. Ugyancsak Petrovácz mérnökkel Barth Benedek pl ébános elkészíttette a terveket és így eternitpalával fedték be 1924-ben a templomtetőt és ezzel a beázást sikerült megakadályozni. Az épületnek vakolata erősen megrongálódott, de ennek rendbehozása előtt szükségesnek látszott a templomajtó áthelyezése a mellékhajókba és ezzel a 3/6
bejárati lépcsőknek alkalmasabbá tétele a el. megújításra. E munkálatok 1943-ban készültek 1956 nyarán a bádogos munkák és a palatető megrenoválása által a beázás megszűnt. Most már a falak tatarozására kellett és lehetett gondolni. E feladatra a pályázók közül két gyulai képesített mester: Fáskerti József és Rapport István lett felkérve 1959-ben. A templom leromlott belsejének felújítására 1971-ben került sor a Bácsalmási Szolgáltató Építő és Ipari Szövetkezet által. Miután elvégezték a költségvetés szerinti munkálatokat, a templombelső is megújult, amelynek összhatását igyekeztek még fokozni néhány műtárgy eltávolításával. Ekkor bontották le a szentélylépcsőnél, az oldalhajó és a főhajó jobb oldali sarkánál magasodó Szent Vendel szobrot (állítólag akusztikai okokból) és helyezték el a mostani helyére. A szószék, amely szemben a bal oldali oszlopra volt felerősítve és amelynek lépcsőzete a sekrestye bejáratától indult, korhadtság címén, illetve olyan címen, hogy az új liturgia nem igényli lett lebontva. Ekkor kerültek le a régi csillárok is (különösen a kupolából függő volt impozáns) és helyükre ultramodern higanygőzös lámpák kerültek, dicsőségére a stílustalanságnak. Ekkor bontották el továbbá az Országos Műemléki Felügyelőség kifejezett tilalma ellenére, a két oldalhajó körívében lévő barokk stílusú, az 1800-as évek közepéről való oltárokat. A jobb oldali oldalhajóban Szent Antal tiszteletére, a bal hajóban pedig Szent Petronella tiszteletére emelt oltárok estek áldozatul a modernizálásnak. 1977-ben Szabó Sándor pécsi villanyszerelő iparos készítette el a templom hangosítását, melynek során felszerelt egy három mikrofont és egy magnetofont fogadó erősítőt, 2 db bagy irányítottságú vonalsugárzó hangoszlopot (60W), valamint két mikrofont tartozékokkal. A templom fűtése 1978-ban készült el úgy, hogy a padok ülőkéje alá felszereltek 60 db o egyenként 800 watt teljesítményű, zárt rendszerű armatúrát, amely a lábaknál 20-22 C-os, feljebb 18 o C-os hőmérsékletet biztosít. Mintegy húsz évvel a legutóbb elvégzett belső renoválás után, 1993-ra ismét 4/6
szükségessé vált a belső megújítás. A munkálatok elvégzésére a Főegyházmegyei házi vállalkozás valamint a Bácsalmási Állami Gazdaság kapott megbízást. Festéskor pasztellszíneket alkalmaztak, a falak halványzöldek, a boltívek sárgák, az oszlopok pedig halvány barnásvörösek lettek, de alkalmaztak fehér színt is a színmezők elválasztására, vagy a formák kihangsúlyozására. A cementburkolatot felszedték, helyébe az olaszországi Imolából való 50x50 cm nagyságú, drappos színű kerámia járólapokat fektettek, kivéve a szentélyt mert oda márványlapok kerültek. A főoltárt és a mellékoltárokat fehér színnel újramázolták, újraaranyozták, de használtak aranyozást az oszlopfőkön is és az egyes falfelületeken is. Az oltárok szobrait megtisztították. Teljesen kicserélték a templom villamos hálózatát és új hangosítási lehetőséget teremtettek. A padokat újralakkozták és a fűtést hőfokszabályozóval látták el. (Forrás: Dr. Udvardy József püspök) A templom orgonáját a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. építette. 1996 és 2003 között több fokozatban és ütemben készült el a templom szinte teljesen új orgonája. Az előző orgonából csak a működőképes sípokat használták fel. A dispozíciós terveket dr. Áment Lukács OSB 1966-ban, a homlokzattervet Budavári Attila 1995-ben készítette. Az orgonaházat (szekrényt) tölgyfából készítette Zsigó Tibor és Bogyai Béla.A két pozitívszekrény Kozák Zoltán helyi mester munkája. A díszrácsok, Huszár Ferenc tervei alapján a helyi JUSIFA Kft. műhelyében készültek. Az elektromos és elektronikus tervek elkészítése és a szerelés elvégzése ifj. Aradi István hoz és Csipak Zsolt hoz kötődik. A 3 mauállal és 36 regiszterrel rendelkező orgona egyben hangverseny-orgona is. A templomban évente 4-5 alkalommal rendeznek orgona hangversenyt. Új szobrok is kerültek a templomba: Szent Rita szobrát egy család hálából adományozta, Szent György szobrát a Csőke család ajándékozta az 1950-es évek internálásából való szabadulás emlékére, hálából. A Fatimai Szűzanya szobrát a 5/6
Németh család jóvoltából és felajánlásából helyezték el a templomban. A szobor dr. Németh Ferenc szervezésében érkezett a portugáliai Fatimából 2006-ban. Szentmisék rendje a bácsalmási Szent Kereszt Felmagasztalása templomban Képek a bácsalmási Szent Kereszt Felmagasztalása templomról 6/6